Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-31 / 127. szám

A JUBILEUM JEGYÉBEN Vásárzárás után Vasárnap délelőtt tíz óra­kor borús ég alatt került •ÍM- a nagyszerű úttörő-dísz­Fzemlére, melyet a Magyar Üttörők Szövetsége fennállá­sának huszadik évfordulója alkalmából, s egyben a gyer­meknapi ünnepség részeként rendeztek a feldíszített Szé­chenyi téren. Térzene harsogott, pattogó friss ritmusok szálltak szer­te a zenekar — együtt ját­szó vasutaszenészek és mun­, kásőrök — hangszereiből, s az ünnepet köszöntötték az úttöröház egyenruhás gyer­mekmuzsikusai is. A térre torkolló utcákból rendezett, fegyelmezett sorokban vo­nultak elő a csapatok. Sze­met-lelket gyönyörködtető látványban részesültek a szülök, felnőttek, a vár® dolgozói, akik eljöttek lá­nyaik-fiaik ünnepére. Harsonák diszjele után csaknem kilencezer kisdo­bos és úttörő tisztelgett a zászlónak. Nevükben Nagy Károly városi útlörőtitkár tett jelentést dr. Földi Gá­bornak, a KISZ Szeged vá­r®i bizottsága titkárának, ez úttörőelnökség elnökének, aki ezután köszöntötte a fel­sorakozott fiatalokat és meg­nyitotta az ünnepséget. Bíró Laj®, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta az Üttörőszö vétség megalaku­lásának jelentőségét, s azt a tevékenységet. melyet fennállása húsz esztendejé­ben kifejtett. Elismeréssel szólt azokról az egykori út­törőkről. akik 20 vagy 15 éve kötötték fel először a \«ürös nyakkendőt, s akik — miközben a szocializmust építik — ma is őrzik, gyer­mekeiknek adják tovább a szimbólumot, a vörös zász­ló jelképes darabját. Az ünnepi beszéd elhang­zása után kitüntetésekre ke­rült sor. Tíz úttörő — Csá­nyi Erzsébet (gedói általá­nos iskola), Garamszegi Má­ria (Tanái-képző Főiskola II. számú gyakorló iskolája), Gyenes Ágnes (Dugonics ut­cai iskola). Klacsák Ferenc (Gera Sándor iskola), Matuz Olga (rókusi iskola), Szabó József (ságvári telepi iskola), Szécsi Dezső (Móra Ferenc iskola), Takács Zsuzsanna (Szilién sugárúti iskola), Török Katalin (petőfitelepi iskola) és Vas Zoltán (Dózsa György iskola) — vette át 8 „Kiváló úttörömunkáért"­Zászlók alatt vonulnak az úttörők (Env.di Z. felvételei) Elindul a léggömbrakéta kitüntetést. Felzúgott a há­romszor® hurrá, pajtásaik harsány köszöntése. Kék nyakkendős kisdobos­csapatok nyitották meg az ezután következő díszfelvo­nulást. A Rózsa Ferenc su­gárúti iskola kisdobosai — a tisztelgő menetből kiválva — fölmentek a díszemel­vényre is, hogy vörös szeg­fűszálakat adjanak át az üdvözlésükre megjelent párt- és KISZ-vezetöknek, az állami szervek, tömeg­szervezetek képviselőinek, tanítóknak, tanároknak. Az elnökségben köszönthették Siklós Ján®t, az MSZMP Kitüntetés a legjobbaknak Csongrád megyei bizottságá­nak titkárát, Perjési Lász­lót, a Szeged városi párt­bizottság első titkárát, Sípos Gézát, a városi pártbizott­ság titkárát. Ott voltak Ár­vái József és Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettesei, Katona Sándor. Bódi László. Lacsán Mihályné országgyűlési kép­viselők, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged vár®i bizottságának titká­ra is. A kisdobosok felszabadul­tan örvendező menetét — léggömbökkel. zászlócskák­kal, papirforgókkal, szalag® kis májusfákkal integettek az alsótagozat® pajtások — imponálóan szép menetben követték az úttörők. Az élen a Ságvári gyakorló ál­talán® iskola csapata ha­ladt, 1946—1966 feliratú szép transzparenssel. Az ezután következő, a húsz év mindegyikét külün-külön il­lusztráló tablókon, melye­ket az egymást követő csa­patok vittek. megelevene­dett az úttörőmozgalom tör­ténelme. 1946. június másodi­kára, áz úttörőszövetség alakulására „emlékeztetett" a névsorelső béketelepi is­kola transzparense, s a Zrí­nyi Ilona iskola csapatá­nak táblája 1966-® felirat­tal és az „Üttörők a hazá­ért" mondatú illusztrációi­val zárta a sort. Simái Mihály A gyermeknapon, az úttörő díszszemle után. a rajz®kedvú pajtások versenyre keltek. A színes kré­ták nyomán egymás­után jelentek meg az aszfalton az úttörő­élet képei: az iskola, az őrsi foglalkozás, a vakáció, a táborozás és az úttörőavatás. De sokan más témát választottak, a rajzok tiltakozást, fejeztek ki az amerikaiak viet­nami háborúja ellen. Torz fekete bomba­vető repülőgépek! nagy piros kereszttel áthúzva .. Hatalmas rakéták piros zász­lókkal. ablakaiban integető, nevető em­berekkel. Az egyik ilyen aszfaltra „ál­modott" kép címe: Földről kapott hold; Piroscsillagos kis Képek az aszfalton V®ztok kering a Ve­r.us körül. A gyerme­ki képzelet, ma való­sággá vált. Ezután sok egyszerű, meg­kapó rajz. Tarján Sarolta petőfitelepi IV. osztályos a népek barátságát három, kézt a kézbe öltő fe­hér, sárga és fekete krétával színezett kislánnyal fejezte ki. Tóth Miklós, a Zrí­nyi iskola kisdiákja pedig valódi picassói békegalambbal ábrá­zolta a béke gondola­tát. A rossz idő sem tudta elvenni a lel­kesedést. A Széche­nyi tér aszfaltja sok­színű szőttessé válto­zott. Tele a szegedi gyerekek gondolatai­val : 'oéke, barátság, vakáció... A zsűrinek, akit a városi nőtanács mun­kásai végig segítet­tek, nehéz dolga volt. így nem is állapított meg abszolút győz­test. hanem a legjob­bakat, Nádudvari Katalint, a Tanár­képző Főiskola II-es gyakorló iskolájából, Szekeres Ferencet, a Gera Sándor iskolá­ból. Felföldi Kata­lint. a Béketelepi is­kolából, Kovács Ro­záliát a Mező Imre iskolából, Sárosi Ka­talint, a Tanárképző Főiskola l-es gyakor­lójából, Wilhelm Er­zsébetet a Ságvári gyakorin iskolabői, Nagy Emmát a Gu­tenberg utcai iskolá­ból. Sándor Istvánt a Zalka Máté iskolá­ból, Nyári Piroskát a Gera Sándor iskolá­ból, Czipper Katalint a Mező Imre iskolá­ból és Komócsin Istvánt, a Béketelepi iskolából csokoládé­jutalomban részesí­tette. Sajnos a megeredt eső miatt nem kerül­hetett sor a ha­gyomány® gyermek­napi roller- és görkorcsolya ver­senyre. Az úttörők azonban vigasztalód­tak a Postás-, az Építők-, a Móra Fe­renc Művelődési Ott­honban rendezett (ilmelőadásokon. a kisdobosok pedig a bábszínház jó műso­rán. Matkó István Nagv vetélkedő — legin­kább ezzel a jelzővel illetik a budapesti vásárt. Valóban, a hazai és külföldi ipar nagyszerű felvonulása ez a májusi seregszemle, ami év­ről évre számot ad arról, hogyan álljuk meg helyün­aet a nemzetközi verseny­ben. kellően haladunk-e a ntaszaki. technikai fejlődés­ben. Ezekben a napokban — a/karcsak a 18—19 év® fiatalok — a?, ipar is érett­ségi vizsgát tesz. Elmond­ható az idei érettségi ki­tűnőre sikerült, pedig a bi­zottság szigorú volt: a kül­földi kiállítók, a vásárra ér­kezett: szakemberek és a ha­j zai kileneszázezernyi látoga­tó bíráló szeme figyelte a termékek minőségét, korsze­rű segét­Ujdonsógolt minden iparágbon Megállapítható, hogy vala­menoyi iparag hozott vala­mi újat, jó néhátvv üzem pe­oig egészen új oíckaláról mu­tatkozott be. Az O non tói eddig főként szép televízió­kat láthattak a látogatók, most pedig inkább az új te­lefonra. a mikrohullámú rá­diótelefonok bemutatására, a mikrohullámú berendezések felvonultatására fordított súlyt Az alumíniumipar minden eddiginél szélesebb skáláját mutatta be termé­keinek. A vasár egyik fény­pontja éppen az alu-pavilon volt. amely szépségéért és praktikusságáért még vásári nagydíjat is kapott. Vagy vegyük talán a szerszám­gépipart, ugyancsak nagydí­jas CER—200-as numerikus vezérlésű rövid eszterga még csak először került bemuta­tásra Budapesten — de előt­te Londonban, a világ leg­nagyobb cégeinek versenyé­ben —, ma hatalmas sikert aratott. Jól vizsgáztak for­matervezőink is. Ez a véle­ménye a hazai közönségnek és a külföldi szakemberek­nek egyaránt. A könnyű­ipari pavilont végignézve, az egyik külföldi delegáció ve­zetője meg is jegyezte: „Bu­dapest a KGST-orezágok Párizsa". «Ez minden bizony­nyal kihat az exoort növe­kedésére is. Az idei BNV jó lehetőséget nyújtott az ösz­szehasonlításra. A baráti or­szágok es a kapitalista ki állítók azon® termékeit szinte percek alatt összeha­sonlíthatták a hazai gyárt­mányokkal. Jó volt ez a piackutatás szempontjából, hiszen a vásárt ma egy új ötév® terv jegyében, s nem mellékes az sem, hogy az új gazdasági mechanizmus élet­be lépésének küszöbén ren­dezték meg. Az ipar és a külkereskedelem vezetői sze­mélyesen mérhették fel, mi­lyen az igény egy-egy gép­pel, berendezéssel kapcsolat­ban. Közvetlenül a külföldi vásárlótól vagy szakember­tói tudhatták meg. mi az. ami jó, mi az, amin változ­tatni kellene, hogy még job­ban foggyon. Megfigyelhet­ték a hazai közönség hangu­latát is. A Szék®fehérvári Villam®sagi-, televízió-rá­diókészülék gyára pl. egy új hordozható, de hálózati árammal működő tévét mu­tatott be. A helyszínen több száz kérdőivet osztottak ki, amelyen megkérdezték a iá­I tógátoktól, hogy gyártsa­; nak-e belőle, s egyáltalán I mi a véleményük erről a ké­szülékről. Jobb kooperációi! A vásáron nemcsak ezt láthatták meg a szakembe­rek, ami jó, ami fejlődést jelent a múlttal szemben, felmérhették azt is. melyek azok a területek, ahol vál­toztatni kell. A baráti or­szágok pavilonjaiban még jó néhány azon® terméket fedezhettek fel. pl. a KGST egyik irányelve a szükkö­rűbb szak®ítás. Nvikolaj Faggyejev, a KGST titkára, aki megnézte a BNV-t, meg is jegyezte: „Itteni tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy a szocia­lista országok munkájában sok a párhuzamosság, azo­nos konstrukciók, berende­zések elk®zitéséveí forgá­„ Viszontlátásra 19S7. májusában- — búcsúztak egy­mástól a kiállítók. így krts/.ont cl hétfőn este a vásári han­gosbemondó ís a látogatóközönségtől, véget ért 31 ország ii»bb mint kétez»r kiállítójának nagy vetélk»dése: hezarta kapu­it a Budapesti Nemzetközi V ásár. melyről vasárnapi láto­gatása során nagy elismeréssel nyilatkozott Kadar János elv­társ, az MSZMP KB első titkára Is. rsoljuk el a legértékesebb tervezői, mérnöki termelői kapacitást. Az ipari forrada­lom, amely az egész világra jellemző, megköveteli erőink szélesebb felhasználását, a munka jobb szak®ítását". Egy-egv ilyen bemutató után könnyebb a tárgyalás és a profilok tisztázása is. Nehéz lenne rangsorolni. A magyar ipar termékeinek általában sikerük volt. Erre mi sem jellemzőbb, mint­hogy növekedett a külföl­diek érdeklődése. Mind töb­ben látják, hogy termékeink jelentós része eléri a világ­színvonalat, tehát érdem® velünk kereskedni. Nyilat­kozata során sok nagyiparos, kereskedő és szakember mondta el. hogy nagy a le­hetőség országaink, illetve üzemeink és a hazánk közti kapcsolatok fejlődésére. Üzletkötések sorozatban Ezeket a lehetőségeket az eddiginél jobban ki kellene használni. E kijelentések megalapozottságát bizonyítja az üzletkötések nagy száma is. Bizony jó néhány par­kerbetét kifogyott, mire alá­írták a sok szerződést. Az eddigi legnagyobb üzletkötés a szovjet Avtoexport és a Mogürt között történt. Ez kétév® távlatra szól és össz­értéke meghaladja az 1 mil­liárd forintot. Sok ehhez ha­sonló példát lehetne hozni, de csupán annyit említük meg. hogy a műszer és gép­ipari szövetkezetek egész évi exportjának egyharmadát a vásáron kötötték le. Van, ami még csak ezután kerül aláírasra, hiszen a konkrét szerződéseken kívül sokan a látottak alapján kezdtek tárgyalásokat, ezek pedig még hetekig elhúzód­hatnak. Az is bizonyos, hogy ezek a szerződések, üzletkö­tések általában nem egy al­kalomra szólnak, mert aíci egyszer már vásárolt, az többnyire állandó vevő ma­rad. Eredményeink állják az összehasonlításokat Külön kell azólrti a láto­gatókról. Még a leghűvö­sebb, esős napon i« tízezrek keresték fel a vásárváros te­rületét, hogy meggyőződhes­senek, hol tartunk mi a nagy vetélkedésben. Nem­csak a budap®tiek kere­kedtek fel, tucatjával érkez­tek küJönbuszok az ország minden részéből. A kiállítás és az összehasonlítási lehe­tőség jó alapot adott arra, hogy büszkébbek legyünk saját eredményeinkre, s megtanuljuk azt, hogy nem kell hajbókolni minden előtt, ami külföldi. Növekedett a műszaki ér­deklődés. Már nemcsak a könnyűipar pavilonjánál áll­tak hosszú percekig a ruhák és cipók miatt, hanem el­mélyülten figyelték a mű­ködő gépeket és olvasták a műszaki leírásokat. Bár még sokan megkérdezték egyik vagy másik kiállított tárgyat látva hogy mikor kaphatók az üzletekben, de az ilyenek száma jóval kevesebb volt, mint az előző esztendőkben. Az emberek kezdik megérte­ni, mit jelent az export nép­gazdaságunk számára. A nagyipari „Ki mit tud?" s a ..Ki miben tudós?" ve­télkedők mán ma reggelre elcsendesedett a budapesti Városliget. Ez a csend azon­ban csak viszonylagos, hi­szen a látottak, a tapasztal­lak ott kavarognak a veze­tők, a tervezők, a szakmun­kások fejében. Most újabb időszak következik, felhass­nálni, érték®íteni a látotta­kat. KAPALYAG TMRE Hegnyílt az UNESCO végrehajtó tanácsának budapesti ülése Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben ünnepélyesen megnyitot­ták az Egy®ült Nemzetek nevelésügyi, tudomány® és kulturális szervezete, az UNESCO végrehajtó tanácsá­nak budapesti tanácskozá­sait. Részt vett a megnyitón llku Pál művelődésügyi mi­niszter, Péter János külügy­miniszter, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, dr. Jóború Magda, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnö­ke. valamint a bizottság el­nökségének tagjai. Az ülé­sen a végrehajtó taná® el­nöke, Mohammed el Fasi el­nökölt. Jelen volt René Ma­heu, az UNESCO vezérigaz­gatója, Athanase Joja, román akadémikus, Mary Guillan Smieton és Bedreddin Tuncel török professzor, a végre­hajtó tanács alelnökei, va­lamint a végrehajtó taná® tagjai, az egy® tagországok­nak az ülésszak alkalmából Budapestre érkezett állandó UNESCO képviselői és az UNESCO vezető tisztviselői. Ilku Pá' a kormány nevé­ben üdvözölte a végrehajtó taná®ot abból az alkalom­ból, hogy a szocialista or­szágok közül első ízben Ma­gyarországon taná®kozik. — Az UNESCO alapokmá­nyának fő gondolata a béka. A szervezet font® feladata a béke támogatása a maga saját® eszközeivel, a nem­zetközi megértésre, a nepek kölcsön® megismerésére nö­veléssel. — A Magyar Népköztársa­ság gazdasági és kulturális téren egyaránt nagy fontos­ságot tulajdonit a nemzetkö­zi együttműködésnek. Lehe­tőségeinkhez mérten arra törekszünk, hogy részt ve­gyünk az UNESCO rendsze­r® tevékenységében. Köz­ponti szerveinek ülésein tá­mogatunk minden javasla­tot és akciótervet, amely a népek felemelkedésének ügyét, a különböző rendsze­rű országok békés egymás­melleit élését, az agressziók felszámolását szolgálják. Az üdvözlésre Mohammed el Fasi válaszolt, majd Sar­lós István, a Fövár®i Ta­ná® végrehajtó bizottságá­nak elnöke Budap®t lakói nevében köszöntötte a ta­ná®kozás résztvevőit, akik­nek nevében René Maheu válaszolt Végül dr. Jóború Magda mondott üdvözlő szavakat. A taná®kozás napirendjé­nek témája: a műemlékvéde­lem a turisztika szolgálatá­ban. (MTI) Kedd. 1966. május 3L OÉL-MAGYAROAiZÁC 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom