Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

Kozmosz—115 A Szovjetunióban szerdán Főid körüli pályára juttatták a Kozmosz—115 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés segítségévé! folytatni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik kijutott pályájára, amelynek jellemző adatai: Kezdeti keringési idő 89,3 perc. a pálya legnagyobb távolsága a Földtől (apogeum) 294 kilométer, legkisebb távolsága (perigeum) 196 kilométer, a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A tudományos műszerek mellett a szputnyikon elhelyeztek egy rádióadókészüléket, amely a 19.995 mhz frekvencián dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek pontos mérésére, rádió-távközlési berendezést, amely a Földre juttatja a műszerek által szerzett adatokai r Uj iskola a Béke utcában KTSZ-dolgozók Vietnamért Szegeden az utóbbi hetekben a vállalatok, üzemek és intézmények után egyre több ktsz-ben tartanak rendkívüli műszakokat a szabadságáért harcoló vietnami nép megsegítésére. A műit héten a szegedi Női Szabó Ktsz-nél tartottak különmúszakot, vasárnap és a hét elején pedig a szegedi Szerszámkovács Ktsz négy üzemrészében közel 100-an vettek részt négyórás, rendkívüli műszakban. A Szerszámkovács Ktsz dolgozói teljes munkabérüket — 3 ezer forintot — a vietnami nép megsegítésére küldték el. Megváltozott a Juhász Gyula általános iskola címe. Üj otthona a nemrég elkészült Béke utcai 16 tantermes iskolaépület. A költözködés után hamarosan a szokott mederbe került a tanítás-tanulás munkája, a kényelmes, korszerű körülmények örömei azonban — akárcsak néhány apróbbnagyobb bosszúsága — állandónak bizonyultak. /ó építészeti megoldások Az új iskolát Tarnai László, a Szegedi Tervező Vállalat mérnöke egyedileg tervezte, mivel 16 tantermes iskolára nincs típusterv. Természetesen a különböző építési normák, előírások ilyenkor is kötelezők. A kivitelezést a Csongrád megyei Építőipari Vállalat végezte mintegy 8,5 millió forint beruházási összegből. A kétemeletes épületben a tantermeken kívül melegítő konyha, tanulószobának is átalakítható étkező, előadóterem, négy műhelyterem, szertárak és a csatlakozó szárnyépületben tornaterem található. Ami a tervezést illeti, az épület igen jó megjelenésű, nemcsak az utcára, az udvar felé is. Ezen az oldalon a földszint nyitott, s ilymódon a négy oldalról közrezárt belső udvarról ki lehet tekinteni a külsőre. A kivitelezés is általában jó minőségű. Kár, hogy még a módosított határidővel is elkéstek az építők, úgyhogy a műszaki átadásra a tanév kellős közepén, februárban kerülhetett csak sor. Kaviccsal vagy nélküle? Azt tartja a mondás, hogy nincsen kanál csörgés nélkül. Bármennyire is szép, bármennyire is jó az új iskola, azért találni benne hibát, kifogásolni valót Amikor például a pedagógusok megtudták, hogy a terv szerint gyöngykaviccsal fogják felszórni az udvari tiltakoztak: nem való az iskolaudvarba, mert balesetveszélyes. Különben úgyis kevés a hely, inkább sportpályát kell építeni, azzal jobban hasznosítható. Az említett beiső udvart cementlapokkal rakták ki, 10—15 centis közeibe pedig fűmagot vetettek. Félő, hogv a fü majd kikopik, hiszen gyerekek ugrálnak rajta, s azután nagyon csúnya látvány lesz. Panasz hangzott el amiatt is, hogy nincs hová összehozni az iskola valamennyi tanulóját. Nyáron a belső udvar megfelel ünnepélyek rendezésére, de télen nincs alkalmatos helyiség. A tornaterem parkettos — szűk is —, oda bűn lenne cipővel bemenni. Azután: ruhatár helyett a folyosók falába mélyeszteti tolóajtós szekrények vannak. Ajtaikon nincs zár, belül hiányzik a fogas. Jobb együttműködéssel Gyöngykavics nem lesz. Igaz, az alvállalkozó Városgazdálkodási Vállalat már megrendelte, de szerencsére még nem teritette fel, elhasználhatják a városi parkok útjainak borítására. A cementlapok között a fű már kisarjadl ezen egyelőre nem lehet segíteni. Dísztermet sem varázsolhat már elő senki: a nyolc és fél millió nagy pénz, de minden nem „fér bele." Nagyobb baj, hogy a tornaterem kicsi, mert bár az építési norma ezt a méretet szabja meg, érdemes lett volna gondolkozni rajta, mint „tágíthatnák" ki. Végülis egyetlen szegedi új iskola tornaterme sem alkalmas sportolási célokra! És a ruhás szekrények? Sajnos a ruhák tárolására nem találtak még a szakemberek megfelelő megoldási A tantermek falain elhelyezett fogasok már csak a régi iskolákban láthatók. A ruhatári rendszer megvalósításához helyiség kell és ruhatáros. Maradt a faliszekrény. Nem megoldásként, csak szükséges rossznak. A fogas persze azért ott lehetne benne! Ismételten hangsúlyozni kell: A Béke utcai új iskola jó és szép, a felsorolt hiányosságok ennek a megállapításnak nem mondanak ellent. Viszont tanulságul feltétlen felhasználhatók. A beruházás céijál s részben megoldását is a beruházó határozza meg, az elkészült terveket is bemutatják neki. A városi tanács terv-, illetve művelődésügyi osztálya tehát idejében — még az építkezés megkezdése előtt — korrigálhatná az esetleges hibákat, s akkor nem kellene „utánuk lőni", amikor már késő. Az MSZMP Központi Bizottságának 1964. februárjában kell építőiparról szóló határozata a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös feladatául tűzte ki a gazdaságos, korszerű, de takarékos építkezést. Az együttműködésre kellene nagyobb gondot fordítani! Fehér Kálmán Megkezdték a rizsvetést Csongrád megye legnagyobb rizstermelő gazdaságai közé tartozik a Szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet. Az algyői határban a gondosan előkészített talajú kalickákba — ahonnan a belvizek éppen hogy csak levonultak — megkezdték a vetési Négyszáznegyven holdon termelnek vízi gabonát, elsősorban Dtmghan Nevelés és népművelés Befejeződött a szegedi tá/értekezlet Tegnap befejeződött Szegeden az a háromnapos tájertekezlet, amelyen négy megye —' Bács-Kiskun, Békés. Baranya és Csongrád —, valamint Szeged város művelődésügyének vezetői, irányítói, népművelési szakemberek megvitatták a politikai-ideológiai nevelés helyzetét, s megbeszélték a legközelebbi, legfontosabb feladatokat. A tanácskozáson felszólalók egyöntetűen hangoztatták. hogy a népművelésben fokozni kell az ideológiaivilágnézeti tartalom hatékonyságát, hogy az az eddiginél hatékonyabban járuljon hozzá az emberei: tudatának alakításához. a szocialista emlx*ri tulajdonságok megszilárdulásához. Mint a felszólalók is kiemelték, egész népünket meg kell tanítanunk szocialista módon élni. dolgozni és gondolkodni, s ebben a népmüvelésnek is megvan a maga nagyon fontos és jelentékeny szerepe. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a felszólalók a vitaszellem és vitakészség fokozásának fontosságát. Az ellenséges nézetek, felfogások és elképzelések ellen a népmüvelés eszközeivel és módjaival is bátran és következetesen harcolnunk kell. Nemcsak azért, mert a megélénkülő idegenforgalom az eszmék importját is magáhozza, s ezek szélesebb körben is elterjedhetnek, hanem — mint Csenke László, a Csongrád megyei lanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője vitaindító előadásában kiemelte — sajár helyzetünk miatt is. Csongrád megyében például nagyszámú nemzetiségi ember él, s már csak ezért sem engedhetünk teret semmiféle nacionalizmusnak. Ezenfelül azt is figyelembe kell vennünk, hogy Csongrád megye lakosságának nem jelentéktelen része még tanyan és a peremkerületekben él. Ezeken a helyeken gyakran találkozhatunk maradi nézetekkel: népművelő munkánk egyik legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon ezek felszámolásához. Az értekezleten nrrind a vitaindító referátum, mind a felszólalások jelentős eredményekről adtak számot. Ezeknek lényegét legrövidebben talán úgy fogalmazhatnánk meg. hogy a népművelésben elmúlt a nemrég még tapasztalt válsághangulal s ha vannak is még hibák és hiányosságok, megoldatlan kérdések, a népművelés kétségtelenül fellendülőben van. Ezt a pezsgést, ezt a fellendülést legjobban talán az jelzi, hogy új formák alakultak ki és szilárdultak meg. s ezek hatékonyan működnek közre az emberek nevelésében; hogy általában erősödött és elmélyült, nagyobb jelentőséget kapott ebben a munkában az eszmeiség. Mint a felszólalók rámutattak. egy időben a politikai világnézeti nevelés egyetlen eszköze volt az ismeretterjesztő előadás. Ma mns formák sokasága szolgálja ezt a célt. Kialakultak például a televízió felhasználásának formái, s ma már eredményei is vannak e munkának. Túlzások sem igen jelentkeznek benne, a népművelők, mint egy, de korántsem mint egyetlen, nem kizárólagos eszközre tekintenek a televízióra. Az elmúlt években megerősödött a hivatásos művészek bekapcsolódása a népművelésbe. A Szegedi Nemzeti Színház tagjai legutóbb — az SZMT kezdeményezésére — művészbrigádokat alakítottak, amelyek rendszeresen felkeresik a munkásszállásokat műsoraikkal. A kecskeméti színház művészei pedig a modern drámairodalom legújabb eredményeinek ismertetésével járulnak hozzá a népművelés változatosabbá tételéhez, színvonalasabbá válásához, végső fokon politikai jelentőségének fokozásához. Nem lebecsülendő ered;".«ruy az sem. hogv a népművelésben sikerült bizonyos aktuális politikai tartalmaknak helyet kapni. Elismeréssel állapította meg a beszámoló és a felszólalások is. hogy gyorsan és igen szép eredményekkel sikerült bekapcsolni a népművelőket a tavaszi békekampányba, a vietnami szolidaritási akcióba. Jelentős helyet kapott az értekezlet munkájában a negatívumok, a hiányosságok vizsgálata. A felszólalók rámutattak például, hogy a színjátszó csoportok darabhiánnyal küzdenek, s hiányoznak a tartalmas, eszmeileg értékes összeállítások az irodalmi színpadok számára is. Ezért Csongrád megyében pályázatot írtak ki ilyen irodalmi összeállításokra. sbalit, amely kiváló minőségű, nagyszemú termésű. A közös gazdaságban — a tavalyihoz hasonlóan — repülőgépekről végzik majd a rizstablak vízi gyomnövényeinek vegyszeres kiirtásál A szövetkezetben befejeződött a borsó vetése. Négyszáz holdra kötöttek szerződést a Szegedi Konzervgyárral, s a tervek szerint hatvan vagon kifejtett zsenge borsót küldenek az üzemnek. A fejtést a tsz-ben végzik négy géppel, s a visszamaradó borsó héját silótakarmány készítésére használják fel. Kölcsönösség B

eszélgetünk a mechanizmusról, elég gyakran és elég sokai Különféle helyeken és alkalmakkor, az üzemben, a presszóban, a családi körben és a futballpályán is. Egyik ismerősöm, B. János kőműves szakmunkás így fejtegette nézeteit a mechanizmusról: éppen ideje volt már, hogy itt-ott rendezzék a dolgokal de különösen a fizetések aránytalanságail „hiszen mindenkinek egy gyomra van, akármilyen is a mechanizmus" — nézett rám kérdően, hogy vajon igazat adok-e jól hangzó érvelésének. Nem akartam firtatni a gyomor filozófiát, tudtam, hogy ő sem gondolja ezt komolyan, de visszakérdeztem. Azon az építkezésen, ahol B. János is dolgozik, vajon mindenki egyformán „húz", egyforma minőségű munkát végez? A kérdés egyáltalán nem lepte meg. sót gyorsan reagált: „Le is vágnám a kezem, ha úgy állna benne a famdli, mint a... de nerh mondom a nevét, nem akarok senkit megsérteni." Máris egyetértettünk abban, hogy aki többet ad a társadalomnak, az többet is érdemet a társadalomtól S ezt az érdemet elsősorban a fizetéssel lehet mérni, nem pedig a gyomor befogadóképességével E kölcsönösségi viszonyban fontos az arányosság. Mert így igazságos és így korrekt. A gyomor elmélet álhumánumiot takar, s aki hirdeti, az is gyorsan eláll töle a konkrét esetek kapcsán. Nemrégiben bérrendezések zajlottak le az üzemekben. Fültanúja voltam a következő esetnek. Órabért emeltek a karbantartó lakatosoknál. A művezető harcolt az igazgató előtt, hogy mind a három emberének egyformán adják meg az ötven filléres javítási — Milyen alapon? — kérdezte az igazgató. — Egyforma gyomra van mindnek — válaszolta a művezető. A vita során azonban váratlan fordulat történt Ha, mind a háromnak nem adják meg az ötven filléres javítást, — egyezkedett a művezető -- akkor X-et helyezzek el tőle, ós adják oda Y szakmunkást a csoportjába. Mivel ,ja hideg is futkos a hátán, ha X a kényes gépeket javítja". Végül megállapodtak, hogy X ezúttal nem kap órabér emelést, de társai, akikre mindig lehet számítani a kényes gépek mellett, azok kapnak és valamivel többet a tervezettnél. Mert ez így igazságos és így korrekt. Akinek magasabb a szakképzettsége, s ezen felül még kiválóan is dolgozik, az valamivel többet is érdemel, mint aki elhanyagolja ismereteinek bővítését, munkáját gyengén végzi. Általános tapasztalat, hogy az üzemi munkások érzékenyen reagálnak mindenféle igazságtalan megkülönböztetésre, különösképpen ha a keresetben is jelentkezik a különbség. Ilyenkor nincs pardon, az évek óta mellettük dolgozónak is megmondják, hogy mit érdemel, menynyit ér a munkája. Az egyik vasaló brigád a ruhagyárban arról beszélgetett, hogy nem mindenki képes az összes munkafázisban dolgozni. Olyan vállalást írtak a naplójukba, hogy a brigád tagjai elsajátítanak minden munkafolyamatot, s ha betegség, vagy szabadság úgy kívánja, helyt állnak a hiányzó táns helyett is. Azonban itt szóba került az anyagii érdekeltség. Ha csak egy, esetleg két munkafázishoz ért valaki, ugyanazt a bért kapja, mint az aki négy-öt munkafolyamatot is bármikor ellát. Az emiitett helyen azonban nincs mód a változtatásra, mert nem a munkás sokoldalú képzettsége alapján állapítanak meg bért, hanem a munkafolyamatra fizetnek. S kézzel foghatóan mérséklődik az érdeklődés, csökken az igyekezet a szakmai ismeretek bővítése iránt. Hiányzik a kölcsönösség, s e viszonyban hiányzik az arányosság. Visszakanyarodva B. János ismerősöm véleményéhez: az. „új mechanizmus" még úgysem ad egyenlősdire, mint a régebbi, vagy a mai. A mindönkiinek munkája szerint elv érvényes és kell, hogy a legtisztábban, legigazságosabban érvényesüljön a mi adott körülményeink közötl Mégegyszer: aki többet ad a társadalomnak, az többet is éidemel a társadalomtól Persze a kölcsönösség és az e viszonyban szükséges arányosság önmagától nem érvényesül A vezetőknek kell bátran érvényre juttatniuk, a fizetés emelésekor, a premizáláskor és minden esetben, amikor honorálják a vegzett munkát. Nem szabad félni és nem szabad „bele esni" aZ egy gyomor elmélet álhumánumába. GAZDAGH ISTVÁN Vizsga — határvédelemből — Kik a határsértők általában? — hangzik a kérdés. A karéjban álló fiatalok közül többen jelentkeznek. Kiss István válaszol: — Csempészek. kémek, disszidensek. Ez utóbbiak között jellemző típusok: a közönséges bűnözök, a kalandvágyók, a szerelmi csalódottak. Magabiztosan S folyik a szó még sok érdekes dologról a határőrizet általános alapelveivel kapcsolatban. Majd gyakorlati bemutatók következnek: hogyan hajtják végre egy-egy határszakasz lezárását, miként kutatnak határsértők után. S a fiúk, az MHS domaszéki alapszervezete határvédelmi előképzésben résztvevő tagjai — ha nem is teljesen katonás pontossággal —, de magabiztosan felelgetnek a kérdésekre, és lelkesen hajtják végre a feladatokat. Császár István, a helybeli MHS alapszervezet elnöke — maga is fiatalember még — Vattai Sándor határőr tiszttel közösen vizsgáztatja a harminchét katonai sorköteles fiatalt. Ök tájékoztatnak arról, hogy ősz óta folyik az előképzés. — Első ízben szerveztük meg itt ezt a tanfolyamot, amelyen a katonának készülő fiatalokat az eddigi általános honvédelmi ismeretek helyett, illetve ezek mellett speciális tudnivalókra is felkészítjük. Itt az országhatár mellett élőket a határvédelmi alapismeretekre tanítjuk meg. így bevonulásuk után már könnyebben elsajátítják a katonai kiképzés anyagát. Sikeres előképzés — Tetszik is a fiúknak, hiszen érdekes a téma s az előképző tanfolyam ideje alatt volt alkalmuk megismerkedni a helyszínnel is, ahol határvédelmi szolgálat van. Itt tapasztalhatták például, hogy mi a jelentősége a távbecslésnek. Sötétben egy-egy zörej vagy felvillanó fény távolságát megállapítani nem könnyű, sok gyakorlatot igényel, de fontos, mert lényegesen befolyásolja az intézkedés eredményességét. Egy másik csoportban lóit (képzésről folyik a szó. Mindenki kihúz egy kérdést, időt kap annak kidolgozására, azután a választ szemléltető eszközök segítségével adja meg. Papp József. Sebők András. Bogár János, Tandari Rudolf és a többiek mind alaposan megmagyarázták a lövést, a célzást, a röppályát, a kispuska részeit, s mindebből látszik, a vasárnaponkénti több órás foglalkozások hónapokon át nem voltak haszontalanok, megvan az eredményük. Közös öröm — Igen, mindannyian örillünk munkánk sikerének — mondja Császár István. — Ugyanis a község vezetői valamennyien szívügyüknek tekii tették a fiatalok előképzését. Politikai tárgyú előadásokat a községi pártszervezet titkára ós a tanácselnöknő, polgári védelmi oktatást pedig a községi védőnő tartott tanfolyamunkon, s most a vizsgán mi is együtt izgultunk hallgatóinkkal: elértük-e a célt? Az eredmény azt bizonyítja, hogy igen. K. J. Mi van a számok mögött? A járási tanácsnál a közelmúltban készült el a községek rangsorplása az 1965ben végzett társadalmi munkák alapján. Listavezetők a tiszaszigetiek és a kübekháziak, 145.60 illetve 140,21 forint értékű egy lakosra jutó társadalmi munkájukkal Tizennégy községben jut 20 forintnál több értékű munka egy lakosra, 20 és 10 forint között pedig tizenegy községben teljesítettek. Forráskúton, Röszkén, Asotthalmon, Sándorfalván és Pusztaszeren azonban még a tíz forintnyi átlagot sem érték el Pusztaszer 3 forint 60 fillér értékű egy lakosra jutó társadalmi munkájával éppúgy kitűnt, mint Tiszasziget a 145 forintjával, csak az előjelben van lényeges különbség. S e számok kicsit a tanácsok és a lakosság kapcsolatairól is vallanak. Csütörtök, 1966. április 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3