Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

Zengj naptár Nagyzenekari koncert a színházban Debussy lírát kantátája, a La Damolselle élue fiatulkorí miivel közé tartozik. Egy an­gol költő, D. G. Rosetli köl­teményére komponálta, s an­nak szentlmcntális-elégikus tartalma vonzó lehetőséget nyújtott az impresszioniszti­kus megoldásokat kedvelő zeneszerzőnek, A finn ro­mantikus mester, Síbelius I. szimfóniájában érezhetően nem tudott szabadulni a Ka­levala hatásától, bár a szim­fóniában. mint zenei műfaj­ban. tiszta zenei hatásokra akart törekedni. Liszt nyolc kórustételből álló Prorne Iheus-át b programzene köve­telményének megfelelően dolgozta fel kantátának. s ehhez írt összekötftszöveget Richárd Pohl. így a vers és zene közösen kelti fel a mai ember apoteózisának szár­nyaló gondolatát. Ennek a három műnek be­mutatására vállalkozott va­sárnap délelőtt a szegedi Bartók Béla filharmonikus zenekar. Segítségül a Zene­barátok Kórusát hívta, mely­nek szereplése kétségtelenül emelte a koncert nem túlsá­gosan magas színvonalát. A kórusnak nagyobb rutinra lenne szüksége, mely átsegí­tené az előadás kritikus pontjain. Ez a rutin sietett a zenekar segítségére is. mely az érezhetően kevés próba ellenére ls derekasan helytállt. Vaszy Viktor di­rigálása — mint általában — most is a nagyobb zenei egy­ségek összefogására koncent­rált, s tulajdonképpen ez volt az a plusz, ami magas szinvonalt jelentett a hang­versenyen. És Bozáky István, aki a Liszt-mű narrátorának szerepében szinte tökéletes atmoszférát teremtett a mu­zsika számára. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szólisták: Berdál Valéria. Ke­mény Kliő, Gyimesi Kálmán, Réti Csaba, Sinkó György és Varga Róbert is. Nikolcnyi István Szakiskolások hangversenye Mórahalmon Harmadik éve már, hogy a mórahalmi általános iskolás gyerekek is hangverseny­bérlet tulajdonosok. A fil­harmónia évenként négy al­kalommal rendez számukra koncertet, szegedi művészek felléptével. A vasárnap délutáni hang­verseny külön érdekessége, hogy első ízben láttak a mó­rahalmi gyerekek zenekart, s első ízben hallgattak végig élő előadásban egy teljes kantátát. A Zeneművészeti Szakis­kola kamarazenekara egy Hündel Concerto Grossót, majd két operaáríót adott elő Gregor József és Joó Csilla sikeres közreműködé­sével. A Póczonyi Mária vezette karaarakórus többek között Bach Paraszt-kantátáját, il­letve Handel Júdás Makka­beus című oratóriumának győzelmi kórusát szólaltatta meg kidolgozott, szép hang­zással. Az értékes hangver­senyen közreműködött még Varjú Irma, valamint Matuz István, Marton György, Csá­nyi Katalin és Hári Katalin, a szakiskola hallgatói. A műsort Erdős János ismer­tette. Képernyő O Szombat este a varieté vonult be a stúdióba. Nem a rá jellemző harsogással, dirrel-durral, csak szeré­nyen, néhány artista, bű­vész és énekes kosztümében. Tulajdonképpen a tévé eb­ben a műfajban is rejteget új lehetőségeket, melyeket kibontva színesebbé, sokol­dalúbbá válhat a varieté. Láttunk ilyen kísérleteket is a Varieté a stúdióban című műsorban. • Sikeresnek mondhatjuk a vasárnap második alka­lommal jelentkező rendőrsé­gi riportösszeállítást, a Kék fényt is. Igaz. a tények ez­úttal megtréfálták a rende­zőket, Eck Imrét, Mátray Mihály és Wiedermann Ká­rolyt. A havas, csúszós va­sárnap délután viszonylag csendben telt el a 07-es köz­Jelentős többlet­bevételhez juthat, ha átadja a felesleges füstölt húsárut és étkezési szalonnát a földművesszövetkezetek­nek, felvásárolják min­den mennyiségben! A fel­vásárlás feltételeiről és az egészségügyi előírásokról részletes felvilágosítást ad a helyi főldművesszövet­kezet. L. •ponti ügyeleten. Szinte alig akadt bejelentés. így aztán csak „régi", 2—3 napos ri­portokkal tudtak szolgálni. N. I. • Nagyon vártuk már ezt a vasárnapot, talán jobban, mint február elsejét. A gyengébb nemet és az ap­róbb állampolgárokat a kis Cosette sorsa nem hagyta nyugodni; vajon hagyan jut révbe és a boldogság útjára a szegény árva? De a leges­legszélesebb közvélemény mégis arra várta a felele­tet: ki a gyilkos a 7. Him­mel-beli ámokfutásban? Őszintén megvallom, ma­gam is kíváncsi voltam a gyilkos személyét illetően, öreg barátom Jácint atyá­ra tippelt, de tudtam, hogy ő a paookkal szemben elfo­gult. Művezető ismerősöm a termelési tanácskozáson súg­ta kollegája fülébe, hogy a bártulajdonos öccse nagyon gyanús. Engem is furdalt a kér­dés, mert addig töprengtem a gyilkos kilétét kutatva, hogy dugába dőlt egy ripor­tom. De az is igaz. hogy szombatra már nagyon el­fáradtam, elgyötört a kíván­csiság ls. Vasárnap is azzal telt el, hogy az órámat fi­gyeltem: nem késhet már sokáig a nyílt és egyenes válasz, ma este színt valla­nak a zsiványok! Az árva Cosette egyenes­be jutott. Sírtak is az asz­szonyok tíz percen keresz­tül! Hanem a gyilkos a tréner volt! Müller felügyelő be­hunyta a bal szemét és le­lőtte. Nagy kő esett le a lelkemről és elnézést kérek a konzul feleségétől: nekem ő is gyanús volt. Ma viszont megnyugodva dolgoztam. El­dőlt hát. ami egy teljes hé­tig Izgatta a társadalmat! G. I. Színházak, szobrok, drámák !?2 uAlymnd ny, új Nemzetire I Állami költségvetésünknek a tervek szerint mintegy 10,4 százalékát fordítják az idén kulturális célokra, s így a rendelkezésre álló összeg 5.4 j százalékkal haladja meg a tavalyi kiadásokat — jelen­tették be a Művészeti Szak­szervezetek Szövetségének hétfői központi vezetőségi ülésén. A Művelődésügyi Minisz­térium 1906. évi tervfelada­tait dr. Nagy Sándor főosz­tályvezető ismertette, s be­számolt az elmúlt évben el­ért eredményekről is. Át­szervezték tavaly a hangver­seny- és műsorigazgalóságot, egyidejűleg megkezdték a vi­déki színházi hálózat köz­pontosítását. Az idei kulturális költség­vetés összegének 67 százalé­kával a Művelődésügyi Mi­nisztérium gazdálkodik a felügyelete alá tartozó okta­tási és művészeti intézmé­nyek területén. A színjátszás művészi színvonalát úgy kí­vánják emelni, hogy erre az évre a tavalyinál több mint 700 előadással kevesebbet terveznek, így a művészek­nek több idejük lesz az alaposabb felkészülésre. Ugyanakkor a színházlátoga­tók számában némi emelke­dést várnak. Január 31-ig elkészül a bí­ráló bizottság értékelése az új Nemzeti Sziliház építésére kiírt nemzetközi tervpályá­zatról. összesen 92 pályamű­vet küldtek be a hazai és külföldi tervezők. 45,2 millió forintot irá­nyoztak elő ebben az eszten­dőben az országos színházi hálózat felújítására. Az új­jáépített békéscsabai színhá­zat februárban ismét meg­nyitják. Mintegy 40 millió forintot költenek a Fővárosi Operettszínház rendbehoza­talára. Sok új szobor készül el az idén a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat­nál: egyebek között Eger vá­rosába kerül Kisfaludi Stróbl Zsigmond többalakos bronz­kompozíciója, a végvári lo­vas vitézekről, a siklósi várban állítják fel Somogyi József „Zrínyi"-szobrát. Befejezésül érdekes kez­deményezésről adott hírt dr. Nagy Sándor beszámolójá­ban: a drámairodalom fel­lendítésére a minisztérium és a színházak meghívásos drámapályázatokat írnak majd ki. A népi együttes sikere A Magyar Állami Népi Együttes nagy sikerrel sze­repel New Yorkban. A City Center-ben estéről estére nagy közönség tapsol a ma­gyar művészeknek. Az együttes táncosat 'gen nagy sikerrel léptek fel vasárnap este az egyik legnépszerűbb amerikai televízióműsorban, az Ed Suliivan Sohow-ban. Három Vitatkozni sem lehet azon, hogy a Szegedi Nem­zeti Színház prózai együtte­se magasba törő erőfeszítés­sel, tiszteletre méltó igé­nyességgel és lelkiismeretes gonddal készült erre az elő­adásra. A rendező, Bozóky István, most is, mint ko­rábbi legjobb produkcióiban, a tavalyi Nyár és füst-ben, az idei Ütőn-ban hoz2á akarta adni a műhöz azt a többletet, amit a darab szín­vonalas színpadi újrafogal­mazása kétségtelenül jelent. Az a törekvése, hogy elke­rülje a középszerűt, hogy mást és többet adjon a meg­szokottnál, a konvencionális­nál, a szokványosnál. az egész előadáson erőteljesen érezhető. Színvonalas és jól megol­dott például a darab egyik alapkérdésének, az emberi magánynak a problematiká­ja. Mint tudjuk, ez a dráma arról szól, hogyan mennek tönkre az értékes emberi tö­rekvések, igények és remé­nyek a századvég Oroszor­szágénak fullasztó légköré­ben. Csehov ezt úgy mond­ja el, hogy bemutatja, mi­képpen válnak ebben a hal­dokló társadalomban végle­gesen és kikerülhetetlenül magányossá éppen az érté­kes embereit. Amikor a cse­lekmény elkezdődik, a da­rab főhőseihez, a három nő­vérhez és testvérükhöz, Andrejhez. még kötődnek emberek. Egy kis közösség tartozik hozzájuk: a város­kában állomásozó katona­tisztek társasága. Ez a hely­zet lehetőséget és reményt jelent arra, hogy a három nővér, Olga. Mása. és Iri­na. Andrejjel együtt. ki­szabaduljon az egyhangú, szürke, örömtelen kisvárosi élet fojtogató nyomása alól. A fiú majd egyetemi ta­nár lösz. a lányokkal együtt a fővárosba, Moszkvaiba köl­tözik. Mire azonban a füg­göny lehull, ezek a remé­nyek szétfoszlanak. Felbom­lik a társaság és a páros emberi kapcsolatok is: min­denki egyedül marad. Csehov rendkívül finom, de mégis erőteljes eszközök­kel érezteti ennek a folya­matnak a kialakulását. Ko­rántsem csak arról van szó. hogy ez a magányossá válás a katonatisztek alakulatának áthelyezése miatt következik be. A folyamat Jóval ko­rábban, azzal kezdődik, hogy az emberek érdektelenné válnak egymás számára. Csehov ezt az egymásra nem figyelést sajátos funkciójú monológjaival hangsúlyozza. Szereplői beszélnek, közölni akarnak valamit, de hiába, senki sem figyel rájuk. Arnvallcn és intenzív hatással mutatja be az elő­adás a kapcsolatoknak ezt a felbomlását Bozóky rende­zésében, amelynek számos Jelenete a maga halk lírá­jával ezen felül is igazi csehovi hangulatokat Idéz. A Három nővér szegedi elő­adása azonban a magasba­t.örő szándékok és a produk­ció említett értékei ellené­re sem nyújt zavartalan művészi élményt. Az elő­adás egyenetlen színvonalú. Csehov lírai drámát. írt. s ha vannak is benne komikus nővér Csehov nzínmfíve a Szegedi iSeniaell Színházban (Siflis (elv.) A három nővér: Olga (Miklós Klára). Mása Klára) és Irina (Denijén Gyöngyvér). (Fal vaj Halálos szénnoiiortimérgszés EM 31. sz. Állami Építőipari Vállalat szegedi munka­helyére lakatos és hegesztő szakmunkásokat keres. Jelentkezés a Szegedi Textil­müvek munkahelyen. K 30 Halálos szerencsétlenség történt Szegeden a Borbás utca 16. szám alatt. Az ott lakó Busa Vilmos és felesége nagymosást végzett kismére­tű konyhájukban. A gáztűz­helyen 15 literes fazékban melegítették a vizet. A fazék 1 alja azonban elnyomta a gáz­! lángot, s a tökéletlen égés következtében szénmonoxid­>dal telt meg a levegő. Busáné rosszullétre, fejfájásra pa­naszkodott. Férje azonnal le­fektette a konyhában lévő ágyra, s vizes borogatást ra­kott a fejére. Amint azon­ban mellette ült, ő ls rosszul lett, majd hirtelen elvesztette eszméletét. Hazatérő iskolás kislányuk talált rájuk. Azon­nal elzárta a gázcsapot, s ki­nyitotta a konyha ablakait. A mentők Busa Vilmosnén már nem tudtak segíteni: a szénmonoxid megölte. Busa Vilmost a Il-es számú Bel­gyógyászati Klinikára szállí­tották és elsősegélynyújtás után hazatérhetett. Mostanában egymást köve­tően már ez a második sze­rencsétlenség, amelyet a gáz tökéletlen égése okozott. A Gázművek e szomorú eset kapcsán is nyomatékosan fel­hívja a háziasszonyok fi­gyelmét: ha nagyméretű edényt helyeznek a gáztűz­helyre, feltétlenül gondoskod­janak • arról, hogy a lingró­zsákat az edény ne nyom­hassa el. mert a tökéletlen égés bajt, szerencsétlenséget, halált okozhat. Veszélyes a gáztűzhelyt fűtésre használ­ni. Ebből is súlyos szerencsét­lenségek adódtuk már. részletek, kétségtelen, hogy az alaphangulata végső fo­kon tragikus. Az előadás több lényeges mozzanatában, részletében, a figurák fel­építésében viszont sokszor a komikum motivációja ke­rült előtérbe. S ha ez. sze­rencsére. nem is Jutott el a műfaji zavarosságig és tisztázatlanságig. néhol szinte mégis teljesen fel­oldotta Csehov tragikus szí­nezésű líráját. Legbántóbb volt ez Mása és Verstnvin búcsújának jelenetében. Eb­ben a mondanivaló szem­pontjából olyan fontos rész­letben a komikum bagatel­lizálta, kisszerűvé tette a két ember kapcsolatát. Mintha egy régen megunt viszonyról, nem pedig egy soha be nem teljesült, izzó szerelemről lett volna szó. Hasonlóan lényeges hiba, hogy a szereplő színészek szinte az egész előadáson valami természetellenes, ke­resett, mesterkélt hangon és módon beszéltek. Sajátos, hogy itt a rendező legfőbb erénye, a stilizálás csapott át önmaga ellentétébe és végletességével erősen csök­kentette a hangulati hatást. Ez ennél a darabnál külö­nösen nagy baj, hiszen a Három nővérben nincsenek látványos fordulatok, kiéle­zett összeütközések. Ebben a műben az atmoszféra. a hangulat, a líra nem járu­lék, hanem maga a dráma. A rendezés színvonalá­nak egyenetlenségét termé­szetszerűleg a színészi alakí­tások is tükrözik. Az elő­adás Tuzenbachja például szereposztás! tévedés. Tu­aenbach csúnya. Ez a fiatal báró szómára nem mellé­kes, hanem sorsdöntő vala­mi, ha tetszik: ez létének tragikuma. Szabó Kálmán, érthetően, nem tudta ezt nyomatékosan hangsúlyoz­ni. Nem bújhatott ki a bő­réből: Tuzenbachja elegáns, csinos fiatalember. Katona András rikító tanára job­ban illenék egy operettbe, mint Csehov darabjába. A figura hitelessége a túlzás­ba vitt komikumnak, illet­ve a komikum egyfajta fel­fogásának lett az áldozata. A komikus elemek túlhang­súlyozása sodorta veszélybe Kormos Lajos Versinylnjét is. Az alakítás emiatt nem megoldott. Vensinyin a da­rab egyik legrokonszenve­sebb alakja, jelentős egyé­niség. Sorsa vitathatatlanul tragikus. Éppen ezért a ko­mikus elemek színészi túl­lokozása a szerep mondani­valójának ellenében ha­tott, s Versinyin tragédiájá­nak és egész alakjának je­lentőségét imgatelllzálta. csökkentette. Kátay Endre Szoljonlj-u egyoldalú. Irina iránt érzett szerelme telje­sen hangsúlytalan. A három nővér közül a legfiatalabb, a húszéves Iri­na szerepét Demjén Gyöngy­vér játszotta. Újabb ki­emelkedő siker ez az alakí­tás a fiatal színésznő pá­lyáján. Irinája igazi cse­hovi hősnő. Szép és okos, s az a passzív nyugtalan­ság, amely oly jellemző a nagy orosz író hősnőire, egész játékát áthatja. Má­sa szerepében Falvay Klá­rát láttuk. Alakítása — he­lyesen — élénk és erőteljes színezésű, s végig kifejező. Miklós Klára Olga szerepé­ben az alak érzékenységét, finomságát, halk bánatát hangsúlyozta. Jásza y Lász­ló Andreje szemléletes ere­jű: tehetetlen, puha pasz­szív. Hiteles és meggyőző alakítás Pagonyi Nándor Csebutikln doktora: szí­nes, érdekes, de egy pilla­natra sem rikító. Csehovi figurát formált uz öreg da­da szerepében Bányász Ilo­na. Gémest Imre rövid sze­lepében kitűnő karakterala­kítást nyújtott. Az ostoba, erőszakos em­bereket. akiknek ebben a Cschov-dHrubban is u győ­zelem jut. Natasa. Andrej felesége képviselt. Az érde­kes szerepet Bókay Mária játszotta. Alakítása szemlé­letesen adta vissza ennek a rosszindulatú, irigy, fontos­kodó asszonynak a hitvány­ságát. Csíkos Gábort és Szegedi Molnár Gézát villanásnyi szerepben láttuk. A darab stílusos kifejező díszletelt Sándor Sándor tervezte. A hangulattá kí­sérőzene Aldobolyi Nagy Oyörgy munkája. ÖKRÖS LÁSZLÓ Üj szereplők az Egérútban A Kamaraszínházban új szereposztásban játsszák az Egérút-at. A darab kulcssze­repét alakító Kovács János, néhány valóban jól kidolgo­zott jelenetétől eltekintve nem nyújtotta azt. amit vártunk tőle. Orbókja kezdettől fog­va annyira fiatalos, hogy nem látszott indokoltnak megfiatalítása. Szendrey Ilo­na megbízhatóan játszotta Orbóknét, s ugyanez mond­ható el az Orbók család har­madik tagját alakító Hores­nyi Lászlóról. Az előadás üdvöskéje Kotiács Zsuzsa volt. Csinos, pergönyelvú Karolája jogosultan lopta be magát a nézők szívébe. V. M. Vasárnap, 1966. január 23. DÉL-MAGYARORSZÁG §

Next

/
Oldalképek
Tartalom