Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
Tíz emelet tudomány Látogatás a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetben Vasárnap, 1966. március 21.DÉL-MAGYARORSZÁG £ különleges eszközökkel nemcsak látni lehét a parányi sejteket, de még a súlyukat is megmérhetik. Ez a ..súly" a gramm sokmillioniod résre. Az osztály feladata feltérképezni a sejteket. mindent megflidnt róluk. Vizsgálni reagálásukat a különféle anyagokra, és a fizikai behatásokra. A mikrofotográfia segítségével rögzítik a kísérleti folyamatokat és azok eredményeit. A sejtmag akkorára nagyítható. mint egv alma! Izgalmas kísérletsorozat foglalkoztatja az osztály minden tudományos munkatársát. A kísérleti állatra Csupa üveR csl,pa bpton halálos dózisú röntgensugarat bocsátanak. A sugarak sejtek, növekedni kezdtek és szétroncsolják a csontvelő osztódtak. Igazolódott, hogy sejtjeit. A besugárzás után bizonyos fellételek között az azonnal egészséges állat ép élők pótolhatják az elhalt csontvelő-sejtjeiből intravé- sejteket. Most már az a felnásan bizonyos mennyiséget adat, hogy ennek dinamijuttatnak a szervezetbe kajáról, hogyanjáról megszeEredmény: a lépben több rezzék a szükséges ismereteesetben megtapadtak az élő ket. Radioaktív zsír A kórélettani osztályon azt hormonális mirigyek műkövizsgálják, milyen szerepet désének törvényszerűségeit játszik a nyirokkeringés az keresik. Szeretnék megtudni, anyagcsere szempontjából hogy a környezethez valóalfontos különböző kémiai kalmazkodásban oly fontos anyagok szállításában. A je- szerepet játszó, a borsónál lenlegi vizsgálatokkal éppen alig valamivel nagyobb agyarra akarnak választ kapni, alapi mirigyhez hogyan juthogv a zsírral megetetett nak el az ingerek. Hogy vikutyák emésztőrendszeréből lágosabb legyen: ha a szerhová és hogyan jut el a zsír. vezetet hideg, vagy fájdaHogy a zsír űt.iát kövelhes- lom, vagy bármely más besek, a zsír radioaktívvá tet- hatás éri, a központi idegték és a műtőben megkez- rendszer reakciója mellett dett kísérlet az izotóplabora- különösen fontos az agytóriumban folytatódik. Itt alapi mirigy hormonelvávizsgálják meg. hogy a kü- la.szl;-tsa. Az a kérdés, hogy iönbözo szervek, illetve azok , , , , - . . nyirka tartalmaz-e jelzett ozek a meKberhel° beható" zsírt. sok milyen pályákon érik el Néhány ajtóval odébb a az agyalapi mirigyet. A címzett ismeretlen Legutóbb arról írtunk ezen a helyen, hogy az olvasótábor a Dél-Magyarország százezer szeme és százezer füle. Most sem akarunk ebből semmit visszavonni, annak ellenére sem, hogy most meg arról szólunk: nem minden szem éles és nem minden fül jó. És bér — mint eddig — ezután is köszönjük és kérjük olvasóink leveleit és jelzéseit, hadd hozakodjunk elő egy kis megszorítással. Miről van szó pontosabban? Levelekről... Nem olyanokról, amelyek kifogásolnak valamit munkánkbari, észrevételeket, vagy javaslatokat tesznek, nem is- elsősorban olyanokról, amelyeket névtelenül írnak. A példa majd megmagyarázza. Dr. Kőhalmi Károly bepanaszolta a Dugonics tér 1. számú ház házfelügyelőjét, Nagy Lajos pedig Szeged tisztaságával kapcsolatos észrevételeit juttatta el hozzánk. Mindketten megadtak címűket is levelükben. A panaszoknak annak rendje és módja szerint utánajártunk, intézményeket, hivatalokat dolgoztattunk ügyükben, majd részletes levélben válaszoltunk. Igen ám, de a posta a leveleket visszahozta azzal a felülbélyegzéssel, amelyet a kézbesíthetetlen levelekre szoktak nyomtatni: „Ismeretlen". Nem az első esetek voltak ebben a nemben, így megerősödtünk abban a 'korábbi feltételezésünkben, hogy a névtelen levélnek egy újabb fajtájáról van szó, arról az esetről, amikor a levélíró teljes nevet és címet közöl velünk — a megtévesztés szándékával. Hőbben tudják Ugyanis, hogy a névtelen leveleknek ma már nem sok becsületük van, minden esetben óvatosságra intik azokat a szerveket, amelyek ilyeneket kapnak, s amennyiben nem közérdekű - dolgokról esik szó, bennük, ezeket figyelembe sem veszik. Szerkesztőségünk is ehhez tartja magát a névtelen levelekkel kapcsolatban, de az említett módszerű megtévesztés több esetben munkát adott, s így elvonta a figyelmet, esetenként olyan dolgokról is, amelyek ugyan szintén fontosak, de vatpmelyest hátrább helyezhetők az olvasók bejelentéseinél. E néhány ügy feltétlenül azt a tanulságot diktálta, hogy több fenntartással fogadjuk a beküldött leveleket, a szükségesnél is alaposabb legyen az ellenőrzés, hiszen egyébként akár közönséges szélhámosság is megkörnyékezhetné a lapot. Ezért most mi kérdezünk: mire jó az ismeretlenségbe burkolózás? Különösképpen mi indokolja akkor, ha a tevéi tartalma egyébként igaz, hiteles? Mert hiszen azzal az őszinteséggel tartozunk, hogy megemlítsük, az ilyen levelek sem rágalmazó, vagy félrevezető tartalmúak — csiak a nevek ós a címek fiktívek. Még csak azt sem mondhatnánk, hogy a kife.jezetten névtelen leveleket általában rosszindulat diktálja. „Sokcsaládos apa", ,J5gT szegedi polgár", „Az ÁFTH dolgozói", „Egy aggódó édesanya", „Három lakótárs", „Az érdekeltek", „Figyelő" ... — ilyeneket n ol vart latunk levelek alatt. Senki sem tehetne szemrehányást, ha ezeket akár olvasatlanul mellőznénk, hiszen, aki közbenjárást, segítséget kér a laptól, de mégis megvonja bizalmát, s ezáltal elzárja a további kapcsolat és felvilágosító® lehetőségét is. végső soron maga nehezíti annak az ügynek az elintézését, amelyért tollat fogott. A bizalmat említettük az előbb, hadd időzzünk hát kicsit e témánál a levelek kapcsán. A magunk részéről a bizalmat azzal próbáljuk erősíteni, hogy tettekre váltjak a közérdekű bejelentések elintézésének szorgalmazásával, és figyelemmel kísérjük a hivatalok állal ígért megoldások teljesítését — vagyis: a lap az olvasók állandó „ügyvédjének" szerepét is szívesen vállalja. De lehet-e éppoly törekvő és lelkes, ha te meretlen „ügyfelekről" van szó? Hiszen a névtelenségben lehetetlen nem érezna némi fenntartást, bizalmatlanságot, vagy afféle gondolatmenetet, hogy „jó lenne, ha elinceznék, de engem hagyjanak ki belőle". Előfordul az is. hogy szmrénysegből hagyják el nevüket emberek a levél alól, nem akarnak „szerepelni". De hiszen lapunk nem in kényszeríti őket erre, mert ha valaki azt kcal, hogy nevét mellőzzük, vagy csak monogrammal. vagy még azzal se jelöljük, ettől n kívánságtól sem zárkózunk el. Azt azonban magunk között, éppen a bizalom é® az eiedményesebb ügyintézés éniekében mégiscsak tudnunk kellene, ki fordult hozzánk, kinek segítünk, kinek az ügyében fáradunk, kinek az írását közijük amúgy is szüntelenül helygondokkal küszködő lapunkban. Hiszen végső fokon a szerkesztő bizottság tartozik felelősséggel a lapban megjelent minden sorért — annak a levélnek igazáért is. amelyet bármely olvasónk beküldött hozzánk. A kölcsönös bizalom teremthet csak ilyen háttérrel termékeny munkakapcsolatot újság és olvasók között. A Wochenpost alapján Tíz emelet tudomány,, s amim az majd kiderül, a megállapítás szőszerint értendő. A Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetben vagyunk. A népszerű „KOKI" — Budapest szívében épült, az Üllői úton. Csupa üveg. csupa beton. Igazi nagyvárosi toronyépület. Kívül-belül igen korszerű, minden feltételt biztosít a kutatásokhoz. A látogatót automata gyorslift röpíti a felső emeletek felé. A suhanó lift hirtelen fékez. Nyílik az ajtó. A gyóeysaerkutatási osztály vezetője fogad: — Tessék, nézzen körül. — Induljunk hát útnak a tudomány palotájában. A mtitAasztaloa egy farkaskutyát operálnak előkészítve, a mellső ós hátsó lábuknál rögzítve. A vénában injekcióstól. Ezen keresztül jut a hatóanyag az állat vérkeringésébe. Figyelik, jegyzik reakcióikat. Gép regisztrálja a vérnyomást mesterséges légzéssel tartják fenn a tüdő működését. A gyógyszerkutatási osztálv alapvető feladata a már ismert vegyületek hatásmódjainak vizsgálata, és bizonyos elméleti elgondolások alapján új vegyületek előállítása. Minden gyógyszer hatóanyaga hasznos tulajdonságok mellett különböző káros hatásokat is tartalmaz. A cél a kísérletek ják, hogy az egyes szervek hogyan reagálnak a legkülönbözőbb hatóanyagokra, illetve külső fizikális behatásokra A lábunk mellett idegesen futkározik egv kis korcs kutya. — Kísérleti anyagot fecskendeztünk intravénásén az érrendszerébe — mondja a kísérletet végző orvos. — Ez az anvag izgatószer, és most a hatást várjuk. — Milyen eredményt szeretne? — Amiivet az állat produkál. Azután abból levonom a következteteseket. és még sok egvéb kísérlet után kezdhetünk eredmenyról beszélni. A lebecsült patkány 300 ezerszeres nagyítású cleklromikroszkóp A kilencedik emelet az állatház. Ha a kísérők nem jeleznék. külső jelekből észre sem lehetne venni. Nem érezni kellemetlen szagot, az elszívóberendezések biztosítják a friss levegőt. A ketreceknek sok ezer lakója -van. egerek, kutyák, macskák. Néhány majom is elkelne, de túl drága. Minden állatot pontosan megjelölnek: ápolóik szinte „személyesen" ismerik őket. A kis fekete korcs kutya, amelyik az izgatószert kapta délelőtt. most érkezik vissza, láthatóan megnyugodva, csak mintha társai idegesítenék egy kicsit. Rezgésmentes vasbetontorony. Bent az épületben. A falaktól teljesen elszigetelve. A precíziós műszerek szobái így pontosan egymás fölé kerültek ós méréseik pontosságahoz képest a hajszál egy gerenda. Becsukódik mögöttem az ajtó. Egy napig jártuk az intézetet, kerestük, kutattuk érdekességeit. Megismerni ezt a tudománykomplexumot — laikusnak — lehetetlen. Mégis, mindaz, amit láttunk. a laikus számára l.s •rdekee. Irta és fényképezte: REGÖS ISTVÁN Saint Tropcz előtt a tengeren jacht ólálkodik. A fedélzeten turisták, akik az idegenvezető által busás összegért • bérbeadott távcsőn szemlélik a partot. Türelmesen ismétli az idegenvezető: „Ha egy szőkét megpillantanak, ő az." Naponta többször is elmondja ezt. de ezt ismétli heteken, hónapokon keresztül. •A Saint Tropez-i partok előtt cirkáló jacht fedélzetén a turisták azt remélik. hogy egyetlen pillantást vethetnek a nagy francia filmcsillagra. BB .-re. Brigitte Bardot-ra. Röviddel ezelőtt Brigitte Bárdot nyilatkozott a Humánité Dimanche tudósítójának: „A legszörnyűbb érzés, amikor tudom, hogy minden lépésemet figyelik és nyomon követnek. A lakásommal szembeni házban a fotóriporterek szobát béreltek. Reggeltől estig az ablaknál őrködnek teleobjektivvel felszerelt gépeikkel. Szobám ablakát és a teraszt magas fallal kellett körülvetetnem. Ami az emberi érzéseket illeti, Brigitte Bárdot a következőket jelentette ki: ..Ezek a kalózok mindenre képesek, he egy botrányt. kitalálhatnak. Minden férfiról, akit . mellettem fényképeznek le, azt irják, hogy • szeretöm," Tud arról, hogy ezek a lapok valóságos börzét alakítottak ki, ahol 'a rólam készült fényképeket 300— 10 000 új frankig • árulják, attól függően, hogy mennyire látszanak botrányizűnek. „Amikor állapotos voltam, egyetlen felvételért 100 000 frnnkot. njá" •'ak." Brigitte Bárdot egyszer azt hitte, hogy már nem bir. ja tovább. Felvágta ereit. A bulvársajtó számára nagy szenzáció lett belőle, s a filmc-""-ar<nk legkevésbé azt hozta meg. -mi utón vágyott: a nyugalmat. Fordította: Sz. K A gyógyszerek hatása Itt mások a törvények, fiiint mondjuk a matematikában. Nem olyan határozottak az igenek és a nemek. Itt nagyobb a ..szórás". — Melyik állat a legalkalmasabb kísérletezés céljaira? — A vizsgálandó problémától függ. Minden kísérlethez más-más állat szükséges. Bizonyos alapkísérleteorozalókra mégis elsősorban fehér egeret és fehér patkányt használunk. Könnyen injekciózhatok, jól kezelhetők, rendkívül szaporák, és ami nem utolsó szempont, aránylag olcsók. Érdekes, hogv az olyannyira „lebecsült" patkány központi idegrendszeri reakciója mennyire hasonlít az emberéhez. — Sok szerre egészen másként reagálnak az állatok, mint az emberek. A morfin pl. megnyugtatja az embert, de a macska dühödt rohamot kap tőle. Néha éber állatokon is folytatunk kísérleteket. egereken és patkányokon. Némely fertőzéses betegség kórokozóinak vizsgálatára és hatásának lemerésére igen jól megtelel a tengeri malac, mert könnyen fertőződik. Ezért tengeri malacokon igen gyakran folytatnak allergia vizsgálatokat. Elbúcsúzunk. A műtőasztalon az. egyik kísérleti macska közben befejezte földi pályafutását. Ha nem is önkéntes alapon — áldozatot hozott az. emberiségért. A morfológia osztályon mindenütt mikroszkópok. A A hajszál egy gerenda Az állatkísérleti laborban télies az üzem. Égnek a műtőlámpák. állatok fekszenek mély álombari a műtőasztalon. Nyakukról, szívük tájékáról különféle vezetékek 8gaznak az elektromos regisztráló berendezésekhez. — Macskák — mondja az asszisztens. — Kísérletre folyamán a károst egyre inkább kiküszöbölni. A laboratóriumban üvegcsőben dobog egy kutyából kioperált szív. A szerkezet mesterségesen biztosítja a természetes élettani körülményeket, megfelelő hőmérsékletet és tápanyagot. Ilyen módszerrel megvizsgálhat-