Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

otthon A József Attila Tudomány­egyetem nemrég felépült Mó­ra Ferenc diákotthonát talán helyesebb lenne „diákparadi­csomnak" nevezni. Miért? Erre a kérdésre elég felsorol­ni a négyemeletes. 320 sze­mélyes. a lakáskultúra úgy­szólván minden vívmányá­val felszerelt otthon beren­dezéseit. Az ország minden tájáról Szegeden tanuló bölcsészhall­gatók központi fűtéses, • személyes, modern bútorok­kal berendezett hálószobák­ban és az ezekhez tartozó, hangszigetelt ajtóval ellátott 8 személyes tanulóhelyiségek­kel „felszerelt szobákban lakhatnak. A négy emeleten — a valódi lakosztályok mel­lett - telefonfülkéket, sze­mélyenként külön élelmiszer­tároló fiókokat, fözöfülkéket, vasalószobákat. zuhanyozó­kat. cipőtisztító helyiségeket találhatnak a boldog lakók. Aki a tanulás közben kikap­csolódásra vágyik, a föld­szinten zeneszekrénnyel és televízióval felszerelt társal­góban a szórakozást is meg­találhatja. A körültekintő tervezők mindezeken kívül tornater­met. orvosi rendelőt, beteg­szobát. sőt vendégszobát is elhelyeztek az épületben. Még a tetőt is hasznosították: • május elsején beköszöntött nyári napok óta itt találjuk a kollégium legnépszerűbb helyét, a napozóteraszt. Végül még azt is el kell mondani, hogy az új diák­otthonban a kényelmet jól működő lift és hangosbeszé­lő berendezés is szolgálja. A vendégek külön emeletreszóló kapcsolással ígv szinte per­cek alatt találkozhatnak a házigazdákkal. Igen. a házi­gazdákkal. akik így fogadják látogatóikat. ..Itthon vagyok, tessék a társalgóba fáradni". A lányok nem túloznak, az új kollégiumban valóban új otthonra leltek. (Somogyin* felvétetett Az előcsarnokban modern to. ..atomcsillár" i tákat fogadja a lá­Akinek ideje van, a tornát is beiktathatja napi prog­ram jába Megkezdődött a Kossuth Lajos sugárút korszerűsítése Szeged városkapuinak út­jai közül az egyik legfonto­sabb és legnagyobb forgal­mú a Kossuth Lajos sugár­út amely az E 5-ös főútvo­nal. azaz a budapest— belgrá­di főút átkelési szakasza a városban. A sugárút állapo­ta, mérete és ebből követ­kezően forgalmi áteresztő képessége nem felel meg a követelményeknek. Miután a rendelkezésre álló anyagi erőforrások lehetővé tették, most napirendre került a Kossuth Lajos sugárút át­építése. korszerűsítése. Erről a közérdekű kérdésről Árvái Józseftől, a Szeged m. j. vá­rosi tanács vb elnökhelyette­sétől kértünk tájékoztatót Az út korszerűsítésének első ütemeként a közvilágítás cseréjére kerül sor, a rókusi állomástól a Széchenyi téri központi villamosmegállóig. Ezt a munkát a DÁV már meg is kezdte ós a lámpákat tartó vasoszlopokat az útra szállították. A sugárút köz­világításának korszerűsítését a Szegedi Ünnepi Hetek kez­detéig be kell fejezni. A fényt ugyanolyan megoldás­sal, mint a Lenin körúton, higanygőz armatúrák adják majd. Az armatúrákat tartó oszlopokon helyezik el a vil­lamosvasúti vezetékeket is. Az út korszerűsítése nem kis feladat. A munkálatok­kal egyidejűleg kell kicse­rélni a régi vízvezetéket és az út alatt új csatornát is szükséges építeni. Az új csa­torna viszont a Kossuth La­jos sugárúton addig nem épülhetne meg, amíg nincs készen a sugárútig, a rókus— móravárosi főgyűjtőcsatorna, amelynek építése az idén kezdődik. A rókus—móravá­rosi főgyűjtőbe csatlakozna ugyanis a sugárút csatorná­ja. Az útkorszerűsítéshez te­hát csak akkor foghatna a KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósága, ha már készen van az új csatorna, és kiépült az új vízvezeték is. Tekintettel arra, hogy a népgazdaság, a város anyagi erőforrásai nem teszik lehe­tővé, hogy a rókus—móravá­rosi új főgyűjtő végig meg­épüljön a sugárút korszerű­sítéséig, ezért olyan megol­dást kell keresni, ami en­nek ellenére is biztosítja: a sugárút alatt futó csatorna és csatlakoztatása megfeleljen rendeltetésének. Felvetődhet, hogy a su­gárúton miért nem az idén készül el a gáz- és vízveze­ték cseréje. Ennek okai: e munkákat — mint fentebb jeleztük — az útburkolat O Modern közvilágítás O Az ui ts n villamossínek O A varoskapu es a hizlalda korszerűsítéssel összhangban kell végezni. Ezenkívül, ha e lény nem is állna fenn, ak­kor sem volna lehetőség itt a víz- és gazvezeték cserérc, mert a kivitelezők, a közmű­veket üzemeltetők teljes munkaerejét lefoglalják a városban folyó nagy közmű­cserék. A Kossuth Lajos sugárúton mind az állami, mind a ma­gánházak előtt úgynevezett „előkertek" vannak. Ezek jó részét düledező kerítés fogja közre, ami most is csúnya utcaképet ad, s különösen kirívóvá válik az út korsze­rűsítése után. Ezért a városi tanács elhatározta, hogy az előkerteket, ahol ez célsze­rű, megszünteti. Az előker­tek helyett egységesen az ut­caképhez illően parkosítanak. Az út átépítésének tanul­mányterve készül. Az az el­gondolás, hogy a sugarút út­burkolatát mindkét oldalon körülbelül egy-egy méterrel szélesítik. Felszedik a kocka­köveket és a sugárút, akár­csak a nagykörút, aszfaltbur­kolatot kap. Az útépítés a KPM Közúti Főigazgatóságá­tól nyert értesülés alapján és a tervek szerint az akadá­lyozó tényezők ellenére elő­reláthatólag 1968-ban kezdő­dik és 1969-ben fejeződik be. Az 1969-es határidő az Iza­bella-hídtól a nagykörűiig a sugárút teljes korszerűsítését jelenti, beleértve az új köz­művek kiépítését, a járdák és a villamos sínpárok közötti földsóv, jelenlegi kerékpárút parkosítását is. A sugárút korszerűsítése körülbelül 30 millió forintba kerül. A su­gárút nagykörút és kiskörűt közötti szakaszát a negyedik ötéves terv első éveiben kor­szerűsíti a tanács. A sugárút járdái kellő szélességűek, rendeltetésük­nek ebből a szempontból megfelelnek. Igaz viszont, hogy a járdákon lyukak van­nak. Ezeket még az idén ki­javítják. A nagykörúttól a ruhagyárig mar epúl az új gyalogjárda. A tanácshoz a lakosság köréből érkeztek olyan ja­vaslatok: a Kossuth Lajos sugárút korszerűsítését úgy végezzék, hogy a villamossí­nek középre kerüljenek. Ez szakemberek körében is fel­merült. A villamossínek még­is a mostani helyükön ma­radnak, mert az átépítés után az út így is megfelel a kor­szerű közlekedés követelmé­nyeinek, s ugyanakkor a költség nagyban csökken. A villamossínek útközépre he­lyezése és az ezzel járó ösz­szes átépítési munka, közmű­csere mintegy 100 millió fo­rintba került volna. Ehhez nincs anyagi fedezete sem a népgazdaságnak, sem a vá­rosi tanácsnak. Már mí">st is, s különösen a sugárút korszerűsítése után, a forgalmi áteresztőképesség igen szűk szakaszát jelenti az Izabella-híd. A város ve­zetése jól ismeri ezt a problémát és a jövőben is eljár a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztériumban, hogy a következő években, amint lehetőség lesz rá, megoldód­jék ez is. A városkapu útja mentén, a Kossuth Lajos sugárút előtt — mint ismeretes — ott van a sertéshizlalda, ami különösen nyáron bűzössé te­szi a levegőt. A KJbssuth La­jos sugárút korszerűsítése kapcsán újból felmerült ez. A sertéshizlalda más helyre telepítéséért a város vezeté­se már régebben többször tárgyalt az illetékes főható­ságokkal. A legújabb ebben az ügy­ben. hogy a hizlaldát — amint az Élelmezésügyi Miniszté­rium illetékes képviselői kö­zölték — valószínűleg a har­madik ötéves terv idején mostani helyén megszünte­tik. Morvay Sándor Pártnapok Szegeden Május 10. kedd: a Sertés­hizlaló Vállalat művelődési termében déli 12 órakor. Előadó: Szigeti János. Május 11-én, szerdán: dél­után 4 órakor a Cipész Ktsz művelődési termében a Ci­pész Ktsz. az üveges, a tö­megcikk és a gumiipari ktsz-ek. valamint a Vas­Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói számára. Előadó: dr. Földi Gábor. —• A szegedi l-es postahivatal­ban: az l-es és a 2-es pos­tahivatal do'gozóinak dél­után fél 3 óraikor. Előadó: Boruzs Mi hályné. Juliska néni, öz­vegy Tóth Balázsné, egy éve takarítja már az építömunká­soknak legényszállá­sul kiadott utcai szo­bát A falu szélén ta­valy kezdtek az is­tállók, gabonaraktá­rak, gépszínek építé­séhez: Valek Béla * még egy kőműves, meg a négy segéd­munkás. Fiatal, nőt­len, dévaj kedvű, szertelen természetű emberek, valahonnan a Nyírségből. Két­háromhetenként utaz­tak haza és ilyenkor napokat töltöttek tá­vol. Vállalatuk, mi­vel hosszabb munká­ról volt szó, Juliska néni szegényes be­rendezett Rzr>báját bérelte az építőknek, havi hatszázért. No, ha panaszko­dott azelőtt, hogy magára hagyatott, hogy megöli az una­lom. már az első hét elteltével azon speku­lált, ne mondjon-e le inkább a hatszáz forintról. Igaz, férje háborúban bekövet­kezett pusztul sa. fia messzi vidékre [ történt benösülése óta férfi nem lakott i egy fedél alatt Julis­Hétköznapi esetek Juliska néni májuslája ka nénivel, s a hat ördögfi lármája, ren­detlensége megrémí­tette a vénasszonyt. Az asztalon étel­maradékokat, az ágyak alatt sáros ba­kancsokat, a széke­ken mindenütt szét­dobált szennyes in­geket hagytak, a szo­ba földjét teleszórták cigaretta csikkekkel. Mindez mégcsak hagyján, de munkát­lan vasárnapokon a falu kocsmájában már délelőtt részegre itták magukat, s az­tán a szálláson foly­tatták a dorbézolást. Veszekedett rájuk, aztán sírt, rimánko­dott, hogy ne kerges­•sék a halálba lehe­tetlen magatartásuk­kal, de azoknak mindez fabatkát sem ért. Fehér Laci, a szeplős suhanc egy­szer azt vágta neki: „Költözzön el. ha csendet akar!'' Mara szomszédok ls beszél­tek róluk, a szó a tanácselnök füléig ért, aki megrótta a fiatalokat. Ennek se lett foganatja. Julis­ka néni is beletörő­dött, csak magában háborgott keservé­ben. Aztán egyszer a reggel szétdobált in­geket mosva-vasalva lelték az ágyukon s az egyikük megje­gyezte: „Nem mond­ta ezt magának sen­ki, miért csinálja?" Juliska néni csak hümmögött, a legé­nyek pedig mintha megszeppentek volna. Néhány nap múlva a hatból kettő már ko­radélután hazajött s felaprították az ud­var sarkába dobált tűzifát. Aztán hol nz egyik, hol a másik ta­lálta elszakadt nad­rágját foltozva, gomb­ját felvarrva — s ilyesmit pénzzel nem lehet viszonozni. Valek Béla kezdett először naponta főtt ételt hordani a házi­asszonynak az állami gazdaság konyhájá­ból. ahol étkeztek. A következő héten a másik, s így végig a hat, s megint elölről. Ügy rakták le a kis ételhordót a konyha­asztalra, hogy Julis­ka néni észre ne ve­gye, ki a tettes. A legényszálláson egy alkalommal volt még lárma. Az üvegezett ajtón dulakodás és fojtott káromkodás hangjai szűrődtek át, a Béla szavára is­mert: „Ha nem visel­kedsz tisztességesen, holnarp mehetsz kö­zülünk!" Húsvét előtt oda­álltak a töpörödött asszony elé: „Komi­szak voltunk, de ma­ga olyan hozzánk, mintha anyánk len­ne. Kértünk a veze­tőtől cementet, me­szet s most rendbe tesszük ezt a vityil­lót". Egész nap dol­goztak rajta, aztán hazautaztak ottho­naikba. Most meg az öröm­től sír már Juliska néni. Negyven évvel ezelőtti emlékek jut­nak az eszébe, ami­kor a kertkapu mel­lé leásott, szalagdí­szes májusfát mutat­ja. amit a „fiai" hoz tak neki. Kondoros! János A társalgó rádiója melleit mindig ott találhatjuk a kollégium zenerajongóit Vége a délelőtti óráknak. A múzeum lépcsők helyett nagyobb divat a kollégium napozóterasza * DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1366, május 8. I É

Next

/
Oldalképek
Tartalom