Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

Fiatalok | ÚJVIDÉK FESZTIVÁLJA tanulmányozzák •••• *• Í'B'I • . m ^ Kilenc együttes a Stenja Játékokon Üj témát tűztek napirend­re a KISZ úgyszólván va­lamennyi fórumán; a válasz­tott testületek összejövete­lein. valamint az ifjúsági akadémiákon, a vitakörök­ben, a társadalmi, a politikai ismeretek és a nemzetközi kérdések tanfolyamain fiata­lok tízezrei tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusá­nak anyagát. ősztől az üzemi és falusi K ISZ-alapszervezetekben kongresszusi köröket hívnak életre, s ezek összejövetelein, továbbá a középiskolákban, valamint az egyetemeken és főiskolákon is folytatják az SZKP XXIII. kongresszusá­ról elkezdett véleménycserét. Szegedi Fofoszalon. 1966 A Szegedi Fotoklub a sza­badtéri játékok ideje alatt augusztus 6-tól augusztus 20-ig Fotoszalont rendez Sze­geden a KISZ városi bizott­sága székházában. A kiálításon minden sze­gedi és Csongrád megyei fo­tós résztvehet. Beküldhető 10 darab művészi értékű fekete-fehér kép, melynek hosszabbik oldala 40 cm. Beküldési határidő 1966. jú­lius 5. A képeket a Szegedi Fotoklub címére kell bekül­deni (Szeged 1. Pf.: 55.). A képek kiállításáról zsűri bi­zottság dönt. Mai tanácstag­beszámolók Szegeden tovább folyta­tódnak a városi és a kerü­leti tanácstagok beszámolói. Aía, pénteken délután 6 óra­kor a Becsei u. óvodában Ba­ráth József városi, Benkő István és Hallai Gyuláné kerületi tanácstagok, a Gu­tenberg utcai általános isko­lában Árvái József városi. Sarnyai Vencel és Szabadi Tibor kerületi tanácstagok találkoznak választóikkal. Ugyancsak ma, délután 6 órakor a városgazdálkodási vállalat művelődési termé­ben Gazdag János városi, Süli István, Nagv László ke­rületi tanácstagok, a Kálvin téri szövetkezeti lakóházban Oltvai Ferenc városi, dr. Antal Albertné. Korek Jó­zsefné dr. kerületi tanács­tagok. a Dugonics utcai ál­talános iskolában Farkas István városi. Beck Sándor, Hődör István kerületi ta­nácstagok. a gedói iskolában Üjvári Józsefné városi, Mán­Az Újvidéken évről év­re megrendezésre kerülő Sterija Játékok látványosság­ban, idegenforgalmi von­zásban nem kelhetnek ver­senyre adriai társukkal. Nem is ez a céljuk. Amíg Dubrov­nikban neves hazai és külföl­di együttesek lépnek közön­ség elé, addig Újvidéken csak jugoszláv együtteseket láthatnak a nézők; amíg az Adria partján maga az évszá­zad® vár® is játszik — te­rei, bástyái az előadások szerv® alkotóelemei — addig a vajdasági fesztivál jófor­mán egyetlen színházépület­ben zajlik le. S még egy kü­lönbség: a Sterija Játékokon nem kap helyet a zene, a tánc — ez az eseménysor csak a színházra szorítkozik. A színművészet fejlesztésének szolgálatában Újvidéken az ország szín­házai mérik össze azokat a produkcióikat, amelyek ille­nek a f®ztivál meghatározott tartalmi profiljába. Ez pedig nem más, mint a jugoszláv dráma helyzetének tükrözése. A részt vevő színházak vagy friss, mai jug®zláv színpadi művekkel jelentkezhetnek, vagy század eleji — már-már feledésbe merülő alkotások — felújításával, ®etleg regé­nyek dramatizált változatá­val. Az évről évre kiadott dí­jak is ezeket a szempontokat hangsúlyozzák. A fesztivál népszerűségé­re mi sem jellemzőbb, mint hogy az idén 2? együtt® je­lentkezett 31 bemutatóval az újvidéki fellépésre. A rend® zőség végül 9 társulat 10 elő­adását vette fel a Sterija Já­tékok programjába. így a múlt hét végén befejeződő eseménysorozat keretében két belgrádi (Nemzeti Szín­ház és az Atelje 212), vala­mint egy-egy zágrábi, ljubl­janai, szarajevói, szkopjei, rijekai, dubrovniki és újvidé­ki együtt® lépett a közönség és a bíráló bizottság elé. Hit hozott a tizenegyedik?* Az újvidéki f®ztiválnak komoly múltja van. Az idei plakátok a XI. Sterija Játé­kokat hirdették. Most, hogy a zsűri ki®ztotta a díjakat, felvetődik: mit hozott a ti­zenegyedik év? Azt is mond­hatnánk. semmi látványos eredményt. Sőt. A bíráló bi­zottság — amelynek elnöke Velibor Gligority író volt — a jug®zláv drámáért járó dí­jat nem adta ki, s ugyancsak visszatartotta a regény dra­matizálásáért járó díjat is. Ez pedig kissé vigasztalan képet f®t a mai jug®zláv dráma helyzetéről. összegezés: a XI.' Sterija Játékokon szereplő mai drá­mák nem voltak értéktelen alkotások, de kétségtelenül kissé vérteleneknek, erőtle­neknek tűntek. A felújítá­sokról, amit egyhangú véle­mény szerint továbbra is szorgalmazni kell, megállapí­tották: a meglehetősen gaz­dag hagyományok közül csak azt és úgy szabad portala­nítani, ami a mai nézőt ér­dekli, ahogy ma is élőnek hat. A XI. Sterija Játékok legjobb előadásának dí­ját a Ljubljanai Szlo­vén Nemzeti Színház nyerte el. Dimitrlje Dzsurkovity új­vidéki rendezőt a legjobb felújításért jutalmazták. Ezenkívül szám® díjat ®z­tottak ki a színészi játékért, jelmeztervezésért, színpadi kísérletért Nemcsak a jugoszláv színház ügye Még egy utolsó megjegy­zés. Ügy látszik, a Sterija Já­tékok egyre inkább nemzet­közi szakmai érdeklődésre is számot tarthat, hiszen a szín­házi bemutatók mellett az idén már sor került színházi szakemberek nemzetközi ta­nácskozására is. Sőt, a tava­lyi nemzetközi színházi fotó­kiállítás után. az idén meg­hirdették a színházi díszletek és jelmezek trienáléját. A Képzőművészek Nemzetközi Egyesülete, a Nemzetközi Színházi Intézet és az Ipar­művészeti Világtanára támo­gatásával minden harmadik évben megrendezik azt a nemzetközi kiállítást, amely a korszerű színház díszletei és jelmezei terén tapasztal­ható új törekvéseket hivatott tükrözni. Szegedtől alig más­fél órányira van Újvidék. Érdem® a f®ztiválra jobban felfigyelni. Alapba nézni tilos! Ma délelőtt napfogyatkozás — Óvatosan kíváncsiskodjunk! Ma délelőtt 9 óra 20 perc 54 másodperctől ritlka ter­mészeti tüneménynek leh® tűnik tanúi: részleges napfo­gyatkozás lesz, amely 12 óra 1 perc 6 másodpercig tart. Ezalatt a Hold a Föld és a Nap közé kerül­ve, elfedi annak egy részét, csökken a világosság és a hőmérséklet, majd a Hold továbbhaladásával visszatér a normális állapot A tudomány® vizsgálatok mellett ilyenkor az emberek is tömegesen megfigyelik az érdek® jelenséget Vigyáz­ni kell azonban a Napba nézéssel, mert — mint a tapasztalatok mutatják — a bátorságnak, s méginkább a hozzá nem értésnek min­dig vannak áldozatai A Nap, még amikor keskeny sarlóját látjuk, akkor is elégetheti látóhártyánk ér­zékeny, nagyon kény® lá­tósejtjeit, mert szemlen­csénk a fény- és hősugara­kat. egyetlen pontban gyűj­ti össze. Napszemüveg, hegesztő­szemüveg, távcső, s tulaj­donképpen semmilyen, a laikus ember által erre a célra készített eszköz nem ad telj® biztonságot, igy a kormozott üveg sem. mert a korom vastagsága is válto­zói. Miként 1 essük meg még­is Napunk fogyó állapotát? Csakis közvetett úton. Ve­títésre például felhasznál­hatjuk távcsövünket, ha an­nak tárgylencséjét fordítjuk a Nap felé, szemlencséjét pedig fehér papír vagy fal felé irányítjuk, s azon ve­szély nélkül vizsgálhatjuk a Nap él® képét Ha ablakunk a napfogyat­kozás irányába esik, az ab­lakot fekete papírral lera­gasztva, s gombostűvel át­szúrva, a picinyke lyuk elé tartott fehér papíron, vagy pedig tükörben figyelhetjük meg a jelenséget. Fa alá állva a falevelek között átszűrődő napsugar kis köröket rajzol a földre, a napkorong aJakjánafc megfelelően. Napfogyatko­záskor az összes ilyen fény­köröoske éppúgy sarló ala­kúvá válik, mint a nap­korong. Ilyen módon sok­szorozottan szemlélhető a napfogyatkozás telj® folyar mata. Vígopera és két balett egy műsorban A Szegedi Nemzeti Szín­ház szombat ®ti premier­jén Farkas Ferenc A bű­vös szekrény című vígope­rája két balettbemutatóval együtt kerül műsorra. Ez hűto ér­zenéhez sem akartam len lenni. így együtt: dek® kontraszt. Szegeden még nem rült bemutatásra Farkas Ferenc vígoperája A bű­k® utóbbiak ősbemutatók. Imre vös szekrény. A főpróbára Zoltán, a színház koreog- Szegedre érkezett a zen® ráfusa így jellemzi őket: szerző. Vele és Vaszy Vik­- Szervánszky Endre *** igazgatóval ^brazélgetünk Metamorfózisa eredetileg Hat zenekari darab címmel futott a koncerteken. Rend­kívül modern, helyenként dodekafon kompozíció. Exp­r®szív mozdulatvilágot kö­vetel. A Bach IV. Branden­burgi versenyére készült ba­lettunknak nin® tematiká­ja, a koreográfia pusztán a zenét fejezi ki. Azért e két művet választottam doki János és Üjvári József 1 mert manapság a barokk z® sének körülményei kerületi tnnáratagok tartanak i ne iránt fokozott a vonza- érdeklődünk, beszámolót. 'lom. de ugvpnnkkor a mai aki ezt a produkciót v® zónyli. — Hol volt a darab ere­deti bemutatója? — 1942-ben Budapesten mutatták be — válaszol Farkas Ferenc —, ma jd Ko­lozsvárott, Erfurtban, Plauernben, Geraban, az­után a svájci Luzernben, végül a nyugat-németorszá­gi Oberhausenben. Ezután a darab keletkezé­iránt EGY PAU CIPÓ Vasárnaptól: Autóbuszjárat a Marx tér és az átrakó pályaudvar között Az Autóközlekedési Válla­lat május 22-től, vasárnap­tól kezdődően autóbuszjára­tot indít a Marx tér és az átrakó pályaudvar között. Az új járat az átrakó pályaud­varra érkező és onnan in­duló vonatok utasainak, va­lamint a paprikafeldolgozó, a pincegazdaság pincészete és a Tisza pályaudvar dol­goz Mnak gyors szállítását biztosítja. A járatok a Marx tér, Párizsi körút. Londoni körút Moszkvai körút, Bécsi körút. Április 4 útja. Há­mán Kató utca, Baross tér, Szövetkezeti út útvonalán érnek az átrakó pályaudvar­hoz. Az autóbuszok megáll­nak a Tolbuhin sugárúton, a Petőfi Sándor sugárúton, az Április 4 útján, a nagy­állomásnál, a paprikafeldol­gozó előtt, majd a végálo­más az átrakó pályaudvar A járatok a Marx térről hétköznap és vasárnap 5 óra 10 perckor. 5 óra 35 perckor 6 óra 48 perckor 7 óra 15 perckor, 7 óra 55 perckor. 12 óra 50 perckor, 13 óra 13 perckor, 13 óra 40 perc­kor, 14 órakor, 15 óra 40 perckor, 17 óra 05 perckor, 18 óra 05 perckor, 18 óra 28 perckor és 21 óra 30 perckor indulnak az átrakó pályaud­varhoz. Munkanapokon a Marx térről 9 óra 50 perc­kor is indul járat az átrakó pályaudvarra. Az átrakó pályaudvarról a járatok 5 óra 22 perckor, 6 óra 38 perckor, 6 óra 58 perckor, 7 óra 40 perckor, 8 óra 05 perckor, 13 óra 03 perckor, 13 óra 30 perckor, 13 óra 50 perckor, 14 óra 30 perckor. 16 óra 05 perckor, 17 óra 20 perckor, 18 óra 19 perckor, 18 óra 40 perckor és 22 óra 30 perckor indulnak a Marx térre. Munkanapo­kon 10 óra 05 perckor is in­dul busz az átrakó pályaud­varról a Marx térre. Az új autóbuszvonal for­galomba helyezésével egy­idejűleg a Szegedi Közleke­dési Vállalat az átrakó pá­lyaudvarhoz megszünteti a villamosközlekedést. — Annak ellenére, hogy ben készült el, terve jóval korábbi keletű — mondja a zeneszerző. — El­ső csirái még zeneahadémis­ta koromba nyúlnak. Ak­kor olvastam az Ezeregyéj­szákát, amely nagyon tet­szett és egy nyitányra ins­pirált. Egyébként Vaszy Viktor barátom bábáskodott ennél és segített abban, hogy a székesfővárosi zene­kar bemutassa. Aztán kü­lönböző szövegírókkal kí­sérleteztem, mire a Kun­szery-verzió megszületett, s így 14 évvel később készült el a vígopera- Az eredeti nyitányból mindössze egy motívum került bele ... A szegedi bemutató elé optimistán tekint a zen® szerzó. — Ügy érzem, szinte fö­lösleges volt lejönnöm, mert a zene úgy szólalt meg a próbán, mintha nem is pró­ba lenne és mint ahogyan elképzeltem. Ezért külön örülök annak is, hogy a Rádió felveszi a darabot Vaszy Viktor vezényletével. A díszletek, a szereposztás, a rendezés szintén nagyon kedvező benyomást tett rám. A szegedi előadás ér­dekessége egyébként, hogy Turján Vilma és Horváth József szerepelt a kolozsvá­ri bemutatón is. ahol én ve­zényeltem és Vaszy Viktor volt az igazgató. F. B. mr yári cipőt kerestem. Választékos bemutató után egyiket sem vet­tem meg. Nem nyerte meg a tetszésemet a m®tani di­vat. Az eladó, szokatlan kedvességgel, unszolta a szebbnél szebb cipőket Nem, nem ily® mi re gondoltam — fanyalogtam ott a cipöbari­kádok között. Észrevette az üzletvezető a szituációt és az eladó segítségére sietett. Diszkréten a fülemhez ha­jolt és megsúgta, hogy „van néhány pár exportból vissza­maradt kitűnő dolog". Ha a méret megfelel, azonnal rendelkezésemre áll. Előkerültek az exportci­pők. Kétféle típusban is. Alaposan mustráltam és — nem vettem meg. Semmivel sem különb, mint a belső piacra szánt cipő — mon­dom szomorkásán, hogy ér­zékeltessem komoly vásár­lási szándékomat. Az üzlet­vezetőben majd megállt az ütő. Ilyen még nem fordult elő — felelte ártatlan cso­dálkozással. Két-három férfi állt körülöttem, nyomban kézbe vették az exportcipő­ket. Néhány másodperc után a méretről érdeklődtek. Ta­láltak megfelelő számost, s megvették. A derék üzletv® zető arca felragyogott az örömtől, lelki egyensúlya helyreállt, én meg „leforráz­va" tűnődtem a bolt köz® pén. Csakhogy én nem az üzr­letvezető diadalától, hanem más okok miatt kerültem 1® forrázott állapotba. Az 1® pett meg hogy voltaképpen hányféle piac szerint termel­nek a mi üzemeink. Jobban mondva, hányféle mérce és igénv határozza meg a köz­szükségleti cikkeknél az ipari termelést? Van egy ex­portmérce és van egy bel­földi mérce. Vagy még pon­tosabban: van egy nyugati exportmérce, egy keleti és egv belföldi exportmérce? Nem tudom, hogy van­nak-e ilyen mércék. De a súgásból, hogy exportból visszamaradt, az következik, hogy még a visszamaradt is mindig jobb. mint a belső f® gyasztásra gyártott termék. Kétségbe vonnám, mert a látott cipők közül a belső fogyasztású és az exportma­radék között nem vettem észre fazon-, vagy valami esztétikai különbséget, csak adiusztálási eltérést tapasz­taltam. Na de nincs semmi szükség a találgatásra. Ipari termelésünkben az export­érdekek végre meggyökere­sedett termelési tényezőkké váltak. Azt már valamennyi exportgyártó ipari vállalat megtanulta, néhányan saját kárukon, hogy a piac külföl­dön olyasvalami, ahol meg­mondják: „köszönjük, de nem vesszük át, mert a mi­nőség nem az. amiben meg­egyeztünk". S itt azután nincs mesélnivaló, a gyárt­mányt visszaküldik. Az ér­vek ugyan néha hatnak, né­ha az árengedmény hat de ilyen esetekben leggyakrab­ban semmilyen tényező nem játszik szerepet — új szál­lítmány oldja meg a dolgot. Az exportérdekek nem va­lamilyen elvont kérdések kö­rét tartalmazzák ma már, egész ipari termelésünk egyik legfontosabb és igen jól ismert alapja. Tuővaievő, hogy mi ipari termelésünk­höz az alapanyagok kéthar­madát import útján bizto­sítjuk. A behozott anyag® kért fizetni kell és leggyak­rabban ipari termékkel, ki­sebb volumenben mezőgaz­dasági termékkel fizetünk. Ezt a körülményt — ame­lyet hazánk nyersanyag és természeti kincsekbeni sze­génysége von' maga után — a lakosság zöme megérti, el­fogadja és erejéhez mérten támogatja is. Tudja, hogy ez szorosan vett létkérdés is. Régen szertefoszlott tehát a demagóg szólam, hogy „in­nen mindent kivisznek". Most már azért drukkol a felnőtt lakosság, hogy „jaj. csak megvegyék külföldön". Hiszen ez ipari és mezőgaz­dasági termelésünk fejlődé­séhez. életviszonyaink stabi­lizálásához közgazdasági fel­tétel. Nem lebecsülendő, hogy ipari munkásságunk, parasztságunk. értelmisé­günk, s a kispolgárság reá­lisan gondolkodó nagyobb része tevőleg®en támogatja hazánk import-export tevé­kenységét igen szél® kör­ben. A cipő példája nemcsak a hazai fogyasztó szá­mára érdek®, hanem az ipari termeléssel foglal­kozó gazdasági szakemb® rek számára is. A belső f® gyasztáshan jelentkező Igé­nyek kielégítése európai mé­retekben is magas színvon® lat képvisel. Ez mutatja a közfogyasztásra termelő ipar­ágak gyors fejlődését. Ami­ben mi elmaradtunk, az a külsőség: az „adjusztálás". A külföldre menő termékél: csomagolása. ..kikészítése" az utóbbi egy-két évben igazo­dott a külföldi vevő kíván­ságához. (Bár még ebben is elég nehézkraek vagyunk.) De a belső igények sem má­sodrendűek. A termelést irá­nyítók körében még tapasz­falható ez a fajta kettősségi szemlélet, ami viszont hely­telen és nem is lehet tartósi De megvan ez a keresked® lemben is. Ez az egy üzlet­vezető nemcsak a saját vé­leményét súgta a fülembe, hanem szélesebb eladói kör felfogását is. ami korábbi évek valamivel élesebben el­határolható kettősségét tük­rözi még ma is. Nevezetesen ezek szerint van export ós van belső piac. és ezek kö­zött kvalitásbeli különbsé­gek vannak. Ezek a határok már az áruk minőségében, divatjellegében, használható­ságában és a kultúreikkek esztétikájában is elmosód­nak. De még mindig van különbség a termelési szek­torokat irányító szervekben, e helyeken dolgozó vezető beosztású személyek szemlé­letében is. A következő években vég­legesen irtsuk ki a különbö­zőség maradványát a felf® gásban, a termelés gyakor­latában is, mert a külső és belső piacon a fogyasztók igénye azon®. Ennek az azo­nosságnak az érvény® í trésé­ben a kereskedelmi szervek nagy szerepet játszanak. A kereskedelmi szervek elős® gíthetik e szemlélet és gya­korlat maradványainak ki­gyomlálását, ha gyakrabban élnek a fogyasztók által tá­masztott kifogások továbbí­tásával, amely esetenként az áruk visszautalásával is együtt jár. Ez nemcsak a külkereskedelemnek, de a belkereskedelemnek is jogá­ban áll. Rossz kereskedő, aki ezzel a joggal nem él. mert nem tudja jól egyeztetni ez esetben a fogyasztók és a termelés érdekeit egyolda­lúan a termelés pártján álL holott a kereskedelem a f® gyasztó érdekében kereske­dik. a fogyasztó igényét is közvetíti a termelő szektor­hoz. E közvetítésnek lény® gesen nagyobb szerepet kell kapnia a következő években, mint eddig. Hiszen a terme­lés nem öncélú, hanem a Piaci szükségletek, fogyasz­tói igények alapján törté­nik. Anélkül, hogy abszolu­tizálnánk a fogyasztói igényt — a fogyasztó és termelő ér­dekeinek egészség® össz­hangjában. a kereskedelem­ben nagyobb szerepet kell kapniuk a fogyasztói igé­nveknek. mint a korábbi években. n. A. Péntek. 1966. május 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom