Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

KISZ-vezetők tanácskozása Tegnap Szegeden, a KISZ városi bizottsága székházának nagytermében a megye középfokú oktatási intézményeinek KISZ tanácsadó tanárai, KISZ-titkára, továbbá a járási és városi KISZ-bizottságok iskolafelelősei részvételével, a KISZ Csongrád megyei bizottsága rendezésében konferenciát tartottak. Az értekezleten, amelyen megjelent Orosz Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, dr. K o n c z János, a KISZ megyei bizottsága iskolai osztályának vezetője tartott előadást a január 15—23 között megrendezendő téli KISZvezetőképzés előkészítésével kapcsolatos tennivalókról és a tanfolyamok anyagának lényegéről. Új termékek, fokozottabb követelmények a szegedi gumigyárban Napjainkban az 1966-os évi tervek készítése került a napi munka középpontjába minden ipari létesítménynél. Nagyon fontos és körültekintő munkát igényel ez, de különösképpen azoknál az üzemeknél, ahol a népgazdaság számára fontos anyagokat és termékeket állítanak elö. Az Országos Gumiipari Vállalat szegedi EMERGÉ gyáregysége fiatal létesítmény, ugyanakkor olyan üzem is, ahol nehéziparunk számára nélkülözhetetlen áruféleséget termelnek. Tervezési munkájukat két körülmény hatja át: a gyár kialakításának problémája és a megfelelő árutermelés. Műszaki tifmlök A gumigyárnál 1965-ben az építési munkák nagy réMinden égtájra sze befejeződött. A szakaszos üzemeltetés is elindult, amelynek a tervét 101,8 százalékra teljesítették. Az évet tehát szép eredménnyel zárták. Az idén azonban már fokozódnak a követelmények. Szükséges a gyáregység valamennyi gépének teljes üzembe helyezése, ós a Pestről áttelepített tömlőgyártó üzemrósz termelésének teljes kialakítása. Itt vezetik be az új csehszlovák mag nélküli tömlőkészítési módszert és az új kivitelű mélyfúrótömlők gyártását. A probléma megoldásán műszaki kollektíva fáradozik, de egyre több munkáskézre is szükség van a termelést megkezdő gépek kiszolgálásához. Ugyanilyen igényt támaszt a karbantartási munkák szaporodása is, így TMK-mühelyüket kibővítik. Éppen ezért az első negyedév alatt mintegy 150 szakmunkást és segédmunkást kíván felvenni a gumigyár. Ahogy Hegyi József gyáregységvezető elmondotta, a létszámbővítéssel együtt a torzsgárda kialakítására ls most kerül sor. Ezt a célt már az új prémiumrendszer segítségével kívánja minél jobban megoldani az EMERGÉ-gyáregység. Új követelmények szerint A teljes üzembe helyezésen és az új gyártási eljárás létrehozásán kívül talán nem olyan látványos, de ugyanilyen fontos a gyár előtt álló többi feladat megoldása is. Melyek ezek? A gazdaságosság növelése és a fokozott takarékoskodás. Erre elsősorban azért van szükség, mert az Országos Gumiipari Vállalat egységei — az előzetes népgazdasági tervek szerint — olyan üzemek közé tartoznak, ahol a gazdaságirányítás új módszereinek kísérleteit bonyolítjáik. A gyáregységnél a kísérletek sikerét biztosító körülmények kialakítását már megkezdték. Olyan műszaki és üzemszervezési intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek a termelésben a nyereségesség növelése irányába hatnak. Az egy időben jelentkező követelményeken kívül a gyárnak van egy el nem hanyagolható jelentős feladata is: a már meglevő gépi kapacitás állandó maximális kihasználása. Ebben sajnos néha rendkívüli műszaki körülmények akadályozhatják a gyár dolgozóit. A fiatal üzem új, még teljesen ki nem próbált gépekkel és berendezésekkel van felszerelve, amelyeket hosszabb üzemi gyakorlat még nem ellenőrzött, sőt dolgozói is most tanulnak bele a szakmába. Hegyi József gyáregységvezető elmondotta, hogy a múlt heti másfél napos üzemzavart is egy ilyen műszaki hiba okozta: az OGV, a Vegyiműveket Tervező Vállalat és a belső műszaki vizsgálatok kiderítették: egy biztonsági szelep beragadása, azaz műszaki hibája folytán a gyár hűtőrendszerébe idegen anyag került. Ennek kitisztításához volt szükség a másfél napi leállásra. A hibát azóta kijavították. Január 10. óta a termelés a meghatározott ütemben már zavarmentesen folytatódhatott. A gyár kollektívája pedig úgy reméli, hogy a kiesett munkanapokat körülbelül egy hónap alatt be tudja hozni, és az első negyedévi tervet maradéktalanul időben is teljesítik. An. nál inkább remélhetik, hiszen 1965-ben építkeztek, szakmunkásokat neveltek és más nehézségekkel küzdtek, mégis sikeresen teljesítették termelési tervüket. Matkó István Évekre szóló felelősséggel A vflág minden tájára exportál harisnyákat és más termékeket a Budapesti Harrisnyagyár. A hazai igények kielégítésére és még 52 ország számára naponta 140 ezer pár zoknit és harisnyafélét készít négy üzeme — három fővárosi és egy gyulai — 3500 dolgozója. A korábbi években gyártott sima, főleg pamut-, flór- és patentharisnyúk alapanyaga az évek során szintetikussá ós nagyrészt színmintássá változott. Ma már a gyermekzokniktól a finom női harisnyákig 250 féle cikket gyártanak a világhírű üzem gépein. Szuperiávolságű áramvezelékek A Szovjetunióban az 1966 —1970-es években 6000 kilométer hosszú, szu per távolságú egyenáramú vczeekeket fognak építeni. Az első ilyen vonalakat, ameiyek a „LEP—500" nevet kaptá1', Szibériában, az Uraiban, Moszkva, Kujbdsev és Volgográd városok között épültek. Ma már 750 kiloroitos • „LEP—750" vonalakat terveznek. Ilyen kísérleti vezeték épül Moszkva és a Volga felső folyásánál levő Konakovo ipari központ között. E

zekben a hetekben nagy körültekintést és felelősséget igénylő munkát végeznek a mezőgazdasági nagyüzemekben. December közepén jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok állóeszközeinek újraértékeléséről. Azóta már az üzemek és az értékelést végző, illetve arra felügyelő járási és megyei szakbizottságok kézhez kapták a részletes útmutatókat, árjegyzékeket. A december 31-i állapotnak megfelelően pontosan leltárba vették mindenütt a vagyontárgyakat és január elsejével megkezdődött a gépek, épületek, felszerelések újraértékelése. Nem váratlan, máról-holI napra történt elhatározásról van szó. Az MSZMP Központi Bizottsága 1964. februári határozatában ezt így fogalmazta meg: „Olyan intézkedések megtételére van szükség, amelyek hatására növekszenek a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei s ezáltal a jelenleginél nagyobb mértékben lehetővé válik, hogy saját erőből pótolják elhasználódott termelőeszközeiket, visszafizessék a felvett hiteleket és a termelés fejlesztésével összhangban növelhessék tagjaik jövedelmét." Az újraértékelés nem befejezése, hanem kezdete egy folyamatnak; kezdete annak, hogy a termelőszövetkezetek és állami mezőgazdasági nagyüzemek a valós értéknek megfelelően számoljanak gépeikkel, épületeikkel és azok elhasználódásával. Minden termelési folyamatban az új értékek előállításához haszált eszközök bizonyos idő alatt elkopnak. A közgazdaságtudomány ezt így fogalmazza: a termelőeszközök értéke bizonyos idö alatt a megtermelt áruk érÚJ MUNKASZALAG a fémfddgfyozá&ah. A Szegedi Fémfeldolgozó- és Finommechanikai Vállalatot sokan csak a lakosságnak nyújtott javító-szolgáltató tevékenységéből ismerik. Pedig ez a helyiipari vállalat 35 millió forintért árutermelést végez. Többek között autóalkatrészeket készít az Ikarusz autóbuszokhoz, tejipari szerelvényeket a tejipari tröszthöz lartozó üzemek felújításához. Emellett háztartási esaközöket — mérleg, sportpresszó, krumplitörő —, autófelszerelési cikkeket és még jónéhány fajta árucikket gyárt. Méghozzá úgy, hogy két év alatt a termelési érték megduplázódott! 1966-han tovább növelik a termelés gazdaságosságát, csökkentik az önköltséget. Ennek érdekében 1965 végén új munkaszalagot állítottak üzembe, amelyet az új év első napjaiban teljes kapacitással üzembehelyeztek. Az eddig szétszórt helyen történő autó hátsólámpa gyártást összevonták, korszerű technológiai feltételek közé helyezték. De az új évre a vállalat további beruházást is eszközölt a termelés biztonsága érdekében. Központi telephelyén a zavartalan energiaellátás érdekében elosztókapcsolóberendezést létesítettek. Segítségével a jövőben elkerülhetők lesznek az áramellátási üzemzavarok. Képünkön: Munka közben az újonnan szervezett munkaszalag, amely hátsó lámpákat készít. A szalagban asszonyok dolgoznak kényelmes munkakörülmények között. Műszaki konferenciák Napjainkban országszerte összegyűlnek az üzemek műszaki vezetői, mérnökök, technikusok, művezetők, hogy megbeszéljék az idei feladatokat, előkészítsék a termelési tanácskozásokat. A műszaki konferenciákra nagy feladatok hárulnak. 1966 a második ötéves terv első esztendeje, és az indulás, a jó kezdés jelentősen befolyásolja kitűzött céljaink megvalósítását. A tervek teljesítése ebbon az esztendőben is jelentős feladatokat ró minden műszakira, minden üzem minden dolgozójára. Továbbra is cél a takarékosság, a létszám rendezés, a készletek csökkentése, a műszaki fejlesztés, a termelékenység és az export növelése, s az egész iparban a minőség javítása. Ezeknek, az egyre több erőfeszítést kívánó feladatoknak az elvégzésérc idejében, gondos körültekintéssel kell felkészülni. A műszaki konferenciák résztvevőinek fel kell bontaniok a terveket, meghatározniok az idei termelési, műszaki-fejlesztési, minőségjavítási, és készletrendezési feladatokat. Mert csak így érhetik el, hogy a dolgozók minden munkapadnál idejében megismerjék az üzem terveiből rájuk váró feladatokat. A vezetők mondják meg pontosan, hogy mit várnak a brigádoktól, az üzemektől, az egyes dolgozóktól. Ebben az esztendőben — a kormányhatározat is előírja — jobban oda kell figyelni, jobban kell hasznosítani a munkások javaslatait a termelés szervezésében, a műszaki fejlesztésben. A dolgozók túlnyomó többsége egyenletesen és folyamatosan akarja végezni munkáját. Senki nem híve az indokolatlan túlórázásoknak, a rohammunkának. S ezért most, még idejében, biztosítani kell a megfelelő nyersanyagot, az alkatrészeket, s ezzel megakadályozni a hónap-, a negyedév- és a év végi hajrázásokat, amelyeket — sokéves tapasztalat — csellengés, álló idő, kényszerű üzemen belüli munkanélküliség követ. Ebben az évben a már bevezetésre került új prémiumrendszer, s a február elsejével életbe lépő bérintézkedések körültekintő alkalmazása is jelentős segítséget nyújthat. Most mód nyílik arra, hogy a vállalatok megoldják az olykor előforduló bérfeszültségeket; több fizetést tudnak adni a művezetőknek, több jutalmat a valóban kiugró teljesítményt nyújtó szakmunkásoknak. S ezt már most, ezeken a konferenciákon, számításba kell venni. Mert a műszaki konferenciák jó előkészítő munkáján múlik, hogyan sikerül az idei terv teljesítése, hogyan válik valóra 1966-ra kitűzött feladataink. D. K. tékébe megy át. A mezőgazdaságban ilyen termelőeszköznek számít a traktor, minden munkagép, szerszám, épület, berendezés, felszerelés. Mi sem természetesebb tehát, hogy mindezek elhasználódását figyelembe kell venni a termelési költségeknél. Eddigi gazdaságirányítási rendszerünk a mezőgazdasági termelőeszközök kopásával nem számolt megfelelően. A termelőszövetkezetekben, például a termelési költségek meghatározásakor, nem vették figyelembe a valóságnak megfelelő amortizációt. azaz a termelőeszközök értékcsökkenését. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem lehet ésszerűen ési gazdaságosan megszervezni' az elhasználódott gépek, épületek és más állóeszközök pótlását sem. A

párt Központi Bizottságának 1964. februári határozata és a földművelésügyi miniszter mostani rendelete tehát szerves részét és mintegy kezdetét jelenti a következő években megvalósítandó gazdasági reformnak. A mezőgazdasági állóeszközök újraértékelése mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a valóságnak megfelelő, pontos képet kapjanak termelőeszközeik értékéről. Az újraértékelés módot nyújt arra is, hogy a következő években a termelés fejlesztését, a termelőeszközök pótlását és az új értékek beruházását pontosabban megtervezzék. E célokat fig.velembevéve mondja ki a földművelésügyi miniszter rendelete, hogy a termelőszövetkezetek állóeszközeinek újraértékelésekor kell meghatározni egyegy termelőeszköz új bruttoértékét, vagyis azt az árat, amelyért az eszköz 1965. június 30-án beszerezhető volt. Tartalmaznia kell az újraértékelésnek a termelőszövetkezeti bekerülési értéket is, vagyis a bruttóértékből le kell vonni az állanji támogatás összegét. Az értékcsökkenés leírási kulcsát az a százalékszám mutatja, amely kifejezi az állóeszköz értékének egy évre jutó elhasználódási hányadát. Az újraértékelő bizottságok jó szakértelemmel állapítják meg minden vagyontárgy hátralevő élettartamát és ennek, valamint az előbb felsorolt tényezőknek alapján jelenlegi netto-értékét. Végeredményben tehát minden mezőgazdasági nagyüzem az újraértékelés elvégzése után valósághű képet kap tartós termelőeszközeinek értékéről, azon elhasználódási üteméről és arról, milyen feladataik vannak állóeszközei pótlásában, illetve újak beszerzésében. A

z újraértékelést végző szakbizottságok feladata és felelőssége különösen nagy a termelőszövetkezetekben. A szövetkezeti gazdaságok minden vagyontárgya a tagok közös tulajdona. A következő években a termelőszövetkezetek önállósága olyan értelemben is nagyobb lesz, hogy termelőeszközeik pótlását, új beruházások megvalósítását saját elhatározásuk szerint, saját erejükből és az eddigieknél nagyobb felelősséggel végzik. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai maguk gazdálkodnak nemcsak a földdel, a terményekkel, az állatállománnyal, hanem a gépekkel, épületekkel, gazdasági felszerelésekkel is. És az egész gazdálkodás eredményétől függ az egyes termelőszövetkezeti családok jövedelme, megélhetése. A mostani újraértékelés tehát évekre szóló felelősséget hárít a szakbizottságokra. HORVÁTH LÁSZLÓ Csütörtök. 1966. január 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5