Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-03 / 103. szám

Hegkezdődött az Akadémia közgyűlése Hétfőn, az MTA dísztermé- az MSZMP Politikai Bizott- dósunk eddigi útját és továb­ben megkezdődött az Aka- ságának tagja, a Forradalmi bi feladatait elemezzük és démia közgyűlése. Jelen volt Munkás-Paraszt Kormány ebben a tudomány szerepét Uj film vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a tudomány és a gya­korlat kölcsönös egymásra­hatása még nincs kielégítően megoldva. — Ma még távolról sem használjuk ki a tudományos a közgyűlésen Apró Antal, elnökhelyettese. Erdey-Gruz Tibor beszámolója Rusznyák István elnöki A jövő feladataival kap­megnyitója után Erdey-Gruz csolatban a beszámoió hang­Tibor főtitkár terjesztette elő súlyozta; a tudományos mun- kutatások terén a nemzetközi az elnökség beszámolójót. El- ka továbbfejlesztése érdeké- együttműködésben rejlő le­mondotta, hogy az Akadé- ben jelentős az akadémiai hetőségeket. Különösen flon­mia évi 425 millió forintos intézmények és az egyetemek tos annak vizsgálata, hogy költségvetési és beruházási kapcsolatainak erősítése, milyen kutatási eredménye­Hasznos a kutatóintézeti ket, szabadalmakat, gyártási munkatársak és egyeteimi ok- eljárásokat érdemes a szo­tatók ideiglenes cseréje is. cialista — vagy esetleg tő­hala- Az Akadémia társadalmi fel­adata annak vizsgálata, hogy a fejlődés következő szaka­szában az egyes tudomány­ágak milyen irányú és ará­nyú fejlesztése felel meg leg­keretéből több mint 150 ku­tatóhely munkáját irányítja. Eredményeivel tekintélyes té­nyezője a társadalmi dúsnak­A két évvel ezelőtti köz­gyűlés nyolc olyan kutatási területet jelölt meg, ame­lyekre koncentrálni kell az anyagi és szellemi erőket. A kés — országokból átvenni, és mely területek azok, ahol hatékonyan és eredményesen tudunk saját magunk kuta­tó tevékenységet folytatni. Megemlékezett Apró An­inkább társadalmunk érde- tal a szocialista országokkal program kidolgozásában az keinek. A legfontosabb tudo­agrartudományok, a műszaki mányógazatokban széles kö­cs a biológiai tudományok rű tudományos kutatási bá­tercn született legjobb ered- zist kell kiépíteni. Kiemelte méni/ek. A kutatómunka fej- a főtitkár az Akadémia fel­lesztéséhez elengedhetetlen adatait a társadalomtudo­tnegfelelő kutatógárda bizto- mányok fejlesztésében is, és fejezésül sok sikert kívánt a folyó tudományos együttmű ködésről, majd kifejtette, hogy a magyar szellemi ka­pacitás a szükséges feltételek megteremtése esetén a jelen­leginél többre is képes. Be­sítása és a gondoskodás ma­gas színvonalú utánpótlásról. fontos helyen említette a közgazdasági és jogi tudomá­Január elsején 384 tudomá- nyokat, a marxista szocioló­nvok doktora és 2535 kandi­dátus volt az országban, kö­zülük 42 doktor és 220 kan­didátus 1965-ben szerezte meg tudományos fokozatát. giát, a történeti és az iro­dalomtudományt. A beszámoló befejezésül hangsúlyozta, hogy a tudo­mány roham® fejlődése Elmondotta a főtitkár, hogy szükségessé teszi a szervezeti 1960—65 között az alapkuta­tásokkal foglalkozó akadé­miai intézményekből 189 sza­badalom került ki, melyek­formák továbbfejlesztését is, a hazai és külföldi tapaszta­latok figyelembe vételével. A beszámoló után az él­nék egy részét gyakorlatban nöklő Rusznyák István beje­lentette, hogy az elnökség beszámolóját szerdán zárt ülésen vitatják meg. is felhasználták és gazdasá­gi eredményük meghaladja a 350 millió forintot. Apró Antal elvtárs felszólalása Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnökhelyette­se szólalt fel ezután. Tolmá­csolta az MSZMP KB és a kormány üdvözletét és nagy elismeréssel beszélt az MTA tudósainak, kutatóinak ered­ményeiről és érdemeiről. Ez­után beszédét így folytatta: — Nálunk is kezd kiala­kulni az a hasznos gyakorlat, hogy tudományos intézetek, valamint a különböző ipari és mezőgazdasági üzemek oldalú szükségleteit és meg­alapozottan emelni a dolgo­zó nép életszínvonalát. — Második ötéves tervünk időszakában évente 2,5 mil­liárd forint körül mozgott az az összeg, amelyet nemzeti jövedelmünkből a kutatások­ra fordítottunk. Az elnökség beszámolójából hallottuk, hogy az Akadémia is jelentős összegekkel, évente több mint 400 millió forinttal gazdái­közgyűlésnek a jelenlegi ta­nácskozáshoz. Szegedi kutató a jutalmazottak között A nagy tapssal fogadott felszólalás után átadták az akadémiai aranyérmet és az akadémiai jutalmakat. Az akadémiai aranyérmet Erdey­Gruz Tibor akadémikusnak, az MTA főtitkárának Rusz­nyák István adta át, majd az akadémiai jutalom 12 ezer forint® I. fokozatát nyújtot­ta át Zolnai Béla ny. egye­temi tanárnak: a „Húsz év — Tanulmányok a szocialista Magyarország történetéből" című kötet szerzői kollektí­vájának, Kecskeméty István és Szalay László egyetemi ta­nárnak, Strak Ervinnek, a Kísérleti Orv®tudományi Kutató Intézet igazgatóhe­lyettesének. Messmer And­rásnak, a Központi Kémiai Kutató Intézet főmunkatár­sának, Csillik Bertalannak, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem eletron-mik­együttmüködés. Támogatjuk azokat az elképzeléseket amelyek arra irányulnak, ményeképpen ma már jelen­tős kutatóbázisunk van. A között JözyetlenJegyen az kodott E ráfordítósok ered- roszkópiai laboratóriuma tu­domány® főmunkatársának, Szabady Egonnak, a KSH el­nökhelyettesének és Weltner Andor egyetemi tanárnak. A II. fokozattal — 8 ezer forint­tal — nyolc tudomány® munka szerzőit jutalmazták. A nyilván® közgyűlés Rusznyák István zárszavá­val ért véget. Délután meg­kezdődtek a tudomány® osz­tályok ülései. hogy a kutatók és tudósok tudomány® alkotóműhelyek­közvetlenül. anyagilag is ér- ^ értékes eredmények szü­dekeltek legyenek abban, , ,. , . ... ,. . , . hogy a saját tudományáguk- lettek « az utóbbl években hoz tartozó üzemekben, vál- több olyan eredménnyel lalatokban minél eredménye- is büszkélkedhetünk, ame­sebben hasznosítsák a tudo- jyek társadalmi, népgaz­Ess:*ú3 dasági kt vetlenul is mérhető és A gazdaságirányítás to- kifejezhető. Ha azonban tár­vábbfejlesztéséről szólva Ap- sadalmi> népgazdasági fejlő­ró Antal rámutatott: — A gazdasági mechaniz­mus reformjának az a célja, hogy az eddigieknél jobban használjuk fel a gazdálkodás minden területén a szocialis­ta rendszer adta előnyöket és hatékonyabbá tegyük ipari és mezőgazdasági termelé­sünket. A szocialista gazda­ság működésének olyan mechanizmusát kell tehát ki­alakítanunk a következő években, amely elősegíti a népgazdaság gyorsütemű fej­lődését; meggyorsítja a tudo­mány jobb haszn®ítását, ez által a gyorsabb műszaki fejlődést biztosítja; a terv­szerű központi irányítás na­gyobb hatékonyságát; növeli a vállalatok önállóságát, kez­deményezését és kockázatvál­lalását. Biztosítani akarjuk, hogy a vállalati érdekek job­ban összhangban legyenek a társadalmi érdekekkel és a nemzetközi munkamegosztás­ból fakadó előnyökkel. Ha­zánkban a korszerű technika szélesebb körű alkalmazásá­val. a munkatermelékenység növelésével, a rugalmasabb gazdálkodási módszerek be­vezetésével tudjuk csak ki­elégíteni a népgazdaság sok­húszévesek Ahogy felnőtté válik az ember ... Fél szívvel, fél lábbal még a grundon fo­cizó gyerekek között, másik­kal bizonytalanabb utat, a jövőt tapogatva. A mai fiatalok gondola­tait, életérzését, vágyait és hétköznapi küzdelmeit kí­vánta ellesni és bemutatni Hucijev Mi, húszévesek cí­mű, kétrészes filmjében. Nincsenek látványos jelene­tei, tulajdonképpen még konkréten körülhatárolt cse­lekménye sincs a filmnek, mégis: a bevezető képsorok közvetlen atmoszférája, fia­taljainak vibráló, tágterű élettevékenysége érdeklődő­vé, érdekeltté teszi a nézőt. Szergejnek és barátainak — Koljának és Szlavkának — alakja csak keret, ame­lyekben a fiatalok életének hétköznapokba ágyazott konfliktusait, kamaszos len­dületét, szorongó jövővárá­sát próbálta a rendező meg­mutatni. Aztán — a fel­bukkanó igazi szerelem, a töprengő kérdés, a magunk emberségéről, becsületéről, tétova pillantás az igazi fel­nőttek igaznak hitt világá­ba — elindítja az embert valamerre. Eltűnnek a grun­dok, a nagy hőstettek, pél­daképek; a hivatás, a mun­ka apró hőstettei váltják fel. Ahogy Kolja fiatalon hősi halált halt édesapja példázza: töretlenül hinni és akarni valamit. S a fiúk, a fiatalok, a megváltozott, a hősiességgel megváltott világ életkörülményeit akar­ják. A filmnek az az érdeme, hogy ezek a gondolatok ki­mondatlanul, emberek, cse­lekedetek villanásnyi tükré­ben beszélnek minderről. A film tárgyilagos, cinema ve­rité-szerű. de tudatosan komponált képei, a fiatalok életközeibe hozott problémái vitát, gondolatokat ébresz­tenek. „Életszagú" ez a film. S a rendezőn kívül ez a há­rom főszereplőnek köszönhe­tő, a Szergejt, Kolját és Szlavkát alakító V. Popov, N. Gubenko és Sz. Ljubsin karakteres játékának. A szép fényképezés M. Pilihina operatőri munkája, frissen áradó zenéjét Szi­gyelnyikov szerezte. J. A. Szovjet-indiai pártkozi megbeszélések • Moszkva (TASZSZ) Moszkvában április 23-a és 30-a között megbeszélések folytak az SZKP és az Indiai KP küldöttségei között. A megbeszéléseken résztvettek Dange, az Indiai KP Ország® Tanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, valamint az SZKP és az Indiai KP más vezetői. A megbeszélésekről kiadott közlemény hangoztatja, hogy a tárgyaló felek széles problémakör megvitatása után tanúságot tettek az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozá­sokon elfogadott okmányokban megfogalmazott fő irány­vonalhoz való hűségükről. A felek testvéri szolidaritásukat fejezték ki a harcoló vietnami néppel és aláhúzták; szük­ség van a kommunista államok összeforrottságára, a nem­zetközi munkás- és kommunista mozgalom akcióegysépére. A felek végezetül leszögezték: tovább kell munkálkodni annak érdekében, hogy megfelelő feltételek megvalósulása esetén összhívják a kommunista és munkáspártok képvise­lőinek új nemzetközi tanácskozását. Feltárultak a bonni páncélszekrények titkai tek rendszerét, azzal a cél­lal, hogy megváltoztassák a második világháború ered­ményét és lehetővé tegyék Európa újrafelosztását. Ez­zel viszont belathatatianul olyan hosszú időre megmarad Né­előké- metorszég megosztottsága. • Berlin (MTI) Albert Norden profesz­szor, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja az új berlini Kongresshalléban hétfőn tartott nemzetközi sajtóértekezletén 40 különböző, teljesen szített rendeletet ismerte­tett, amelyek jelenleg a bonni kormányhivatalok páncélszekrényeiben hever­nek, de amelyeket sürgősen elővennének és életbe lép­tetnének. ha a Bundestag­ban a CDU—CSU-nak si­kerülne keresztülhajszolnia a szükségállapot-törvények elfogadását Norden profesz­szor a negyven rendelet je­lentőségéről elmondotta, hogy ezek véglegesen meg­semmisítik a lakosság alap­Tito az EBK-ban • Kairó (MTI) Tito jugoszláv elnök éa felesége hétfőn este megér­kezett Alexandriába. A ki­kötőben Nasszer elnök és felesége üdvözölte a mar­sallt és feleségét. A hivata­1® megbeszélés kedden kez­dődik Nasszer elnök „ *, ... — —- alexandriai rezidenciájában, vető emberi jogart. Teljessé , Ez lesz Nasszer ós Tito 17 teszik a háborús előkészüle- I találkozója. Mit kell tudni az érettségin? Az írásbeli és a szóbeli nisztérium közoktatási főosz­érettségi vizsgákkal kapcso- tályán. latos főbb tudnivalókról tá­jékoztatták az MTI munka­társát a Művelődésügyi Mi­Segítség a károsultaknak Szeged és a szegedi járás belvízkárainak helyreállításához 330 ezer forint segélyt kapnak a családok Hétfőn délután Szegeden, a Vöröskereszt megyei szer­vezetének helyiségében ülést tartott a Csongrád megyei társadalmi bizottság — az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői — hogy a belvíz kárt szen­vedett Csongrád megyei csa­ládok részére juttatott más­fél millió forint szétosztásá­nak elveit meghatározza. vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője tájékoztatta a megyei tár­sadalmi bizottságot, elsősor­ban a szentesi és a szegedi járás, illetve Csongrád la­kosságát érintette. A felmé­rés szerint 1534 ház megron­gálódott és 123 összedőlt. Szólt arról is, hogy a szege­di járásban a legtöbb kar a tanyák lakóit érte, s ren­Buza Imre, a Vöröskereszt delkezés szerint az összedólt megyei titkára mindenek- tanyák helyett a belterüle­előtt felolvasta az országos ten lehet újakat építeni, társadalmi bizottság köszö- A megyei társadalmi bi­nő levelét, ugyanis — mint zottság állást foglalt abban, ismeretes — az elmúlt év- hogy segélyt — melynek lég­ben bekövetkezett nagy ár- magasabb összege 5 ezer fo­víz kár helyreállításának rint lehet — csak az öregek, elősegítésére gyűjtési akció az egyedülállók, a betegek indult, melyből az egész és a sokgyermekes családok Csongrád megye lakossága kaphatnak, akiknek óriási _ fj kivette részét. Ezután beje- gondot jelent összedőlt, vagy . nietve vároBÍ t* lentette, hogy Csongrád me- megrongálódott otthonuk nacsoK, metve a \arosi gye részére 1 millió 500 ezer helyreállítása. újjáépítése, nacs v° forintot juttattak azzal, hogy elpusztult ingóságaik pótlása, az idei évben bekövetkezett A cél tehát az. s erre hív­! belvíz által kárt szenvedett ták fel a községi és a városi családokat segíthessék a társadalmi kár helyreállításában. gyeimét, hogy A belvíz, mint erről Sza- zésükre álló segélyösszeg bó József, a megyei tanács szétosztásánál mérlegeljék a szociális körülményeket: a legrászorultabbakat segítsék! Már a megyei társadalmi bizottság is úgy osztotta szét a másfél millió forintot a megye városai, községei kö­zött, hogy mérlegelte az egyes területeket ért károk nagyságát. így a szentesi járás után, mely 700 ezer forintot kapott, a szegedi járás következik, melynek 280 ezer forintot juttatott a bizottság. Csongrád 200, Szentes 120, Vásárhely 80, a makói járás 70 ezer forintot kapott, Szeged 50 ezer forin­tot. A szegedi járásban is a társadalmi bizottság dönti el, hogy a rendelkezésre álló összeget miként osztja el az érintett községek között. E hét végére a községi ta­építési osztálya megkapja a nyomtatványo­kat. Így május 9-től a helyi tanácsházán lehet kérni az bizottságok fi- érintetteknek a segélykérel­a rendelke- mi lapot. Ezt kiállítva ugyancsak a helyi tanácsnál keH leadni. A gimnáziumi érettségi vizsga fő célja annak meg­állapítása, hogy a jelöltek szert tettek-e a vizsgatár­gyakban alapos tárgyi tu­dásra, össze tudják-e kap­csolni ismereteiket az élet­tel, az elméletet a gyakolat­tal, elsajátították-e — kö­zépiskolai 6Zinten — a mar­xizmus—leninizmus elemeit, kialakultak-e bennük a tan­tervben előírt jártasságok és készségek. A május 12-én kezdődő írásbeli vizsgákkal kapcso­latban elmondották, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, valamint az idegen nyelvi szakosított osztályok jellegét adó nyelvi tárgyak dolgozatára megsza­kítás nélkül 5 óra, az ide­gen nyelvek, a rajz és ábrá­zoló geometria dolgozataira — ugyancsak megszakítás nélkül — 3 óra áll a jelöl­tek rendelkezésére. A szóbeli vizsgán magyar nyelv és irodalomból min­denekelőtt a jelölt tájéko­zottságát vizsgálják meg az irodalomtörténetben, törté­nelemből a jelöltek tárgyi tudását, marxista—leninista történelemszemléletét, világ­nézeti és politikai fejlettsé­gét, matematikából gyakor­lati feladatok alapján első­sorban a jelöltek önálló, lo­gikus gondolkodását, a fel­adatmegoldásokban szerzett jártasságát, számolási, szer­kesztési kézségét, továbbá a logaritmus és a szögfügg­vénytáblázatok használatá­ban való jártasságát vizs­gálják. (MTI) VI p7alÍkánVtr?« szédet "wndott és ebben zett°'cabot>1a I^dgef^'safgoní « amerikai nagykövetet. K-^fTESKc S Nasszer, az EAK elnöke * f^Tben'i^fotoff^ Ha május 1-én Mehalla El Kub- Szaúd Aráhiáhl? réban egy tömeggyülésen be- Srasrió^01 haS£ Nasszer —. akkor a Jemen­ben állomásozó egyiptomi raapatok visszaütnek, sőt el­foglalják a szaúd-arábiai tá­maszpontokat. Róma Az olasz egyetemisták kétnapos sztrájkot kezdtek, követelve Ugo Papi profess­sezor, az egyetem rektorának elbocsátását. A sztrájk követ­kezménye annak, hogv a múlt heti összetűzéseknél megöltek egy szocialista diá­kot. A római egyetem fa­siszta rektora hétfőn be­nyújtotta lemondását, de az igazgatótanács az ügyet fel­terjesztette az Oktatásügyi Minisztériumhoz. Djakarta Hétfőn háromezer jobbol­dali diák vette körül Dja­kartában a parlament épü­letét és két órán át tünte­tett. A tüntetésre az adott okot. hogy a parlamenti kép­viselők október óta első íz­ben ültek össze. A diákok a választások kiírását követel­ték és sürgették annak a döntésnek a hatálytalanítá­sát. amelynek értelmében Sukarno élete végéig betölti az elnöki tisztséget. Algír Alt Ahmed, az egyik leg­jelentősebb algériai politikai fogoly szombatra virradóra megszökött az Algír határá­ban levő El Harrach-i gyűj­tőfogházból. Léopoldville Július 1-től. a kongói füg­getlenség hatodik évforduló­jától kezdve a Kongói De­mokratikus Köztársaság nagyvárosai új nevet visel­nek. A döntést a kongói mi­nisztertanács hétfői ülésén hozták. A fővárost. Léopold­ville-t. amely II. Lipót bel­ga királv nevét viseli, a jö­vőben Kjnshasának ÍKinsa­sza) fogják nevezni. Stan­leyville-t Kisangani-nak (Kiszangani) keresztelik át, Elisabethville új neve: Lu­bumbashi (Lubumbasi) Kedd. 1968. májas 4 DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom