Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-12 / 36. szám

Egy nagy színésznő emléke Bajor Gizi halálának 15. évfordulójára Bajor Gizi, századunk elmó felének egyik legnagyobb színésznője volt, s művészetének csúcsán, sikereinek teljében tizenöt évvel ezelőtt váratlanul távozott el közülünk ... Emberi és művészi egyénisége elválaszthatatlan. Mindkettőnek kiváló volt: emberi magatartásában is művész és művészi alkotásaiban is ember. Egyenlőségi jelet tett az élet és a színpad 'közé; a művészetet lehozta az életbe és az életet felvitte a színpadra. A színpadon minden életre kelt körülötte: a jelmez rajta természetes viselet volt, a kulisszák igazi falak vagy kertrészlet, a művirág kaméliák illatoztak a hajában és érzéseitől kigyúltak a nézők szívei. Shakespeare gyöngéd nőalakjai: Júlia, Miranda, Céllá, Titánia, a vásott Puck, a szerelemféltő Kleopátra; a spanyol vígjátékok kacér hölgyei például A kertész kutyája Diánája; Tolsztoj szenvedő nőalakjai: Karenána Anna és Az élő holttest Masája egyaránt örök értékei színjátszásunk klasszikusainak. De Tbsen Nórája, az Amerikai Elektra Laviniája, a Krétakör Hai-tangja csakúgy emlékezetesek maradnak az ő megformálásában, mint Móricz Zsigmond Kerek Ferkójának Máriája. Bródy Sándor Dadája. Heltai Jenő Néma leventéjének Ziliája. A (két háború között az 6 szereplése tette vonzóvá az állandó válsággal küzdő Nemzeti Színházat és művészetének vonzerejét használták fel a magánszínházak is, gyakori vendégszerepeltetésével. Az olyan érzelgős és poros darab is, mint Dumas Kaméliás hölgye, életre kelt, csillogott és hódított szeretett és szenvedett a színpadon az ő művészetének fényénél. És hány magyar írót serkentett drámaírásra egy-egy színpadi alakja! Kivételes művészete uj erőre kapott a felszabadulás után. A fasizmus alatt önként száműzte magát a színpadról, tiltakozása jeléül nem játszott, nem lépett feL Addig is ismert emberi jósága és nagysága a fasizmus sötét korszakában mutatkozott meg teljes nagyságában. Százakat mentett meg, rejtett el, tápiáit élelemmel, és reménnyel a szörnyű hónapokban. Mindenütt ott volt, ahol segíthetett. A felszabadulás után első volt az újjáépítök között. részt vett a nőmozgalomban és a békeharcban, fáradhatatlanul szervezte a szfnészotthonokat, és uto'só szereplése is ezt a jótékony célt szolgálta. Kormányzatunk elsőnek tüntette ki a Kossuth-díjja! és a Kiváló Művész címmel. Egykori budai otthonában ma a Bajor Gizi Emlékmúzeum hirdeti, hogy a művészetével és emberségével a népét szolgáló színésznő nemcsak a nézők fogyatkozó emlékezetében él, hanem szerves része, példájának erejével ható, alkotó tényezője egész magyar színjátszásunknak. CENNER MIHÁLY r Akik Észak Csillagát követik Új műsor az ifjúsági ház irodalmi színpadán Mint tegnapi számunkban hírt adtunk róla, a „Vádoljuk az imperializmust!" jelszó jegyében megrendezett csütörtöki ifjúsági tiltakozógyűlés után „Halhatatlan hazám, Vietnam" címmel új műsort mutatott be a Vörös Csillag moziban a városi KISZ-bizottság ifjúsági házának irodalmi szinpada. Az együttes ismét a megalakulásakor meghirdetett programnak tett eleget: olyan témát választott, mely minden ízében aktuális, mi több: politikus. Vietnam, Vietnam népének harca, irodalma tud mit mondani számunkra, különösen fiatalok számára, akik előadták s akik meghallgatták. A szabadság vágyáról, az önfeláldozó hazaszeretetről, az ellenség gyűlöletéről: Toy Nguyen mindig megvédte erdeit. Nem Irgalmaz népünk a falvainkba merészkedők nek. K Dong népe nem követi a baglyot. K Dong népe nem követi a karvalyt, ml a vörös zászlót, ml Hz apót követjük. Toy Nguyen népe Észak Csillagát követi, és Észak Csillaga ég Toy Nguyen felett. (Névtelen vietnami költö verse) Igen szerencsés kézzel vá- ból verbuválódtak, főképp lógatta össze a műsort a ifjúmunkások, ösz óta vanszínpad vezetője, Szilágyi János. Egyrészt vietnami költők verseiből, másrészt Wilfred Burchett Dzsungelháború Dél-Vietnamban című riportkönyvéből. A műsor elé Matkó István írt bevezető novellát, melyben a Vietnamban dúló imperialista háborúnak próbált magyar vonatkozást keresni, s mondjuk meg, sikerrel. A balladai hangvételű novella története egyszerű: a disszidens idősebb Szőke fiú az US Army katonájaként Vietnamban leli halálát, öccse, amikor megtudja idehaza tragédiáját, belezavarodik: „Azon a vasárnapon egy külvárosi magányos utcában nagyon közel jött egy távoli háború." A színpad tagjai fiataloknak együtt s azóta ez már a harmadik műsoruk. Túlzott követelményeket még kár lenne eléjük állítani: a lelkesedés, az akarat azonban osztalan elismerést érdemel, s az is bizonyos, hogy ők nem elégednek meg ennyivel. Matkó István írását Kruzslicz Pál és Nánai László, Xuan Dieu, To Huu, Nguyen Thi Khiem, Giang Nam és The Hanh verseit Zádori Fekete Mária, Nóvák Zoltán, Nagygyörgy Ágnes, Szabó Jenő adta elő, szépen, átéléssel. A prózai szövegeket Nagy Gizella, Mucsi Katalin, Csóti József, illetve narrátorként Erdélyi Ilona és Élthes Kond olvasta fel. A műsort Szabó Jenő rendezte. A szegedi ifjúsági ház irodalmi színpada színvonalas vietnami műsorát több üzemben, s a megye más városaiban is bemutatja. Hűtlenség a szülők és a haza iránt Nem volt joguk megfosztani az öregeket az unokáktól. Dr. Guzi Zoltán ügyvédgyakornok és felesége, Simon Borbála pedagógus, Szeged, Teleki utca 7. szám alatti volt lakosok disszidálását Nyugat-Németországba máris egy halott kíséri. Kunágotán, a Lenin utca 58-ban a fiatalasszony nagyanyja a lesújtó hír hallatára szívszélhúdésben meghalt. Halála előtt dédunokáit, a 8 esztendős Zolikát és a 3 éves Évikét emlegette, dr. Guziék gyerekeit. A magát addig fiatalosan tartó 64 éves Guzi Istvánt, az ügyvédgyakornok apját is leverte lábáról a szomorúság. Kis fűszerboltját kinyitni a Katona József utcában nem tud már elmenni reggelente. Feleségével szomorúságba, sírásba roskadva tesz-vesz otthon, a nagyállomásnál levő öreg házban, a Hámán Kató utca 7-ben. Az öregek egyik házban eem tudtak a boldogságuk ellen készülő merényletről. A fiatalasszony rokonlátogató útlevéllel ment el a két gyerekkel, férje pedig — velük szinte egyidőben — IBUSZ útlevéllel jutott ki Finnországba. A Helsinki NSZK nagykövetségén menedékjogot, s letelepedési engedélyt kért és kapott a bonni kormánytól. 0 Itt új lakás, autó — Minden gondolatunkkal falnak ütközünk most már — sírta el magát Guzi bácsi. — Miért tették ezt, miért? A nagyobbik fiam elesett a második világháborúban, s ők lettek négyen az életben itt tartó gyökereim. Velük kapaszkodtunk, hogy már csak nekik élhessünk. Dr. Guzi és felesége azt írták haza mindegyik levelükben, hogy gyerekeik boldogulásáért választották ezt az utat. — Olyan soruk volt az én unokáimnak, hogy az már mesés fogalom. Szeretettel és a játékok halmazával csüggtem rajtuk. Csak olyan sors jusson minden gyermeknek, mint amilyen az övéké volt itthon. Guzi Istvánnak igaza van, amikor elutasítja fia és menye magyarázkodását. Az unokáiból a mi rendszerünkben éppúgy lehet szakmunkás, értelmiségi vagy éppen miniszter. Kit hová állít a rátermettsége, tehetsége. Ezt dr. Guzi saját példáján is lemérhette. 1950-ben ugyanis az államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért 3 évi fogházra ítélték. Ezt le is töltötte. Utána mégis egzisztenciát teremthetett. A népi állam, amelynek megdöntésére szervezkedett, beengedte a jogtumányi egyetemre, ledoktorált, majd az Ügyvédi Kamara bejegyezte soraiba gyakornoknak. Mi ez, ha nem a legmesszemenőbb humánum? A felesége megbecsült pedagógus volt Szegeden, a Gera Sándor általános iskolában. Jutalomüdülésre is elküldték Csehszlovákiába. Üj állami házban gyönyörű kétszobás, összkomfortos lakást kaptak, amelyet úgy berendeztek a saját erejükből, hogy az már luxusszámba ment. Disszidálásuk előtt a hódmezővásárhelyi l-es ügyvédi munkaközösség balatonkenesei víkendházában idültek. 1963-ban vásárolt CH 60—37-es rendszámú új Wartburgjukkal beutazták fél Európát. 0 És mit kaptak cserébe? Most pedig elhagyták az országot pár bőrönddel, s leveleikben megtagadták a hazatérést. Mit kaptak cserébe? A választ a bírósági akták közt szereplő saját leveleikből vett idézetek adják. Dr. Guziné: „Éviké, amikor meglátta Stuttgartban a villamost, azt hitte, a messzi hazában van ... Lakás után futkosunk. Végre sikerült. Igaz, hogy faluban, ott olcsóbb. Fürdőszoba nincs. Én már egy hetet dolgoztam bőrgyárban, egy festékszobában... A honvágy néha elővesz és úgy érzem, hogy meghülyülök..." Dr. Guzi: „Zolika gimnáziumba jár, a német nyelv a fő tantárgy. Ez magyar gimnázium, pap tanárokkal... Szó van arról, hogy ennek a gimnáziumnak most épülő leányinternátusába felveszik Borát nevelőnek. Jobb lenne, ha Borának lenne papírja (érvényes német diplomája. A szerk.), nekem meg menne a nyelv. Már sokat tudok németül, de ez kevés egy német jogásznak... Itt a diplomám nem ér semmit. A kért könyveket még egyszer leirom. 1. Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve. 2. Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve. 3. Büntető eljárás. 4. József Attila összes versei. 5. Ady összes versei. Éviké állandóan emlegeti a nagypapát és nagymamát. Mi állandóan ébren tartjuk benne az emlékezést." 0 Jogerős ítélet Levelében azt is írja (talán, hogy minden kaput ne csapjanak be maguk mögött), hogy a felesége nem tudott disszidálási szándékáról. írja: „ez az ő szempontjából feltétlen enyhítő. Jó lenne, ha a büntetés lejjebb menne, a látogatás szempontjából is." Ezek szerint hazalátogatnának? Levelében felháborodik, hogy a disszidálás előtt eladott kocsija vételárát az OTP-nél, s magát a kocsit is zárolták, nyilván a büntetés mellé kijáró esetleges vagyonelkobzás miatt. Írja, hogy „ez méltánytalanság és a jog durva sárba tiprása lenne". Hát mégsem tanulta volna meg jól a magyar szocialista jogrendszert? Á Csongrád megyei bíróság frissen hozott jogerős ítélete, mindenesetre határozott emlékeztető. A hazatérés megtagadása miatt dr. Guzi Zoltánt 2 évre, feleségét pedig 1 évi szabadságvesztésre ítélte. Lődi Ferenc Szegedi eszperantisták Prágában A prágai pedagógus eszperantó csoport a közeli napokban kedves meghívólevélben közölte, hogy szívesen látnának vendégül 3 magyar szegedi eszperantista fiatalt, akik a tavaszi iskolai szünetet Prágában töltenék el nyelvgyakorlással. A lehetőséget elfogadva a Radnóti Gimnázium 3 kiváló eszperantista tanulója. Makó Gabriella, Szaniszló Katalin és Székely Éva így a tavaszi szünetet Prágában töltik, ahol előadásokat tartanak Szegedről, a szabadtéri játékokról, az idei két nagy szegedi eszperantista rendezvényről, az utókongresszusról és az eszperantó szemináriumról. Beszámolnak még a tanulásukról, munkájukról és a Radnóti Gimnáziumban folyó KISZ-életről. Most lesz lehetőségük arra ls, hogy a prágai levelezőtársakkal személyesen is megismerkedhessenek. Xuan Dieu Halhatatlan hazám, Vietnam című Zádori Fekete Mária szavalja SZEGEDI MŰVÉSZEK versét Üvegipari gépek Jugoszláviának Az Építésügyi Minisztérium Exportirodájának megrendelésére különféle üvegipari gépeket gyárt a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz. Az első szállítmány — 22 gép — köztük finomcsiszoló, homokszállító, dobkeverő, pohárnyakleégető és -leolvasztó — a napokban már elkészült. A gépek vizsgálatait az ÉM Exportiroda munkatársai és a gép tervezői elvégezték. Ezt követi majd 10 nap múlva a MERT hivatalos minőségi ellenőrző vizsgálata, amely végképp dönt a gépek alkalmasságáról. Ha a gépek a kötelező próbákon is kifogástalanul működnek — hamarosan megkezdhetik termelésüket egy új jugoszláviai üveggyárban. Jászai László Kíváncsi természetű szerzet az ember — hogyan ne lenne fokozottan az a riporter, aki néhány sorban egy, több éves eredményes munkát maga mögött tudó, fiatal színművészről szeretne portrét készíteni, néhány sorban. Én is azt kérdeztem meg mindenekelőtt Jászai Láizlótól, amit főiskolai évfolyamtársai annak idején: — Rokona-e Jászai Marinak? Jászai ezúttal nem tagadja, hogy édes unokaöccse a nagy művésznőnek. Főiskolás korában, az első években viszont azt találta helyénvalónak, ha nem árulja el a rokoni kapcsolatot... — Féltem, hogy esetleg azzal vádol meg valaki: valami tőkét akarok kovácsolni e tényből, s csak harmadéves koromban árultam el, hogy nagyapám édes húga volt. Pedig Rábatamásiban Jászai Mari hajlékában nőttem fel, ott, ahol minden őrá emlékeztet ... , Főiskolai tanárai közül mindenekelőtt beszédmesterére, Nagy Adorjánra emlékezik különös tisztelettel. A főiskolát követően, 1957-ben a kecskeméti színházhoz szerződik, majd egy esztendő múltán Szegeden köt ki. Mindmáig Szegeden dolgozik, hatodik esztendeje itt éli a vidéken dolgozó színészek mozgalmas életét. Mert mozgalmasság bőven akad ebben az életfolytatásban: az első próbálkozáskor fél szót se tudunk váltani, mert délelőtt tíztől este hatig egyfolytában próbán volt, héttől fellépett a Három nővér című Csehov-darabban, majd éjjel 11-től ismét a február 18-án bemutatásra kerülő Szegény kis betörő című zenés darab főszerepót „sulykolta" ... Kétségtelenül minden per-, cemet lekötik a produkciók — jegyzi meg a fiatal művész. — Ez tipikusan a vidéken élő színészek sorsa, s rossz is, jó is van ebben ... A sok szerep színpadbiztonságot ad az embernek, pszichikailag stabil talajt munkál az ember talpa alá. — S mi a hátránya e mozgalmas életmódnak? — Elsősorban talán az, hogy egyetlen napon három darabban kell gondolkoznia az embernek, s olykor bizony nehéz a leglényegesebbre, — jelen esetben a Három nővérbéli főjelenetemre összpontosítani, arra törekedni következetesen, hogy mint Andrej, a feleséget, a három nővér egyikét, iparkodjam védelmezni, s érzékeltetni ugyanakkor, hogy, mint férj azért mindennel tisztában vagyok ... Ennek a feszültségektől villódzó, nehéz jelenetnek atmoszféráját megteremteni önmagamban — nem kis feladat. Különösen akkor nem, amikor tulajdonképp a magam alkatával is meg kell küzdenem. — Ezt hogyan érti? — Ügy, hogy egy lelkileg összeroppant, tehetetlenségben vergődő, cselekvőképtelen embert kell hitelesen megformálnom. Nekem, akinek — ha jól ismerem önmagam — a cselekvés, a munka — éltető eleme. Ez eddigi pályafutásomnak tán legnehezebb, s egyik legszebb feladata. — A Szegény kis betörő zenés darab. A Tanner John, a Pesti emberek, a Nyár és füst, az Egérút uitán nem lesz ez szokatlan terület? — Nagy zenerajongó vagyok, három hangszeren játszom, remélem, otthon fogom érezni magam benne. Egyébként az Imádok férjhezmenni s a Százszor is szeretlek — szintén zenés művek voltak ... Az előbbiben gitároztam ... Kellemes zenét nyújtó, jóízűen, lendületes darab lesz a Betörő — persze, hogy a zene és az ötletes történet mennyire fog „betörni" a nézők szívébe, az még a jövő titka. A szereplőknek nagyon tetszik... Csengetnek, a Szegény kis betörő szereplőit toborozzák együvé. Jászai sietve elköszön, hogy a következő percekben fiatal mérnökké változzék, aki feltalál egy mikrofont, s akinek épp ebből következően meggyűlik a baja egy bájos „betörővel" Demjén Gyönygyvérrel. Jászai László szorgalmas és színvonalas színészi munkájáért Juhász Gyula művészeti díjat kapott az SZMTtől. Bizonyos, hogy az elismerés további lelkes, lendületes tevékenységére ösztönzi. Dér Endre Szombat, 1966. február 12. DÉL-MAGYARORSZÁG S