Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

Földgázfáklyák Algyőn Az alföldi kőolajfúrási üzem szegedi üzemegységé­nek dolgozói megkezdték az Alg.vő környékén mélyített kutak rétegvizsgálatait. A IV-es fúrási ponton mintegy kétezerhétszáz méteres mély­ségig csaknem hetven, az l-es fúrásnál pedig 52 vizs­gálatra alkalmas — tehát minden valószínűség szerint földgázt, vagy olajat tartal­mazó réteget találtak. Ezek­ek a rétegeknek a pontos adatait most alulról felfelé haladva mérésekkel állapít­ják meg. -Jelenleg az I-eg. V-ös és IX-es számú kutakat vizsgálják. Mindháromnál már az alsó rétegekben föld­aázt találtak. F.zt a gázt ége­tik most fáklvaként a vizs­gálat tartama alatt A ne­gyedik és ötödik fáklyát két nagyteljesítményt olajkút kísérögáza táplálja az olaj kitermelési időszakban BESZÉLGETÉS a szocialista hazafiságból 4 milyen természetes ma már. hogy kombájnból ^ ömlik aratáskor a búzaszem, mely éppúgy lehet be­zoezta.ia vagy bánkúti. mindenképpen magyar búza, . olyan természetesnek kell lennie, hogy a magyar fiatalok hazafiságától nem idegen egyetlen más nép hazafisága sem. Erről, a szocialista hazafiságról beszélgettünk legutóbb az u újságíróklubban néhány szegedi fiatallal. Tanulságos és igaz beszélgetés volt. Érdemesnek véljük közreadni. , . — Volt-e már, f^cs' I aki disszidál­kaland I ni akart vol­na? — Nem! Micsoda kérdés! — Engem egyszer már megkörnyékeztek... — Tényleg? Meséld el! — Hát, ha valóban érde­kel benneteket, néhány szó­val elmondhatom — kezd bele Bodnár László joghall­gató a történetbe. — Bécs­ben voltam tavaly az Expresszel. Ügy adódott, hogy ugyanabba a boltba két egymást követő napon is bementem. Másodszor az­után beszédbe elegyedett ve­lem a tulaj, s tudakolta, nem akarok-e kint maradni. Per­sze mondtam, hogy eszem­ben sincs, de egyre csak erő­szakoskodott. Végül otthagy­tam faképnél boltostól, min­denestől. Azt viszont sosem lehet tudni, kivel kerüi szembe az ilyen lélektelen emberkufár, s egy kaland­vágyó, meggondolatlan fiatal ráállhat a vásárra. Ezután Molnár Zsuzsa kér szót, a Tisza-parti gim­názium diákja. Megfonto­landó, amit mond: — Egy közeli ismerősünk Amerikában él, „jólmenő" d/sznövényüzlete van. Leve­leit mégis azzal írja leli ál­landóan, hogy nem tudja, mi lesz holnap, meddig tud­ja fenntartani magát. Mert igaz a tétel: ott a nagy ha­lak elnyelik a kis halakat, ja] annak, akire sor kerül. — Ez szerintem belevág az emberi méltóság kérdésé­be is — fűzi tovább a gon­dolatot Szelitzky Katalin, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat ifjúmunkása. — Nekem is volt egy ismerő­söm, aki disszidált. Itt kö­zepesen kereső munkás volt, ott takarítónő lett. Ezért ér­demes voit? Tudonv tapasz­talatból, s ezért merem ál­lítani, hogy nálunk egy dol­gozó ember, ha néhány évet eltölt becsülettel az üzem­ben. jogoi nyer arra, hogy beleszóljon a közösség és a termelés dolgaiba. — Én is üzemben dolgo­zom — szól közbe Rónyai Balázs ipari tanuló —. s azt látom, hogy sokan bizony nem dolgozzák végig a mun­kaidőt. Az okosok erre azt mondják, hogy ha olyan lét­bizonytalanság lenne nálunk is, mint a tőkésállamokban, senki se merne lógni. — Egyik napról a másik­ra nem válik mindenki ön­tudatossá. de azért inkább esek ne legyen - itt semmi-.. féle létbizonytalanság szól rá Király Piroska, aki szintén a Tisza-parti gimná­zium diákja. — Nem is lesz soha! — Már megbocsássatok, de úgy érzem, közbe kell szólnom, hogy a jól induló beszélgetés el ne kanyarod­jék más témára. Ugye a szo­cialista hazafiságról van szó tulajdonképpen? Rábólint mindenki, tehát Bodnár László folytatja: — Ml kell a szocialista haza fisághoz? Először i^ a haza Őszinte szeretete, ami nem jelentheti semmiképpen sem a nemzeti önérzet túl­tengését. Az internacionaliz­mus érzése nem idegen, s nem mond elienl a nemzeti érzésnek. Sőt: csak az lehet igazi hazafi, aki internacio­nalista, s megfordítva is. — Azért tartom én olyan jelentősnek — egészíti ki Molnár Zsuzsa az okfejtést — azt a nevelőmunkát, amit az iskola és a KISZ fejt ki a szocializmust építő társa­dalom megismertetésére, a fiatalok szocialista öntuda­tának kifejlesztésére. S eb­ben még sok munka van hátra. — Hogy mást ne mond­jak, a nemzetiségi kérdés helyes szemléletét meg kell tanulnia minden fiatalnak — szólal meg első ízben Cza­pár György joghallgató. — A maradi nézeteknek, a sovi­nizmusnak a mi fejünkben nincs helye. Egyik nép sem különb a másiknál. — S itt van a kérdés má­sik oldala: azok. akik folyton csak a Nyugatot em­legetik — mondja Tánczos Etelka, a cipész ktsz ipari tanulója —, lebecsülik a mi eredményeinket. — Nekem az a vélemé­nyem — csatlakozik most már a beszélgetéshez a har­madik jelenlevő jogász is. Molnár Kálmán —, hogy a nacionalizmust nem ítélhet­jük el. 'Egy pillanatra álljunk csak meg' Tévedés ne essék: a nacionalizmus nem egyen­lő a hazaszeretettel! Igenis el kell ítélnünk, mert a na­cionalizmus a burzsoá ideo­lógia egyik elve, mely a nemzeti elkülönülés eszmé­jében, a más nemzetek iránti bizalmatlanságban és a nemzetek közötti ellensé­geskedés szífeásaban nyilvá­nul -meg. Ez- pedig idegen tőlünk! A nemzeti érzés új tartalmáért folytatott harcot .együtt vívjuk a nacionaliz­mus ellen vívott harccal, hc-gy még az írmagját is ki­irtsuk szocialista társadal­munkból. És most folytassuk! — A nemzeti együvétarto­zás s a haza fogalma — ez kézenfekvő — nem egyezik az ország fogalmával. Kell lenni nemzeti önbecsülés­nek is. Ezt a nemzeti önbe­csülést azonban gyakran bű­nös célokra fordítják, gyű­löletet, sovinizmust szítanak más népek ellen. A szocia­lista társadalomban a haza­szeretet csak a haladás irá­nyába hathat, előobre visz bennünket más népek meg­ismerésében. megszeretésé­ben. Aki ezt vallja, inter­nacionalista is — fejezi be a fejtegetést Molnár Kál­— Apróság, mégis meg­említem. hogy a honvágy is valahogy beletartozik a nem­zeti érzés körébe. Amikor Ijengyelországban voltam, nagyon jól éreztem maga­mat. Köztudomású különben is, hogy a lengyelek meny­nyire szeretik a magyaro­kat: S mégis olyan jó volt hazajönni — meséli Rónyai Balázs. — Azt pedig, hogy miért jó. meg sem lehet fogalmaz­ni — összegez Király Piros­ka. így vagyunk a szocialista hazafisággal is. Az időseb­bek még tapasztalatból tud­ják, mi a különbség a múlt rendszer és a miénk között, de nekünk, fiataloknak, akik ebbe beleszülettünk, nincs mihez viszonyítani. Mi csak érezzük, hogy szeretünk itt, hogy jó ,itt élni. s nem ls igen jut eszünkbe, hogy miért. S még valamit hadd mondjak el: nekem is job­ban tetszik az orkán-kabát. mint a ballon, s anélkül, hogy külföld-imádó lennék, kijelentem, sokszor különb a külföldi áruk minősége, mint a miénk. De eszembe se jut ebből a megállapítás­ból hamis következtetéseket levonni. — Nem is szólva arról — teszi hozzá Szelitzky Kata­lin —, ahogy egyre nagyobb a választék és egyre különb a minőség a hazai közszük­ségleti cikkeknél, úgy hagy alább a külföldi áruk „cso­dálata". — Idő kérdése, de az elő­rehaladás maris kézzelfog­ható — mondja Rózsa Zsu­zsa, a Tisza-parti gimnázium diákja. Az új dotációs rendszer tapasztalatai a szegedi járás tsz-eiben Az autó non mercc — Engem ad­dig is bosszan­tott, hogy egye­__ sek úgy bámul­ják a nyuRati rendszámú autókat, majd kiesik a sze­mük — toldja meg Czapár György. — Na. csakhogy már- az autóknál tartunk! — nevet Rónyai Balázs. —. Nyilván több külföldi Mercedes meg Ford Taunus fut nyáron az országutakon, mint hazai. — De azt mi nem látjuk, hogy mi a foglalkozása an­nak, aki benne ül. Mert azért ott sem veheti meg mindenki a drága kocsikat. S akinek telik világjárásra, gondolom annak jobban te­lik autóra is — jelenti ki Czapár György, és társa Bodnár László nagyon he­lyesli szavait. Tegyük hozzá: a többiek is. A beszélgetést szinte lezárja- ezek után Sze­litzky Katalin. — Eg>j szó, mint száz: nemcsak azt jó tudni, mi a szocialista hazafiság, hanem apróbb s nagyobb kérdések­ben egyaránt csak a szocia­lista hazafiság alapján érde­mes gondolkozni, élni. Senki sem kívánja tőlünk, hogy folyton mondogassuk, nem is való az ilyesmi, de aki mo­dern mai fiatalnak tartja magát, annak hazafinak kell lennie, hazafinak a szocia­lista eszmék talaján. Harmincöt szegedi járási termelőszövetkezet gazdálko­dik olyan gyenge minőségű homokos területen, ahol a termelésre fordított költségek alig térülnek meg. E közös gazdaságokat sorolták be a termőheiyileg gyenge szövet­kezetek kategóriájába • és számukra 1965 februárjától az úgynevezett ártámoga­tás rendszerét alkalmazták. Ez azt jelenti, hogy a közös gazdaságokban megtermelt kenyérgabona üsszmennyisé­ge és az egyéb cikkek állami felvásárlásba került meny­nyisége után árkiegészítést kapnak a tsz-ck. Kettős célt szolgált az új rendszerű: állami dotáció bevezetése. Először is a gyenge minőségű földeken megszűnt a termelési ráfi­zetés, másrészt ösztönzést kaptak a szövetkezetek ah­hoz. hogy az agrotechnikai módszerek, műtrágyák na­gyobb mérvű alkalmazásá­val termékenyebbé tegyék földjeiket és így növeked­jen a termés mennyisége és a jövedelem is. Most a szegedi járás ter­melőszövetkezeteinek zár­számadási összesítése után — megyei tanács vb legutóbbi ülésen, ipclyen ezt a témát is tárgyalták — kitűnt, hogy már az első évben is nagy eredményt hozott az állami ártámogatás rendszere, an­nak ellenére is, hogy e ren­delkezés csak a múlt év feb­ruárjában látott napvilágot, s ezért a tsz-ek nem tudták kellően kihasználni az új do­tációs rendszerből adódó le­hetőségeket. A kész termelé­si tervek, jóváhagyott gaz­dálkodási elgondolások miatt alig nyílt mód a vetésszer­kezet' megváltoztatására, a termelési profil bővítésére. Csak néhány — az állami árkiegészítésbe bevont cikk esetében — növelték a ter­mőterületet. Legjobban a 355 tsz múlt évi gazdálkodási eredményei mutatják, hogy mennyire ösztönzően hatott a közös gazdaságokra az állami ár­támogatás rendszere. Ezekben a termelőszövet­kezetekben és csoportokban az előző évhez képest 160 vagonnal nőtt a kenyérgabo­na terméshozama, közel 400 vagonnal a burgonyafelvá­sárlás, 59 vagonról 189-re a hízottsertés értékesítése és vágómarhából is 8 vagonnal adtak át többet az előző évi­nél. A kilenc ártámogatásba vont főbb mezőgazdasági ter. mék terméshozama és ér­tékesítése után több fnit 40 millió forintot fizettek ki a szegedi járásban, A 35 ter­melőszövetkezet árufélesé­geit az állami árnál 10—80 százalékkal magasabb ér­tékben vették át a felvásárló szervek és ez az árkiegé­szítés idén Is érvényben ma­rad. Az új dotációs rendszert nm idén már teljesebb mérték­ben veszik igénybe a szeged! járás termelőszövetkezete! és csoportjai. Ki a felelős? zinte észre seni vettük, s az óra mutatója kétszer hatvan percet fordult közben. Lehetne még foly­tatni? Nem vitás. Senki sem merült még ki, a té­ma pedig a legkevésbé sem! A szocialista hazafiság sok­rétű tudati és érzelmi összetevőkből áll, nehéz egy köny­nyed beszélgetés keretében egybefoglalni ezeket. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy nincs mindenki pontosan tisztá­ban a vele kapcsolatos fogalmakkal. Talán nem is árt felidézni emlékezetünkben befejezésül, hogy a hazafiság, a haza szeretete meghatározott társadalmi és gazdasági viszonyokból fakad, történelmi jelenség, melynek tartalma koronként változó. A hazaszeretet fogalma csak a szo­cialista forradalom eredményeként fonódik össze a társa­dalmi rend, az állam iránti hűséggel. Csak ilyen körülmé­nyek között alakul ki a szocialista hazafiság, mely össze­fonódik a proletár internacionalizmussal — az egész nem­zetközi proletariátus alapvető érdekközösségével —. s ki­zárja mind a nacionalizmust, mind a kozmopolitizmust. Mást értünk tehát mi a hazafiságon, s mást a naciona­listák. Mi azt értjük rajta, hogy új társadalmat építünk, melyben őszintén megbecsüljük, szeretjük, s ha kell meg is védjük vívmányainkat. Hogy testvérünknek érzünk min den népet, a felszabadultakat, s elnyomottakat egyaránt, s együtt küzdünk velük a kizsákmányolás nélküli társa­dalom, a szocializmus győzelméért. Fehér Kálmán Pályázatunk első forduló­jára számos olvasónk küldött helyes megfejtéit: „Tekintet­tel arra, hogy a villamos ka­nyarodik, a KRESZ 42. §. (6) bek. a és c pontja értel­mében a gyalogosnak van áthaladási elsőbbsége. A balesetért tehát a villamos vezetőjét terheli a felelős­ség." Sorsolással az alábbi he­lyes megfejtést beküldő ol­vasóink nyerlek könyvjutal­mat: Nyerges István, Szeged, Petőfi telep. 10-es utca 563 b; Alekszi Mária, Szeged. Hu­nyadi János sugárút 70; Nagy Zqltán, Kiskundorozs­ma, Nyugati sor 4. A köny­vekot postán küldjük el a nyerteseknek. Azoknak, akik most akar­nak bekapcsolódni a . rejt­vénysorozatba, tájékoztatá­sul közöljük, hogy feladvá­nyaink minden hónap első vasárnapján jelennek meg lapunkban. Az ábrával il­lusztrált baleseti helyzetek­ből meg kell állapítani: kí milyen közlekedési szabályt sértett meg és kit terhel a felelősség a balesetért? A megfejtéseket szerkesztősé­günknek, Szeged. Magyar Ta­nácsköztársaság útja 10. szám alá kell küldeni. A boríték­ra, vagy levelezőlapra kér­jük ráírni: ..Ki a felelős?" A7 eredményes megfejtők között ezután is minden al­kalommal három értékes könyvjutalmat sorsolunk ki, s a rendszeresen jó ered­ményt elért megfejtőket pá­lyázatunk végén is iutalom­ban részesítjük. II. FF-LADVANY Az ..A" jelű személygép­kocsi és a villamos az „X"­szel jelölt helyen összeütkö­zött. 1. kérdés: A három jár­iad hat át az. egyenrangú ke­reszteződésen? 2. kérdés: A balesetért kit terhel a felelősség? A beküldési határidő: máav mű milyen sorrendben ha- cius 20. Vasárnap. 1966. március 6. DÉL-MAGYARORSZÁG Q tf

Next

/
Oldalképek
Tartalom