Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
Az ifjúság nevelése és érdekeinek védelme társadalmi ügy Tanácskozott a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Az ifjúság körében folyó eszmei-politikai munka időszerű kérdéseiről tanácskozott tegnap, március 24-én a KISZ Csongrád megyei bizottsága Szegeden. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csillik András, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja, Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára. A KISZ megyei végrehajtó bizottságának beszámolóját Bodó Károly, a KISZ megyei bizottságának nevelési osztályvezetője ismertette. A végrehajtó bizottság beszámolója részletesen elemezte az ifjúsági szervezetek munkájának néhány fontos területét. Megállapította, hogy a fiatalság politikai nevelésében és szervezésében, valamint érdekeinek védelmében jelentős az előrehaladás. Nagyon fontos, hogy a KISZ-szervezetek, -bizottságok az eddigiekvél hatékonyabban segítsék elő a képzettebb fiatalok, a műszakiak, a pedagógusok közeledését a KISZ-hez. Mindez természetesen nemcsak a KISZ-en múlik, hanem a különböző helyi szervek, szervezetek jó együttműködésén. Az ifjúság a termelési mozgalmakban Az ifjúság termelési mozgalmainak, akcióinak jelentőségét olyan eredmények jellemzik, mint az, hogy a KISZ kezdeményezésére a fiatalok védnökséget vállaltak Szegeden a vegyipar, Hódmezővásárhelyen a hibrid kukorica, a szegedi járásban a szőlő- és gyümölcstelepítés, a fásítás, a rét- és a legelőgazdálkodás felett. A Szegedi Textilművek és a vásárhelyi Divat Kötöttárugyár KISZ-bízoltsága ifjúsági üzemrész létrehozását tervezi. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-esei vállalták, hogy csökkentik a beruházások minőségi hiányosságait. Ugyancsak az építőipari KISZszervezetek segítik az ifjúsági lakóházépítkezéseket. Számos vállalás az exporttervek teljesítésére, az új beruházások jó minőségben és határidőre történő megvalósítására, valamint a takarékosságra irányul. Elősegíti az újítómozgalom fejlődését: a Szegedi Kéziszerszámgyárban fiatal műszaki újítóbrigádot szerveznek, amely részt vállal az új célgépek gyors és szakszerű beszerelésében. Hasonlóan jelentős példák találhatóak a mezőgazdaságban is. A termelőszövetkezeti ifjúsági versenymozgalom azonban nem halad előre megfelelően, jelentős részben azért, mert a fiatalok vem kapnak konkrét megbízatást es segítséget a tsz-ek vezetőitől. Az eszmei-politikai munka A beszámoló következő fejezete a KISZ eszmei-politikai nevelő munkájának néhány kérdését elemezte. Megállapította: a KISZ-szervezetek nevelő munkája az ifjúsági mozgalom szerepének, jellegének megfelelően sajátosan illeszkedik azoknak az összetett hatásoknak a körébe, amelyek a fiatalságot naponta érik. A nevelés alapvetően oly módon valósul meg. hogy a fiatalok kollektívában valósítják meg a különböző célkitűzéseket. Jellemző, hogy a KISZ-szervezeti közösségek lényegében a legtöbb helyen most vannak kialakulóban, s éppen ezért igen fontos szerep jut a nevelésben a tapasztaltabb KISZ-vezetőknek és a felnőtteknek, különösen a politikai, társadalmi és a gazdasági vezetőknek. Az iparban elsősorban az ifjúsági, valamint a szocialista brigádok tudnak jó közösségi életet élni, amely a termelés mellett mind gyakrabban érinti és pozitív irányban befolyásolja a fiatalok szabad idejét, magánéletét is. Nehezíti a közösségi munkát faluhelyen még számos tényező, a távolság, megfelelő helyiség hiánya, vagy éppen az, hogy a családos fiatalok elmaradnak a KISZ-szervezetböl. Felhívta a figyelmet a KISZ-bizottság arra, hogy a KISZ VI. kongresszusa óta a termelést segitő tevékenység került az első helyre az ifjúság eszmei-politikai nevelését segítő fő tényezők sorában. A szocialista brigádok, mind magasabb fokú közösségek Önmaguk is képesek arra. hogy pontosan és jól megfogalmazzák célkitűzéseiket. Vannak azonban alacsonyabb fokú termelő közösségek is. amelyek részére még kevésbé tudnak a KISZszervezetek. bizottságok megfelelő célokat állítani. Enélkül pedig nem várható, hogy a munka eléggé eredményes legyen. Jelentős mértékben hozzájárul az ifjúság eszmei-politikai neveléséhez a most folyó a.n ti imperialista akciók sorozata, amelyek során jól kapcsolódik egymáshoz a termelés, valamint a politika. A vietnami néppel vállalt szolidaritás eszméje áthatja a fiatalok egész tevékenységét. A KISZ a szakszervezettel együtt szervezi a vietnami műszakokat, amelyek fiatalokat és idősebbeket egyaránt mozgósítanak a közős célért. Március 12-én éjjel és 13-án vasárnap délelőtt összesen 1052-en dolgoztak Szegeden a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat üzemeiben, Hódmezővásárhelyen a Divat Kötöttárugyárban, a Szegedi Cipőgyárban, valamint a megyei MÉK vállalatnál a vietnami nép megsegítésére. Ez a példa egyebek között azt is mutatja, hogy a munka akkor eredményesebb, ha a különböző üzemi szervek, szervezetek szorosan együttműködnek. Ez az együttműködés azonban még eléggé akadozik, mert egyes gazdasági vezetők nagyon lassan ismerik fel, hogy milyen lehetőségek rejlenek a KlSZ-szervezetben. Az üzemi tömegszervezetek vezetői, a gazdasági vezetők, a művezetők még kevésbé karolják fel a KISZ termelést segítő mozgalmait. A KISZ-szervezetek jelenlegi politikai tevékenységében a városokban és a falvaikban egyaránt a propagandamunka áll az előtérben. Nem alakult ki még helyes arány a propagandamunka, valamint a tömegagitáció között. A propagandatevékenység a KISZ oktatási köreiben folyik, ahol a fiatalok megismerkednek a marxizmus alapelveivel, a párt politikájának időszerű kérdéseivel. Alakul, formálódik világnézetük. Megállapította ugyanakkor azt is a megyei KISZ-bizottság, hogy az oktatás sok KlSZ-alapszervezetben — különösen községben — még nem érte el a megfelelő színvonalat. Ugyanakkor az is tény, hogy az oktatás önmagában nem elegendő a fiatalok eszmei-politikai neveléséhez. Nem helyettesítheti az akciókat, a lendületes politikai tevékenységet. Az ifjúság körében folyó politikai munka hiányosságaira vall, hogy a fiatalok kevésbé érdeklődnek a politikai kérdések iránt, kismértékű a vitaszellem, és a fiatalok egy része nem érti. vagy nem kellően érti az élet különböző jelenségeit, a párt vagy a kormány határozatait, intézkedéseit. A KISZ alapszervezetei, bizottságai törekedjenek arra, hogy megfelelő körülmények között, elvtársi viták során elősegítsék a fiatalok tájékozottságát, fokozzák érdeklődésüket és aktivitásukat. Ennek egyik fontos feltétele az, hogy a KISZ-vezetők váljanak az ügy öntevékeny, jó agitátoraivá. Beszélgessenek, vitatkozzanak bátran és lelkesen a fiatalokkal, ne hallgassák el véleményüket. A KISZ-bizottság új ifjúsági-politikai fórumként javasolja a KISZ Központi Bizottságának, hogy a pártakadémiához hasonlóan létesítsen ifjúsági akadémiát, vagy negyedévenként hívja öszsze a megyei vezető propagandistákat, valamint, a propagandával és az agitációval foglalkozó elvtársakat, felkészült politikai vezetők, tanárok előadásainak meghallgatására. Az előrehaladás fő iránya Fokozottan érvényes mindez a mezőgazdasági jellegű KISZ-szervezetekre. Faluhelyen és a tsz-ekben még inkább szükséges mielőbb javítani az ifjúság körében folyó politikai munkát, ami elsősorban a felnőtt vezetőkre vár. Nem utolsósorban a pedagógusokra. Városban ós falun egyaránt helytelen az a szemlélet, amely úgyszólván egyedül a KISZ feladatának tekinti a fiatalság eszmei-politikai nevelését. Számos példa bizonyítja, hogy ebben a munkában akkor lehet megfelelően előrelépni, ha az egész társadalom összefog. Az ulóbbi időben mindinkább tapasztalható, hogy esetenként több szerv, intézmény teremt kapcsolatot a KÍSZ-alapszervezetekkel. Gyakori azonban, hogy a KISZ-t nem tekintik egyenrangú partnernek és hogy a kapcsolat nem állandó. Nagyon fontos az együttműködés a fiatalság szabad idejének helyes és kulturált kihasználása érdekében. A művelődési házak jelentős része rendszeresen foglalkozik ifjúsági programok rendezésével. Baj azonban, hogy nincs elég szakképzett vezető, tánctanár, klubvezető. A KISZszervezetek jelentős része a szabad idős programokat csaknem teljesen a maga erejéből szervezi. Több olyan szervezet működik megyénkben is. amely a fiatalság széles tömegeit foglalkoztatja. Sokkal eredményesebb lenne az ilyen szervezetek — szakszervezet. MHS, MTS — munkája is. ha sikerülne a jelenleginél gyümölcsözőbb kapcsolatot teremteni közöttük, valamint a KISZ között. Az elmúlt fél év nevelő munkájának tapasztalatait elemezve a továbbhaladás egyik fő iránya a közösen szervezett politikai agitáció fokozása, konkrét politikai feladatok rendszeres megjelölése, több fiatalos, lendületes, politikai akció szervezése — állapította meg a megyei KISZ bizottság. Az internacionalizmus eszméit erősítő politikai akciókban már vannak bizonyos tapasztalatok. Az ilyenfajta akciók körét tovább kell bővíteni. A következő időszak arra is jó alkalom lesz, hogy az internacionalizmus mellett a hazafias eszméket is fokozottabban népszerűsítsük. erősítsük a fiatalság körében. Április 4-én a KISZ új tagjai eskü formájában tesznek hitet a szocializmus, a forradalmi eszmék, a KISZ céljai mellett. Ügy szervezzék meg mindenütt ezeket az ünnepségeket, hogy hagyományteremtő erejük legyen. A különböző akciókat, mozgalmakat fel kell használni arra, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését és megnyerjük őket. Nem utolsósorban fontos, hogy a KISZ az eddigieknél fokozottabban törődjék az Ifjúság érdekeinek védelmével. Az ifjúság anyagi és erkölcsi megbecsülése Az érdekvédelem egyik kiemelkedő területe az ifjúsági lakásépítési akció. A harmadik ötéves terv során a megyében 800 új ifjúsági lakás felépítését vállalták a KISZ-szervezetek. Más szervezett érdekvédelmi tevékenység jobbára most kezd elterjedni. Ilyen a leányok érdekvédelme, a hátrányos helyzetben levő tanulókkal való törődés, valamint a kollégiumokban és a munkásszállásokon való elhelyezés elősegítése. Időszerű, hogy a KISZ felülvizsgálja az érdekvédelem terén végzett munkáját, feltárja az ifjúság legégetőbb problémáit. Az egyik fontos érdekvédelmi terület az anyagi megbecsülés. E téren különösen fontos a jó együttműködés a szakszervezettel. Jól ismertek a mezőgazdasági szakmunkásképzés, valamint az elhelyezkedés és a bérezés problémái. E téren is járjanak élen a KISZ-szervezetek az "érdekek védelmében. Lépjenek fel az ellen, hogy az érdeklődő fiatalok, akik hajlandók szakmát tanulni, nehogy háttélbe kerüljenek. Az iskolába, munkahelyekre járó fiatalok helyzetét ls sok mindenben segítheti a KISZ. Harcolhat az albérleti uzsora ellen, valamint azért, hogy az arra leginkább rászorulók kerüljenek a kollégiumokba, munkásszállásokra. Helyes, ha a KISZ-szervezetek, bizottságok megvizsgálják: hogyan hajtják végre a helyi állami szervek a kormány 1956-os lakásrendeletét. amely szerint minden öt kiutalásra kerülő lakásból egyet fiatal házasok részére kell kiutalni. Helyenként indokolt a fiatal női dolgozók érdekeinek védelmét előtérbe helyezni. Az utóbbi években sok serdülőkorú leány került faluról városra, akiket sokféle veszély fenyeget. S az e.mlítetteken kívül még sok olyan terület van. ahol a KISZ jelentős lépéseket tehet az ifjúság érdekeinek védelmére. Vita a beszámolóról A beszámolót követően Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Mint mondotta, a megyei pártbizottság a KISZ-vezető szervek és a KISZ egészének támogatását elsősorban három kérdésben kéri: O Segítsék elő a gazdasági mechanizmus megértetését, hogy a fiatalok szívvellélekkel támogassák. Ehhez az kell, hogy megértsék, miről van szó. © Az oktatási reform végrehajtását tekintsék ifjúsági törvénynek és ebben a szakmunkásképzést állítsák első helyre. A szakmunkások elhelyzésében az ifjúsági szervezeteknek nagy a szerepük: érjék el, hogy a végzett szakmunkás a szakmájában és ott dolgozzon, ahol legnagyobb szükség van munkájára. © Sokkal nagyobb a KISZ szerepe és feladata az ifjúság hazafias, internacionalista nevelésében. A szocialista jövő formálásában e tényezők nagy fontosságúak, hiszen a következő generáció szocialista szellemű nevelésében a hazafias és internacionalista érzés és gondolkodás nagy alkotó energiák forrása. Nagy Eszter, a szentesi Kontakta gyár KISZ-titkára arról beszélt, hogy milyen hosszadalmas és nehéz munka után jutottak el odáig, hogy ma már az érettségizett szakmunkások közül mind kevesebben mennek el és mind többen maradnak meg a vállalatnál. Ebben a KISZszervezetnek jelentős érdeme van. A Kontakta gyári KISZ-vezetők számára komoly gond a vidékről nagy számban bejáró fiatalok foglalkoztatottsága, szabad idejének kitöltése. A KISZ termelést segítő tevékenységében, mint azt munkatervükben felvázolták, elsősorban az ifjúsági brigádokra és a fiatal műszakiakra kíván támaszkodni a KlSZ-szervezet. Ifjúsági exportbrigádjuk a munkaversenyben második helyen, a selejtmentes termelésért folytatott versenyben az első helyen áll. Az ifjúsági munkacsapatoknál most már az úgynevezett önmeózást. a teljes minőségi önellenőrzést szeretnék bevezetni. Ezenkívül bizonyos gyártmányok felett védnökséget fognak vállalni. A TMK-részlegnél már meg is valósult a szerszámok feletti védnökség, eredményeik és terveik mellé viszont több és hatékonyabb segítséget kérnének az üzem vezetőitől. Rakonczai János, a rúzsai művelődési otthon igazgatója, a községi KlSZr-vszetóség tagja a művelődési otthon és a KISZ munkáját egyaránt érintette. Mindkettőnél a nagyobb szervezettség igényét emelte ki. Sérelmezte, hogy a szegedi járási művelődési otthonok nem kapják meg a részükre kijáró megfelelő juttatást, holott erre a meglevő lehetőségek fejlesztése végett nagy szükség lenne. A mezőgazdasági szakmunkásképzés ugyancsak sajgó probléma: 43 tanuló kezdte el a tanulmányokat, a vizsgáig azonban mindössze csak hat jutott el. Hogy ez megtörténhetett, az a termelőszövetkezetek hanyagságán és a vezetők rossz hozzáállásán múlott szerinte. Szabó Lajos, a KISZ Szeged járási bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy noha jelentős eredményeket mondhat magáénak a KISZ. érthető, hogy a nehézségekről beszélünk többet. Vitathatatlanul nagy feladata az ifjúsági szervezetnek az úttörőmozgalommal együtt folytatott agitáció, hogy minél több fiatal maradjon falun. Kétségtelen, hogy ezen a téren még sok a tennivalójuk az ifjúsági szervezeteknek, de cselekedeteikhez több aktív segítséget kérnek és várnak egyéb szervektől is. Kifejtette, hogy a termelőszövetkezetek formáljanak is igényt minél több mezőgazdasági tanuló képzésre. A járásban kétezer tanuló végez az idén, viszont mindössze 60 mezőgazdasági tanulóra tart számot az 53 termelőszövetkezet. Utalt rá, hogy a falusi KISZ-alapszervezetek megerősítéséhez minél képzettebb KlSZ-vezetőlcre van szükség. E tekintetben nagy feladat vár az egyetemről, főiskoláról kikerült pedagógusokra. A vezetőképzésnek már eddig is problémája volt, hogy mind a termelésből, mind az adminisztratív munkakörökből nagyon nehezen és nemegyszer nem engedik el KISZ-iskolára a fiatalokat. Itt is több ellentétesen ható tényezőt kell összehangolni ahhoz, hogy a képzés számára megteremtsék a szükséges feltételeket. Dr. Tóth Imre, a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség elnöke elmondotta, hogy a Csongrád megyei KISZ-isták országos viszonylatban is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetnek. A beszámoló sportvonatkozású részéhez kapcsolódva felhívta a figyelmet a megyei testnevelési sportbizottság ós a KISZ együttműködésének elmélyítésére. Oltyán Lajos, a szentesi járási KISZ-bizottság titkára azért kért szót, hogy a vezetésképzés kérdéséhez fűzzön néhány gondolatot, mivel megfelelő alapismeretek nélkül hatékony politikai munkát végezni nem lehet. Igen fontos az egész képzést a gyakorlati és elvi alapok megbízható lerakásával kezdeni és nem egy feltételezett szinten. Csak így lehet elérni, hogy az alapszervezetek spontánul és helyesen tudjanak reagálni az eseményekre. Csillik András, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja azt fejtegette, hogy nyilván türelmetlenségből fakadóan vetődtek fel ilyen élességgel a tanácskozáson a problémák. Egyetért a megyei pártbizottság titkárának hozzászólásával; azzal, ahogy . a nagy tennivalókhoz felnövő igazi nagy tetteket kéri az ifjúsági szervezettől. Valóban nagv erőfeszítéssel jár majd azoknak a feladatoknak a megoldása, amelyek a meggyőzésÍren az ifjúság politikai arculatának kialakításában várnak a KISZ-istákra. Fontos, hogy igazi aktív szervezeti életet valósítsanak meg a KISZ-szervezetek. Az alapszervezet ütőerejét meghatározó tényező, hogy a tagságot mennyire sikerül bevonni a helyes célkitűzések végrehajtásába. Tartalmilag kell mélyíteni és minőségileg kell többet adni a politikai nevelő munkában. Edzett agitátorokat, lendületes képzett aktivistákat kíván ez a munka, mert a párt politkáját csak jól felkészített KISZ-vezetők tudják megmagyarázni a fiataloknak. Ugyancsak szisztematikus rendszeres foglalakozást igényel a taglétszám folyamatos feltöltése is. A „Szót két a KISZ-tag" jelszót az ertelmezi helyesen, aki a direkt érdekvédelem mellett a pártpolitikának, a kormányhatározatoknak. az új mechanizmusra való áttérésnek a magyarázatára kér szót és ezt különösen fontos feladatnak tekinti. A .,Tervezzünk és cselekedjünk együtt" jelszó első részét, a tervezést teljesítették a Csongrád megyei KISZ-szervezetek. Most már a cselekvésen a sor. Azon, hogy az akcióprogramnak, mint politikai muníciónak birtokában tervszerűen tartalmas munkával, nagyobb tömeab folyással, mozgósítsák az ifjúságot szocializmus építésére. Végül Bódó Károly elvtárs válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre. Péntek, 1966. március 35. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I i