Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

A Tisza úijáteremtöje Vásárhelyi Pál etnlékOnnepség Szegeden A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövet­ségének szegedi szervezete, a Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Könyvtár ünnepséget rendezett tegnap, pénteken délben Szegeden Vásárhelyi Pál halálának 120. évfordulója alkalmából. Széchenyi téri szobornál Bátyai Jenő, az MTESZ műszaki titkára méltatta érdemeit, majd az MTESZ és a Hidrológiád Társaság, az I. kerületi tanács vb. és a népfront, a vízügyi igazgatóság, valamint a Tisza­parti gimnázium és vízügyi szakközépiskola nevében ko­szorúkat helyeztek el a szobor talpazatára. Ezt követően kiállítás nyílt életművéről a múzeum kupolacsarnokában. Megnyitót Dévény István aranyokleveles mérnők, a Hid­rológiai Társaság megyei csoporjának elnöke mondott Cmlékbesséd a szobornál (Somogylné felvételei) A kiállítás közönsége A reformkor haladó tö­rekvései előtt ma is tiszte­lettel adózunk, nagy egyé­niségei közül Vásárhelyi Pál élete és munkássága különösen sokat ad szá­munkra, hiszen életművének jelentős részét a Tisza sza­bályozásának szentelte, s ezáltal hozzájárult a kör­nyék népének felemelkedé­séhez, Szeged fejlődéséhez is. A múlt század első felének ellentmondásos, de egészé­ben mégis a haladás irányá­ba ható liberális nemesi mozgalma, a reformkor, át­fogta az akkori egész közé­letet: a politika, a társa­dalom, a gazdasági rend­szer hibáinak kijavítására irányuló törekvéseivel ösz­szefüggésben a technikában is igyekezett felszámolni az elmaradottságot. A fiatal, tehetséges mér­nökre, Vásárhelyi Pálra Széchenyi István figyelt fel. Vásárhelyi 1795. március 25­én született, Szepésolasziban, ahol apja tanító volt. Mér­nöki oklevelet Pesten szer­zett, s 1819-ben Nagyvára­don már megbízták a Tisza, a Kőrös és a Berettyó fo­lyók felmérésével. Széchenyi munkatársul, műszaki ta­nácsadóul fogadta, magával vitte angliai tanulmányújá­ra is. Együtt dolgoztak töb­bek között az al-dunai vízi­út kiépítésében, a Fertő le­csapolásában, a Lánchíd tervezési és építési munká­lataiban. Gyakorlati és el­méleti szakemberként egy­aránt kiváló volt: hidroló­giai tanulmányaiban a ma­tematikai kifejezések alkal­mazásával megelőzte korát. 1835-ben a Nemzeti Tudós Társaság, a Tudományos Akadémia tagjává választot­ta. Az ország második legna­gyobb folyójának elhanya­goltsága, rengeteg kanyaru­lata, óriási árterülete lehe­tetlenné tették a hajózást és a környék mezőgazdasági művelését. A Tisza szabá­lyozására feltétlenül szük­FESZTIVÁL UTAN Sabin professzor Budapesten ség volt Vásárhelyi 1831-ben elkészítette Szeged és kör­nyéke németnyelvű térképét, 1845-ben pedig felvázolta főművét, a folyó szabályozá­sára és a Tisza-völgy ár­mentesítésére vonatkozó nagyszabású tervét, melyben egyaránt figyelembe vette az árvízvédelem, a belvízvéde­lem, az öntözés és a hajó­zás követelményeit A követ­kező évben a rendezésre alakult Tisza-völgyi Társulat igazgató-főmérnökévé vá­lasztotta. A társulat azonban — különösen az érdekelt földbirtokosok köréből — sok ellenzője volt elképzelé­seinek. 1846. április 8-án az egyik ülésen ismét vitája támadt, szívszélhűdés érte, s még aznap meghalt. A Tisza szabályozásának kivitelezését sem ő, sem el­lenlábasa, Pietro Paleocappe olasz vízimérnök nem érte meg. Ehhez csak a múlt szá­zad második felében kezd­tek hozzá. Bár Vásárhelyi terveit alapul vették, de mi­vel nem állami, hanem jó­részt magánköltségből vé­gezték az átvágásokait és a gátrendszer kiépítését a ki­jelölt rendszertől eltértek. Ennek lett szomorú követ­kezménye a tiszai árvizek sorozata, ami 1879-ben Sze­ged pusztulásával tetéződött A szabályozást a század 90­es éveiben fejezték be, itt Szeged alatt vágva át az utolsó kanyarulatot. A Tisza szabályozásának következtében a folyó nem­csak megrövidült, de nyílt ártere 20 ezerről másfél ezer négyzetkilométerre csökkent, s ezáltal mintegy 3 millió katasztrális hold vált mező­gazdaságilag művelhetővé. Vásárhelyi Pálnak, a magyar mérnökök egyik legjelentő­sebbjének elévülhetetlen ér­deme, hogy a feudális tár­sadalom béklyói, a reform­kor ellentmondásos keretei között is tudott az utókor számára haszno:at alkotni A lápvilág, a betegség, a nyomor örökre eltűnt a Ti­sza völgyébőL F. K. ÉRTÉKES eredménnyel zá­rult a négynapos országos egyetemi művészeti fesztivál. Nemcsak a sok arany és többi fokozat mércéjét fi­gyelve — bár ez sem lényeg­telen, hiszen a 37 csoport közül nyolcat jutalmaztak arannyal, és ezekből is négy kiemelt értékű —, hanem a szándékot, a fiatalok érdek­lődését, szellemét, tehetségét illetően lehetünk büszkék. A témák, a produkciók válto­zatossága — azonos témákat különböző hangszerelésben is hallhattunk — azt bizo­nyítja, hogy a fiatalok ér­deklődése sokoldalú. Mai társadalmi, ideológiai, termé­szettudományi, és művészeti kérdésekre keresnek választ. Természetesen főként az utolsó 20 év érdekli őket, amelyben felnőttek. A be­mutatott darabok között mindössze három klasszikust láthattunk, Aiszkhülosz, Euri­pidész és Csehov müveit. A többi dráma a mát, a XX. századot idézte. Akár az iro­dalmi összeállítások, melyek írók. költők és előadóik vé­leményét mondták el a vi­lágról, a felszabadult ország­ról. Az előadott művek válasz­tásán erősen érezhető volt a modern nyugati színháztö­rekvések hatása. De ez a té­mákban és az előadásokban is mértékkel jelentkezett. Vi­szont nagyobb helyet, több anyagot lehetett volna szen­telni a szocialista színdara­boknak, a mi világunkat be­mutató alkotásoknak. A szá­mos bemutatott darab közül ugyanis mindössze két ma­gyar szerző, Eörsi Ferenc és Hubay Miklós darabját lát­hattuk, a szocialista országok íróit pedig egyedül csak a lengyel Mrozek képviselte. KÜLÖNÖSEN figyelemre méltók voltak azok a pro­dukciók, azok az „ősbemuta­tók", amelyeket a fiatalok előadásában láthatott először a közönség. A nyílt tengeren című Mrozek egyfelvonásost a soproniak vitték színpadra. Előadásukban jó produkciót láthatott a közönség. A Sze­gedi Egyetemi Színpad Pjotr Ohey mártíromsága című Mrozek komédiát parodiszti­kus, a comédia de l'arte stí­lusában állította színpadra, Peter Weiss A vizsgálat cí­mű dokumentációs jellegű Auschwitz-drámáj ának rész­leteit a Szegedi Tanárképző Főiskola irodalmi színpada mutatta be, érdekes, izgal­mas előadásban. Rendkívül szuggesztív és döbbenetes művet tolmácsoltak a gödöl­lőiek. Wolfgang Weyrauch Japán halászok című, irodal­mi színpadra dramatizált rá­diójátékát adták elő. Nagy­feszültségű, fegyelmezett tol­mácsolásban az atombomba rettenetét, egy halászfalu ön­feláldozó hősiességét Jelení­tette meg az együttes. Érdekes és tehetséges meg­oldásokat láthattunk a fesz­tivál előadásain a rendezés tekintetében is. Céltudatos, a mondanivalót hűen szolgá­ló elképzelések valósultak meg például a Szegedi Or­vostudományi Egyetem iro­dalmi színpadának Aréna című irodalmi összeállításá­ban, a Húsz év című ösz­szeállításban, a budapesti Kertészeti- és Szőlészeti Fő­iskola hallgatóinak tolmácso­lásában, s a budapesti köz­lekedési egyetem Nem lehet addig üdv a földön című szorosan szerkesztett, kitű­nő műsorában. Sajnos, akadtak egészen gyenge, rendezőileg és szí­nészileg ls megoldatlan szín­padi összeállítások, mint pél­dául a háború morális prob­lémáit boncolgató Siegfrled Lenz Bűntelenek című drá­májának előadása. A művel a keszthelyi Agrártudományi Főiskola színjátszó csoportja nem tudott megbirkózni. Egészen elhibázott rendezői felfogás és színészi játék ron­totta Csehov Háztüznéző cí­mű egyfelvonásosának elő­adását a debreceni tudomány­egyetem színjátszóinak elő­adásában. De többnyire nem Is a ren­dezés és a színészi játék volt elmarasztaló, hanem a hi­ányos technikai felszerelések, a rosszul sikerült szcenikai megoldások. Recsegő magne­tofonokon nem lehet tökéle­tes hatást elérni — lásd a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola hallgatóinak előadását —, s bántó a hibás fénykeze­lés is, különösen ha a fény alkalmazása tartalmi Jelentő­ségé. A SZEREPLŐK színészi vagy egyáltalán előadói ké­pességei kielégítők. S ahol a megfelelő színészi Játék hi­ányzott, pótolja a szívvel tol­mácsolt mondanivaló. A beszédkultúrával sem volt tulajdonképpen probléma. Két előadáson azonban be­szédhibás szereplők is ját­szottak. A fesztivál legnagyobb negatívuma mégis az volt, hogy a közönség — akiért a művek íródtak és az előadá­sok megszülettek — hiány­zott. Üres széksorok vagy félig megtöltött nézőtér előtt játszottak a csoportok. Igaz, tavaszi szünet volt az egye­temeken és a főiskolán ls, ezért azok. akik Igazán él­vezhették és értékelhették volna a fesztivál műsorát, a tartalmas és tehetséges pro­dukciókat, hiányoztak. A résztvevők majdhogynem egymásnak Játszottak. A legközelebbi Ilyen fesztivált nem a szünetben kell meg­rendezni. A fesztivál végeredmény­ben magas művészi színvo­nalával, igényességével, ha­ladó, tartalmas mondanlva­lójú alkotások műsorratfizé­sével jól teljesítette felada­talt és tapasztalatival jelen­tős mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy az egyetemi és főiskolai színjátszó csopor­tok, irodalmi színpadok és előadóegvüttesek a jövőben még eredményesebben, még nagyobb hatással működhes­senek. Jakab Ágnes A vonat Ui film — Paul. Láttad már azo­kat a festményeket? Én még nem, de ha vége lesz a táncnak, mi is fnegnézzük — biztatja Labiche-t ellenálló­társa, az utolsó közös vonat­mentési akció előtt. Ez a gondolat megfelelő viszonyí­tásban a film teljességére kinagyítva ls jellemzi az írók: F. Coen és F. Davis munkáját. A francia ellen­állási mozgalom hőseinek akarnak a második világhá­ború valóban megtörtént epi­zódján keresztül emléktáblát állítani. S mivel a cél — mint maguk a szerzők is je­lezték az első filmkockákon — minden kétséget kizáróan ez volt: el kell fogadnunk a feldolgozásnak ezt a mód­ját. Az események ugyanis — a dokumentációs hiteles­ség óvatos megőrzése mel­lett — egyre inkább két em­ber harcára koncentrálód­nak: Von Waldheim német ezredes és Labiche francia vasúti felügyelő szimbolikus küzdelmére. A végén is ők maradnak a színen, szemtől szemben, amikor az írók már nem is titkolják: a két tá­bor általuk néz egymással farkasszemet, s itt a néme­teknek veszteniök kelL Von Waldheim elismeri veresé­gét, bár pillanatnyi balsze­rencsének tudja be. Buká­sában azonban — éppen fa­natizmusa miatt — úgy érez­zük, mint ember méltő part­nere volt Labiche-nak. S hogy a probléma itt így ve­tődik fel, mutatja: a film két ember küzdelmének izgal­maira tolódott el. Ami per­sze ebben az esetben egyál­talán nem jelent hitelrontást. A rendező J. Frankenheimer. A főszerepeket Burt Lan­caster és Paul Scofield játsz­szák. N. J. (Bozsán Endre felv.) Dr. Albert B. Sabin világ­hírű amerikai tudós, a gyer­mekbénulás elleni védekezés új eljárásának megteremtő­je, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, — mint már jelentettük — Budapestre érkezett. A. B. Sabin professzor, a gyermekbénulás elleni élő­vakcina felfedezője pénteken az Országos Közegészségügyi Intézetbe látogatott, ahol dr. Bakács Tibor főigazgató és az intézet vezető munkatár­sai fogadták. A neves vendég ezután az intézet vírusosztá­lyán több órás eszmecserét folytatott a magyar kutatók­kal a magyarországi védőol­tások eredményeiről és ta­pasztalatairól. Délután Sabin professzor a Magyar Tudományos Aka­démián nagy érdeklődést kettő előadást tartott az em­beri rosszindulatú daganatok lehetséges víruseredetéved kapcsolatos kutatási problé­mákról. Az előadás után az Akadémia elnöksége a tudós­klubban fogadást adott tisz­teletére. Az MTI munkatársának Sabin professzor a többi kö­zött a következőket mondot­ta: — A vizsgálatok ahhoz a megállapításhoz vezettek, hogy új technikákat, mód­szereket kell kifejleszteni az emberi rákok tanulmányozá­sára, hogy el tudjuk dönteni, okozhatnak-e vírusok ilyen megbetegedéseket, és egyál­talán, kapcsolatba hozha­tók-e az emberi daganatok vírusokkal — mondotta Sa­bin professzor. (MTI) Műszaki ügyintézői munkakör betöltésére építésztechnikust keresünk, A pályázatot részletes önéletrajzzal írásban kérjük „130" jeligére a SAJTÓHÁZBA. K. 130 RÁDIÓMŰSOR É. M. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz lemezlakatos szakmunkásokat, villanyhegesztő­ket, kőműves szakmunkásokat, kubikosbrigádo­kat és kőművesekhez segédmunkásokat. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocskai u. 10—12. Munkaerőgaz­dálkodás. X. S. 62 958 SZOMBAT Kossuth Rádió 4.39 Hirek. 4.32 Hajnaltól reg­gelig ... 5.00 Hirek. 5.30 Reggeli Krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hí­rek. 6.30 Hirek. 7.00 Reggeli Krónika n. 7.30 Ül könyvek. 8.00 Hirek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Orvosi tanácsok. 8.45 Népdalok. 8.10 Az élet fényei. 8.20 Faust. Rész­letek Gounod operájából. 10.00 Hírek. 10.10 Ez is. az ls 110 perc­ben . . . 12.00 Hirek. 12.15 A víg özvegy. Részletek Lehár—Mérey operettjéből. 12.57 A budapesti színházak műsora. 13.00 Levél Ifjú Ferencnek. Móra Ferenc Írása. 13.15 A XX. század remek­műveiből. 14.00 Hírek. 14.05 Hlr­detőoszlop. 14.20 Cigánydalok, csárdások. 14.45 Ml történt a héten a nagyvilágban? 15.00 Csak fiataloknak! 15.40 Régi hlies énekesek műsorából. 18.00 Hírek. 16.15 Hé vége. Közben: 17.30—17.45 Közvetítés a Vasas­Tatabányai Bányász bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 17.57 Hallgatóink figyelmébe! 18.00 Hírek. 18.10 Laltha László fel­dolgozásaiból. 18.28 Beethoven­nyitányok és versenyművek vi­lághírű művészek előadásában. 19.10 Zsendül már a tavas®. 19.25 Zlzl Jennmalre énekel, a Berlini Rádió esztrádzenekara látszik. 19.50 Csupafűl esti me­séje. 20.00 Esti Krónika. 20.30 Közvetítés a Nemzeti Színház­ból. Két nö közt. Kétfelvonásos vígjáték. Közben: 22.00 Hírek. 22.15-22.20 Sporthírek. 23.10-0.15 Táncoljunk! Közben: 24.00-0.10 Hírek. Időjárásielentés. Petóft Rádió 4.30—10.08 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 6.20— 6 30 Torna. 10.00—10.10 Hírek. 10.10—11.59 Zenés műsor. 12.00— 12.15 Hírek. 13.45 Időjárás- éa vízállásjelentés. 14.00 Magyar fú­vószene. 14.20 Tudósítás a® ENSZ-ből. 14.30 Krause Anna­mária zongorázik. Kovéca Ló­ránt fuvolázlk. 15.00 Hírek. 15.05 Heti hangversenykalauz 15.08 Orvosi tanácsok. 15.45 Finn éa bolgár néndalok. 16.10 Hogyan lett a pöttyből csfflagf Mese­játék. 16.51 KuMau: C-dúr azo­nátína. 17.00 Hírek. 17.05 Opera­barátoknak. 17.44 A vadöe. Szov­jet Írók ól elbeszéléskötetének Ismertetése. 18.00 Körmendi Vil­mos táncdalaiból. 18.1(1 Százéves az Állatkert. 19.00 Hirek. 19.10 Hangverseny a stúdióban. 19.40 A mű és közönsége. 19.55 Ver­bunkosok, magyar nóták. 20.33 Lléget Fesztivál. 1965. A Uégeé szimfonikus zenekar és a Belga Rádió énekkarának hangverse­nye. 22.26 Tánczene. 2250 Og*­tőverseny-eredmények. 2B.0Ó— 23.15 Hírek, ldőlárástrte TEL EV ÍZIÓMŰSOR Értesítjük kedves vendégeinket, hogy az újszegedi versenyuszoda f. hó 13-tól ismét üzemel Nyitvatartás 11-től 19 óráig. A hétfőd napon rendsze­resen szünnapot tartunk. SZEGEDI FÜRDŐK ÉS HOFORRÁS VÁLLALAT x. K. 135 TV Magyar televízió 10.00 Szünidei matiné. 1. Tele­bumm-trió. Zebrakaland. (Ism.) 2. Iskcla-tv. Magyar nyelvtan. (Alt. isk. V. oszt.) A szóelem. 3. Történelem — a római biroda­lom. n. rész. 4. Mesekastély — NDK-bábfilm. 15.00 Egyetemi nécitánc fesztivál, 1968 16.30 Kukkantó. 17.10 Ki miben tudós? Fizika-közéndöntő. 18.40 A tv lelrntl. Aktuális rlportműsor. 19.25 Esti mese. 19.35 Tv-hlradő. 19.55 Kék expressz. Magyarul beszélő francia kisjátékfilm-so­rozat. A vészlel. 20.20 Tilos a bánat! KabaréöaszeálIRúg a ÍR* dám Színpad műsorából. kg Táncdalverseny - Luxemburg­ból. 23.65 Tv-híradó. IL kladáa. Jugoszláv televfzM M.00 Iskola-tv. 1758 Hol ml lehet? 17.45 Szerencsés utat, Zoki! 18.10 Népi muzsika 18.25 Műsorismertetés. 18.30 A tv Je­lenti. 18.45 Dilemmák. Ifjúsági tv-játék. 19.40 Reklámok 19.54 Jó élszakát. gyerekek! 20.00 TV­híradó. 20.30 Nápolyi dalok 20.40 Időgép. 21.10 Fekete hó. 22.00 Sorozatfilm. 22.50 Hírek. Szombat, 1966. április 9. DÉL-MAGYARORSZÁG *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom