Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

Nyolcvan éve született Latinka Sándor Nyolcvan évvel ezelőtt, 1886. március 24-én szüle­tett Lakatos fia volt sze­gényparasztok unokája. Nagy nehézségek között tanult, szívós akaraterővel, tudásvággyal. Végigbaran­golta Erdélyt, Romániát, eljutott Párizsba is, sami­kor hazatért, huszon-egy­néhány éves korában, egy gépészmérnöki irodában kezdett dolgozni. Budapes­ten belépett a Vasmunká­sok Szakszervezetébe, öt nyelven beszélt, gazdag ta­pasztalatokkal rendelke­zett. Hamarosan a szociál­demokraták hetedik kerü­leti szervezetének vezetője lett. A világháborúban mint műszaki tiszt az olasz fronton, majd Ukrajnában szolgált. Amikor győzött az őszirózsás Forradalom, s napirendre került az év­százados történelmi per döntése, hogy a hárommil­lió koldus végre saját föld­höz jusson. Latinka Sándor a szegényparasztság élvo­nalába állt. szervező titká­ra lett a földmunkások or­szágos szövetségének. Ké­sőbb Somogyba ment, s ott néhány hét alatt megnyer­te százak és ezrek szívét. Az emberek az önzetlen, tisztahitű, tántoríthatatlan forradalmárt ismerték meg benne. A nagybirtok hazájában kétszáz somogyi földesúr­ral szemben hetvenhatezer koldus küzdelmét vezette a kenyérért, az életért. Meg­kezdték a földfoglalást. Az ő vezetésével alakították meg a magyar történelem­ben először a földművesek termelőszövetkezeti társu­lását a negyvennnégyezer holdas Eszterházy birto­kon. A Tanácsköztársaság ide­jén Latinka Somogy kor­mánybiztosa lett. Erős és fegyelmezett közigazgatást szervezett, olyan tisztvise­lőkkel, akik megértették, hogy minden képességük­kel a népet ke l szolgál­niuk. Amikor a Dunántúl déli részein ellenforradal­mi megmozdulások kezdőd­tek, kérlelhetetlen szigor­ral lépett fel ellenük. Amikor az első Magyar Tanácsköztársaság elbu­kott, amikor Latinkát és munkatársait sok száz más forradalmárral együtt Horthy tisztikülönítményei elfogták, felvetődött ben­nük a gondolat, hogy ezt a köztiszteletben álló, párat­lanul népszerű embert áru­lásra bírják, s megfosszák attól, ami számára az éle­ténél is drágább, a becsü­letétől. De Latinka Sándort sem az ígéretek, sem a kín­zások és gyötrelmek iszo­nyata nem tudta megtörni. Egy hónappal később, szeptem ber ti zenhatodikán éjjel a nádasdi erdőben meggyilkolták, s jeltelen tömegsírba taszították. Tóth Béla nem kérhet? Előre is elárulom, hogy nem nagy ügyről van szó. Áll a vita és a harc egy sü­tőipart szakmunkás és volt vállalatának vezetői között. A tét sem eget rengető: kö­rülbelül kétheti munkabért követel Tóth Béla sütősegéd a Szegedi Sütőipari Válla­lattól, mert úgy érzi, jogta­lanul jártak el vele szem­ben, amikor kénytelen volt megválni munkahelyétől. Inkább tanulságai vannak az ügynek, amelyeket nem is lehet pénzben kifejezni. Mindig megértéssel Tóth Béla, amikor elvé­gezte az 'általános iskolát, on ritka fiatalemberek kö­zé tartozott, akik a sütő­ipart választották leendő szakmájuknak. 1950-ben tet­te le a szakmunkásvizsgát, majd kétévi próbálgatás után 1952 januárjában a Sze­gedi Sütőipari Vállalatnál helyezkedett el. Különféle beosztásokban és üzemekben dolgozott a vállalat kebelé­ben. Ha azt kérték tőle, hogy a következő napon menjen a 6-os üzembe, mert ott van rá szükség, szó nélkül ele­get tett a kérésnek. Ha táb­lánál kellett dolgoznia, ott dolgozott, ha kemencénél, akkor ott végezte munkáját. Tizennégy esztendeig dol­gozott a vállalatnál, mun­kája ellen különösebb kifo­gás nem volt sohasem. A másfél évtized alatt nem mulasztott igazolatlanul és nem késett el egyszer sem. Volt üzemvezetője mondta jellemzéséül, hogv nem tar­tozott a legjobbak közé, de a gyengék közé sem. Ren­desen elvégezte a munkáját, mint a legtöbb ember. Ta­lán egy hibája lehetett, amelyet nem tagadtak leve­zetői sem; „Elég szabad­szájú, megmondja, ami a szívén fekszik ..." Annyit még Tóth Béla rta­cionáléjához, hogy két kis­gyermeke van, egyik négy­éves, a másik pedig hathó­napos. A felesége is megbe­csült dolgozó egyik szegedi üzemben. Tóth Béla jelenleg a tömegcikk ktsz-nél, a zo­máncozó részlegben dolgozik sütősegédi képesítésével mint segédmunkás. Kérés az utolsó A Somogyi-könyvtár kincsesházából AZ OLVASÓTEREM Ha könyvtárat látogató embereket megkérdeznének, hogy hol érzik igazán a „ge­nius loci", a hely szellemé­nek érzékletes jelenvalósá­gát, minden bizonnyal az ol­vasótermet említenék. Könyvtárunkat gyűjtemé­nyének gazdagsága miatt mél­tán nevezik kincsesháznak. S talán helyénvaló az a ha­sonlat is, hogy a könyvtár olvasóterméből pedig bűvös szezám-kapuk nyílnak, ahon­nét « tárház folyosói bárki­nek m szavára feltárulnak. Az a több mint háromszáz­ezer mű, amely a könyvtár polcain sorakozik, illetve amit ebből a hatalmas anyagból kiválaszthatnak, maradéktalanul hozzáférhető bárki száméra. Eredeti kéziratok Az olvasóteremben kézbe lehet venni a könyvtár bár­milyen anyagát, azt is, ami különben — otthoni haszná­latra — nem kölcsönözhető. Eredeti kéziratok (pl. Kos­suth-levelek), egypéldányos művek, ritkaságok, plakátok, nyomtatványok, zeneművek, albumok stb., egyszóval min­den, amivel a könyvtár ren­delkezik. Fellelhető itt szin­te valamennyi népszerű és tudományos hazai folyóirat számos külföldi folyóirattal együtt. A könyvtár nyolcvan külföldi folyóiratot járat, belföldi folyóirat százkilenc­venhét darab érkezik. Mind­ezt kiegészíti tizenegy nyom­daköteles példány, huszonöt darab rendszeresen küldött és hét darab esetenként ajándékozott folyóirat, össze­sen tehát háromszázhúsz ha­zai és külföldi folyóirat ad számot az olvasóterem láto­gatóinak a világ eseményei­ről. a jelenkor szinte minden politikai, tudományos, mű­vészeti és egyéb megnyilvá­nulásáról. Ezenkívül az ol­vasóteremben mintegy há­romezer kötetnyi kézikönyv­tári mű használható. Az olvasóteremhez kapcso­lódó tájékoztató szolgálat révén az olvasók olyan anyaghoz is hozzájuthatnak amivel a könyvtár maga nem rendelkezik. Fennáll ugyanis az a lehetőség, hogy könyv­tárközi kölcsönzés keretében az olvasó igénye szerint bár­milyen anyagot — akár kül­földi könyvtárakból is — megszerezzünk. 1965-ben például 305 könyvet és 7537 egyéb könyvtári egységet (fényképeket, reprodukció­kat, negatívokat stb.) kér­tünk, illetve adtunk kölcsön. Olvasóink kérésére szerez­tünk be anyagot Moszkva, Berlin, Párizs, Bécs. Genf könyvtáraiból. Saját állomá­nyunkból kölcsönöztünk Moszkvába, Bécsbe. Dorl­mundba és többször Po­zsonyba. Hazai könyvtá­rainkkal állandósított kap­csolatunk van. Különösen gyümölcsöző az együttműkö­dés a szegedi Egyetemi Könyvtárral és a megyei könyvtárakkal. Ötvenszázalékos növekedés Olvasótermiünket elsősor­ban egyetemi és főiskolai hallgatók látogatják, de egyre növekvő számban kö­zépiskolai tanulók, értelmi­ségi dolgozók (tanárok, orvo­sok, mérnökök és egyéb szakterületek dolgozói), nyugdíjasok, munkások és — viszonylag kevesebb — pa­raszti olvasók is felkeresik. Az olvasólétszám a második ötéves során — 1961-től 1965-ig — több mint 50 százalékos növekedést mutat. 1961-ben a központi olvasó­terem látogatóinak száma 20 002 volt. az elmúlt évben pedig 30 826. öt év alatt 123 782 olvasó látogatta az olvasótermet. Legjelentéke­nyebben a főiskolai hallga­tók olvasói létszáma növe­kedett. de emelkedett a to­vábbtanuló dolgozók látoga­tói száma is. A könyvtár a tudományos kutatás számára volt iga­zán mindig is kincsesbánya. Ezzel a lehetőséggel sokan élnek ma is, és számos nagy jelentőségű tudományos munka látott napvilágot a Somogyi-könyvtár forrásai alapján. Egvetemi tanárok, tudósok, tudományos kuta­tók dolgoznak rendszeresen a gyűjtemény kimeríthetet­len anyagában. Egyetemi, főiskolai végzős hallgatók találnak témát és anyagot — évről évre ismétlődő hul­lámban — a könyvtár folyó­irat gyűjteményében. Külö­nösen történész és irodalom­szakos hallgatók fedezik itt íel mindazt, ami munkájuk­hoz szükséges. Újabban — tanáraik vezetésével — kö­zépiskolai tanulók is végez­nek kollektív helytörténeti kutatást a helyi és vidéki folyóiratállományban. Elő­szeretettel lapozgatják a Dél­Magyarország és a Tiszatáj régi évfolyamait. Zavartalan munka A könyvtár az elmúlt üt év egyik fő feladatának te­kintette, hogy a helybenolva­sás és tanulás lehetőségeit minél eredményesebben meg­oldja. Állandóan fejlesztet­tük a törzsállományt. A le­hetőségekhez mérten besze­reztük az egyetemi, főiskolai és középiskolai tematikák alapján kijelölt kötelező iro­dalmat. Ezeket főként leve­lező tanulók vették igénybe. Növeltük a korszerű szak­és ismeretterjesztő könyvek számát. Azt szeretnénk, ha a különböző területeken dol­gozó szakemberek még haté­konyabban vennék igénybe meglevő, már jelenleg is gazdag szakirodalmi állomá­nyunkat. A szakállomány gyarapítását a könyvtár egyik legfontosabb beszerzé­si feladatának tekinti. Ezzel elsősorban az ipari üzemek­ben dolgozó szakemberek­nek kíván segítséget nyúj­tani. A harmadik ötéves terv anyagi erőinek számottevő gyarapodását ígéri. Mindent elkövettünk annak érdeké­ben, hogy a törzsállományt a legteljesebb mértékig ki­fejlesszük, valamennyi állo­mánycsoport szakirodalmát bővítsük, s az olvasóterem­ben messzemenően biztosít­suk a zavartalan munka minden feltételét. Szeretnénk továbbra is segítséget nyújtani minden­kinek, akit a kutatás szenve­délye. a tanulás feladata, az ismeretszerzés vágya vezet : Szeged híres kincsesházának szellemi birodalmába. Szabó Imre pillanatban Miért vált meg volt mun­kahelyétől tizennégy eszten­dei folyamatos munkavi­szony után? S egyáltalán meg kellett-e válnia tanult szakmájától? Nem hiszem, hogy ez lett volna az egye­düli megoldás. De lássuk a tényeket. 1965 november végén Tóth Béla felesége megbetegedett és kezelésre, ápolásra szo­rult. De nem is elsősorban a beteg asszony igényelte az ápolást, hanem a két gye­rek. Ki segítsen, ha nem a férj? Tóth Béla ezért no­vember 27-én este telefonált az üzemvezetőjének, hogy engedélyezzenek neki né­hány napos távolmaradást, hogy a beteg feleség helyett a kisgyermekeket elláthas­sa. Az üzemvezető elutasí­totta a kérést. Jog szerint talán igaza is volt, hiszen az utolsó pillanatban beje­lentett távolmaradást nehéz már helyrehozni, átszervez­ni, s végeredményben sütő­iparról van szó. Erre azonban számítani kell egy sütőüzemnek is, hi­szen a helyzet fordított is lehet: nem a feleség beteg, hanem Tóth Béla betegszik meg. Akkor mi történik? Tudomásul veszik és rugal­mas szervezéssel, átcsoporto­sítással biztosítják a terme­lést. A kérelem elutasítása után Tóth Béla elment a körzeti orvoshoz, aki iga­zolta és indokoltnak találta a férj otthonmaradását, ja­vasolta, hogy szabadságát vegye igénybe. S most következik a fo­nák helyzet: Tóth Bélának az év utolsó hónapjára még öt nap szabadsága volt a vállalatánál. A kérése csu­pán ennyi: adják ki az öt nap szabadságot, hogy gyer­nekeit gondozza felesége helyett. Magával vitte az or­vosi igazolást is, de a vál­lalat vezetői nem vették fi­gyelembe a jogos kérést. Sőt úgy nyilatkoztak, hogy a már elmulasztott három napot is igazolatlan mulasz­tásnak minősítik. A szak­szervezet megyei titkárá­nak közbenjárására volt szükség, hogy igazolják a hiányzó napokat. Bár an­nak ellenére is igazolatlan­nak vették az utolsó napot és nem voltak hajlandók a kért szabadságot kiadni. Hajthatatlanság Tóth Béla hirtelen és szó­kimondó ember. Vitatkozott igazgatójával és gyártásve­zetőjével, majd kijelentette, hogy megválik munkahelyé­től, felmondja állását. ..Tes­lák — mondták neki — nyolc nap múlva — meg­kapja a könyvét és Ítész." Tóth hazament és várta a munkakönyvét, de helyette csak egy értesítést kapott, hogy felmondását elfogad­ják, és tizenöt nap eltelté­vel mehet. Tóth ezt az ér­tesítést nem tanulmányoz­ta alaposan, s nem értette annak jogi következménye­it sem. Várta a nyolc na­pot, ahogyan szóban ígér­ték a könyve kézbesítését. Amikor nyolc nap után nem jött meg a munka­könyve, személyesen keres­te fel a vállalatot. Ott hoz­ták tudomására, hogy már nyolc napja igazolatlanul hiányzik, s ric""T>b«r első­iéi bejegyzései rézébe ad­ták a könyvet decembe • 9­én. Most követeli annak a kiesett nyolc napnak a mun­kabérét és a ki nem vett öt nap szabadság igazolását új munkahelyére. Ismétlem: lehet, hogy jogilag nincs igaza Tóth Bélának, ezt majd eldöntik a területi döntőbizottság tárgyalásán, ahová a fellebbezését be­nyújtotta. Emberség és erkölcs szerint De igaza van Tóth Bélá­nak emberileg, erkölcsileg. Hát Tóth Béla nem kér­het a vállalatától?! Csak a vállalat kérhet? Amikor műszakcseréről, más munka­beosztásról és a szabadság kiadásáról van szó? Ez az, amit nehéz megmagyarázni ós sajnos erre az esetre már nincsen paragrafus sem. Itt már az emberi megbecsülés, a humánum, a megértés do­miinál. Nem is oly régen arról írtunk, hogy a sütőipar szakmunkás-utánpótlás ne­hézségeivel küzd, hogy nem mennek a fiatalok péknek. Tóth Béla 34 éves fiatalem­ber, 14 éve dolgozott fo­lyamatosan a vállalatnál. Vajon törvényszerű volt-e ez a megválás? Nem hin­nénk! Csak egy kicsiny megértésre lett volna szük­ség. Kár volt vándorbo­tot dobni a megértő szó helyett. Azt mondják, hogy Tóth sem feddhetetlen — le­het, de... Az ügy sem naigy. csak a tanulságai le­hetnek érdekesek. Gazdagh István A selyemipar újdonságai Az idén a selyemipar a műszálak felhasználásának kiszélesítésével gyarapítja gyártmányválasztékát. Az olyan régi, ismert textil­anyagok, mint pjéldául a p»­ké, a panama, a batiszt. a muszlin, a zsorzset, amelyek isimét divatba jönnek, új alapanyagokból, műselyem­ből, szintétikus fonalból, il­letve ezek keverékeiből ké­szülnek. Már megkezdődött a px>­liészter-piké próbagyártása. Egyelőre csak fehér lesz kapható, míg a műszál-piké színes és csíkos mintázatú. A szintétikus batiszt — amelynek gyártása már fo­lyik — Lucia néven kerül forgalomba. Tavaszi újdon­ságnak szánják a szinteti­kus fonallal átszőtt Neg­rát és Liverpoolt, mindket­tő plasztikus mintájú, dorrv­borhatású kelme, az egyik könnyebb. fonala véko­nyabb. Készülnek a tiszta­selyem santungot helyette­sítő textíliák, műselyem ós műszál, valamint burettfo­nal keverékéből, gyártanak poroz jerseyhez hasonló blúz és ruhaanyagokat és a selyemipar gyártmányai között található a durva, zsákszövésű kosztümkelme is. A gyártmányok egy másik csopx>rtját kizárólag köpenyre, a most divatos komplékabátokra szánták. A selyemipar gépparkjának gyarapítása lehetővé teszi, több jacquard-szövésű textil exportálását Ipari tanulok tavaszi szabadsága A munkaügyi miniszter 122/1965 (17) Mü. M. számú utasítása a szakmunkás­tanuló-intézetek. iskolák és a szakmunkástanuló-inté­zetekben szervezett szakkö­zépiskolák 1905/66. tanévi munkarendjéről — mely a Munkaügyi Közlöny 1965. augusztus 13-i számában je­lent meg — tartalmazza egyebek között a tavaszi szünet idejét, s rendjét is. Az utasítás szövege szóki­hagyás következtéiben érte­lemzavaró módon jelent meg. Amint a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának 6378/1966. szá­mú körlevele közli, az uta­sítás 10/b pontja harmadik bekezdését a következőkép­pen kell értelmezni: A szakmunkástanulók szá­mára a tavaszi szünet alatt az elméleti oktatás minden évfolyamban szünetel. A gyakorlati oktatás ugyan­csak szünetel az iskolai tan­műhelyekben, továbbá — a magánkisápari tanulók kivé­telével — előképzettségre, szakmákra és képzési for­mákra való tekintet nél­kül mind a nagyüzemi; mind a helyi állami és szö­vetkezeti ipari képzésben a termelőüzemekben, munkál­tatóknál foglalkoztatott ta­nulók számára: 3 éves kép­zés esetén az első két év­folyamon (ez jelent meg té­vesen a Közlönyben), egy­és kétéves képzés esetén az első évfolyamon. A képzési idő utolsó évében, továbbá a magánkisiparban foglalkoztatott tanulóknál minden évfolyamban foly­tatódik a gyakorlati oktatás a tavaszi szünetben, kivéve azokat a napokat, amikor iskolai oktatás lenne. Eze­ken a napokon az ösztöndíj, tanulóbér és a tanulók fog­lalkoztatása az iskolai taní­tási napokkal azonos elbírá­lás alá esik. Az iskolai ok­tatási szünet napjain te­hát a tanulókat nem sza­bad gyakorlati munkára be­rendelni. A munkaügyi miniszter utasítása szerint a tavaszi szünet április 3-tól április 11-ig tart. BENÁ VILLAMOSOK Tegnap, szerdán délután 18 óra 36 perckor Szegeden megtorpant az összes vona­lon a villamosközlekedés. A hibát azonnal keresték, hogy hol történt a felsővezeték­sz-i leadás. Amíg ezt megta­lálták, addig szünetelt a for­galom az összes vonalakon, mintegy 25 p>erci.g. A hibát a Széchenyi téren találták meg, közvetlenül a közpon­ti megállónál. Peták József, a közleke­dési vállalat ' igazgatója tá­jékoztatásul közölte, hogy egy csuklós villamos áram­szedője akadt bele a felső vezetékbe, s emiatt állt le a forgalom, később már csak Szeged-állomás és Ró­kus között több mint 2 óra hosszat. A váratlan hiba­forrás kijavításához hozzá­kezdtek még az est folya­mán. Sajnos, meglehetősen sók idő telt el, amíg a hiba ki­javítására illetékes szakem­bereket megtalálták. Három­negyed 8-kor még mindig állt a forgalom az l-es vo­nalon. Kérdés: nem lehet­ne jobban felkészülni ins­pekciós szolgálattal az ilyen nem várt hibák gyorsabb ja­vítására? Ismét van szlhmpairon A szegediek három hét óta hiába keresik az üzle­tekben a szifonp-trónt, mindenütt azt a választ kapják: „rendeltünk, de nem szállítottak". A szifon­piaitron kifogyásának híre eljutott a városi tanács ke­reskedelmi osztályához is, ahol azonnal felvették a kap-cri-tot a Csongrád me­gyei FÜSTÉRT V-M'aittt.si Kiderült, hogy a:-- 'ső ne gyedévre leszállított csere­patronok mind kifogylak és ezért nem érkezett újabb szállítmány. A kereskedelmi osztály intézkedett, hogy sürgősen biztos/fsanak. A héten végre meg is érke­zett a várvavárt p*atron, s a 14 ezer doboz kiszállítá­sát már meg is kezdték a szegedi üzletekbe. Ez eddig rendben is van, hiszen a 14 ezer doboz pat­ron nAhánv naora megoldja a in ' de mi lesz a 'IÜ"'") '- 'rézer '-ttnapos ün­nepre ? Jó lenne, ha a keres­kedelem most már előre gondoskodna elegendő meny­nyiséeű szifon Da trónról. Csütörtök, 1966. március 21. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom