Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

Helyes taton Az elmúlt napokban közvéleményünk homlokterében az országgyűlés háromnapos tanácskozásának eseményei kerültek. Jogosan és érthetően. Az állami költségvetés, a bevételeknek és kiadásoknak megtervezése, az állam­háztartás pénzének hovafordítása mindannyiunk életére kiható, nagy felelősségű elhatározás. Az idei esztendő sa­játos feladatai e felelősséget még növelték. Üj ötéves terv első esztendejének költségvetését kellett körültekin­tően megtárgyalni. Olyan új ötéves tervét, amelynek in­dulásakor — az országban kialakult új viszonyoknak megfelelően — bizonyos ár-, bér- és szociálpolitikai in­tézkedések váltak szükségessé. Ezek nyilvánvalóan nem mindenütt találtak egyforma fogadtatásra. Országgyűlésünk képviselői nem feledkeztek meg er­ről a jelenlegi hangulatról, várakozásról sem. Bizonyára ezzel is magyarázható az a szinte minden kérdésre kiter­jedő munka, amelyet a költségvetés megalkotásával és törvényerőre emelésével kifejtettek. Már aZ ülésszakot meg­előzőn valamennyi parlamenti bizottság behatóan és elem­zően megtárgyalta a költségvetési tervezetet. E tárgyalá­sokon 85 képviselő mondotta el véleményét. Az üléssza­kon ez az élénk aktivitás tovább folytatódott: szokatlanul nagyszámú, összesen 45 felszólalás hangzott el. A felszólalások sokrétűsége azt mutatta, hogy képvi­selőink összességükben a költségvetés, az állami élet min­den lényeges tetületére gondoltak. Ha csak úgy találomra benyúlunk a felszólalások tematikájának sűrűjébe, meg­találjuk az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élet, a szociális ellátottság számos kérdését, a műszaki fejlesztés, B gépek, az új technika jobb kihasználásának, a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás javításának, az állami gazda­ságok kihasználatlan lehetőségeinek, a vállalati önállóság széles körű problematikájának, a lakásépítéseknek gond­jait, a vezetés korszerű módszereit, a zöldség- és gyü­mölcsellátás tennivalóit, s természetesen a nagy társa­dalmi feladatokra is rámutató fontos gondolatokat. Hal­latták szavukat — mint ismeretes — Csongrád megye képviselői is: dr. Petri Gábor az egészségügyi állandó bizottságban, Bódi László ós Szél János pedig az ország­gyűlési ülésszakon. Valamennyi felszólalást az az alapvető szándék ha­totta át hogy hozzájáruljon az idei népgazdasági terv fő célkitűzésének, közös érdekünknek az előmozdításához, vagyis a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdításához. Milyen re­ményeink vannak ehhez? E kérdésre az elmúlt év ered­ményei és az idei év gondosan körülhatárolt tennivalói együttesen adhatnak feleletet Nyugodtan elfogadhatjuk azt a következtetést, amelyet Timár Mátyás pénzügy­miniszter vont le expx>zéjában, hogy az elmúlt évi mun­kánkra jellemző adatok biztatóak, de korántsem adnak alapot megnyugvásra. A szilárd gazdasági egyensúly érde­kében továbbra is pártunk Központi Bizottságának 1964. évi decemberi határozatait kell érvényesítenünk, a hatá­rozottságot a vezetés mindennapi kérdéseiben, s emellett nagy gondot kell fordítanunk arra a két feladatra, amely a következő éveli ben kulcsa a fejlődés meggyorsításá­nak: a gazdasági irányítás reformjára és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves terv kidolgozására. Az idei terv már e két kulcsfeladattal szerves összefüggésben ké­szült. Nem szabad álmokban ringatnunk magúnkat: az is­meretes intézkedések nem valamiféle gyorsan ható szerek, amelyekkel varázsütésre oldhatók meg problémák. Az azonban biztos, hogy e jól átgondolt határozatok fejlődé­sünknek gyorsabb ütemét készítik elő. Népgazdaságunk helyes elvekre épül és továbbra is a szocialista tervgaz­dálkodás keretei között várhatunk eredményeket. A po­litikai és gazdasági feladatok egész sorát kell ehhez jól eliátnunk országosan és itt, Csongrád megyében is. Külön jólesően nyugtázhattuk, hogy az elmúlt évek eredményé­ről szólva többször is szóba került a mi szűkebb pát­riánk. Egyebek között Nagy Józsefné könnyűip>ari mi­niszter említette meg a szegedi kenderfonót, amelynek két év alatt megvalósított nagy beruházásai eredménye­ként a fonalmennyiség 18 százalékkal, kilométerben, te­hát finomság szerint p>edig 68 százalékkal növekedett. Mi­hályfi Ernő képviselő, az Elnöki Tanács tagja kép>zöművé­szeti életünket boncolgatva említette meg nagy elismerés­sel, mint a vidék korábbi elmaradottságából származó provincializmus felszámolásának egy p>éldáját, a hódmező­vásárhelyi iskolát, amely fontos tényezője lett a mai ma­gyar képzőművészeti stílus kialakulásának. E példák is mintegy cseppjei a nagy egésznek, s arra utalnak, hogy megyénknek is mindinkább növekvő súlya van az or­szág ipari, mezőgazdasági és kulturális arculatának for­málásában. A kedvező intézkedések, a béremelések is nagymértékben hatnak ki megyénkre, amely elsősorban könnyűipari jellegű, s a könnyűipari munkásoknak mint­egy 40—43 százaléka részesül béremelésben. E megyei jel­leg az általános feladatok közül egyiket-másikat különö­sen előtérbe helyezi. így például az importanyagokkal való fokozott takarékosságot. Ugyancsak Nagy Józsefné beszámoló felszólalásában hangzott el ugyanis, hogy a könnyűipxari nyersanyagok háromnegyed részét külföldön vesszük. Nem mellékes tehát, hogyan gazdálkodunk ve­lük. Sok szó esett az országgyűlésben, mint ahogyan nap­jainkban szinte minden fontos fórumon, az elkövetkező idők követelményeiről, tennivalóiról. Ezeket részleteiben mindenütt megtárgyalják majd az e héten kezdődő terme­lési tanácskozásokon. Nem öncélú feladatok ezek. A kö­zös munka járul hozzá ahhoz, hogy a törvényerőre emel­kedett terv célkitűzéseinek megfelelően idén is növeked­hessek a fogyasztási alap, a reálbér és jusson számos szo­ciális, egészségügyi, kulturális kiadásra is. Megnyugtató az a tudat, hogy a mi költségvetésünk — védelmi erőnk korszerű szinten tartása mellett is — a békés élet. a békés fejlődés alapjaira épül. Az amerikai költségvetés — amint azt Gáspár Sándor elvtárs megem­lítette — minden egyes dollárjából 57 cent, tehát a költ­ségvetési kiadásoknak jóval több mint a fele háborús, fegyverkezési ceiokat szolgál. A mienk viszont a gazda­sági fejlődés, az ország jobb ellátásának céljait szolgál­ja. mindinkább azt az alapelvet helyezve előtérbe, hogy fokozottabban érvényesüljön a munka szerinti részesedés a javakból. S hogy van-e okunk aggodalomra e napokban? Erre a kérdésre is megadta a feleletet az országgyűlés három­napos tanácskozása. Végeredményben a maga teljes har­móniájával azt tükrözte, amelyet Gáspár Sándor elvtárs így fogalmazott meg: ,.A felszabadulás óta megtett út. de különösen az utóbbi tíz év gazdasági eredményei szem­léltetően bizonyítják, hogy gazdaságunk fejlesztésében ösz- ! szes gondjainkkal együtt helyes úton jártunk és járunk". Nincs okunk kételkedni benne, hogy társadalmi össze fogással, még nagyobb felelősségvállalással ez az út to vábbi boldogulásunkhoz vezet. LÖKÜS ZOLTÁN f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) a magyar SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT lapja 56. évfolyam, 26. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1966. február 1. . fl SZOT az ár-, bér­es szociálpolitikai intézkedésekről «* «<* A SZOT elnöksége a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány határozata alapján, hétfőn foglalkozott a február l-ével bevezetésre kerülő ár-, bér- és szociálpolitikai in­tézkedések végrehajtásának tapasztalataival. Ennek alap­ján: A SZOT elnöksége felkéri a forradalmi munkás-paraszt kormányt, hogy hívja fel az illetékes állami szervek fi­gyelmét a következőkre: 0 Az állami szervek az ármódosításokat a rende­letben foglaltaknak megfe­lelően hajtsák végre. A szabadpiaci árak alakulásá­nak befolyásolása érdeké­ben helyes áruterítéssel biztosítsák, hogy a lakosság -igényeit minden cikkféle­ségből ki lehessen elégíte­ni. Biztosítsák, hogy az ár­leszállítással érintett cik­kekből hiány ne keletkez­zék. Gondoskodjanak arról, hogy az árleszállítás köré­be bevont áruféleségekből a kereskedelem igényeinek és a lakosság szükségletei­nek megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú ter­mék álljon rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez az olyan alapvető szükség­leteket kielégítő cikkekre, amelyek elsősorban az ala­csonykeresetű családokat érintik. 0 Az irányító gazdasági szervek tegyenek megfele­lő intézkedéseket annak ér­dekében, hogy a vállalatok a keresletnek megfelelően továbbra is gyártsanak ol­csóbb, a választéknak meg­felelő áruféleségeket. % A tanácsok biztosítsák, hogy a szolgáltatások job­ban alkalmazkodjanak az igényekhez és jobban elé­gítsék ki a lakosság ezirá­nyú szükségleteit. Intézked­jenek, hogy a végzett szol­gáltatások vállalási ideje csökkenjen, a munka mi­nősége javuljon a törvé­nyes szolgáltatási díjak be­tartása mellett. 0 A Pénzügyminisztérium, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság, a tanácsi szervek, a KIOSZ az ed­diginél fokozottabban el­lenőrizzék a kisiparosok tevékenységét. Gondoskod­janak az érvényes szolgál­tatói díjak kifüggesztésé­ről és betartásáról. Tegye­nek meg mindent annak érdekében, hogy a meg­emelt adót a fogyasztókra ne lehessen áthárítani. A SZOT elnöksége javasol­ja a forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak, hogy az érintett állami szerveket a fentiekről, az ár- és bérpoli­tikai intézkedések végrehaj­tásáról 1966. első negyedévé­ben számoltassa be. A szakszervezetek az ár-, bér- és szociálpolitikai kér­désekkel továbbra is szerve­zetten, megkülönböztetett módon foglalkozzanak, sze­rezzenek érvényt különösen az árpolitikai kérdéseknél annak, hogy csak azon cik­keknél és olyan mértékben kerüljön sor árváltoztatásra, ahogy azt a központi rendel­kezések szabályozzák. A leg­határozottabban lépjenek fel az illetékes állami szervek­kel együttesen azon törekvé­sek ellen, amelyek akár nyílt, akár burkolt áremelés for­májában a vásárlók megká­rosítását eredményeznék. A SZOT elnöksége felkéri a társadalmi ellenőrök, mint­egy 15 000 fős táborát, hogy ugyanúgy mint idáig, tovább­ra is mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kormány, határozata az előír­taknak megfelelően kerüljön végrehajtásra. Dolgozótár­saik, a fogyasztók millióinak érdekében akadályozzanak meg minden esetleges visz­szaélést. Segítsék a kereske­delmi dolgozókat is felada­taik megvalósításában. A szakszervezetek gondoskod­janak arról, hogy a felada­tokról a társadalmi ellenőrök, aktívák megfelelően tájékoz­tatva legyenek. Az általuk feltárt hiányosságok megol­dásához nyújtsanak segítsé­get. Intézkedjenek az állami szerveknél a hibák megszün­tetése érdekében. Az idei népgazdasági terv­vel kapcsolatosan hozott ár­és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedé­sekre vonatkozó kormány­határozat végrehajtásaként febrár 1-tól egyes állati ere­detű élelmiszerek fogyasz­tói ára emelkedik, ugyanak­kor a sertészsír és a szalon­nafélék, valamint egyes tex­tiláruk és ruházati cikkek fogyasztói ára csökken. Az áremelésekre és az árleszállításokra vonatkozó intézkedések megjelentek az Országos Árhivatal hivata­los lapjában. A Belkereske­delmi Minisztérium kiadta a megváltozott árak jegyzé­két, valamint a vendég­látóipari árak új szabályo­zásáról szóló miniszteri uta­sítást. A húst. húsárukészítmé­nyeket árusító boltokban mindenütt kifüggesztik az árjegyzékeket, amelyeken a változással érintett főbb élelmicikkek új ára megta­lálható. (MTI) Testvérpár tinink kongresszusairól Biszku Béla elvtárs felszólalása Rómában — Komócsin Zoltán elvtárs felszólalása Helsinkiben Az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszusának tegnap délelőtti ülésén fel­szólalt a magyar pártkül­döttség vezetője, Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is. Biszku Béla elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a ma­gyar munkásosztály és az egész magyar nép szívből jövő üdvözletét. Küldöttsé­günk — folytatta — gondo­san tanulmányozta a kong­resszusi tézisek tervezetét és meghallgatta a párt harci programjáról szóló beszámo­lót. Azonos a nézetünk Longo elvtárs referátumában kifej­tett állásponttal a nemzet­közi helyzetről és a nemzet­közi kommunista — és mun­kásmozgalom értékeléséről. Teljes mértékben helye­seljük és támogatjuk olasz testvérpártunk törekvését — mondotta a továbbiakban Biszku Béla —, hogy egybe tömörítse a demokráciaért és a szocializmusért küzdő erőket Olaszországban. A Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatai is igazolják, hogy a szocializ­mus ügyét csakis a munkás­osztály politikai egységének TELÉN IS ÉPÜL (Somogyiné felv.) ősszel kezdett hozzá a Csongrád megyei Építőipari Vál­lalat második szegedi munkásszállodájának felépítéséhez. A 250 személyes Kossuth Lajos sugárúti szálló mögött űj, tízemeletes, 840 személyes toronyház épül. A téli idő­szakban sem szünetel az építkezés: az első emeleten téli­esítettek a belső munkákat, a másodikon pedig — amint a fényképfelvétel is mutatja —, ha az időjárás engedi, a szabadban dolgoznak. Megoldották a betonozást is: a csomópontokat gőzzel fűtik, hogy a kötés tökéletes legyen megteremtésével, az egész nép támogatásával lehet győzelemre vinni. őszinte meggyőződésünk, hogy ez a kongresszus jelen­tősen hozzájárul ahhoz a küzdelemhez, amelyet az önök harcokban edz ett for­radalmi pártja folytat a mo­nopoltőke ellen, az új de­mokratikusabb alapokon nyugvó társadalom megte­remtéséért, a szocializmus kivívásáért. A magyar nép a párt ve­zetésével lerakta a szocializ­mus alapjait. Sikereket ért el a szocializmus építésében. Eredményeinket nehézségek és ellentmondások közepette vívtuk ki. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt most azon dolgozik, hogy még inkább kiaknázza a szocialista ter­melési viszonyok adta lehe­tőségeket, hogy meggyorsítsa társadalmunk gazdasági, kulturális fejlődését és emelje a nép életszínvona­lát. Pártunk a jövőben is kész és kép>es arra, hogy meg­oldja az átmeneti korszak bonyolult belső harci felada­tait és híven szolgálja a nemzetközi munkásosztály ügyét. Internacionalista fel­adatunknak tartjuk, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi kommunista m..zgalom osz­tagainak akcióegységéhez és storosan együttműködjünk valamennyi haladó és impie­rialista-ellencs erővel. Biszku Béla végezetül to­vábbi sikereket és eredmé­nyeket kívánt az Olasz Kommunista Pártnak és minden olasz kommunistá­nak. Záróülés az Oasz KP kongresszusán A hétfő délelőtti ülésen véget ért az OKP XI. kong­resszusa első napirendi pont­(Folytatás a 2. oldalon.) ara ami SZETISU. ?í .Aré JLtói

Next

/
Oldalképek
Tartalom