Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAmmm A MAGYAR SZOCIÁLIS 1 A * ^FCM Á S PÁRT LAPJA 56. évfolyam, 75. szám Ara: 50 fillér Szerda. 1966. március 30. 1 ') oaai Az emeletráépítés Kérdései Egy év gondjai Két techniknslány nltimátnma Tv-mnsor ürügyén Az Irodalmi Színpad bemutatója « Megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusa Ötezer küldött — Delegációk a világ minden tájáról Négy napirendi pont a kongresszuson A Kreml kongresszusi pa- hangúlag elfogadták a talotájában kedden délelőtt nácskozás napirendjét, megnyílt a Szovjetunió amely a következő: Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A ffe Az SZKP Központi Bikongresszuson mintegy 12 tata zottságának beszámomillió párttag és tagjelölt 1°J» a XXII. kongresszus óta képviseletében ötezer kül- végzett munkáról. Előadó: dött vesz részt, vagyis több, Leonyid Brezsnyev, a Közmint eddig bármelyik kong- ^onli Bizottság első titkára, resszuson. ami a taglétszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista, és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunis• ta Párt — nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A párt új központi szerveinek megválasztása. Az SZKP XXIII. kongresszusa első napján a küldöttek meghallgatták az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentését, amelyet Leonyid Brezsnyev első titkár ismertetett, va. - - lamint az SZKP Központi A Kozponti Ellenőrző Bizottság jelentése, Revízióö Bizottsága elnökéelőadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. nek, Nonna Muravjovának beszámolóját. Szerdán reggel moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) a káját és megkezdi a beszámoló feletti vitát. két ©

Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966—1970-rc szóló népgazdaság-fejlesztési A Magyar Szocialista ötéves tervéről, előadó: Alek- kongresszus folytatja munMunkáspártot Kádár János- szej Koszigin, a szovjet minak. a Központi Bizottság nisztertanács elnöke. első titkárának vezetésével küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. WwSmMm. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Leonyid Brezsnyev beszámol óját tartja a kongresszuson. Mellette M. A. N. Koszigin Képszolgálat) A. Szuszlov Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde Több országból, különösen a harmadik világ országaiból demokratikus pártok, köztük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabaditási Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Kosziginnal és Nyikolaj Podgornijjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részt vevő külföldi pártküldöttségeknek az elnöki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé, s a Központi Bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben helyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok, s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői. akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus Brezsnyev Javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresszusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségei emlékének. A küldöttek ezután egyA XXIII. pártkongresszus beszámoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi pártkongresszus (1961) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben az években a XX. és a XXII. pártkongresszuson meghatározott irányvonalhoz igazodva. megtorpanás nélkül vezette a szovjet népet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt minden tevékenységét a program végrehajtására irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. Szakadatlanul nő a szocialista világrendszer befolyása A XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyása; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értele el; aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások fokozódásának folyamata. Az imperializmusnak. de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz vagy módszerhez nyúljon is, képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága. a párt és az állam a külpolitika kidolgozásában és vitelében a pártnak abból az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak. mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gazdagodtak, szorosabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzetközösség kommunista és munkáspártjaival, a szocialista államokkal. Kapcsolataink jók és testvériek Bulgáriával, Magyarországgal, a VDK-val, az NDKval, a KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával ós Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország számára, ezeket a törvényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki. Ugyanakkor a szocialista rendszer országai fejlődésükben állandóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyolultságában és sokrétűségében teremt. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdéseket a marxizmus—leninizmus kipróbált alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények kicserélését. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek gyakorlati kapcsolata, politikai tanácskozása. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk és felhasználjuk mindazt, ami jó minden szocialista ország és az egész .szocialista rendszer gyakorlatában. A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne részt vevő országok gazdaságának fejlődésében. A közgazdasági gondolkodás ma a termelés további szakosításának és kooperálásának problémáira, a népgazdasági tervgk racionálisabb egybehangolására irányul. Az együttműködés és a szolidaritás fejlődése és elmélyítése minden egyes ország és az egész szocialista világrendszer alapvető érdekeit szolgálja, előmozdítja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. „Amikor a szocialista világrendszer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra is rá kell mutatnunk, elvtársak, hogy kapcsolataink két szocialista ország {Jártjával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal — sajnos továbbra sem kielégítőek — mutatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barátságot a népi Kínával és kommunista pártjával. Készek vagyunk arra, hogy tőlünk telhetően mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albániával és az Albán Munkapárttal." Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy 1964. novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével és röviddel ezután Pekingben is megbeszélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével. „Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak. hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bármelyik pillanatban újra megvizsgáljuk a Kínai Kommunista Párt vezetőségével együtt a mutatkozó nézeteltéréseket, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján megtaláljuk leküzdésük módját. Meggyőződésünk, hogy végül is pártjaink. népeink minden nehézséggel megbirhaköviBikóznak és egy sorban ladnak toimbb a nagy zös forradalmi ügyért vott harcukban". „Az SZKP Központi zottsága a jövőben is a párt és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének egyik fő irányát abban látja, hogy fejleszti és erősiti az eszmei-politikai kapcsolatokat valamennyi szocialista ország kommunista pártjaival a marxizmus—leninizmus elvei alapján, fejleszti és erősiti a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat a Szovjetunió és más szocialista államok között." A kapitalista világrendszer általános válsággal küzd Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer egészében általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott, hogy az imperialista tömbök részvevőinek ellentétei kiéleződnek és ez megingatja ezeket a tömböket: az amerikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársakkal kell szembenézniök, akik egyre gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Az Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említett tömbökhöz tartozó államok politikáját. Már régen szertefoszlott ,.a szovjet agresszió veszélyének" mítosza, amelyre hivatkozva annak idején ezeket a tömböket öszszetákolták. Fokozódik a kapitalista országok gazdasági életének militarizálódása, erősödik a fegyverkezést verseny. A NATO fennállása óta több mint ezermilliárd dollárt költöttek e tömb hadi gépezetének létrehozására és korszerűsítésére. Az Egyesült Államok agresszív politikát folytat, és „azt szeretné, ha uralma alá hajthatna sok független államot, szeretné, ha gátat emelhetne az emberiség társadalmi haladásának útjába". „A kapitalizmus világában változatlanul teljes erővel érvényesül a kapitalista társadalom alapvető ellentmondása — a töke és a munka közötti ellentét" — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A dolgozók egyre fokozódó kizsákmányolása kiélezi az osztályharcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az uralomról. A munkásosztály és a dolgozó tömegek csak elkeseredett osztályharcban vívhatják ki a győzelmet. Szerte a világban nyolcvannyolc kommunista párt csaknem ötvenmillió harcost tömörít — közölte a szónok. A munkásosztály helyreállítja sorainak egységét Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az utóbbi időben bizonyos sikereket értek el a munkásosztály egységéért vívott harcban, jóllehet, e tekintetben még nagy nehézségek mutatkoznak. ..Ezért mindenekelőtt a jobboldali szociáldemokrata vezetőket terheli a felelősség. De nem ezek a vezetők fejezik ki a munkásmozgalom igazi érdekeit." meggyőződése, hogy a munkásosztály végül is helyreállítja sorainak egységét. A szónok elítélte azt a kommunistaellenes terrort, amely több országban uralkodik. „Követeljük, vessenek véget az indonéz nemzeti függetlenségért, a dolgozók érdekeiért hősies harcot vívó indonéz kommunisták A szónok hangoztatta. (Folytatás a 2. oldalon.j