Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-20 / 118. szám
Fiatalok | ÚJVIDÉK FESZTIVÁLJA tanulmányozzák •••• *• Í'B'I • . m ^ Kilenc együttes a Stenja Játékokon Üj témát tűztek napirendre a KISZ úgyszólván valamennyi fórumán; a választott testületek összejövetelein. valamint az ifjúsági akadémiákon, a vitakörökben, a társadalmi, a politikai ismeretek és a nemzetközi kérdések tanfolyamain fiatalok tízezrei tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusának anyagát. ősztől az üzemi és falusi K ISZ-alapszervezetekben kongresszusi köröket hívnak életre, s ezek összejövetelein, továbbá a középiskolákban, valamint az egyetemeken és főiskolákon is folytatják az SZKP XXIII. kongresszusáról elkezdett véleménycserét. Szegedi Fofoszalon. 1966 A Szegedi Fotoklub a szabadtéri játékok ideje alatt augusztus 6-tól augusztus 20-ig Fotoszalont rendez Szegeden a KISZ városi bizottsága székházában. A kiálításon minden szegedi és Csongrád megyei fotós résztvehet. Beküldhető 10 darab művészi értékű fekete-fehér kép, melynek hosszabbik oldala 40 cm. Beküldési határidő 1966. július 5. A képeket a Szegedi Fotoklub címére kell beküldeni (Szeged 1. Pf.: 55.). A képek kiállításáról zsűri bizottság dönt. Mai tanácstagbeszámolók Szegeden tovább folytatódnak a városi és a kerületi tanácstagok beszámolói. Aía, pénteken délután 6 órakor a Becsei u. óvodában Baráth József városi, Benkő István és Hallai Gyuláné kerületi tanácstagok, a Gutenberg utcai általános iskolában Árvái József városi. Sarnyai Vencel és Szabadi Tibor kerületi tanácstagok találkoznak választóikkal. Ugyancsak ma, délután 6 órakor a városgazdálkodási vállalat művelődési termében Gazdag János városi, Süli István, Nagv László kerületi tanácstagok, a Kálvin téri szövetkezeti lakóházban Oltvai Ferenc városi, dr. Antal Albertné. Korek Józsefné dr. kerületi tanácstagok. a Dugonics utcai általános iskolában Farkas István városi. Beck Sándor, Hődör István kerületi tanácstagok. a gedói iskolában Üjvári Józsefné városi, MánAz Újvidéken évről évre megrendezésre kerülő Sterija Játékok látványosságban, idegenforgalmi vonzásban nem kelhetnek versenyre adriai társukkal. Nem is ez a céljuk. Amíg Dubrovnikban neves hazai és külföldi együttesek lépnek közönség elé, addig Újvidéken csak jugoszláv együtteseket láthatnak a nézők; amíg az Adria partján maga az évszázad® vár® is játszik — terei, bástyái az előadások szerv® alkotóelemei — addig a vajdasági fesztivál jóformán egyetlen színházépületben zajlik le. S még egy különbség: a Sterija Játékokon nem kap helyet a zene, a tánc — ez az eseménysor csak a színházra szorítkozik. A színművészet fejlesztésének szolgálatában Újvidéken az ország színházai mérik össze azokat a produkcióikat, amelyek illenek a f®ztivál meghatározott tartalmi profiljába. Ez pedig nem más, mint a jugoszláv dráma helyzetének tükrözése. A részt vevő színházak vagy friss, mai jug®zláv színpadi művekkel jelentkezhetnek, vagy század eleji — már-már feledésbe merülő alkotások — felújításával, ®etleg regények dramatizált változatával. Az évről évre kiadott díjak is ezeket a szempontokat hangsúlyozzák. A fesztivál népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy az idén 2? együtt® jelentkezett 31 bemutatóval az újvidéki fellépésre. A rend® zőség végül 9 társulat 10 előadását vette fel a Sterija Játékok programjába. így a múlt hét végén befejeződő eseménysorozat keretében két belgrádi (Nemzeti Színház és az Atelje 212), valamint egy-egy zágrábi, ljubljanai, szarajevói, szkopjei, rijekai, dubrovniki és újvidéki együtt® lépett a közönség és a bíráló bizottság elé. Hit hozott a tizenegyedik?* Az újvidéki f®ztiválnak komoly múltja van. Az idei plakátok a XI. Sterija Játékokat hirdették. Most, hogy a zsűri ki®ztotta a díjakat, felvetődik: mit hozott a tizenegyedik év? Azt is mondhatnánk. semmi látványos eredményt. Sőt. A bíráló bizottság — amelynek elnöke Velibor Gligority író volt — a jug®zláv drámáért járó díjat nem adta ki, s ugyancsak visszatartotta a regény dramatizálásáért járó díjat is. Ez pedig kissé vigasztalan képet f®t a mai jug®zláv dráma helyzetéről. összegezés: a XI.' Sterija Játékokon szereplő mai drámák nem voltak értéktelen alkotások, de kétségtelenül kissé vérteleneknek, erőtleneknek tűntek. A felújításokról, amit egyhangú vélemény szerint továbbra is szorgalmazni kell, megállapították: a meglehetősen gazdag hagyományok közül csak azt és úgy szabad portalanítani, ami a mai nézőt érdekli, ahogy ma is élőnek hat. A XI. Sterija Játékok legjobb előadásának díját a Ljubljanai Szlovén Nemzeti Színház nyerte el. Dimitrlje Dzsurkovity újvidéki rendezőt a legjobb felújításért jutalmazták. Ezenkívül szám® díjat ®ztottak ki a színészi játékért, jelmeztervezésért, színpadi kísérletért Nemcsak a jugoszláv színház ügye Még egy utolsó megjegyzés. Ügy látszik, a Sterija Játékok egyre inkább nemzetközi szakmai érdeklődésre is számot tarthat, hiszen a színházi bemutatók mellett az idén már sor került színházi szakemberek nemzetközi tanácskozására is. Sőt, a tavalyi nemzetközi színházi fotókiállítás után. az idén meghirdették a színházi díszletek és jelmezek trienáléját. A Képzőművészek Nemzetközi Egyesülete, a Nemzetközi Színházi Intézet és az Iparművészeti Világtanára támogatásával minden harmadik évben megrendezik azt a nemzetközi kiállítást, amely a korszerű színház díszletei és jelmezei terén tapasztalható új törekvéseket hivatott tükrözni. Szegedtől alig másfél órányira van Újvidék. Érdem® a f®ztiválra jobban felfigyelni. Alapba nézni tilos! Ma délelőtt napfogyatkozás — Óvatosan kíváncsiskodjunk! Ma délelőtt 9 óra 20 perc 54 másodperctől ritlka természeti tüneménynek leh® tűnik tanúi: részleges napfogyatkozás lesz, amely 12 óra 1 perc 6 másodpercig tart. Ezalatt a Hold a Föld és a Nap közé kerülve, elfedi annak egy részét, csökken a világosság és a hőmérséklet, majd a Hold továbbhaladásával visszatér a normális állapot A tudomány® vizsgálatok mellett ilyenkor az emberek is tömegesen megfigyelik az érdek® jelenséget Vigyázni kell azonban a Napba nézéssel, mert — mint a tapasztalatok mutatják — a bátorságnak, s méginkább a hozzá nem értésnek mindig vannak áldozatai A Nap, még amikor keskeny sarlóját látjuk, akkor is elégetheti látóhártyánk érzékeny, nagyon kény® látósejtjeit, mert szemlencsénk a fény- és hősugarakat. egyetlen pontban gyűjti össze. Napszemüveg, hegesztőszemüveg, távcső, s tulajdonképpen semmilyen, a laikus ember által erre a célra készített eszköz nem ad telj® biztonságot, igy a kormozott üveg sem. mert a korom vastagsága is változói. Miként 1 essük meg mégis Napunk fogyó állapotát? Csakis közvetett úton. Vetítésre például felhasználhatjuk távcsövünket, ha annak tárgylencséjét fordítjuk a Nap felé, szemlencséjét pedig fehér papír vagy fal felé irányítjuk, s azon veszély nélkül vizsgálhatjuk a Nap él® képét Ha ablakunk a napfogyatkozás irányába esik, az ablakot fekete papírral leragasztva, s gombostűvel átszúrva, a picinyke lyuk elé tartott fehér papíron, vagy pedig tükörben figyelhetjük meg a jelenséget. Fa alá állva a falevelek között átszűrődő napsugar kis köröket rajzol a földre, a napkorong aJakjánafc megfelelően. Napfogyatkozáskor az összes ilyen fényköröoske éppúgy sarló alakúvá válik, mint a napkorong. Ilyen módon sokszorozottan szemlélhető a napfogyatkozás telj® folyar mata. Vígopera és két balett egy műsorban A Szegedi Nemzeti Színház szombat ®ti premierjén Farkas Ferenc A bűvös szekrény című vígoperája két balettbemutatóval együtt kerül műsorra. Ez hűto érzenéhez sem akartam len lenni. így együtt: dek® kontraszt. Szegeden még nem rült bemutatásra Farkas Ferenc vígoperája A bűk® utóbbiak ősbemutatók. Imre vös szekrény. A főpróbára Zoltán, a színház koreog- Szegedre érkezett a zen® ráfusa így jellemzi őket: szerző. Vele és Vaszy Vik- Szervánszky Endre *** igazgatóval ^brazélgetünk Metamorfózisa eredetileg Hat zenekari darab címmel futott a koncerteken. Rendkívül modern, helyenként dodekafon kompozíció. Expr®szív mozdulatvilágot követel. A Bach IV. Brandenburgi versenyére készült balettunknak nin® tematikája, a koreográfia pusztán a zenét fejezi ki. Azért e két művet választottam doki János és Üjvári József 1 mert manapság a barokk z® sének körülményei kerületi tnnáratagok tartanak i ne iránt fokozott a vonza- érdeklődünk, beszámolót. 'lom. de ugvpnnkkor a mai aki ezt a produkciót v® zónyli. — Hol volt a darab eredeti bemutatója? — 1942-ben Budapesten mutatták be — válaszol Farkas Ferenc —, ma jd Kolozsvárott, Erfurtban, Plauernben, Geraban, azután a svájci Luzernben, végül a nyugat-németországi Oberhausenben. Ezután a darab keletkezéiránt EGY PAU CIPÓ Vasárnaptól: Autóbuszjárat a Marx tér és az átrakó pályaudvar között Az Autóközlekedési Vállalat május 22-től, vasárnaptól kezdődően autóbuszjáratot indít a Marx tér és az átrakó pályaudvar között. Az új járat az átrakó pályaudvarra érkező és onnan induló vonatok utasainak, valamint a paprikafeldolgozó, a pincegazdaság pincészete és a Tisza pályaudvar dolgoz Mnak gyors szállítását biztosítja. A járatok a Marx tér, Párizsi körút. Londoni körút Moszkvai körút, Bécsi körút. Április 4 útja. Hámán Kató utca, Baross tér, Szövetkezeti út útvonalán érnek az átrakó pályaudvarhoz. Az autóbuszok megállnak a Tolbuhin sugárúton, a Petőfi Sándor sugárúton, az Április 4 útján, a nagyállomásnál, a paprikafeldolgozó előtt, majd a végálomás az átrakó pályaudvar A járatok a Marx térről hétköznap és vasárnap 5 óra 10 perckor. 5 óra 35 perckor 6 óra 48 perckor 7 óra 15 perckor, 7 óra 55 perckor. 12 óra 50 perckor, 13 óra 13 perckor, 13 óra 40 perckor, 14 órakor, 15 óra 40 perckor, 17 óra 05 perckor, 18 óra 05 perckor, 18 óra 28 perckor és 21 óra 30 perckor indulnak az átrakó pályaudvarhoz. Munkanapokon a Marx térről 9 óra 50 perckor is indul járat az átrakó pályaudvarra. Az átrakó pályaudvarról a járatok 5 óra 22 perckor, 6 óra 38 perckor, 6 óra 58 perckor, 7 óra 40 perckor, 8 óra 05 perckor, 13 óra 03 perckor, 13 óra 30 perckor, 13 óra 50 perckor, 14 óra 30 perckor. 16 óra 05 perckor, 17 óra 20 perckor, 18 óra 19 perckor, 18 óra 40 perckor és 22 óra 30 perckor indulnak a Marx térre. Munkanapokon 10 óra 05 perckor is indul busz az átrakó pályaudvarról a Marx térre. Az új autóbuszvonal forgalomba helyezésével egyidejűleg a Szegedi Közlekedési Vállalat az átrakó pályaudvarhoz megszünteti a villamosközlekedést. — Annak ellenére, hogy ben készült el, terve jóval korábbi keletű — mondja a zeneszerző. — Első csirái még zeneahadémista koromba nyúlnak. Akkor olvastam az Ezeregyéjszákát, amely nagyon tetszett és egy nyitányra inspirált. Egyébként Vaszy Viktor barátom bábáskodott ennél és segített abban, hogy a székesfővárosi zenekar bemutassa. Aztán különböző szövegírókkal kísérleteztem, mire a Kunszery-verzió megszületett, s így 14 évvel később készült el a vígopera- Az eredeti nyitányból mindössze egy motívum került bele ... A szegedi bemutató elé optimistán tekint a zen® szerzó. — Ügy érzem, szinte fölösleges volt lejönnöm, mert a zene úgy szólalt meg a próbán, mintha nem is próba lenne és mint ahogyan elképzeltem. Ezért külön örülök annak is, hogy a Rádió felveszi a darabot Vaszy Viktor vezényletével. A díszletek, a szereposztás, a rendezés szintén nagyon kedvező benyomást tett rám. A szegedi előadás érdekessége egyébként, hogy Turján Vilma és Horváth József szerepelt a kolozsvári bemutatón is. ahol én vezényeltem és Vaszy Viktor volt az igazgató. F. B. mr yári cipőt kerestem. Választékos bemutató után egyiket sem vettem meg. Nem nyerte meg a tetszésemet a m®tani divat. Az eladó, szokatlan kedvességgel, unszolta a szebbnél szebb cipőket Nem, nem ily® mi re gondoltam — fanyalogtam ott a cipöbarikádok között. Észrevette az üzletvezető a szituációt és az eladó segítségére sietett. Diszkréten a fülemhez hajolt és megsúgta, hogy „van néhány pár exportból visszamaradt kitűnő dolog". Ha a méret megfelel, azonnal rendelkezésemre áll. Előkerültek az exportcipők. Kétféle típusban is. Alaposan mustráltam és — nem vettem meg. Semmivel sem különb, mint a belső piacra szánt cipő — mondom szomorkásán, hogy érzékeltessem komoly vásárlási szándékomat. Az üzletvezetőben majd megállt az ütő. Ilyen még nem fordult elő — felelte ártatlan csodálkozással. Két-három férfi állt körülöttem, nyomban kézbe vették az exportcipőket. Néhány másodperc után a méretről érdeklődtek. Találtak megfelelő számost, s megvették. A derék üzletv® zető arca felragyogott az örömtől, lelki egyensúlya helyreállt, én meg „leforrázva" tűnődtem a bolt köz® pén. Csakhogy én nem az üzrletvezető diadalától, hanem más okok miatt kerültem 1® forrázott állapotba. Az 1® pett meg hogy voltaképpen hányféle piac szerint termelnek a mi üzemeink. Jobban mondva, hányféle mérce és igénv határozza meg a közszükségleti cikkeknél az ipari termelést? Van egy exportmérce és van egy belföldi mérce. Vagy még pontosabban: van egy nyugati exportmérce, egy keleti és egv belföldi exportmérce? Nem tudom, hogy vannak-e ilyen mércék. De a súgásból, hogy exportból visszamaradt, az következik, hogy még a visszamaradt is mindig jobb. mint a belső f® gyasztásra gyártott termék. Kétségbe vonnám, mert a látott cipők közül a belső fogyasztású és az exportmaradék között nem vettem észre fazon-, vagy valami esztétikai különbséget, csak adiusztálási eltérést tapasztaltam. Na de nincs semmi szükség a találgatásra. Ipari termelésünkben az exportérdekek végre meggyökeresedett termelési tényezőkké váltak. Azt már valamennyi exportgyártó ipari vállalat megtanulta, néhányan saját kárukon, hogy a piac külföldön olyasvalami, ahol megmondják: „köszönjük, de nem vesszük át, mert a minőség nem az. amiben megegyeztünk". S itt azután nincs mesélnivaló, a gyártmányt visszaküldik. Az érvek ugyan néha hatnak, néha az árengedmény hat de ilyen esetekben leggyakrabban semmilyen tényező nem játszik szerepet — új szállítmány oldja meg a dolgot. Az exportérdekek nem valamilyen elvont kérdések körét tartalmazzák ma már, egész ipari termelésünk egyik legfontosabb és igen jól ismert alapja. Tuővaievő, hogy mi ipari termelésünkhöz az alapanyagok kétharmadát import útján biztosítjuk. A behozott anyag® kért fizetni kell és leggyakrabban ipari termékkel, kisebb volumenben mezőgazdasági termékkel fizetünk. Ezt a körülményt — amelyet hazánk nyersanyag és természeti kincsekbeni szegénysége von' maga után — a lakosság zöme megérti, elfogadja és erejéhez mérten támogatja is. Tudja, hogy ez szorosan vett létkérdés is. Régen szertefoszlott tehát a demagóg szólam, hogy „innen mindent kivisznek". Most már azért drukkol a felnőtt lakosság, hogy „jaj. csak megvegyék külföldön". Hiszen ez ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődéséhez. életviszonyaink stabilizálásához közgazdasági feltétel. Nem lebecsülendő, hogy ipari munkásságunk, parasztságunk. értelmiségünk, s a kispolgárság reálisan gondolkodó nagyobb része tevőleg®en támogatja hazánk import-export tevékenységét igen szél® körben. A cipő példája nemcsak a hazai fogyasztó számára érdek®, hanem az ipari termeléssel foglalkozó gazdasági szakemb® rek számára is. A belső f® gyasztáshan jelentkező Igények kielégítése európai méretekben is magas színvon® lat képvisel. Ez mutatja a közfogyasztásra termelő iparágak gyors fejlődését. Amiben mi elmaradtunk, az a külsőség: az „adjusztálás". A külföldre menő termékél: csomagolása. ..kikészítése" az utóbbi egy-két évben igazodott a külföldi vevő kívánságához. (Bár még ebben is elég nehézkraek vagyunk.) De a belső igények sem másodrendűek. A termelést irányítók körében még tapaszfalható ez a fajta kettősségi szemlélet, ami viszont helytelen és nem is lehet tartósi De megvan ez a keresked® lemben is. Ez az egy üzletvezető nemcsak a saját véleményét súgta a fülembe, hanem szélesebb eladói kör felfogását is. ami korábbi évek valamivel élesebben elhatárolható kettősségét tükrözi még ma is. Nevezetesen ezek szerint van export ós van belső piac. és ezek között kvalitásbeli különbségek vannak. Ezek a határok már az áruk minőségében, divatjellegében, használhatóságában és a kultúreikkek esztétikájában is elmosódnak. De még mindig van különbség a termelési szektorokat irányító szervekben, e helyeken dolgozó vezető beosztású személyek szemléletében is. A következő években véglegesen irtsuk ki a különbözőség maradványát a felf® gásban, a termelés gyakorlatában is, mert a külső és belső piacon a fogyasztók igénye azon®. Ennek az azonosságnak az érvény® í trésében a kereskedelmi szervek nagy szerepet játszanak. A kereskedelmi szervek elős® gíthetik e szemlélet és gyakorlat maradványainak kigyomlálását, ha gyakrabban élnek a fogyasztók által támasztott kifogások továbbításával, amely esetenként az áruk visszautalásával is együtt jár. Ez nemcsak a külkereskedelemnek, de a belkereskedelemnek is jogában áll. Rossz kereskedő, aki ezzel a joggal nem él. mert nem tudja jól egyeztetni ez esetben a fogyasztók és a termelés érdekeit egyoldalúan a termelés pártján álL holott a kereskedelem a f® gyasztó érdekében kereskedik. a fogyasztó igényét is közvetíti a termelő szektorhoz. E közvetítésnek lény® gesen nagyobb szerepet kell kapnia a következő években, mint eddig. Hiszen a termelés nem öncélú, hanem a Piaci szükségletek, fogyasztói igények alapján történik. Anélkül, hogy abszolutizálnánk a fogyasztói igényt — a fogyasztó és termelő érdekeinek egészség® összhangjában. a kereskedelemben nagyobb szerepet kell kapniuk a fogyasztói igénveknek. mint a korábbi években. n. A. Péntek. 1966. május 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5