Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

Közéletünk hírei ELUTAZOTT A LENGYEL PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG Wieglaw Ociepkanak, a LEMP KB osztályvezető­helyettesének vezetesevel az MSZMP KB meghívására lengyel pártmunkásküldött­ség tartózkodott hazánkban. A küldöttség, amely a párt­szervezetek munkáját ta­nulmányozta, hétfőn eluta­zott Budapestről. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repül öté- ! ren megjelent Balíó István, • az MSZMP KB a«it.-prop. j osztályának helyettes veze­tője. BlRÓ JÓZSEF MOSZKVÁBA UTAZOTT A KGST-országok külke­reskedelmi minisztereinek értekezletére Biró József külkereskedelmi miniszter hétfőn Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek a Szovjetunió budapesti keres­kedelmi képviseletének tag­jai. Ötszázmillió az állami, négyszázmillió a szövetkezeti kereskedelem fejlesztésére A tájékoztatás nyílt fóruma A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipar! Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége hétfőn tartotta idei első ülését a szakszervezet Jókai utcai székházában. A tanácskozáson részt vett Tausz János belkereskedelmi miniszter és Gál László SZOT titkár. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára egyebek között a szakszervezethez tartozó népgazdasági ágazatok idei legfontosabb tennivalóiról tájékoztatta a központi vezetőséget. Bevezetőben az elmúlt ötéves terv eredményeiről beszélt a főtitkár. Elmon­dotta egyebek között, hogy öt év alatt 800 új bolt és 40 áruház, illetve áruház jellegű kereskedelmi egység létesült. A szállodai férőhelyek száma 3 500 ággyal bővült. Az életszínvonal növekedésének megfelelően alakult a kiskereskedelem forgalma, amely 29 százalékkal nőtt. A kereskedelem 10 milliárd forinttal több árut hozott forgalomba az előirányzottnál. Az idei egyik legfontosabb feladat a külkereskedelmi' egyenleg, a fizetési mérleg javítása. A külkereskedelem kivi­tele és behozatala mintegy 6—8 százalék­kal lesz magasabb a tavalyinál. Ezen be­lül 10 százalékkal emelkedik a tőkés­export. Lényeges tennivaló a külkeres­Érdekes és mindenképpen elgondolkoztató az az eset, amelyet az egyik pártszerve­zet titkára mondott el. Párt­napot rendeztek, de nem va­kedelem és az ipar kapcsolatának to­vábbi javítása, a közös anyagi érdekelt­ségi rendszerek továbbfejlesztése. A bel­kereskedelem forgalma a tervek szerint átlagosan 6—6,5 százalékkal növekszik, az élelmiszerforgalom 8—8,5 százalékos, a vendéglátás 6 százalékos, a vegyesipar­cikk forgalom 7—8 százalékos növekedése várható. A ruházati forgalom értéke az árcsökkenések ellenére előreláthatólag el­éri a tavalyit. A növekvő forgalom lebo­nyolításához a terítek szerint 5 százalék- | sebben "mentek* el." Ott áron kai emelkedik a felvásárlás volumene, azonban 35—40 százalékkal több gyü­mölcs és 30 százalékkal több zöldség fel­vásárlását tervezik. A nagyobb feladatok megoldásához se­gítséget nyújt majd a kereskedelmi Jiáló­zat fejlesztése. Az idén az állami keres­kedelem csaknem 500 millió forintot for­díthat üzletekre, raktárakra, szállodákra és más vendéglátóipari létesítményekre. A SZÖVOSZ majdnem 400 millió forint beruházási keretéből nagy összegeket for­dít a felvásárlási kereskedelem hálózatá­nak fejlesztésére. Az idén megkezdődik a nagyvásártelep rekonstrukciója, amely a harmadik ötéves tervben valósul meg, s 350 millió forintba kerül. léseken is termelési kereté^ sek szerepeltek napirenden. Maga az élet cáfolta meg a vélekedést, bebizonyítva: mind növekvőbb igény van lami sikeresen választották a tájékoztatás fórumára, ahol ki az előadót, s az érdekte- világos és tiszta álláspont len — mert általánosságok- alakul ki, ahol a párt poli­ra szorítkozó — beszéd után tikáját képviselik határozót* alig akadt kérdés. A fiaskó tan, az okos szó mindennél következményeként a követ- erősebb fegyverzetében, kező pártnapra jóval keve­Ismét rendszeresen • ban érdekes és izgalmas kérdésekről hangzott el köz­vetlen és őszinte hangú tá­Az idén ismét rendszeres­sé válnak a pártnapok me­. ,. , . . . ,. „ zőgazdasági és ipari üze­jekoztato, amelyet kerjlesék mekbe vállalatoknál, in­<1.. IrrvTrrtf Af r A rí rrvi* oL­zápora követett. A siker ak­kora volt — mondotta a párttitkár re kényszerültünk, most már zsúfolt nagyterem előtt! Hagyománya van Szükségük van egymásra Száz asszony jár be nap mint nap Földeákról a ken­derfonógyárba. Három mű­szakban dolgoznak, három­szor fordul naponta velük az autóbusz. Igaz. nekik nem kerül egy árva fillérbe sem a dolog, a vállalat fizeti meg az útiköltséget: kevés volt az munkaerő, kellett a mun­káskéz, azért ez az extra­kedvezmény. Biztosan jobb A földeétáaik közül való Kovács Férencné is. Ta­valy január 2-án lépett be először a gyár kapuján. Az­előtt a Dózsa Termelőszö­vetkezetben dolgozott, nö­vényápoló volt. — Kukoricát szedtem, szá­rat vágtam még 1964 de­cemberében. Más években olykor januárban is kinn voltunk a földeken. Most jobb. Biztosain jobb? Az utazás­ion 1. a váltőműseakknl, a ke­reseti lehetőségekkel együtt ls? — Igen. Nézze, az a napi kétszer egy órán utazás ha- kendergyárban. Ráadásul mar eltelik. Kibeszélgetjük itt bent elégedettek — Szóba került már köz- viszi utasait. Persze kevés tünk, bejárók között, hogy az idő, könnyebb kimonda­vajon meddig biztosítja a vállalat ezt az ingyenes utaztatást? Lehet, hogy egy szép napon majd megszün­tetik. Tehát ő és társai érzik, hogy végeredményben áldo­zatot hoz értük a vállalat. Helyes. És mit tenne ha va­lóban megvonnák a kedvez­ményt? — Még nem tudom. Ott­hon maradnék. Majd meglátjuk Könnyen szalad ki szá­ján a válasz. Szinte hihetet­len, hogy ennyire ne ra­gaszkodjék valaki munka­helyéhez, ha szereti. Nem is nagyon idegen számára az üzemi környezet, kilenc­tíz évvel ezelőtt dolgozott már egy ideig a vajháti ni, hogy többet törődjenek velük, mint foglalkozni örömeikkel, gondjaikkal, biztosítani tanulásukat, szó­rakozásukat. A végső meg­oldás majd a munkásszál­lás lesz, s ha Kovácsné és a többiek addig kitartanak — és ki kell tartsanak —, akkor kinyilik szívükben a ragaszkodás virága. Fehér Kálmán Több baromfi tojás es A baromfiipar idei legfon­tosabb feladata, hogy egész évben folyamatos ellátást biztosítson. A baromfi felvásárlás fo­lyamatos, s a készletek is bőségesek, fedezik még az ugrásszerűen növekvő szük­ségleteket is. A tervek sze­rint az első negyedévben a tavalyinál 110 vagonnal több, összesen 400 vagon baromfit és 10 millióval több, össze­sen 84 millió tojást ad a baromfiipari országos válla­lat a kereskedelemnek. (MTI) lézményeknél. Az esetleges­. .,,. ség megszüntetése egyben hegy ismétlés- ^ .s hogy eImé_ lyültebbé, tervszerűbbé, s ezért hatásosabbá tehető az agitációs munka pártszerve­zeteinkben. A rendszeresség elejét veszi annak is, hogy — mint eddig nem egy eset­ben — csak késve, s akkor sem a leghatásosabb módon jut el a kommunisták véle­ménye, szava a pártonkivü­liekhez, illetve a dolgozók állásfoglalása egy-egy kér­désben, vagy intézkedésre. öreg parasztember fogal­mazta meg, kissé érdesen ugyan, a lényeget: Olykor elpolitizálgatna az ember. Mert az újság, a rádió nem minden. Vatg amit ért az szocialista építés kezdetekor ember, van, amit nem. Hát hányszor nyúlt késő éjsza- kitől kérdje? A kommunis­kába a szabad pártnap, s ták a taggyűlésen beszélnek mégsem tekintgetett senki róia — ha beszélnek! A ma­az ajtó felé, mert minden- gamfajta meg kérdezgeti kit érdeklő kérdésekről folyt őket. De hát legtöbbször ők a szó, vélemények éles csa- js húzogatják csak a vállu­Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy pártna­pot. Sőt, az elmúlt években maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett volna szük­ség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való birkó­zás, s az agitációs munka bi­zonyos fokú leszűkítése „el­altatta" e nemes, s valóban gazdag múltra visszatekintő hagyományt. Emlékezzünk csak: a hatalomért folyta­tott harc éveiben, majd a vele, munkájával. Művezetője nemcsak a próbaidő után adott róla jó véleményt, mos is szorgalmas, meg­bízható embernek tartják felettesei. Munkatársaival szintén jó viszonyban van. Nem fordult meg a fe­jükben. hogy esetleg köze­lebb húzódnak Szegedhez? Bizonyara el-el szokott ma­radni az üzemi buszjárat­tól, olykor szétnéz a város­ban, vásárol, színházba megy férjével. Nem? — Ilyen még nem fordult elő soha. A miikor a tsz-ben dolgoztam, néha kaptunk színházjegyet, s akkor be­jöttünk. Egyébként férjem egyszer inkább Vásárhelyre szeretne költözni. Onnan is bejárhat a sze­gedi kenderbe, nem lenne egyedül vele! — Majd meglátjuk! Kevés az idő Ideges, mert mindjárt ne­gyed három, és félkor in­helemenie- dul 02 autóbus7~ Elindul öl­belemen je- tözköcLni A többi földeáki asszony már bizonyára túl van rajta, s meg is kezdte a hazáig tartó beszélgetést. Miről beszélgethetnek? Arról, hogy „majd meglát­juk"? Java részük alig több mint egy éve még kint dolgozott a földeken. Vajon hányukban verhetett gyö­keret ilyen #róvid idő alatt ez az öreg szegedi gyár, mely éppen ezekben a hó­napokban vált a régi mun­kások szemében ismét von­zóvá, fiatallá? Többet kellene törődni velük: a száz földeáld asz­Napközis. Máskor az anyó- szonynak szüksége van a somék vigyáznak rá. " gyatra, a gyárnak pedig 6zuksege van rajuk. Az Jó, ez ideiglenes megöl- autóbuszjárat még jó ideig elásnak megfelel. nem szűnik meg, hordja­megurvkat. az asszonyokkal, s máris véget ér. Most sem •vagyok tovább távol hazul­ról. mint amikor a tsz-ben dolgoztam. A keresettel is elégedett vagyok. 1200—1300 forintra megy fel havon­ta. Kovácsné a finomítóban dolgozik. gerebenmarkoló. Teljesítménye a gépesek tel­jesítményének függvénye. Meddig lehet? Hogyan határozta el ma­gát, hogy a gyárba jön? — Szomszédasszonyom már itt dolgozott, s nem volt nagy szükségem az üze­mi toborzók érveire, ha­mar döntöttem. Először csak ideiglenesen engedett el a tsz, három hónapra. Ügy látszik, megtetszett a gyár, hogy maradt. — Meg. Fodor Dezső, a művezető is mondta, hqgy maradjak. Elég nehéz volt elintézni a tsz-ben. hogy a kilépésembe nek, de nem volt földem, a végül beadták a dereku­kat. Azóta tehát ingázik az autóbusszal. Reggel, délben vagy este indul, attól függ. melyik műszak a soros. De meddig lehet ezt csinálni? Egy esztendő már el is sza­ladt — Férjem Földeákon dol­gozik, a vegyesipari ktsz­ben, hétéves kislányom el­ső általános iskolába jár. tája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek he­lyeslésre vagy ellentmon­dásra. Az elmúlt években, a csendes építőmunka hét­köznapjaiban sokan úgy vél­ték, már nincs is szükség a pártnapok jelentette fórum­ra, hiszen jórészt a taggyű­Indulás és érkezés A helyi autóbuszok közlekedéséről Szeged lakossága utazásá­ban fontos és növekvő a szerepük a helyi autóbusz­járatoknak. Naponként a 14 vonalon 750 járat érkezik és indul, s 20—25 ezer em­bert juttat utazási céljá­hoz. Az AKÖV — mint a helyi járatok gazdája is — erőfeszítéseket tesz, hogy a helyi buszközlekedés ren­deltetésének megfeleljen. Szóvá kell tenni viszont azo­kat a fogyatékosságokat, amelyek a lakosság kisebb­nagyobb részét érintve azóta jelentkeznek, amióta a he­lyi járatok végállomása el­került az Anna-forrástól a Marx térre es környékére. H A járatok végállomása A helyi járatok végállo­másának áttelepítése előtt a városi tanács, az AKÖV és a rendőrség képviselői — a jegyzőkönyv tanúsítása sze­rint — együttesen abban ál­lapodtak meg, hogy vala­mennyi helyi járat végállo­mása a Marx téren, illetve a tér hosszúságának meg­felelően a nagykörúton lesz. Ennek ellenére négy já­rat végállomása a Mikszáth Kálmán utcába, három jára­té pedig a Mérey utcába ke­rült. Ezeken a pontokon legfeljebb megállóhelyeket lehet elképzelni, de az ut­cák végállomásként! fel­használása semmiképpen nem jó. Mi a célszerű megoldás? Az, amit korábban együtte­sen elhatároztak: a helyi já­ratok végállomása a Marx tér legyen. Ezt is erősítette meg különben a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, valamint a városi tanács közlekedési albizottsága is. A Marx téri buszpályaud­varon 19 kocsiállás van. Ezek a forgalomszervezés tökéletesítésével jobban ki­használhatók és igénybe ve­hetők. A vizsgálati adatok arra mutatnak ugyanis, hogy több távolsági kocsiál­lás átadható a helyi bu­szoknak, s ez nem okozna zavart a távolsági járatok­nál. fli Hol haladjanak a városban? Néhány járat nyomvona­lát a város területén nem az utasok számára kedvező­en választották meg. Ezt a rendszeresen utazók szintén joggal kifogásolják. A nyom­vonalban is eltért az AKÖV a megállapodástól, pedig a vonatkozó rendelkezések egyértelműen kimondják a városi tanács beleszólási jo­gosultságát a helyi közleke­dési kérdésekbe. A Gyálarétről és Mihálv­te!ékről jövő buszok a Bo­lyai János utcán át halad­nak a Marx térre. Szüksé­ges. hogy ezek a buszok ne a Bolyai János utcán, ha­nem a Lenin körutat érint­ve menjenek a Marx térre, megállóhely közbeiktatásá­val a Lenin körút és a Mik­száth Kálmán utca sarkán. A Béke telepről érkező bu­szok a Török utcán gör­dülnek át és így érik el a Marx teret. Ehelyett a köz­érdek azt diktálja, hogy e Béketelepról jövő buszok fussanak be a Bajcsy-Zsi­linszky utcáig. A nyom­vonal-korrekciók hátrányt nem jelentenek az AKÖV­nek, viszont az utasok szá­mára nagy adnak. például napionként a mi­hályteleki 20 pár járat, amely a Ságváritelepet és a Szabadkai utat érinti, nem egymást követő allandó idő­közönként, hanem tíz variá­cióban közlekedik. A menetrend fogyatékos­ságaira utal — egyebek kö­zött —, hogy az esti érkező budapiesti gyorshoz nem igazodik az Alsóvároson át Hattyastelepre menő járat. Magyarázni lehet, de helye­selni nem, hogy a Szegedről Ságvári telepre és onnan to­vább, Mihálytelekre közle­kedő busz vissza a városba utoljára 20 óra 40 perckor jön. Igaz, megy még Mi­hálytelekre 22 óra 50 pierc­kor is kocsi, de ez már nem jön vissza. A busz és veze­tője Mihályteleken marad és másnap reggel 4 óra 45 perckor indul először Sze­gedre. Mihálytelek és Sze­ged 8 kilométer. Miért kell ilyen távolság miatt kint töltenie az éjszakát a busz­nak és vezetőjének Mihály­teleken, amikor utasok is lennének? A lehetőségeknek és az utazóközönség érdekeinek megfelelő menetrend-kiiga­zítással együtt megoldásra vár a „heringmódra" utaz­tatás enyhítése a csúcsidő­ben. A forgalomszervezés még számba vehető tartalé­kaival, a rendelkezésre álló könnyebbséget kocsi park átcsoportosításá­val javítani lehet a helyze­ten. • Tökéletesebb menetrendet! A menetrendben több já­ratot érintően — az eddigi tapasztalatok már mutatják —. feltétlenül változtatáso­kat kell végezni, hogy job­ban szolgálják a célt; az utazók érdekeit. A helyi közlekedésben nem hagyha­tó figyelmen kívül a me­netrend memorizálhatósága. Azaz: az indulási időket jól meg lehessen jegyezni. Le­hetőség van ezt az elvet tö­kéletesebben követni, mert semmiképpen nem jó, hogy | Telefon és postaláda A buszpályaudvarhoz hi­ányzik egy nyilvános tele­fonállomás és egy piostalá­da. Forgalmi gócpiont ezek nélkül nem lehet meg. Re­méljük, hogy a posta ezt a jogos igényt nemcsak szá­montartja, hanem érdemben, gyorsan intézkedik. Ha az anyagiak lehetővé teszik, akkor levelezőlapot és bé­lyeget adó automatát szin­tén jó lenne működésbe ál­lítani a nagyforgalmú pá­lyaudvaron. A. S. kat; erről nem volt szó. Más az, ha gyűlés van. politikai gyűlés, kérem, s ott kérde­zősködhet az ember. Az öreg nyilván nem sze­repelni szeretne, inkább ösz­tönösen megérezte, hogy az együttesen kialakított állás­pont nemcsak bölcsebb a személyes véleménynél, ha­nem — hitelesebb is! Vitatkozni kell! Az elmúlt év végén nyil­vánosságra került ár- és bér­intézkedések, az 1966. évi tervben szereplő feladatok, az új gazdaságirányítási rendszer mind-mind olyan kérdések, amelyekről hasz­nos az eszmecsere, a világos, liszta, meggyőző beszéd. Érvelni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüg­géseit. nem hallgatva a gon­dokról, de bátran szólva az eredményekről is. A pártna­piok jó megrendezése sokrétű feladat elé állítja pártszer­vezeteinket: biztosítani kell a megfelelő előkészítést, az időpont s a téma széles kö­rű megismertetését, a kér­dések esetleges előzetes ösz­szegyűjtését, s a jó felké­szültségű előadót. A jó elő­készítés már fél siker: az érdeklődés felkeltése nem­csak a hallgatóság számát nagyobbítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problé­máikra. Rz „igen—nem" kevés A külpolitikában, s ha­zánk életében is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az „igen" vagy a „nem", hanem csakis alapios, minden tényezőt figyelembe vevő magyarázat lehet a válasz. E kérdések nyílt es szókimondó megfogal­mazására teremt lehető­séget a pártnap, s ugyan­akkor a válaszok meg­győző kifejtésére is. Áz őszinte, állandó és kétoldalú véleménycsere, melyre a pártnapiok rendszeres meg­tartása lehetőséget teremt, a felvilágosító munka koráb­ban is nagy eredményekkel járó formája. A napokban — régi hagyományt felújít­va — lapunk is közölte a januári pártnapok „menet­rendjét". Ennek átnézése egyben azt is tanúsítja; a párt milyen jelentőséget tu­lajdonit a pártnapoknak, hi­szen politikai életünk helyi vezetői is az előadók között szerepelnek. A pártnapiok e nagy jelentőségét kell hogy megértsék helyben is min­den párt-alapszervezetnél, s ennek megfelelően foglalkoz­zanak megrendezésükkel. M. F. Kedd, 1966. január 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom