Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

Májusban építik ] a magasnyomású vízvezetéket az Árvíz-utca ban Biafeb intézkedések a rizstermelés fejlesztésére Módosították az árakat [SZOVJET FÖLDÖN, A múlt év november fl-i számunkban „Árvíz utca, fi­gyelem! Hamarosan megépí­tik a környéken a magas­nyomású vízvezetéket" cím­mel cikket írtunk. Hivatkoz­tunk arra, hogy Hegy esi Gergely tanácstag tanácsülé­sen elhangzott interpelláció­jában, az Árvíz utcai, a Klapka téri és a Pacsirta utcai érdekelt lakók pedig A napokban két új intéz- sági célokra csak kevéssé al­kedés látott napvilágot a kalmas területeken is foly­rizstermesztés fejlesztése ér- tatható, viszont. meglehető­dekében. Az egyik a rizs sen nagy anyagi befektetése­termelói árának módosító- ket igényel. Az eddigi felvá­sára vonatkozik. Ezek szerint sárlási árak csupán az átla­a hántolatlan szokvány mi- gosnál magasabb termésho­nóségú rizs mázsánkénti fel- zamok esetén fedezték a vásárlási árát 600 forintról rizstelepek rendszeres kar­800, a vető rizs árát pedig bantartásának, s időnkénti 650 forintról 850 forintra rekonstrukcióiának költsé­emelték. Az ármódosítással geit, — ez volt az egyik leg­egyíitt életbelépett egy ren- főbb oka annak, hogy az delet is. amely szerint a tér- utóbbi években a rizsterme­szerkesztősegünkhöz irt leve- melószövetkezetek az ériéke- lés visszaesett, s hogy most lükben sürgették kérdésükre "'tett rizs vételárából má- sok régi rizstelep áll kihasz­zsánként 45 forintot tartalé- nálatlanul. Az úi árak nem­kolni kötelesek. Ezt az ősz- csak kifizetődőbbé teszik a szeget kizárólag a meglevő rizstermelést, hanem módot rizstelepeik rekonstrukcióié- adnak a tsz-eknek a kimerült ra. illetve uj rizstelepek le-a tesitésére használhatják fel. A rizstermesztés nagy elő­nye, hogy egyéb mezőgazda­a választ a vígvezeték ügyé­ben. A II. kerületi tanács végrehajtó bizottsága — egyéb munkák mellett — a szóban levő átépítést ls meg­rendelte a Szegedi Víz- éf> Csatornaműtől. A vállalat azonban már nem tudta a munkát tavalyi programjába Iktatni, hanem úgy nyilatko­zott. hogy idén az év első felében tesz eleget, a meg­rendelésnek. A II kerületi tanács épí­tési állandó bizottsága a na­pokban targyalta meg az idei részletes terveket. Ennek alapján Kocsárdi Béla, a Víz- és Csatornaművek cso­portvezetője arról tájékozta­tott bennünket, hogy az Ár­víz utcaban és környékén majusban cserélik ki magas­nyomásúra a vezetékrend­szert. rizstelepeik pótlására szol­gáló amortizációs alap kép­zésére is. (MTI) Tintapatron, papírvágó golyóstoll magyar vöröskatonák emléke nyomában Az írószer készítő Ktsz az letesen adagolja a tintát. A idén nemcsak termelésének colyóstollak kedvelőinek is mennyiségét növeli — 20 több új modellt készített a millió tollat és 12 millió go- szövetkezet. Legérdekesebb lyóstoll betétet készít — ha- közülük a papírvágókéssel nem a választékot is sok új- kombinált golyóstoll. Ü.idon­donsággal bővíti. ság lesz a nyáron a rost-toll. Egyebek között elkészült a Sz a xiron nevű toll a go­tintonatronos töltőtoll, iyóstollboz hasonló szerkezet, amelyben a gyakran meghi- 3 golyót kihegvezett, ti­básodó dugattyús mechaniz­must tartály helyettesíti. Az ^nulüméter vékony mű­újfajta toll feleslegessé teszi szálakból sodort rudacska a nehézkes töltögetést egyen- helyettesíti. Jó volna munka után is együtt Eredmények, gondok az úiszegedi Haladás Tsz nőmozgalmában Mint virágok a szélben, ságot, s cselekednének ls úgy hajladoznak csemeteül- érte. tetés közben az újszegedi Felajánlották már régen, Haladás Tsz faiskolájában hogy társadalmi munkában dolgozo asszonyok. Szeretet- készítenek öltözőhelyiséget, tel, odaadással ápolják a gondjaikra bízott kis fákat, mintha csak gyermekeik fej­dödését óvnák, vigyáznák. Bscsületük van A csapat vezetője, Dóra Antalne élen jár a munká­ban. sőt saját teendői el­végzése mellett jókedvvel buzdítja asszonytársait. Pe­dig tennivalói nem lebecsü­lendóek, hiszen amellett, hogy csapatvezető, feladata még — mint nöbizottsági titkárnak, hogy összefogja a nőket, törődjön gondjaikkal, segítsen problémáik meg­oldásában. S ha valahol ne­héz dolga van egy nöbizott­sági titkárnak, akkor itt a tsz-ben igen. De Dóráné nem csügged, harcol. vi­tatkozik. Ha az asszonyok érdekéről van szó. az asz­talra is üt. A hosszú évek alatt talán a legnagyobb „munka" volt kiharcolni a nők egyenjogúságát a mun­kában. Szívós kitartással si­került is ez, s ma már a Haladás Tsz-ben becsülete VRI a női munkának. Nem frázis a jelszó. egyenlő munkáért egyenlő bért. Ez Igen jelentős eredmény, s az is, hogy nem munkaegy­ségre hanem normára dol­goznak, s havonta kapnak fizetést Mindez vonzza az asszonyokat a tsz-be. De mi az. ami taszíria? Mert sai ne- ciét nagv a nő) mun kr '-rí-vándorlás az újszege­d: tsz-ben is. Jobb szociális körülményeket! Ha lehet, a nők még Igényesebbek a szociáli­dolgokra, mint a férfiak Ezért a Haladás Tsz asszo­nyai sem akarják megérte­ni, miért nincs ebben a jól jövedelmező tsz-ben egy tisztességes öltöző. Nem ér­tik. miért kell 1066-ban Is a munka útón verejtékes." gyakran piszkosan hazain­dulniuk. A termelőszövetke­zetben dolgozó asszonyok is szeretik a szépet, a tiszta ­hallgatni, klubdélutánt ren­dezni — mondja Dóra An­talné. — Sajnos, erre igen kevés, lehetőségünk van, mert a kultúrtermünk Elmentek régi épületet bon- idestova már három éve tani, hogy ebből maid fel­építik az öltözőt. Sajnos, ebből még a mai napig sem lehetett semmi. mert. ma­radi nézet akadályozta az asszonyok lettrekészségét; „azelőtt jó volt a kocs'i­saroglyában levetkőzni az asszonyoknak ..." Most már azonban a tsz elnöke ígé­retet. tett: hamarosan lesz öltöző az asszonyoknak. S az elnök még eddíR mindig megtartotta, amit ígért! Segítenek — A munkában együtt vannak az asszonyok, szív­vel-lélekkel. De gyakran mondjak, jó volna munka után is kicsit együtt lenni Elbeszélgetni, érdekes is­meretterjesztő előadásokat épül.. Ügy készül,mint a lu­ca széke, s így' a termelő­szövetkezetben működő tö­megszervezeteknek nincs hely az aktív mozgalmi életre. Ha jön a jó idő. könnyebb lesz a dolgunk, például legközelebb az ssz­szonyoknak tanulmányi ki­rándulást szervezünk, ahol tanulnak is, szórakoznak ls. Ha nincs is helyisége a nőbizottságnak, azért igye­keznek segíteni. Az ó fel­adatuk a betegek látogatá­sa, s az idős nyugdíjas tsz­tagok paü-onálása. Ezt igen lelkiismeretesen végre is hajtják, s amerre járnak, kisimul a munkában meg­öregedett idős emberek ar­ca. jólesik a kedvesség, a gondoskodás. H. M. A napokban Szegeden járt szovjet újságíró-küldöttség­nek volt egy 54 esztendős, el-elgondolkodó, tudós külse­jű tagja is: N. V. Koseljev, az Izvesztyija Kujbisev kerületi tudósítója. Tudtuk róla. hogy 21 évvel ezelőtt az Ukrán Front, kötelékében harcolt Magyarország felsza­badításáért, meg is sebe­sült s hogy a Vörös Csillag Érdemrend, a Tiszteletjel Érdemrend és két érdem­érem tulajdonosa, de ő mindezt szerényen elhall­gatta. Feltűnt azonban, hogy élénken érdeklődött olyan magyar munkások iránt, akik a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom győzelme után vöröskatona­ként részt vettek a fehér­gárdisták elleni harcban. Csak némi faggatás után mondotta el: mindaz, ami magyar, őt nemcsak mint újságírót érdekli, hanem mint embert és kommunis­tát is. Emlékművek a Volga mentén Később szívesen beszélt arról a problémáról, amely­nek megoldása élénken fog­lalkoztatja és szinte minden szabadidejét leköti. Szenve­délyes történész módjára sokat utazik hazájában, em­bereki feljegyzések után ku­tat, minden érdekli, ami a szovjet—magyar baráti kap­csolatokat dokumentálja. Megállapításai szerint az el­ső világháború után hozzá­vetőlegesen mintegy száz­ezer magyar hadifogoly küzdött a fiatal szovjet ha­talom megvédéséért. Amit országjárás közben látott, hallott és olvasott, azt mind tudományos pon­tossággal feljegyezte. Külö­nösen sokat foglalkozott azokkal a Szovjetu n ió-.szertc található kisebb emlékmű­veknek a történetével, ame­; Ivek egykori tragikus ese­ményeket jéleznek. Omszk­ban lis obeliszk őrzi a kol­csakisták által kivégzett ma­gyar és orosz vörösgárdis­ták emlékét, de ezenkívül még sok másikkal is talál­kozott. A hozzájuk kapcso­lódó történeteket lehetetlen mind felidézni. Egv történetet azonban részletesen elmesélt. Találkozás a szemtanúkkal A Szuhaj Irgiz nevű hegy­hát -nyugatról keletre szeli át a Volga menti sztyeppét. Itt a juzsnylji szovhoz föld­jén áll a vaskorláttal öve­zett, téglából rakott oszlop. Komszomolista fiatalok emelték az 1019-ben, uraii fehérkozákok által kivégzett szovjet és magyar kommu­nisták emlékére. Eleinte sen­ki sem tudta, mi történt itt, A 75 éves Puskás bécsi... N. V. Koseljev csak maga a bűntény híre szálldosott. A környékbeliek azt beszélték, hogy a tra­gédiának nem maradt élő tanúja. 1965-ben azonban N. V. Koseljev ismét ezen a területen járt, s a többi kö­zött találkozott az Avgusz­tovka faluban működő Le­nin kolhoz párttitkárával. Megtudta tőle, hogy él a faluban egy Vaszilij Kolesz­nyikov nevű idős ember, aki szemtanúja volt az em­lékmű helyén lezajlott tra­gédiának. öt magát is pus­kacső elé akarták állítani, de megszökött. A kolhozpa­raszt emlékei kétségtelenné tették: rajta kívül néhány más halálraszántnak i: került megmenekülnie. A kutató — a nyomokon elin­dulva — Kujbisevben meg is találta a Szimjon- és a Polikarp-testvéreket, továb­bá Filip Ragozsnyikovot és másokat, akik egy nyomon beszéltek, úgyszólván hite­lesítették a történetet. Szemben a túlerejű ellenséggel Utána az egész ezred jó hani gulatban töltötte az estét, a falu lakosságával sokáig énekeltek és táncoltak az utcán. Bíztak a győzelemben. A kiváló harci szellemhez azonban több fegyverre is szükség lett volna, hiszen mindössze 999 szuronyt és néhány géppuskát számoltak meg. ágyúval nem rendel­keztek. Mégis egymás után több makacs kozák táma­dást 'ertek vissza, s ebben nem kis szerepük volt az orosz testvéreikkel elszán­tan harcoló magyar huszá­roknak és géppuskásoknak. Orlovka falunál, amikor az ellenség teljesen bekerítette az ezredet, a magyar gép­puskások különösen bátra ri viselkedtek. A töltények azonban ha­marosan elfogytak, s bekö­vetkezett a tragikus vés. A kézi tusás öldöklő harcban egv vöröskatonára három kozák is jutott, mégsem ad­ták meg magukat. Volt. aki kézigránáttal önmagával együtt pusztította el táma­dóit. Az egyik magyar gép­puskás is így áldozta fel magát, Senki nem kétt kegyelmet Kegyetlen megtorlás kö­vetkezett Akik nem estek el. azokat a kozákok mez­telenre vetkőztették és sor­ba állították a folyó magas partjára. A fehérek pa­rancsnoka — alezredes volt — ekkor hetykén megszó­lalt: — Kommunisták, magya­rok és önkéntesek kilépni! Senki nem lépett ki. Ekkor a kozák tiszt meg­si- számoztat.ta a foglyokat és kijelentette, hogy vagy a páros, vagy a páratlan szá­múnkat rögtön agyonlöveti. N. Csuvajev, az ezred komisszárja lépett előre és bajtársaihoz fordult: — Elvtársak! Kommunis­ták! Lépjetek ki mellém. Ügy gondolom, hogy ezek a kozákok nem gyilkolnak meg fegyvertelen embere­ket Tévedett. Hiába jött előre a sorból először hét. majd végül összesen 33 vöröska­tona, ott, azonnal, néhány lépésnyire a sorfal előtt ha­lomra lövette őket. De ez korántsem volt elég. Ujabb Az előzmények leírására nincs mód. ezért a tragédiá­ba torkolló hősies harcok­nak csak a végső szakaszát idézzük fel. Egy vórösezred — Vujko nevű balti-tengeri matróz <* uiabb csoportot állított a Beszélnek a lalusi véradók — Rendszeres véradó va­gyok en kérem — dicsek-Riók a 75 éves Puskás János bá­csi a kübekházi tanács tár­gyalótermiben sebtiben be­rendezett ..véradóállomáson" — Romániában, mielőtt át­költöztem itt élö gyermeke­imhez. ugyancsak számo" tartottak. s használni tudták a véremet. Ügy látszik, ebben a csa­ládban már hagyománya van a nemes cselekedőnek: Pus­kás András, a 63 éves uno­kaöccs azóta véradó, miót; Ktibekházára rendszeresen kijárnak vért gyűjteni már déi felé jár az idő. Ki- Antalné aki első ízben var, nek köszönhető ez a jó elö- itt, azt mondja­készítés? — A Vöröskereszt helyi szervezete, a nőtanács. a ta­nács dolgozói, meg 0 régebb' véradok működtek közre Filmet vetítettünk a mozi­ban erről a témáról, az is­kolás gyermekek pedig min­den házba elvitték a hírét, mikor jönnek a szegedi kli­nikáról. Azok legjobb ..apltátrok" kik már részt vették egv. zer-kétszer véradáson és akik betegségük, műtétjük Arra emlékezik Zsótér kapcsán vért kaptak meg­András tanácselnök is. hogy gyógyulásukhoz. három éve. amikor először szervezték a községben i véradást, har'minevalphányan ie'cr-tkcőe! aq 1|v<-< '•"•vennél többen "•''•' -1, A legjobb agitátorok Reggel 8 óra óta állandóan érkeznek a falu lakosai, s A körzeti orvos Csepella András plébánost is említi a "5!d)múf-''áRbap — tab' njn1 -'•>()• ,-- - -b"id''- V­vegy Laci Jánosné és Juhász Ferencné többszörös véradók, •rtékes ajándékot is kapnak az adjunktusnötöl. Daróczi jól esik s sejítség — Soha nem tudni, milyen etegség támadhat meg. s akkor jólesik a segítség. Mégha egészséges is az em­ber, arra gondolhat, a véré­vel mentett meg esetleg va­lakit. Reggel először a tanácsol nők. a párttitkár és a Isz •Inök adlak véri -H ezáltal "nneoé'yes j«llegei is kanot1 a községben ez az etemén) Délutánra kelve többször is fordult a vér szállító gépko­csi Szegedről, az összesített eredmény: 75 véradótól 21 liter vér. A kübekházlnk sTép néldát mutatlak má­'ujv "ei! •< - Inak is. akik ettől az eseménytől most távol tartották magu­kat. Ki tudja, miért? K. J. volt a parancsnoka — 1919 tavaszán parancsot kapott, hogy csatlakozzék a szama­rai különleges rendeltetésű brigádhoz. El is indult, de májas 28-án Bolsaja-Cserni­govszkába érve megtudta, hogy a szamarai brigádot aznapra virradóira a fehérek megsemmisítették. A vörös­ezred tehát egyedül maradt a nagv túlerejű ellenség tá­madásával szemben. Május 31-én Ukrainka falu iskolá­jában a kommunisták tag­gyűlést tartottak és elhatá­rozták: nem hátrálnák meg. puskacsövek elé, míg a ki­végzettek száma elérte a 83-at. Egyetlen egy sern akadt köztük, aki kegyelmet kért volna, öklüket felemelve ki­áltották oda gyilkosaiknak: — Mi meghalunk, de a szovjet hatalom élni fog és bosszút áll a mi halálunkért. íme. az egyik Volga menti emlékmű története. Soha nem porlad el. mert az el­esett hősök fiai, unokái gondozzák é.s virágokat ül­tetnek köréje. F. Nagy István 4s elvané írja: A szerviz és a jelzőtáblák A minap tanúja voltam fejtse meg az a szegény tó­Szegeden egy esetnek, amely nem a legjobb visszhangot váltotta ki eg.v átutazó tu­ristából. Ha a nagykörúton jövünk a Tolbuhin sugárút felől, akkor szemünkbe öt­lik egy tábla a Mikszáth Kálmán utca sarkán: ha rista. hogy miként jut el a szervizhez? Nem lehetne azt a táblát áthelyezni, mondjuk a Haj­nóczy utca sarkára? Ott ugyanis n jármüvek le tud­nának fordulni a Boross Jó­zsef utca felé. Esetleg ott ballelé befordulunk jár-. is ki lehetne tenni egy művünkkel, a közelben szer- táblát, amely közölné' ha • ;-.- <••:', iható. a Cserz" a következő sarkon balra •t -ben. Viszont fordulnak, a hibás gépjár­iko: in be akarunk for- müveknek szervizt találnak dúlni akkor találunk egy — írta hozzánk küldött le­másik táblát: csak autóbusz veiében Kádár Zoltán, Sze­haladhat át. a Marx téren. ged. Csongrádi sugárút 115J a mázsaháznál. Most aztán szám alatti lakos. 4 DÉL.MAGTARORSZÁG Hétfő, 1366. április 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom