Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

Vasarnap. 1066. április 24. DÉL-MAGYARORSZÁG Q SZENZÁCIÓ Régen úgy tanították sz öreg szerkesztők a fiatal új­lyenek nélkül sohase mernie előbbre a társadalom, bade­ságírókat, hogy abban nincs simul szerénységével a mm­semmi szenzáció, ha egy ku­tya megharap egy embert. Napi esemény, legfeljebb or'­dennapokba. „Csakhogy a toll is jobban rájár és rááll a szenzációra" — jött ismét vasi ügy! Ha ellenben egy egy ellenérv, amelyre azután ember harap meg egy ku- ismét más kontrázott, míg tyát — az már igen! Ennél ki nem kristályosodott a vita csak az lehet érdekesebb, ha tanulsága. Ez sem örök így kevesen ismerik VS&^ŐKS a Duna partján (Bozsán Endre légi felvételeit F.z a kén som New \orkban, hanem a magyar főváros­ban, az Üllői úti lakótelepről késztilt. amelynek itt csak egy részét mutatjuk be SORBEN AZ IGAZSAG Verhetetlen az italok között Miért nem elég a sok sern? TVennvoIc nyelven énekel Jártam egv helyen, ahol a iszik, sose pattan az asztalra •őrre szomjas vendégnek és sose .nyitogat bicskát. »ose mondják azt: „Nincs". Ellenkezőleg: kéretlenül is kínálják, hogy igvék még. Próbálja meg a Szalon-t. a Március-t, a Kinizsi-t! Akár Mini a patika Egyszer engem nagyon el­Tizennyolc hatalmas sör­tartályí is láttunk alumínium tankokból. Ez is az új fű­zőhöz méltó új beruházás­ként épüli. Egyenként két­ezer hektó sör fér el ben­í.iesztettek a sortól. Valaki "'ük. Innen vezetik azután Úszni Tehetne ott a sörben, azt mondta, ha látnám, mi « töltőgépbe, amely órán­ami másutt mindig kevés, van egy sörgyárban, egy kent hatezer félliteres pa­Mindenki tud.ia. hogy nincs csöppet meg nem innék. Hát lackot tölt meg. Mint vég­ez a sörmennyiség, amit mi most megnéztem. Nem is 'elen kígyó fut a hosszú magyarok meg nem innánk. ij7.em — patika. A hatalmas üvegsor a mosótól a töltőig főzőüstök, nagv réz kupola- ós tovább. Az egyik oldalon jukkái csillognak, ragyog- átvilágító berendezés. má­nak; a főzés teljesen autó- Rötte egy asszony ül. Még Ez a dfvatital. Nemcsak itt, persze, hanem az egcsz vi­lágon. A statisztika beszél étről. A japánok például malizált folyamat, táwezér- eS.V homokszemet is észre le­Héhány évvel ezelőtt 4 mii lió hektolitert eregettek le léssel. A technológia elvét- hetne venni az üvegeken, hetetlen. Világszínvonal... A látogatás végén termé­e torkukon. Most meg 20 Német és csehszlovák szak- szelesen üvegek mellé ülünk. millió hektó kell nekik egy esztendőben! A mi gusztu­lapok írták a Somogyi Jenő Behoznak egy egész ládával. tervezte berendezésről- le­sünk is változott. A harmin- lenleg a söriparban a cas években egy lakosra liternyi fogyasztás jutott ­most az évi fejkvóta 44 ]i- nörárpát készítik elő ter. De az osztást úgy csi­nálták, hogv a csecsemők és pccsi üzem maga a tökéletesség. Őrlőmalma — amelyben a fő­Ta k a ros m íí a n y a g 1 á d á k ka 1 dolgoznak már itt. amelye­kot nemcsak higiéniai elő­nyei miatt szeretnek, hanem azért is. inert mindössze ké RZ antialkoholisták is benne kus gépekkel. És ez a ho­záshoz — ugyanilyen. Telje- Kilót nyomnak, a régi falá­dák pedig 4—4,5 kilósak. — Barna sörből miért sen zart egység, pneumnti­vannak. Mielőtt türelmetlen lenne mérnök tervei szerint. rendezés is itt készült, a fő- Kvart keveset az ipar? 17 olvasó, hogy hol van az e hely, amelyről föntebb beszéltem, elárulom gvor­Ran: a pécsi sörgyárban, gusztusos, hanem esztétikus Rhová azért mégse inni men- ;s volt, A hatalmas meden­— Nem kelendő — mond­Majd az erjesztőben ... — ía » főmérnök. Nagyon ko­így gyanakodtam. S amit ott vesen keresik. láttam, nemcsak nagyon tem. inkább érdeklődni. Hogv miért kevés? Mitől cékben erjedő sörön a hó­fehér, vastag habtakaró rossz vagv jó a sör? Mit ígér rna.id csak oivan. mint a kor­B söripar? Ieaz ugyan, hogy só sörön a „rapka". Persze, mindent nem Iái­hat a szem. Azt viszont lát­ják a műszerek és kimutat­ják a kémiai folyamatok a mi nem baranvai sört iszunk, de a kérdések ott is jogo­sak. Megállás nélkül — A családi üveg vég­képp kimegy a divatból? — Azt hiszem, igen . . . Eh­hez az üveghez már nincse­nek töltőgépek. A kis üve­gek praktikusabbak fogyasz­tásnál is. — S lehet-e valamit ígér­ni a fogyasztóknak? — Mi csak Dél-Dunántúl­ra szállítunk. De ahogy a/. vizsgálati analízist végeznek A kíváncsiságomat Somo- e] a gvártás különböző sza­i Jenő főmérnök elégíti kaszairól, s legalább ötszáz laboratóriumban. Évente 2500 Igényeket ismerjük és a ka­pacitást, ezután is előfordul még, hogv nngyfröccsöt vagy ki. aki Münchenben, a sör- utólagos gvártás hagyományos és zést. nagyhírű városában tanulta ki a szakmát és negyvene­chk éve gyakorolja Pécsett. Emlékeket merít előbb. Azt ;éidául, hogv a harmincas években majd hogy nem töb­bet megittak a gyárban, mint amennyit el tudtak ad­ni. Meg azt. hogy még 1946­ban is csak úav kellett ez az ital. hogy ..előfizetés-for­mán" szállították a bányá­szoknak. Tizenöt éve csak 36 ezer hektó sört gyártottak most pedig megállás nélkül dolgoznak a főzök, erjesz­tek. palackozók és 360 ezer hektó az évi termelés. Bő­ven ezer hektó mindennap! S ha sikerül az új beruhá­zási tervet keresztülvinni, 1970-ben már 500 ezer hek­tóig ugrik a grafikon. A szá­mok pedig Kőbányán és N- vkanizsán se szerényeb­be®' — Es mivel magyarázható ez a sörkultusz? A tapasztalt főmérnök.aki sok szempont szerint kalku­lálja meg a választ, legin­kább azzal magyarázza a je­lenséget. hogy a sör könnyű ital. üdítő hatású és más italokhoz képest olcsó. A nők is szívesebben isszák. Egészségesebb más szeszes italoknál, s még az az elő­NQ*N «# uiegmn. hogy aki sört bambit kell inni sör he­lyett. Pedig nagy a söripar igyekezete. — S ismét szá­mokkal bizonyít Somogyi Jenő: — Egé-sz esztendőben ötezer hektó sört gyártot­tunk itt 19.32-ben. Tavaly vi­szont augusztus 20-ra egyet­len napon ennek a felét. Nehéz ilyen hirtelen meg­nőtt fogyasztási igénnyel lé­pést tartani. Sörben az igazság — hordó az oka... Kiderült, mondhatnánk erre slíluso­hogv ahol ilyen panasz elő- san, vagyis hogv ez az igaz­fordul. a vendéglő csőháló- ság söriigyben. S azt hiszem, zatában van a hiba. Sörhöz azért erre ihatunk egy kor­nem alkalmazható gumicső- sóval... vet használnak. Sz. 8. I. minőségi ellenőr­— S volt-e valami panasz? — Egyszer.... egyetlen­egyszer és egyetlen hordó­val volt baj. Végleien üvegsor — S mi okozza, hogv időn­ként kátrányízú a hordós sör a vendéglőkben? — Nem a gvár ós nem a Négyezer-ötszáz régi magyar térkép Egykori varmegyei és vá­rosi levéltáraink mai utó­dai, az állami levéltárak nemcsak okleveleket. per­iratokat, leveleket őriznek meg, hanem igen sok régi térképet is. Ezeknek a kez­ezi rajzolt térképeknek leg­nagyobb részét a XVIII. zási, telepüiéstervező mér­nök. Segítséget meríthet be­lőlük a régészet, művészet­történet. műemlékvédelem, s a néprajz, nyelvtörténet búvára egyaránt. A Műve­lődésügyi Minisztérium le­véltári osztálya most kezdte meg e térképek jegyzékei­század második felétől fog- nek közzétételét. va készítették. A száz-, két­száz esztendős térképek ma igen értékes forrásai min­denfele. egyes vidékekre vo­natkozó kutatómunkának. A helytörténeti kutató éppúgy hasznukat veszi, mint a Eddig a budapesti, a deb­receni, egri, győri, gyulai, kaposvári, esztergomi Álla­mi Levéltárban őrzött kéz­iratos térkép jegyzéke je­lent meg. közel 4500 ma­gyarországi térkép legfoolo­Irrna Szolhadze 10 éve­grúz kislány öt éve „mű­vésznőnek" számít. A kis­lány ötéves kora óta rend­szercsen' fellép esz.trádsz.ín­pndokon. A kis énekesnő reperloár­játxan körülbelül 200 szov­jet és külföldi dal szerepei. Irma 18 nyelven énekel. veszett kutyát ér ilyen malőr. S minthogy nagyon hosszú ideig élt és hatott ez a ta­nítás, az olvasó is magáévá tette. Sokan ma in úgy ol­mottó ugyan, de hozzásegíti az olvasót is olyan dolgok mérlegeléséhez, hogy például miért foglalkozik n Dél-Ma­gyarország is oly sokat és vasnak, hogv böngészák a cí- rendszeresen a munkával, a meket. Szocialista brigád? gyárak, földek, intézmények Zárszámadás? Negyven eve egy munkahelyen? Űjítások a falemezgyárban? Lapoz­dolgozóinak életével. Ezek­ben ügynn nehezebb fölfe­dezni a ..szenzációt", ezeket nak. Halálra itta magát.. . ugyan nehezebb érdekesen Pickles szerencséje ... Élet­mentés a levegőben ... — ez mar jobban felsrófolja a fantáziát. megírni, mégis úgy hisszük, a mi társadalmunkban a munkával együtt fakadnak a legnagyobb szczációk. Igenis Levelet is kapunk, beszél- szenzáció, hogy a Szegedi getések során is előhozzák az Ruhagyárban új gépek egész olvasók: több érdekes cikk sorozatát kísérletezték ki « kellene. Ha rákérdezünk, legtöbbször az derül ki. hogy egy kis „krimi" kellene, vagyis ami az újságban an­nak megfelelne. Nemrégiben éppen ezen kaptunk össze egy rögtönzött műhely-vitában. A* egyik kollega azt mondta: „Tudo­másul kell venni, hogy a lapot, az olvasóknak írjuk — szerkesztjük, az olvasó pe­dig érdekességeket vár. építették meg: igenis szenzá­ció. hogy országos első lett a esirkenevelésben a szegedi Móra Ferenc Tsz. Szenzáció az K hogv a kerületek la­kosságának társadalmi mun­kaversenyében száz és száz­ezres haszon származik a közösségnek. Hogy minden­nanos dolgok? De hiszen mindennap élünk és dolgo­zunk. s ennek a tudatos munkának a tükrét láttatni Szenzációkat!" A másik meg kötelesség, azon háborodott fel. hogy A háromfejű borjú kurió­nálunk az érdekességet áltn- ?um:. a kötélmászó két kiló­iéban a rendhagyó dolgok­ban fogják fel az emberek. méteres produkció-sétá ia szórakoztató apróság. Az, ..Érdekes egy mozdonyvezető. amit ebben n7 országban aki csak kitanulta a szak­mát, de pincér lett — miért nem ilyen érdekes az olva­sónak is az a masiniszta, aki . , , . . , . negyven esztendeje szalad mmdonkl •1obban egy gőzössel: fagyban, sötét­ben, mindig távol a család­tól?" építünk: szenzáció! Igen. ta-' Ián több élet kellene a m­rokbn. több lüktetés, hogy érezhewie, az emberek szenzációs át­alakulásának krónikájáról van szó. Azokéról, akik nap­Igen a két téma faj- ról napra kalapálják súlyát össze se lehet hason­lítani. Az egyiket rendhngyó­ságn emeli ki az. átlagból; a másik meg. bér emberi hős­..szürke" életet. Hiszen ha jól meggondoljuk, minden, ami itt épül. előbbre moz­dul. millió és millió kis tett a munkában olyan, ami- kahóstett eredménye. A TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Bulgária melegházi termelese Bulgáriában rendkívül kedvező viszo­nyok vannak a melegházi zöldségterme­lésre. A napfényes napok nagy száma télen és kora tavasszal hozzájárulnak ah­hoz, hogy a zöldség dús vitamintartalmú legyen, cukor- és savtarlalom tekinteté­ben pedig nem marad el a szabad ég alatt termelt zöldségtől. Az ország gaz­dag természetes, meleg 'ásványi források­ban és ezek közül egyesek mellett, így Kjusztendilben, Sziundans/.kiban, Vcling­ródban stb. több tucat dekáron valóságos komplex melegházakat létesítettek. Szélc­sen felhasználják melegágy! célokra a hő­erőművek vizét is Dimitrovgrádbain, Szó­fiában és más helyekon. A zöldségtermelés a kertészeti gazda­ság szervezett ága Bulgáriában. Az utób­bi években igen gyors ütemben fejlődik. 1965-ben az országban 920 dekár (1 de­kára 1000 négyzetméter) területen létesí­tettek új melegházakat. Jövő évben újabb 2700 dekár területen létesítenek mefog­házakat. 1970-ig pedig az egész országban a melegházak területe kereken 10 ezer dekárt foglal majd el. 1965-ben hollandi típusú melegházi komplexum épílése fejeződött be Paz.ard­szik mellett, Plovdiv, Szeged bolgár test­vérvárosa közelében. Ennek 500 dekár hasznos területe van, s egyike a világoffi a legnagyobbaknak. Az ilyen típusú me­legházak 40 centiméterrel magasabbak mint a többi és így a legjobban megfe­lelnek a zöld.séakultúrák biológiai kívá­nalmainak. különösen a paradicsomnak. A fedés jobb f&nyt biztosit mé; a legkedve­zőtlenebb téli na|x>kon is. A szellőztetést vezénylő tablók és hőmérők végzik, me­lyek a belső hőmérséklettől függően au­tomatikusan kapcsolódnak be és ki. Kü­lönleges és teljesen automatizált öntöző berendezést használnak fel. Ez a beren­dezés trágyázásra is felhasználható. A melegház fűtésére fűtőolajat használrak fel. Az egyes blokkokat ellátó melegvíz­szolgáltatás szintén automatizált. Je'en'eg már csak a' szedést végzik kéz.i erővel. Az új melegházak által adott eredmé­nyek igen biztatóak. A hozam dekádon­ként 12 tonna paradicsom és 45 tonna uborka. Az üvegházi melegágyak mellett az or­szág déli részeiben nagv jelentőségűek * polietilénnel fedett, melegágyak, melyek nem rendelkeznek külön* fűtés e'. Ezek­ben a paradicsom 15—20 napra! előbb érik be. mint a szabad ég alatti termés. rotarenctezesi, vizszaoatyo- saoo a oa tavat. A vnag eaynt Tecnagynna metognftzv

Next

/
Oldalképek
Tartalom