Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

Az ifjúság nevelése és érdekeinek védelme társadalmi ügy Tanácskozott a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Az ifjúság körében folyó eszmei-politi­kai munka időszerű kérdéseiről tanácsko­zott tegnap, március 24-én a KISZ Csong­rád megyei bizottsága Szegeden. A ta­nácskozás elnökségében helyet foglalt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csillik András, a KISZ Központi Bizottsága In­téző Bizottságának tagja, Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára. A KISZ megyei végrehajtó bizottságá­nak beszámolóját Bodó Károly, a KISZ megyei bizottságának nevelési osztályve­zetője ismertette. A végrehajtó bizottság beszámolója részletesen elemezte az ifjúsági szerve­zetek munkájának néhány fontos terüle­tét. Megállapította, hogy a fiatalság poli­tikai nevelésében és szervezésében, va­lamint érdekeinek védelmében jelentős az előrehaladás. Nagyon fontos, hogy a KISZ-szervezetek, -bizottságok az eddigi­ekvél hatékonyabban segítsék elő a kép­zettebb fiatalok, a műszakiak, a pedagó­gusok közeledését a KISZ-hez. Mindez természetesen nemcsak a KISZ-en múlik, hanem a különböző helyi szervek, szerve­zetek jó együttműködésén. Az ifjúság a termelési mozgalmakban Az ifjúság termelési mozgalmainak, ak­cióinak jelentőségét olyan eredmények jellemzik, mint az, hogy a KISZ kezde­ményezésére a fiatalok védnökséget vál­laltak Szegeden a vegyipar, Hódmezővá­sárhelyen a hibrid kukorica, a szegedi járásban a szőlő- és gyümölcstelepítés, a fásítás, a rét- és a legelőgazdálkodás felett. A Szegedi Textilművek és a vásár­helyi Divat Kötöttárugyár KISZ-bízoltsá­ga ifjúsági üzemrész létrehozását tervezi. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-esei vállalták, hogy csök­kentik a beruházások minőségi hiányos­ságait. Ugyancsak az építőipari KISZ­szervezetek segítik az ifjúsági lakóház­építkezéseket. Számos vállalás az export­tervek teljesítésére, az új beruházások jó minőségben és határidőre történő megvalósítására, valamint a takarékosság­ra irányul. Elősegíti az újítómozgalom fej­lődését: a Szegedi Kéziszerszámgyárban fiatal műszaki újítóbrigádot szerveznek, amely részt vállal az új célgépek gyors és szakszerű beszerelésében. Hasonlóan jelentős példák találhatóak a mezőgaz­daságban is. A termelőszövetkezeti ifjúsá­gi versenymozgalom azonban nem halad előre megfelelően, jelentős részben azért, mert a fiatalok vem kapnak konkrét megbízatást es segítséget a tsz-ek vezetői­től. Az eszmei-politikai munka A beszámoló következő fejezete a KISZ eszmei-politikai nevelő munkájának néhány kérdését elemezte. Megállapítot­ta: a KISZ-szervezetek nevelő munkája az ifjúsági mozgalom szerepének, jelle­gének megfelelően sajátosan illeszkedik azoknak az összetett hatásoknak a köré­be, amelyek a fiatalságot naponta érik. A nevelés alapvetően oly módon valósul meg. hogy a fiatalok kollektívában való­sítják meg a különböző célkitűzéseket. Jellemző, hogy a KISZ-szervezeti közös­ségek lényegében a legtöbb helyen most vannak kialakulóban, s éppen ezért igen fontos szerep jut a nevelésben a tapasz­taltabb KISZ-vezetőknek és a felnőttek­nek, különösen a politikai, társadalmi és a gazdasági vezetőknek. Az iparban első­sorban az ifjúsági, valamint a szocialista brigádok tudnak jó közösségi életet élni, amely a termelés mellett mind gyakrab­ban érinti és pozitív irányban befolyásol­ja a fiatalok szabad idejét, magánéletét is. Nehezíti a közösségi munkát faluhe­lyen még számos tényező, a távolság, megfelelő helyiség hiánya, vagy éppen az, hogy a családos fiatalok elmaradnak a KISZ-szervezetböl. Felhívta a figyelmet a KISZ-bizottság arra, hogy a KISZ VI. kongresszusa óta a termelést segitő tevékenység került az első helyre az ifjúság eszmei-politikai ne­velését segítő fő tényezők sorában. A szocialista brigádok, mind magasabb fo­kú közösségek Önmaguk is képesek arra. hogy pontosan és jól megfogalmazzák célkitűzéseiket. Vannak azonban alacso­nyabb fokú termelő közösségek is. ame­lyek részére még kevésbé tudnak a KISZ­szervezetek. bizottságok megfelelő célokat állítani. Enélkül pedig nem várható, hogy a munka eléggé eredményes legyen. Jelentős mértékben hozzájárul az ifjú­ság eszmei-politikai neveléséhez a most folyó a.n ti imperialista akciók sorozata, amelyek során jól kapcsolódik egymáshoz a termelés, valamint a politika. A viet­nami néppel vállalt szolidaritás eszméje áthatja a fiatalok egész tevékenységét. A KISZ a szakszervezettel együtt szer­vezi a vietnami műszakokat, amelyek fia­talokat és idősebbeket egyaránt mozgósí­tanak a közős célért. Március 12-én éj­jel és 13-án vasárnap délelőtt összesen 1052-en dolgoztak Szegeden a Kenderfo­nó- és Szövőipari Vállalat üzemeiben, Hódmezővásárhelyen a Divat Kötöttáru­gyárban, a Szegedi Cipőgyárban, vala­mint a megyei MÉK vállalatnál a vietna­mi nép megsegítésére. Ez a példa egye­bek között azt is mutatja, hogy a mun­ka akkor eredményesebb, ha a különbö­ző üzemi szervek, szervezetek szorosan együttműködnek. Ez az együttműködés azonban még eléggé akadozik, mert egyes gazdasági vezetők nagyon lassan ismerik fel, hogy milyen lehetőségek rejlenek a KlSZ-szervezetben. Az üzemi tömegszer­vezetek vezetői, a gazdasági vezetők, a művezetők még kevésbé karolják fel a KISZ termelést segítő mozgalmait. A KISZ-szervezetek jelenlegi politikai tevékenységében a városokban és a fal­vaikban egyaránt a propagandamunka áll az előtérben. Nem alakult ki még helyes arány a propagandamunka, vala­mint a tömegagitáció között. A propagan­datevékenység a KISZ oktatási köreiben folyik, ahol a fiatalok megismerkednek a marxizmus alapelveivel, a párt politiká­jának időszerű kérdéseivel. Alakul, for­málódik világnézetük. Megállapította ugyanakkor azt is a megyei KISZ-bi­zottság, hogy az oktatás sok KlSZ-alap­szervezetben — különösen községben — még nem érte el a megfelelő színvonalat. Ugyanakkor az is tény, hogy az oktatás önmagában nem elegendő a fiatalok esz­mei-politikai neveléséhez. Nem helyette­sítheti az akciókat, a lendületes politikai tevékenységet. Az ifjúság körében folyó politikai munka hiányosságaira vall, hogy a fiata­lok kevésbé érdeklődnek a politikai kér­dések iránt, kismértékű a vitaszellem, és a fiatalok egy része nem érti. vagy nem kellően érti az élet különböző jelensége­it, a párt vagy a kormány határozatait, intézkedéseit. A KISZ alapszervezetei, bi­zottságai törekedjenek arra, hogy meg­felelő körülmények között, elvtársi vi­ták során elősegítsék a fiatalok tájéko­zottságát, fokozzák érdeklődésüket és ak­tivitásukat. Ennek egyik fontos feltétele az, hogy a KISZ-vezetők váljanak az ügy öntevékeny, jó agitátoraivá. Beszélges­senek, vitatkozzanak bátran és lelkesen a fiatalokkal, ne hallgassák el vélemé­nyüket. A KISZ-bizottság új ifjúsági-poli­tikai fórumként javasolja a KISZ Köz­ponti Bizottságának, hogy a pártakadé­miához hasonlóan létesítsen ifjúsági aka­démiát, vagy negyedévenként hívja ösz­sze a megyei vezető propagandistákat, va­lamint, a propagandával és az agitációval foglalkozó elvtársakat, felkészült politikai vezetők, tanárok előadásainak meghall­gatására. Az előrehaladás fő iránya Fokozottan érvényes mindez a mező­gazdasági jellegű KISZ-szervezetekre. Fa­luhelyen és a tsz-ekben még inkább szük­séges mielőbb javítani az ifjúság köré­ben folyó politikai munkát, ami elsősor­ban a felnőtt vezetőkre vár. Nem utolsó­sorban a pedagógusokra. Városban ós falun egyaránt helytelen az a szemlélet, amely úgyszólván egyedül a KISZ felada­tának tekinti a fiatalság eszmei-politikai nevelését. Számos példa bizonyítja, hogy ebben a munkában akkor lehet megfe­lelően előrelépni, ha az egész társada­lom összefog. Az ulóbbi időben mind­inkább tapasztalható, hogy esetenként több szerv, intézmény teremt kapcsolatot a KÍSZ-alapszervezetekkel. Gyakori azon­ban, hogy a KISZ-t nem tekintik egyen­rangú partnernek és hogy a kapcsolat nem állandó. Nagyon fontos az együtt­működés a fiatalság szabad idejének helyes és kulturált kihasználása ér­dekében. A művelődési házak je­lentős része rendszeresen foglalko­zik ifjúsági programok rendezésével. Baj azonban, hogy nincs elég szakképzett ve­zető, tánctanár, klubvezető. A KISZ­szervezetek jelentős része a szabad idős programokat csaknem teljesen a maga erejéből szervezi. Több olyan szervezet működik megyénkben is. amely a fiatal­ság széles tömegeit foglalkoztatja. Sok­kal eredményesebb lenne az ilyen szer­vezetek — szakszervezet. MHS, MTS — munkája is. ha sikerülne a jelenleginél gyümölcsözőbb kapcsolatot teremteni kö­zöttük, valamint a KISZ között. Az elmúlt fél év nevelő munkájának tapasztalatait elemezve a továbbhaladás egyik fő iránya a közösen szervezett po­litikai agitáció fokozása, konkrét politikai feladatok rendszeres megjelölése, több fiatalos, lendületes, politikai akció szer­vezése — állapította meg a megyei KISZ bizottság. Az internacionalizmus eszméit erősítő politikai akciókban már vannak bizonyos tapasztalatok. Az ilyenfajta ak­ciók körét tovább kell bővíteni. A követ­kező időszak arra is jó alkalom lesz, hogy az internacionalizmus mellett a ha­zafias eszméket is fokozottabban népsze­rűsítsük. erősítsük a fiatalság körében. Április 4-én a KISZ új tagjai eskü for­májában tesznek hitet a szocializmus, a forradalmi eszmék, a KISZ céljai mellett. Ügy szervezzék meg mindenütt ezeket az ünnepségeket, hogy hagyományteremtő erejük legyen. A különböző akciókat, mozgalmakat fel kell használni arra, hogy felkeltsük a fia­talok érdeklődését és megnyerjük őket. Nem utolsósorban fontos, hogy a KISZ az eddigieknél fokozottabban törődjék az Ifjúság érdekeinek védelmével. Az ifjúság anyagi és erkölcsi megbecsülése Az érdekvédelem egyik kiemelkedő terü­lete az ifjúsági lakásépítési akció. A har­madik ötéves terv során a megyében 800 új ifjúsági lakás felépítését vállalták a KISZ-szervezetek. Más szervezett érdek­védelmi tevékenység jobbára most kezd elterjedni. Ilyen a leányok érdekvédelme, a hátrányos helyzetben levő tanulókkal va­ló törődés, valamint a kollégiumokban és a munkásszállásokon való elhelyezés elő­segítése. Időszerű, hogy a KISZ felülvizs­gálja az érdekvédelem terén végzett mun­káját, feltárja az ifjúság legégetőbb prob­lémáit. Az egyik fontos érdekvédelmi te­rület az anyagi megbecsülés. E téren különösen fontos a jó együttműködés a szakszervezettel. Jól ismertek a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés, valamint az el­helyezkedés és a bérezés problémái. E téren is járjanak élen a KISZ-szerveze­tek az "érdekek védelmében. Lépjenek fel az ellen, hogy az érdeklődő fiatalok, akik hajlandók szakmát tanulni, nehogy háttél­be kerüljenek. Az iskolába, munkahelyek­re járó fiatalok helyzetét ls sok minden­ben segítheti a KISZ. Harcolhat az albér­leti uzsora ellen, valamint azért, hogy az arra leginkább rászorulók kerüljenek a kollégiumokba, munkásszállásokra. Helyes, ha a KISZ-szervezetek, bizottságok meg­vizsgálják: hogyan hajtják végre a helyi állami szervek a kormány 1956-os lakás­rendeletét. amely szerint minden öt kiuta­lásra kerülő lakásból egyet fiatal házasok részére kell kiutalni. Helyenként indokolt a fiatal női dolgozók érdekeinek védelmét előtérbe helyezni. Az utóbbi években sok serdülőkorú leány került faluról városra, akiket sokféle veszély fenyeget. S az e.m­lítetteken kívül még sok olyan terület van. ahol a KISZ jelentős lépéseket tehet az ifjúság érdekeinek védelmére. Vita a beszámolóról A beszámolót követően Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Mint mondot­ta, a megyei pártbizottság a KISZ-vezető szervek és a KISZ egészének támogatását elsősorban három kérdésben kéri: O Segítsék elő a gazdasági mechanizmus megértetését, hogy a fiatalok szívvel­lélekkel támogassák. Ehhez az kell, hogy megértsék, miről van szó. © Az oktatási reform végrehajtását te­kintsék ifjúsági törvénynek és ebben a szakmunkásképzést állítsák első hely­re. A szakmunkások elhelyzésében az if­júsági szervezeteknek nagy a szerepük: érjék el, hogy a végzett szakmunkás a szakmájában és ott dolgozzon, ahol leg­nagyobb szükség van munkájára. © Sokkal nagyobb a KISZ szerepe és feladata az ifjúság hazafias, interna­cionalista nevelésében. A szocialista jövő formálásában e tényezők nagy fontos­ságúak, hiszen a következő generáció szo­cialista szellemű nevelésében a hazafias és internacionalista érzés és gondolkodás nagy alkotó energiák forrása. Nagy Eszter, a szentesi Kontakta gyár KISZ-titkára arról beszélt, hogy milyen hosszadalmas és nehéz munka után ju­tottak el odáig, hogy ma már az érettsé­gizett szakmunkások közül mind keveseb­ben mennek el és mind többen marad­nak meg a vállalatnál. Ebben a KISZ­szervezetnek jelentős érdeme van. A Kontakta gyári KISZ-vezetők számára ko­moly gond a vidékről nagy számban be­járó fiatalok foglalkoztatottsága, szabad idejének kitöltése. A KISZ termelést se­gítő tevékenységében, mint azt munka­tervükben felvázolták, elsősorban az if­júsági brigádokra és a fiatal műszakiak­ra kíván támaszkodni a KlSZ-szerve­zet. Ifjúsági exportbrigádjuk a munkaver­senyben második helyen, a selejtmentes termelésért folytatott versenyben az első helyen áll. Az ifjúsági munkacsapatoknál most már az úgynevezett önmeózást. a teljes minőségi önellenőrzést szeretnék bevezetni. Ezenkívül bizonyos gyártmá­nyok felett védnökséget fognak vállalni. A TMK-részlegnél már meg is valósult a szerszámok feletti védnökség, eredmé­nyeik és terveik mellé viszont több és hatékonyabb segítséget kérnének az üzem vezetőitől. Rakonczai János, a rúzsai művelődési otthon igazgatója, a községi KlSZr-vszetó­ség tagja a művelődési otthon és a KISZ munkáját egyaránt érintette. Mindkettő­nél a nagyobb szervezettség igényét emel­te ki. Sérelmezte, hogy a szegedi járási művelődési otthonok nem kapják meg a részükre kijáró megfelelő juttatást, hol­ott erre a meglevő lehetőségek fejlesz­tése végett nagy szükség lenne. A me­zőgazdasági szakmunkásképzés ugyancsak sajgó probléma: 43 tanuló kezdte el a ta­nulmányokat, a vizsgáig azonban mind­össze csak hat jutott el. Hogy ez megtör­ténhetett, az a termelőszövetkezetek ha­nyagságán és a vezetők rossz hozzáállásán múlott szerinte. Szabó Lajos, a KISZ Szeged járási bi­zottságának titkára hangsúlyozta, hogy noha jelentős eredményeket mondhat ma­gáénak a KISZ. érthető, hogy a nehézsé­gekről beszélünk többet. Vitathatatlanul nagy feladata az ifjúsági szervezetnek az úttörőmozgalommal együtt folytatott agi­táció, hogy minél több fiatal maradjon falun. Kétségtelen, hogy ezen a téren még sok a tennivalójuk az ifjúsági szerveze­teknek, de cselekedeteikhez több aktív se­gítséget kérnek és várnak egyéb szervek­től is. Kifejtette, hogy a termelőszövet­kezetek formáljanak is igényt minél több mezőgazdasági tanuló képzésre. A járás­ban kétezer tanuló végez az idén, viszont mindössze 60 mezőgazdasági tanulóra tart számot az 53 termelőszövetkezet. Utalt rá, hogy a falusi KISZ-alapszervezetek meg­erősítéséhez minél képzettebb KlSZ-veze­tőlcre van szükség. E tekintetben nagy feladat vár az egyetemről, főiskoláról ki­került pedagógusokra. A vezetőképzésnek már eddig is problémája volt, hogy mind a termelésből, mind az adminisztratív munkakörökből nagyon nehezen és nem­egyszer nem engedik el KISZ-iskolára a fiatalokat. Itt is több ellentétesen ható té­nyezőt kell összehangolni ahhoz, hogy a képzés számára megteremtsék a szüksé­ges feltételeket. Dr. Tóth Imre, a Csongrád megyei Ter­mészetbarát Szövetség elnöke elmondotta, hogy a Csongrád megyei KISZ-isták or­szágos viszonylatban is kiemelkedő ered­ményekkel büszkélkedhetnek. A beszámo­ló sportvonatkozású részéhez kapcsolódva felhívta a figyelmet a megyei testnevelési sportbizottság ós a KISZ együttműködésé­nek elmélyítésére. Oltyán Lajos, a szentesi járási KISZ-bi­zottság titkára azért kért szót, hogy a ve­zetésképzés kérdéséhez fűzzön néhány gondolatot, mivel megfelelő alapismeretek nélkül hatékony politikai munkát végez­ni nem lehet. Igen fontos az egész kép­zést a gyakorlati és elvi alapok megbíz­ható lerakásával kezdeni és nem egy fel­tételezett szinten. Csak így lehet elérni, hogy az alapszervezetek spontánul és he­lyesen tudjanak reagálni az eseményekre. Csillik András, a KISZ Központi Bi­zottsága Intéző Bizottságának tagja azt fej­tegette, hogy nyilván türelmetlenségből fakadóan vetődtek fel ilyen élességgel a tanácskozáson a problémák. Egyetért a megyei pártbizottság titkárának hozzászó­lásával; azzal, ahogy . a nagy tennivalók­hoz felnövő igazi nagy tetteket kéri az ifjúsági szervezettől. Valóban nagv erő­feszítéssel jár majd azoknak a feladatok­nak a megoldása, amelyek a meggyőzés­Íren az ifjúság politikai arculatának kia­lakításában várnak a KISZ-istákra. Fon­tos, hogy igazi aktív szervezeti életet va­lósítsanak meg a KISZ-szervezetek. Az alapszervezet ütőerejét meghatározó té­nyező, hogy a tagságot mennyire sikerül bevonni a helyes célkitűzések végrehajtá­sába. Tartalmilag kell mélyíteni és mi­nőségileg kell többet adni a politikai ne­velő munkában. Edzett agitátorokat, len­dületes képzett aktivistákat kíván ez a munka, mert a párt politkáját csak jól felkészített KISZ-vezetők tudják megma­gyarázni a fiataloknak. Ugyancsak szisz­tematikus rendszeres foglalakozást igé­nyel a taglétszám folyamatos feltöltése is. A „Szót két a KISZ-tag" jelszót az er­telmezi helyesen, aki a direkt érdekvéde­lem mellett a pártpolitikának, a kor­mányhatározatoknak. az új mechanizmus­ra való áttérésnek a magyarázatára kér szót és ezt különösen fontos feladatnak tekinti. A .,Tervezzünk és cselekedjünk együtt" jelszó első részét, a tervezést tel­jesítették a Csongrád megyei KISZ-szer­vezetek. Most már a cselekvésen a sor. Azon, hogy az akcióprogramnak, mint po­litikai muníciónak birtokában tervszerűen tartalmas munkával, nagyobb tömeab fo­lyással, mozgósítsák az ifjúságot szo­cializmus építésére. Végül Bódó Károly elvtárs válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre. Péntek, 1966. március 35. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom