Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

Kitüntetett Y<SHólatok: Csangréd negpi Húsipari Vállalat Magas kitüntetésben ré­szesült a Csongrád megyei Húsipari Vállalat; elnyerték a Minisztertanács ró a SZOT Vórös Vándorzasz'a­ját. Csak akkor nem meg­lepő az elismerés, ha figye­lembe vé szük, hogy az el­múlt öt év alatt kétszer volt birtokukban a zászló és két ízben az élüzem cím: Ezúttal harmadszor sikerült a zászlót birtokba venni, s ez ritka bravúrnak számit egy vállalat életében. Várnly­lyai Rezső igazgató eredmé­nyük okfejtését így kezdi: — Talán azzal kell kez­deni. hogy a múlt évben át­álltunk a vakcina gyártás­ra és 1 millió szarvasmar­hának elegendő szérumot termeltünk. Ez annyiban terven felüli tevékenység volt. hogy terv erre a mun­kára nem is létezett, a kényszer hozta. — Hogy a v alakult a múlt évi termelésük? — Tervünket körülbelül 50 millió forinttal túlteljesí­tettük. Figyelembe kell ven­ni. hogy exportkötelezett­sécünknél éppen az állat­betegségek miatt kiestek a húskészítmények és ezt érté­kesebb cikkek pótolták, mint például a szalámi és a zsír. Amikor a zárlat felsza- ' badult, sokat pótoltunk el­maradásunkból, s végül is exportkötelezottségeinknek 102 százalékban eleget tet­tünk. — S az eredményesség? — Bizonyos mértékig az eredményességet mutatja, hogv relatív bérmegtakarí­tást értünk el. de a válla­lati többletnyereség is meg­közelíti az ötmillió forin­tot . Ebből nyereségrészese­désre is számítunk. A múlt évi túlóra mennyiségnek csak a felét használtuk fel. a baleseti mutatóink is Igen szépen javultak; súlyos baleset nem ls volt. — A termelékenység javu­lasa milyen szerepet ját­szott kivalá eredményeik­ben? — Előre bocsátom, hogv az elmúlt időszakban éppen a munkaigényes cikkek gyár­tása nörekedett. a szalámi­termelés például az elmúlt öt év alatt megduplázódott. Ebben a növekedésben a termelékenység 81.5 száza­lékban játszott szerepet j és csak 18.5 százalékban a létszám növekedése. — Számítottak ilyen ma­gas kitüntetésre? — Eredményeinket ismer­tük. s ha a zászlóra nem is. de az élüzem címre számí­tottunk. Mindenesetre na­gyon örülünk e megtisztel­tetésnek. Minden üzemünk nagy igyekezettel dolgozott az elmúlt esztendőben, különb­ségét nem ls lehet tenni kö­zöttük. A kitüntetéseknél, a' jutalmazásoknál is egyfor­mán részesül mindegyik üzem kollektívája. — A dolgozók elismerése milyen formában nyilvánul majd meg? — A kitüntetéssel együtt jár bizonyos pénzjutalom is. amelyet jutalmazásokra használunk fel. Három dol­gozónk a/. Élelmiszeripar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. 26 dolgozónk a Kiváló dolgozó jelvényt és P2 dolgozó Kiváló dolgozó oklevelet kapja meg ez al­katommal. de ezenkívül körül­belül 120 dolgozónak adunk pénzjutalmat is. — Valószínű, minden dol­gozó örül a vállalat sikeré­nek. hogy ezúttal is tovább öregbítették a híres gyár te­kintélyét. s természetesen a kitüntetés kötelezettséget is jelent a további munkában. — Eredményünk — mon­dotta végezetül az igazgató — a vállalat egész kollek­tívájának eredménye. a f 7. kai dolgotoké, a műszak a ­ké. és az. adminisztratívaké egyaránt. Nagy segítségei je­lentett a pártszervezetek, a szakszervezetek és a KISZ­szervezetek munkája, vala­mint a szocialista címért versenyző munkabrigádok kiváló teljesítése. Az elisme­rés 1200 dolgozónk összefo­gásának c-'Vme és eredmé­nye G. L Élüzemek, kitüntetett ktsz-ek Az éJeixnaaesügyi minisz­ter az ÉDOSZ elnökségével egyetertésben az 1965. éta gazdasági eredmények alap­jan az élüzem címmel tün­tette ki a Szegedi Paprika­feldolgozó VaHalatot és Ki­váló Vállalat kitüntetésben részesítette a Csongrád me­gyei Adatforgalmi Vállala­tot. A Könnyűiperi Miniszté­rium a« érdekelt szakszer­vezetekkel egyetértésben a többi között éiWUem címet adományozott a Pamutnyo­móipari Vállalatnak — melyhez a szegedi textilmű­vek i« tartozik — és a sze­gedi központtal működő Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnak. A tanácsi ipar üzemei közül a Szegedi Havgszergyár kapott élüzem kitüntetést. Az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság kollégiuma és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége a többi között a Csongrád megyei Viz- és Csatornamű Válla­latnak adományozott él­üzem címet. A kisipari szövetkezetek közül három szegedi szövet­kezet nyerte el műit éta eredményeiért a ..Kiváló Kisipari Szövetkezet" cí­met. E cím mellé a Szegedi Umverzál Vegyi- és Kul­túreikk Ktsz az OKISZ vándorserlegét. a Szegedi Tömegcikk Ktsz az OKISZ díszoklevelét, a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz ok­levelet és vándorzászlót ka­pott. EGYÜTT •""•j j rövidítésekkel is­^J merkedhettünk meg az utóbbi években: OPW. AGROMAS. INTER­METALL. INTRAZMAS, és a valamivel ismertebbel is találkozhattunk újra — a H ALDEX-szel. E néhány új rövidítés felbukkanását örömmel üdvözölhetjük: egy 16 évvel ezelőtt ültetett fa virágba szökkenésének ta­núságaként. A felsorolt rö­vidítések mindegyike ugyan­is a KGST egy-egy új vál­lalkozását jelöli, — tehát olyan vállalatok, egyezmé­nyek létét. amelyekben a baráti országok velünk kö­zösen fáradoznak, valaminek a megoldásán, fejlesztésén, kézzelfogható bizonyítékait adva a szándéknak, hogy a szocializmust építő nemze­tek testvéri összefogással segítsék egymást, azonos tö­rekvéseikben, életünk gazda­gításában. Az OPW. a KGST közős Huszonegy évesek brigádja A brigád: Lőrincz Imre. Kónya Ilona. Nátyi Győző. Balogh Hedvig, Somogyi Sándor (felső sor), Koílár Józsefné, Apró Teréz. Kanász Matild, Mihály Gabriella, Csóti Aranka (alsó sor) Néhány soros kedves le­vél tudatta, s ez a fénykép, hogy új brigád alakult a MEK Dorozsmai úti tranzit­telepén. A tablón még csak tizen vannak, pedig azóta már 12 a létszám: egy fia­tal házaspár, Zalka Lajos és Zalka Lajosné azóta lép­lek be. hogy a fénykép ké­szült, Ilyen vonzó, ilyen életképes az Ifjúság a szo­cializmusért nevet viselő munkacsapat, melyben az átlagos életkor éppen hogv 21 év. Ezért Ls határozták el, hogy felszabadulásunk 21. évfordulóján bontják ki a zászlót, s alakítják meg a szocialista címért küzdő csapatot. A tranzittelep tavaly jú­niusban készült el, jobbára azóta vannak együtt. Az el­ső hónapok a munka és a munkatársak megismerésé­vei teltek el. közben ismer­ték fel a közösség erejében rejlő lehetőségeket. Tgy ke­rült. sor előbb az önálló KISZ-csoport létrehozására a telepen, s azután a bri­gádverseny startjára is. Van-e már számot adni való? Szinte egymás szavába vágva bizonyítanak. — Többen részt vettünk a KISZ-fogadalomtételen. mint a központból. valamennyi KÍSZ-es becsülettel' helyt­állt a vietnami műszakban is. Ami pedig a brigádot il­leti: alighogy megalakul­tunk, az összefogás segítsé­gével mentettünk meg a pusztulástól egy retekszál­lilmányt — mondja vezető­jük. Nátyi Győző. — Tegnap pedig a saláta ment volna tönkre, ha nem segítünk — teszi hozzá Kó­nya Ilona. ötiikkol beszélgetve — az említetteken knül Mihály Gabriella. Balogh Hedvig és Lörincz Imre öltötte a szót szóba — alakult ki az el­határozás lényege. A brigád­ban sokféle ..szakma" van jelen: targoncás, hűtőgépei, raktáros, árudiszponens, gtpíró, adminisztrátor, TMK-s, tehát széles lehető­sége van egymás segítésé­nek. hogy ..üzemzavarból" vagy szervezetlenségből ere­dő hiba esetén gyors be­avatkozással kiküszöböljék a ba.it. Munkafelajánlásukat is jórészt ehhez a célhoz iga­zították. Egyelőre még több a terv. mint az eredmény: sokan tanulni akarnak, valameny­nsden élénk kulturális életet szeretnének a brigádban, a KISZ-csoporthan. s ehhez meg is van az elképzelésük. Ám azzal is tisztában van­naR. hogy ha elérkezik a zöldség és a gyümölcs sze­zonja, sem sok idejük ma­rad másra a mindennapi megfeszített munkán kívül. Huszonegy évesek: erősek, megfontoltak. vidámak. Zászlóbontásuk figyelmet éjr­demel, mert eredményeket ígér! F. K. Ké'és és felhívás: A szép, tiszta Szegedért Hagyományai vannak már a ..Szép. virágos, tiszta Sze­gedért" mozgalomnak. A la­kosság összefogásával virágos parksávok leremlődtek a há­zak előtt, tiszták lettek az utcák, a házak. A virágos Szegedért, tiszta­ságáért természetesen alap­vető a feladata az idén is a Városgazdálkodási Vállalat­nak A tanács intézkedésére gondozza a parkokat, taka­rítja az utcákat és szállítja a szemelet. Az állami házak, intézmények épülete előtti takarítás a házfelügyelők dolga. Viszont a lakosság most is sokat tehet a stop. virágos és tiszta Szegedért. Ezt tudva a KISZ Szeged városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a szegedi nőtanács és Vörös­kereszt egvüttesen kéri és felhívja a lakosságot, hogy az idén is, mint a korábbi években, vegyen részt a „Szép, virágos, tiszta Sze­ged ér t"- mozga 1 om ban. Ne szemeteljünk se a kor­zón, se másutt az utcán! Használjuk a hulladékgyűjtő kosarakat! Kérés azonban a tanácstól, hogy ahova indo­kolt. helyezzen el hulladék­gyűjtőket. illetve a garázdák által tönkretettek helyébe te­tessen újakat. A magánházak gazdái és az állami házak la­kói — ahol erre mód van — az otthonuk előtti utcarészt, mint ahogyan ezt cseleked­ték már például a Pásztor utcaiak, tegyék széppé és virágosítsák. Ne tűrjük meg a közegészségügyi szempont­ból sem helyeselhető szeme­tes utcarészeket! A házfel­ügyelők. azulán a magánhá­zak gazdái. lakói — persze saját feladatukat és nem a városgazdálkodási vállalatét végezve — gondoskodjanak a tisztaságról. Az itt élő emberek sokszor bizonyították, hogy szeretik fejlődő városukat, hívei a szépnek, a tisztaságnak. Ezért a KISZ és a népfront városi bizottsága, a szegedi nőtanács és Vöröskereszt meggyőződése: a köz és az egyén hasznára, örömére az idén új. becsült eredménye­ket hoz a „Szép, tiszta és vi­rágos Szegedért"-mozgalom. vagon-parkjának jelölése Immár 100 ezer kocsival gazdálkodhatnak a tagálla­mok a prágai diszpécser szolgálat irányításával — je­lentős- haszonra téve szert. Az AGROMAS, az IN­TRAZMAS, a közös magyar­bolgár vállalatok, amelyek szervezik, irányítják majd másfélszáz mezőgazdasagi gép és ipari szállítóeszköz gyártásának szakosodását. A HALDEX magyar—lengyel vártalat öt lengyelországi üzeméből — amelyek egy szeilemes magyar találmány felhasználásával a meddő­hányók szóntartalmának ki­aknázására alakultak — ta­valy 110 ezer tonna 5.400 kálóriás kőszenet, kaptunk, 300 forinttal olcsóbban a hazai tonnánkénti önkölt­ségnél. Az INTERMETALL a Vaskohászati Nemzetközi Együttműködés Szervezete 1965 elejétől hat országot egyesít magába azzal a cél­lal, hogy a szocialista orszá­gok vas-kohászati iparát ösz­szehangolja, a távlati fej­lesztést egységesítse, s a tag­országok kohászati kapacitá­sát gazdaságosan kihasznál­ja. Ezek az új vállalatok már­is milliókban mérhető hasz­not hajtottak. Hogy honnan ered a mi és a társországok haszna is, azt érdemes meg­néznünk akárasak egyetlen ilyen vállalat eredmenyei­nek elemzésével. L egjelentősebb kétség­telenül aj emiitett új vállalatok közül a vaskohászati együttműkö­dés. Az eltelt másfél évti­zedben ugyanis a baráti or­szágok szinte kilétei nélkül jelentős kohászati kapacitást építettek ki. Ugyanakkor a közben „kirobbanó" ipari forradalom az ipar más, a kohászati termékeket feldol­gozó ágazataiban rendkívül széleskörű választéki és mi­nőségi igényeket hozott ma­gával. (Gondoljunk pl. a könnyű építőipari szerkeze­tekre, a vegyszerálló vas- es acéligényekre, a híradástech­nika kohászati szükségle­teire stb.) Tehát, amint va­lamennyi baráti országban elérték, hogy a mennyiségi szükségleteket kielégíthették, máris minőségi, választéki gondokkal kellett szembe­nézniük. Azonnal hozzá kel­lett fogni a kohászat belső szerkezetének az új követel­mények szerinti átalakításá­hoz. A második ötéves terv­Íren lényegében mi is ezt tettük. Ennek eredménye, hogy kohászatunk szerkeze­te az utóbbi években egész­ségesebbé vált — a dunaúj­városi. csepeli, salgótarjáni hideg-hengersorokkal, s a Lenin Kohászati Művek re­konstrukciójával. A mi ko­hászatunkra is eddig a kö­zé p: és durva-hengersorok voltak jellemzőek, míg hi­degen hengerelt áruból be­hozatalra szorultunk, még­hozzá tőkés importra, —­akárcsak a baráti országok. Egyszóval hatalmas összege­ket költöttünk mindannyian kohászatunkra, ugyanakkor a választéki igények kielégí­téséhez, bizonyos mennyiségi hiányok pótlásához mégis drága valutáért importra kényszerültünk. Ez a helyzet követelően napirendre tűzte a kohásza­ti együttműködés konstruk­tívabb, a távlati fejlődést Ls figyelembevevő gyors megte­remtését. Ezért alakult meg tehát az INTERMETALL. Az új nemzetközi vállalat első eredményei gyors, operatív segítségnyújtásban mutat­koznak. fme egv példa: a Lenin Kohászati Művek henger-sorát hamarabb ki­ismerték a hengerészek, mint ahogy azt a tervek összeállításakor gondolhat­tuk, ezért kapacitása a szá­mítottnál gyorsabban növe­kedett. így napjainkban már jóval több hengerelt árut gyárthatnának, csakhogy eh­hez elegendő mennyiségű bugát a megvár ipar pilla­natnyilag nem képes adrd» Gyors intézkedés az INTER­METALL-ban: a félév végé­től Lengyelországból bőven érkezik majd a nyersanyag, hiszen ott ennek a kohá­szati árunak a termelésében éppen kapacitás kihaszná­latlanság mutatkozott. Ilyen „kisegítésekre" persze már azelőtt is volt példa. A ko­rábbi hagyományokra épít­ve 1965-re eredetileg 334 ezer tonna termékcserét terveztek a tagországok. Az INTER­METALL megalakulását kö­vető egy év alatt végül is — az új formájú együttmű­ködés segítségével — ennek háromszorosát, vagyis egy­millió tonnányi kohászati terméket cseréltek ki. gyor­san pótolva ezzel valame­lyik ország váratlanul je­lentkező hiányait, választéki igényeit. S hogy mit jelent pl. a gépgyártásban az ilyen gyors segítség, azt bárki fel­mérheti, aki tudja, hogy hányszor kényszerült egy­egy gépgyár éwégl hajrára, vagy tervei felbontására a döcögő kohászati kooperáció miatt.. Az INTERMETALL-nál most fejeztek be egy nem­zetközi felmerést. Összegyűj­tötték ós rendszerezték a tagorszagok 316 hengersorá­nak adatait. Kimutattak, hogy viszonylag kis földrajzi távolságon belül több hen­gersor dolgozik azonos prog­rammal. Ez pedig sürgeti a szakosítás fiiegszervezését. A felmérés alapján ehhez most már gyorsan hozzáfoghatunk, s a szakosítás haszna maga­san felülmúlja az egyébként nem lebecsülendő gyors ope­ratív segítségnyújtásból ere­dő nyereséget. A z INTERMETALL munkája a távlati fa j lesztés szempont­jából is rendkívül jelentős. Nem kell minden ország ko­hászatának teljes vertikum­ra kiépülnie. Ez nem is len­ne kifizetődő, hiszen egy­egy országban pl. hidegen hajlított profilokból, he­gesztett spirál-csövekböi, elektro-technlkai lemezekből nincs annyira szükség, hogy kifizetődő lenne ezek gyártá­sának megteremtése. De há a KGST országok közül csak egy, vagy legfeljebb kettő rendezkézik be ezek készí­tésére. akkor olyan széria nagyságot érhetnek el, amellyel a beruházási költ­ség gyorsan megtérül. Le­hetséges, épp a Dunai Vas­mű hideghengerdéjének folytatásaként mi renriezked­hetiink majd be ezek gyár­tására. A baráti országokon belül pedig most már gyor­san meg kell teremteni ezek gyártási kapacitását, m< rt valamennyiünknek gondot okoz az. hogy ezeket a kor­szerű gvártmányokhoz nél­külözhetetlen anyagokat nagyrészt, és valamennyien tőkés importból szerezzük be. Az utóbbi egy-két évben gyorsan szaporodó közös vállalatok léte, az INTEU­METAL'I, első esztendeié­nek eredményes munkája, a ió visszhangra talált tervei, felmérései azt bizonyítják, hogy ma már mind»-n or­szágban felismerték: nemzeti érdek és közös érdek közel áll egymáshoz Valamely országiján egyetlen embar jóléte sem lehet tartós, ha az egész társadalmat nem jellemzi általában a magos életszínvonal, a gazdagság. Nagyban, a szocialista" tá­boron belül sem lehet ez másképp. Valamennyi K<~' p ország csak együtt, közösen érhet el tartósan általános jólétet, hiszen külön-külön — Szovjetuniót kivéve • egyik sem rendelkezik ak­kora felvevő-piaccal, kapaci­tással, szakember és tudós­gárdával. hogy a tréhnikai. gazdasági feilödrósta lértat tarth c?SiC.r>n. Fg'"Ütt S1T/V hl n hamarabb, könnvebben si­kerülhet. Ifi GERENCSÉR FERENC Vasárnap, 1966. április 84, DÉL-MAGYARORSZÁG 3 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom