Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

Nyolcvan éve született Latinka Sándor Nyolcvan évvel ezelőtt, 1886. március 24-én született Lakatos fia volt szegényparasztok unokája. Nagy nehézségek között tanult, szívós akaraterővel, tudásvággyal. Végigbarangolta Erdélyt, Romániát, eljutott Párizsba is, samikor hazatért, huszon-egynéhány éves korában, egy gépészmérnöki irodában kezdett dolgozni. Budapesten belépett a Vasmunkások Szakszervezetébe, öt nyelven beszélt, gazdag tapasztalatokkal rendelkezett. Hamarosan a szociáldemokraták hetedik kerületi szervezetének vezetője lett. A világháborúban mint műszaki tiszt az olasz fronton, majd Ukrajnában szolgált. Amikor győzött az őszirózsás Forradalom, s napirendre került az évszázados történelmi per döntése, hogy a hárommillió koldus végre saját földhöz jusson. Latinka Sándor a szegényparasztság élvonalába állt. szervező titkára lett a földmunkások országos szövetségének. Később Somogyba ment, s ott néhány hét alatt megnyerte százak és ezrek szívét. Az emberek az önzetlen, tisztahitű, tántoríthatatlan forradalmárt ismerték meg benne. A nagybirtok hazájában kétszáz somogyi földesúrral szemben hetvenhatezer koldus küzdelmét vezette a kenyérért, az életért. Megkezdték a földfoglalást. Az ő vezetésével alakították meg a magyar történelemben először a földművesek termelőszövetkezeti társulását a negyvennnégyezer holdas Eszterházy birtokon. A Tanácsköztársaság idején Latinka Somogy kormánybiztosa lett. Erős és fegyelmezett közigazgatást szervezett, olyan tisztviselőkkel, akik megértették, hogy minden képességükkel a népet ke l szolgálniuk. Amikor a Dunántúl déli részein ellenforradalmi megmozdulások kezdődtek, kérlelhetetlen szigorral lépett fel ellenük. Amikor az első Magyar Tanácsköztársaság elbukott, amikor Latinkát és munkatársait sok száz más forradalmárral együtt Horthy tisztikülönítményei elfogták, felvetődött bennük a gondolat, hogy ezt a köztiszteletben álló, páratlanul népszerű embert árulásra bírják, s megfosszák attól, ami számára az életénél is drágább, a becsületétől. De Latinka Sándort sem az ígéretek, sem a kínzások és gyötrelmek iszonyata nem tudta megtörni. Egy hónappal később, szeptem ber ti zenhatodikán éjjel a nádasdi erdőben meggyilkolták, s jeltelen tömegsírba taszították. Tóth Béla nem kérhet? Előre is elárulom, hogy nem nagy ügyről van szó. Áll a vita és a harc egy sütőipart szakmunkás és volt vállalatának vezetői között. A tét sem eget rengető: körülbelül kétheti munkabért követel Tóth Béla sütősegéd a Szegedi Sütőipari Vállalattól, mert úgy érzi, jogtalanul jártak el vele szemben, amikor kénytelen volt megválni munkahelyétől. Inkább tanulságai vannak az ügynek, amelyeket nem is lehet pénzben kifejezni. Mindig megértéssel Tóth Béla, amikor elvégezte az 'általános iskolát, on ritka fiatalemberek közé tartozott, akik a sütőipart választották leendő szakmájuknak. 1950-ben tette le a szakmunkásvizsgát, majd kétévi próbálgatás után 1952 januárjában a Szegedi Sütőipari Vállalatnál helyezkedett el. Különféle beosztásokban és üzemekben dolgozott a vállalat kebelében. Ha azt kérték tőle, hogy a következő napon menjen a 6-os üzembe, mert ott van rá szükség, szó nélkül eleget tett a kérésnek. Ha táblánál kellett dolgoznia, ott dolgozott, ha kemencénél, akkor ott végezte munkáját. Tizennégy esztendeig dolgozott a vállalatnál, munkája ellen különösebb kifogás nem volt sohasem. A másfél évtized alatt nem mulasztott igazolatlanul és nem késett el egyszer sem. Volt üzemvezetője mondta jellemzéséül, hogv nem tartozott a legjobbak közé, de a gyengék közé sem. Rendesen elvégezte a munkáját, mint a legtöbb ember. Talán egy hibája lehetett, amelyet nem tagadtak levezetői sem; „Elég szabadszájú, megmondja, ami a szívén fekszik ..." Annyit még Tóth Béla rtacionáléjához, hogy két kisgyermeke van, egyik négyéves, a másik pedig hathónapos. A felesége is megbecsült dolgozó egyik szegedi üzemben. Tóth Béla jelenleg a tömegcikk ktsz-nél, a zománcozó részlegben dolgozik sütősegédi képesítésével mint segédmunkás. Kérés az utolsó A Somogyi-könyvtár kincsesházából AZ OLVASÓTEREM Ha könyvtárat látogató embereket megkérdeznének, hogy hol érzik igazán a „genius loci", a hely szellemének érzékletes jelenvalóságát, minden bizonnyal az olvasótermet említenék. Könyvtárunkat gyűjteményének gazdagsága miatt méltán nevezik kincsesháznak. S talán helyénvaló az a hasonlat is, hogy a könyvtár olvasóterméből pedig bűvös szezám-kapuk nyílnak, ahonnét « tárház folyosói bárkinek m szavára feltárulnak. Az a több mint háromszázezer mű, amely a könyvtár polcain sorakozik, illetve amit ebből a hatalmas anyagból kiválaszthatnak, maradéktalanul hozzáférhető bárki száméra. Eredeti kéziratok Az olvasóteremben kézbe lehet venni a könyvtár bármilyen anyagát, azt is, ami különben — otthoni használatra — nem kölcsönözhető. Eredeti kéziratok (pl. Kossuth-levelek), egypéldányos művek, ritkaságok, plakátok, nyomtatványok, zeneművek, albumok stb., egyszóval minden, amivel a könyvtár rendelkezik. Fellelhető itt szinte valamennyi népszerű és tudományos hazai folyóirat számos külföldi folyóirattal együtt. A könyvtár nyolcvan külföldi folyóiratot járat, belföldi folyóirat százkilencvenhét darab érkezik. Mindezt kiegészíti tizenegy nyomdaköteles példány, huszonöt darab rendszeresen küldött és hét darab esetenként ajándékozott folyóirat, összesen tehát háromszázhúsz hazai és külföldi folyóirat ad számot az olvasóterem látogatóinak a világ eseményeiről. a jelenkor szinte minden politikai, tudományos, művészeti és egyéb megnyilvánulásáról. Ezenkívül az olvasóteremben mintegy háromezer kötetnyi kézikönyvtári mű használható. Az olvasóteremhez kapcsolódó tájékoztató szolgálat révén az olvasók olyan anyaghoz is hozzájuthatnak amivel a könyvtár maga nem rendelkezik. Fennáll ugyanis az a lehetőség, hogy könyvtárközi kölcsönzés keretében az olvasó igénye szerint bármilyen anyagot — akár külföldi könyvtárakból is — megszerezzünk. 1965-ben például 305 könyvet és 7537 egyéb könyvtári egységet (fényképeket, reprodukciókat, negatívokat stb.) kértünk, illetve adtunk kölcsön. Olvasóink kérésére szereztünk be anyagot Moszkva, Berlin, Párizs, Bécs. Genf könyvtáraiból. Saját állományunkból kölcsönöztünk Moszkvába, Bécsbe. Dorlmundba és többször Pozsonyba. Hazai könyvtárainkkal állandósított kapcsolatunk van. Különösen gyümölcsöző az együttműködés a szegedi Egyetemi Könyvtárral és a megyei könyvtárakkal. Ötvenszázalékos növekedés Olvasótermiünket elsősorban egyetemi és főiskolai hallgatók látogatják, de egyre növekvő számban középiskolai tanulók, értelmiségi dolgozók (tanárok, orvosok, mérnökök és egyéb szakterületek dolgozói), nyugdíjasok, munkások és — viszonylag kevesebb — paraszti olvasók is felkeresik. Az olvasólétszám a második ötéves során — 1961-től 1965-ig — több mint 50 százalékos növekedést mutat. 1961-ben a központi olvasóterem látogatóinak száma 20 002 volt. az elmúlt évben pedig 30 826. öt év alatt 123 782 olvasó látogatta az olvasótermet. Legjelentékenyebben a főiskolai hallgatók olvasói létszáma növekedett. de emelkedett a továbbtanuló dolgozók látogatói száma is. A könyvtár a tudományos kutatás számára volt igazán mindig is kincsesbánya. Ezzel a lehetőséggel sokan élnek ma is, és számos nagy jelentőségű tudományos munka látott napvilágot a Somogyi-könyvtár forrásai alapján. Egvetemi tanárok, tudósok, tudományos kutatók dolgoznak rendszeresen a gyűjtemény kimeríthetetlen anyagában. Egyetemi, főiskolai végzős hallgatók találnak témát és anyagot — évről évre ismétlődő hullámban — a könyvtár folyóirat gyűjteményében. Különösen történész és irodalomszakos hallgatók fedezik itt íel mindazt, ami munkájukhoz szükséges. Újabban — tanáraik vezetésével — középiskolai tanulók is végeznek kollektív helytörténeti kutatást a helyi és vidéki folyóiratállományban. Előszeretettel lapozgatják a DélMagyarország és a Tiszatáj régi évfolyamait. Zavartalan munka A könyvtár az elmúlt üt év egyik fő feladatának tekintette, hogy a helybenolvasás és tanulás lehetőségeit minél eredményesebben megoldja. Állandóan fejlesztettük a törzsállományt. A lehetőségekhez mérten beszereztük az egyetemi, főiskolai és középiskolai tematikák alapján kijelölt kötelező irodalmat. Ezeket főként levelező tanulók vették igénybe. Növeltük a korszerű szakés ismeretterjesztő könyvek számát. Azt szeretnénk, ha a különböző területeken dolgozó szakemberek még hatékonyabban vennék igénybe meglevő, már jelenleg is gazdag szakirodalmi állományunkat. A szakállomány gyarapítását a könyvtár egyik legfontosabb beszerzési feladatának tekinti. Ezzel elsősorban az ipari üzemekben dolgozó szakembereknek kíván segítséget nyújtani. A harmadik ötéves terv anyagi erőinek számottevő gyarapodását ígéri. Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a törzsállományt a legteljesebb mértékig kifejlesszük, valamennyi állománycsoport szakirodalmát bővítsük, s az olvasóteremben messzemenően biztosítsuk a zavartalan munka minden feltételét. Szeretnénk továbbra is segítséget nyújtani mindenkinek, akit a kutatás szenvedélye. a tanulás feladata, az ismeretszerzés vágya vezet : Szeged híres kincsesházának szellemi birodalmába. Szabó Imre pillanatban Miért vált meg volt munkahelyétől tizennégy esztendei folyamatos munkaviszony után? S egyáltalán meg kellett-e válnia tanult szakmájától? Nem hiszem, hogy ez lett volna az egyedüli megoldás. De lássuk a tényeket. 1965 november végén Tóth Béla felesége megbetegedett és kezelésre, ápolásra szorult. De nem is elsősorban a beteg asszony igényelte az ápolást, hanem a két gyerek. Ki segítsen, ha nem a férj? Tóth Béla ezért november 27-én este telefonált az üzemvezetőjének, hogy engedélyezzenek neki néhány napos távolmaradást, hogy a beteg feleség helyett a kisgyermekeket elláthassa. Az üzemvezető elutasította a kérést. Jog szerint talán igaza is volt, hiszen az utolsó pillanatban bejelentett távolmaradást nehéz már helyrehozni, átszervezni, s végeredményben sütőiparról van szó. Erre azonban számítani kell egy sütőüzemnek is, hiszen a helyzet fordított is lehet: nem a feleség beteg, hanem Tóth Béla betegszik meg. Akkor mi történik? Tudomásul veszik és rugalmas szervezéssel, átcsoportosítással biztosítják a termelést. A kérelem elutasítása után Tóth Béla elment a körzeti orvoshoz, aki igazolta és indokoltnak találta a férj otthonmaradását, javasolta, hogy szabadságát vegye igénybe. S most következik a fonák helyzet: Tóth Bélának az év utolsó hónapjára még öt nap szabadsága volt a vállalatánál. A kérése csupán ennyi: adják ki az öt nap szabadságot, hogy gyernekeit gondozza felesége helyett. Magával vitte az orvosi igazolást is, de a vállalat vezetői nem vették figyelembe a jogos kérést. Sőt úgy nyilatkoztak, hogy a már elmulasztott három napot is igazolatlan mulasztásnak minősítik. A szakszervezet megyei titkárának közbenjárására volt szükség, hogy igazolják a hiányzó napokat. Bár annak ellenére is igazolatlannak vették az utolsó napot és nem voltak hajlandók a kért szabadságot kiadni. Hajthatatlanság Tóth Béla hirtelen és szókimondó ember. Vitatkozott igazgatójával és gyártásvezetőjével, majd kijelentette, hogy megválik munkahelyétől, felmondja állását. ..Teslák — mondták neki — nyolc nap múlva — megkapja a könyvét és Ítész." Tóth hazament és várta a munkakönyvét, de helyette csak egy értesítést kapott, hogy felmondását elfogadják, és tizenöt nap elteltével mehet. Tóth ezt az értesítést nem tanulmányozta alaposan, s nem értette annak jogi következményeit sem. Várta a nyolc napot, ahogyan szóban ígérték a könyve kézbesítését. Amikor nyolc nap után nem jött meg a munkakönyve, személyesen kereste fel a vállalatot. Ott hozták tudomására, hogy már nyolc napja igazolatlanul hiányzik, s ric""T>b«r elsőiéi bejegyzései rézébe adták a könyvet decembe • 9én. Most követeli annak a kiesett nyolc napnak a munkabérét és a ki nem vett öt nap szabadság igazolását új munkahelyére. Ismétlem: lehet, hogy jogilag nincs igaza Tóth Bélának, ezt majd eldöntik a területi döntőbizottság tárgyalásán, ahová a fellebbezését benyújtotta. Emberség és erkölcs szerint De igaza van Tóth Bélának emberileg, erkölcsileg. Hát Tóth Béla nem kérhet a vállalatától?! Csak a vállalat kérhet? Amikor műszakcseréről, más munkabeosztásról és a szabadság kiadásáról van szó? Ez az, amit nehéz megmagyarázni ós sajnos erre az esetre már nincsen paragrafus sem. Itt már az emberi megbecsülés, a humánum, a megértés domiinál. Nem is oly régen arról írtunk, hogy a sütőipar szakmunkás-utánpótlás nehézségeivel küzd, hogy nem mennek a fiatalok péknek. Tóth Béla 34 éves fiatalember, 14 éve dolgozott folyamatosan a vállalatnál. Vajon törvényszerű volt-e ez a megválás? Nem hinnénk! Csak egy kicsiny megértésre lett volna szükség. Kár volt vándorbotot dobni a megértő szó helyett. Azt mondják, hogy Tóth sem feddhetetlen — lehet, de... Az ügy sem naigy. csak a tanulságai lehetnek érdekesek. Gazdagh István A selyemipar újdonságai Az idén a selyemipar a műszálak felhasználásának kiszélesítésével gyarapítja gyártmányválasztékát. Az olyan régi, ismert textilanyagok, mint pjéldául a p»ké, a panama, a batiszt. a muszlin, a zsorzset, amelyek isimét divatba jönnek, új alapanyagokból, műselyemből, szintétikus fonalból, illetve ezek keverékeiből készülnek. Már megkezdődött a px>liészter-piké próbagyártása. Egyelőre csak fehér lesz kapható, míg a műszál-piké színes és csíkos mintázatú. A szintétikus batiszt — amelynek gyártása már folyik — Lucia néven kerül forgalomba. Tavaszi újdonságnak szánják a szintetikus fonallal átszőtt Negrát és Liverpoolt, mindkettő plasztikus mintájú, dorrvborhatású kelme, az egyik könnyebb. fonala vékonyabb. Készülnek a tisztaselyem santungot helyettesítő textíliák, műselyem ós műszál, valamint burettfonal keverékéből, gyártanak poroz jerseyhez hasonló blúz és ruhaanyagokat és a selyemipar gyártmányai között található a durva, zsákszövésű kosztümkelme is. A gyártmányok egy másik csopx>rtját kizárólag köpenyre, a most divatos komplékabátokra szánták. A selyemipar gépparkjának gyarapítása lehetővé teszi, több jacquard-szövésű textil exportálását Ipari tanulok tavaszi szabadsága A munkaügyi miniszter 122/1965 (17) Mü. M. számú utasítása a szakmunkástanuló-intézetek. iskolák és a szakmunkástanuló-intézetekben szervezett szakközépiskolák 1905/66. tanévi munkarendjéről — mely a Munkaügyi Közlöny 1965. augusztus 13-i számában jelent meg — tartalmazza egyebek között a tavaszi szünet idejét, s rendjét is. Az utasítás szövege szókihagyás következtéiben értelemzavaró módon jelent meg. Amint a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának 6378/1966. számú körlevele közli, az utasítás 10/b pontja harmadik bekezdését a következőképpen kell értelmezni: A szakmunkástanulók számára a tavaszi szünet alatt az elméleti oktatás minden évfolyamban szünetel. A gyakorlati oktatás ugyancsak szünetel az iskolai tanműhelyekben, továbbá — a magánkisápari tanulók kivételével — előképzettségre, szakmákra és képzési formákra való tekintet nélkül mind a nagyüzemi; mind a helyi állami és szövetkezeti ipari képzésben a termelőüzemekben, munkáltatóknál foglalkoztatott tanulók számára: 3 éves képzés esetén az első két évfolyamon (ez jelent meg tévesen a Közlönyben), egyés kétéves képzés esetén az első évfolyamon. A képzési idő utolsó évében, továbbá a magánkisiparban foglalkoztatott tanulóknál minden évfolyamban folytatódik a gyakorlati oktatás a tavaszi szünetben, kivéve azokat a napokat, amikor iskolai oktatás lenne. Ezeken a napokon az ösztöndíj, tanulóbér és a tanulók foglalkoztatása az iskolai tanítási napokkal azonos elbírálás alá esik. Az iskolai oktatási szünet napjain tehát a tanulókat nem szabad gyakorlati munkára berendelni. A munkaügyi miniszter utasítása szerint a tavaszi szünet április 3-tól április 11-ig tart. BENÁ VILLAMOSOK Tegnap, szerdán délután 18 óra 36 perckor Szegeden megtorpant az összes vonalon a villamosközlekedés. A hibát azonnal keresték, hogy hol történt a felsővezetéksz-i leadás. Amíg ezt megtalálták, addig szünetelt a forgalom az összes vonalakon, mintegy 25 p>erci.g. A hibát a Széchenyi téren találták meg, közvetlenül a központi megállónál. Peták József, a közlekedési vállalat ' igazgatója tájékoztatásul közölte, hogy egy csuklós villamos áramszedője akadt bele a felső vezetékbe, s emiatt állt le a forgalom, később már csak Szeged-állomás és Rókus között több mint 2 óra hosszat. A váratlan hibaforrás kijavításához hozzákezdtek még az est folyamán. Sajnos, meglehetősen sók idő telt el, amíg a hiba kijavítására illetékes szakembereket megtalálták. Háromnegyed 8-kor még mindig állt a forgalom az l-es vonalon. Kérdés: nem lehetne jobban felkészülni inspekciós szolgálattal az ilyen nem várt hibák gyorsabb javítására? Ismét van szlhmpairon A szegediek három hét óta hiába keresik az üzletekben a szifonp-trónt, mindenütt azt a választ kapják: „rendeltünk, de nem szállítottak". A szifonpiaitron kifogyásának híre eljutott a városi tanács kereskedelmi osztályához is, ahol azonnal felvették a kap-cri-tot a Csongrád megyei FÜSTÉRT V-M'aittt.si Kiderült, hogy a:-- 'ső ne gyedévre leszállított cserepatronok mind kifogylak és ezért nem érkezett újabb szállítmány. A kereskedelmi osztály intézkedett, hogy sürgősen biztos/fsanak. A héten végre meg is érkezett a várvavárt p*atron, s a 14 ezer doboz kiszállítását már meg is kezdték a szegedi üzletekbe. Ez eddig rendben is van, hiszen a 14 ezer doboz patron nAhánv naora megoldja a in ' de mi lesz a 'IÜ"'") '- 'rézer '-ttnapos ünnepre ? Jó lenne, ha a kereskedelem most már előre gondoskodna elegendő menynyiséeű szifon Da trónról. Csütörtök, 1966. március 21. DÉL-MAGYARORSZÁG