Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

Jftegszuntettefc 1 négy járást lz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. A Bar anya, Heves és Békés megyei tanácsok ja­vaslatára az Elnöki Tanács június 30-i hatállyal meg­szünteti a pécsváradi. a Pé­ter vásárai . a s»rkadi és a gyomai járásokat. A meg­szűnő járások községeit a peosi. a mohácsi, az egri, a szeghalmi, a gyulai, illetve a szarvasi járáshoz csatolják. Az Elnöki Tanács az 1937. évi V. törvénycikk alapján honosítási. visszahonosítási és a magvar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ' egyéni ügyekben hozott dön- ! test; végül egyéb ügyeket i tárgyalt. (MTI) Szegedi sikerek a szerves kémiai kutatásokban A Szegedi József Attila Tudományegyetem Szerves­kémiai Tanszékének sikerei sokáig nemzetközi színvona­lon is nagy figyelmet, elis­merést váltottak ki a szak­emberek körében. Belső okok következtében kelketezett át­meneti stagnálás után. ismét múltjához méltó eredmények vannak születőben az intézet falai között. í futiomány és a gyakorlat kapcsolata Erre jellemző, hogv az el­sődleges cél: az alapkutatás Kállai Gyula fogadta a jugoszláv katonai küldöttséget LÁTOGATÁS AZ ORIONRAN Az Ivan Gosnjak hadsereg­tábornok vezette jugoszláv katonai delegációt csütörtö­kön délelőtt a parlamentben fogadta Kállai Gyula, a kor­mány elnöke. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón részt vett Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter és a Magyar Néphad­sereg több más vezetője. Ugyancsak jelen volt dr. Du­sán Csalics. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A küldöttség — Borbándi János vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, a Ma­gvar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke társaságában — csütörtökön délelőtt az Orion Rádió és Villamossá­gi Gyárba látogatott. Részt vett a látogatáson Berecz Bertalan kohó- és gépipari miniszterhelyettes is. A tájékoztató után a ven­dégek felkerestek több üzem­részt Czi-nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségé­ben fogadást adott az Ivan Gosnjak hadseregtábornok, a ju­goszláv fegyveres erök főparancsnokának helyetlese, nem­zetvédelmi miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség tiszteletére. Képünkön: Czinege Lajo6 pohárkö­szöntöt mond. jellegű témák megoldásán túl, mind több tudományos eredmény szolgálja közvet­lenül a gyakorlati életet. Az intézet szélesíti az együttmű­ködési területet az üzemek­kel. gyógyszergyárakkal, s újabb ilyen kapcsolatokat is teremtenek. így egyre ered­ményesebb a kooperáció a Kőbányai Gyógyszergyárral, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárral, a Reanal Fi­nomvegyszergyárral, s újab­ban kutatási szerződést kö­töttek a Nehézipari Minisz­térium műszaki fejlesztési főosztályával. Az üzemi kapcsolatok ki­építésében — s egyszersmind új elvi témák kidolgozásában — jelentős szerepet tölt be a tanszék vezetője, dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora, aki maga is hosszú évekig dolgozott üzemmérnökként az egyik nagy gyógyszergyár­ban. A vezetése alatt tevékeny­kedő intézeti kollektíva gya­korlati eredményeit bizonyít­ja egyebek között számos űj gvógyszer felfedezése. Ezek közül a Kőbányai Gyógyszer­gyárban már próbagyárfás alatt van egy új nagyhatású antiepileptikus készítmény, s kiadták klinikai vizsgálatra. Előállítottak új atropin és kokain hatású vegyületeket is. Gyógyszer fakéregből Remélhetőleg rövidesen a magasvérnyomásban szenve­dőkön is enyhít egy másik új gyógyszer, amelyet külö­nös módon, bizonyos fafajta kérgéből állítottak elő. A fa­kéregből olyan anyagot külö­nítettek el, amelynek szár­mazéka igen jó hatású a ma­gas vérnyomás ellen. Az ed­digi kísérletek alapján jóval i tartósabban csökkenti a vér-' nyomást, mint a jelenleg al- | kalmazott szerek. A gyógyszerkísérletekben} természetesen nemcsak gyá­ri szakemberekkel, hanem orvosokkal is együttműköd­nek. Így a vérnyomásszabá­lyozó gyógyszert dr. Porszász János docens, szegedi orvos­egyetemi farmakológus pró­bálja ki. Sikeres állatkísérle­tek százai után kerül a gyógyszer a kijelölt klinikák­ra, s miután bebizonyosodik, hogy gyógyító-, valamint mel­lékhatások tekintetében is megfelel, akkor vezetik be általánosan, illetve kezdik meg a tömeges gyártását. A gyógyszerkémián kívül a rokon tudományágat, a bio­kémiát is segítik kutatásaik­kal a szegedi szerveskémiku­sok. A Reanal Finomvegy­szergyár szakembereivel együttműködve, nemrégiben szárnyasok véréből állítottak elő nukleinsavat. Ez. mint ismeretes, az élő szervezetek bonyolult szerkezetű vegyüle­te. s egyik változatának az örökletes tulajdonságok át­adásában van nagy szerepe. A nukleinsav, illetve lebon­tási termékeinek az intézet kutatói által felfedezett és kidolgozott módszere, jelen­tős, a biológiai kutatások számána­Segitség az olajiparnak A Nehézipari Minisztéri­ummal közös kutatás a kő­olaj-feldolgozással kapcsola­tos. F.zen a területen első­sorban megoldásra vár, a jelenleg legfeljebb tüzelés­re használható, úgynevezett négy és öt szénatomos szén­hidrogének gazdaságosabb hasznosításának kidolgozá­sa. Ezekből a vegyületekből értékes finomvegyszerek és gyógyszerkémiai alapanya­gok előállítását tervezik. Az intézet a kutató, oktató munkához az utóbbi időben sok anyagi segítséget kapott, a7. ilyen keretek azonban bizonyos vonatkozásban még mindig szűknek bizonyulnak. Emiatt például nem tud­nak számos fontos külföldi vegyszert, kutatási eszközt beszerezni, a kutatók kény­telenek idejük egy részét alapanyagok előállítására fordítani. Veszély fenyegeti az egyébként európai hírű tanszéki könyvtárukat is: így kellő anyagi eszközök hiányában több évtizedes monográfiasorozataik töre­dékessé válhatnak. A tanszék sokrétű tudo­mányos tevékenységét pe­dig — s annak feltételeit is — minden vonatkozásban még magasabb színvonalra kellene emelni, hiszen Szeged a következő években a bio­lógiai kutatások egyik cent­ruma lesz: új, korszert bio­lógiai kutatóegység létreho­zását tervezik. Dobó Balázs A magyar ipar dicsérete A z utóbbi évtizedekben a világpiac hozzászokott, hogy a valamikor agrár-magyarország ipari késztermék­kel jelentkezik az eladók között. A magyar munkáskezek alkotásai keresettekké váltak. Meggyőzően bizonyította ezt második ötéves tervünk, amelynek idején iparunk 200 mil­liárd forint értékű exportcikket adott át a külkereskedő lemnek. Az új tervidőszak elején iparunk térhódításáról ismét jó hírek érkeztek. Termékeink a külföldi piacokon őrzik az elért vásárló kört, sőt újabb vevők is jelentkeztek — az első negyedév hírei szerint — Nyugatnémetországtól a szovjet-Kaukázusig. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk természet­szerűen az iparunkat sok nyersanyaggal ellátó, s a jó mi­nőségű késztermékekre mindig igényt tartó Szovjetunió. Az ide irányuló külkereskedelmünk 78 százaléka késztermék­ként jelentkezik, öt év alatt például 17 ezer szerszámgépet szállítottunk külföldre, s közülük igen sokat a Szovjetunió­ba. Ez év elején állt munkába a tallini villamosgépgyárba a Csepelről szállított automata gépsor, amely 18 munka­padból, egy lépegető konvejorból áll, s percenként készíti el egy villamosmotor állórészét. Ugyancsak nemrégen kap­tunk arról hírt, hogy Szovjet-Örményországban megszerették a szegedi konzervgyár termékeit, s ezidén is várják a ked­velt zakuszkát és társait Európa más részein is bevált gyártmányokkal bizonyít­juk a magyar dolgozók szorgalmát és tehetségét. A má­sodik ötéves terv idején például 21 ezer teher autót és ki­váló minőségű autóbuszt adtunk el a külföldi piacokon. A Csepel Autógyár és az Ikarus gyár idén is jó eredmé­nyekkel indult: az első negyedéves tervet túlteljesítve 639 jármű hagyta el máris az országot. Az átvevők között van a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, és Bulgária is. Ujabb sikereket ért el iparunk az olyan fejlett tőkés országban, mint a Német Szövetségi Köztársaság. (Jellemző a fejlődésre, hogy miközben Nyugat-Euróna szinte korlát­lan mennyiségben igényli a magyar mezőgazdaság termé­keit, az ide irányuló kivitelünk több mint 20 százaléka már ipari késztermék.) Az öt év alatt megkétszereződött magyar vegyipar ugyanilyen mértékben növelte exportmennyiségét is. Nem régen az NSZK-beli Frankfurt város árubemutató­ján jelentős sikert arattak az Országos Gumiipari Vállalat felfújható kagylófoteljei és gumimatracai. Külkereskedő­ink e kiváló kemping-cikkekből jelentős üzletet kötöttek, s a magasszínvonalú termékek az egész nyugat-európai piacon keresettek. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a nyers­anyagban szegény országok is — mint hazánk — meg­felelően részt vehetnek a nemzetközi munkamegosztásban, ha a fejlődő ipar termékeivel, az egyre magasabb színvo­nalú árucikkekkel járulnak hozzá a szocialista tábor gaz­dasági sikereihez — az egész világpiacon. J. I,. Pecsenyekacsa minden mennyiségben (Somoeyiné felvétele) AZ ÉPfTÖK JÓL HALADNAK. így június végén mar átadják rendeltetésének a szegedi vasöntöde Tolbuhin sugárúti új szociális épületét. Itl helyezik el a korszerű, a munkaruhák elkülönítését biztosító úgynevezett fekete-fehér öltözőket és az új iro­dákat is. A szociális épülettel az üzem régi gondját enyhítik: megszűnnek a szűkös. sötét öltözők és irodák Olvasóink közül többen emlékezhetnek még: volt idő, amikor a Szeged vidé­ki tsz-ekben divatba jött a nagyüzemi pecsenyekacsa­nevelés. Jó pénzt, nagy üz­letet szimatoltak benne, ami persze igaz is volt. Hiszen ha a kezdeti lendület ma is tartana még, akkor sem tud­nánk annyi pecsenyekacsát felnevelni, hogv el ne fogy­na a hazai és a külföldi piacokon. A nagv vállalko­zás azonban úgy múlt el, mint egy rossz emlékű in­fluenza. Rájöttek, hogy nin­csenek „megbízható" felté­telek. Emiatt sok az elhul­lás, takarmánypocsékolás, ráfizetés. Személyi felelősséggel A pusztaszeri Kossuth Tsz igazgatósága is megle­hetős tanácstalanságban állt 1 az ügy előtt. El is vetették volna tán a kacsanevelést, ha Sávai János gazdatársuk ..nem imádkozik" olyan so­kat. Odáig jutottak, hogy Sávai János személyileg vál­lalt felelősséget az egész ügyért. Ügyannyira, hogyha nem lesz haszon, akkor ő maga ingyen dolgozott. Nem kell drága épület — mondta —, tulajdonképpen semmi sem kell, ami sok pénzbe kerül. Csak kacsa kell, meg munka. Végülis egyezséget kötöttek Sávai Jánossal úgy, hogy a neve­lésre átvett, kacsáknak 90 százalékát első osztályú mi­nőségben, hiánytalanul visz­xzaadja a tsz-nek. Tíz száza­lékot szántak elhullásra és a gondozó jutalmául. Ha ne­tán mind a tíz százalék elhul­lik. akkor a vállalkozó a szó teljes értelmében ingyen dolgozott. Ha pusztul a ka­csa, csak az övé pusztulhat. A Sávai-tan.va környéke 1961 óta minden esztendő­ben, most is messze fehérlik a töméntelen sok kacsától. Hétszáz tojó is van itt. Pri­mitív. de nagyon ötletes sza­lagrendszerben jönnek a pe­csenyekacsák. Az idén pél­dául 15 ezer lesz. A vállal­kozás már korántsem csak Sávai Jánosé. Számos pa­rasztcsaládnak jelent ez ha­vonta tisztességes jövedel­met, méghozzá a régi rend­szer alapján úgy, hogy sa­ját keresetükkel garantállak a tsz hasznát. A „se lejt" is export minőség Hogyan is működik ez a tulajdonképpen senki által sem csinált, csak éppen fel­fedezett kacsanevelö futó­szalag? Háromezres tételek­ben érkeznek a keltetőből a kiskacsák. Egy déli fekvésű, régi növendékmarha-istálló­ban, a kacsaóvodában kap­nak helyet. Az „óvodában" úgynevezett indító tápot fo­gyasztanak, napoznak és to­csognak a számukra készí­tett téglás udvaron, s két hét után átadják helyüket az új szállítmánynak. A Sá­vai-tanyára szállítják az ál­lományt, ahol olyan nyitott elejű, szalmakalapos szállás várja őket, mely valamikor szerfás, semmire sem jó ser­téshizlaldának épült. Itt to­vábbi két hetet töltenek. Ettől kezdve pedig teljes meghízásukig egyáltalán nincs fedél felettük. Hideg­ben, viharban egyaránt a szabad ég alatt, a vízen él­nek. A tanya melletti fü­zekkel, nyárfákkal árnyékolt tavat drótkerítéssel felpar­cellázták. hogy a különböző korú állatok véletlenül se keveredjenek össze. Táplá­lékukat is a víz szélén, a szabadban fogyasztják el. Az elhullás ebben a korban már ismeretlen. Eddig — Sávai János, a „feltaláló" és Szeri István, a tsz elnöke mondotta el — még a sze­rintük selejtnek számító példányok is elérték 52 na­pos korukra a 2 kiló 30 deka átlagsúlyt. Ez pedig már az exportigénynek is megfelel. Azt hiszem, a szegedi já­rás többi tsz-ei azért fogy­tak ki ebből a vállalkozás­ból, mert nem tudták elkép­zelni, hogy ilyen nagyon egyszerű, de egyben végle­gesnek is tekinthető módszer kell ide. Valóban, a nagy­üzem fogalma nálunk gyak­ran egyet jelent a bonyolult, gombnyomásra működő gé­pekkel és a milliós költség­gel készített épületek fogal­mával. Pedig mint a puszta­szeri példa mutatja, sokszor néhány kocsi szalma a te­tőre, vályogból épült ala­csony falderék többet ér a legdrágább beruházásoknál is. Kurrens áru A Kossuth Tsz homoki gazdaság, emiatt szűkölkö­dik a takarmányban. A ka­csák ellátása mégsem gond a számára. Hiszen a takar­mányt — ezer kacsánként 80 mázsa tápot — az álla­mi vállalat szerződésben biztosítja, mert az export­képes kacsa itthon is, kül­földön is kurrens áru. A ta­karmány árát az átvételkor levonják, mégis a tiszta pénz, ami a kacsákkal dol­gozó tagoknál meg a közös kasszában marad, évente százezer forintokkal mérhe­tő. Tehát megéri. A tojók darabonként évente átlago­san 120 forint nyereséget „tojnak", ehhez ráadásként számít a toll értéke. Pedig a törzsállomány is csaknem teljesen ridegtartásban van. Naponta egyszer kapnak en­ni. Azelőtt még kétszer etet­ték a tojókat, rendszerint széjjel tojtak a vízen, so­káig tartott összeszedni a tojást. Most — mintha csak megegyeztek volna a gondo­zók és gondozottjaik — az egyszeri etetés hatására mindig éjjel tojnak meg az etetőben levő fészkeken, így a 700 törzsállat gondo­zását egyetlen ember napi 4 órai munkával is könnyen ellátja. Említettem már, hogy a kacsák körül tény­kedő emberek igen jól ke­resnek. Tóth István például — maga mondotta el — ha­vi kétezret kap a tojók mel­lett. A kiskacsások meg oly­kor ennél is többet. De a jó pénzt senki sem sajnálhatja tőlük. Nemcsak a munkát, a jó módszert is meg kell fizetni. Csepl József Péntek, 1966. május 6. 0ÉL-MAGYARORS2Á6 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom