Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

—« . 1 " ' • ' • r xutica etmenyoen voct pe(ffiük csütörtökön este azoknak a tv-nézőknek, akik „A XX. század" címmel elhangzott műsorban Mensáros László előadóm ű vészeiében gyönyörködhetlek. Nagy meglepetés volt ez a műsor, s noha részletek hangzottak el csupán régebbi előadóestjéből, tárgyilagosan megállapítható, hogy mind a művek látszatra kusza, ám valójában roppant céltudatos kiválasztásával, mind póztalan, szuggesztív, az intellektusnak s az érzéseknek egyaránt teret engedő előadásmódjával — páratlanul egyedi élményt nyújtott ez a hallatlanul tehetséges fiatal művész. Megmutatta a többi között, hogy nem csupán megrendítően szép, rangos művekkel — Gorkij, Rilke, Babits, Ady, Radnóti, Voznyeszenszkij alkotásaival —, hanem egy-egy karabéli dokumentummal — a többi között a Magyar Nők Lapja c. képeslap „Az úriház ábécéje" című cikkének, Derkovits Gyula 1930-ban készült kérvényének, Bartók levelének tolmácsolásával is roppant élességgel lehet a hallgatók elé rajzolni az adott társadalmat, érzékeltetni atmoszféráját, a múlt felháborító tényeit... D. E. A leendő bírónő A felszabadulás előtti Magyarországon csak férfiak mehettek jogi pályára, mert a fenntartott foglalkozások, hivatások közé tartozott. Női ügyész, bíró és ügyvéd fehér hollóként sem volt. E tekintetben hol tartunk ma, a nők egyenjogúságának két évtizede után? A jogi pálya is elnőiesedik? Csongrád megyében jelenleg 15 bírósági fogalmazó közül 12 a nő. S teljes eredményességgel dolgozik már évek óta hét bírónő. A szívük ugyanolyan jó, mint a férfi bíróké és a Magyar Népköztársaság törvényeit is éppen olyan jól alkalmazzák. A pálya kezdetén Dr. Salamon Erzsébet kétévi fogalmazói munkakörből éppen most lépett ki a bírói- és ügyészi szakvizsgák után. Bírói kinevezését várva hogyan látja pályáját? — Szerintem — mondja — nem minden jogvégzett nő és férfi alkalmas erre a pályára, éppen ezért egyéniség, rátermettség és elhivatottság dolgában semmivel sincsenek hátrányosabb helyzetben azok a nők a férfiaknál, akik ezt a pályát választják. Igaz viszont, hogy a nők gyermeket szülnek és nevelnek, háztartást vezetnek amellett, hogy helytállnak a törvénykezésben is. A leendő bírónő, dr. Salamon Erzsébet pedig nagyon messziről indult el pályájára. Éveken át egészségügyi dolgozó volt a szegedi l-es kórházban, s onnan került át először a katonai bíróságra jegyzőkönyvvezetőnek. Később a szegedi járásbíróságon, s végül a Csongrád meKukoricázás a vetőmaggal A szegedi járási tanács vb mezőgazdasági osztálya tavaly október óta már többször is összesítette a hatáskörébe tartozó tsz-ek tavaszi vetőmagigényeit Azonban — mint Sas Béláné, a vetőmagügyek előadója elmondotta — újra és újra kellett eddig kezdeni ezt a munkát, mert rendszerint azokból a vetőmagfajtákból van a legtöbb hiány, melyeket keresnek a tsz-ek. Sok a baj a kukoricával. Ennek immár története van. A tsz-ek hosszú időn át zaklatták a nemesítőket, hogy szegedi tájfajtájú kukoricákat adjanak nekik. Így született meg a Szegedi-71-es. Ebből a tájfajtából tavaly már jóval több mint 100 ezer holdra való vetőmagot állítottak elő. S most éppen a szegedi tájban levő tsz-ek nem kaphatnak belőle. 446 mázsát igényeltek az Sz-71-esből, és mindössze 50 mázsát juttattak nekik. Ellenben a tájban alig ismert, itt egyáltalán nem honos Mv— 59es kukoricából csak 7 mázsa igény futott be és erre a semmiségre 347 mázsát utaltak ki azzal a jelszóval, hogy ez van. Ezek szerint alig volt értelme annak a sok fáradságos munkának, melyet a vetőmagigények összegyűjtésére fordított eddig a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A bosszantó dolgoknak valóságos láncolatuk van. Az Mv—59-es középtenyészidejű kukoricát például szeretik a szegedi táj gazdaságaiban is. Kértek is belőle 418 mázsát; és most — tetszik, nem tetszik — 278 mázsán kell majd osztozniok. Viszont nagyon bőséges az ellátás az Mv—l-es és az Mv—40-es kukoricákból. Csak az a baj, hogy ezeket sok tszben nem szeretik. A káosz, ami a kukoricavetőmag körül van, már korántsem mai keletű. Régen viaskodnak a gazdaságvezetők, hogy azt adják nekik a hibridüzemek, amely fajta a saját viszonyaik között a legjobbnak bizonyult eddig. A reménység ~>indig megvan, hogy jövőre rendbe lesz ez a dolog is. Azután valami láthatatlan kéz mindig összezavarja. Ezekután lehet-e teljes mértékben a tsz-ekre hárítani a felelősséget, ha kisebb a kukoricatermés, mint amekkorát vártunk? Kevés a zab-vetőmag is. Pedig mindössze 414 mázsát kértek a tsz-ek, s 270-et kaptak. Egyetlen a tavaszi árpa, melyből a mutatkozó igényeket már ki tudták elégíteni. Sok a panasz a lucernavetőmag ellátására is. Erre azonban magyarázatot ad az, hogy a korábbi emlékezetes egérkárok és a tavalyi belvizek elpusztították a lucernatelepítések jó részét. Emiatt országosan is csak egy kis hányadát tudták betakarítani a szokásos termésnek. A burgonya vetésideje 3—4 hét múlva elérkezik. E tekintetben azonban nyugodtak a tsz-ek. Okultak a korábbi évek kálváriáiból, s a háztájiakkal kooperálva törekedtek az önállóságra. Bizonyos, hogy hasonló, önellátó módszerrel lehet csak a jövőben megoldani a szöszösbükköny-és a somkórómag-ellátás problémáját is. Ezek a magok is immár évek óta szerepelnek a hiánycikkek listáján. Helyenként gondot okoz, hogy nincs elegendő szokvány csqretermény a nemesített vetőmagokért. A rászoruló gazdaságok számára eddig 517 mázsa kukorica vetőmag van, amit pénzzel is ki lehet fizetni. Egyébként az lenne egészséges sokak szerint, ha már valamennyi vetőmagot ki lehetne fizetni készpénzzel is. Hiszen ahol felesleg mutatkozik szemes takarmányból, ott a felesleget egyébként is eladják. Ahol pedig hiány van, a terményt egy másik keretből — miután a csereárut leszállították — vissza kell juttatn5 \z ésszerűség tehát a zpénzfizetés felé hajlik. N"«yösszegű fuvarköltséget és időt lehetne megtakarítani ezzel is. Csépi József gyei bíróságon dolgozott; közben tanult az egyetemen és doktorált, özvegy édesanyja mellett csak a maga erejére számíthatott, és természetesen azon munkatársaiéra, akiktől segítséget kapott, hivatásszeretetet és helytállást tanult. Kihasználva a perceket — Nem voltam kivétel én sem — emlékszik vissza —, nekem is voltak nehéz napjaim, nekikeseredéseim, mint azoknak, akik felnőtt fejjel vágnak neki az egyetemi tanulmányoknak. A nap 24 órája nekem is kevés volt. Meg kellett „toldanom" úgy, hogy minden percet kihasználjak. Természetes, hogy a tanulás nem mehetett a napi munkám rovására. Egyik is, másik is egész embert kívánt A szórakozási alkalmakat kellett erősen csökkenteni, hiszen a szükséges pihenésből nem vehettem el, mert annak a szervezet az idegrendszer látta volna kárát. Színházban, moziban csak azokat a darabokat és filmeket néztem meg, melyek tényleg megérték az odafigyelést. Szépirodalmi művekből viszont bőven van restanciám. Először vagy újra olvasva sok könyvet kell még kézbevennem amellett, hogy a szakismeret is állandó továbbfejlesztést igényel. S mi tagadás: 1956 óta nem tudtam nyaralni, üdülni. Az az idő is kellett a tanuláshoz. A kinevezés után S mindehhez hozzátette dr. Salamon Erzsébet, hogy az ő útja nagyon is tipikus, nincs benne semmi különös. Ez igaz, viszont azokéval azonos, akik szinte erejükön felül vállalnak többet, hogy annak sokszorosát fordíthassák a társadalom javára. Mmt bírósági íogHfenezó, végigjárta munkájával a poi gári és büntető fokozatok lépcsőit, s aztán a Csongrád megyei bíróság titkárságára került, ahol ugyancsak emberek ügyes-bajos dolgait egyengeti. 1959-ben lett párttagjelölt, most pedig a Csongrád megyei igazságügyi szervek pártbizottságának póttagja. S ez újabb feladatot és helytállást jelent, további fokozást abban a munkában, amelyben a főszereplő ugyancsak az ember. A sok esztendei tanulás után joggal lehetnek dr. Salamon Erzsébetnek tervei* vágyai, ugyanúgy, mint bárkinek. Hangzatos szavak helyett szerényen fogalmaz: — Kinevezésem után szeretném minél jobb felkészültséggel kezdeni a pályám. Szeretném remélni, hogy ennek sikerében benne lesz majd a többi is, a kellő gyakorlat után. Első tárgyalását még nem tűzhette kl, de máris készül rá magabiztosan, s talán kicsit lámpalázzal is, hiszen mindazok szeretettel drukkolnak neki, akik eddig is figyelemmel kísérték határozott útját. L. F. Visszahúzódóban a belvizei Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ellenőrzése alatt álló Csongrád, Békés, Bács és Szolnok megyei teterületeken csaknem hatodára csökkentek már a belvizeik. Február első felében kereken százötvenezer holdat érintett az elemi csapás, jelenleg alig huszonhatezer hold áll víz alatt. Ennek a területnek jó tíz százaléka őszi gabonavetés, mintegy húsz százaléka szántóföld, a többi rét és legelő. A mentési munkákban — a tegnapi jelentések szerint — huszonhat torkolati szivattyútelep és negyvenhét hordozható szivattyú berendezés vesz részt, folytonos üzemeltetésben. A legtöbb összefüggő belvíz még most is Székkutas község határában található, ahol a Hódmezővásárhelyi Vízgazdálkodási Társulat az érdekelt termelőszövetkezetek segítségét is igénybe véve apasztja a mezei „tavakat". Viszonylag jelentős terület van még elárasztva a Csongrád alatti kilencesi réten, Felgyő határában. • • UJ KÖNYVEK JÓKAI MÓR: SZABADSÁG A HÓ ALATT AB orosz—török háború eseményei aktuálissá tették nagy romantikus írónknál a Puskin-téma megírását. A regény, jóllehet a dekabristák történelmi szerepének megértéséről, s az irántuk való őszinte lelkesedésről tanúskodik, elsősorban az összeesküvés romantikája ragadja meg. Ügy is mondhatnánk: nem az Anyegin Iparszerű tejtermelés Az iparszerű tejtermelés kialakítására kísérletek kezdődtek az Állattenyésztési Kutató Intézetben. A főcél a tehenészetek munkaszervezési problémájának megoldása, s ezért meg akarják állapítani, hogy lehetséges-e a mostani osztott műszak helyett folyamatos 10 órás műszak alatt megfelelően ellátni a teheneket. A fejésnél ezt már ki is próbálták: a hagyományos 13—12 óra helyett 9, illetve 15 óra szünetet tartottak 2—2 fejés között, s a 20 napos kísérlet során a tejhozam változatlan maradt. Más kísérleteket és vizsgálatokkal a megfelelő takarmányozási módszereket dolgozzák ki. Az állatok változatos, de mindig egyenletes takarmányt kapnak. Olyan kiegészítő készítményeket keresnek, amelyek' hozzáadásával a szérűskertí takarmány Is ugyanolyan biológiai értékű lesz, mint a friss zöldtermés. (MTI) Erdőst MárU II pamutfonástól a szövés néüiili textíliáig Az első magyar textilmér- ne, azon kívül, hogy malmát állítják elő a konfekcióipar nők „csodálatos" fonógépé- elveszti, még háromszáz ara- számára, ahol bélésanyagnak nek fogadtatását örökítette nyat kényteleníttetik fizetni", használják. Az eddigi biztató meg az 1789-ben megjelent . hazai kísérletek alapján ter„Hadi és más nevezetes tör- ,, ^^^^rf^® vezik az új gyárat, negyedténetek" első szakasza. Báró a EL ann3rl beruházást igényel, Vay Miklós szabadalma, a SSfh&dfaS Stofí f^L^ jf^Sfí pamutfonó malom három kü- felezéL. A DrLutíonó malom felszenelt üzem és évenként l&jböző malmot foglalt ma- SKf.^Sn^ ^ millió méter anyagot bogába és nagy feltűnést kel- ne ^^^^ a m'ár «át a feldolgozóipar rendeltett a feltaláló kijelentésével lamit fátó de még sc>kkal kezésére. együtt, amely szerint a lap wbbet ^^ szavait idézve: „...egyszerre lehet két s háromezer szál S a látnoki szavak njromán fonalat ezer hármas mai- elindult hódftó útjára a fonómon fonni, és amit e nélkül malom, elfoglalta a rokka húsz ezer embernek kellene helyét, de aztán ő sem kerüldolgozni azt húsz személy ^^ el ^ a nyughatat. azon ido alatt, ezen malom- , ° , , ban betsületesen elvégezheti, lan emberi elme időnként gyermekek is emberszámot változtatott rajta valamit, hol tehetnek ezen malom mel- külsején, hol szerkezetén... lett" Vay Miklós báró érdemét & lám- kétszáz évet az akkori uralkodó is elis- sem adott néki, most már merte, erről a lap így ír: nélküle, a legelső és legfon„Az érdem meg jutalmazásé- toseibb technikai művelet, a ra kész Fejedelem a fenn , , megnevezett Báró Ürnak, s íonás fagyásával akar még még a törvény, vagy maga újabbat alkotni, szabad rendelése szerint való A Könnyűipari Tervező örököseinek is, ezen malom- m __ ra nézve, másokat kirekesztő Intézetben megkezdték az szabadságot engedett tíz első fonás és szövés nélküli esztendőre. a patvarkodók textíliát készítő gyár terveellen kiadott oly fenyegetés- zését. Magyar találmány Német°5rökÖ5 MrS^kbiS szerkezettel, hasonló készületű malmot külföldi gyanta felhasználAtsináltatna s azzal keresked- sával, ragasztási eljárással Puskinját, hanem egyoldalúan csak a Cigányokét mutatja, nagyon is vitás környezetben. Valóság és fantázia, reális és romantikus motívumok váltakoznak a regényben. Művészi értékét erősen csökkenti a személyes élmény hiánya, továbbá a változó értékű forrásanyag keveredése. Nem tartozik tehát Jókai legjobb alkotásai közé, meseszövése* fordulatos cselekménye mégis olvasmányossá teszi. (Akadémiai Kiadó.) JÓKAI MÓR: SZERETVE MIND A VÉRPADIG Az 1882-ben íródott regény még polgári szemszögből sem nevezhető történeimi regénynek, még kevésbé marxista értékelés szerint A kuruc kort felelevenítő történetben nem érezni a függetlenségi harc lendületét, inkább végzetszerű hangulat árad belőle. Minden történelmietlensége ellenére igen színes, érdekes olvasmány ízig-vérig romantikus kalandregény. Sok részlet szépsége, egy-egy novéllaszerfl epizódja, valamint mellékfiguráinak. megóvják a feledéstől. Az olvasónak — add szereti Jókait — lehetetlen nem éreznie, hogy az író melegen rokonszenvezik a csapongó fantáziával ábrázolt korral, hogy valósággal rajong saját hőseiért és szinte megsiratja őket. Két évvel ezelőtt 23 folytatásban a rádió is műsorára tűzte. (Akadémiai Kiadó.) ha lehet én ha tódnak — függetlenedni a feleségtől. Legalább néhány vagy néhány óiéra. Az 1879-es pusztító szegedi nagyárvíz szomorú esztendejében történt Deréki Áz árvízi színész egyik főszereplője, az árvizet Szeged alAntadlaL, a magyar egy mérnök, ugyanis len fordította. színészet jeles alakjával A tragikus esztendőben a romokban heverő város, és régi, rozoga színházáaz éj leple alatt átszakítja a védőgátat és saját anyagi érA ban mérnököt, násztafc, kiabáltak: „Agyon köll ütni a gazembört!" _ Az előadás végén ban októberben meg- célzást láttak saját vét különben is int- a színházi ötiöző dekéből a vizet más csétlensógére földjére zúdítja. saaenemDeréki Antal személyesíA szegediek ebben tette meg, akinek nekezdődtek az előadá- nagy katasztrófájuk- rikus szerepkörökben egyetlen kájárójánád sok, Aradi színigazgatása A műsoron új rabként Váradi Antal eredendő bűn mű drámája. A témát mondanivalója tette aaerűvá. A Gerő ra. Annál is inkább, örökítette meg a alatt, mert a városban az magyar színészet törda- árvíz idején maka- ténete. szerepelt csul tartotta magát zsúfolásig Az az a valótlan hír, Amikor az előadás hogy valami gonosz a legtragikusabb kéz Algyőnél a védő- helyzethez ért — a gátat titokban átszel- bűn végreliajtásóhoz idő- te saját földjének — olyan felháboromentésére, és ezzel dás és pisszegés táAz én kis feleségem 0/ film öt kegyetlen humorú tör- A film rendkívül groiőnetet tartalmaz ez az olasz teszk, fejtetőre állított és film; mind a férfiak és a a maguk bizarrságában is nők kapcsolatáról szói. feszült helyzetekkel mutatja Mindkét nem megkapja ben- be a nőknek és a férfiakne a magjáét, de a kritika nak ezt a fajta kapcsolatát zöme a féifiaJmak jut A Az egyik filmben például a nők ebben a filmben egysze- férj le akarja lőni felesérűbbek mint a férfiak, s ge kanári madarait, mert mint amilyenek, azt hiszem, nem bírja elviselni, hogy a valóságban Is: mindössze az asszony állandóan velük „boldogok" akarnak lenni. A foglalkozik Terve azonban férfiak is akarják ezt per- nem sikerül; madarak hesze, de ezenkívül még ren- lyett az asszonyt lövi le. A geteg más dolgot is akar- másik filmben a feleségtől nak: pénzt, ménS többet, ellopják férje vadonatúj Jaantót, miroS drágábbért, s goár autóját A férjet csak a kocsi érdekű, nem törődik azzal, hogy közben a felesége; megcsalta. És így tovább. S még nem is ezek a legbolondabb történetek. A pálma A feleségem című rövidfilmnek jut, amelyben a szatíra a legélesebb és a magánélet kereted közül kitörve fársodalmi kérdéseket ts érint. S talán ebben a filmben a legjobb, legelevenebb a két főszereplő, a gyönyörű SHvarta Mangano és a nagy komédiás, Alberto Sordi játéka. Mind az öt filmnek ők játsszák a főszerepeit, s Krind az ötben bizonyítják, milyen kiváló jellemábrázolók. A filmek rendezői — Tinto Bross, Mauro Bolognini és a többiek — kiváló érzékkel vitték vászonra a nem túlságosan nagyigényű, de végig jól szórakoztató és némi tanulsággal is rendelkező történeteket. Ö. L. madt a nézőtéren, hogy a legnagyobb botránytói lehetett tartani. A nézők felngVáracH-darab- ráltak, őhőlbeszoría sötét lelkű tott kézzel hadoszfnház megtelt. bosszút lihegő, hatalmas tömeg verődött össze. A megrémült Igazgató kénytelen volt rendőri segítséget igénybe venni a művész testi épsége érdekében. R. É. • M. DÉL-MÁGTMtOMZAG 5