Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

' VV, Út a jövőbe M

ennyi öt esztendő? Sok? Munkában gyorsan telik az idő. Kevés? A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett jelentése a második ötéves terv teljesítéséről alighanem a legjobb bizonysága annak, hogy mire képesek egy ország önnön felemelkedésükért küzdő dolgozói. Az eredményeket vizsgálva elsősorban a változások a figyelemreméltóak, nem annyira a puszta mennyiségi növekedés, hanem inkább az, ami a gazdaság, az élet arculatát változtatja meg. Mert kétségtelenül nagy fontosságú, hogy az ipari termelés öt év alatt csaknem a másfélszeresére nőtt, de annál sokkal fontosabb, hogy a termelés növekedése majdnem kétharmad részben a termelékenység emelkedéséből származott, és csak egyharmadábant a szélesebbkörű foglalkoztatottságból. Ha már a tervidőszak első éveitől következetesen erre törekednek az ipar vezetői, akkor teljesebben megvalósult volna ez a rendkívül fontos követelmény. Mindenesetre biztató, hogy az utóbbi években e tekintetben határozottan javulók az eredmények. Számottevően változott a tervidőszakban az ipari termelés szerkezete: az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt — többek között — például a vegyipar és a gépipar produktivitása és ezeken belül egészen kiugróan néhány fontos ágazaté, ami szintén megfelel a terv célkitűzéseinek. Nem mutat ilyen pozitív képet az ipari termékek exportjának alakulása; a többi között a gépipar cikkeiben nem növekedett olyan mértékben az export, mint maga a termelés. A mezőgazdaságot tekintve — miután a tervidőszak kezdetére befejeződött a nagyüzemi szocialista átalakítás — az a legfeltűnőbb, hogy kereken kétszer annyi beruházást fordított a mezőgazdasági célokra az ország, mint az előző öt esztendőben, s ennek kezdeti eredményei már mutatkoznak. Gyors ütemben nőtt a műtrágya felhasználása, az öntözött terület, a gyümölcs- és a szőlőtelepítés, valamint általában a gazdaságok gépellátottsága. A mezőgazdasági termelés értéke átlagosan tíz százalékkal magasabb, mint a korábbi években volt, de ennél is fontosabb, hogy a mezőgazdaság árutermelése, a termékek áruba bocsátása nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés. Emelkedtek a termésátlagok, nagyobb az állatállomány, nőtt a hús- és a tojástermelés, ám figyelmeztető jelek, hogy a burgonya termésátlaga lényegesen kisebb a korábbinál, s kismértékben csökkent a szarvasmarha-állomány, változatlan a tejtermelés mennyisége. A személyközlekedés, az utazás jellege, fő eszközei is változóban vannak. Előtérbe került az autóbusz, a vasúti vontatásban pedig a Diesel- és a villamos-üzem. És ha már az utazásról esik szó, hadd említsük a jelentés érdekes adatait az idegenforgalomról, amely öt év alatt, a külföldiek beutazásait tekintve az ötszörösére, a magyarok külföldi utazásait tekintve pedig szintén a többszörösére fejlődött. Minden terv.ielentés legbeszédesebb fejezete a beruházásokról szóló. Csakhogy féléves vagy éves vonatkozásban ezt még csak nyomon lehet követni, öt esztendő távlatában azonban csaknem lehetetlen. Hosszú bekezdéseken át olvassuk a nehézipar, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a közlekedés öt év alatt tető alá került, csupán legfontosabb, új létesítményeinek felsorolását, azután a kereskedelmi és a kommunális, a kulturális és az egészségügyi főbb beruházások hosszú sorát, amiből itt legfeljebb jellemző példákat ragadhatunk ki. Mondjuk a Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágyagyárát, a Dunai Vasmű hideghengerművét, az Orosházán épült üveggyárat. Nyíregyháza és Békéscsaba új konzervgyárát, a több mint harmincnyolcezer traktort, a hatezerhatszáz gabonakombájnt, a Balaton partján épült szállodákat, vagy a 3100 általános iskolai és a 870 középiskolai osztályterem felépítéséti K

llönösen nagy figyelemmel tanulmányozzuk a jövedelmekről, valamint a kereskedelmi forgalom alakulásáról közölt, adatokat. Az ötéves terv mintegy 16—17 százalékban jelölte meg a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmének célszerű növekedését — s a fejlődés tényleges mértéke öt év alatt meghaladja a 18 százalékot. Ez azonban nem feledtetheti, hogy az egy keresőre jutó reálbér — amely a munkások és alkalmazottak átlagkeresetét és a fogyasztói árakat összefüggésükben fejezi ki — 9 százalékkal növekedett, ami viszont alatta marad a terv eredeti célkitűzéseinek. Érthető a reáljövedelmek jelentékeny emelkedése, ha a társadalmi juttatások gyors ütemű növekedését is figyelembe vesszük. Hogy mást ne említsünk, a múlt év végén a nyugdíjasok száma elérte az egymillió-százezret, ami mintegy háromszázezerrel haladja meg az 1960. évi létszámot. És hasonló fejlődésről számolhat be a jelentés a családi pótlék kifizetések, az egészségügyi juttatások, általában a társadalombiztosítás minden fontos vonatkozásában. A fogyasztás megközelítőleg elérte a tervben előirányzott színvonalat, és ami különösen figyelemre méltó — a saját termelésből történő fogyasztás terhére —, erőteljesen növekedett a kereskedelmi vásárlók aránya. Leginkább az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek beszerzése öltött nagy méreteket, elég ha az öt év alatt megvásárolt mintegy háromnegyedmillió tévékészülékre és a több mint kétszázezer elektromos hűtőszekrényre gondolunk. Itt említjük a tervidőszakban felépített 282 ezer új lakást, melynek tekintélyes része magánerőből épült, valamint a forgalomba került, majdnem ötvenezer magán személygépkocsit, miután az utóbbiak egyike sem elégíti ki még korántsem az igényeket, érthető módon itt utalunk a lakosság megtakarításaira, amelyek a múlt év végére máihúszmilliárd forint fölé emelték a takarékbetét-állományt. Az életkörülmények alakulásának napjainkban egyik legfontosabb jellemzője a szolgáltatások színvonala. A szóbanforgó öt évben mintegy harminc százalékkal növekedett az igénybe vett szolgáltatások mértéke. Ezen belül a fűtés-, világítás-, a víz- és gázszolgáltatás nem kevesebb, mint nyolcvan százalékkal növekedett. Tekintélyes összeget fordított a lakosság a megnövekedett számú háztartási gépek és eszközök javíttatására és karbantartására — bár ilyen irányú szükségleteit még teljes mértékben és megfelelő kényelemmel nem elégíthette ki —, egyszersmind feltűnő módon csökkentette a ruházati javításokkal összefüggő kiadásait, ami ugyancsak korszerű jelenség. A terjedelmes tervjelentés befejező része különösen az oktatás, az iskolázottság gyors fejlődéséről közöl imponáló adatokat. A középiskolai tanulók száma 69 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt, a felsőfokú tanintézetek hallgatóié pedig kereken kétszer annyi. A szakmunkásképzés is bővült, a mostani tanévben 37 százalékkal több az ipari tanuló, mint öt évvel ezelőtt volt. Népgazdasági terveinkben kitárul az egész jövendő. A százezrek, akik e gazdagodó keretek között tanultak és tanulnak, már e szocialista jövőhöz építik az utat. B. J, $ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 56. évfolyam, 86. szám Ara: 56 fillér Szerda, 1966. áorilis 13. Hazaérkezett az SZKP XXIII. kongresszusán részt vett magyar pártkiildöttség 4 JKSZküldöttsége Budapesten A Jufjoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, amely Aleksandar Rankovicsnak, a JKSZ Központi Bizottsága VB tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett az SZKP XXIII. kongresszusán, hazatérőben átutazott Budapesten. A delegáció az MSZMP Központi Bizottságának meghívására egy napra megszakította útját, s találkozott Szirmai Istvánnal; az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, valamint Gáspár Sándorral, az Vasárnap délelőtt vissza- mány elnöke. Szirmai István, bizottság titkára, J. V. Andérkezett Budapestre a Ma- a Politikai Bizottság tagja, r0P*f. az SZKP Központi gyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bizottság titká- Fetosleje^az1 SZKP P'KÖZküldöttsége, amely Kádár ra, dr. Korom Mihály; a ponti Bizottságának tagja, a Jánosnak, az MSZMP Köz- Központi Bizottság titkára, Szovjet Tudományos Akadéponti Bizottsága első titkárá- Benkei András belügyminisz- mia alelnöke, a Szovjetnak vezetésével a Szovjet- ter, dr. Csanádi György Magyar Baráti Társaság el„ . , , .. . . . ... . nöke, F. J. Tyitov, az SZKP umo Kommunista Partja kozlekedes- es poslaugyi Központi Bizottságának tagKözponti Bizottságának meg- miniszter, Péter Jáno6 kül- ja. a Szovjetunió magyarorhivására Moszkvában részt ügyminiszter és Púja Frigyes, szági nagykövete. A. V. Glavett az SZKP XXIII. kong- a Központi Bizottság kül- direvszkij, az SZKP Köz. , - . ... .... ... ponti Bizottsaganak osztalyresszusan. A küldöttség tag- ugyi osztalyanak vezetője, vezetöje és a központi bízottjaiként részt vettek a kong- jelen veit a fogadtatásnál ság más felelős munkatársai i MSZMP Politikai Bizottsaresszuson Biszku Béla és Ko- N. R. Seleh követtanácsos, a búcsúztatták. (MTI) I gának tagjával. mócsin Zoltán, az MSZMP Szovjetunió budapesti nagypolitikai Bizottságának tag- követségének ideiglenes jai. a Központi Bizottság ügyvivője, titkára, valamint Szipka Jó- A magyar küldöttséget zsef, az MSZMP Központi Moszkvában a vnukovói reBizottságának tagja, a Ma- pülőtéren L. I. Brezsnyev, gyar Népköztársaság mo6zk- az SZKP KB főtitkára; A. vai nagykövete. N. Koszigin, az SZKP KB A küldöttség fogadására a Politikai Bizottságának tagFerihegyi repülőtéren meg- ja, a minisztertanács elnöjeient Kállai Gyula, a Poli- ke, A. P. Kirilenko, az tikai Bizottság tagja, a far- SZKP KB Politikai Bizottradalmi munkás-paraszt kor- ságának tagja, a központi Béketüntetés a brit fővárosban Teljesítette negyedévi tervét a szilikátipar Adósság cementből, mészből és téglából Az Építésügyi Minisztérium szilikátipara az első negyedévben túlteljesítette termelési tervét és csaknem 4 százalékkal több építőanyagot szállított az építőiparnak, mint múlt év első három hónapjában. A szilikátiparon belül a kő- és a| kavicsbányászat számottevő- j en túlteljestíette előirányza-1 táti A szilikátipari üzemek dol-. gozói terven felül adtak az építőnek 1,2 millió tetőcsere- i pet és mintegy 25 000 négyzetméter tetöpalát és hullámlemezt is. Kedvezőtlenebb viszíont a helyzet a kötőanyag- és a tégla termelésében. Cementből és mészből ugyan 8—9 százalékkal többet termeltek mint múlt év első három hónapjában, de az 1966 első negyedévi előirányzatot mégsem teljesítették. Mészből mintegy 10 000. cementből 8000 tonnával maradtak adósak. Égetett téglából a kedvezőtlen időjárás és sok elemi kár miatt annyit sem gyártottak, mint 1965 első negyedévében. Majdnem 10 millió tégla gyártása maradt el. A tégla-, a cement- és a mészipar vezetői most rendkívüli intézkedésekkel segítik az üzemek munkáját, s remélhető, hogy a nyáron, a nagy építési idényben pótolják a tartozást. (MTI) (Rádloteleloto — MTI Kíllíöldl Képszolgálat) A húsvéti béke menet résztvevői hétfőn Londonban, a Trafalgar téren nagygyűlést (ártották. A rendőrség megtámadta a nagygyűlés közönségét és sok tüntetotöt letartóztatott. A képen: a rend örök elhurcolnak néhány tüntetőt. (Tudósítás a 2. oldalon.) Az egészségügyi ellátás tökéletesítéséért A városi tanács vb ülése A szegedi m. j. várcei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülésezett. Tárgyalta — egyebek között — Szeged egészségügyi ellátásának néhány kérdését, dr. Keresztes Lászlónak, az Egészségügyi Minisztérium föosztály-vezetőjének előterjesztésében. A témát a városi tanács vb felkérésére ugyanis az Tavaszi nektárgyűjtés Megkezdődött a méhek legeltetése Méhek milliói szállták meg a Tisza és a Maros menti füzeseket: megkezdődött a zümmögő családok tavaszi legeltetése. Az árterekről mindenütt visszahúzódott a víz a mederbe, s a méhészek a kedvező alkalmat kihasználva. sorra helyezik ki a kaptárokat. A folyómenti legeltetés nem tart sokáig, innét a .virágpompát öltő gyümölcsösökbe, barackos-, cseresznyés- és almáskertekbe telepítik a szorgalmas rovarokat, amelyek kétszeres hasznot hajtanak: egyrészt nektárt gyűjtenek, másrészt elősegítik a virágok gyors bejxírzását. A nagv vándoroltatás május derekán kezdődik, amikor akácmézgyűjtő körútra viszik a családokat. Csongrád és Bács megyében. a sándorfalvi, sövényházi, ásotthalmi és kelebiai erdőkben kezdik, majd Pest és Hajdú-Bihar megyében — többek között a debreceni Nagyerdőben — folytatják, s az utolsó állomás Nógrád megye lesz. ahol a legkésőbb nyílnak az akácvirágok. Csongrád megyében a szakcsoportok, a tsz-ek és méhészeti szövetkezetek mintegy tizenkilencezer családdal rendelkeznek. A teleltetés jó volt és felkészültek az új idényre: huszonegy és fél vagon méz átadására kötöttek szerződést. Egészségügyi Minisztérium szakfőosztályai vizsgálták. Az előterjesztés, majd az ezt követő vita megállapította, hogy Szeged egészségügyi ellátottsága fejlődik, általában jónak ítélhető. Szegeden nemcsak a város és a járás, hanem egész Dél-Magyarország betegeit kezelik, s a gyógyító munka igen eredményes. A városi tanács egészségügyi osztálya feladatait magasabb színvonalon teljesíti most., mint korábban. Az egészségügyi ellátás több területén azonban Szegeden a mostani állapotok nem kielégitőek. Mutatkozik ez a szakrendelések zsúfoltságában, az ideggyógyászati intézet ágyszámának elégtelenségeben stb. Szegeden a fekvőbetegellátás jó feltételei többnyire adottak. A gyógyintézetek ágyszáma — kivéve különösen az ideg- elemebeteg gyógyintézet — országosan is jó. A városi kórházban a gyógyításhoz egyre több a korszerű műszer, felszerelés. Az utóbbi években sokat fejlődőit a kórház laboratóriuma. amely ma már nemcsak a betegvizsgálatokhoz. hanem a tudományos munkához is támogatást nyújt. Korszerűsödött a röntgenállomány is. A városi kórház is minden tekintetben alkalmas arra. hogy jól végezze a megelőző-gyógyító munkát. Szükséges viszont — állapították meg —, hogy a kórház osztályai és a szakorvosi rendelőintézet között szoros legyen az együttműködés, mert ez is növelj a gyógyítás hatékonyságát Indokolt mielőbb megteremteni a betegbeutalások jobb, gyorsabb módját. Ezért a szakrendeléseket úgy kell kialakítani, hogy mindazt a vizsgálatot elvégezhessék, ami alapján el tudják dönteni: szükséges-e a beteg gyógyintézetbe utalása. Tökéletesítésre vár a kórházi beutalások módja. A rendelőintézetben o betegirányitás módszerét — kezdeményezte a tanácskozás — az adottságdk szerint tovább kell szélesítem, mert ez valamit enyhít a zsúfoltságon. A gyermeke gészségügyi ellátás 0—14 éves korig Szegeden — egyedül itt hazánkban — a felnőtt ellátástól teljesen elkülönül, példásan szervezett. A csecsemőhalálozás örvendetesen évről évre csökken. Míg 1962-ben 45,3 ezrelék volt Szegeden, addig tavaly 28.8 ezrelékre csökkent, ami lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A koraszülések Szegeden is gondot jelentenek. Az eredmények azonban mind a megelőzésben, mind a gyógyításban példásan jók. Ezért szó van arról, hogy az Egészségügyi Minisztérium Szegedet különleges koraszülött gondozási területté jelöli ki, s a maaelözés, gyógyítás tapasztalatait országosan hasznosítja.