Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

Csongrád megyei hépviselfí felszólalás nyomán: r Uj iparitanuló-iskola és -otthon épül Szegeden a harmadik ötéves tervben Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Bódi László elv-; társ, Csongrád megye országgyűlési képviselője felszólalásában foglalkozott a szegedi szakmunkasképzésseL Ezzel kapcsolatban azt kérte, a kormány találja meg a módját, hogy a szegedi felsőoktatási intézmények, a középiskolák, valamint az általános iskolák fejlesztésével párhuzamosan nagyobb mértékben legyen biztosítható költségvetési fedezet szakmunkásképző iskolák, tanműhelyek és tanulóotthonok építésére. Elmondotta, hogy Szegeden az iparitanulóképzés túlhaladott, mostoha körülmények között folyik, az iskola és az iparitainulóotthon is túlzsúfolt. A javaslatot Veres József munkaügyi miniszter elvtárs megvizsgálta és értesítette az eredményről az országgyűlés elnökét. Erről most Vass Xstvánné elvtársnő, az országgyűlés elnöke levélben tájékoztatta Bódi László elvtársat. Eszerint az előterjesztett javaslat megvalósítható, és a Munkaügyi Miniszérium — megvizsgálva Szeged szakmunkásképzésének helyzetét, a város várható iparfejlesztését, továbbá az öszszes ezzel kapcsolatos egyéb tényezőket — úgy határozott, hogy a harmadik ötéves terv időszakában Szegeden 10 tantermes iparitanuló iskolát és 400 férőhelyes iparitanuló otthont létesít. Az iskolát 1968-ban szándékoznak felépíteni. Az iparitanuló otthont — a beruházási keretek végleges jóváhagyásától függően — a tervidőszak utolsó évében, 1970-ben tervezik létrehozni. A fentieken túlmenően egyébként az országgyűlés elnöke felkérte Szeged m. j. város tanácsa végrehajtó bizottságát, hogy a közös tanteremgazdálkodás keretében keresse meg a lehetőségét | további 12 tanterem biztosításának a szakmunkásképzés céljaira. Ifjúsági brigádverseny Munka verseny-felhívást tett közzé a napokban a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ-bizottsága. A felhívás értelmében március 1-től december 31-ig olyan ifjúsági brigádok vetélkednek egymással, melyek eddig még nem nyerték el a szocialista címet. Azok ugyanis a vállalati versenyen belül magasabb szintű teljesítésért küzdenek. A fiatalok versenyének az a célja, hogy képességeiknek, lehetőségeiknek figyelembevételével részt vegyenek a vállalat termelési feladatainak végrehajtásában, elősegítsék az önköltség csökkentését, takarékoskodjanak, s tegyenek eleget a KISZ akcióprogramja céljainak is. A nagyvállalati ifjúsági brigádversenyt havonta értékelik, s ebben hasznosítják a KISZ Fényszóró-mozgalmának ellenőrzését is. A versenyszakasz befejeztével az első három helyezett brigádot megjutalmazzák. A társasház-építkezés problémái Valóságos reneszánszát éli Szegeden is a lakásépítkezés. Ha a széles körű érdeklődés és az építkezések céljára megtakarított pénzöszszeg valamiféle varázsszóra hirtelen kész házakká lényegülne, a város alighanem kilépne jelenlegi „medVállalat és a CSOMITEKV KISZ-bizottsaga. a konzervgyári párt- és KlSZ-szervezet stb. által patronált társulások száma például Újszegeden 80, a Római körút 26—28. szám alatt 60. a Brüsszeli körút 18. szám alatt pedig 45 lakás épül róböl", jóllehet 20 év alatt hogy csak a jelentősebbeket 35 százalékkal növekedett a említsük.) lakosság száma. Az emberek Ebbe a ..keretbe" azonban igényei rohamosan nőnek, s nem fér bele valamennyi kereseti lehetőségüknek meg- építkezni szándékozó. Szefelelően otthonukat is ké- geden ez ideig — egyének és nyelmesebbé, egészségeseb- társadalmi szervek — öszLuxusautóbuszok A KPM autóközlekedési vezérigazgatóság vezetői megbeszéléseiket folytattak a jugoszláv és az osztrák autóközlekedés képviselőivel és tárgyalásaik eredményeként újabb nemzetközi járatokat indít a MÁVAUT. Közülük Szegednek fontosak a Jugoszlávia felé induló járatok. A múlt évben Budapest—Belgrád között közlekedtek autóbuszok. Ehelyett az idén május 15-től szeptember 30-ig Budapest—Újvidék között szállítják az utasokat. A MÁVAUT a hosszabb távú nemzetközi járatokon luxuskocsikat közlekedtet, hogy az utasok kényelmesen tölthessék az utazása időt. Primőráruk két héttel korábbon Az enyhe, tavaszias időjárás miatt a szokásosnál két héttel korábban értek be a primőráruk. Az eLső szállítmányokat ugyan a melegágvi termékekből kapta a MÉK, de a szabadföldi áru átvétele is nemsokára megkezdődik. A kora tavasziak közül elsősorban a melegágyi retek forgalma a legjelentősebb. Eddig 40 ezer csomót küldött exportra a Csongrád megyei MÉK ós 12 ezer csomót irányítottak Budapest ellátásához. A termés nagy részét a szegedi FelR nagyüzemi őszibarack-termesztés új módszert követel Tanácskozás Öttömösön az új eljárásokról A maga nemében egyedülállónak mondható tanácskozás zajlott le tegnap az öttornósi művelődési házban Ismert megyei szakemberek és mintegy száz szövetkezeti gazda a szegedi járás falvai ból az őszibarackfák újszerű nagyüzemi metszési módszereinek elterjesztéséről tanácskoztak. Ugyanis az őszibarack-termesztés jelenlegi nagy problémája az, hogy a régi kisüzemi fakezelési. metszési eljárások már nem felelnek meg a nagyüzemeknek. Az öt-hat év alatt magasan felnyurguló. seprűsödő házikerti háztáji gazdasági fák helyett bokorszerű alacsony fákat kell nevelni. Ennek egységes módszerére a közeljövőben a szegedi járás A tapasztalatcserét a szegedi járási tanács vb mezőgazdasági osztálya rendezte. Jelen voltak, fontos útbaigazító tanácsokat adtak a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei is. szabadulás Tsz adta. A fóliás retek átvétele március 15-e körül kezdődik meg és e termékből 5 millió csomót várnak. elsősorban a mihályteleki részről. A szabadföldi retek zömét is exportálják. Megkezdődött Szegedről a saláta exportja is. A legutóbbi összesítés szerint 23 ezer fejet küldtek a külföldi fogyasztóknak és 13 ezer fejet Budapestre. A salátafelvásárlás legjelentősebb részét a szabadföldi termés képezi. Az áttelelő salátából 13—15 millió fejet terveznek átvenni ás ért ékesíteni. E primőráru fő termelési helye Deszk, Tis7asziget, Kübekháza és Szőreg. Spenótból is átvett már a MÉK közel 5 mázsányit. Az árut elsősorban a szegedi bölcsődék, napközik és kórházak ellátásához továbbították. A zöldhagyma szintén megjelent, a piacon és a csemegeboltokban. A vevők számára örömhír, hogy he ilyen kedvező marad az időjárás, a kora tavasziak nagy terméshozama miatt nem lesznek magasak az árak. bé, egyszóval kulturáltabbá szeretnék változtatni. Érthető és jogos törekvés ez, megérdemel minden támogatást. Annál is inkább, mert igen sokan nem állami beruházásból épülő lakásokra várnak, hanem szívesen segítenének saját anyagi tehetségű kkel is. A segítés határai Mégis nehezen oldódik ez a probléma. Emberek ezrei kilincselnek különféle szerveknél, mutogatják, hogy részben, vagy teljesen együtt van a lakásra szánt pénzük, s bizony sokan egyelőre mégsem kaphatnak mást biztatásnáL ígéretnél. Szó sincs itt bürokratikus hitegetésről, a lakásgondok felbecsüléséről, az igénylök kijátszásáról. A tanács kész örömmel segítene, ha módjaban állna. A tömeges lakásteremtés azonban nem elhatározás, hanem elsősorban építőipari kapacitás kérdése. A meglevő kapacitás pedig nagyon is véges. Miután az építőipari vállalatok megkötik a tervbe vett üzemekre, szociális és tudományos beruházásokra, állami lakóházakra stb. a szerződéseket — a társadalom tartós boldogulása szempontjából ugyanis ezek az elsődlegesek —, már alig marad munkáskéz például a társasház-építkezésekhez. Természetesen ezt nem abszolút értelemben kell felfogni. A különféle társadalmi szervek által szervezett és kezdeményezett társasépítkezéseket messzemenően segíti a város vezetősége, illetve gondoskodik a kijelölt lakóházak felépítéséről. KrlőnÖ6 figyelmet fordítanak az ifjúsági lakásépítési akciók támogatására. (A Szeged városi KISZ-bizottság. az orvosegyetem KISZ-bizottsága, a Csongrád Megyei Építőipari Országos főszerkesztői értekezlet Szegeden Tegnap, kedden a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Csongrád megyei Hírlap és a DélMagyarország szerkesztőségének rendezésében kétnapos főszerkesztői értekezlet kezxiödöti Szegeden. Az orőszibarack-termesztéssel I szág valamennyi megyei foglalkozó szövetkezeti gaz- j napilapja szerkesztő bizottdáinak ezreit kell majd meg- • ságának vezetői és belpolitanítani. Ugyanis a nagy- i likai rovatvezetői számára üzemekben nincsen arra le- I délelőtt a megyei tanácsháhetőség, hogy a beérett ter- ! zán dr. Dallos Ferenc, a mést létrák segítségével j Minisztertanács tainácsszervek osztályának vezetőjt megye, munka szedjék le a fákról. A járási tanácskozásnak az öttömösi Magyar László Tsz volt a vendéglátó házigazdája. Délelőtt a művelődési házban elmondott elméleti előadásokat gyakorlati bemutató követte. Elsőként Sas Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője beszélt, majd pedig Komáromi Ede ismert pomológus. a balástyai Homokgyöngye Tsz főmezőgazdásza tartott előadást az új módszer kialakításának lehetőségeiről. Előadása során vetített képekben mutatta be a bolgár nagyüzemi őszibarack-termesztést. A gyakorlati metszési bemutatón kiderült, hogy még egymással szomszédos községekben sem metszik egyformán a fákat. A gazdák által megmetszett fákra az volt a jellemző, hogy szinte kivétel nélkül a mindenáron való termésre törekszenek. tartott előadást A lapok és a tanácsi kapcsolata címmel. Előadásában nagy jelentőséget tulajdonított annak a tevékenységnek, amelyet a lapok a tanácsi munka isimertetésében, a tanácsok és a lakosság tapasztalatának erősítésében, kezdeményezései, akciói népszerűsítésében kifejtenek. Meghatározott időszakra szólóan elemezte a lapok cikkeit, majd ismertette a tanácsok előtt álló időszerű elvi ós gyakorlati tennivalókat, s felhívta a figyelmet mindarra, amioen a szerkesztőségek tájékoztató munkája a közeljövőben kívánatos. Az előadást sokoldalú vita követte. A főszerkeszitói értekezlet tanácskozásában részt vett Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára. Deák Béla. az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője. Hantos Mihály. a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese. Papp Gyula, a Szeged m. ) városi tanács vb elnökhelyettese. Valachi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Móra Mihályné, a kormány Tájékoztatása Hivatalának előadója is. Délután a városi tanácsházán Papp Gyula vb-elnökhelyettes fogadta a főszerkesztőket és nyújtott tájékoztatást Szeged ipari, gazdasági és kulturális helyzetéről. Ugyanitt Galambosi István, a szegedi gázgyár főmérnöke a hévíz és földgáz felhasználásáról számolt be. amelyet azután a lapok képviselői a gyakorlatban is megtekintették az Odessza-városnegyedben és i Felszabadulás Termelőszövetkezetben. Itt Árendás György tsz-elnök és Szilágyi Ernő, a tsz főagronómusa mutatta be a közös, gazdaság hévíz hasznosítású primőrkertészetét, korai salátáit, retkeit, amelyek különösen nagy elismerést váltottak ki a vendégekből, i Az értekezlet elnöksége Dallos Ferenc elvtárs előadását tartja. szesen 600 magánlakás-építést szerveztek társas alapon, az idén azonban csak 400—410 ilyen lakás építése kezdődhet meg. S éppen a kívülmaradottak sokasága miatt olyan — mondhatnánk áttekinthetetlen — helyzet keletkezett, amelyet némely, ügyeskedéshez jól értő személyek kezdenek a maguk előnyére kihasználni. Miról van itt szó? Mint már említettük, azok, akiknek már részben, vagy egészében öszszegyűlt a pénzük az új lakásra, szinte nagyítóval keresik, kutatják az építkezési lehetőségeket. Mivel a kisebb létszámmal dolgozó munkahelyeken olykor csak ketten-hárman akarnak pénzükkel betársulni valamilyen lakóház felépítéséhez, az üzemi, társadalmi szerveknek természetesen nem áll módjukban a szándék felkarolása. Egy-egy ház tető alá hozáisához legalább 12—16 család jelentkezése szükséges, ez a létszám esetleg a város különböző részeiből tevődik össze. Pénz a takarékban De hát ki intézi az ilyenek ügyeit? A tanács pillanatnyilag nem, mert erkölcstelennek tartja a bizonytalan ígérgetést, hiszen tudja, hogy a föld alól nem tud kivitelezőt előteremteni. Sokaknak azonban nagyon sürgős a lakás, s minden követ megmozgatnak érte. Különféle értesülések, összeköttetések útján olyan magánszemélyekhez jutnak el, akik vállalják az építkezés lebonyolítását. No. nem csak úgy köszönömszépenért, hanem elkérnek érte bizonyos összeget. Az eljárást és az ..eredményt" hadd érzékeltessük Markovics Mirának, a gyógyszertári központ dolgozójának példájával. Kétszobás összkomfortos lakást szeretett volna, s 1964 őszén valaki azt ajánlotta neki, hogy keresse fel bizalommal dr. Szűts Sándor ügyvédet, a 2. számú munkaközösségben. így is cselekedett. Az ügyvéd közölte vele, hogy most már együtt van a Dugonics utca 10. szám alatt építendő házhoz szükséges 16 személy. Megmutatta neki az épület tervét és a 170 ezer forintos lakás első részleteként 56 ezer 480 forintot kért tőle, megjegyezve, hogy ebből az összegből 2 ezer 400 forint őt, mint ügyintézőt illeti. Ezután dr. Szűts Sándor jelenlétében a pénzt befizette az OTP-be és várt türelemmel. Várta, hogy a lakásába — mint ígérték — 1965 decemberében, de legkésőbb idén márciusban beköltözhet. Azt ugyan várhatta! A Dugonics utca 10. számú telken jelenleg is ott áll egy régi. rozoga ház, vagyis eddig még egy lapát földet sem mozdított meg senki azért, hogy ott új lakóházat építsenek. Természetesen reklamált közben, de az ügyvéd elhárította magáról a felelősséget, mondván: ő nem tehet róla, hogy a telken lakó Nótári Istvánnak még mindig nem adott másik lakást a tanács. így aztán Markovics Mira kilépett a társulásból, visszavette a pénzét, s a városi KISZ-bizottság akciójához csatlakozott. Ebben a társulásban első részletként 26 ezer forintot kellett befizetnie, és ráadásul biztos abban, hogy lesz lakása. A nyerészkedés ellen Ezek után azt gondolhatja az olvasó, hogy a tanács akadályozza az egyéni szervezésű társulások céljainak megvalósulását. Szó sincs róla, mert a tanács törekvése igen pozitív. Az 1966ban induló, illetve az 1967ben befejeződő társas középítkezések elöközművesitésére már kifizetett 8 millió 100 ezer forintot — ezeket a házakat ugyanis be kell kapcsolni a városi közművek hálózatába. Erre a célra a harmadik ötéves tervben 31 millió 710 ezer forintot fordít a tanács és 2990 magánlakás építését segíti elő. Csak természetes, hogy emellett nem tamogat olyan akciókat, amelyek esetleg egyes személyek nyerészkedését szolgálják. Ügy látszik, dr. Szűts több társulás ügyét is igazgatja. Kőszegi Imre, Deák Ferenc utca 2. szám alatti lakos körülbelül tavaly augusztusban csatlakozott a Táncsics Mihály utcában építendő haz felépítéséhez. Lefizetett 18 ezer forint előleget egy olyan ígéret ellenében, hogy idén december 31 -re beköltözhet új otthonába. Mivel azonban még nyoma sincs az építkezés megkezdésének, azon gondolkodik, hogy viszszakéri a pénzét. Csak azt sajnálja, hogy a sürgősen befizetendő előleg miatt olcsón adta e! Trabant autóját, amelyért most 6—7 ezer forinttal is többet kaphatna. Egyáltalán nem biztatóak tehát az egyénileg szervezett társulások kilátásai. Sokan lekötik a pénzüket a bizonytalanra, s ez a közhangulatra sincs kedvező hatással. Ráadásul az ilyen akciók — még ha sikeresen fejeződnének is be — alig segítik elö a szegedi lakásgondok enyhítését, hiszen akinek sok pénze van. az vidékről is társulhat, vagyis kiszoríthatja a szegedi igénylőket. Építési bizottság Meg kellene szüntetni ezt az áldatlan állapotot, amelyet jórészt az emberi hiszékenység táplál. A hitegetésekkel elnyújtott várakozásoknak, s az ügyintézésre kiadott magas összegeknek nincs semmi értelme: a legagilisabb jogász sem tudja beváltani ígéretét. ha azt objektív okok gátolják. Ezért a saját erőből építtetni szándékozóknak csak olyan nyilvánosan ismertetett személyt érdemes szervezőnek, ügyintézőnek ellőgadmok, akinek a tanács — a helyzet teljes ismeretében — megígéri a szükséges építőkapacitás biztosítását. A jelenlegi zűrzavar felszámolása érdekében alakult meg Szegeden a magánlakás-építési bizottság is. Ennek a többi között az a feladata, hogy feltárja a beépíthető területeket, ellenőrizze a besorolást (azok építkezhessenek elsősorban, akik Szegeden laknak, vagy dolgoznak) és gondoskodjék a tervbe vett ház felépítéséről. Ennél a bizottságnál jelentkezhetnek majd a társadalmi szervek által szervezett társulások jogi képviselői, akik az egész ügyet legálisan és becsületesen koordinálják. Nem csodákat várunk ezektől az intézkedésektől, csupán reális alapokat a társasház-építkezésekhez. Anvnyit. hogy akik saját anyagi erejükből akarnak kulturált lakáshoz jutni, azok biztosak lehessenek céljuk elérésében. F. Nagy István Szerda, 1966. március 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3