Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

Űj árak az étlapon Körséta éttermekben, cukrászdákban Februárt azok is érdeklődéssel várták, akik rendszeresen vagy gyakorta vendégei az éttermeknek, cukrászdáknak. Találgattak, hogy az egyes nyersanyagok árának emelkedése, a zsír árának csökkenése, illetve a haszonkulcs mérséklése következtében ezentúl mennyiért étkezhetnek. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel közös tapasztalatszerző útra indultunk mi is a napokban néhány szegedi vendéglátóhelyre. Csak bordából áll a sertés? A Hági II. osztályú éttermében néztük meg először a februári és az azelőtti étlapokat. Megállapítható, hogy a sertés- és marhahúsból készült ételek ára 6—12 százalékkal emelkedett, ez a változás 8—10 ételféleséget érint. Viszont körülbelül ugyanennyi készítményhez a januárinál olcsóbban lehet hozzájutni. Változatlan anyagmennyiség felhasználásával készül minden étel, de kevesebbet kell fizetni a halból, baromfiból és a tojásból készített ételekért, olcsóbbak lettek a levesek, főzelékek és a főtt tészták. Feltűnő azonban, hogy a Hágiban — és több más étteremben is — két hét óta szinte teljesen eltűntek az étlapról az alacsonyabb alapárú sertéshúsból készülő és közkedvelt rántott szeletek, egyéb sültek. Helyettük csaknem kizárólag bordás sertéshúsból előállított szeleteket lehet kapni. (Tudvalevő, hogy a sertéskaraj kilónkénti fogyasztói ára 44 forint, de sült szeletet lehet készíteni 39 forintos és 42 forintos húsból is.) A Hági konyhája február első felében többször is kapott fél sertést, étlapján mégis csupán bordáshúsból készült rántott szeletet kínál. A főszakács és az üzletvezető tájékoztatása szerint nem a rendelési igények szerint kaoják a húst. Viszont a MÁV Utasellátó ugyancsak II. osztályú éttermének vezetője szerint február 1 óta sokat javult a húsellátás, mindig olyan választékban kapják az árut, ahogyan kérik. Ebben az étteremben is több ugyan a bordás hússzelet, de legalább két-három fajta olcsóbb húsból készült sültet is lehet kapni. Itt viszont furcsa, hogy nem készítenek szárnyasállatokból ételeket. Első: a fogyasztók érdeke Szeged közkedvelt bisztrója a Boszorkánykonyha. A kitűnő üzleti érzékű vezetők hamar röjöttek, hogy a baromfiból készített olcsóbb ételekkel növelhetik fogyasztóik számát. Ez annál is inkább lehetséges, mert baromfihúsból bőséges és választékos az ellátás. Törzsvendégeik már tudják, hogy a hét melyik napján lehet finom újházi tyúklevest és paprikás csirkét kapni. Ezekből az ételekből — csakúgy, mint a pénteken-szombaton dömpingelő halételekből — minden mennyiség elfogy a Boszorkánykonyha éttermében. „Újításaik" eredményeként már eddig is több mint hét százalékkal nőtt a bevételi forgalmuk. A Hungária étterem. Szeged egyik reprezentatív vendéglátó helye. Az új árak hatályba lépése óta hatféle kisadag ételt ajánlanak fogyasztóiknak: készételeket, frissen sülteket, húsféleségeket. (Azelőtt háromféle kisadagot árultak.) A zónázóban ugrásszerűen megnőtt a fej-lábpörköltet kedvelők száma. (Érdekes, hogy például ennek az ínyenc ételnek a készítésétől is menynyire vonakodnak más, még alacsonyabb osztályba sorolt éttermek vezetői is!) A Hungáriában az első napok várakozása után minden viszszatért a rendes mederbe: az előbb megszokott, s most drágább ételeket is szívesen fogyasztja a közönség. A Virág cukrászda és a Korzó eszpresszó vezetőinek tájékoztatása szerint csökkent a briós, a pogácsák, a fonott kalács ára, emelkedés van a vajjal készült süteményeknél, s a fogyasztás is ennek megfelelően változott. A Széchenyi tej ivóban viszont arról panaszkodtak, hogy a készítő üzemtől az utóbbi időben kisebb süteményeket kapnak (1—1,5 deka differenciát is kimutattak a próbamérések!), s főleg a süteményeket megtöltő krémek mennyisége lett feltűnően alacsonyabb. Teendők Tájékozódó utunkon még több vendéglátó helyet megvizsgáltunk. Tapasztalatunk szerint sokat lehetne javítani az éttermi szolgáltatásokon úgy, hogy az alacsonyabb árakat kedvelő fogyasztók igényeit is kielégíthessék. Elsősorban az alacsonyabb osztályú éttermekben, kisvendéglőkben, bisztrókban kellene bővíteni a kisebb ételadagok (a Búza étteremben egyáltalán nem kapható kisadag), a halból és szárnyasokból, a birkahúsból készült és a húspótló ételek választékát. Nagyon feltűnő, hogy egyetlen étlapon sem találkoztunk birkapörkölttel (pedig birkahús bőven kapható). Nyilván van javítanivaló az áruellátáson is: a legtöbb helyen elmondották, hogy csak egyfajta tavi halat kapnak, pedig a pontyon kívül más halak után is állandó az érdeklődés. Segíteniök kell az ellenőrző szerveknek is. hogy a jó kezdeményezések megvalósulhassanak, a visszaélésekre pedig ne legyen mód. Támogatni kell a vendéglátásban is az egészséges verseny fellendülését a fogyasztók megnyeréséért. Kondorosi János A tánczenei fesztivál második fordulója A májusban Salgótarjánban megrendezésre kerülő országos tánczenei fesztivál válogató versenye a szegedi elődöntőbe jutott 4 zenekar számára március végén lesz. Közülük a győztes képviseli majd városunkat a döntőben. Ez a négy zenekar — a textiles Angels. a Sárgaingesek. a Móra Ferenc Művelődési Otthon zenekara és a Kristály-együttes — lépett immár másodszor közönség elé vasárnap délelőtt a Vörös Csillag moziban. A műsor célja az volt, hogy a bírálóbizottság és a publikum meggyőződjön a fiatalok felkészültségéről, s a hallottakat értékelve hasznos tanácsokkal lássák el a résztvevőket. A zenekarokon kívül szólisták is szerepeltek a műsorban: Mary Zsuzsa, Halász Tamás és Garai Márta, akik szintén az országos fesztiválra szeretnének eljutni. A program szerint mind a négy együttes kötelező számként Bernstein West Side sfory-jából a To might kezdetű dalt adta elő. A négy szabadon választott darab már sokkal jobban ment a fiatal zenészeknek, s a teremben szinte állandóan zúgott a ritmikus taps. Különösen a Shandows, a Rollingstone, a Beatles és a hazai Atlantis együttes műsorszámainak előadása hozott nagy sikert. Országos küldöttgyűlést tartott az eszperantó szövetség Vasárnap, február 20-án Budapesten, az építők műszaki klubjában országos küldöttgyűlést tartott a Magyar Eszperantó Szövetség. A küldöttgyűlés résztvevői megvitatták a szövetség 1966. évi munkatervét. A vita után a SZOT képviseletében Keszei Károly kitüntetéseket adott át. Többek között kitüntették Tombácz Imrét, a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának elnökhelyettesét, a MESZ Csongrád megyei Bizottságának társelnökét, és Szekeres Vincét, a MESZ Csongrád megyei Bizottságának elnökét. A kitüntetettek több évtizedes munkásmozgalmi és eszperantista tevékenységükért a Szakszervezeti Munkáért érdemérem arany, illetve bronz fokozatát kapták. Százhúsz ItilowaKos távvezeték A százhalombattai Dunamenti Hőerőműben szerelik és hamarosan üzembe helyezik az első 150 megawattos gépegységet. A roppant energiamennyiséget, amelyet az óriás gép fejleszt majd, az erőműből kiágazó vezetékek egymaguk nem bírnák továbbítani az országos rendszerbe, ezért a teljesítménytöbbletet a 120 kilowattos Százhalombatta—Kőbánya távvezeték juttatja majd a X. kerületi transzformátorállomásra és onnan az országos hálózatba. Művészbrigádok a munkásszállásokon Az SZMT új kezdeményezése — A budapesti Egressy-klub tapasztalatai — Az első szegedi bemutató: március közepén A Csongrád megyei és a szegedi munkásszállások kulturális ellátottsága, mint ismeretes, általában nem megfelelő. Időnként ugyan felkeresik őket műkedvelő csoportok, szavalók, színjátszók, énekesek és énekkarok, sőt néha hivatásos művészek is, de ez az egyébként nem kis munka — alkalomszerűsége, rendszertelensége miatt — nem eléggé hatékony. Nem is beszélve arról, hogy az eldugott, távoleső helyekre, állami gazdaságokba, a vízügy és a vasút munkásszállásaira tulajdonképpen e! sem jut Ezért aztán a munkásszállások lakói szabad idejüket nem tudják elég tartalmasan eltölteni; még mindig nagy szerepet kap benne a kocsma, az italbolt. A televízió — amióta és ahol van — segít valamit ezen, de nyilvánvalóan nem képes pótolni, helyettesíteni azt az intenzív hatást, amit a személyesen megjelenő művészek produkciója jelent. Háromezer műsor A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elhatározta, hogy változtat ezen a helyzeten és egy nagyszabású vállalkozással jelentősen javítja a munkásszállások kulturális ellátottságát. Művészbrigádokat szervez, amelyek jól kidolgozott, tartalmas műsorokkal rendszeresen felkeresik a Csongrád megyei és szegedi munkásszállásokat. Hogyan lehet ezt megcsinálni? Hány tagú brigádokra, s milyen műsorokra van ehhez szükség? Mindezt, s ennek a munkának számtalan más részletkérdését a budapesti Egressy-klub már kidolgozta. Hét esztendővel ezelőtt kezdték meg munkájukat, s azóta háromezer műsort adtak különböző munkásszállásokon ; évenként 50 ezren, összesen tehát 350 ezren látták ezeket. Ilyen tapasztalatokra lehet építeni. Az SZMT tapasztalatcsere jellegű bemutatóra, meg is hívta Szegedre az Egressyklub egyik múvészbrigádját. Az együttes szombaton délután meghívott közönség — színészek, írók. népművelési szakemberek előtt — tartotta meg bemutatóját a Juhász Gyula Művelődési Otthon klubjában. A megjelenteket dr. Nagy Lászlóné, az SZMT kulturális felelőse köszöntötte, majd Horváth Árpád, az Egressy-klub rendezője ismertette a klub múvészbrigádjainak eddigi munkáját. A többi között elmondotta, hogy kezdetben filmvetítések elé, illetve után adtak rövid versműsort a munkásszállások lakóinak a klub brigádjai, később tematikus versösszeállítások következtek, s csak ezután alakult ki a mai forma: a zenés irodalmi klubműsor. Ennek célja az irodalmi ismeretterjesztés és a szórakoztatás. A brigád műsorok négyöt művészre épülnek, közülük egy a zenekíséret feladatait látja el. Tekintve, hogy a munkásszállásokon általában nincs zongora, gitárral, bendzsóval, tangóharmonikával kísérik műsoraikat. A bemutatók terjedelme általában egy óra; ennél terjedelmesebb műsorokat nem szabad adni. Zenés {eldolgozások E bevezető után a múvészbrigád tagjai — Éber Pálma, Takács Márta, Kozma Gusztáv, Tihanyi Pál és Rajcsányi Pál. aki gitáron kísérte az együttest — bemutatót tartottak műsoraikból. Először zenés-venses összeállítást mutattak be, majd Jan Drda Magasabb szempontból című népszerű novellájának dramatizált feldolgozását, végül egy teljes egyórás műsort adtak elő, három dramatizált Maupa.ssant-novellát A rendjelt, a Gömböcöt és Az esernyőt. E feldolgozásokban már a szín játékos elemek uralkodtak, néhány kelléket is felhasználtak, sőt még a díszletek helyettesítését is megkísérelték. Ezeket nagyméretű novellaillusztrációk pótolták, s a játéktér közepén helyezték el őket. Nagy szerepet kapiott a feldolgozásokban a muzsika, nemcsak mint kísérő, hangulatkeltő elem, hanem mint ének is. Musicalszerű dramatizált novellafeldolgozások; kis túlzással talán ezzel jelölhetnénk legszemléletesebben a produkció műfaját. Szegedi brigádok Az érdekes, tartalmas bemutató után a résztvevők megbeszélték a tapasztalatokat. Az SZMT elképzeléseit dr. Németh Lajos mb. vezető titkár vázolta. Ezek szerint Csongrád megyében, illetve Szegeden is több múvészbrigád alakulna. Egyik hivatásos színészekből, másik kettő p>edig műkedvelő együttesekből, többek között a Kerpely Judit vezette Modern Színpad tagjaiból. A brigádok munkáját Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház fiatal rendezője irányítja. Az együttesek az első bemutatót már a közeljövőben, március közepén megtartanák, s azután rendszeresen felkeresnék műsoraikkal az építőipari, a textiles, a vízügyi és vasutas munkásszállásokat, az állami gazdaságokat, valamint mindazokat a helyeket, ahol a különböző intézmények munkásszállásokat tartanak fenn. nagy csarnokban információt kaptunk arról is, hogy dacára a nagy távolságnak, melyet meg kell tennie a szovjet vasércnek, és dacára a szállítási nehézségeknek, a vasmű nagy bőségben termeli az acéllemezeket, amelyek nagy mennyiségben vannak felhalmozva a hengermű oldalsó részeiben. Mint vezetőnktől értesültünk, ezeknek a lemezeknek jó részét itthon használják fel a különböző üzemek, de sokat exportálnak az európai államokba és a tengerentúlra is. A vasmű megtekintése után Székesfehérváron nézegettük a ragyogó tiszta utcák szélén pompázó virágszőnyegeket, a magyar történelem hőskorára emlékeztető épületeket, a pompázó kertekkel ós gyümölcsösökkel övezett városszéli villákat, s az óriási embertömeget, amely éppen akkor áramlott ki a televízió-gyárból. Székesfehérváron először a város szélén épült Borivárat tekintettük meg. Ezt a szép épületet, amely formájánál, hangulatánál és a magyar múlt lelkét lehelő szerkezeténél fogva érdekes, eredeti és maradandó, Bori Jenő szobrászművész építette, mégp>edig, mint a család tagjainak az elbeszéléséből megtudtuk, nagyrészt úgy, hogy maga volt a kőműves, a kubikos, az ács, a malterkeverő, a mester és az Inas. A Bori-vár a maga egészében rendkívül impozáns, kéttornyú, nagy épület. A két torony kőzött van az öszszekötő híd, és felette egy láncon függ a régi vár-világra emlékeztetve, az ítéletet osztogató pallós. A várnak a legérdekesebb része a nemzeti galéria, ahol két sorban egymás alatt és fölött a magyar történelem hősi alakjait mintázta meg a minden szépért, minden jóért lelkesedő, önzetlen és tisztalelkű művész. Dísze és értéke a Borivárnak a műterem. Ez, az egész épületrendszeren végighúzódó hatalmas terem, amelybe kisebb-nagyobb oldaltermek torkollanak. Az egész tele van művészi képekkel, amelyek közül sokat maga a mester készített, sokat a felesége festett, aki festőmúvésznő volt, de vannak igen értékes képiek, amelyek idegen, nagy nevű festőknek az alkotásai. A képek mellett sok különféle szobor és a mindenféle műemlék, amely egy hosszú, lelkes élet munkájának, szívének és önzetlenségének a ragyogó eredménysorozatát tárja a szemlélő elé. A várat egy a hegyoldalon kiképzett, változatos, színes, kissé talán túlzsúfolt, alakokkal, virágokkal és fákkal ékesített park veszi körül. Annak, akinek érzéke van a szép iránt, a magyar múlt iránt, és aki meg tudja becsülni az emberi elme és az emberi kéz alkotásait, érdemes elmenni erre a tájra, és elnézegetni ezt a gyűjteményt, amely ma a Nemzeti Múzeum tulajdona, de amelyet a család ott élő leszármazottai gondoznak, az érdeklődőknek készségesen megmutatnak, s a látottakhoz megfelelő történelmi magyarázatokat adnak. Utunk ezt követően Veszprémbe vezetett, s ott a várba hajtattunk. Ez a városiész szinte teljes épségben maradt reánk. Itt van a bástya, rajta I. István és Gizella szobrával, s a bástyasétány, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a városra és a környező vidékre. A várban van a nagy székesegyház, közvetlen szomszédságában a Gizella káptolna. Az óvároshoz, amely nagy részben hegyen épült, csatlakozik modern palotasora/ival az újváros és ehhez, az erősen épülő és fejlődő egyetemi város. Veszprém levegője egészen különleges, benne keveredik a régmúlt, a közelmúlt és a jelen. A sok régi, de szép formájú ház, a meredek utcák engem a skóciai Edinburgra emlékeztettek, a vár pedig az edinburgi sziklára, amelyben az első és második világháborúban hősi halált halt skót ezredek számára emelt, csodálatosan megkapó és könnyekig megható emléket az életet értékelő ós a múltat megbecsülő hálás utókor. Alighogy elhagytuk Veszprémet, a bakonyi dombok között egy kisebb-nagyobb településekkel megrakott zöldellő rétekkel, helyenként tölgyerdővel övezett völgyön keresztül hamarosan Zircre érkeztünk. Akkor, amikor az itteni régi rendház megtekintését programba vettük, az volt a célunk, hogy megnézzük a könyvtárat, amelynek gyönyörű berendezése ós ritkaságszámba menő könyvei nap-nap után sok látogatót vonzanak ide. A könyvtárhelyiségben sajnos nincsen világítás. Egy hosszú zsinóron hordozható elektromos lámpa halvány fénye mellett volt módunkban elgyönyörködni a csodálatos szép intarziás íróasztalban, a művészi szekrényekben, s a szépen elrendezett és tisztántartott fóliánsok hatalmas tömegében. A könyvtártól jobbra állították fel a tájmúzeumot. Ebben helyet kaptak a Bakony állatai, növényei, a paleontológiái leletek, s a különböző háztartási és ipari eszközök. A múzeum ragyogó tiszta, minden a helyén van, és hogy főleg a szakmánk területére eső részt dicsérjük meg. az állatok igen szépten vannak preparálva, környezetük okosan megkonstruált, és helyük is jól kijelölt. Nagyon okosnak találtam a tájmúzeum létesítését, és helyénvalónak tartanám, ha máshol is, föeleg a jellegzetes hegyi, vagy alföldi tájakon létesülnének, ilyen múzeumok, mert ma az atom- és benzinkorszakban hihetetlenül gyorsan változik minden. Változik az állatvilág, változnak az utak, változnak a közhasználati eszközök, főleg piedig azok, amelyek a földművelés és a háziipar területén voltak használatosak. Győr érintésével Sopronba, s innen a Sopronkőhida szomszédságában levő Fertőrákosra mentünk, ahol már a rómaiak idejében művelés alatt álló híres kőbányát tekintettük meg. Rendkívül érdekes ez a kőbánya. Lényegében egy óriási, mesterségesen elkészített barlangrendszer, amely hatalmas oszlopaival és az oszlopok között elterülő titokzatos helyiségekkel valóságosan Aida sírjára emlékeztet. A faiak, amelyek őstengeri üledék származékai, évmilliókról beszélnek, főleg azok a különböző növényi és állati maradványok, amelyek a falakból és az oszlopokból mindenünnen felénk tekintgetnek. Aki fogalmat akar szerezni magának a természetben működő hatalmas erőkről, az idők végtelenségéről, s az emberi ész és kéz világot formáló erejéről és készségéről, nézze meg ezt a csodálatos üregrendszert, amelyhez foghatót nem sokat rejteget magában az öreg Föld méhe. Fertőrákostól Sopronba visszatérve a fenyves fölötti Károly kilátóhoz mentünk. Utunk gyönyörű, főleg lucfenyő-erdők között vezetett fel a gerincre és innen egy egészen keskeny, valóságos cikcakkban futó utacskán a széfjén megépített, magas kilátótoronyhoz, amelynek tetejéről Sopronra és környékére ragyogó kilátás nyílik. A toronytól lefelé, mindössze 10 percnyi járásra, 30 millió forintos költséggel most készült el a Fenyves Szálló. Hatalmas, szép, modern épület, gyönyörű fenyőerdő közepén, ellátva minden kényelemmel. Ez a szálló sok embert fog vonzani erre a valóban szép vidékre, ahol a lombhullásban ós a fenyő susoságásábam, a virágnyílásban és a hervadásban, a levésben és az elmúlásban nyugtot, örömet talál az, aki szereti a természetet és érti azt a csodálatos nyelvet, amelynek zamata az élet, szine a harmónia, s iránya a végtelen... (A II. — befejező — rész kővetkező számunkban.) Szerda. 1966. február 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3