Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

Apró Antal Miskolcon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Miskolcra lá­togatott. Felkereste a diósgyőri Lenin Kohászati Műve­ket, ahol beszélgetett a gyár párt- és gazdasági vezetői­vel, majd több üzemet látogatott meg. Délután a szak­szervezetek székházában nagyaktíva ülésen találkozott Borsod megye politikai, gazdasági vezetőivel, műszaki dolgozóival, s tájékoztatást adott gazdasági életünk idő­szerű kérdéseiről. Vonják ki az amerikai csapatokat Vietnamból — kövelelik országszerte a békegvülések részvevői Dieselesítés, vágánykorszerűsítés Pályaátépítés Szeged—Cegléd között — Új vasutas munkásszálló épül A vasútnak 1966-ban 115 korszerűsítése is. Békésc9a- tatás még mindig 58, a villa­millió tonna árut és 418,5 bán kétszeresére bővítik a mosvontatás 17, a Diesel­millió utast kell elszállítania, hálózatot, és azt bekapcsol- vontatás pedig 25 százalék Az áruszállítási feladatok 2,4 ják az igazgatóság automati­százalékkal, a személyszállí- zált rendszerébe. A vasúti tási követelmények pedig 1,6 balesetek elkerülését szol­százalékkal haladják meg az gólja, hogy a kakasszéki 1965. évi teljesítményeket. A gyógyintézetnél, a mezőtúri— teendők végrehajtásáért töb- szarvasi volnalon, Soltvad­bet és rendszeresebben kell kert állomáson, a kiskun­foglalkozni a munka- és félegyházi állomásnál, a bu­üzemszervezés javításával, a dapesti főközlekedési úton Békegyűlések százai zajla­nak ezekben a napokban a városokban és falvakban. Részvevőik — a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői — mély felhábo­rodással bélyegzi k meg a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni bombázások felújítását, s az amerikai zsoldosok és csatlósaik — köztük az újonnan bevetett dél-koreai alakulatok —, dél-vietnami kegyetlenkedé­seit, terrorakcióit. A nem­zetközi jog, az emberiesség legalapvetőbb elveinek meg­sértése ellen felemelték sza­vukat a Zala megyei Ven­déglátó Vállalat munkásai, az egri Alpári Gyula Köz­gazdasági Szakközépiskola tanárai és növendékei, a nagykanizsai postások. „El a kezekkel Vietnam­tól!" — vetették papírra kö­vetelésüket a Dombovári Betonelem gyártó Vállalat dolgozói, felháborodott sza­vakkal bélyegezték meg a rakétafegyverek és mérgező anyagok alkalmazását a naki Dózsa Termelőszövetkezet tagjai és a komlói Béke­akna bányászai. Őszinte együttérzésükről és támogatásukról biztosítot­ták a szabadsagukért, füg­getlenségükért harcoló viet­nami hazafiakat a Buda­pesti Vegyiművek dolgozói, az orgoványi pedagógusok, a Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Vállalat szocia­lista brigádjának tagjai, az újsolti fiatalok, a várpalotai szénbányászok. Vietnam bé­kéje, szabadsága, független­sége mellett foglaltak állást a Bács-Kiskun megyei ügyvé­dek, a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet dolgozói és a Szolnok megyei katolikus békebizottság ülésének részt­vevői is. (MTI) pályatestek, a vonó és von­tatott járművek felújításá­val, korszerűsítésével. A MÁV Szegedi Igazgató­ságának tervei is ezeket a célkitűzéseket segítik elő. Köztudott, hogy végzik a Cegléd—Szeged közötti vas­útvonal átépítését. Az idén ennek a vonalnak a Kiskun­félegyháza—Kiskundorozsma közötti szakasza készül el. Az új vágány biztosítja a gyorsabb közlekedést, a több áruszállítást. A vágány­korszerűsítést gyorsítják a gépek: a sínmezőt szállító szerelvény, a motorizált portáldaru és csörlőkocsi, az önürítős kőszállító. A vasúti közlekedésben igen fontos a távközlő és biztosító berendezési hálózat. Napirenden van ezek további fénysorompókat működtet­nek majd. Az elavult és gazdaságta­lan gőzvontatás csökkentésé­ért az idén 34 új villanymoz­donyt 90 új Diesel-moz­donyt, állít forgalomba a MÁV az országban. Ezzel 1966-ban az arány: a gőzvon­lesz. A szegedi igazgatóság területén a Szajol—Lőkös­háza, a Kunszentmiklós— Kelebia és részben a Cegléd —Szeged közötti vonalakon segítik az áruszállítást már az idén a Diesel-mozdonyok. A MÁV Szegedi Igazgató­ságának idei tervei között szerepel, hogy Szeged állo­mással szemben egy 120 sze­mélyes vasutas munkásszál­lót épít. Ennek részletes ter­vei 1966 első felében elké­szülnek és — az elgondolá­sok szerint — még az idén hozzáfognak a kivitelezésé­hez. Népfrontküldöttség utazott az NDK-ba Harmati Sándornak, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, a Központi Bizottság tagjának vezetésé­vel pénteken népfrontkül­döttség utazott a Német De­mokratikus Köztársaságba, hogy eleget tegyen a De­mokratikus Németország Nemzeti Frontja meghívásá­nak. (MTI) Tanácskozás a KGM*ben A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium párt-végrehajtó­bizottsága és kollégiuma a főosztályvezetők, iparigazga­tóságok és trösztök veze­tőinek, egyes nagyobb vál­lalatok, intézetek gazdasági szakembereinek bevonásával pénteken megvitatta a gaz­daságirányítási rendszer re­formjának kiinduló irányel­veit. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök­helyettese is. Gazdaként szóltak A termelési tanácskozó- értenie, hogy a mozgó gép Bok, az üzemi demokráciá- tisztítása veszélyes, hisz ta­nak ezek a forrásai mosta- valy is ebből adódtak a leg­nában a műszaki konferen- súlyosabb balesetek, ciákat követően ismét bu- A minőségellenőrzők pa­zognak: hol forróbban, hol naszkodtak: sok hiba van István osztályvezető kevésbé hevesen, de mindé- egy munkafolyamat, a szái- mólóját, ez csendült nütt ugyanazzal a céllal, levágás elvégzésénél. Vá­hog'y előbbre vigyék a ter- laszképp fiatal művezető mclés és a termelók ügyét, emelkedett szólásra: Ügy tu­dom, van egy — már be­nyújtott — újítás, amely ép­pen ezt a kérdést oldaná meg, csak mielőbb alkal­mazni kellene, ha megfelel. Számos termelést, együtt­dolgozást, fegyelmi lazasá­' got, szociális problémát érintő felszólalás mellett egy gyárkapun kívüli kérdés is Jobbat, többet akarnak A jutaáru gyárban is gaz­daként szóltak a közös dol­gokról a tanácskozók. Lát­nivaló volt, hogy ezek emberek dolgozni és keresni akarnak, s élénken tiltakoz­nak az ellen, ha ebben va­a termelés feltételeinek biz­tosításában. Jó jel, hogy fe­lelősen — néha szenvedé­lyesen is — beszéltek dol­gaikról. Ez jellemezte Hódi beszá­ki a hozzászólásokból. Náluk a szerszámok, al­katrészek hiánya vagy hi­bája okozza a gondokat Rossz reszelővel — mint mondják — nem tud ked­vére dolgozni az ember. Amikor a szerszámokat új­ravágásra elküldik, jó lenne ellenőrizni egyrészt. hogy időben, másrészt, hogy va­lóban jó állapotban kapják laki. vagy valami akadályoz- felvetődött: az autóbuszköz- vissza' Javaslat hangzott el: za okét. Sajatsagos es egy- lekedés Az egyénenkénti " ben természetes ilyen alkalmakkor hogy elsősor­panaszokból állt össze a kol­lektív: Ne legyünk a városi maga a szakember is legyen ott a szerszámvásárlásnál, hi­szen ő dolgozik vele, ő tudja ban a hiányosságok kerül- köz]ekedés mostohagyerekei. g^fan,-1 ..m!lyet ,akar' Id6ben nek szoba, leven, hogy resz- kértük „^ az ille_ kell elküldeni javitasra a he­ben ezek kijavitesai adjak tékeseketi oldják meg vala- " a soron levő feladatokat. hogy a gondunkat, hiszen egyrészt időben akarunk a gép mellé állni, másrészt lgv volt ez a rész termelési szövő üzem­tanácskozá­sán is, ahol Szabadi Imre mihamarabb szeretnénk ha­szövődéi osztalyvezető-he- ^térni is lj'ettes beszámolóját, s a hozzászólásokat is ez a „mi Végezetül a kiváló dolgo­baj, s mit kell ellene ten- zó szintet elért szövőnők nünk" szellem hatotta át. Van gond és ebből adó­dóan tennivaló bőven, hogy a szövődé múlt évi ered­ményeit — tervüket 101,1 százalékra teljesítették — tartani és fokozni lehessen. Ezért fontos például, hogy gesztőfelszerelést, mert elő­fordult. hogy már visszavár­ták a javítóműhelyből, ami­kor kiderült, hogy még el sem juttatták oda. Felelőt­lenség az is. hogy egyesek összecserélgetik több gép hasonló alkatrészeit, s aztán a szerelő keresheti, melyik hova is való. Nem hiába vezették a két tanácskozáson a jegyzőköny­a megfelelő alkatrészekből talnéról, aki néhány napja mindig legyen előkészítve a ™ent nyugdíjba, de példa­művezetőnél tartalék, hiszen kép marad mindnyájuknak. LSTSSSÍS mintha A válasz: intézkedés folyamatos anyagellátás. Tanácskoztak a múhelybe­Többen kifogásolták a fo- liek is. Nekik fő szerep jut nal szakadékonyságát. Jobb ­fonolat kívánna a fonodá­tól Szabó I. Ferencné, a bronzplakett-várományos Gagarin szocialista brigád vezetője is. Róluk — a mun­kaverseny első helyezettjei­ről — pedig senki sem gon­dolhatja, hogy mentegetód­zésböl panaszkodnak; csu­pán a minőségi munkához kérnek alapot. Fórum az ebédlőben névsorát olvasták fel. Ocs­kó Ferencnéről, Wilhelm Jó­zsefnéről, Sánta- II. János­néról és társairól jól tudták vet: a bennük foglaltak ^ jelenlevők^ hogy megérde- pFOgramadók lesznek az el­következő időre. Így kell, hogy legyen, itt is. máshol is, hiszen legfőbb feladata­ink egyike, hogy az üzemi demokráciát kiszélesítsük; a vezetők kérjék-fogadjak az okos szót a gyár munkásai­tól is. Simái Mihály melt az elismerés. Es ugyan­úgy tudják ezt Szőregi An­1965-ben elég szomorúan alakult a gyáregység baleseti statisztikája: számos 30 na­pon túl gyógyuló, súlyos sé­rülés történt. Ez ellen feltét­lenül tenni kell — mondotta Hinek Józsefné szb-titkár. — Mindenkinek meg kell Ezúttal nyolcadszor... A könnyűiparban már hagyományos, hogy minden év elején meghirdetik a legszebb termék pályázatot. Az Iparművészeti Tanács és a Könnyűipari Minisztérium ezúttal nyolcadszor tette közzé pályázatát, amelyre a könnyűipari vállalatok olyan készítményeket küldhetnek be, amelyeket a gyártmányfejlesztési bizottságok 1965. április 4. és 1966. április 4. között megvizsgálták és soro­zatgyártásra elfogadtak. A pályázat új vonása, hogy az eddigiektől eltérően minden pályamunkához adatszolgál­tató lapot kell mellékelni, s ez a műszaki adatokon kí­vül egy nyilatkozatot is tartalmaz. A vállalatok ebben kötelezik magukat arra, hogy a pályázatra benyújtott ter­mékeik helyet kapnak a legújabb kül- és belkereskedelmi kollekcióikban, és azokat megrendelés esetén készek so­rozatban gyártani. Jogfejlődés - jogalkalmazás A közelmúltban 7leg~ fettételeket, amelyek elősegí- tanácsok gazdasági önálló­a, oubbiiiiuuuau ren- tik a szocialista jogrendszer- ságának továbbnövelése, dezték Szegeden a megyei tői való idegenkedés csökké- amely szükségképpeni kö­jogásznapokat a Magyar Jo- nését. Részletesen foglalkoz- vetkezménye kell hogy le­gász Szövetség és a Közal- tak a jogi nyelv kérdésével, gyen a most kialakítandó új kalmazottak Szakszervezeté- Ennek kapcsán rámutattak gazdasági mechanizmusnak, nek megyei szervezetei. arra, hogy a jogi nyelv nem A magunk részéről úgy lát­A jogásznapok mintegy 500 lehet öncélú és hogy nem- juk, hogy tanácsaink gazda­résztveyöje a tanácskozások csak a jogászok, hanem az sági önállóságának feltéte­mindkét napján hasznos út- egész társadalom feladata a lei és szilárd keretei már ki­ravalót kapott mindennapi jogszabályok nyelvezetének formálódtak. Éppen ezért munkájához. Tanácsi dolgo- megjavítása, ezen keresztül ennek megoldása nagyon is zók, bírák, ügyészek, ügyvé- is az általános jogi müveit- aktuális még akkor is" ha a dek. vállalati jogászok és ség fokozásának elősegítése, gazdasági önállóság növelé­elméleti szakemberek olyan i jnírj fnrmr, kényei- sével szemben bizonyos el­kérdésekkel foglalkoztak, 11 Ju6l metlen- lenállás mutatkozik," főleg melyek nemcsak a jövő, ha- ségével, annak csökkenthető- egyes központi szakigazga­nem a jelen legégetőbb elvi ségével is foglalkoztak a vi- tási szervek részéről. Első­és gyakorlati problémáit is tában résztvevők. Behatóan sorban a pénzügyi intézke­érintik. érintették azt a kérdést is, désekre vonatkozó hatáskö­Az első napon államigaz- amely a jogi norma alapve- rök túlzott központosítására gatási, a második napon ál- tőén elvontságával kapcsola- gondolunk. A központilag talános jogi, főleg a jogai- fos. A jogszabály a társa- előírt, gyakran túlrövid ha­kotást és a jogalkalmazást dalmilag lényeges vonásokat táridök. a költségvetések in­érintő kérdések szerepeltek tartalmazza, a konkrét jog- dokolatlanul túl mélyre nyú­a napirenden. eset mindig gazdagabb és ]ó tételes felülvizsgálata stb., Nagy érdeklődés kísérte lehet olyan határeset, ami- mind olyan tényezők, me­dr. Dallos Ferenc miniszter- kor a jogalkalmazó valóban lyek nem segítik elő a fejlő­helyettes, a Minisztertanács az általános és az egyes ősz- dést, a helyi kezdeményezé­Tanacsszervek Osztálya ve- szefüggését csak különleges Sek ' kibontakozását. Ügy zetöjének A tanács szerve- módon oldhatja meg. A szo- gondoljuk, hogy a költségvc­zete és működése, továbbfej- cialista jog az általános mel- tésnek bizonyos egysíkú nor­lesztesenek főbb irányai cí- lett egyre több lehetőséget mák alapián való összeállí­mu eloadasat. Az eloadas- teremt az egyéniesítés meg- tása is felülvizsgálatot ér­ban kifejtette nemcsak a ta- valósítására. Ezért találunk demel nácsok helyét, szerepét az a szocialista büntetőjogban De a tanácsi vállalatok allami mechanizmusban, ha- újfajta szankciókat. A szo- problematikája is további nem ertekelte a tanácsok cialista polgári jog és a töb- vitákat kell hogy eredmé­mai helyzetét is. bi jogág szankciórendszere nyezzen. Nézetünk szerint Uj feladatkent jelölte meg is gazdagabb, mint a meg- rugalmasabb üzemi formák­a referátum a tanacsok szer- előző jogrendszereké volt. A ra van szükség, s megfonto­yezetenek es mukodesenek szocialista jogban gyakran iandó az ún. közüzemi for­korszerusiteset, hangsúlyoz- alkalmaznak bizonyos erköl­va, hogy az eddigi alapél- csi jellegű — esetleg meg­vek lenvegében megfelelők- szégyenítő szankciókat is — nek bizonyultak. A fejlődés fő amelyek sokkal hathatósab­iran.va és tartalma tekinte- ban hatnak, mint a régi jo­teben figyelemre méltóak gi szankciók. Mindezek alap­azok a megállapítások, ame- ján állapították meg a vita­lyek a tanacsok államhatal- ,ülés résztvevői, hogy a jog­mi jellegenek további erősí- szabályok általánossága mel­leset tűzik ki célul. Emel- lett az egyéniesítés felé a lett a központi beavatkozás szankciók mutatnak, egeszseges aranyainak kiala- A vitaülés résztvevői meg- „ kitasáról is volt szó olyan óliapították, hogy a szocia- saiban. A város és a község er*elembe.n'. • ? "ove,ked~ lista társadalom nem eléged- egyaránt települések lévén, 3eKa be3yi tanácsoknak a het meg a jog megismerésé- a méretek különbözősége területükön betöltött vezető nek formális deklarálásával azonban együttjár a telepü­szerepuk. és hogy bvakodni kell a jog- lési problémákkal foglalkozó Az eredmenyesseg. az ope- szabályok túlburjánzásától. állami tevékenység komp­rativitas es az egyszerusites A szocialista jogfejlődés lexitásának progresszív meg­kerdesei beható elemzest ellentmondásai, az állampol- növekedésével a városok vo­kaptak az eloadas során, gári magatartás szintjei, a natkozásában. amclv így a kényszer és az önkéntes kö- fejlődés jelen szakaszában vetés, a jog és erkölcs vi- minőségi különbséget teremt szonya, a szokás és a szoká- a város és a község problé­sos jogkövetés problémái mái között. A városi problé­szintén szóba kerültek ezen máknak éppen ezért nagyon , . , , , a vitaülésen, amely mind- jelentős szerepet kell kapni­is megfogalmazast nyertek végig jellegének megfelelő- ok nemcsak az átlamigazga­ezuttal- en a nézetek — sokszor az tás jogi problémák között, Az előadást szervesen ki- egymással szembenálló néze- amelv ezt már elméletileg egészítő korreferátumok és tel; — kicserélésének, s va- felvetette, hanem a társa­hozzászólások is nagyban lóban tényleges vitáknak dalmi. műszaki, gazdasági hozzájárultak az elsőnapi volt a színhelye. kulturális és egészségügvi konferencia eredményességé- A szegedi jogásznapok jó- kérdések eldöntésénéi is hez, s méltán érdemelték ki szolgálatot tettek a jogpro- Mindezeket a problémákat a hallgatóság élénk' érdeklő- paganda ügyének, tudomá- ma már új módszerekkel — dését. nyos szinten elsősorban a elsősorban a szociológiai A jogasznapok második megye jogászsága felé. Ügy módszerekre gondolunk — napjan lezajlott vitaülés túl- hisszük, hogy a jogászna- közelíthetik meg jogászaink, nőtt saját keretein, mert póknak sikerült felkelteniök köztük Csongrád megye jo­nemcsak Szabó Imre Kos- a jogászok érdeklődését a gászai is. akik a jogásznapi jog elméleti és gyakorlati tanácskozásokat alapnak és jelentősegű mai problémai kiindulópontnak tekintik to­iránt. vábbi. a kérdések részleteit Termeszetesen ezeken a is érintő eredményes mun­tanácskozásokon nem kerül- kálkodásukhoz. hetett szőnyegre valamennyi kérdés és bőven DR. ANTALFFY GYÖRGY gondolkodni való, egyetemi tanár. ma felelevenítése is. A tanácsi gazdasági irá­nyító munka színvonalának fejlesztése nemcsak gyakor­lati, hanem elméletileg is kimunkálandó jogi és szer­vezéstudományi kérdés. ügy véljük, bv°Zsok speciális problémái külön kiemelt témakört érdemel­nek a jogászok vizsgálódá­csak úgy. mint a vezetés he­lyes gyakorlata, az appará­tus szerepe, valamint a tár­sadalmasítás helyes arányai is. A tanácsi dolgozókkal szemben támasztott igények suth-díjas akadémikus Tár­sadalom és jog című köny­vét vitatták meg, hanem en­nek alapján számos, más olyan kérdés is napirendre került, amelyek ma az el­méleti és a gyakorlati jogá- aktuális szokat egyaránt foglalkoztat- maradt ják. Vizsgálták azokat az tovább vitatandó probléma a Magyar Jogász Szövetség objektív és szubjektív elő- is. Ilyen mindenekelőtt a megyei Szervezetének elnöke Szombat. 1966, február 19, DIL,MAGYARORIZÁ9 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom