Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

Kambodzsát is tíz alá vették • Saigon (AP A dél-vietnami szabadság, harcosok a keddre virradó éjszaka során aknatűzzel árasztották el a Saigontól 240 kilométerre északkeletre fekvő Dalat, valamint a kö­zelében levő Cam Ly repülő­terét. A szabadságharcosok behatoltak Cam Ly repülőte­rére és több gépet a földön megrongáltak. Amerikai katonai szóvivők közölték, hogy kedden 38 al­kalommal intéztek légitáma­dást Észak-Vietnam ellen. © Hanoi (VNA) A VDK külügyminisztériu­mában kedden reggel sajtó­értekezleten ismertették az amerikaiak dél-vietnami ve­gyiháborújának adatait. A külügyminisztérium nyilatko­zatban ítélte el az ameri­kaiak barbár módszereit. © Phnom Pcnh (Üj-Kina) A kambodzsai hírügynök­ség kedden közölte, hogy a dél-vietnami és amerikai csa­patok aknavetővel és ágyú­val tűz alá vették a kambod­zsai Preyveny tartomány te­rületét. INDONÉZIA Látszólagos nyugalom Sukarno ismét a fővárosban — de... 0 Djakarta (Reuter, AFP, AP) Hírügynökségi jelentések szerint Indonézia fővárosá­ban helyreállt a nyugalom, az úttorlaszokat eltávolítot­ták, csak az elnöki palotát és a fontosabb katonai épü­leteket veszik körül szöges­drót-akadályok. Helyreállt Indonézia összeköttetése a külvilággal is, az utcákon abbamaradtak a tüntetések és az egyetemisták ismét megjelentek az előadásokon. Sukarno elnök gépkocsin visszatért Djakartábn és találkozott az újonnan ki­nevezett öt miniszterelnök­helyettessel. Adam Malik miniszterel­nök-helyettes, külügyminisz­ter a maga posztján már megkezdte az átszervezést. A külügyminiszter-helyette­sek közül kettőt — Suband­rio munkatársait — menesz­tett és három új külügyi ál­lamtitkárt nevezett ki. arról ad hírt, Az AFP hogy a katonaságnak sikerült elfognia a szökésben levő Chaerul Saleh volt miniszterelnök­helyettest és Jusuf Muda Dalam volt bankügyi mi­nisztert. Kína indonéziai nagykö­vetségének katonai attaséja, kereskedelmi tanácsosa és hat más diplomatája átuta­zási vízumot kért a burmai nagykövetségtől. Egy másik kínai diplomatacsoport, élén Jao Csung-ming nagykö­vettel, már pénteken haza­utazott. Az AP amerikai hírügy­nökség munkatársai Djakar­tában ismét elfoglalták állo­máshelyüket. Az amerikai tudósítók az új katonai kormánytól kapták meg a vízumot és az újabb működési enge­délyt. Az ő tájékoztatásuk szerint még nincs döntés Sukarno elnök további sor­sáról. Az amerikai kommen­tátorok lehetségesnek tart­jók, hogy az államfő hama­rosan elhagyja az országot. A NATO ügyében Tragikus népszokások Amerikai jegyzék Franciaországhoz © Washington (AP) Az amerikai kormány ked­den jegyzékben válaszolt Franciaország NATO-reform­javaslataira és hír szerint ud­variasan, de határozottan el­utasította azokat. George Ball külügyminisz­ter-helyettes nyújtotta át a jegyzéket Charles Lucet fran­cia nagykövetnek. A jegyzék már hivatalos és végleges amerikai válasz De Gaulle elnök március 7-én Johnson­hoz intézett levelére. A vá­lasz az AP értesülése sze­rint azt tartalmazza, hogy az Egyesült Államok és a többi tizenhárom NATO-tagállam fenn akarja tartani a szerve­zet nyugat-európai integrált katonai rendszerét — ha más­ként nem megy, akkor Fran­ciaország nélkül is. Pakisztán útja A z egykori indiai brit birodalom vallási alapon történt kettéosztásából alakult Pakisztán brit domínium tíz esztendővel ezelőtt, 1956. március 23-án lett köztársasággá. A közel százmilliós lakos­ságú, és két egymástól 1700 kilométerre levő terület­ből álló Pakisztán a világ legnépesebb mohamedán állama. Köztársasággá válása fordulópont volt az ország életében. Függetlenségének első évtizedében az Egyesült Államok nyomására kialakított egyoldalú külpoliti­kájával Pakisztán eltávolodott az antikolonialista or­szágoktól. 1954-ben belépett a SEATO délkelet-ázsiai agresszív tömbbe, majd tagja lett a bagdadi pak­tumnak. Ilyen körülmények között megoldhatatlanok maradtak az agrár-problémák, és Pakisztánban az ipar fejlesztésének üteme is lényegesen elmaradt, a sem­legesség útjára lépett, felszabadult ázsiai országoké mögött. A legutóbbi esztendőkben azonban növekvő felháborodás tört ki az ország belügyeibe beavatkozó Egyesült Államokkal szemben. Pakisztán igyekezett függetleníteni magát az amerikai politikai nyomás­tól. Kiszélesítette kapcsolatait az el nem kötelezett országokkal, illetve több szocialista állammal, köztük a Szovjetunióval. A Pakisztán és India között az ellenségeskedések beszüntetéséről Taskentban néhány hónappal ezelőtt aláírt egyezmény azt mutatta, hogy Ajub Khan ve­zetésével az országban azok az erők kerekedtek fe­lül, amelyek a kasmíri vitában a fegyverek helyett a tárgyalásokat részesítették előnyben. A pakisztáni társadalom egyre szélesebb rétegei kezdik megérteni, hogy az imperialista katonai tömbök súlyos konflik­tusba ránthatják az országot. Ezért növekszik an­nak követelése, hogy Pakisztán külpolitikájának a semlegességen és a minden országgal való baráti kap­csolatokon kell alapulnia. A világ haladó közvéle­ménye érdeklődéssel figyeli az erre irányuló erőfe­szítéseket. S. T. EAK—USA kapcsolatok © Kairó (MTI) Az Ahram szerint Johnson amerikai elnök nemrég Nasz­szer elnökhöz eljuttatott üze­nete három pontból áll: 1. Anvar Szadatnak, az EAK nemzetgyűlése elnökének amerikai látogatása az EAK és az USA kapcsolatainak jelentős állomása; 2. A két ország viszonyának problé­mái; 3. Az amerikai elnök­nek az a vágya, hogy ma­radjon nyitva az ajtó a két Lord Chalfont Moszkvába utazik ország-közti kapcsolatok ja­vítására legmagasabb szinten, Az Ahram emlékeztet ar­ra, hogy Anvar Szadat meg­hívta Rusk amerikai külügy­minisztert, látogasson el Kairóba. Beiruti lapértesülé­sek szerint egyiptomi—ameri­kai tárgyalások folynak egy tengervíz-sótalanító nukleáris üzem felállításáról. A 200 millió dolláros értékű ame­rikai üzem öntözővizet bizto­sítana az egyiptomi mező­gazdaságnak. © London (MTI) Lord Chalfont brit lesze­relésügyi államminiszter a genfi értekezletről Londonba visszatérve bejelentette: csü­törtökön Moszkvába utazik, néhánynapos tárgyalásra. Folytatni akarják a február­ban megtartott moszkvai szovjet—brit kormányfői ta­lálkozón felvetett kérdések megvitatását. Lord Chalfont arra számít, hogy a fegyver­kezés korlátozásának és a leszerelés problémáinak egész témaköre szóbakerül a moszkvai megbeszéléseken. BUMEDIEN BESZEDE © Oran (Reuter) Bumedien algériai minisz­terelnök Oranban beszédet mondott az FLN 1300 funk­cionáriusa előtt. Kijelentette, hogy Algériában nem lehet felépíteni a szocializmust a hadsereg támogatása nélkül. A miniszterelnök figyel­meztetett azokra a veszélyek­re, amelyeket a megosztott­ság, az egység hiánya jelen­tene; a párt és az állam együttműködésének fontossá­gát hangoztatta. Enyhítsék a kereskedelmi feltételeket © Delhi (TASZSZ) Indira Gandhi asszony, In­dia miniszterelnöke kedden beszédet mondott az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazda­sági bizottságának 22. ülés­szakán. Beszédében foglalko­zott azokkal a nehézségek­kel, amelyekkel az ázsiai né­peknek — köztük India né­pének — meg kell birkózniok. A miniszterelnök felhívta az iparilag fejlett országokat, hogy nyissák meg piacaikat a fejlődő országok árucikkei előtt, enyhítsék a kereskedel­mi feltételeket, amelyek je­lenleg a fejlődő országok szá­mára kedvezőtlenek. Rekordtét az angol választások „befutójára" © London (MTI) Az általános választások „befutójára" kötött fogadá­sok összege kedden elérte az egymillió font sterlinget — jelentette be a legnagyobb londoni bookmaker, a Lad­broke cég. Hasonló összegű fogadásokat helyeitek el a konkurrens William Hill cég­nél is. A tétek túlnyomó többségét munkáspárti győze­lemre tették. A tétek ötszörösen megha­ladják a Nemzeti Nagydíjért hagyományosan megrendezett évi lóverseny fogadásainak átlagos összegét. Kit eredeti Japán felviteli mulatunk be olvasóinknak. Egy bánatos japán édesanya imádkozik kislánya sírja előtt az egyi­ken, és egy egész esalád gyászolja az apát a máslkon. Mindket­ten amerikai nukleáris bombák aldozatai: a lány még Hirosi­mában. a férfi a Fukuriu Maru halászhajó fedélzetén. Bikini szi­get körzetében lelte halálát az atomesöben. Japánban erőteljes népi mozgalom tiltakozik minden nukle­áris fegyver ellen. E mozgalom hivel, tragikus hangulatú „nép­szokásaként. minden év márciusában „Bikini nap"-ot tartanak. Ilyenkor nagv néptömegek zarándokolnak ki a temetőkoe kedveseik sírjához, vagy hamv vedréhez. Finnországi választások © Helsinki (TASZSZ) Március 20-án és 21-én Finnországban parlamenti választásokat tartottak. He­lyesbített, de még nem vég­leges adatok szerint a parla­menti viszonyok a választá­sok után a következőképpen alakultak: Szociáldemokrata Párt 56 mandátum (18 nyereség). Centrum 49 mandátum (4 veszteség). Finn Népi Demokratikus Unió és Szocialista Egység­párt 49 mandátum (válto­zatlan. Konzervatív Párt 25 man­dátum (7 veszteség). Svéd Néppárt 12 mandá­tum (2 veszteség). Liberális Néppárt 8 man­dátum (6 veszteség). A Kisgazda Pártnak nem volt egyetlen képviselője sem a korábbi parlamentben, most egy mandátumot szer­zett. Puccs és történelem írta: Darvasi István A Lakosság részére vállalunk új cserépkályha-beépitést, valamint átrakást, tisztítást SZEGEDI CSERÉPKÁLYHA KÉSZÍTŐ ÉS JAVÍTÓ KTSZ Gutenberg utca 10. x K 112 J ÓLLEHET a tájékozottabb olvasóknak viszonylag teljes képük van a nemzetközi po­litika kulcsfontosságú kérdéseiről, az események szükségessé teszik, hogy a képet időről időre új voná­sokkal egészítsük ki. Az Afrikában és Ázsiában legutóbb gyors egymás­utánban bekövetkezett katonai állam­csínyek szükségessé teszik, hogy is­mét szemügyre vegyük az újonnan felszabadult országok, az úgynevezett harmadik világ és a szocialista or­szágok viszonyát. Ezzel természete­sen távolról sem akarjuk azt állí­tani. hogy a puccsok között feltét­lenül azonosságot kell látnunk. Egyikük-másikuk rugói ma még kü­lönben sem láthatók tisztán. Az azonban észrevehető, hogy az állam­csínnyel hatalomra jutó katonai re­zsimek első lépéseik egyikeként tart­ják szükségesnek meghatározni kül­politikai orientációjukat és így a szo­cialista országokhoz fűződő viszonyu­kat is. Állásfoglalásuk ebben a te­kintetben is különböző. Az egyik katonai kormányzat szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a korábbinál jobb kapcsolatot akar a szocialista országokkal, együtt akar velük küzdeni az im­perializmus ellen. A másik puccs győztesei viszont még saját taktiká­juk szempontjából sem nagyon meg­fontolt kendőzetlenséggel foglalnak állást például a Német Szövetségi Köztársaság politikája és a nyugat­német atomfelfegyverzés, és ezzel új külpolitikai tájékozódás mellett, vagy a szovjet és kínai szakértők el­bocsátásával, az NDK kereskedelmi képviseletének bezárásával a koráb­bi külpolitikai orientáció ellen. Mindenképpen szükség van tehát arra, hogy érintsünk legalábbis há­rem kérdést Az első a gyarmati rendszer összeomlása. A második a harmadik világ és a szocialista vi­lágrendszer országainak viszonya a legfontosabb nemzetközi kérdések szempontjából. A harmadik ugyan­ezen viszony az újonnan felszaba­dult országok belső berendezkedé­se, fejlődése és jövője szempontjá­ból. Az első kérdéssel kapcsolatban ele­gendő hivatkoznunk arra a közis­mert és bizonyításra már nem szo­ruló igazságra, hogy a gyarmati rendszer összeomlása és több mint ötven volt gyarmati ország politikai függetlenségének létrejötte csak azok­kal a történelmi változásokkal ma­gyarázható meg, amelyek a világon az elmúlt fél évszázadban zajlottak le: a Nagy Októberi Szocialista For­radalommal, a kínai forradalom győ­zelmével és a szocialista világrend­szer létrejöttével. A világpolitikai erőviszonyoknak mindezzel párhuza­mos eltolódása teremtette meg az objektív feltételeket és a szükséges légikört ahhoz, hogy a korábban el­nyomott ázsiai és afrikai népek ki­harcolhassák és visszanyerhessék füg­getlenségüket Enélkül a gyarmati rendszer összeomlása elképzelhetet­len lett volna. A második kérdés már valamivel részletesebb magyarázatot igényel. Mindenekelőtt emlékeztetnünk kell arra, hogy sem a volt gyarmattartó országok, sem a második világháború után új gyarmatosítóként fellépett Amerikai Egyesült Államok nem mondtak és nem mondanak le ar­ról, hogy Ázsia és Afrika országai­ban politikai és gazdasági befolyást élvezzenek. Sőt. ahol megtehetik, ma is fegyvert alkalmaznak a felszaba­dító mozgalmak ellen, vagy — mint Vietnamban — hadat viselnek szu­verén szocialista országgá lett volt gyarmati országgal szemben. Mind a már politikailag függetlenné vált, mind a még függetlenségért küzdő országoknak és népeknek létfontossá­gú érdekük tehát, hogy a nemzetkö­zi életben érvényesüljenek a nemzeti függetlenség, a területi sérthetetlen­ség, a nemzeti önrendelkezés és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, ide értve természetesen a tár­sadalmi rendszer szabad megválasz­tásának jogát is. Érdekük továbbá ezeknek a népeknek is, hogy kívül maradjanak az imperialisták katonai tömbjein, területük ne váljék hadi­támaszponttá, érdekük, hogy világré­szük és országuk mentes legyen a nukleáris és termonukleáris fegy­verektől. V ALÓDI FÜGGETLENSÉG csak úgy képzelhető el, ha ezek az elvek a világon mindenütt, világrészek, nagy és kis, európai és 2 DÍL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1966. márcias 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom