Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

VIETNAM HETE ,4 mi számunkra nincsenek a testvéri együttéraés­nek, támogatásnak és segítségnek hétköznapjai és ünnpei. Történelmi harcának első percétől fogva a legőszintébb figyelemmel, érdeklődéssel, támogatással kí­sérjük azt a gigantikus küzdelmet is, amelyet Vietnam hazafias erői folytatnak a legmohóbb rablóval, az ame­rikai imperializmussal szemben. És a segítséggel sohasem késlekedtünk. Pártunk és kormányunk mindig és min­den alkalmas fórumon síkraszállt a vietnami nép jo­gaiért és békéjéért; magyar állampolgárok ezrei aján­lották fel, hogy alkalmas időben, ha ezt kérik, önkén­tesen fegyvert is fognak az agresszor kiűzésére vietnami testvéreink mellett; s az ország és a lakosság anyagi erejéhez mérten mindig készek voltunk a kért segítség megküldésére. Csak tegnap közöltük e hasábokon, hogy a lakosság hozzájárulásaiból újabb gyógyszerszállítmányt visz Vietnamba egy magyar delegáció; tegnapelőtt írtuk meg, hogy egy egész vasárnapi műszak hasznát a viet­nami nép megsegítésére ajánlották fel a szegedi cipó­gyár dolgozói. S mehetnénk visszább is, tekinthetnénk előre is az események sűrűjében, mindenütt tapinthat­juk a magyar dolgozóknak azt a készségét, hogy drámai harcában segítsék egy távoli testvérnép szabadságküz­delmét. A mai nap mégis jelesebb az előzőknél. Hiszen most egy teljes héten át az egész világ haladó erőd Vietnamra gondolva cselekednek szervezetten. Az egész világ meg­mozdul Vietnamért: szocialista országok, a harmadik világ és a kapitalista országok dolgozói együttes, erős kórusban kiáltanak Vietnam békéjéért. Dollárokat, ko­ronákat, forintokat, rubeleket, frankokat raknak egymás­ra, hogy gyógyszereket küldjenek a sebesülteknek, a le­bombázott iskolákban sérült gyermekeknek; ruhát és ta­karót a hajlék nélkül maradtaknak. De egyszersmind azt az erkölcsi és anyagi erőt is feLmutatja a világ, amellyel dacolva egyre inkább belemelegszenek az USA vezér­politikusai és üzleti körei egy megmagyarázhatatlan há­borúba. Ez az erő ma már nemcsak passzív tartalék, egyre gyakrabban és egyre több helyen vállalkozik cse­lekvésre. Magában Amerikában is mind hangosabb a tiltakozó zúgás, s nemcsak az utcán, hanem a törvény­hozó testületben is kezdik számon kérni a kormánynak ezt az erkölcstelen, indokolatlan s egyre veszélyesebb kalandját. Ez a háború nemcsak egy felszabadult, a maga útját tisztességesen járó nemzet önvédelme, s egy diktatúrák­tól és gyarmati sorstól sanyargatott nép szabadsághábo­rúja. Itt a történelem fejlődési iránya csap össze a vi­lágot konzerválni igyekvő rabló imperializmussal. Egy népre ily módon kényszerített háborúban az egész em­beriség érdekelt: az igazság, a jog, az emberség megvé­désében, a maga biztonsága érdekében is. Ilyenkor sen­kinek sem lehet messze Vietnam! Csak közömbös, em­ber-voltukban elsilányodott alanyok mondhatják, hogy amíg nem hallják az ágyúk dörgését és a bombák rob­banását. amíg nem érzik a mérgesgázok szagát, nem rájuk tartozik, mi van a világ más szögletében. Ezzel n minősíthetetlen imperialista vállalkozással az Egyesült Államok a népek szabadságjogát akarja meggyalázni, s ha megtehetné, ez a fajta magatartás gyengíthetné-e mo­hóságát? Minden földrészen újra és újra megmérik a most következő héten, Vietnam hetén ezeket a gondólatokat. A következtetés pedig a dolgok logikája szerint nem lehet egyéb, mint hogy szorosabbra kell vonni a Viet­nam igazsága mellett kiálló népek, osztályok, csoportok sorait, hogy ezeknek az erőknek a sugárzását érezhessék ott a dzsungel-frontokon is. Hiszen ha ennyien együt­tesen cselekszünk, nem is kell egyenként olyan sokat tenni. Egy önként vállalt műszak Vietnamért, erőnk sze­rinti anyagi hozzájárulás a még hatékonyabb segítség­hez, s ami természetesen nem mérhető sem forintban, sem dollárban, de legtöbbet jelent: a vietnami nép igaz­ságának megértése, szüntelen erkölcsi és politikai tá­mogatása. Mint a havannai trikontinentális értekezleten fogalmazott felhívás is mondta: Vietnam hetén az egész világon többet gondoljunk Vietnamra! SZ. s. I. i M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 56. évfolyam, 58, szám Ára: 50 fillér Csütörtök. 1966. március 10. Negyvenhárommillió értékű árutöbblet a szegedi járásúéi Vezető szerep a megyei burgonyatermesztésben Tegnap délelőtt tanácsko­záson vettek részt Csongrád megye járásai, városai taná­csainak vb-elnökhelyettesei Szegeden, ahol az elmúlt évi felvásárlási tapasztalatokat vitatták meg. A beszámoló szerint a me­gye szövetkezeti és háztáji gazdaságai az előző évinél 71 millió forinttal több árut adtak a népgazdaságnak. Ezen belül a szegedi járás igen ki­magasló eredményt ért el, mert 43 millió forinttal tel­jesítette túl áruértékesítési tervét. Ez annál is inkább jelentős, mert a járásban a peronoszpóra kártétele és a múlt év kedvezőtlen időjá­rása miatt 58 millió forint­tal esett vissza a bor és 61 millióval a gyümölcsértéke­sítés volumene. De kenyér­gabonából 14, burgonyából 35n ' sertésből 77, vagy vf ából 23 százalékkal aui. Ií st több árut a közös és a üáztáji gazdaságok a tervezettnél. Ez a tervtúltel­jesítés olyan nagymérvű volt, hogy értékben pótolta a bor- és gyümölcskiesést, s a felvásárlási terv túltel­jesítését hozta. A járási tan ácsé! nők-he­lyettesek értekezletén szóba került az idei év termelési szerződéskötésednek a hely­zete is. Az a megállapítás született, hogy az új terme­lőszövetkezeti tervezési rend­szer nem hozta magával az ipari növények, a gabona­félék és az állati termékek szerződéses felvásárlásának csökkenését, sőt a főbb áruféleségekből a terv túlteljesítése várha­tó. Burgonyából például a ter­vezett 810 vagon helyett 1404 a megye szerződésköté­si eredménye és ebben a szegedi járás 936 vagonnal szerepel. Ezzel a járás átvet­te a makóitól a burgonya­termesztési vezető szerepet. Fűszerpaprikából is a rae­gyeileg lekötött 6862 holdból 5122 hold a szegedi járás eredménye. A különböző növényekre és állati termékekre érvé­nyes szerződéskötések határ­ideje még nem járt le, de a fűszerpaprikánál és a kon­zerv-növényeknél a közeljö­vőben várható a szerződés­kötések leállítása. A szege­di járás tsz-einek tehát még lehetőségük van az újabb termelési megállapodások megkötésére. HÁRY JÁNOS. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. FAUST, GRÜZ BALETT Elkészült a szabadtéri játékok végleges idei műsora Tari János, a Szegedi Sza­badtéri Játékok igazgatója tegnap, szerda délelőtt a Sajtóház klubjában az orszá­gos főszerkesztői értekezlet résztvevői számára sajtótájé­koztatót tartott a nyári sza­badtéri játékok most már végleges programjáról. El­mondotta. hogy Tbilisziben tárgyalásokat folytatott A. J. Csimakadzeval, a Grúz SZSZK Lenin-renddel kitün­tetett Állami Opera- és Balett­színház igazgatójával, s vég­legesen eldőlt, mikor és mi­lyen produkciókkal szerepel városunkban a grúz balett. Négy színházi előadás, s több próba megtekintése után va­Őrködés a Tisza gátjain Szegednél lassan apad a folyó Félelmetesen nagy még a Tisza. Töltéstől töltésig ér, néhol, például a Boszorkány­szigetnél, eléri az egy kilomé­ter szélességet is. Szegednél hétfőn tetőzött 799 centimé­teres áradással. Szerda reg­gelig viszont 9 centimétert apadt. Ezzel meg ls szűnt a Szegednél is elrendelt har­madfokú árvízvédelmi ké­szültség. A vízőrök azonban éjjel-nappal fáradhatatlanul járják a töltéseket, hogy je­lezzék, ha valahol szivárgást észlelnek. Döngölik a va­kondtúrást, ügyelnek arra, hogy a töltéstakaró füvet se bántsa senki. A gyermekkli­nikától a Boszorkánysziget elejéig járják az utat Kecs­kés József és Török József vízőrök is. Civilben nyugdí­jasok a vágóhídról, a szalá­migyárból. A hullámverés ellen Szomszédjuknak, Csaman­gó Józsefnek is három kilo­méter hosszú a „sétája" egy­egy fordulóban. Lejjebb vi­szont, a 2-es gátőrháznál őr­ködik Molinár Antal és Szal­ma János gátőr. Az utóbbj szintén nyugdíjas, de most ő a telefonügyeletes. Velük be­szélgetünk a gátőrháztól a jugoszláv határ felé futó; több mint 1 kilométer hosz­szan elnyúló rőzseborításról. Két nap alatt 1600 kéve rő­zsét karóztak le a gyálaréti Komszomol Tsz 30 emberé­vel. Ott volt a védelemvezető Kerekes Imre mérnök és Ko­vács Gábor szakaszmérnök is. A beton gólyalábra helye­zett 12 személyes nehéz vas­ladik is lekerült a helyéről, hogy segítségével lecövekel­jék a hullámverés ellen az úgynevezett úszó futósorokat. Ez rozséból készül. Üj és jól bevált módszer a védekezés­ben. Áradásnál feljebb, apa­dásnál pedig könnyűszerrel lentebb helyezik a futósoro­kat. Fakadó vizek — Az „alvó", a már nem áradó víz is igen veszedelmes — mondja Molnár Antal gát­őr. A csöndes víz ugyanis a töltést szorongatja, áztatja. Mutatja is a fakadó vize­ket a töltés lábánál. A kisebb nagyobb tükröket össze is számlálta a gátőrháztól a hattyasi szivattyúig. 10 hold­nyi borításra saccolja s né­hol 20 centiméter vastagon is terül. Nézi a hatalmas vizet, a hullámtérrel egybeszakadt Tiszát Vízben ázik a védő­erdő is, amit minduntalan dicsér. Kedves fáit szinte szám szerint is ismeri. Gon­doskodását meg is hálálta még mindig ez az erdő. — Annyit ér most a víz­ben álló füzesből egyetlen törzs is — mondja büszkén —, mint a parton 30 kéve ro­zsé. A Tisza túlsó feléről in­duló hullámok ereje megtö­rik az én védőerdőmön, pe­dig még hol van a lombja! Rözseboritások kilométereken A töltésekről több helyen is vízbe lógnak az úszó fu­tósorok a túloldalon is. Na­gyobb beavatkozásra került sor a töltéseken a Maros­szögben is. A Tiszán, az Al­sótiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság területén belül pedig mintegy 30 kilométer hosszan végeztek kisebb-nagyobb munkát. Beépítettek 31 ezer méter futórőzse-sort, 2190 méter rőzseborítást és 7 ezer 100 méter rőzselápot. Fel­használtak 62 ezer 500 kéve rőzsét, 42 ezer 500 karót, 2 ezer 450 méter vashuzalt, 320 köbméter szalmát és 1300 homokzsákot. Hiába ijesztgetett a víz, csak kordába fogták s enge­delmesen folyik lefelé. F. lasztották M azrt a két ba­lettet, mely legjobban meg­felel a szabadtéri színpad speciális követelményeinek, így most már biztos, hogy a száz tagú grúz együttes au­gusztus 14-én és 20-án. A. Macsa variam világhírű Otel­ló-jávai és augusztus 16-án, illetve 19-én D. To­radze Garda című balettjé­vel szerepei Szegeden. A grúz balett művészeti vezetője, a Lenin- ós Állami-díjas V. Csabukiani, a tbiliszi balett­főiskola profossiAüra, nemcsak rendezője a két darabnak, lianem az Otellót négy rész­ből álló balettfeldolgozásá­nak címszereplője is. A Gorda főszerepét valószínű­leg megosztva jáitssza Z. Ki­kalejsvilivel, akit legtehetsé­gesebb tanítványaként emle­getett. Desdemonát és a Gor­da női főszerepót V. Cig­nadze Állami-díjas prüma­ballerina alakítja majd. aki szintén a szovjet balettnem­zedék legkiválóbbjai közé tartozik. Az Otelló meséje közis­mert. A Gerdáról csak any­nyi-t, hogy a négyfelvooásos balett librettóját Osabutóami O. Egadze-val közösen irta, s benne a török elnyomás ellen harcoló grúz nép hősi küzdelmét örökítették ínég. Tari János ezután beszá­molt a többi műsordarab előkészületeiről is. Végleges­nek tekinthető, hogy a sza­badtéri játékok első napján, július 23-án, Kodály Zoltán Háry János című dalműve kerül a közönség elé, a Ma­gyar Rádió és Televízió fő­rendezőjének, Szinetár Mik­lósnak a rendezésében. A karmester Lukács Miklós érdemes művész, a díszlet­tervező pedig Varga Mátyás Kossuth-dijas, érdemes mű­vész lesz. A játékok második napján az Ember tragédiája szerepel a programban. A Madách Színház rendezője, Vámos László, a tavalyi elő­adás koncepciója szerint, a kritikai megjegyzések figye­lembevételével viszi színpad­ra Madách Imre halhatatlan remekét Díszlettervező: Ba­kó József, a budapesti Nem­zeti Színház szeenóknsa, kar­mester Szalatey látván lesz. A nagy érde.Uődósse'. várt Faust eiőadásara parádés sze­reposztást terveznek. Jelen­leg folynak a tárgyalások a Milánói Sca.la több világhírű művészével s ha sikerül megegyezésire jutni. Gounod operája is minder. bizonnyal felejthetetlen élményt jelent majd. Biztosra vehető viszont, hogy a Faust rendezője Szi­netár Miklós, karmestere Vaszy Viktor érdemes mű­vész, a szabadtéri játékok zenei vezetője, díszletterve­zője pedig Fülöp Zoltán Kossuth-díjas, a Magyar Ál­lami Operaház fószcenikusa lesz. A grúz balett előadásainak kivételével a színre került darabok koreográfusának ebben az évben is Barkóczy Sándort, az Állami Balettin­tézet tanárát kérték fel, aki jelenleg Helsinkiben, az ot­tani balettegyüttes Háry Já­nos produkciójának táncait készíti elő. A sajtótájékoztatóan szó esett más rendezvényekről ife, melyeket a szabadtéri já­tékok idejére terveznek. így ezúttal tizedszer rendezik meg a nemzetközi maratoni futóversenyt, s kiemelkedő sporteseménynek számít a Szegeden első ízben megtar­tandó motorcsónak Európa­ba jnokság is. Ezenkívül nyári szabadegyetem, eszperantó utókomgresKzus, dzsessz­hangverseny, a szakszerveze­tek népi együttesének bemu­tató előadásai szerepelnek a programban. Augusztusban ipari vásár lesz. Az ideér­kező vendégek körülbelül 100 féle rendezvényben, kiál­lításban gyönyörködhetnek. Az 1966. július 23. és au­gusztus 20-a között megren­dezésre kerülő Szegedi Sza­badtéri Játékok végleges mű­sora a következő: megnyitó előadás július 23-án, szom­baton, Kodály: Háry János (további előadásai: július 26, 30, augusztus 6). Július 24-ón Madách: Az ember tragédiája kerül színre (ezt követően még július 27-ón és 31-én, valamint augusztus 3-án). Gounod Faustját augusztus 7-én, 9-ón, 11-én és 13-án mutatják be. míg a grúz ba­lett augusztus 14-én, 16-án, I9-éu és 20-án szerepel. Már szervezik a KISZ nyári táborait Országszerte megkezdőd­tek a jelentkezések a KISZ nyári önkéntes ifjúsági épí­tőtáboraiba; az alapszerve­zetek meghívására középis­kolás, egyetemista és főisko­lás fiatalok ezrei töltik ki ezekben a napokban a je­lentkezési lapokat Az első tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy csakúgy, mint az előző esztendőkben, nagy ke­letje van a „beutalóknak" n jónéhány iskolában az okoz majd gondot, hogy kinek a kérését teljesítsék, mert a munkára kész fiúk és lányuk egy részének tudnak csak helyet biztosítani. Az idén június 26-től csak­nem 15 000 fiatal már nem sátorvárosolcban, hárem ál­landó jellegű épületekben talál majd otthonra. Mintegy 4800 ifjú társadalma munkás elhelyezésére ezekben a he­tekben teremtik meg a fel­tételeket. Izsákon, Kiskunha­lason, Villányban, Kutason, Kiskorpádon, Nagykőrösön és Ba latonbogláron összesen több mint tízmillió forintos költséggel emelnek épülete­ket a sátrak helyettesítésére. Az idén egyébként 32 köz­ponti és hét egyetemi épí­tőtábor nyílik. A külön­böző feladatok megoldá­sához összesen több mirrt 43 000 fiatalt várnak; közö­lük 15 ezren a megyei KISZ­bizottságok különböző helyi jellegű rrm n kaakciófban vesznek majd részt. Budapestről vezérelt péti gyár A Nehézipari Minisztéri­um a harmadik ötéves terv­ben nemcsak több műszert és automatikaelemet szerez be, hanem minőségileg ia igyekszik lépést tartani a világszínvonallal. A Vegy­ipari Tröszt digitális rend­szerű. svéd—dán gyártmányú Gier elnevezésű elektronikus számológépet vásárolt és kí­sérletképpen ezzel kezdi meg a Péti Nitrogénművek ter­melésének irányítását, gyár­tási folyamatainak szabályo­zását. Az új elektronikus gép az Elliott—803-asnál öt­ször gyorsabb és nagyobb kapacitású. Percenként tíz­ezer művelet elvégzésére képes. A Gier-elektronikus számológépet a Vegyipari Tröszt budapesti központjá­ban helyezik el és sokcsator­nás vonallal kapcsolják össze a Péti NitrogénművekkeL Az üzemből érkező a műtrá­gyagyártás termelési és mű­szaki adatai alapján a gép Budapesten percek alatt ki­számítja majd a gyártó be­rendezések leggazdaságosabb és műszakilag legelőnyösebb működtetésének mutatóit, és távirányítással Péten ezek­nek megfelelően szabályozza a termelési folyamatokat. A berendezés kapacitásá­ból azonban ez a munka óránként mindössze öt per­cet vesz igénybe, ezért ter­melési adatfeldolgozásra; bérszámfejtésre. anyagnyil­vántartásra. könyvelésre is felhasználják, és gépesítik vele a vegyipari kutató-ter­vező munka számítástechni­káját is. Később több rtás vegyipari nagyüzemmel is összekapcsolják és azok ter­melési folyamatszabályozá­sát is ellátja. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom