Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-02 / 78. szám

Szamai István tagadta a csetetavák pártmnnkás-kidottséget Szármái István, az MSZMP KB titkára pénteken fogadta a hazánkben tartózkodó csehszlovák pártmunkás-küldött­séget, amelyet Vilém Novy, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja vezet A szívélyes ba­ráti beszélgetésen résst vettek dr. Orbán László és Szeré­nyt Sándor, a KB tagjai. (MTI) M űvészbrigádok a munkásszállásokon HAZI FŐPRÓBA A JUHASZ GYULA MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN — AZ ELSŐ BEMUTATÓ: KEDDEN ESTE Mint már jelentettük ol- el Gémeti Imre, Simon Eri­vasóinknak, a Szakszerve- ka, Katona András és Szü­zetek Megyei Tanácsa a bó Kálmán ihletett tolmá­munkásiszállásokon folyó csolásában. Ezután Horváth kulturális munka színvona- Anna betyárballacLákat éne­lasabbá és rendszeresebbé kelt igényesen ós színvona­tétele érdekében a Szegedi lasan, kerülve minden erői­Nemzeti Színház művészei- tetett népieskedést Zon­ből és az irodalmi színpad gorán Jászai László kísért tagjaiból négy-öt tagú mű- Katona András és Gémesi vészbrigádokat szervezett Imre betyárballadákat sza­Ezek a brigádok tervszerűen valt Móricz Hét krajcár cí­összeállított irodalmi mű- mű novelláját Simon Eri­sorokkal rendszeresen fel- ka nagy hatással mondta el. keresik majd a Szeged kör- A műsor befejezéseként Té­nyék! és Csongrád megyei mörkény István Mihály szó­építőipari, vízügyi, valamint belizik című humoros no­államl gazdasági munkás- vellájának dramatizált vál­szállásókat. A Szegedi Nem- tozata hangzott eL zetí Színház tagjaiból ala- A Szegedi Nemzeti Szín­kult müvészbrigád tegnap ház művészei kedden áll­délután első műsorából há- nak ezzel a műsornál elő­zi főpróbát tartott a Juhász szőr a közönség elé. Még­Gyula Művelődési Otthon- hozzá két munkásszálláson, ban. A bemutatón meghí- Este hét órakor a Kelemen vott szakemberek, a mun- utcai, negyed kilenckor pe­kásszállások vezetői, üzemi, dig a Kossuth Lajos sugár­vállalati, szakszervezeti ve- úti építőipari munkásszállá­zetök és igazgatók vettek son mutatják be műsorukat, részt. A műsor megkezdése előtt Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője ismertette az összeállításra vonatkozó elgondolásait. Ez az első bemutató egy mű­sorsorozat része, amelyet több más szempontú műsor követ majd. Az összeállítá­sok a századforduló idejé­től a máig vezetik el a hall­gatóságot. Nem szokványos esztrádműsort állítottak ösz­sze, hanem * olyat, amely nemes és rangos irodalmat képvisel és szórakoztat is. Ezután Horváth Anna, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője rövid bevezetőt mondott. A műsor címe: Betyárvilág—tanyavilág, s Móricz, Tömörkény művei­re és a Szeged környéki betyárballadákra épül. El­ső számként Móricz Barbá­rok című novellájának dra­matizált változata hangzott Véget ért a szegedi általános iskolák hangverseny-sorozata Tegnap délután befejező- nos iskola Quodlibet-pro­dött a szegedi általános is- dukciója, melyet Fekete kólák háromnapos tavaszi László vezényelt. A Guten­hangverseny-sorozata. Csü- berg utcai általános iskola törtöki beszámolónkban — énekkarát Bitó Sándorné, nyomdai hiba miatt — té- a Madách utcaiét Veress vedések fordultak elő. A László, a Dugonics utcaiét Hámán általános iskola Bálint Dezsőné, a Ságvári énekkarát Barna Károly né, Endre Gyakorló általános illetve Kamarás Imre, a iskoláét Kiss Mária vezé­mihályteleki iskoláét Regős nyelte. Vilmos vezényelte. A három napig tartó Az utolsó napról szóló tu- hangverseny-sorozatot aSág­dósítást azzal kell kezdeni, vári Endre Gyakorló Gim­hogy énekelt a Tanárképző názium zenekarának, ének­Főiskola I. sz Gyakorló ál- igának és a Ságvári Gya­talános iskola enekkara. korló általános iskola ének­Nem színpadra lépett, elo- karának közös produkciója adott — énekelt a szó leg­mélyebb és legigazabb ér­telmében, Megtestesítette mindazt a jót, amit egy ilyen hangversenysorozat nyújthat: élmény volt a hallgatóságnak és az ének­lő gyerekeknek. Nem a gör­csös akarás feszült az ar­cokon, mint néhány presz­tízsből elindított énekkar tagjainak, hanem a zene szeretete, tisztelete. Ha re­pertoárjukból ki kell vala­mit emelni, akkor Maren­zio Téli dal-át és Kodály Lengyel László-ját választa­nám, amelyek különösen ki­emelik Erdős János kar­nagy szép munkáját és ké­pességeit. A Zrínyi általános iskola énekkara a lengyel Kakukk Jankó című dallal ért ed sikert Nagy Lászlóné ve­zénylete mellett és érdekes volt a Juhász Gyula általá­A technika hónapjának megnyitó előadása A technika hónapját teg- bizottságának titkára, Blas­nap, pénteken délelőtt a kovics Zoltán, az MTESZ megyei tanács nagy termé- Csongrád megyei szerveze­ben előadással nyitották tériek elnöke, meg. Az elnökségben he- A megnyitó előadás té­lyet foglalt Balog István, máját szerencsés kézzel vá­az MSZMP Szeged városi !asztották meg: a műszaki bizottságának osztályvezető- fejlesztés feladatai a har­je. Horváth János, a Csöng- madik ötéves tervben he­rád megyei pártbizottság lyi szempontból éppolyan munkatársa, Arvai József, a érdekesek és fontosak, mint Szeged megyei jogú városi népgazdasági szinten. Az tanács vb elnökhelyettese, előadó, Zentai Béla, az Or­Kovács Imre, a Csongrád szágos Műszaki Fejlesztési megyei tanács vb elnökhe- Bizottság elnökségének tag­lyettese, Hoffmann Márton, ja ennek megfelelően főként az SZMT tiktára, Szögi Bé- ^ oldaláról közelítette la. a KISZ Csongrád megyei meg a kérdést. Arról Be­Vendéglátóipari tanulók versenye A Kereskedelmi és Ven­déglátói pari Tanulóiskola, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, a Csongrád Megyei Vendéglátói pari Vál­lalat és a Hungária Vállalat felszabadulásunk évforduló­ja alkalmából versenyt ren­dezett a vendéglátóipari ta­nulók részére. Az első na­pon, csütörtökön a Tisza Szálló hangversenytermében a felszolgáló tanulók terí­tésben mérték össze tudásu­kat Munkájuk igen ötletes és ízletes volt. Az első Dur­kó István harmadéves, a második Juhász Jenő és Ponta László másodéves, a harmadik Csehó József har­madéves tanuló lett. Mind­hárman a Hungáriától. Tegnap, pénteken a Bú­bosban a cukrászok ás a szakácsok versenyeztek. A cukrászok között Ördögh Géza, a vendéglátó másod­éves tanulója végzett az el­ső helyen, második Ács Mi­hály, harmadik Vörös Lász­ló lett, a Hungária két har­madéves tanulója. A szaká­csok vetélkedéséből Török Mihály harmadéves került ki győztesen, a második és a harmadik helyen Szél Fe­renc harmadéves és Szilasi Erzsébet másodéves oszto­zott. ök mindhárman a Vendéglátóipari Vállalat ta­nulói. A díjakat Mari Kál­mánná. a városi KlSZ-bi­zottság osztályvezetője ad­ta át a nyerteseknek. A most hetedszerre meg­rendezett vendéglátóipari tanulóverseny színvonala magasabb volt a korábbiak­nál, s azt bizonyította, hogy a szakember-utánpótlás jó úton halad. zélt, hogy a tudomány mindinkább termelőerővé válik, a műszaki fejlesztés a nemzeti jövedelem nö­velésének elengedhetetlen eszköze. Mivel a gyártmány, a gyártás, a gyár, a szer­vezet és a káderek fejlesz­tése egyenrangú része a mű­szaki fejlesztésnek, ez er­re irányuló tevékenység a műszaki és a közgazdasági tudományok közös feladata. űz orosz nyelvi beszédverseny eredményei Az úttörőmozgalom fenn- Csonka Katalin, a kisteleki állásának 20. évfordulója Petőfi utcai Általános Is­tiszteletére a KISZ, a Mű- kola tanulója, a VIII. osz­velődésügyi Minisztérium és tályosokét Hernádi András, a Magyar—Szovjet Baráti a Szálléri sugárúti Altalános Társaság orosz nyelvi be- Iskola tanulója nyerte. A szédversenyt hirdetett az ál- nem orosz tagozatos VII. talános iskolás tanulók szá- osztályosok közül Garam­mára. A beszédverseny szegi Mária, a Tanárképző Csongrád megyei és szegedi Főiskola II. sz. Gyakorló Ál­városi döntőjét a közel- talános Iskolájának tanuló­múltban rendezték meg az ja. a VIII. osztályosok kö­Üttörőházban. Az orosz ta- zül Nagy Albert, a Móricz gozatos osztályok VII. osz- Zsigmond Általános Iskola tályos tanulóinak versenyét tanulója lett az első. Fenyőrndfa 8—15 cm átmérőjű 3—6 fm­es fm-ként 9.— Ft Akác-, fenyő- és olajfarőzse minden mennyisegben Kapható Haladás Tsz. Forráskút. Ügyintéző: Molnár István főkönyvelő. Telefon: For­ráskút 13 xS. 63 264 Tflzelő-. épltéstanyas­és egyéb szállításokat vállal Móra Ferenc Mgtsz Sze­ged. Bocskai u. 3/b. Tele­fon: 42-22. és TÜZF.P meg­rendelőiroda. Attila u. xK. 119. zárta: Szécsi József vezény­letével Liszt Magyar ünne­pi dal-át adták elő. V. M. KI PER Ny O • A hazánkban harcolt lyos Károly, kitűnően ért ah­bolgár katonák életéből dol- hoz, hogy rövid néhány perc gozott fel lélektani mélysé- alatt is sokat érzékeltessen geket feltáró epizódokat A a frontkatonákat gyötrő nő című novellájában. Geor- problémákból. A fiatal sze­gi Markov bolgár prózaíró, replők ambiciózusan igye­Irása tv-változatával vezet- keztek véghezvinni a rende­ték be csütörtökön este azt ző és alkotótársa. Aczél Já­a műsortípust, melyet Irodai- nois elgondolásait; közülük mi miniatűr címmel szándé- különösen a Szegedről elszár­koznak rendszeresíteni. mázott Tordy Géza tett tanú­Már a csütörtöki kísérlet- ságot jellemformáló képes­tel is bebizonyosodott, hogy ségéről, de tetszett Tahi ezeknek az éremművészet fi- Tóth László és Iglödi István Wmságaihoz hasonlóan ls­megmunkált, „irodalmi kis- • A tv Levante vizein plasztikáknak" nagy a vonz- címmel indított el csütörtö­ereje. Kivételes módon al- kön egy másik filmsoroza­kalmas arra, hogy apró, tot is. Ebben a kisfilmben a mégis pszichikailag alapos, MAHART Székesfehérvár összetett, vérbeli tv-műsort nevű kereskedelmi áruszálli­produkáljanak belőlük. tó hajójának útját örökítet­A nő cimmel vetitett apró ték meg az operatőrök, tv-játék rendezője, Eszterga- D. E. A Requiemtől a realizmusig Kohán György képei előtt Tárlatokon találkoz­tunk néhányszor, s érthetet­len, de minden alkalommal úgy beszélgettünk, mintha évtizedek óta ismernénk egymást Elgyszer elmentem a lakására Hódmezővásár­helyen, rövid vizitnek szánt látogatásra, de ebből fél éjszakát vitt el a „röpke" látogatás. S mi volt a té­ma? Az élet, amely derűt fakaszt, keserűséget hoz, magasába lendít és a mély­be ejt, s csak egy biztos, értelmes kapaszkodót kínál: e munkát K oh árinak is ezt kínálta. De érdekesebben, gyötrelmes-szebben, mint másoknak. Mikor nagyanyja házának fehérre meszelt oldalsó fa­lát üszkös kóróval — ex volt a csintalan, gyerek fe­kete ceruzája — készített rajzokkal ékesítette, hasaon­talansággal illették, mert a haszon a kukorica flattyazá­sáhan volt A polgári is­kola után az otthoni ko­vácsi naskodás is hasznos volt, de Kohánt elvitte a ceru2» ereje Glatz Oszkár­hoz. Budapestre. Nappal dol­gozott, mindenféle munkát fölvállalt hogy ennivalója és kvártélya legyen — s es­te a mesteré volt Festeni akart. 5 az első két kép a ki állításon — a suttyó kor- realitásokat ban levő művésztől — ma- művészetére gáia vonta az egyház „fi­gyelmét". Az egyik a Requi­KOHAN GYÖRGY Fordult a anélkül, hogy túlkompenzál­ná a változót, anélkül, hogy rikítóra cifrázná azt, ami komor, amibe csak beleját­szik a derű. A paraszti élet az 6 világa, s ezt az életet nem nyögetik már osztály­gyűrűs szorítók, a friss, egészséges levegőt szippantó­kon azonban — kívül is és belül is — érződik múlt történelmünk elpárolgó le­vegője is. A paraszti élet­forma átmeneti stádiumá­nak művészi megörökitője Kohán. A régi és az új harcának néma drámája iz­zik a parasztasszony ar­cán, az utcasarki ház szí­neiben, az együvé tartozó házsorokban, s a monumen­tális vonásokban a letiport­ságából egyenesedő, föltörő osztály szimbóluma egy-egy kép. A képeken var Kőbán életútja is. A feszülő bel­ső indulatok fölizzása, amely sisteregve csap a formába, dinamikusan, vadul, radar­szerűen futnak a színek, hogy végül a megformált egészben ébredezzenek. Az élet nagy viadalának lendü­letei ezek. melyek erőseb­beknek bizonyultak minden fizikai és lelki megrázkód­tatásnál, koplalásnál és ron­gyoskodásnál, mellőzöttség­nél, acsarkodásoknál és túl­zásoknál. A mindezeket el­söprő indulat olyan ma­világ, Kohán kereső, érző termékeny! tő- ^ ?n.nhtí?U S munkásfiatalom, g^'hőfököí"égő'telső "tóz, 1959-ben Budapesten első alTlely ^ ^ művéf£7 nél lehet. A művészet tüze , „ „ , . minden szépet és min­kozonseget ^n kínt föléget - ha való­. lizmusnak ^ „ivedben lobog —, tatta a gyerek Kohan fest- olyan elemi erejű jelentke- hogy végül a művászet QJ. zése volt ez, amelyre még tórán ^we a Kohánt ismerők sem szá­első em volt; nagy oszlopok kő- nagyhatású kiállítása meg­zött áll a vértanú és ke- döbbentette a szakembereket zében tartja saját fejét és a műértő Glattfelder püspök eltávolít- egyaránt A realizmusnak menyeit. Az első életpofont követ­el magát a hordozóját Kohán drámai­te a másik. Pénz híján el- flottak. Sokan akkor azt ^ a viaskodást. har­maradt Glatzi-mestertől. Most már csak egy volt hát­ra, annyi pénzt összetróge­cot is tükrözi, amelyet mű­hitték, hogy ez művészeté­nek csúcsa! De az igazi vésszé válásáért folytatott, amulat 1965-ben történt a * Nemzeti Galéria Kohán-ki­rolni, mindegy milyen mun- r -I kávai, s eljutni Párizsba. A állításán. Kétszáznál tobb uj mű, melyek egyenként egy­^^ egy életdarabkák, de ösz­ra "futoss az* Jföi*~f«- fűkben ^^tJT e. a oeoso raiuoi­tő három pengővel a zsebe- J*«t -^^t mat. Beszélgetünk minderv megkoplalt, megrongyosko­dott pengők csak útiköltség­Most Itt ülünk a gedi klinika egyik orvosi szobájában. A frissen mű­tött Kohán feszes tartással nyomja el a belső fájdal­ben ballagott a fényes Champs Elysées^n. Először munkát nézett, hogy enni­valóra jusson, s azután a piktúra berkeit járta, hogy tizennégy hónapos küzdelem után visszatérve, széjjel­nézzen saját hazájában. 1938-ban önálló kiállítá­sán a fővárosban számot adott a hazad valóságról. Húsz életnagyságú képén ott zokogott a magyar parasz­ti valóság, s ennek döbbene­te kétféleképpen hatott: Rudnaiék nagyon szépnek találták, ígéretes jövőt mondtak Kohánnak. De a kultusztárca minisztertaná­fél érői. Már tudja, hogy a kormány Kossuth-díjjal méltatta közel négy évtize­des művészi pályáját. Lát­hatóan örül az elismerés­nek, s újra erőt vesz raj­ta a belső feszültség. Dol­gozni szeretne már. A vá­formált mai és holnapi va- S^t «•* íAc-ííiro birodalmában era hiteles, nagy művészi tö­kéllyel formált maiság! Me­gint jöttek és azt mondták: „I2z a csúcs, ennél na­gyobb már nem lehet". Űj­ra tévedtek. Kohán ban olyan belső tűz izzik, amely magasabbra löki az ecsettel formált lóságot. • ^ m.Mn . Csak odavetette?!. Milyen indítékok vezették közömbös dolgokról szólna, a iestot - en ezt kutatom mondja művészi ara poeö­egy-egy kepe előtt és a ma- káját: mindig «z igazat ad­pm módján keresem a vá- „j. „Ami belső meggyőződé­laszt. Ésszel ertem, hogy az sem, én mindig azt mo«v­alföldi realizmus iskolájá- dom." Festményeiben tűk­höz tartozó művész Kohán röződTk ez a művészeti csosa azt látta benne, hogy is bizonyos értelemben kö- „g aki hamisan alkot.' hot W " vetője és továbbfolytatója így, hol úgy, az nem lehet „ez itt a bolsevizmus' Szükségtelen ecsetelni a az alapító elődöknek: Tor­művészsorsot. A bolseviz- nyainak, Rudnainak, Kosz­mus vádja elegendő volt az tának, Endrének. Követője éhhalálra ítéléshez. A má- és folytatója, de csak alko­igazl művész." Igaza az ilyen ember nem doígou­ta föl magában a valósá­got ós ezért nem is tod az sodik világháború vérziva- tási módszerben és életlá- élet mélyére érni: „művó­tara megrázta az országot, tásban. Művészi kifejező szete" kétes értékű. Kohán háborúellenes eszmé- eszközeiben, a valóság meg- • lése — már 1942-ben — egy jelenítésében már: Kohán! Gratalélank n IQM. monumentális háborús fres- Mi minden játszák ebbe be- ^„u_rin rrnhi^ ez,.­kón tükröződött. Jóakarói ^P1 alí?? .Kohán le­beszélték le, hogy nyilvános­ságra vigye, mert a Gestapo Kohán nemcsak értelemmel, érzelemmel is azonos a má­val. S a ma nem azonos a nagy elődök világával. Ko­hán érzékeli az újat is. kószák nagy alkotásait. kivégezteti érte. Hallcatott a tanácsra, s csak L948-ban került bemutatásra Buda­pesten. Szombat, 1966. április 2. DBL'MAGYAROASZÁt K

Next

/
Oldalképek
Tartalom