Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

Kállai Gyula elvtárs beszámolója (Folytatás L oldalról.) erkölcsi, politikai és anya­gi támogatása nélkül. De a felszabadult országok­nak továbbra is szükségük van a szocialista országok támogatására, a velük való együttműködésre kivívott függetlenségük megvédése és az úigyarmatosító törek­vések visszaverése érdeké­ben. A gyarmati rabság el­leni harc, amely a szocia­lista világrendszer kialaku­lása mellett korunknak má­sik legnagyobb forradalmi folyamata. nem lehet teljes és dia­dalmas az lijgyarmatositás elleni következetes harc nélkül. Ebben a küzdelemben sem lehet félúton megállni: a gyarmati iga lerázása, az új­gyarmatositó törekvések tel­jes felszámolása nélkül nem vezethet eredményre. Ebből a szempontból továbbra is feltétlenül szükséges a szocialista vi­lág és a volt gyarmati or­szágok együttműködése, kapcsolataik erősítése. A szocialista országokkal ki­alakított új típusú kapcsola­taik jó alapot teremtenek ar­ra, hogy szembeszálljanak azzal az óriási nyomással, amely az imperializmus ré­széről rájuk nehezedik. A mi utunk is — többek kö­zött — azt a célt szolgálta, hogy az együttműködést eb­ben a vonatkozásban is el­mélyítse. Nagy megbecsü­léssel és tisztelettel tekin­tünk azokra a népekre és vezetőikre, akik a gyarmati rendszer elleni harcukat most az újgvarmatosítás el­leni küzdelemben akarják véglegesen diadalra juttatni. — Történelmi múltunk és társadalmi fejlődésünk több hasonló vonása mellett kü­lönösen fontos és nagy je­lentősége van annak, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében tárgyalópartnereinkkel ál­talában egyetértés alakult ki közöttünk, álláspontjaink azonosak vagy hasonlóak. Közös fronton, azonos oldalon állunk ezek­kel az országokkal abban a harcban, amelyet a gyarmati rend teljes és végleges fel­számolásáért, az általános és teljes leszerelésért, a népek előrehaladásáért, a világ bé­kéjéért az imperializmus elíen folytatunk. Ez tükröző­dött a nyilvánosságra ho­zott közös nyilatkozatokban. — Ezeknek az országok­nak — éppúgy, mint a szo­cialista államoknak — bel­ső feladataik elvégzéséhez békére, az alkotómunka e legfontosabb feltételére van szükségük. — Kifejezésre juttatták: népeink érdekeit, a szabad és független, a nép jólétét és gyors társadalmi-gazda­sági haladását biztosító ál­lam felépítését leginkább a háború fenyegeti, s a hábo­rú veszélyét az imperializ­mus hordozza magában. Ezért közösen kell küzdeni min­denfajta imperialista ag­resszió ellen. Teljes egyetértés mutatko­zott meg abban a kérdésben is, hogy a világ békéje egy és oszthatatlan. Senki sem helyezkedhetik arra a ké­nyelmes álláspontra, hogy a világ távoli részein el­követett imperialista ag­resszió ,.nem érdekel, mert messze van tőlünk". Bárhol, bármelyik földrészen, bár­mely nép ellen követnek el ma agressziót, az minden más szabad és független nép belső rendjét és nem­zeti függetlenségét is ve­szélyezteti. Minden imperia­lista agresszió — ha siker­rel jár — újabb agresszió­ra csábítja elkövetőjét. Ko­runkban tehát egyetemes ér­vényű erdekek jatszanak kózre, hogy a nemzetközi béke fenntartásához, a tár­sadalmi haladáshoz — a nagy felelősségben osz­tozva minden nép. legyen kicsi vagy nagy, közös erőfeszítésekkel járuljon hozzá. — Az állami vezetőkkel folytatott eszmecserék azt mutatták, hogy ezek az or­szágok a nemzetközi fe­szültség és az imperialisták agressziójának fokozódásá­ban féltve őrzött független­ségük súlyos fenyegetését látják. Tudják, hogy az ag­ressziókkal együttjár a reá­juk nehezedő imperialista nyomós fokozódása, s ez füg­getlenség}! ket veszélyezteti. Küldöttségünk fogadtatása, s az együttműködési kész­ség megnyilvánulása vala- • mennyi ország részéről azt mutatta, hogy — ezzel a veszéllyel szemben is — a szocialista országokra akarnak támaszkodni. — Nemzetközi tárgyalá­saink középpontjában az amerikai imperialisták vi­etnami agressziója állott. Teljesen egyetértettünk ab­ban, hogy a bombázások új­rakezdése, a háború kiter­jesztése — bármennyire is az úgynevezett békeoffenzí­va leple mögé akarják rej­teni — csak súlyosbítja a helyzetei. Abban is egyet­értettünk, hogy az egyedüli megoldás: azonnal és feltétlenül meg kell szüntetni az agresz­sziót, meg kell szabadítani Viet­nam népét a háború ször­nyű pusztításaitól és rá kell bízni saját sorsának irá­nyítását. — Ha indulásunkkor az amerikai bombatémaJások újrakezdése beárnyékolta az ázsiai béke kilátásait, ugyan­akkor a taskenti megegye­zés kedvező hatását minde­nütt tapasztaltuk — mondotta Kállai Gyula, majd a vitás kérdések bé­kés megoldásának fontossá­gát hangsúlyozta. — Partnereink V • nagyra értékelték orszá­gunk hozzájárulását a gyz?E.ztositás azonnali és végleges felszámolásáért folyó küzdelemhez. Ismerték és értékelték fei­L,. .Leinket az ENSZ-ben. Közösen állapítottuk meg, a gyarmatok fenntar­tása bünteti az emberiség cu«). egy Ült követeltük a vonatkozó KNSZ-határozatok végrehajtását és követeltük, hogy a gyarmatosító hatal­mak vessenek véget gyar­mati uralmuknak. Afrikai barátainkkal újra és újra leszögeztük: tar'hatatlan, hogy Afrika szabad földjén még vannak tlrületek, ahol nem az afrikaiak a gazdák, hanem a volt gyarmatosítók — mondotta a miniszterel­nök és biztosította támoga­tásunkról e népeket. — Mindezek érthetővé te­szik, hogy a vendéglátó or­szágok vezetői és népei mi­lyen nagy jelentőségűnek te­kintik a szocialista államok­kal kialakított kapcsolato­kat hazájuk előrehaladása szempontjából. A magunk részéről kifejtettük: szá­munkra itt többről van szó, mint egyszerűen a békés egymás mellet élésen ala­puló normális államközi kapcsolatokról. Mi, mint szo­cialista ország, internaciona­lista kötelességünknek te­kintjük, hogy velük olyan — a kölcsönös előnyökön, a teljes szuverenitáson alapu­ló — politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatokat tartsunk fenn. amelyek hozzájárulnak nem­zeti függetlenségük megszi­lárdításához, gazdasági és társadalmi felemelkedésük­höz. — Több közös nyilatkozat­ban teljes egyetértéssel ír­tuk le, hogy a szocialista országok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakul­nak ki. — Pártunk és kormá­nyunk azzal is megbízott bennünket hogv konkrét megállapodásokkal erősítsük az együttműködés szálait. Hosszú volna felsorolni, hogy a hat országban milyen tár­gyalásokat folytattunk és hány megállapodást kötöt­tünk. Küldöttségünkben ott voltak a magyar gazdasági élet. a tudomány, a kultúra képviselői, akik jól felké­szülve tárgyaltak valameny­nyi országbari és hasznos megállapodásokat kötöttek. Azokat a területeket ke­restük. s meg is találtuk, amelyeken az együttmű­ködés mindkét fél haszná­ra válik. így például mindegyik or­szággal megállapodtunk ab­ban. hogy áruforgalmunkat kölcsönösen növeljük. Ahol pedig a s/óban levő orszá­gok áruinkért még nem tud­nak megfelelő ellentételt nyújtani. nem riadtunk vissza az új ittak, új vállalkozási for­mák keresésétől sem. — Megállapodásaink so­rán arra is törekedtünk, hogy a magyar tudományos és műszaki, valamint kul­turális eredmények minél könnyebben hozzáférhetőkké váljanak számukra. hiszen terveik megvalósításához sok szakkáderre van szükségük. Kereskedelmi. műszaki-tu­dományos. kulturális és tá­jékoztatási eredmények, il­letve munkatervek kereté­ben rözítettük is ezzel kap­csolatos kölcsönös vállalko­zásainkat, feladatainkat. — Hiba volna azt gondol­ni. hogy ezek az országok — minthogy szűkében van­nak a javaknak — mindent átvesznek ölünk. amit szál­lítanánk. Ezek az országol: rendkívül rövid idő alatt akarják megszüntetni a gyar­mati múlt keserű örökségét Ehhez a legfejlettebb technikát, a legjobb hatásfokú terme­lőeszközöket igénylik. Ezért minden szocialista or­szágnak külön-külön is na­gyobb gonddal kell foglal­koznia ezekkel a kérdések­kel és teendőkkel, de — vé­leményem szerint — az is egyre sürgetőbbé válik, hogy a szocialista országok a KGST kereteiben többoldalú megállapodássá! egyeztessék es hangolják össze lépései­ket. — Mindenütt azt tapasz­taltul}, hogy a vezetők és a tömegek őszinte és rend­kívüli nagy érdeklődést ta­núsítottak belső fejlődésünk, a szocialista építőmunka gyakorlata és tapasztalatai iránt. Mindenütt behatóan érdeklődtek a szocialista iparosításról, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ről, kulturális forrradal­munkról, társadalmunk po­litikai szervezettségéről. a szocialista demokráciáról. — Két országban — az Egyesült Arab Köztársaság­ban és Tanzániában — lá­togatást tettünk az ország életében fontos szerepet be­töltő pártok — az Arab Szo­cialista Unió. illetve a Tan­ganvikai Afrikai Nemzeti Unió — vezetőinél. Üdvö­zöltük azt a törekvésüket, hogy e pártok, valamint a mi pártunk között, e pártok és a mi Hazafias Népfron­tunk között kölcsönösen hasznos kapcsolatok alakul­janak ki és sor kerüljön a tapasztalatok kicserélésére Is. Az Arab Szocialista Unió pártkfi 1 döttségét Köz­ponti Bizottságunk nevében meghívtam: tegyenek láto­gatást nálunk. tanulmányozzák a mi pár­tunk felépítését, szerveze­tét, működését, az ország életében betöltött szerepét. — Küldöttségünk tagjai­ra a legmaradandóbb hatást azok a szivet-lelket gyö­nyörködtető eredmények gyakorolták, amelyeket a meglátogatott államok a rendkívül nehéz külső és belső viszonyok, az impe­rialisták újgyarmatosító tö­rekvései. a gyarmati sorból visszamaradt terhes örökség ellenére országuk fejleszté­sében, népük felemelkedé­sében már eddig is elértek. Beszámolt Kállai Gyula arról is. milyen példáit lát­ta ennek küldöttségünk. — Tapasztaltuk azt is, hogy a függetlenség kivívá­sa. az új élet építése mi­lyen gyökeresen megváltoz­tatja magukat az em bere­ket. — Amikor Tanzánia felé haladva — a MALÉV törté­netében első ízben — átre­pülte gépünk az egyenlítőt — parancsnokunk közölte, hogy Dar es Salaamban 42 fokos hőmérséklet vár ránk. 95 százalékos páratartalom­mal. Valóban, a gépből ki­szállva arcunkon éreztük a trópusok forróságát. Ven­déglátóink meleg szeretete ezt a forróságot is felülmúl­ta. Ahogy az emberek fo­gadtak bennünket a repülő­tértől az elnöki palotáig ve­zető úton, sűrű csoportok­ban éljenezve, dalolva és táncolva, a szeretet megany­nyi megnyilvánulásával — utunk valóban a barátság és a szolidaritás diadalútja volt. Tanganyikai és zanzibári programjuk részleteiről be­szélt ezután, majd így foly­tatta: — Amikor az emberekkel találkoztunk, szűkebb kör­ben vagy nagygyűlésen, tá­jékoztattuk egymást né­pünk életéről, törekvéseiről. Nem állítjuk, hogy eleget tudunk egymásról. Tudták és tudják azonban a legfon­tosabbat: azt. hogy barátokként jöttünk, azo­nosak a törekvéseink, őszintén együtt akarunk működni velük minden­ben, hogy lényegében közös fronton vagyunk velük voh elnyomóikkal, a gvarmatosí­tókks1 az imperialistákkal szemben. — Saját szemünkkel lát­tuk: ezek a népek érzik már a függetlenség és a szabad­ság ízét és erről lemondani többé nem fognak. Ez a forradalmi hangulat magyarázza, hogy bennün­ket. egy szocialista ország küldötteit, nemcsak a ven­dégnek kijáró tisztelettel és kedvességgel, hanem -mint a szocialista rend­szert építő nép küldötteit, sors- és harcostársakként fogadtak. — Bejárva ezeket az or­szágokat, tovább szilárdult bennünk az a meggyőződés, hogy a szocialista világrend­szernek. a fejlődő országok csoportjának, valamint a kapitalista országok mun­kásosztályainak és összes ha­ladó erőinek összefogása ké­pes biztosítani és biztosítani is fogja a világ békés, prog­resszív fejlődését. Mi igyek­szünk eme magasztos meg­bízatásnak. erőink összefogá­sának mindenütt eleget tenni. — Bármerre is jártunk, e barátság jegyében. mindenütt arra kértek bennünket: adjuk át üd­vözletüket a magyar nép­nek, kormányának és pártjának. Engedjék meg. hogy e meg­tisztelő megbízásnak ez al­kalommal tegyek eleget. A magunk részéről kívánjuk, hogy a minket vendégül látó országok népe és vezetői jó erőben folytassák a nemzet­közi együttműködést, a bé­két és népeik javát szolgáló tevékenységüket. (MTI) Jövőre: mezőgazdasági kiállítás és vásár Szombaton délelőtt a Földművelésügyi Miniszté­riumban dr. Soós Gábor mi­niszterhelyettes elnökleté­vel megtartotta első ülését a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár főbizott­sága. A soron következő mező­gazdasági kiállítást 1967-ben rendezik meg. a nyár végén, a nyári és az őszi munka­csúcs közötti időszakban. A kiállítás elsősorban oktató jellegű lesz: fő célja a me­zőgazdasági termelés korsze­rűsítését elősegítő technoló-^ giák és eszközök ismerteté­se. A kiállítás területének, létesítményeinek bővítésére, felújítására még ebben az évben tizenhárommillió fo­rintot fordítanak. Megkez­dik a kiállítás eddig elha­nyagolt környékének ren­dezését. szépítését is. (MTI) „Magyar nap" Lipcsében Lipcsében a szombat dél­előtti program erősen ma­gyar jelleget kapott. A vá­sár 11/C pavilonjában szom­baton délelőtt, egy nappal a vásár területének meg­nyitása előtt több mint száz NDK-beli és külföldi új­ságíró jelenlétében megtar­tották a vásár magyar rész­legét bemutató sajtókonfe­renciát. A magyar kor­mányküldöttség pedig, amely dr. Trautmann Rezső épí­tésügyi miniszter vezetésével pénteken a késő esti órák­ban érkezett meg Lipcsébe, szombaton reggel már vé­gigjárta a kiállításnak azo­kat a pavilonjait, ahol a vá­sárlátogatók magyar árukkal találkozhatnak. Bemutatóval fejeződött be a gépesítési tanácskozás Szombaton gyakorlati be­mutatóval fejeződött be a VI. országos mezőgazdasági gépesítési ' tanácskozás, amelynek résztvevői — mint már jelentettük — Szegeden két napon keresztül előadá­sokat. hallgattak, tegnap pe­dig Hódmezővásárhelyre lá­togattak. Ott megtekintet­ték a Mezőgazdasági Gép­javító Állomás műhelyeinek szalsrendszerű munkáját. Országos viszonylatban Hód­mezővásárhelyen végzik az MTZ. az UTOS. az UE— 28-as típusú traktorok, va­lamint a szovjet kombájnok önindító, dinamó és elekro­mágneses berendezéseinek javítását. Ugyancsak bemutatón vet­tek részt a vendégek a Hód­mezővásárhelyi Állami Gaz­daságban. amelynek dolgo­zói mintaszerűen szervezték, meg a gépudvar rendjét Az erö- és munkagépeket tí­pusonként csoportosítva he­lyezték el és úgy hogy könnyen megközelíthetők, bármikor mozgathatók le­gyenek. Ezenkívül a gazda­ság szakemberei bemutat­ták a meghívottaknak az üzemanyag helves tárolási módját A tanácskozás hall­gatói végül a Hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat szerelőcsar­nokában tettek látogatást, s a traktormotorok főjavítását szemlélték meg. Hériegzáró közgyűlés a ktsz-ekben Javuló szolgáitatás - Növekvő export Ezen a héten megkezdőd­tek Szegeden a kisipari szö­I vetkezetek mérlegzáró köz­i gyűlései, melyeken elsősor­ban a tavaly végzett mun­ka eredményeiről vetnek számot, de természetesen az idei feladatokkal is sokat foglalkoznak. Tegnap, szom­baton többek között az Uni­verzál Vegyi. Kultúrcikk és Szolgáltató Ktsz, valamint az Április 4. Cipész és Pa­pucskészítő Ktsz tartott köz­gyűlést. A Cipész Ktsz Cserzy Mihály utcai üzemházának művelődé­si termében Barna Fe­renc elnök számolt be a tavalyi év munkájáról. Vég­eredményben 104 százalék­ra teljesítették tervüket, s ami igen örvendetes, sokat 'élődött az export is. Még 1964-ben 39 ezer. 1965-ben 66 ezer pár férficipőt szál­lítottak külföldre. Bár a ki­fizetett minőségi kötbér ösz­szege csökkent, még min­dig elég sok reklamáció fut be. különösen a papucsok miatt. A ktsz önálló gaz­dálkodást folytató közép­üzem. úgyhogy idén csak akkor képes eleget tenni az egyre szigorúbb feladatok­nak. ha termékeinek gaz­daságosságán. s főképp mi­nőségén javít. Az idei terv 120 ezer pár férficipő és 160 ezer pár papucs gyártá­sát írja elő. Az export to­vább növekszik, s eléri a 70 ezer párat. A javítórészle­gek munkájának megkönnyí­tésére rendbehózzák ezek helyiségeit és berendezését. A vezetőség és az ellen­őrző bizottság beszámolóját követően a városi pártbi­zottság nevében Lacsan Mi­hály elvtárs üdvözölte a szövetkezet tagjait. Gratulál­tak a sikerekhez a felettes szervek és a társszövelkeze­tek képviselői is. Több szö­vetkezeti tag szóvá tetts az anyaghibákat és a szakmun­kás-utánpótlásban mutatko­zó hiányosságokat. A közgyűlés végén kiosz­tották a nyereségrészese­dést. A szövetkezet tavaly 4 millió 200 ezer forint nyereséget ért el. s ebből R42 ezer forint jutott \szta­lékul a ktsz mintegy "50 tagjának és dolgozójának. Az Univerzái Ktsz mérleezáró közgvűlésén. a KISZÖV Klubjában Fekete Lászlónak, a szövetkezet el­nökének és Farkas József főkönyvelőnek jelentéséből kitűnt, hogy a ktsz 1965-ben nagymértékben növelte a la­kosság részére végzett szol­gáltatások körét és az ex­porttermelést, s több mint 17 millió forint értékű mun­kát végzett. A tervszerű szolgáltató és termelőmunka eredménye­ként a jól gazdálkodó szö­vetkezet felosztható, tiszta nyeresége megközelíti az egymillió forintot, s így mintegy kéthónapi fizetés­nek megfelelő összeget fi­zethet dolgozóinak. A közgyűlésen ismertetett idei tervek és a hozzászólá­sok egyaránt fő célkitűzés­ként jelölték meg a lakossá­gi szolgáltatások körének to­vábbi bővítését, a termelés minőségi javítását és az export növelését. »M. máreüM 1 DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom