Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

Előnyösebb feltételek ' Üzemben a nyugdíj-megállapitáshoz Szegec| e|sö gázkazánja Február elsejétől egyes utolsó négy esztendő és a kantsági nyugdíj — a régi ZW nyugdíjakat emelnek. Az erről szóló kormányhatározatot már ismerik az emberek, azonban a mai naptól kezdve újabb előnyös nyugdíjrendelkezések lépnek életbe a nyugdíjjogosultság megállapítása terén. Négyéves állag alapján Az öregségi és rokkantsági nyugdíj összegét ezentúl nem a megelőző öt év, hanem a megelőző négy év és a nyugdíj megállapításának évében kapott munkabérek átlaga alapján kell kiszámítani. Ez a rendelkezés érvényes akkor is, ha valaki február elseje után adja be a kérelmét, de igényét előbbi időpontra határozza meg: például január 10-re. Ilyen esetben a négy esztendő 1962. január 10-től 1966. január 10-ig értendő. Az új rendelkezés figyelembe veszi azt is, ha valakinek nincs meg a nyugdíjba vonulás előtti folyamatos öt munkaesztendje. Eddig ugyanis 30 hónapi bérre legalább szükség volt, de ha kevesebb jött össze, akkor aszerint számolták, vagyis a nyugdíjba vonuláskor kapott besorolási bért vették alapul. Ezen módosít az új rendelkezés: ha a nyugdíjba vonulónak túlságosan előnytelen a 30 hónapnál rövidebb időre jutó (913 munkanapi) bére a nyugdíj megállapításánál, mód van arra, hogy a hiányos munkaviszonyú időszak alatt kapott bért az azt megelőző munkaviszonyok fizetéséből egészítsék ki úgy, hogy a kifizetett napok száma elérje a 913 napot. Például ha valaki most február 15-én megy nyugdíjba, de megelőzően csak 24 hónapig volt munkaviszonya folyamatos, akkor addig lehet „visszamenni" munkaviszonyaiban. amíg a 913 nap összegyűlik. Nem az utolsó négy esztendő Talán ez a legérdekesebb és leglényegesebb a rendelkezésben. Különösen érdekes a teljesítménybérben dolgozó emberek számára, hiszen a nyugdíj előtti években általában már nem tudnak olyan teljesítményt produkálni, mint előzően. Ha az ilyen dolgozó keresete a nyugdíjba vonulás előtt lényegesen csökkent (előrehaladott kora, vagy más méltánylást érdemlő ok miatt), akkor kérheti, hogy nyugdíját ne az töredék év alapján folyósítsák, hanem a nyugdíjkorhatárt megelőző öt év előtti időszakot vegyék figyelembe. E joggal egyébként nem csak a teljesítménybérben dolgozók élhetnek, hanem bárki, ha az 50—55. életévében magasabb volt a keresete, mint 56 és 60 éves kora között (nőknél persze 45—50, illetve az 50—55. évre vonatkozik). A minimum A már ismert kormányhatározat, amely az alacsonyabb nyugdíjak felemeléséről intézkedik, értelemszerűen nem csupán a régebbi nyugdíjakra érvényes, hanem a jövőbeniekre is. Ha tehát a jövőben megállapítandó öregségi vagy rokszabályok szerint — havi 750 forintnál, az özvegyi és szülői nyugdíjak havi 400 forintnál, az árvaellátás havi 200 forintnál, a szülőtlen árva ellátása pedig 400 forintnál kevesebb lenne, az illetékes szervek már a felemelt összegeket kötelesek megállapítani, illetve folyósítani. Vagyis ezek az összegek minimumnak számítanak, ennél kevesebb nem lehet a nyugdijak és ellátmányok összege. A kormányrendelet alapján a már megállapított nyugdíjemeléseket a folyósító szervek hivatalból — vagyis minden külön kérelem nélkül — végrehajtják, s február végén, a szokott időben, már a felemelt nyugdíjösszeget kézbesitik a postások a nyugdíjasokhoz. Kéthónapos munka után tegnap, hétfőn — a DÁV, a Szegedi Gázmű és az ERŐTERV képviselői jelenlétében — 11 óra 5 perckor helyezték üzembe a Szegedi Erőmű első gáztüzelésű kazánját. Átalakítását előzetes elképzelések szerint az ERŰTERV mérnöke, Luzsa István tervezte, kivitelezésére a Szegedi Erőmű TMK-sainak kollektívája vállalkozott. Ugyancsak saját erőből, Tóth Kálmán főművezető és Agócs János üzemvezető újítása szerint készült el a kazán elektromos gyújtóberendezése is. Az újjáalakított kazán jól viselkedett az első próbanapon. Kifogástalanul működA mérleg kedvező Éveken át az volt a pusztaszeri Petőfi Tsz vezetőségének nagy gondja: hogyan biztosítsa közel 500 ember kenyerét? Ma már túl vannak ezen, most azon törik a fejüket: hogyan lehetne nagyobb kenyeret juttatni a családoknak? Start: a nincstelenségtöl Mélyről indult a közös gazdaság, akárcsak tagjai. A nincstelenségből. 1959-ben a tízéves tsz 20 tagja 560 ezer forinttal tartozott az államnak. Egy év múlva is — amikor a pusztaszeri agrárproletárok zöme a közösségbe tömörült — hasonló szegénységben éltek. Hiába adományozott az állam 400 hold földet; a sovány, kiszipolyozott homok alig fizette meg a munkát. 1962-ben 938 ezer forint, a rá következő esztendőben pedig 1 millió 155 ezer forint volt a mérleghiányuk. Hogyan lehetne helyrebillenteni a mérleget? — törte a fejét agronómus, elnök egyaránt. A szakember így vélekedett: talán úgy nyerheti meg a homokot, mint ahogy az embert szokták — a hasán keresztül. Jól kell tartani a szántótáblákat trágyával. 1963 őszén szakszerűen előkészített földbe vetettek, mindent rendesen elvégeztek — maLegtöbb ok: a gondatlanság Az utakon növekedett a közlekedési balesetek száma A Csongrád megyei balesetek statisztikája 1965-ről elszomorító. Országos viszonylatban ilyen tekintetben sajnos 1964-ben is az ötödik helyet foglalta el Csongrád megye. Az évi összesítésben akkor 792 balesetről írtunk. A tavalyi statisztika sajnos 200-zal több balesetet mutat. Halálos kimenetelű volt 31, súlyos sérüléses 239, könnyű sérüléses 366, sérülés nélküli 326. A balesetek okai között továbbra is gondatlan vezetés és a gyorshajtás áll az első helyen. Ugyancsak sok baleset okozója volt a szabálytalan előzés, kanyarodás, áthaladás az úttesten, követési távolság be nem tartása és a műszaki hiba. A gépjárművezetők előnyére szolgál viszont, hogy Csongrád megyében — egyedül az országban — lényegesen csökkent az ittas állapotban elkövetett balesetek száma. Ehhez hozzájárul a gépjárművezetők szigorú ellenőrzése. Az ittas vezetőkkel szemben minden esetben szigorú eljárást indítottak. A legtöbb baleset Szegeden és a szegedi járásban történt, az összes balesetnek 54.5 százaléka. Különösen sok volt a baleset a budapesti műútnak a lemezgyártól az Izabella hídig tarló szakaszán, továbbá a Kossuth Lajos sugárúton, a Nagykörúton, a Tolbuhin sugárút és a Nagykörút kereszteződésében, a Petőfi Sándor sugárúton. Szegeden 306 közlekedési balesetet számolhatunk tavalyról. A szegedi járásban 219 baleset történt. Legtöbb baleset volt Kistelek, Mórahalom és Szeged között, Makó. Hódmezővásárhely és Algyő környékén. Ezek az útvonalak legalább olyan forgalmasak. mint a budapesti nemzetközi út. A közbeiktatott sorompók miatt megtörténik a hosszabb várakozás is, s ezt az időt egyes gondatlan gépjárművezetők „be akarják hozni". Ekkor lép előtérbe a gyorshajtás, a gondatlanság, a figyelmetlenség. Érdemes figyelmet fordítani a balesetet okozó gépjárművek megoszlására is. Motorkerékpárral 209, személygépkocsival 176. tehergépkocsival 159, kerékpárral 159, .segédmotorkerékpárra] 61, fogatolt járművel 46, vontatóval 43, villamossal 12, autóbusszal 9 esetben történt közlekedési baleset, a gyalogosok pedig 88 esetben voltak előidézői. A balesetek számának emelkedésével az anyagi kár is emelkedett. Az összes baleset 1 millió 621 ezer 690 forint anyagi kárral járt. gyarázta Bujdosó Albert főagronómus. Egész évben lelkiismeretesen gondozták a növényeket. A következő zárszámadáson helyrebillent a mérleg. Pedig Fortuna ez évben sem volt kegyes hozzájuk, hiszen 258 növendéksertést vitt el a paratífusz. Az egész állományt el kellett vesztegetni. De ezt már kibírta a közösség. 1964-ben a tervezett értéket előteremtették, sőt korábbi adósságukból is mintegy 350 ezer forintot törlesztettek. (Az állam pedig azzal segítette a közösséget, hogy elengedte a fentmanadt 800 ezer forint tartozást.) Tartalék: 2 ezer forint Az új gazdasági évet 2 ezer forint tartalék pénzzel és nagy-nagy bizakodással kezdték. 440 .merinói anyajuhra már alapozhattak, hiszen 4 kilón felüli átlagos gvapjúhozaimot értek el 1964-ben. A tavalyi év is sikerült; bár nem újonghat a Petőfi Tsz népe, hiszen sok elemi csapás vámolta meg a földek hozamát, A lényeg az: most sincs mérleghiány. Érdeklődtem, hogyan pótolták a súlyos jégkárt. 410 sertést hizlaltak (százzal többet a tervezettnél), 370 hold kenyérgabona hozama jónak mondható (40 százalékkal több az átlagtermés, mint 1963-ban), 20 hold cukorrépa szépen fizetett. Tavaly az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1356 forint volt, vagyis 550 forinttal több, mint 1963-ban. A közös vagyon értéke jelenleg 11 millió 905 ezer forint. Szerény örömmel Persze, a munkaegység értélre most is jóval alacsonyabb, mint az erősebb tszekben. A szorgalmas szövetkezeti gazdák azonban megkeresték a család kenyerét. Néhány jellemző példával szemléltették: Ambrus Lajosné növénytermesztő 16 ezer forint, Babos Ferenc sertésgondozó 25 ezer forint (ez 9 hónapi bére), Gyöngyösi Isitván traktorista 27 ezer 700 forint, Gyöngyösi József fogatos 23 ezer 500 forint évi keresettel tartotta egyéni zárszámadását. (Persze nehéz tiszta képiét kapni a tsz-gazdák jövedelméről, hiszen a részesművelés, a háztáji és a munkaegység jövedelmével együtt fizették fáradozásukat.) A pusztaszeri Petőfi Tsz jelenlegi zárszámadásénak öröme szerény: mindössze annyi, hogy megélhetést biztosít dolgos tagjainak és mintegy 600—700 ezer forint értékkel gyarapodott a közös tiszta vagyona. Mindez azonban különös öröm, akár a hosszas gyengélkedés után erejét viszszanyert ember bizakodása, hiszen ez a homoki tsz szintén saját lábára állt. B. ö. tek bonyolult biztosító berendezései és automatikái is. Kérdés, hogy érdemes-e gázzal tüzelni egy erőműben? Erre kielégítően és pontosan válaszolnak a vizsgálatok és a gáztüzeléssel végzett kísérletek. Például a Fürdők és Hőforrás Vállalatnál szénnel tüzelnek. Az 1964. évi tüzelőmérleg alapján Kutasi Mihály, a DÁV főmérnöke kiszámolta, hogy 6 ezer 400 millió szénkalóriát használnak fel egy év alatt. A költséges szállítással, rakodással és egyéb munkavégzésekkel együtt 1 millió 120 ezer forintba kerül ez a fajta tüzelés a vállalatnak. Ugyanez gázzal 750 ezer forint lenne. Ilyen megtakarításból már egy év alatt megtérülne a kazán átalakítása, sőt a szükséges gázvezeték megépítéséhez is jutna az összegből. A számítás azonban csak a gazdasági oldalt vizsgálta. Ezenkívül a gáztüzelésnek még van néhány olyan lebecsülhetetlen előnye is, mint például az, hogy időjárástól függetlenül állandóan rendelkezésre áll, felhasználása jóval szabályozhatóbb, automatizálhatóbb, és tüzelése a széntüzelésnél jóval kisebb mértékben szennyezi a levegőt. A szegedi üzemek kazántelepei általában régiek és elavultak. Tüzelőszerkezeteik nem felelnek meg a mai kor igényeinek, a kazánok fűtése szénnel és helyenként hulladékokkal történik. Hatásfokuk pedig rendkívül alacsony. A helyzetükből adódó hátrányuk, továbbá, hogy a kazánok kéményein kiáramló füst és pernye rendkívül mértékben szennyezi a levegőt és a környező házak allagában is tetemes károkat okoz. Ezek alapján az üllési földgáz megjelenése rendkívül előnyös új lehetőségeket nyitott Szeged energiagazdálkodásában. Ezt a lehetőséget feltétlenül ki kell használnunk, annál is inkább, mert a magyar ipar már felkészült a földgázégők, a kazánátalakításokhoz szükséges berendezések gyártására. Csupán kezdeményezni kell a földgáztüzelés bevezetését. Magától értetődik, hogy nagyobb kazántelepeknél az évi megtakarítás sokkal nagyobb lehet, mint a fürdővállalatnál. Az erőmű kazánjainak átalakítása után meg kell találni a módját, hogy minden nagyobb elavult kazánteleppel rendelkező üzemnél átálljanak gáztüzelésre. Ezzel az üzemek nemcsak saját önköltségüket javítják, hanem népgazdaságunknak takaríthatnak meg milliókat. Matkó István Kísérleti építkezések Az Építésügyi Minisztérium műszaki-fejlesztési főosztályának tervel szerint az idén 11 kísérleti építkezésen próbálnak ki az építők újfajta épületszerkezeteket., munkamódszereket, különleges anyagokat. A múlt évi negyven helyett csaknem hatvanmillió forintot fordítanak a kísérletekre. Most fontos cél a kísérleti munkák koncentrálása, mert általában sokáig elhúzódnak a próbák és késleltetik az új eljárások felhasználását (MTI) Száznál több szakma lányoknak A népgazdaság férfimunkerő forrásai teljesen igénybe vannak véve, ezért a termelés fejlesztéséhez szükséges szakmunkáslétszámot a nők nagyobb mértékű munkába állításával növelik. Az 1966—67. tanévben néhány százalékkal ismét több lányt vesznek fel szakmunkástanulónak, mint a múlt évben. Az általános iskolát, valamint a középiskolát az idén végző lányok a február 1-én kezdődő szakmunkátanuló jelentkezések alkalmával több mint száz fontos nekik való szakma között válogathatnak. A vas- és fémiparban köszörűs, marós, galvanizáló, szerszámkészítő, hegesztő, általános műszerész, mechanikai, orvosi, irodagép, szabályozástechnikai műszerész, kábelkészítő szakma stb.. a híradástechnikai és villanyszerelő iparban ugyancsak a műszerész szakmák egész sora kínálkozik a lányoknak. Majdnem teljesen új terület a nagy mértékben most kifejlődő vegyipar. A mezőgazdaságban számos munkaterület kizárólag női szakmunkásokat igényel. Ide tartoznak a zöldségtermesztő és hajtató, dísznövénytermesztő és kertépítő, gyümölcstermesztő és faiskolakezelő, szőlőtermesztő, baromfitenyésztő, a szarvasmarha-tenyésztésben pedig a borjúnevelő szakma. (MTI) Kezdődnek a termelési tanácskozások Február 1-én országszerte megkezdődnek a termelési tanácskozások. A SZOT-nál elmondották, hogy e tanácskozásokon mindenütt elbírálják a tavaly végzett munkát és megvitatják az idei ter'vfeladatokat, a termelés jobb, célszerűbb módszereit, A munkásoknak ís jól jövedelmezett az export A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat sikeresen zárta az elmúlt gazdasági évet, bár a termelés normális menete mellett komoly rekonstrukciós feladatokat is megoldottak. Különösen az exportban jeleskedtek. Az eredetileg meghatározott menynyiségen felül vállalaták, hogy az északi országok számára szükséges postazsák anyagból 73 (MM) négyzetméterrel, ponyva agyagokból pedig 1(M) 000 négyzetméterrel szállítanak többet, összegezve: kenderszövetből 268 000 négyzetméterrel teljesítették tűi terveiket. Forintban kifejezve ez annyit jelent, hogy 167,2 milliós tervüket 200 millióra teljesítették. A több mint 36 milliós többletből mint export nyereségrészesedés 5 millió 50 ezer forint jut a vállalat dolgozóinak. Ez az összeg 17,5 napos nyeresegrészesedésnek felel meg. Ezek a szép eredmények a nagyvállalat több esztendős munkája révén következtek: ma már 2.8 millió négyzetméterre] több nyers szövetet gyártanak, mint évekkel ezelőtt, de a kész szövetek mennyisége is 37,1 százalékkal emelkedett az elmúlt ötéves terv ideje alatt. Különösen az exportra kerülő termékek mennyisége nőtt erőteljesen: a fonodái termékek 107 százalékkal, a szövődéi termékeké pedig 60 százalékkal haladta meg az ötéwel ezelőtti mennyiséget. A vállalat idei tervei magasabbak a tavalyinál, 6.8 százalékkal. Azért is jelentős feladat az idei termelés-felfutás biztosítása, mert annak 85 százalékát a termelékenység emelésével kell majd biztosítani. A vállalatnál jelenleg nincs munkaerőhiány, a múlt év végére normalizálódott a helyzet. A termelékenység emeléséhez viszont biztosítékul szolgálnak azok a modern gépek, amelyeke4 az idén szereznek be. s megszabják az újítómozgalom helyi feladatait. Ismertetik a legújabb bérügyi intézkedéseket, a béremelések helyi részleteit is, a termelési tanácskozásokon ugyanis minden gyáregység és üzemrész dolgozóival részletesen közölni kell, hogy a bérfejlesztés miként alakul — és miként, hat — az ő munkahelyükön. Mégtárgyalják a termelési tanácskozásokon a munkafegyelem, a technológiai fegyelem kérdéseit, és meghallgatják, megvitatják a dolgozóknak a termelés irányítására, a munkamódszerekre, az üzemi demokráciára, a törvényességre és egyéb fontos és közérdekű kérdésekre vonatkozó észrevételeit és javaslatait. A termelési tanácskozások, néhány idényjellegű üzem és vállalat kivételével, még februárban lezajlanak, márciusban pedig minden vállalatnál és üzemben külön tanácskoznak a vezetők a szocialista brigádok vezetőivel és a legjobb újítókkal. E márciusi értekezleteken az idei terv megvalósításával kapcsolatos javaslatokat vitatják majd meg. Kedd. 1966. február I. DÉL-MAGYARORSZÁG 3