Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

' VV, Út a jövőbe M ennyi öt esztendő? Sok? Munkában gyorsan telik az idő. Kevés? A Központi Statisztikai Hivatal va­sárnap közzétett jelentése a második ötéves terv teljesítéséről alighanem a legjobb bizonysága annak, hogy mire képesek egy ország önnön felemelkedésükért küzdő dolgozói. Az eredményeket vizsgálva elsősorban a változások a figyelemreméltóak, nem annyira a puszta mennyiségi nö­vekedés, hanem inkább az, ami a gazdaság, az élet arcu­latát változtatja meg. Mert kétségtelenül nagy fontosságú, hogy az ipari termelés öt év alatt csaknem a másfél­szeresére nőtt, de annál sokkal fontosabb, hogy a terme­lés növekedése majdnem kétharmad részben a termelé­kenység emelkedéséből származott, és csak egyharmadá­bant a szélesebbkörű foglalkoztatottságból. Ha már a tervidőszak első éveitől következetesen erre törekednek az ipar vezetői, akkor teljesebben megvalósult volna ez a rendkívül fontos követelmény. Mindenesetre biztató, hogy az utóbbi években e tekintetben határozottan ja­vulók az eredmények. Számottevően változott a tervidőszakban az ipari ter­melés szerkezete: az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt — többek között — például a vegyipar és a gépipar produktivitása és ezeken belül egészen kiugróan néhány fontos ágazaté, ami szintén megfelel a terv célkitűzései­nek. Nem mutat ilyen pozitív képet az ipari termékek ex­portjának alakulása; a többi között a gépipar cikkeiben nem növekedett olyan mértékben az export, mint maga a termelés. A mezőgazdaságot tekintve — miután a tervidőszak kezdetére befejeződött a nagyüzemi szocialista átalakítás — az a legfeltűnőbb, hogy kereken kétszer annyi beruhá­zást fordított a mezőgazdasági célokra az ország, mint az előző öt esztendőben, s ennek kezdeti eredményei már mutatkoznak. Gyors ütemben nőtt a műtrágya felhaszná­lása, az öntözött terület, a gyümölcs- és a szőlőtelepítés, valamint általában a gazdaságok gépellátottsága. A mező­gazdasági termelés értéke átlagosan tíz százalékkal maga­sabb, mint a korábbi években volt, de ennél is fonto­sabb, hogy a mezőgazdaság árutermelése, a termékek áru­ba bocsátása nagyobb mértékben növekedett, mint a ter­melés. Emelkedtek a termésátlagok, nagyobb az állatállo­mány, nőtt a hús- és a tojástermelés, ám figyelmeztető jelek, hogy a burgonya termésátlaga lényegesen kisebb a korábbinál, s kismértékben csökkent a szarvasmarha-ál­lomány, változatlan a tejtermelés mennyisége. A személyközlekedés, az utazás jellege, fő eszközei is változóban vannak. Előtérbe került az autóbusz, a vasúti vontatásban pedig a Diesel- és a villamos-üzem. És ha már az utazásról esik szó, hadd említsük a jelentés érdekes adatait az idegenforgalomról, amely öt év alatt, a külföl­diek beutazásait tekintve az ötszörösére, a magyarok kül­földi utazásait tekintve pedig szintén a többszörösére fej­lődött. Minden terv.ielentés legbeszédesebb fejezete a beruhá­zásokról szóló. Csakhogy féléves vagy éves vonatkozás­ban ezt még csak nyomon lehet követni, öt esztendő táv­latában azonban csaknem lehetetlen. Hosszú bekezdése­ken át olvassuk a nehézipar, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a közlekedés öt év alatt tető alá került, csupán legfontosabb, új létesítményeinek felsorolását, azután a kereskedelmi és a kommunális, a kulturális és az egészségügyi főbb beruházások hosszú so­rát, amiből itt legfeljebb jellemző példákat ragadhatunk ki. Mondjuk a Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya­gyárát, a Dunai Vasmű hideghengerművét, az Orosházán épült üveggyárat. Nyíregyháza és Békéscsaba új konzerv­gyárát, a több mint harmincnyolcezer traktort, a hatezer­hatszáz gabonakombájnt, a Balaton partján épült szállo­dákat, vagy a 3100 általános iskolai és a 870 középiskolai osztályterem felépítéséti K llönösen nagy figyelemmel tanulmányozzuk a jöve­delmekről, valamint a kereskedelmi forgalom ala­kulásáról közölt, adatokat. Az ötéves terv mintegy 16—17 százalékban jelölte meg a munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reáljövedelmének célszerű növekedé­sét — s a fejlődés tényleges mértéke öt év alatt megha­ladja a 18 százalékot. Ez azonban nem feledtetheti, hogy az egy keresőre jutó reálbér — amely a munkások és al­kalmazottak átlagkeresetét és a fogyasztói árakat össze­függésükben fejezi ki — 9 százalékkal növekedett, ami viszont alatta marad a terv eredeti célkitűzéseinek. Érthető a reáljövedelmek jelentékeny emelkedése, ha a társadalmi juttatások gyors ütemű növekedését is fi­gyelembe vesszük. Hogy mást ne említsünk, a múlt év végén a nyugdíjasok száma elérte az egymillió-százezret, ami mintegy háromszázezerrel haladja meg az 1960. évi létszámot. És hasonló fejlődésről számolhat be a jelentés a családi pótlék kifizetések, az egészségügyi juttatások, általában a társadalombiztosítás minden fontos vonatko­zásában. A fogyasztás megközelítőleg elérte a tervben előirány­zott színvonalat, és ami különösen figyelemre méltó — a saját termelésből történő fogyasztás terhére —, erőtelje­sen növekedett a kereskedelmi vásárlók aránya. Legin­kább az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek beszerzése öltött nagy méreteket, elég ha az öt év alatt megvásárolt mintegy háromnegyedmillió tévékészülékre és a több mint kétszázezer elektromos hűtőszekrényre gondolunk. Itt em­lítjük a tervidőszakban felépített 282 ezer új lakást, melynek tekintélyes része magánerőből épült, valamint a forgalomba került, majdnem ötvenezer magán személygép­kocsit, miután az utóbbiak egyike sem elégíti ki még ko­rántsem az igényeket, érthető módon itt utalunk a lakos­ság megtakarításaira, amelyek a múlt év végére mái­húszmilliárd forint fölé emelték a takarékbetét-állományt. Az életkörülmények alakulásának napjainkban egyik legfontosabb jellemzője a szolgáltatások színvonala. A szóbanforgó öt évben mintegy harminc százalékkal növe­kedett az igénybe vett szolgáltatások mértéke. Ezen belül a fűtés-, világítás-, a víz- és gázszolgáltatás nem kevesebb, mint nyolcvan százalékkal növekedett. Tekintélyes össze­get fordított a lakosság a megnövekedett számú háztartási gépek és eszközök javíttatására és karbantartására — bár ilyen irányú szükségleteit még teljes mértékben és megfe­lelő kényelemmel nem elégíthette ki —, egyszersmind fel­tűnő módon csökkentette a ruházati javításokkal össze­függő kiadásait, ami ugyancsak korszerű jelenség. A terjedelmes tervjelentés befejező része különösen az oktatás, az iskolázottság gyors fejlődéséről közöl im­ponáló adatokat. A középiskolai tanulók száma 69 száza­lékkal több, mint öt évvel ezelőtt, a felsőfokú tanintézetek hallgatóié pedig kereken kétszer annyi. A szakmunkás­képzés is bővült, a mostani tanévben 37 százalékkal több az ipari tanuló, mint öt évvel ezelőtt volt. Népgazdasági terveinkben kitárul az egész jövendő. A százezrek, akik e gazdagodó keretek között tanultak és tanulnak, már e szocialista jövőhöz építik az utat. B. J, $ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 56. évfolyam, 86. szám Ara: 56 fillér Szerda, 1966. áorilis 13. Hazaérkezett az SZKP XXIII. kongresszusán részt vett magyar pártkiildöttség 4 JKSZküldöttsége Budapesten A Jufjoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, amely Aleksandar Ranko­vicsnak, a JKSZ Központi Bizottsága VB tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével részt vett az SZKP XXIII. kongresszusán, hazatérőben átutazott Buda­pesten. A delegáció az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására egy nap­ra megszakította útját, s ta­lálkozott Szirmai Istvánnal; az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, vala­mint Gáspár Sándorral, az Vasárnap délelőtt vissza- mány elnöke. Szirmai István, bizottság titkára, J. V. And­érkezett Budapestre a Ma- a Politikai Bizottság tagja, r0P*f. az SZKP Központi gyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bizottság titká- Fetosleje^az1 SZKP P'KÖZ­küldöttsége, amely Kádár ra, dr. Korom Mihály; a ponti Bizottságának tagja, a Jánosnak, az MSZMP Köz- Központi Bizottság titkára, Szovjet Tudományos Akadé­ponti Bizottsága első titkárá- Benkei András belügyminisz- mia alelnöke, a Szovjet­nak vezetésével a Szovjet- ter, dr. Csanádi György Magyar Baráti Társaság el­„ . , , .. . . . ... . nöke, F. J. Tyitov, az SZKP umo Kommunista Partja kozlekedes- es poslaugyi Központi Bizottságának tag­Központi Bizottságának meg- miniszter, Péter Jáno6 kül- ja. a Szovjetunió magyaror­hivására Moszkvában részt ügyminiszter és Púja Frigyes, szági nagykövete. A. V. Gla­vett az SZKP XXIII. kong- a Központi Bizottság kül- direvszkij, az SZKP Köz­. , - . ... .... ... ponti Bizottsaganak osztaly­resszusan. A küldöttség tag- ugyi osztalyanak vezetője, vezetöje és a központi bízott­jaiként részt vettek a kong- jelen veit a fogadtatásnál ság más felelős munkatársai i MSZMP Politikai Bizottsa­resszuson Biszku Béla és Ko- N. R. Seleh követtanácsos, a búcsúztatták. (MTI) I gának tagjával. mócsin Zoltán, az MSZMP Szovjetunió budapesti nagy­politikai Bizottságának tag- követségének ideiglenes jai. a Központi Bizottság ügyvivője, titkára, valamint Szipka Jó- A magyar küldöttséget zsef, az MSZMP Központi Moszkvában a vnukovói re­Bizottságának tagja, a Ma- pülőtéren L. I. Brezsnyev, gyar Népköztársaság mo6zk- az SZKP KB főtitkára; A. vai nagykövete. N. Koszigin, az SZKP KB A küldöttség fogadására a Politikai Bizottságának tag­Ferihegyi repülőtéren meg- ja, a minisztertanács elnö­jeient Kállai Gyula, a Poli- ke, A. P. Kirilenko, az tikai Bizottság tagja, a far- SZKP KB Politikai Bizott­radalmi munkás-paraszt kor- ságának tagja, a központi Béketüntetés a brit fővárosban Teljesítette negyedévi tervét a szilikátipar Adósság cementből, mészből és téglából Az Építésügyi Miniszté­rium szilikátipara az első negyedévben túlteljesítette termelési tervét és csaknem 4 százalékkal több építő­anyagot szállított az építő­iparnak, mint múlt év első három hónapjában. A szili­kátiparon belül a kő- és a| kavicsbányászat számottevő- j en túlteljestíette előirányza-1 táti A szilikátipari üzemek dol-. gozói terven felül adtak az építőnek 1,2 millió tetőcsere- i pet és mintegy 25 000 négy­zetméter tetöpalát és hul­lámlemezt is. Kedvezőtle­nebb viszíont a helyzet a kö­tőanyag- és a tégla termelé­sében. Cementből és mész­ből ugyan 8—9 százalékkal többet termeltek mint múlt év első három hónapjában, de az 1966 első negyedévi előirányzatot mégsem teljesí­tették. Mészből mintegy 10 000. cementből 8000 tonná­val maradtak adósak. Égetett téglából a kedvezőtlen idő­járás és sok elemi kár miatt annyit sem gyártottak, mint 1965 első negyedévében. Majdnem 10 millió tégla gyártása maradt el. A tégla-, a cement- és a mészipar ve­zetői most rendkívüli intéz­kedésekkel segítik az üze­mek munkáját, s remélhető, hogy a nyáron, a nagy épí­tési idényben pótolják a tar­tozást. (MTI) (Rádloteleloto — MTI Kíllíöldl Képszolgálat) A húsvéti béke menet résztvevői hétfőn Londonban, a Trafalgar téren nagygyűlést (ártották. A rendőrség meg­támadta a nagygyűlés közönségét és sok tüntetotöt le­tartóztatott. A képen: a rend örök elhurcolnak néhány tüntetőt. (Tudósítás a 2. oldalon.) Az egészségügyi ellátás tökéletesítéséért A városi tanács vb ülése A szegedi m. j. várcei ta­nács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülé­sezett. Tárgyalta — egyebek között — Szeged egészség­ügyi ellátásának néhány kérdését, dr. Keresztes Lászlónak, az Egészségügyi Minisztérium föosztály-veze­tőjének előterjesztésében. A témát a városi tanács vb felkérésére ugyanis az Tavaszi nektárgyűjtés Megkezdődött a méhek legeltetése Méhek milliói szállták meg a Tisza és a Maros menti füzeseket: megkezdődött a zümmögő családok tavaszi legeltetése. Az árterekről mindenütt visszahúzódott a víz a mederbe, s a méhé­szek a kedvező alkalmat ki­használva. sorra helyezik ki a kaptárokat. A folyómenti legeltetés nem tart sokáig, innét a .virágpompát öltő gyümölcsösökbe, barackos-, cseresznyés- és almáskertek­be telepítik a szorgalmas ro­varokat, amelyek kétszeres hasznot hajtanak: egyrészt nektárt gyűjtenek, másrészt elősegítik a virágok gyors be­jxírzását. A nagv vándoroltatás má­jus derekán kezdődik, ami­kor akácmézgyűjtő körútra viszik a családokat. Csong­rád és Bács megyében. a sándorfalvi, sövényházi, ásotthalmi és kelebiai er­dőkben kezdik, majd Pest és Hajdú-Bihar megyében — többek között a debreceni Nagyerdőben — folytatják, s az utolsó állomás Nógrád megye lesz. ahol a legké­sőbb nyílnak az akácvirágok. Csongrád megyében a szakcsoportok, a tsz-ek és méhészeti szövetkezetek mintegy tizenkilencezer csa­láddal rendelkeznek. A te­leltetés jó volt és felkészül­tek az új idényre: huszonegy és fél vagon méz átadására kötöttek szerződést. Egészségügyi Minisztérium szakfőosztályai vizsgálták. Az előterjesztés, majd az ezt követő vita megállapí­totta, hogy Szeged egészség­ügyi ellátottsága fejlődik, általában jónak ítélhető. Szegeden nemcsak a város és a járás, hanem egész Dél-Magyarország betegeit kezelik, s a gyógyító mun­ka igen eredményes. A vá­rosi tanács egészségügyi osztálya feladatait maga­sabb színvonalon teljesíti most., mint korábban. Az egészségügyi ellátás több területén azonban Szegeden a mostani állapotok nem kielégitőek. Mutatkozik ez a szakrendelések zsúfoltsá­gában, az ideggyógyászati intézet ágyszámának elégte­lenségeben stb. Szegeden a fekvőbeteg­ellátás jó feltételei többnyi­re adottak. A gyógyintéze­tek ágyszáma — kivéve különösen az ideg- elemebe­teg gyógyintézet — országo­san is jó. A városi kórház­ban a gyógyításhoz egyre több a korszerű műszer, fel­szerelés. Az utóbbi években sokat fejlődőit a kórház la­boratóriuma. amely ma már nemcsak a betegvizsgálatok­hoz. hanem a tudományos munkához is támogatást nyújt. Korszerűsödött a röntgenállomány is. A vá­rosi kórház is minden te­kintetben alkalmas arra. hogy jól végezze a megelő­ző-gyógyító munkát. Szüksé­ges viszont — állapították meg —, hogy a kórház osz­tályai és a szakorvosi ren­delőintézet között szoros le­gyen az együttműködés, mert ez is növelj a gyó­gyítás hatékonyságát Indokolt mielőbb megte­remteni a betegbeutalások jobb, gyorsabb módját. Ezért a szakrendeléseket úgy kell kialakítani, hogy mindazt a vizsgálatot elvé­gezhessék, ami alapján el tudják dönteni: szükséges-e a beteg gyógyintézetbe uta­lása. Tökéletesítésre vár a kórházi beutalások módja. A rendelőintézetben o be­tegirányitás módszerét — kezdeményezte a tanácsko­zás — az adottságdk szerint tovább kell szélesítem, mert ez valamit enyhít a zsú­foltságon. A gyermeke gészségügyi ellátás 0—14 éves korig Szegeden — egyedül itt ha­zánkban — a felnőtt ellá­tástól teljesen elkülönül, példásan szervezett. A cse­csemőhalálozás örvendetesen évről évre csökken. Míg 1962-ben 45,3 ezrelék volt Szegeden, addig tavaly 28.8 ezrelékre csökkent, ami lé­nyegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A koraszülések Szegeden is gondot jelentenek. Az eredmények azonban mind a megelőzésben, mind a gyógyításban példásan jók. Ezért szó van arról, hogy az Egészségügyi Minisztéri­um Szegedet különleges ko­raszülött gondozási területté jelöli ki, s a maaelözés, gyógyítás tapasztalatait or­szágosan hasznosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom