Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

MEGEMLÉKEZÉSEK "Mai vendégünk a népmesekincs kódexíró járói Kedde Gárdonyi Jélelőtt az egri Géza gimnázium­ban emlektáblát avattak, gyar Népköltési Gyűjtemény gyösi. egri gimnáziumokban nevezetes sorozatéinak 9. emléktáblát állítottak neki. köteteként (1907). Elméleti Gyöngyösön utcát neveztek melyen megörökítették az munkákkal is foglalkozott, el róla. Pécsett dombormű­iskola nagy nevű egykori A Magyarság Néprajza cí- ves arcképével díszített diákjának, dr. Berze Nagy mű hatalmas kézikönyvben márványtábla és Üjmecsek­Jánosnak (1879—1946) emlé- tőle való a népmeséről szó- alján — az Uránvárosban — két. Pénteken p>edig a ló fejezet. Értékes mű a szó- egy most épülő út neve őr­gyöngyösi Vak Bottyán gim- lasaink és a folklór liapcso- zi emékét. Ám ennél is töb­názium Berze Nagy János- latat tárgyaló tanulmánya, bet jelent, hogy könyveit, a Magyar népmesetipusokat ás az Égigérö fa című tanul­mányait a Baranya megyei tanács adta ki. ról elnevezett néprajzi szak- A baranyai tanítók közre­köre leleplezi néhai diák­jának arcképét, és ünnepé­Ívesen elhelyezi az iskola dísztermében „a gimnázium nagyjainak" galériájában. Szót érdemel ez a két apró hír. részint azért, mert szép példája mindket­működésével három hatal­mas kötetben gyűjtötte ösz­sze a táj népköltészetét. Főműve azonban csali ha­lála után, 1957-ben jelenhe­tett meg. A Magyar nép­mesetípusok két kötete vi­lágviszonylatban is ritka. tő a múlt, a hagyományok monumentális alkotás. Nép­megbecsülésének. ápolásá­nak. részint p>edig mert És a mi „Berze l\agyunk .. ** Kálmány Lajosnak majd húsz éve, 1947-ben a haladó ifjúság emléktáblát áliítta­Berze Nagy Jáncs neve alig mesekincsünk elemző, mo- tott Oltványi u. 2. sz. alatti tivumait áttekinthetően fői- lakóházán, a Magyar Nép­táró kódexe hatalmas szol- rajz; Társaság sürgetésére ismerős még kulturális köz- gállatot tett a magyar kul- pedág a városi tanács 1952­7 'al /> IV\ an ÍTI 'i l*\ 1- 1 vav) 1 n 5/T 1 —-V 4 1 Ilin Art +1 i A /vrv> n >M f 1 á li ív véleményünkben is. Minap volt halálának 20. évfordu­lója. Ha az országos la­p>ok nem is. szülőföldjének tura es tudomány világhír- I)en utaát nevezett el róla. nevenek. Jellemző, hogy a A többi néma csend ... magyar néprajztudomány Móra Ferenc már 1928­még kollektív munkával és ban azt kérdezte: lesz-e va­Heves megyének napilapja, máig sem tudta pétolni Ber- lahol, valamikor ..a legna­a Heves megyei Népújság és a Dunántúli Napló (Pé­csett működött legtöbb ide­ig. ott is halt meg) meg­emlék— zett róla. Pótolhatatlan hagyaték Besenyőteleken született 1879-ben; apja pásztor volt. A pesti egyetemen 1905­ben kapott bölcsészdoktori ze Nagy Jánosnak ezt a gyobb magyar folklorista­régi, megjelenése előtt év- nak" szobra szülővárosában? S azt követelte: „Valame­lyik nagyszavú embere vagy tizedekkel készült, tehát módszerében és anyagában mára már megújításra vá­ró, ám mégis pótolhatatlan művét. vezető testülete a városnak kezébe vehetné a dolgot. Ha már szégyelnünk kell ma­gunkat a jövendő előtt az utolsó magyar sámán éle­tééirt, haláláért, legalább az emléke megbecsülése legyen javunkra szóló enyhítő kö­Saegedi kapcsolata is van. rülmény". Igaz csak annyi, hogy leve- De sokat leírtam ezt az diplomát. Tanfelügyelői toll- lezésben állott a mi jeles idézetet én is már 1947 óta Szobor, utca, emléktábla nőkként kezdte, volt igazga­tó, segédtanfelügyelő, majd 1915-től 1939-ig tanfelügye­lőként működött. 1902-ben megjelent egyetlen verses­kötete Tiszamentröl címmel, aztán búcsút mondott a szépirodalomnak: szülőföld­je nyelvjárásáról írt (1905), majd összegyűjtött egy kö­folkloristánkkal, Kálmány Ls. Hasztalan. Pedig a jeles Lajossal (1852—1919), és bő- tudós szülőházának környé­ven kiaknázta szegedi gyűj- ke, Felsőváros. szoborban teményeit. Kálmány meg amúgy is szegény. Berze Nagy típustanulmá- Tennivalóinkra emlékez­nyaihoz szólt itt-ott kiegé- tet bennünket Berze Nagy szítően, helyesbítően hozzá. János évfordulója. Nem vé~ Ez a tudományos barátság, letlen ez: a nagy tudósok, e két férfi sokban hasonló fegyvertársak életműve az életműve ösztönző néhány utókor kultúrájában egy­tanulság levonására. gyémasódik. szétválasstha­Berze Nagy Jánosnak tatlan vegyületet alkot. Ami­szobra áíl szülőfalujában, az kor egyikről emlékezünk, tetnyit élő néphagyományai- általános iskola róla kapta tiszteletet adunk a másik­ból, s ez megjelent a Ma- nevét. A jászberényi, gyön- nak is. Péter László A postások „Vontok—6" műszaki brigádja A kis piro6 kazettában ott dó. folyamatos jó munkára, egyik biztosítja a másikat. csillog az ezüstplakett, egy erős akaratra, szilárd kol­még ki6ebb pedig mása; az lektív szellemre, ezüstkoszorús jelvény. Hat- Nos, a Vosztok—6, amely szoros szocialista brigádra hivatalosan a „hínadástech­vallanak ezek a kitüntető- nikai hálózatszerelő szak­sek. S ugyancsak itt dísze- munkások", közönségesen a leg az asztalon a visszame- „drótosok", „vonalasok" nőleg megkapott bronzpia- munka csapata, jó előre tud­kett is. Még sok egyéb ki- hatta ezt a tanulságot. Mint s^i'k'"nincs is 'öv a derekán s nem győáik elégge hang­súlyozni, mennyire fontos ez. Persze nézője is mindig akad Látványos mutatvá­nyaiknak. — Van úgy, hogy az em­ber kiül az ablakba, s a lentről csodálkozok azt ki­tüntetés vallhatna eredmé- Nacsa István elmondja, nyeikről, olyanok, amelye- 1959 decemberében alakult kot otthon vagy bent a a szerelőbrigád, s esztendő munkahelyükön őriznek: ki- fordultával már jelvény, ok­váló dolgozók valamennyi- levél volt a bártokukban. S en, s valószínűleg jókora fa- a kezdeti lendület később lat lehetne beborítani az sem vesztett erejéből, sőt évek során elnyert okieve- nőtt lekkel. Most ők, a cserzett arcú, munkában keményedett, ám mégis jókedélyú, életvidám férfiak a Dél-Magyarország ipari rovatának vendégei. Meghívtuk Szécsi Györgyöt, Csányi Józsefet, Nacsa La- na£barJnított arcu, ^^e­jost es Palotas Lászlót, ld& munkás _ na mondanak el, hogyan sake­riilt hatodszor egymás után elnyerni a szocialista cí­met, miképp lettek ezüst­plakett-tulajdonosok. Velük jött a Csongrád megyei kör­zeti műszaki hivatal szb tit­kára, Nacsa István, aki nem olyan régen maga is végezte ezt a nehéz, egész embert kívánó szerelőmun­kát. — mondja az erős hangú, sasorrú Palotás László. Mi­alatt jegyzek, az 58 éves Csányi bácsi azt fejtegeti a többieknek, hol, merre van a kábelfej, itt a Sajtóház­ban. — Bizony nagyon fontos a helyismeret — fordul hoz­zám magyarázatként Palo­tás László —, csak úgy le­het gyorsan szerelni, ha tu­dom. hol fogjak hozzá. Sze­rencsére eléggé ismerjük már a várost. Eddig csak Szegeden fog­gyon sokat jelent az öissze- lalkoztak állomáscserékkeL szokottság, hogy az ember telefonok bekapcsolásával, még a gondolatát is tudja a áthelyezésével. Most azon­másiknak. Nem könnyű er- ban nőtt a feladatuk és te­re a szakmára betanítani lelősségük. áprilistól az valakit, az összhangot csak egész megyébe kaptak „ki­az évek hozzák meg szak- menőt". Autón hozzák-vi­— A névsor ugyanez volt? — Nem. Ketten azóta megváltak tőlünk, nem ha­raggal. áthelyezés, átszerve­zés volt az ok — mondja Nacsa Lajos. — Nálunk — folytatja kis szünet után a társ és szaktárs között. Egymásban bízva szik őket, este tudják meg, md lesz a következő napi program. Aztán párban, vagy négyesben — ez a fel­adattál függ —, újra in­dulnak másnap oda. ahol Hegtanulfák a legfontosabbat OCiH^ÓCHÁvkr Vi/áJZ Higiénia — de hogyan? Süteményt vásároltam a Széchenyi téri pavilonban, amely zsúfolásig tele volt friss, ropogós süteménnyel. Vásárlás közben viszont felfigyeltem, hogy két taka­rító akkor végezte a pavi­lon takarítását, s mosták az ablakot a sütemények felett. Nem volt örvendetes lát­vány, lehetett volna ezt máskor is végezni, amikor nincs kiszolgálás. Az eladó­nőt megkérdeztem, hogy mi a véleménye erről az eljá­rásról. Helyette az egyik takarítónő válaszolt ilyen hangon: „Mi lenne, ha min­den seprűnyél parancsolna?" Erre a kijelentésre kár lett volna válaszolni, viszont most érdemes megkérdezni ezek után az illetékesektől: minderről mi a véleményük? F. Földút és rendezett tér örvendetes, hogy rendezik a Lechner teret. Egy évvel ezelőtt aszfaltozták a Füre­di utcát a tér szomszédságá­ban. Akkor nem értettük, hogy a Vadász utca és a fü­redi utca közötti rövid kis földút miért maradt ki az aszfaltozásból. Gondoltuk, hogy a tér rendezése miatt. Állítólag ezen a környéken az utcai gázvezetékek el­avultak. Vagy mégis emiatt hagyták „parlagon" a kis darab útszakaszt? Az össz­kép érdekében jó lenne el­végezni minden szükséges munkát, tehát a földút meg­szüntetését is. MOLNÁR JÖZSEFNE Ötvenéves találkozó ötven éve, 1916. júni­us 24-én búcsúztunk Szegeden az állami fő­gimnáziumtól, tanára­inktól, s mi végzős diá­kok egymástól. Azóta néhányszor ta­lálkoztunk, volt alka­lom, amikor mindany­nyian együtt voltunk. Vajon az idén, a Sze­geden rendezendő 50 éves találkozón hányan látjuk viszont egymást? Bizonyára ma már ke­vesen élünk. Hiszen so­kan közülünk meghal­tak a háborúban. De akik együtt leszünk, a felejtheteten emlékeket örömmel idézzük fel újra. HALBROR LÁSZLÓ Budapest VII. Wesselényi u. 46. sz. A lakók virágosítják a Háló utcát Felsőváros öreg utcájára, a Háló utcára rá sem lehet ismerni. Szintezték, majd korszerűsítették. Köszönetet mon­dunk a tanácsnak, valamint mindazoknak a munkásoknak, akik annyit fáradoztak, hogy az utcánk szép legyen. Most már mi is bekapcsolódunk a virágos Szegedért mozgalom­ba, mert érdemes az utcánkat még szebbé tenni. A Háló utca lakói Nem locsolják a Pulcz utcát Sajnálattal kell szólnunk arról, hogy utcánkban rit­kán jár a Szegedi Közleke­dési Vállalat locsolóautója. A városnak pedig ezen a részén három egészségügyi intézménye is van. Az elme­klinika, az l-es kórház és — Sok függ attól, hogy Ami erősebben köt bízunk, bízhatunk egymás- , ban. Végre is a szó szoros szükség van szorgos kezuk­A válasz hamarosan ké- értelmében egymás kezében re- Otthonuk is távol van, szen áll, mégpedig példázat vagyunk nem egyszer — — Tiszasziget. Szőreg, Pe­formájában. Az egyik üzem hajol előre a brigádvezető, tőfitelep. Fodortelep — ugy­vándorzászlót nyert néhány — Képzelje el, tetőn dolgo- bogy mindent egybevetve éve. Vezetői tréfásan fo- zunk. sokszor egész mere- naponta jó néhány órát töl­gadkoztak: no, ennek vég- deken, és az egyik ember lenek utazással, leges helyet csinálunk itt, kötéllel tartja a másikat, betonalapot készítünk szá- Szóval nem babra megy a mára, tőlünk ugyan senki játék. Ezért fontos a' né­el nem viszi. Esztendő múl- hány év együtt dolgozás, ez tán mégis búcsúzniok kel- az az iskola, amely a fel­lett a zászlótól. Mikor az- tétlen bizalmat, s a nyugal- s mégis, mi mindeme te­tán újra visszaszerezték mat adja. lik erejükből: Nézem a vál­maguknak, levonták a kö- . , . lalási jegyzökönyvet. Tavaly vetkeztetést, nem betonra Nemcsak a telefont, a gep- az elrendelt munkákat úgy van szükség, hanem állán- tayirok vonalát is ok hoz- végezték, hogy 519 órát . zak rendbe. „Ha az ido ki- megtakarítottak; így ezt az adja' — teszik hozzá, a időt különféle alközpontok posta forgalmi részlegének felújítására tudták fordíta­íx segítenek levélszekrényt ni. Megtanulták, s állandóan cseréim. Ez most a szabad- újra megtanácskozzák az téri előtt egy kicsit hozzá- újfajta berendezések beköté­tartozik a varos csinosítása- sét. Egy szaktársuk. Seres hoz is, eppugy, mint a le- István házépítésében 121 velezőlap- és bélyegautoma- órát segédkeztek, de més­ták szerelése. kor. másoknak, egymásnak — Persze sok egyébbel is gyakran segítettek az ott­foglalkozunk — jegyzi meg honiteremtesben. Idén pedig a brigádvezető. — Gyakran többek között 30 ezer fo­ballagunk" a tetőkön, rintos anyagmegtakarítást a járványkórház. Nem utol­sósorban mi, az utca lakói is, örömmel vennénk, ha az illetékesek megértenék jogos kérésünket, és már nem első bejelentésünkre végre intézkednének. P. L. Elhanyagolt- játszótér Aszfaltozás után szépen parkosították a Bécsi kör­utat. A vasút felé eső folyta­tása azonban még sivár képe a városnak. Az Oldal utca játszótere még mindig tel­jesen rendezetlen, elhanya­golt. Ugyanígy a Bánomkert sor is. Rendeltetésének ter­mészetesen így semmi értel­me, hiszen nemcsak a vá­ros szépségét csorbítja, ha­nem a gyerekek sem érzik itt jól magukat. Játszásra, kikapcsolódásra így nem al­kalmas. Jó lenne, ha az ille­tékesek — az I. és III. ke­rületi tanácsok felfigyelné­nek a város e részére is, s a többi játszóterekkel együtt az Oldal utcai játszóteret is rendbehoznák. SZ. ZS. megesik hát, hogy eltörik terveznek a helyi hálózat­alattunk a cserép. Olyankor ban elfekvő tartók, huzalok, tetőfedő szakmunkásokká egyéb anyagok lebontása és léptetjük elő magunkat. felhasználósa révén. — Melyik a legfontosabb vállalásuk? — Talán az. hogy saját hibánkból nem fordul elő üzemi baleset — válaszol­nak. Érthető és természetes ez, az egymásért, önmagu­kért érzett felelősség tük­— A telek, azok kutya­kemények a „drótos" szá­mára — véli az ősz, gyé­rülő hajú Csányi József, mikor a nehézségekről ér­deklődöm. ígéret — potyára Még januárban „megcsípte" a Dél-Magyarország egy Fricská-ban a szegedi postahivatalt, mert a felszerelt lép­csőházi levelesládákon nagyon sok lakó nevét „elkeresz­telték". Később örömmel olvastuk a lapban a hivatalvezető válaszát, miszerint az elírásokat február 15-ig kijavítják. Az ígéret azonban potyára hangzott el, mert máig is ott díszelegnek a lépcsőházakban a hibás nevek. s. I. Olyankor bizony nehezebb alkalmazni a sn.kma fegy­vertárát: a mászó vas, a biz- röződik benne, tosítógurtni, a csigasor, a A brigádvezetó ma nem tartókötél, a szerszámok kö- megy haza Tiszaszigetre, rülményesebben vezetik cél- „iskolás" napja van. Máso­hoz a „vonalas" szerelőt. De dikos a Villamosipari Tech­a feladat megoldása minden nikumban. ök is mennének időben egyarárt sürgető, s a szívesen — mondja Csányi brigádtagok zokszó nélkül bácsi, csakhát nem lehet indulnak el. Nemegyszer visszafelé forgatni az idő este 9-kor riadóztatják őket, kei-ekét. Persze tanulnak ök hogy helyre kell hozni a valamennyien, hisz sokol­város. az ország valamelyik dalú, sokat kívánó szakma „hallójáratát". Vagy a nem- ^ A Dél-Magyaror­szág múlt hét csütör­töki számában bíráló Cikkeink visszhangja a kirakatrendezők becsületét sértő kije­lentést tegye: „ki zetközi vonalakat, mint két | éve, egy nagy téli vihar­ban, mikor a szél rádön­tötte az oszlopsort a vas­útra, s egész éjszaka kint cikk jelent meg S. M. kat hattéreleme* Ismétlem: vitatható, mmt él, úgy asszo- dolgoztak, hogy a szóra szó doIgozást- a k<>lcsönös fele­4. 1A V* Al « rí Aí , i 1 i • i y - i i n i •.> I ]\iom hic7űro ^^ I rwooiciirttevf TP-» -ra - „ : _ Egyet pedig — ez a sza­vaikból is, tetteikből Ls ki­világlik — jól megtanultak már: az összetartást, együtt­tollából a Sirály női ket a boltok kiraka- hogy helyes-e ez a cial'• Nem hiszem divatbolt kirakatáról, taiban egy adott bolt módszer, nem lenne-e h°gy az újságírói eti­A cikk gúnyos és a jellegét tükröző áru- célszerűbb telje- ka normái az ilyen kirakatrendezőt sze- cikkek között elhe- sen külön rep- alaptalan rágalmak mélyében és becsüle- iyeZni Az eddigi ki- rezentatív kirakat lehetőséget maguk­tében sértő hangja rakatoknál ezt a gya- rendezése egy-két he- ban foglalnak. Gon­miatt válaszolok a lap korlatot folytatták — lyen, kizárólag az ün- belőni nem helyese! ­hasábjain. nemcsak a jelen eset- nepi játékok népsze- n®, a kérdéses cikk A cikkben szereplő t*?^ hanem a múlt- rúsítésére. lro->a- ha az idezett kirakat célja az volt, ban is. Ilyen rende- Ha S M cikke ta0"0340! sajat asszo­hogy az áruajánlás 7jési módszerre ösztö- „ . ,. ciaciojaként fognánk mellett, az ünnepi já- nözte a szegedi ta- c>aK löaig megy el- tol 3 noi fehernemu tékokra is előzetes nacs és a Fesztivál teljesen jogosnak és és „Az ember tragé­figyelemkeltést ad- intéző Bizottság a ki- elgondolkoztató bíró- diája" között, jon. Nyilvánvalóan rakatrendezöket a latnak tartanám. S. r„. vitatható, hogy he- szabadtéri játékok azonban ugy gon- lelKes Gyoigy, lyes-e a szabadtéri . , .. . , .. , dolta, hogy az újság- a Csongrád megyei játékokat, a műsoron J ' írói szabadság ahhoz Ruházati Kiskereske­szereplő előadásokat gyományossá vált ki- js jogot formál szá- delmi Vállalat népszerűsítő felírató- rakart/versenyeken is, mára, hogy cikkében igazgatója válaszolhasson a legfonto­sabb áramkörökön. Akrobatika lősséget. Ez a kútfeje min­den eredményüknek. Garai Gábor arról ír egyik szép versében, milyen tökéletes az összhang a trapézon — Mennyi a külső, sza- együtt lengő két artista kö­bad ég alatti munkájuk? aött, s hagy milyen szép — Nagyon sok. 80—90 szá- lenne, ha az emberek is zalék — mondja Szécsi ennyire tudnák egymásra ­György. utaltságukat, összetartozásu­Bizonyos akrobataképes- lcat mánt ők ketten. A hű­ségeket is megkíván mun- csúzás után az a jóérzés kájuk: vezetékek kiépítése a "tarád meg bennem, hogy magasban, mászás vllany- ök- 3 város hallásának gyó­szerelő módra az aszlopo- Syítói, ilyen emberek, kan. Párban dolgoznak, Sima! Mihály Csütörtök, 1966. május 19. DÉL-MAGYARORSZÁG S

Next

/
Oldalképek
Tartalom