Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

Geezéofiyi János elvtárs szerkeszt ősegünkben Pénteken Csongrád me­gyébe látogatott. Gosztonyi János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a Népszabadság főszer­kesztője. A délutáni órák­ban Hódmezővásárhelyen az Értelmiségi Akadémián „Az ifjúság helye és szerepe a szocializmus építésében" címmel taitott előadást, me­lyet Vóri Ernő. az MSZMP városi bizottságának titkára nyitott meg. Ezt követően a szegedi Sajtóházba látoga­tott a Csongrád megyei Hír­lap és a Dél-Magyarország szerkesztőségének meghívá­sára. Itt elbeszélgetett a két lap vezetőivel. A beszél­getésen részt vett Pcrjési László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Deák Béla. az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osz­tályvezetője is. Gosztonyi elvtárs az esti órákban visszautazott Bu­dapestre. Kongresszusi munkaversenyt a tsz-ekben is! Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács ülése Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter elnökletévei az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács pénteken ülés' tartott, amelyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes is. Dr. Klenczner András föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes beszámolója alapján a tanács megvitatta a terme­lőszövetkezetek 1965. évi gaz­dálkodásáról és a termelési verseny értékeléséről szóló jelentést. Felkérte a földmű­velésügyi minisztert, hogy a termelőszövetkezetek 1965. é\n országos termelési ver­senyében legjobb eredményt elért gazdaságokat terjessze kitüntetésre a kormány elé. Az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy az ipari üzemekhez hason­lóan vegyenek részt a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista inunkaversenyben. s hogy az 1966. évi országos termelő­szövetkezeti versenyt, vala­mint a többi szocialista ver­senymozgalmat mindenütt ennek szellemében bontakoz­tassák ki. a szövetkezetek tagjai a termelési eredmé­nyek fokozása érdekében te­gyenek versenyfelajánláso­kat, (MTI) MSmtfefi Ferenc nyilatkozata a Komszomolszkaja Pravdának A Lenin évforduló atkai­mából Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja nyilatkozatot adott a Komszomolszkaja Pravda budapesti tudósító­jának. Münnich Ferenc nyilatko­zatában visszaemlékezett azokra a napokra, amikor a szovjet kormányzat első éveiben, Leninnel találkozott. Lenin a Kreml udvarán oda­lépett a magyar internacio­nalisták egyik csoportjához és megdicsérte őket bátorsá­gukért. Helyeselte a magyar forradalmároknak azt az el­határozását. hogy hazamen­nek és forradalmi harcot in­dítanak. Münnich Ferenc visszaemlékezése szerint Le­nin a proletariátus ügye szempontjából rendkívül fon­tosnak tartotta a magyaror­szági forradalmat. A lenini eszméket tartjuk szem előtt most is. amikor a szocializ­must építjük magyar földön — mondotta a magyar for­radalmár. A Komszomolszkaja Prav­da közölte Kun Bélának 1919. január 5-i keltezésű levelét, amelyben Budapestről beszá­molt Leninnek a magyaror­szági helyzetről. IComszomoI-cleSegáció látogatott Szegedre (Enyedt Zoltán felv.) Beszélgetés az ABC kisáruházban. A képen balról .jobbra: L. Nyiknlajcseva, O. Visz® kov, Madarász Gyula, Pusztay Anna, J. Vaszkin és dr. Piros Lászlóné A KISZ Központi Bizott­ságának meghívására Ma­gyarországra látogatott szov­jet ifjúsági delegáció teg­nap, pénteken Szegeden tar­tózkodott. A küldöttség, melynek vezetője Oleg Vt­szokov, a Komszomol Köz­ponti Bizottsága ipari osz­tályának vezetője, tagja Jev­genyij Vaszkin, a Komszo­mol Moszkva városi bizott­sága mellett működő ke­reskedelmi bizottság veze­tője és Ljubovj Nyikolaj­cseva, a moszkvai Junoszty gyermekruhagyár Komszo­mol-titkára, délelőtt Krasz­Az ózdi kohászati üzemek magas kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Miniszterta­nács elöter jesztésc alapján — az Ózdi Kohászati Üzemek­nek a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. Az Ózdi Kohászati Üze­mek az elmúlt években je­lentős munkasikereket ért el. Ezek elismeréseként 1951­ben a Kongresszusi Zászló. 1954-ben a Központi Vezető­ség elismerő oklevele és a megyei pártbizottság zászló­ja. 1955-ben a Miniszterta­nács és a SZOT felszabadu­lási serlege kitüntetéseket kapta. Tizennégy alkalom­mal nyerte el az élüzem cí­met, öt alkalommal — 1955­ben. 1958-ban. 1959-ben, 1963-ban és 1964-ben — a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlójával tüntették ki: a múlt évben is elérte az élüzem szintet. Termelési és export-fel­adatait évről évre teljesítet­te. Termelékenysége a máso­dik ötév® terv időszakában 16 százalékkal emelkedett; többlettermelésének 89 szá­zalékát. a termelékenység nö­velésével biztosította. Ked­vezően alakult a vállalat ön­költsége is. Jól valósította meg beruházási feladatait. Gyártmányai korszerűek és jó minőségűek. (MTI) NEM NAGY DOLOG? könnyebbé vált a bőrösök munkája A Bőripari Dolgozok Szak­szei-vezetének Központi Ve­zetősége pénteki ülésén meg­vitatta a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására hozott határozatok végrehajtását és a további feladatokat. A második öt­év® terv idején 900 millió forintot fordítottak az ipar­ág fejlesztésére és a beruhá­zások nagymértékben hozzá­járultak ahhoz, hogy köny­nyebbé, biztonságosabbá vált | a dolgozók munkája. Az ülé­sen elmondották, hogy a bőr­és cipőiparban 1724-en dol­goznak csökkentett munka­időben. A harmadik ötéves tervben 20 millió forintot kívánnak fordítani a szállí­tás és anyagmozgatás továb­I bi gépesítésére. (MTI) Császár Béláné életét a segíteni akarás törvénye szabia meg. Ebből a szem­pontból a család és a mun­kahely nála ugyanazt j( ­lenti, s talán ezért válasz­tották meg őt a paprikafel­dolgozó vállalat egyik üzem­részében szakszervezeti bi­zalmivá. Munkáját 10 éve példamutatóan látja el. a cisipedöben dolgozó társai ügyes-bajos dolgainak fárad­hatatlan orvosa lett. Baleset nélkül Egy szakszervezeti jelen­tésben olvastam, hogy a vál­lalatnál tavaly közel 350-nel csökkent a balesetek száma. A nagvon örvendet® ered­mény nem kismértékben kö­szönhető a szakszervezeti bi­zalmiak áldozat® oktató munkájának, a maga terü­letén pedig Császár Béláné­nak. — Hát bizony, a pucoló­késsel okosan kell bánni. Egy-két évvel ezelőtt lénye­gesen több balesetünk volt, az asszonyok sokszor elvág­ták, vagy behasították az ujjukat, kezüket. Ebben per­sze az is közrejátszott, hogy a paprikacsipedést, a burgo­nyahámozást és más ilyen természetű munkát szeptem­bertől tavaszig többnyire Közérdekű kérdés: A piac korszerűsítése Több olvasónk, közöttük például Kovács László, K®­suth Laj® sugárút 75. szám alatti lak®, a szerkesztőség­hez küldött levelében tuda­kolja: mikor kerül sor a Marx téri piac korszerűsí­tésére. A piac sokakat érintő és közérdekű kérdéséről dr. Csikós Ferenctől, a Szeged m. j. városi tanács vb-titkárá­tól kértünk tájékoztatót. A var® vezetése — a la­kossággal együtt — egyálta­lán nem elégedett a Marx téri piac ..berendezéseivel". A különböző nagyságú és formájú, időtől megviselt és megkopott vásári bódék sem városképileg. sem a piaci kereskedelmi kultúra szem­pontjából nem megfelelőek. A vár® vezetése a piac kor­szerűsítését már jóval ko­rábban n tennivalók közé rangsorolta. A m®tani ál­lapotok viszont azért van­nak meg még mindig, mert a rendelkezésre álló anyagi eszközökből a közérdek szempontjából égetőbb, sür­getőbb feladatokat — köz­műcserék, út- és járdaépítés stb. — kellett megvalósítani. A harmadik ötéves terv­ben az anyagi feltételek mó­dot adnak arra, hogy a célt: a korszerű piac megvalósítá­sát elérjük. Ennek indítása­ként a városi tanács végre­hajtó bizottságának és ille­tékes szakigazgatási szervé­nek intézkedésére készül a piaci korszerűsítés program­terve. majd ezt követően ki­vitelezési terve. A tervet ter­mé.szetesen a vár®i tanács végrehajtó bizottsága tár­gyalja és hagyja majd jóvá. A korszerűsítési koncepció mind a vásárlók, mind az eladók megfelelő kereskedel­mi kultúráját adja, úgy, hogy a régi bódék helyébe kerülő űj létesítmények az adott keretben tükrözik az urbanizációt. A közel 5 mil­lió forintba kerülő korsze rüsitést már jövöre megkez­dik. azután évről évre foly­tatják. és 1970-ben. harma­dik ötév® tervünk végén fe­jezik be. A piac területén tetszetős kivitelű, a célnak legjobban megfelelő pavilonsorok épül­nek. Ezekben a kis „házak­ban" természetesen az év minden szakában jól lehet majd árusítani, vásárolni. Több pavilonban pedig nemcsak a piaci napokon, hamem a hét minden napján lehet majd friss mezőgazda­sági terméket, élelmiszereket venni. A pavilonsorok egy szakaszának útját, ahol a vásárlók közlekednek majd, müanyagtetövel fedik. A kor­szerűsítés másik része, hogy egység® elárusító asztalso­rokat állítsanak fel, amelyek felett tető l®z. szezonmunkásokkal végez­tettük. akik gyakorlatlanok. En 1952 óta jól „megismer­kedtem" a késsel, valameny­nyi munkafolyamattal, a bal­®etelhárítás szabályaival. Igaz, ma már kevesebb a szezonmunkás nálunk, de az új dolgozóknak aprólékosan, egy-két naoig is magyará­zom a mozdulatok fortélyát. Hogy közben én is normára dolgozom? — Igen. De úgy gondolom, hogy ezzel többre megyünk, mint az én telje­sítményemben egy-két kiló­val. Nem nagy dolog ez. Valóban. Császárné nem ..egetrengető" tetteket visz véghez munkája közben. Lám. mégis ezek az egysze­rű cselekedetek nagyon so­kat érnek a gyárnak. Sokat, mert tavaly a paprikacsipe­dőben egyetlen baleset sem fordult eiő. Munka közben... A szakszervezeti titkár így jellemezte Császár Bélánet: A szó szoros értelmében összekötő kapocs ő a ter­melés irányítói és a fizikai dolgozók között. Állandóan figyelemmel kíséri a mun­kamenetet, s ha úgy látja, hogy anyaghiány vagy más ok akadályozza a termelést — azonnal jelzi a műveze­tőknek. Ez előnyös a dolgo­zóknak, mert teljesítmény­ben dolgoznak, s ha sokat állnának tétlenül. kev®et keresnének. De előnyös a i állalatnak is. hiszen a fo­lyamat® munka feltétele a tervtelj®ítésnek» a jó ered­ményeknek. Császárné azonban nem­csak az üzemének munkájá­val. hanem a dolgozótársai­nak problémáival is m®sze­menökig törődik. Mindennap I mindenkihez van egy kérdé­Ise: Jó-e az egészség, nincs-e ! valamire szüksége, nincs-e bai otthon? Aki gondokkal küzd — nála és rajta ke­resztül a szakszervezeti bi­zottságban — segítségre ta­relmek mindig alaposak. Akár „látatlanban" is alá­írhatnám valamennyit — mondja az üzem szakszer­vezeti titkára. ...és munka után Az üzemben Császár néni­nek szólítják. Túl van az öt­venötön. s már van egy gyö­nyörű unokája is, aki sza­val szerint a „szemefénye". A nagymama — Császár né­ni — egvütt lakik a fiata­lokkal, s bevallhatjuk, az ő sonsa sem más, mint a töb­bi nagymamáé. A négyév® kisfiút hozza-viszi az óvo­dából. munka után takarít, m®, főz. De ezen a „saját ®aládi kötelességén" túl nem feled­kezik meg másik „családjá­ról". a rábízott munkások­ról sem. Aki beteg, az bizt® lehet benne, hogy Császárné két nap múlva meglátogatja, legutóbb özv. Farkas Gyu­láné dolgait intézte munka után: otthonában meglát® gatta, elment az orvoshoz, és elintézte a táppénzét. Így tett sok munkatársával is, nem hagyta őket magukra betegségük alatt Amikor műszak után megvártam Császár Bélánét a kapuban és megkérdez­tem: nem fáradt-e el ebben a sokat követelő feladatban? — Nem nagv dolog ez. ké­rem — válaszolta derűsen. Matkó István nai Laj®nak, a KISZ KB ifjúmunkás osztálya mun­katársának kíséretében fel­kereste a KISZ Csongrád megyei bizottságát. A be­szélgetésen részt vett Varga Ferenc, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának munkatársa. A vendégeket Szögi Béla, a megyei KISZ­bizottság titkára tájékoztatta a Csongrád megyei fiatalok munkájáról életéről. A dél­előtti programban szere­pelt még a ruhagyár meg­tekintése. Szabó Sándor, a gyár főmérnöke. Berzsenyi Laj®, az üzemi pártbizott­ság titkára és Keszi Zol­tánné, az üzemi KISZ-bi­zottság titkára mutatta be a gyárat a szovjet vendégek­nek. Délután a KISZ Szeged városi bizottságán dr. Földi Gábor, a vár®i KISZ-bizott­ság titkára fogadta őket. A baráti beszélgetésen a Csongrád megyei Iparcikk­k iskereskedel m i Vál lalat képviseletében Dragon Gyu­la kirendeltségvezető, Liptai Ján®né párttitkár, Révész Tibor KISZ-titkár, a Sze­gedi Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat képvisele­tében dr. Piros Lászlóné személyzeti vezető és Pusz­tay Anna KlSZ-szervező­titkár számolt be a vár® kereskedelmi ellátásának helyzetéről, a fiatalok eb­ben vállalt szerepéről. Ez­után előbb a Mérey utcai vas-műszaki szaküzletbe in­vitálták a vendégeket, ahol valamennyi dolgozó fiatal* majd az Odessza-lakóne­gyedben működő ÁBC-kis­áruházba, mely az élelmi­szer-kiskereskedelmi tanu­lók tanboltja. A Mérey ut­cai üzletben Faragó József üzletvezető, az ÁBC-áruház­ban Madarász Gyula üzlet­vezető fogadta a vendégeket, és az ipari tanuló kislányok virágcsokrokkal kedv®ked­tek nekik. A lenini Komszomol há­romtagú küldöttsége Sze­gedről Vásárhelyre, majd onna.n Pécsre utazott to­vább. Iái — mondják dolgozótár­sai. Igen, a szakszervezeti bi­zalmi valóban a munkatár­sai bizalmasa. Mindig meg­osztják vele a gondokat, a különböző problémák terhét, s ezért Császárné pont®an tudja, ki van a legjobban rászorulva segítségre, vagy éppen a szakszervezeti se­gélyre. — Az ö általa javasolt ké­Hatalmas ©íelmiszerkirakat a BNV-n Üj. fémvázas csupaüveg pavilont kapott a magyar élelmiszeripar a Budapesti Nemzetközi Vásár főterénél A 44 méter hosszú 16 méter szél®, nyolc karcsú oszlopon nyugvó 700 négyzetméter® üvegpavilon szinte egyetlen nagv kirakat. Ezért úgy ren­dezik be. hogy kívülről és belülről egyaránt mutasson a látogatóknak. Az idén nem iparáganként, hanem különféle, csoportosí­tásban állítják ki az élelmi­szeripar termékeit. Mindjárt a bejáratnál azt szemléltetik, hogy mit gyárt az élelmi­szeripar a gyermekeknek, édességet, a baba kozmetikai cikkeket. A következő részi, a háztartási munka, a má­sodik műszak megkönnyíté­sére gyártott termékeket, a levesporokat, a félkész és a készételeket, a konzerveket, a mélyhűtött árukat, a ven­dégváró süteményeket, vala­mint a korszerű tisztító és mosószereket mutatja be. Megismerhetik a látogatók azt is. hogy mit nyújt az éltimiszeripar a kirándulók­nak. a turistáknak, a kem­pingezőknek. Külön csopor­tosításban mutatják be az ajándékjcllcgű cikkeke:, a dobozolt borokat, pálinkákat, kozmetikai cikkeket, cigaret­tákat, desszerteket stb. Jut hely arra is, hogy a látogatok megismerkedhessenek az élelmiszeripar termelésével, fejlődésével. A kiállításnak ezen a részén egy konyhát és egy éléskamrát rendeznek be. szemléltetve azt. hosvan alakul a 4 tagú család átla­gos havi élelmiszerfogyasz­tása. (MTI) Vasárnap. 1966. április 24. DÉL-MAGYARORSZÁG li

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom