Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Beszélgetés a farmernadrágról pflHl és az életformáról Ki ismeri .jobban? partner nadrágban jár manapság elég sok fiú az iskólába, a .munkahelyre, még az esti randevúra is. Nem csinos, nem elegáns ez a daróc, csak lötyögni lehel benne. De hiába, az a sikk, ami ..lezser". Eleven farmert viszont aligha látott az a fiatal, aki a farmerek munkaruháját még táncestére is felveszi. Ügy örökölték a farmerektől. hogy sem RZ életüket, sem a munkájukat nem ismerik közelebbről. A felszínes utánzás, a szokatlan, az úinak képzelt dolgok szeretete, gondolom, minden időben hozzátartozott a fiatalsághoz, s a „nyugati hatásokkal" sem vagyunk mádképpen egy bizonyos határig. Az újságíróklub most azért adott otthont néhány szegedi fiatal beszélgetésének, hogy részben megkíséreljük tetten érni a hatásokat, másrészt, hogy az ellenük folytatott küzdelemről váltsunk szót Én azokra gondolok, akik alapjában véve nem rosszindulatú emberek. A KISZ még sokat tehetne azért, hogy kifogja a szelet az ő vitorlájukból — mondja Molnár Zsuzsa. — Nálunk az osztályban is vannak rajongói a vad dzsessznek. olykor elég szélsőséges nézetek is elhangzanak — veti közbe Tánczos Etelka. — Hát ami azt Illeti, a jó zenét a mi társaink is szívesen hallgatják — csatlakozik Rózsa Zsuzsa. Rónyai Balázs belevág: — Az előbb elhangzott az a kérdés, hogv kik azok a Nytigat-rajongók. Majd én megmondom! Azok. akiknek műveltsége. intelligenciája nem éri még el azt a szintet, hogy el tudjanak igazodni a világ dolgaiban. Akiknek nincs semmiféle nyelvismeretük. akik minden elvi meggondolás nélkül bevesznek mindent, ami Nyugatról jön. Azok! — Már megbocsáss — méltatlankodik Molnár Zsuzsa —, nálunk a IV/A-ben nincs ilyen fiatal. — Nem mondom — toldja meg társa, Róma Zsuzsa —. szeretik a gyerekek a jó „cuccokat", hogy a most felkapott szóval éljek. Van köztünk, akinek imponál a a lezserség, rajong a divatért s a tanulásnál is el tud képzelni jobb elfoglaltságot, de ez minden. Egyiknek sem jut eszébe hogy inkább Washingtonban élne, vagy efféle szamárság. Azzal együtt, hogy hallgatják a dzsesszt végeredményben rendesek. — Azt hinnem, mégis helyben vagyunk — csap le Rónyai Balázs — Eredendően a hatásokról volt szó, % amit elmondtál, nem más. mint részben ilyen Nyugatról jött hatás. Bevezetőül agy kis statisztika, annak kimutatására. hogy azok. akik a beszélgetésben részt vesznek, milyen ..személyes kapcsolatban" állnak Nyugattal. Hármuknak Angliában él rokona: testvére, nagynénje, egyiküknek az USA-ban lakik az unokabátyja, másikuknak nagybárója járt Angliában. Többüknek van ismerőse Svájcban. Ausztriában, de csupán egyetlen kislány járt tőkésországban. A levelezés nyilván nem pótolja a személyes élményeket. * családi kapcsolatok nem nyúlnak le szükségszerűen társadalmi mélységekig. Ismereteik, bátran mondhatjuk, nem nagyobbak és nem is kisebbek a szokásosnál. — Nekem meggyőződésem — mondja mégis Tánczos Etelka, a cipész ktae ipari tanulója. — hogy mi jobban ismerjük a fejlettebb tőkésországok lakóinak életét, mint ók a miénket. A nyáron ,árt itt nálunk, Szegeden egy angol nő. Tanár le«z, most végez majd. Mint ahogy gyakran olvashatunk is ilyesmit, odakint „felkészítették" erre az utazásra, mindent mondtak neki, csak azt nem, hogy itt kulturált, szorgalmasan dolgozó nép él. Tapasztalatai azután elragadtatásra késztették. Nem az en véleményem, az övé, hogy Magyarország néhány éven belül minden szempontból többet tud felmutatni, mint a nyugati ..jóléti" államok. — Az előbb azt állítottad, hogy rrvi jobban ismerjük a vezető kapitalista országok életét, mint ők a miénket — szól közbe másik ipari tanuló barátunk, Rónyai Balasz. — Miből gondolod ert" — Azt. hiszem, hosszú történelmi előzményei vannak — Ügy van _ helyejel Molnár Zsuzsa, a Tisza-parti gimnázium diákja —, Nyugat-Európa gazdasági-társadalmi fejlődése sokáig megelőzte a miénket. A századforduló táján Amerika az ígéret földje volt a félgyarmati Magyarország számára. Szerintem a mai fiatalok érdeklődése jórészt a felszabadulás előtti idők öröksége: kapitalista örökség. S ha elfelejtjük számításba venni azt az óriási társadalmi változást, ami közben történt, bizony vakvágányra futhatunk. — Ismeretei nknek van még egy igen egyszerű forrása. az. hogy mi sokkal többet tanulunk az iskolában, teszem azt .Angliáról, mint egy angol diák tanul Magyarországról — teszi hozzá Rózsa Zsuzsa, aki szintén a Tisza-parti gimnázium tanulója. — De éppen azért, mert mi többel tanulunk, tudni is többet illik róluk. Általában és többségben nincs is baj ezzel. Iskolatársaim között, környezetemben nemigen akad ..Nvugat-imádó", ezt állíthatom, — Vegyük azonban a másik oldalt — töri meg saját gondolatmenetét. —, a kapitalista országokban nemcsak azért nem beszélnek, írnak rólunk sokat mert mi nem vagyunk nagyhatalom: nem akarják, hogy az emberek igazán megismerjenek bennünket. — Valóban így van, de érdemes azt is megnézni, hogy itt kik vannak annyira odáig értük' Most nem azokra gondolok, akik a rendszer nvflt vagy titkolt, ellenségei. Keveawi vannak, s most. n«m is róluk akarunk beszélni. As > haj. hogy koszos. — Nézzük csak meg, milyen környezetben élő gyerekek nek tetszik, s miért tetszik olyasmi, ami a mi társadalmunkból kivetnivaló. Én nem akarom a felnőtteket hántani, de olykor a szülők ludasak benne, mert túlságosan szabadjára engedik gyerekeikot — mond in Király Piroska, a harmadik gimnazista lány a Tisza-partiból. — Nem érnek rá foglalkozni velük, vagy ha ráérnek. nincs türelmük hozzá. Gyakran egégz ee- szerűen nem érdekli őket. mit csinálnak. merre járnak — helyesel Tánczos Etelka. -- A rossz családi viszonyok sok fiatal életét rontották már el. Higgyétek el. nem is olyan kis probléma ez. Osztálytársaim több mint kétharmadának nincs meg mind a két szülője. De nálunk szerencsére nem származott még ebből különösebb Imi. Az iskola is sokat segít, MáSJÜJ azonbnn a rossz körülmények eltaszítják a gyerekeket, nem tanulnak. nem fejlődnek, világnézetük kialakulatlan marad, legjobb esetben középszert emberek válnak belőlük — fűzi tovább a gondolatot Molnár Zsuzsa. — A kettős nevelés is sokat ronthat — mondja Rónyai Balázs. — Nagyon rossz, ha a fiatal mást hall otthon, t márt az iskolában, a KISZ-ben. Elbizonytalanodik. — Az ilyenek fogékonyak azután a legprimitívebb hatásokra Is. — Persze, azért mert valaki nem tudja szabatosan kifejezni világnézetét, azért még lehet világnézete. En az űjszegedi szövőgyárban dolgozom — meséli Piroska Mária —, s jól ismerem az ifjúmunkások életét, gondolkozását. A lányok számára legfeljebb az öltözködés az, ami vonzó. — Az öltözködés nemigen tartozik ide. Hogy valaki csinos, elegáns akar lenni, nem égtáj, nem társadalmi rendszer kérdése — vélekedik Király Piroska. — Csak az a btii, hogy aki koszos farmernadrágban jár, s kitőrt szélű műbőrdzsekiben, az minden, csak nem csinos meg elegáns. — Az a baj, hogy a tévé meg az újságok többször adnak hírt az ilyen ruhában járó nyugati fiatalok „hőstetteiről", mint azokéról, akik rendesen öltözködnek es élnek — jegyzi meg Rónyai Balázs. — fin is csak úgy. véletlenül bukkantam rá a KISZ egyik kiadványában arra, hogy Berkeleyben milyen nagy diáktüntetés volt — említi fel Molnár Zouaoa. — Pedig az ilyesmivel nekünk agitálni kellene. — S hogy megtudtad, elmondtad valakinek? — El. Sándorfalvén a községi KISZ-szervezetben politikai kört vezetek. Nyilván nem hagytam ki ozt a Jó ziccert. — Nem is szólva arról, hogv azok a motoros, vagy motor nélküli huligánok, akik Londoniján és az amerikai nagyvárosok bon canrdáha verődve pusztítanak mindent, ami elébük korul, nem valami túlságosan boldogok a tőkés, kizsákmányoló társadalmi rendben — kanyarodik kissé viasza Rózsa Zsuzsa. — Rombolási őrületük tulajdonképpen lázadás. Persze nem tudatos, nem haladó irányú, de mégiscstk a*. S nem gondolnám, hogy koszos-rongyos ruhájuk, csapzott frizurájuk valami nagy jólétet jelelne. Hazai utánzóik bizonyára sürgősen elrohannának a borbélyhoz, ha közelebbről megismernék őket — Nines, ami lekösse, foglalkoztassa őket — jegyzi meg Rónyai Balázs, — Mármint az utánzóikat. — Az ám! Elkezd zsibbadni a kis agyuk, s azt hiszik magukról, hogv zsenik — jellemez Rózsa Zsuzsa. — No de miért lehetséges ez? — háborog Király Piroska. — Azért, mert gyakran iohban ..feldobja" a sajtó a beatlesekről szóló híreket, mint azokat, melyek olyan smerlkat fiatalokról szólnak, akik a vietnami agresszió ellen tiltakozva elégetik behívójukat. Pedig ez»k is. azok ls nyugati fiatalok. Nem igaz? — Valljuk be őszintén, hogy tulajdonképpen nagyon keveset tudunk mi a tőkésországok fiataljainak hétköznapi életéről. Nem kell nagy fantázia annak elképzeléséhez, hogy a többség ott is korán kel, indul a munkába. keményen végigdől. gozza a munkaidőt satöbbi... Az a baj, hogy csak a rendhagyó esetek híre jut el hozzánk. — Ezek aztán megkavarnak néhány ifjú titánt. Emlékszetek, hogy az előbb már szóba került a KISZ. Kár, hogy elkanyarodtunk tőla, mivel elsősorhan mégiscsak az ifjúsági szövetség dolga, hogy nevelje azokat a fiatalokat. akik arra rászorulnak. Tudom tapasztalatból, hogy ahol a KlSZ-szervezot jól dolgozik — fejti ki véleményét Molnár Zsuzsa —, ott kevesebb baj van a huligánkodókkal. . — Igen, sokszor gyenge a KISZ, s még gyengébb a meggyőzés — teszi hozzá Király Piroska. — Meg kell találni azokat a módszereket, melyek hatni képesek — mondja Piroska Mária, aki üzemében alapszervezeti ágit.prop. felelős. — őszintén szólva, az előadások csak ritkán érnek célt. Alig várjuk már. hogy legven ismét klubunk, mert a klubéletnél jobbat el sem lehet képzelni a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére, a szórakoatatva nevelésre. Sok múlik a KISZ-en — Ez szó szerint így van. Régebben nálunk se ment a politikai oktatás. De mióta kéthetenként klubestet rendezünk, s az alapszervezet tagjai jól megismerhették egymást, összemelegedhettek. azóta szívesen vejének részt a kör foglalkooám'n — érvel Molnár Zsuzsa is. — Azóta ismertem meg áz Ilyen véleményeket is, hogy „érdemes elmenni", „hiteles", „hasznát látni". — Baráti körben mindenről könnyebb beszélni — helyesel Rózsa /-suzsa. — Mi is olyam módszerek kialakítására törekewünk, melyek közel hozzák egymáshoz a fiatalokat. Persze nem könnyű ez a feladat —• vélekedik Piroska Mária. — Pedig a KTSZ-nek kell segítségére sietni a fiataloknak, erről nem mondhatunk le semmi wdn alatt — mzól Tánczos Etelka. — Nem is olyan rossz módszer a „munkaterápia". A mi KIS7,-szervezetünk elismerten akkor forrt össze, amikor négv hold kukoricás köz.ös művelésére vállalkoztunk — meséli Rónyai Balázs. — Az energiákat le kell kötni, en is hozzátartozik a küzdelemhez. Nem véletlenül adta ki a KISZ Központi BiaotUjége :w .,500 ifjúsági klubot!" jelszót, az. a fiatal, aki jól érzi magát a KISZ-ben, akinek az ifjúsági szövetség biztosítja szórakozását, művelődését, annak eszébe sem jut a teenager-partyt hallgatni, mert egész egyszerűen nem érdekli. — De ehhez több segítséget is kellene kapnunk — mondja Molnár Zsusza. — Több lehetőséget ahhoz, hogy mi, akik már nem vagyunk teenaserek. megtaláljuk a nekünk való szórakozást. tanulást, elfoglaltságot. Fogalmazásán jól derülnek a beszélgetés résztvevői, s egyúttal helyeselnek is. ,4 ki farmernadrágban szeret járni, s táskarádiót sé' (áltatni, tegye csak nyugodtan. A KISZ, sem, beszélgetésünk résztvevői sem ellenük vannak, tulajdonképpen senki ellen sincsenek személy szerint, Arról van szó, hogv mint eddig sem néztük tétlenül, azután sem fogjuk hagvni, hogy az a néhány fiatal, akit felfogága, életkörülménye esetleg befolyásolhatóvá tett a kapitalista társadalmi életformák, ideológiák Iránt, a céltalanság kátyújába kerüljön, elvesszen számunkra. A Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai öntudatos, becsületes fiatalok, társaik nevelését lelkiismereti, politikai kérdésnek tartják. Ehhez keresik a módszereket, formákat, s nem is sikertelenül. A magyar fiatalokra elsősorban a szocializmus építése van hatá-ssal, ennek az építésnek aktív részesei. Érzelmeik, világnézetük talaján bátran áliják a harcot. Fehér Kálmán Hétköznapi esetek Patikusnö falun — Géza hazakísért a tárgyalásról. Mit mondjak? Jobb lett volna egyedül. Otthon szembenézni az üres könyvespolcokkal, s a fotelba ülve figyeltem volna a csendet. Idéztem volna, mint menyasszony koromban: „Kint megremeg a nyírfa-ág — és ablakomra koppan — úgy érzem, most a kerten át — te jössz felém titokban —." A hűvös szobában emlékek karjain oly gyakran szenderedtem el egv esztendő óta már. ... Kint azon a télen minden estén csikorgott a hó a Péter léptei alatt. Jött sietősen, hóna alatt az irkacsomaggal. Aztán szétszórta az asztalomon, „na patikus, segíts, ha gyorsan kijavítjuk a dolgozatokat. Eminescut olvasok noked." Mikor virágba borultok a fák és mi naponta váltogattuk hol csókolóztunk a barack, a mandula vagy a cseresznye alatt — már csak a vizsgákat kellett megvárni az esküvői a. Aztán a boldog-boldog nyár. Bükkalján a fele, maid utána a Tisza-parton, „Te méregkeverő!" — így köszönt rám tréfásan esténként, aztán arról mesélt, milyen értelmesek a nebulói az iskolában, „A tanítóbácsi felesége olyan orvosságot adott nekem . ." — rajongva áradozott, mennyire szeretnek a betegek. „Te, ha a miénk megszületik!". Miskánk született. Fekete purdé!. „Cigány nz apád" — mondtam nevetve még ötéves korában is. Hízelgett é6 szilajkodott egyszerre. Tetszett viharzó terméssete. A. apja. az w Péterem hamisíthatatlan mása volt. Akkor -már rsak a gyerek juttatta eszembe »z emlékeket, Mert a verseimestere, a Julisok, Margitok, Andrisok. a kisiskolások lelkes tanítója egvszercsak arra ébredt, hog fiatalkori meggondolatlanság volt a mi szerelmünk „A világ tágahh a mi falunknál, az élet itt " csak vergődés". A központ szőke asszonya mondta neki: „Maga itt e«ak elszürkül, jobb helyre vinnénk". Járt járt jobbra-balra, s a spk út aztán elvitte tótom. A fiától is. Géza. aki hazakísért e tárgyalásról, a főnököm Tíz évvel Idősebb nálam. Ketten vagyunk a gyógyszertárban. Az ő feleségét gyermekszülés vitte ol. Há! senkije sincs. Egy éve, mióta Péter nem jár haza. Géza többet törődik velem. Saját bajával vigasztalgat. Tisztel, talán szeret. A maga módján. Hűségei társ válna belőle. Hogy hazajöttünk a oélóperom után, megkérdestc. hol talál fát, szenet. Befűtene, „Olyan rideg ez a lakás, Margit" — így mondta. Akkor berohant a fiam Miska. Tenyerén egy béka, úgy, hogv a hasát horeávapengével metjweUe tt. s az arcom elé tartva így szólt: „Látod, nem A, vége. a lábai mégfe mgangnak.!" — Felmondtam aa dósomat. HarakftltÖB&tt Semogyba. Kondorosi CcUUeihU uisszUang-ia A vásárlók érdekében A Dél-Magyarország február 10-i számában „Cipófűzö, mint hiánycikk", majd február 16-i számában „A vásárlók érdekéhen" címmel cikkeket közölt. Ezekben H Szegedi Élelmlíöserkiskepuskedelmi V a Iktat több bolti aban tapnoxUiH, hiányosságokkal és rendellenességekkel foglalkoc.tunk. A felvetett problémákkal a Csongrád megyaj tanács kereskedelmi osztálya — mint az éJelmi.szerUú»kePftsikedel.iTü vállalat irányító szerve — foglalkozott. A vizsgálatról Deák Ferenc, a Csongrád megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője egyebek között n következüket közöl te: „A cipőfűzőAru-sítás valóban nem lehet probléma, mivel e cikk nem tartozik az úgynevezett hiánycikkek közé, s emellett az. élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat központja a bplvárosi csemesejellogű szaküzletek kivételével majd minden élelmiszerboltjában elrendelte — már két évvel ezelőtt —. a cipőfűzők árusítását. Ellenőrzésünk során a megvizsgált — s a cipőfűzőárusításra kijelölt — élelmiszerboltok mindegyükében találtunk cipőfűzőt. Sajnos azonban akad még hiánycikk a kereskedelemben. amiről — mint például a Hypo esetében is — nem a kereskedelem tehet. A Hypo-ellátásban átmeneti javulást sikerült elérnünk a múlt év második felében, a keresletet azonban foryamatfwnn azóta sem tu4$a kielégíteni a taerewkedetem. Jellemző «z e cikknél mutatkozó nuMvs áruellátásra, hogy a gyártást végső Szegedi Mag feldolgozó és Vegyészeti Vállalat erre « negyedévre 140 eser üveg Hypo leszállitását vél lattá a megye kereskedelmének, s ezzel nemben januárban mindossz* csak 10 eser üveget szállított le. Hl«nórzeviürvk worrtn sem volt ezen oki síi Hypo az Április 4. útján levő M-a* átólrruNKerboltban sem. A narancsellátás az Import függvénye. A most befejeaődő téli idényben a rendelkezésünkre álló árumennyiség nem érta ol a mogelőz.ő tőli időm*két. Az el Hí I ás egyébként — tapasztalhatóan — nz idény vécére javult. Tavaly miniszteri utasítás foglalkozott a játékárasítás növelésével és kiterjesztésével, Ennek téve* értelmezése miatt as élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat több olyan őrletében bevezették e cikkek árusítását, amelyeknek orré sem helyük, sem adottságuk nem volt, s amelyekrs a minisztert utasítás n*m is terjed ki, A megyei tanács kereskedelmi osztály* foglalkozott e témával. Intézkedett a vállalatnál, hogy ne árusítsanak játékokat titokban nr üzletekben, ahol ez nem indokolt. Fgy fu var fűrészpor (mennyiségtől függt" Witull 20,- Ft-ért k»nhatn «z Oiszegedi Ladasydrbsn. 1866. március 31-1*. x. K. 164 V«d»l»nyo* 1 ószibarackollYáay Cígléd »7cpe, Aro MlK»o Vl**inis leorsi kaphátft « furintns áron darnbnnkár DtL-ALirÖLDI MVZOCAZ OARACJI Ktsr.RbETl INTE ZET Üjsietcd. AIs6kilc»t' sor 1. S. M f.t Vasárnap, 1966. március 211. DÉL-MAGY AROKilA* f|