Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

Kétezer éra társadalmi munka A holnap rédőnől az egészségügyért 'Á Sie@ed cfiávséguSfi tórdéseivel foglalkozó megbeszélésen hangzott el a minap Buruzs Mihályné neve. Azt sorolta ekkor a főorvos, kik azok, akik a tbc eTlenl társadalmi összefogásban dicséretre méltó feladatokat vállalnak. — A védőnőképző növendékei igazgatónőjük, Buruzs Mihályné szervezése nyomán csaknem kétezer óra társadalmi munkát végeztek tavaly a tüdőszűrő állomáson —- mondotta. Ez a nagy szám többeket meglepett a beszá^ moló hallgatói közül. Engem is. Programon kívül Most itt ülök a patinás épület csendes igazgatói szobájában, nemben a csendes szavú, komoly asszonnyal, aki szerényen egyik nevelőtársára, Stróbl Máriára hivatkozik. Aztán kettőjük elmondásából alakul ki a kép egy nagyszerű kezdeményezésről, aminek a lemérhető óraszámokon túl is igen nagy a társadalmi haszna. — Itt tulajdonképpen egészségügyi szakoktatás folyik, hogyan lehet hogy mégis társadalmi munkát említett a jelentés? — kérdezem. — Ez a tevékenység nem tartozik az iskola tanítási programjába — kapom a választ — Pár évvel ezelőtt esténként átküldöttünk néMadárárusítás és madárvédelem Régen, míg a madárvédelmet csak kedvtelésből, szórakozásból űzték, a színes tollú, szép hangú madarakat óvták. Amikor a tudományos ismeretek fejlődésével nyilvánvalóvá lett, hogy a hasznos madarak a termést, kenyerünket segítenek megvédeni a kártevőktől, az ember már érdekből fejtett ki madárvédelmi tevékenységet A legújabb Időben pedig, amikor a technikai kultúra előretörése, az erdők gyérülése, a vadvizek lecsapolása következtében arra döbbentünk rá, hogy rohamosan csökken a hasznos madarak száma, parancsoló szükségként lépett fel a madárvédelem kötelezővé tétele. Megállapítást nyert hogy a vegyszeres védekezés mezőgazdaságunk kártevői ellen egymagában nem elegendő; a hasznos madarak segítségére is rá vagyunk utalva a rovarok, egerek, pockok millióinak fékentartásában. Ezért jelent meg hazánkban is — mint Európa minden kultúrállamában — kormányrendelet a madárvédelemről (59/1954. IX. 9. M. T.). Nem érzelgősség szüleménye tehát a mai madárvédelem, hanem nagyon is ésszerű fejlődés és meggondolás eredménye. A gyakorlati madárvédelem megvalósítását szolgálták Szegeden többek között a TIT madártani szakköre által felállított madáretetők. Ezek amellett, hogy számos énekesmadár téli átmentését tették lehetővé egy kis reklámot is csináltak a madáretetésnek. Ezért is került az egyik dúcetető Szeged legforgalmasabb pontjára, a Széchenyi térre. Jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy az emberek örömmel, érdeklődéesel állnak meg az etetők közelében. Pedagógusok használják fel a szemléltetési lehetőséget, amikor tanítványaiknak bemutatják a Múzeum-parkban álló etetőt Kedves látványt nyújtanak az óvodás csoportok, amikor az „óvónéni" vezetésével megjelennek és körülveszik a madarak terített asztalát Reméljük, hogy ők már a madárvédelem szellemében nőnek fel. Van azonban madárvédelmi szempontból kevésbé megnyugtató jelenség is. Hetipiacos napokon, de főleg vasárnap az ún. „galambpiacon" az énekesmadarak tucatjatt kínálják eladásra. Szűk kis kalitkákban kopott tollú, a vergődésben farktollaik egy részét elhullajtott tengelicek, zöldikék, pintyek, süvöltők gubbasztanak. Vevőre „várnak", hogy azután annak lakásán hamarosan elpusztuljanak. A vad madarak tartásához ugyanis szakszerű bánásmód és feltétlenül nagy hely szükséges, ami rendszerint nem biztosítható. Kalitkamadárnak a félig háziasított papagájok és kanárik valók, amelyek nem olyan igényeVajon tudják-e azok, akik a madarakkal üzérkednek, hogy fent idézett rendelet szerint „tilos a vadon élő madarak fogása, fogságban tartása". És hogy az ls megszegi e rendelkezést aki „védett vagy hasznos madarat hatósági engedély nélkül forgalomba hoz". A bírság fizetésén túl előírja a rendelet a madárfogásra használt eszközök és a befogott madarak hatósági elkobzását is. Most tavasz közeledtekor különösen Időszerű e kérdéseket felvetni: a megindult madárvonulással visszaérkeznek a délen telelt madártömegek. Hamarosan hozzáfognak a költéshez, flókaneveléshez. Közben ugrásszerűen emelkedik rovarpusztító tevékenységük, de sajnos annak veszélye is, hogy lépre, hálóba, majd a piacra kerüljenek. Dr. Marián Miklós hány növendéket hogy adminisztrációs segítséget adjanak a tüdőszűréseknél. Aztán az ottani orvosok, főleg dr. Czdnki Gabriella főorvosnő annyira megkedvelte lányaink közreműködését hogy lassan rendszeressé vált a másodévesek részvétele ezeken a vizsgálatokon. Kölcsönösen jó — Csak ügyviteli munkát végeznek? — Egy idő óta többet ennél. A növendékek igen hasznos és rendkívül eredményes felvilágosító munkát végeznek a vizsgálatra várakozók között Lényegében elindulnak azon az úton, amelyen később, mint önálló védőnőknek egész életükben haladniok kell. Növendékeink jövő feladatai között nagy szerepe van az emberekkel való foglalkozás módszereinek a sikeres egészségügyi szervezés érdekében. — Az a 60—70 növendék, aki tavaly a kétezer órát ott töltötte a tbc-s megbetegedések megelőzésével és félfedezésével foglalkozó szakemberek mellett ismereteit is gazdagította, s ismét csak a későbbiek során hasznosítható tapasztalatokat szerzett Sőt viszonzásként ugyancsak társadalmi alapon a tüdőszűrő állomás orvosai szakmai előadásokat tartottak a végzős növendékeknek. Felvilágosító szavak — Márta tovább bővült ez az Iskolán kívüli munka — mondja Stróbl Mária. — Leányaink az utóbbi Időben több alkalommal tartottak egészségügyi kiselőadásokat az általános iskolák tanulóinak. Ez ugyancsak a betegségmegelőzést szolgálja. S végül még azt ta elmondják, hogy — szintén iskolai programjukon kívül — a véradó állomással is hasonló kapcsolatuk van a védőnő-képzősöknek. Az üzemekben, intézményekben már ismerik és kedvelik őket az ott dolgozók is, akik közül sokat ezeknek a mosolygó védőnő-jelölteknek a meggyőző szavai késztettek önkéntes véradásra. ... A csendben, szerényen végzett közhasznú munka lelkes agitátora Buruzs Mihályné és Stróbl Mária Kondoros! János KÉPERNYŐ • Mintha ktasé túlontúl magasra emelte volna a mércét a tv világirodalmi vetélkedőjének összeállítója, Bárány Tamás r- aki egyébként igényes esszé-félét ta felolvasott a műsor bevezetőjeként szerdán este. A vetélkedőt frappánsan, rutinosan vezető Ungvári Tamás ugyan igyekezett a nehezebb kérdéseknél — egy-két szellemesen fogalmazott mondattal — támpontot szolgáltatni, de érzésünk szerint ez sem volt elég ... Természetesen, nem a gyermekmesék színvonalára való süllyesztést kérjük számon — azonban az is helytelen, ha negyed- és ötödéves bölcsészhallgatók tájékozottságának megfelelő mércét állítanak fel egy-egy ilyen alkalomból. Az illusztrálásul elhangzott jelenetek, dramatizált regényrészletek közül mindenekelőtt a Thibault-családból kiragadott tetszett: Deák Sándor remekelt benne, professzorként Alekszej Tolsztoj Golgotája részletének megjelenítésekor Bitskey Tibor nyújtott hasonlóan igényes szerepformálást Arra, a jövőben jobban kellene vigyázni, hogy a néhányszavas szereplők is hasonló gondossággal készüljenek fel szerepükre; s ne forduljon elő megint az, hogy egy színésznő nagy noszogatásra, harsogó „súgás" segítségével se tudjon kibökni — pár szavas bemutatkozó szöveget! ... • Március 20-án este újabb irodalmi-„csemege" kerül a képernyőre: Gerhard Hauptmann A bunda című, egykor nagy botrányt felkavart színpadi művét láthatjuk. Hauptmann a 20. század első felének egyik legjelentősebb drámaírója: gazdag életismeret, bensőséges népszeretet és szociális érdeklődés jellemezte újszerű alkotásait. „A bunda" nyers szókimondásával a polgári igazságszolgáltatás elsőrangú paródizálását nyújtja. n. R. Kétszázezer hektár új erdő Csütörtökön Salgótarjánban fásítási ankéttal megnyitották az országos fásítási hónapot Az ankéton mintegy kétszáz erdészeti szakember, termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető, továbbá a társadalmi szervek sok képviselője vett részt. Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság osztályvezetője tartott vitaindító előadást Mint elmondta, 1950 óta több mint 200 ezer hektár új erdőt telepítettek hazánkban, az eróziós károk nagysága azonban még gyorsabb és hatékonyabb munkára ösztönzi az erdészeti szakembereket, A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény külön aláhúzza a talajvédő erdőtelepítés jelentőségét. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság messzemenő támogatásával megkezdődött Salgótarján zöldövezetének kialakítása ta. Vörös sivatag ct rumek Meghalt Szilágyi tózsef elvtárs Tegnap, csütörtökön hajnalban 75 éves korában hirtelen elhalálozott Szilágyi József elvtárs, munkásmozgalmi veterán, aki 1919 óta vett részt Szegeden a munkásmozgalomban. Annak idején a szabók szakszervezetében fejtett ki aktív munkát. Negyven éven át tagja volt a Szegedi Altalános Munkás Dalegyletnek, s ezért a tevékenységéért a felszabadulás után a Szocialista Kultúráért Érdeméremmel tüntették ki. 1961 óta volt nyugdíjasa a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnak. Temetése szombaton délután 3 órakor lesz a Gyevi temetőben. Ez a film valószínűleg szenvedélyes vitákat fog kiváltani Mit mondhatnak azok, akiknek nem tetszett és nem tetszik majd a film? A legtöbben bizonyára azt kifogásolják, hogy a Vörös sivatag — akárcsak Antonioni többi filmje - hátat fordított a cselekményalakítás hagyományos módszereinek, hogy a filmben tulajdonképpen semmi sem történik; ott végződik, ahol elkezdődött A film barátai erre nyílván azt felelik majd, hogy ez a cselekménytelenség egyrészt szándékos, másrészt így nem ta igaz. Antonioni ugyan ebben a filmjében is, akárcsak a legutóbb látott Éjszakában valóban megtagadta a cselekményépítés konvencionális módszereit Arról azonban szó sincs, hogy a filmben az égvilágon semmi sem történik. A Vörös sivatag főhőse egy fiatal nő, Giuliana, aki neurasztériás, szorongásos beteg. Giuliana ki akar törni ebből az állapotból, meg akar újulni, emberként és asszonyként te. A film az erre irányuló erőfeszítések története, s azt mondja el, hogy ez a menekülés, ez a megújulás nem sikerül, mert nem sikerülhet; hiányoznak hozzá a feltételek. A Vörös sivatag tehát indul valahonnan és el te jut valahová; nem önmaga körül forog. Dehát — mondhatják erre a film ellenzői — ml közünk nekünk ehhez? Mi közünk ehhez az idegbeteg fiatalasszonyhoz, akinek a sorsa ráadásul végletes pesszimizmust hirdet, s az emberi erőfeszítések értelmetlenségét sugallja? Azt hisszük, a film barátainak el kell ismemiök, hogy ebben az ellenvetésben van valami. Giuliana sorsát Antonioni valóban elsősorban nem társadalmi kérdésként, hanem szinte csak orvosi, klinikai esetként kezeli; a filmből hiányzik az a kapcsolat, amely ennek a fiatal nőnek a sorsát az egészséges emberekhez, a társadalomhoz erőteljesebben kötné. Ha nem is teljesen, de egy kissé csakugyan érdektelenül nézzük Giuliana történetét majdnem úgy, mintha egy orvosi oktatófilmet látnánk. Illetve mégsem egészen úgy. Mert ha kevés ta, ha szegényes is a filmben az általános érvényű, társadalmi értékű mondanivaló, s ha megértjük, hogy sokan még ezt a keveset sem hajlandók elfogadni, az vitathatatlan, hogy amire a film vállalkozott, azt roppant nagy hatással, rendkívüli művészi erővel jelenítette meg. Antonioni filmjei mindig érzékletesen teremtették meg egy-egy állapot és szituáció atmoszféráját. A Vörös sivatagban ez még erőteljesebb. A világhírű rendező ebben a filmben egy új eszközt csatolt az atmoszféra teremtés eddigi tényezőihez: a színeket. Mintha csak a szorongásos, neur aszténiás hősnő szemével látnánk, olyan színekben jelenik meg előttünk a világ. Kékesszürke utcák, lila szobák és szobaberendezések vannak meg a szemünk előtt; Antonioni átszínezi a világot. Van a filmben egv betét. Giuliana mesét mond a fiának. A betétben ennek képel elevenednek meg. De nem Antonioni színeivel. A tompa, fátyolos kékek és lilák hirtelen eltűnnek, minden ragyog, a tenger, az ég, a part vörös sziklái és a fák zöld foltjai. Van ennek a betétnek tartalmi, eszmei célja ta — tulajdonképpen hősnőjét jellemzi vele a rendező —, de hirtelen kontrasztjával arra ta alkalmast hogy a film színhasználatának értelmére rádöbbentse a nézőt Ügy tűnfk, a Vörös sivatag egyszerű folytatása Antonioni többi filmjének az Éjszakának, a Kaland nak, és a Barátnőknek. Valójában, azt hiszem, egészen más. A korábbi filmekben több volt a társadalmi érdekű mondanivaló. Az elidegenedés — Antonioni eddig ezzel foglalkozott — társadalmi problematika. A neuraszténia, ahogyan a Vörös sivatagban megjelenik, nem. Ez a film legfőbb baja, ezért nem igazi remekmű, minden megoldásbeli tökéletessége és annak ellenére sem, hogy tavaly megnyerte a velencei fesztivál fő díját. ö. L. Á jégbalett csillaga Műszaki rajzoló vagy balettcsillag? — töpreng a film csinos hősnője, Várja, illetve művész nevén Viktória. Filmvígjáték vagy revüfilm? — meditál a néző, vagy „művész nevén" közönség. A filmen Várja úgy dönt, hogy Viktória, tehát jégtáncos lesz, bár választása némi töprengés után születik meg. A néző pedig — mintha igazat adna neki — úgy ítél, inkább revü, mint rosszul sikerült vígjáték. Tulajdonképpen a műfaját nehéz eldönteni ennek a színes szovjet filmnek. A jelmondata is csupán annyit árul el: látványos, s ebben a vonatkozásban nem ta hagy kívánni valót maga után. Érzésünk szerint vígjátéknak indul — sajnos eléggé valószínűtlen mesével. Aztán mintha kifogyna az addig sem túlzottan sziporkázó ötletekből. A történet hamar előre látható végéhez közeledik, amikor a rendező, Alekszej Mtaurin segítségül hívja a jégbalett ezerszínű világát. Pazar ragyogás, fantázia, andalító hangulat kerül a vászonra. Kétségtelen, az Ukrán Jégbalett szívderítő látvány. Már-már feledjük a ktasé suta szerelmi történetet, amikor az írói következetesség ismét előkeresi valahonnan a férfi főszereplő; Sztyepán mosolyt fakasztóan epekedő figuráját, s végre valahára teljessé válik a hepiend. Egy kta vígjáték; egy kta revü és semmi más. Ez ta, az is, illetve ami ilyenkor gyakran történtje, végeredményben ez sem, az sem. Pedig a történetet ketten ta írták: V. Goldstein tm C. Szolod ár. Így érthető, hogy ami a filmből megmarad, csupán Tatjana Katkovszkaja ragyogó megjelenése, a csinos kosztümök s a HÍIM technika. lé. L Matracárusítást tartunk az Oroszlán utcai helyiségben március 18-án 10 órától. Darabja 12 Ft. Bizományi Áruház Villalat, Szeged xS. 62 704 Rpnrlőrstgi fésűs zubbonvl •(súrolunk vagy kölsdnvesz a Szegedi Vemzetl Színház, K. 105 Éjfél után, amikor a vendéglők nagyrésze már bezárt, sokan felkeresik a Sárkány szálló éttermét. Ez az étterem éjjel 2 órakor zár. Ilyenkor a vendéglő megtelik: van itt dolga a felszolgálónak. Artista módra kell siklania az asztalok között, italokkal, ételekkel megrakott tálcával. Ebben az étteremben egy személv egyed'1' végzi ezt a munkát. Sokszor megesik, hogy kevésnek bizonyul a hely Ha valahol megüresedik egy asztal, a várakozók lecsapÉjszaka a Sárkányban nak rá, mint a héja az áldozatára. Megesik, hogy ebből kellemetlenségek születnek. De aztán minden megy tovább. Kevés helyen lehet tapasztalni, amit ebben az étteremben látni lehet. Egy éjszaka az étterembe nyíló konyha ajtaja előtt egy fehérköpenyes fiatal, csinos hölgy állt. Szemei körülfürkésztek a vendégek sokaságában, majd fellépett a zenekar dobogójára. Szemével a felszolgáló pincért kereste. Amikor meglátta, hogy az egy pincér képtelen a sok vendéget kiszolgálni, a söntéshez sietett és már rendelt is: — Tíz üveg sört kérek. Leblokkolta, és Indult a sörrel megrakott tálcával az asztalokhoz. — Hány üveggel tetszik kérni? Amint a tálcáról elfogyott a sör, sietve hozta a másikat egészen záróráig. Utána következett az asztalrendezés. A fiatal hölgy ebben szintén készségesen segített. Később megtudtam, hogy az ügyes kiszolgáló az üzletvezető-h°'vettes volt. Bodó B°lárté. Segítő közreműködése a vendégek ellátásáért jelest érdemel. Kővári János Megkezdik a nyereségrészesedés A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat megyénk egyik legnagyobb üzeme az idén több, mint három heti keresetinek megfelelő összeget fizet dolgozóinak. Tavaly ennél lényegesen kevesebb volt a kifizetésre kerülő őszszeg. Az elmúlt évi jó munka eredményeként kifizethető három heti keresetnek megfelelő nyereségrészesedésből 17,5 napnak megfelelő összeg az exportterv túlteljesítéséből származott. A Szegedi Ecset- és Seprőgyárban is számfejtették a nyereségrészesedést Az elmúlt évi 105,3 százalékos termelési tervteljesítés és sm egy főre eső termelési érték 5,3 százalékkal való túlteljesítése, valamint az alaprentabilitás 2.5 százalékkal való túlteljesítése eredményeként 29-én 15 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek ki a dolgozóknak. Péntek, 1966. március 18. DÉL-MAGYARORSZAM 5