Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Elhunyt id. Simon Béla elvtárs Tegnap, szerdán 67 éves korában elhunyt id. Simon Béla elvtárs, a párt és a munkásmozgalom régi sze­gedi hai-cosa. Simon Béla elvtárs 1923 ügyek, a társadalmi hala­dás szenvedélyes harcosa­ként ismerték és becsül­ték, aki a szocializmus ügyéért a nehéz Időkben is mindig áldozatkészen ki­állt. 1957-től az MSZMP Szeged városi bizottsága óta tagja volt a pártnak revíziós bizottságának tag­és a famunkások szakszer- ja, a városi tanács munká­vezetének. 1928-ban, a ken- jában mint tanácstag, a dergyári sztrájkban való népfrontéban mint elnök­részvétele miatt elbocsá- ségi tag tevékenykedett, tották. 1930-tól 1944 ápri- Nyugdíjas éveiben is sokat Hsáig a Szociáldemokrata áldozott pihenőidejéből a Párt felsővárosi szerveze- közösség céljaira. Tapasz­tének vezetőségi tagjaként talatalt, tudását szívesen tevékenykedett. A szociál- adta át a fiatalabbaknak, a demokraták balszárnyához város társadalmi életében tartozott. A felszabadulás mindvégig hasznos, példa­után az SZDP városi tit- mutató szerepet töltött be. kára lett, s aktív szerepet töltött be a két munkás­párt egyesülésében. 1948­tól az MDP tömegszervező­je volt, 1949-ben a TÜZÉP Vállalat igazgatója lett, s nyugdíjba vonulásáig, 1959­Ig ezen a poszton dolgo­Id. Simon Béla elvtár­sat az MSZMP Szeged vá­rosi bizottsága és Szeged mj. városi tanácsa saját halottjának tekinti. Teme­téséről később történik in­zott. A szegediek a köz- tézkedés. Munkás trónörökösök Egyiknek sírásra görbül, Idejében megjelent nagy — Nagyon szeret a lá­másiknak mosolyra húzódik szakállával, zsákjával és a nyom óvodába járni. Meg­a szája. A következő pilla- papírral, amelyből kinek-ki- szokta a rendet, jól érzi itt natban mintha cseréltek vol- nek „fejére olvasta" pirinyó magát, otthon is állandóan na; mert ilyenek a gyerekek, vétkeit. Zsolti, a négy és fél emlegeti az óvónéniket — változó arcúak és hangula- esztendős kislegény, egyéb- mondja a műszakból érkező túak, nem is olyan könnyű ként az óvoda elevenségi re­kordere, ez alkalommal ijed­ten hallgatott, pedig — a felnőttek nyelvére fordítva a re féltő gonddal, nagy'sze- ^ „^ nok! Ut vagyok- ragyogok! —V — vet el nmat, am nem jai _ ad-a ót mamájának az bánni velük. Csak annak, aki szereti őket. A ruhagyári kicsinyek­fiatalasszony. Sétánk a 2 óra utáni vet­kőztetés és öltöztetés jegyé­ben telik. — Jó napot kívá­retettel vigyáznak az óvóné­nik. dajkák, gyermekgondtv ^'^d^csomaao^^kerüTt egyik meztelen apróságot a „a „ALr „„ íWaiyi ajanaeKcsomagoKra Keruu „v_rm„tannrl„,,í „a Rp™ . Zsolti riadalma lelkese­gyermekgondozó nő. Beszél­getnek is, csupán pár szóra van idő, de látszik, hogy jól ismerik egymást, összeköti őket „örök témájuk": a kis­baba. esecsemőtársaságban zó nők az üzem napközijé- sQr ljcn' désbe csapott át. Amikor a Míg a mama vagy papa távozó apókának „viszont­dolgozik, a hangulatos, ked- látásra, télapó — egy év , ,, , ... , múlva " — köszönéssel tisz­ves szobákban otthonra es te)gett a 'gyerekkórus, nem játszótársakra, valóságos kis is állhatta meg, hogy utána eldorádóra találnak gyerme- ne kiáltson: azért holnap is egyik „srác" a pelus végét keik. S „ha végre itt a nyár. eljöhetsz! rágja nagy ambícióval a , . ,„„ , , ____ másik kolumbuszi hévvel es meleg az ido , akkor az •HIIIH végzi ujjacskái felfedezését, dencét Hancsolók paradt- "yen és hasonló kis tör-, a harmadik ránevet a láto­csomát is bortokba vehetik tüneteket mesél - aprósá- gto^" a vidám apróságok. gokrol Kocsis Magda vezető tollat A itipik'. _ a myr m óvónő, aki már 9 éve gondol tipegg apróságokat nevezik édesanyaként a sok — jelen- így — már egyéb sportot is leg 162 — gyári kisgyerek űznek, 'abdák, babák,^ játé­sorsával, nevelésével. A mo­Vietnami Hiúsági küldöttség Budapesten A KISZ Központi Bizott­ságának meghívására szer­dán néhány napos baráti lá­togatásra Budapestre érke­zett a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság Ifjúsági kül­döttsége. A delegációt Lun Minh Chau, a Vietnami Dol­gozó Ifjúság Szövetsége in­téző bizottságának tagja, a Hanoi városi bizottság első titkára vezeti. A vendégeket a Keleti pá­lyaudvaron Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára és Somogyi Im­re, a KISZ budapesti bizott­ságának első titkára fogadta. De a télnek is megvan­nak a maga örömei; külö­nösképpen a télapó jövetele. A Somogyi-könyvtár kincsesházából 0 44 korona egy Colas Breugnon-ért... Ma Romáin Rolland köz- sával foglalkozó művek kedvelt regénye, a Colas iránti érdeklődésből fakadó­Breugnon 4 forintért vásá­rolható meg az Olcsó Könyvtár sorozatból. Annak a nyugtának a tanúsága sze­rint melyet 1920. június 9­én állított ki Móra Ferenc a Somogyi-könyvtárban, 44 koronát kapott az eladó a an meglepően sok munkát találunk, mely kelettel és ósrak népeivel foglalkozik. Vámbéry, Budenz, Hunfalvy talán minden korabeli mű­ve mellett számos kutató észt, lett, liv, svéd, nor­vég nyelvről és irodalomról bizonyára már használt szóló tanulmánya gazdagit­könyvért. A könyvtárnak ja a gyűjteményt így is megérhette az árát, A humán érdeklődés kó­pédig akkor sem állt gar- rabeli jellegzetesség, aligha Pótolhatatlan forrás madában a pénz a Tisza- marasztalható tehát el ' az parti „kultúrpalotában". alkalmazott tudományok és a technikai munkák szinte Móra jelentéséből teljes hiánya, mégis sajnála­tos, hogy pl. a természettu­Évi jelentésében Móra el- domány igen gyéren volt panaszolja, hogy „ebben az képviselve e kezdeti idő­kb. 30 000 K értékben 2131 kötetet adott, írástörténeti műveket t£. Jelentós ma­gángyűjtemények megvásár­lására is sor került így ala­kult ki pl. Főköri Lajos könyvtárának megvételével az értékes zenei (1901), a Schmidt Sándor-féle gyűj­temény 3600 kötetéből a földtani és kristálytani ál­lomány (1909). évben már erősen megérez­te a könyvtár a könyvek évek óta fokozódó megdrá­gulását ... Úgyszólván min­den jövedelmünket könyv­vásárlásra fordítottuk. s pénzünk nagy részét kény­telenek voltunk szépirodal­mi művek vásárlására for­dítani. alkalmazkodván ol­vasóközönségünkhöz, amely annál inkább n könyvtártól követelte a szépirodalmi új­donságokat. mert hiszen a könyvtárt látogató társadal­mi osztályok ma képtelenek könyvet vásárolni." A váro­si .regélv" akkor 20 640 Ko­rona volt, ilyen árak mel­lett alig 6—700 kötetre elég. A vészkiáltásra sikerült mozgósítani a város társa­dalmát. Móra patronáló egyesületet szervezett „az anyagi bajok áradatától fe­nyegetett kultúrintézmény védelme és megmentése ér­szakban a könyvtárban. Már az alapítás évében, amikor a városi közgyűlé­sen ismertették e nagy­lelkű adományt, az egyik tanácstag, az „Árpád a test­vériséghez" szabadkőműves páholy főmestere, bejelen­tette, hogy a páholy tag­jai . 500 forintot szavaztak meg a fölállítandó könyv­tár természettudományi mű­vekkel való gyarapítására. A műszaki irodalom hiányát pedig, a város újjáépítésé­ben közreműködő Lechner Lajos mérnök technikai szakkönyveket tartalmazó 762 kötetes adománya pó­tolta. Az n olvasók érdeklődése persze a „modern" szépiro­dalom iránt a legnagyobb. Móra törekedett a könyv­tár hiányait etekintetben megszüntetni. A Somogyi­dekében." De a legbőkezűbb gyűjteményben a szépirodal­mecénás maga Móra volt: magyar nyelven csu­601 kötet könyvet, szinte az Pán 1100 kötet képviselte; utóbbi évek teljes magvar ennél még az idegen nyel­Sok nehézség árán tudta a könyvtár a nélkülözhetet­len országos és főleg he­lyi hírlap- és folyóirattárát magalapozni. Már 1885-ben Reizner Jánosnak, a könyv­tár első igazgatójának ja­vaslatára a város kedvező áron (200 forintért) megvá­sárolta a Nemzeti Múzeum hírlaptárának eladásra ke­rült gazdag tartalmú duplu­mait, s a nem sokkal utá­na hozott rendelet lehetővé tette, hogy a Somogyi­könyvtár kötelespéldányként kapja Bács-Bodrog, Csanád, Csongrád ós Torontál vár­megyék sajtótermékeit, a városi ügyészség is rendsze­resen átadta begyűjtött hír­lapjait. Ma szinte pótolha­tat forrásanyagot jelent mindez a helyismereti ku­tatás számára. A Szegedi Naplónak vannak kötetei, amelyek egyedül csak itt találhatók! A millennium alkalmával vette meg a könyvtár a nagybecsű ritkaságot, a Prá­gai Kódexet (1492). Egy német antikváriumból 300 forintért vásárolta, hogy a ktállításra a könyvtár több más értékével együtt föl­küldhessék. 1919-ben ado­nyelvű szépirodalmát aján- v'ű állomány is nagyobb volt mányozta Bárdos Béla vá­dékozta oda a vezetése alatt álló intézménynek! Negyven év alatt a láto­gatók száma évenként alig volt több mint 6600 olvasó; ma havonta több mint tíz­ezer! Ehhez persze hozzá­járult az is, hogy csak helybenolvasást engedélye­zett a könyvtár szabályza­ta: kölcsönözni azért sem lehetett, mert minden mű csak egy példányban volt meg. Az alapítványi anyag, melyet a nagy árvíz után adományozott a városnak Somogyi Károly esztergomi kanonok, több mint 43 ezer kötetből állt s szakértői becslés szerint negyedmillió forintot ért abban az idő­ben. Az adomány Az alapítványi anyagnak mindössze egynegyede tarto­zik a hittudomány körébe, és ezen belül is sok a ritka és pagyértékű mű. Egyhar­mada, több mint 12 ezer kötet, filozófiai, pedagógiai, történeti és földrajzi mun­ka. Bizonyára a magyarság ro­a maga 2800 kötetével, rosl tb. főjegyző többek kö­Igaz, hogy e korban ennyi zött Diogenes Laertiusmák kötet szinte a magyar nyel- velencei kiadású ősnyom­vű „román"-ok és lírai mű- látványát (1497), és a csö­vek teljes listáját jelenthet- dálatosan szép és értékes te. Bessenyeitől Petőfiig ott Dante-kiadást (1504). A mo­jeleskedett a polcokon a ko- dern könyvkultúra két ne­mbeli hazai irodalom, ern- mekét, Andersennek ma­lékkönyvek, almanachok kö- gyiar vonatkozásokban is jó­téteivé] együtt. És a külföl- lentős díszkiadású művét eltek? Voltaire. Rousseau, (Reiseblatter aus österreich) Moliére, Victor Hugó, Bal- és a számozott példányos zac. Mavzoni. Walter Scott, Grimm mesealbumot ugyan­Dickens fordításai, sőt rész- ekkor vásárolta meg né­ben eredeti kiadásai... hány szegedi köriyvbarát a Az ismeretterjesztő művek könyvtárnak 2000 Koroná­gyarapodásának legfőbb for- ert; , , „ , - A 'Somogyi-könyvtár rása szintén a kultúra pár­tolóinak „adománya" volt. Az ország minden részéből küldték szép számmal a könyveket magányosok és testületek, városok (Pozsony, Brassó. Pécs, Sümeg, Ka­locsa. Debrecen), sőt Ber­linből és Southamptonból is érkezett könwadomány! A magyar tudományos élet minden nagyobb intézmé­mai állományának anyagát te­hát a közösség támogatása mellett a kultúrát tisztelő, áldozatos emberek önzetlen­sége és céltudatossága hoz­ta létre. így vált valóra az első szakértői bizottság lel­kes dicsérete: - „E gyűjte­mény egy igazi kincset, megbecsülhetetlen értéket képez, mely emelni fogja a solygós, fehér „Magdi néni" — már csak így szokta meg, ezt a meg­szólítást hallja a legtöbbet, ezt is szereti legjobban — különös örömmel mondja, kok közt találjuk őket, s a csúszda körforgásában, amint köpenyes éppen kíméletlenül koptat­ják a gyártól kapott egyfor­ma ruhácskákat. A „nagyok", vagyis az óvodások, épp alszanak. Sző­ke és barna fejecskék, kipi­rult arcok tűnnek elő a ta­Titokzatos Golf-áram lat Tizenöt tudóscsoport vest részt az Atlanti-óceán „ti­tokzatos" Golf-áramának ta­nulmányozásában. Ez a leg­nagyobb felmérés, amit az Atlanti-óceánban végighú­zódó „nagy folyóról" eddig elvégeztek. A Golf-áram jel­legzetessége, hogy útirányát állandóan változtatja, óriási kitérőket, kanyargókat vé­gez. A tudósok most megpró­bálják felméri a Golf-áram különböző kanyargóit és hogy a gyár dolgozói közül karóból, erős, egészséges szu­még eddig senkit sem kel- szogás hallik. Egyik-másikmegállapítani, hogy milyen lett elutasítani, akt gyerme- mozdul, szemet nyit. aztán | irányban szokta változtatni ke felvételét kérte. Vagy alvósra gömbölyödik ismét., útját. A felmérések első há­A cipőcskék az ágy végéhez volt, vagy szorult hely vala- rakva várják az ébredés ide­hogy. Dicséri az egyébként jét, mialatt a tágas, szép te­is lépten-nyomon szembetű- remben József Attila altató­nő ellátottságot, s azt a tá- ^god^oS^Hí. mogatást, torodést. amelyet gépek€ni a szalag menett a állandóan érezhetnek az szülők — jó helyen, szerető üzem vezetői — köztük a kezekben tudhatják gyerme­szociális ügyekkel foglalkozó keiket. dr. Nemessányi Zoltánné — részéről. Közben, hiába, a szabály az szabály, én is kapok egy fehér köpenyt, amely auto­matikusan biztosítja, hogy a szőke, lófarok frizurás, és na­gyon aranyos Editkénél „ne legyen sikerem". Nem is tu­dom megszólaltatni a sajtó számára, pedig töltőtollam ugrásra készen lesné a majd négyéves csöppség szavait. Hiába, már az Ilyen kicsik­ben is van előítélet, a fehér köpeny doktor bácsit, a dok­tor bácsi injekcióstűt, oltást meg egyéb kellemetlensége­ket asszociál. így csak ma­májával, a 7-es teremben dolgozó Kovács Jánosnéval válthatok néhány szót: S. M. rom hónapjában megállapí­tották, hogy a Golf-áram út­ja kétszázötven mérföldes eltéréseket mutat, volt ami­kor egyetlen nap alatt 15— 20 mérfölddel tért el irányá­tól. Bizonyos jelek arra mutat­nak, hogy a Golf-áram a ten­ger fenekén egészen kes­keny és felfelé szélesedik. Tanácskorás a magyar—jugoszláv tudományos együttműködésről Befejezte jugoszláviai tartózkodását Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke é Müller László, a Tudományos és Felsőoktatási Tanács főosztály­vezetője. A delegáció ötnapos jugoszláviai látogatása alatt a tudományos kutatómunkákat összehangoló szö­vetségi tanáccsal folytatott megbeszéléseket a két ország közötti tudományos kutatási együttműködés tov'-bbfej­'"sztéséről. A küldöttséget kedden Belgrádban fogadta Avdo Humo, a tudományos kutatómunkákat összehangoló szövetségi tanács elnöke is. Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete kedd este fogadást adott Kiss Árpád és Müller László tiszteletére. A. szívélyes és baráti légkörben lezajlott fogadáson a többi között jelen volt Hakíja Pozderac jugoszláv szövet­ségi iparügyi miniszter is. Elébe mennek a nyárnak A javaslatokat elfogadták koni kapcsolatainak kutatá- gedi Gyorsíró Egyesület volt: nve (Akadémia. Történeti és "űros erkölcsi becsét, s ki­Földrajzi Társulat. Kisfalu- hatással és knva+kezmenyek­dv Téri-asátr stb.) rendszere- kp1 híravd a varos '""rrrra­sen eljutatta kiadványai', "elódési haladása, s fiainak A leaielantősabb helyi ado- ™'ódi tvdomawos'°s maga­mányozó 1919-hen a Sze- ""bb kiképzésére" Bezerédy István A tél elején az emberek nemigen gondolnak a strandra, a nyár örömeire, hiszen ránézni is rossz most a Tiszára. Hideg szél süvít rajta végig, s lassan a part­fürdő homokjáig szalad a megáradt víz. A város, a nyár, az idegenforgalom szerelmesei, akik jó patrió­taként eddig is ápolták a strand- és víziéletet — kü­lönösen amióta a partfür­dőn melegvizű medencék is vannak — már most gon­dolnak és terveznek a nyár­ra Bizottság alakult... A Szegedi Fürdők- és Hő­forrás Vállalat mellett szin­te észrevétlen alakult egy társadalmi bizottság, dr. Szeghy Endre városi tanács­tag vezetésével. Tagjai: dr. Harsányi Géza, dr. Lessi Viktor, dr. Madácsy László­né és Matusik István. Szerepük ott és akkor kez­dődött, amikor a partfürdő­vel kapcsolatban, annak fej­lődésére különféle javasla­tokat tettek a fürdő válla­lanak. Javaslataiknak is tu­lajdonítható. hogy a tavalyi idényzárás után válik majd a nyárra a part­fürdő. Vásárolt a vállalat 50 da­rab vlrágkosarat, feltöltet­ték a partfürdőn a mélyedé­seket. Száz darab új széket szereztek be. egy emeletes épületet. Elké­szítettek öt rózsalugas-vázat, s beszereztek négy strand­hintát. Mindezekre 426 ezer forintot költöttek. végett Ez a javaslat is he­lyes. Milyen vízben fürdünk? Újabb ötletek A társadalmi bizottság újabb ülését most tartotta meg és további kivitelezhető javaslatokkal segítette a fürdő vállalat munkáját A többi közt a társadalmi bi­zottság tagjai javasolták, hogy a csúzda környékét mintegy 50 négyzetméteren bebonoztassák ki, hogy on­P Tavaly a zuhanyozókban Felújítottak gyakran nom v<At elégséges víznyomás. Javaslatra a 2-es és l-es kutak vizét össze­köttette a vállalat ugyan­akkor a tolózárakat bizton­ságosabbá tették, hogy azok­hoz avatatlan kezek ne nyúlhassanak, s a vizet ne pocsékolhassák. Hogy a me­dencék vizét egyesek ne szennyezhessék be felelőtle­nül, a társadalmi bizottság javasolta, hogy a fürdő vál­lalat az új szezonban több vízőrt alkalmazzon. A part­fürdő medencéi termálvizé­nek összetételét elmeztette a fürdő vállalat, ugyancsak a társadalmi bizottság javas­latára. A nyáron minden medencénél megtudhatja majd a felírásokból a fürdő­ző, hogy milyen összetételű nan a homokot ne hordhas- ^.T^íJSÍS^t gyó_ gyításat elősegítő vízben fur­sák be a medencébe. A meg­levő ruhafogasok száma ke­vésnek bizonyult már tavaly ls a medencék környékén. Újabb tíz darab ruhafogast készittet majd a fürdő. A december . zuhanyozók alatti beton fel­munkakat végéig különféle lrdflláaát eev sze70nban végeztessen el a türdö vál- 11 utasat egy szezonoan la lat, amelyekkel korszerüb- többször is meg kell ismé­be, kényelmesebbé, szebbé telni a balesetek elkerülése dik. Ezeknek az intézkedések­nek hírül adása szezonnyitó jellegűnek hangzik, noha még igen-igen távol van a nyár. De a társadalmi mun­kások azonban máris azon fáradoznak, hogy a partfür­dőn üdülők, szórakozók ké­nyelmét és nyugalmát még kulturáltabbá tegyék. L. F. Csütörtök. 1966. január 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom