Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-07 / 5. szám

Nagyarányú beruházási program az élelmiszeriparban A szegedi tejüzem az újdonságok között VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Élelmezésügyi Minisztérium műszaki főosztályán elmondották az MTI munkatársának, hogy a minisztérium iparági központi alapból 1,3 milliárd, saját forrásból 300—400 millió, összesen tehát 1,6—1,7 milliárd forintot fordítanak az idén beruházásokra. A fejlesztési terv döntően új beruházásokat tartalmaz, s megalapozza a következő ötéves terv nagy élelmiszeripari építkezéseit. Az elmaradtak közül elkészül a 700 vagonos bajai hűtőház. Várható a 720 vagdos békéscsabai tésztagyár építésének, a kapuvári húsüzem új export-szalonna részlegének befejezése. Négy konzervgyár rekonstrukcióját kezdik el ebben az évben. A folyamatos termelés közben 3—4 évig tartó munkálatok során a nagykőrösi konzervgyár teljesítőképessége 5000 vagonnal, a paksié 1800 vagonnal, a szigetvárié 2900 vagonnal, a nagyatádié pedig 3100 vagonnal bővül. Az idén kezdik építeni s 1968-ba h részlegesen már üzembeáll a debreceni konzervgyár és hűtőház, amely 6000 vagon zöldség és gyümölcs tartósítására, 1000 vagon mirelit áru termelésére, valamint 1000 vagon élelmiszer tárolására lesz képes. Győrött, a régi mellett, annál nagyobb 1000 vagonos hűtőház építéséhez látnak hozzá. Ugyancsak az idén kezdődő nagyobb beruházások közé tartozik az 1968-ban üzembeálló, 150 000 liter tejet adó és feldolgozó miskolci tejgyár, valamint a 100 000 literes szegedi és az ugyanilyen nagyteljesítményű székesfehérvári tejüzem. Fontos munka az élelmiszeripar budapesti és szombathelyi gépgyártó üzemének bővítése. A munkalatokat 1967-ig be kell fejezni, hogy az élelmiszeripar mielőbb megkezdhesse a Szovjetunióval kötött megállapodás alapján komplett sajtgyári berendezések szállítását. Fizetési mérlegjavító, kiemelt beruházásként kezelik a kecskeméti konzervgyár új paradicsompüré vonalának munkába állítását. Ebben a konstrukcióban Mosonmagyróvárott egy régi raktárból alakítanak ki modern paradicsomsűrítő üzemet. (MTI) i M A G \ A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 56. évfolyam, 5. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1966. január 7. Ülést tartott a Minisztertanács Több és többféle növényvédő szer A második ötéves terv időszakában nagy arányokban növekedett a mezőgazdaság ipari, közöttük kémiai anyag felhasználása, s az e téren elért fejlődés jól mérhető hozamnövekedésekben realizálódott a népgazdaság számára. A műtrágyaforgalom megkétszereződése — 1960. évi 810 000 tonna helyett 1965-ben már csaknem 1,7 millió tonna került forgalomba és felhasználásra — közvetlen összefüggésben van azzal, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi években a felszabadulás előttinél lényegesen kisebb területről is biztosította az ország kenyérgabona-szükségletét. Az 1966. évi műtrágyas,adag" ismét meghaladja az előző évit. A szállítások már meg is kezdődtele, s már ez ideig 300 000 tonna nitrogénműtrágyát kaptak az üzemek, a következő hetekben pedig még további, mintegy 100 000 tonnát vesznek át. Ezt az őszi kalászosok tél végi, tavaszi fejtrágyázására használják majd fel. Növényvédő szerekből mind a mennyiség, mind pedig a választék tekintetében tovább javul az ellátás, s elsősorban a legkeresettebbekből, illetve a legkorszerűbbekből lesz több. Az Agrotröszt különös gondot fordít a háztájiházikerti gyümölcstermelők igényeinek kielégítésére: kis tételben is megfelelő menynyiségű növényvédő szert hoznak majd forgalomba. (MTI) Napirenden: AZ 1966. ÉVI TERV ISMERTETÉSE AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK SEGÉLYEZÉSE A KNEB JELENTÉSE A NÉPMÜVELÉS ANYAGI ESZKÖZEINEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A VIZEK VÉDELME A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter-tanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság soron következő, VI. ülésszakának előkészítéséről. A SZOT főtitkárának előterjesztése alapján a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége együttes határozatot hozott az 1966. évi terv ismertetéséről. A Magyar Vöröskereszt főtitkára beszámolt az árvízkárosultak megsegítésére indult társadalmi gyűjtés eredményeiről és a segélyek szétosztásáról. A Minisztertanács a beszámolót megvitatta és tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett annak a vizsgálatnak a tapasztalatairól, amely a népművelési célokat szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásával foglalkozott. A kormány a jelentést megtárgyalta, elfogadta és kötelezte a művelődésügyi minisztert, hogy a vizsgálat megállapításainak figyelembevételével a pénzügyi eszközök célszerűbb felhasználására ebben az évben terjesszen elő javaslatokat a Minisztertanácsnak. A Baranya megyei tanács vb elnöke a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről, megszilárdításáról, eredményeiről és még megoldást igénylő problémáiról számolt be. A kormány a tájékoztatót megvitatta és tudomásul vette. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a vizek minőségének védelmében tett intézkedésekről adott jelentést. A kormány a jelentést tudomásul vette, s határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozata Huszonnyolcezer család kapott árvízsegélyt A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége az 1966. évi tervfeladatok sikeres megvalósítása céljából az alábbi együttes határozatot hozta: A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői biztosítsák, hogy a vállalatoknál a műszaki konferenciákat január végéig, a termelési tanácskozásokat pedig február végéig tartsák meg. Fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot a termelés lehető legjobb feltételeinek biztosítására. A vállalati tervekből az egyes egységekre háruló feladatokat, a munkaverseny célkiMegkezdték a munkát a lakóbizottságok A szegedi mj. városi tanács — amint ezt lapunkban annak idején jelentettük — tavaly rendeletet alkotott a laKóbizottságok szervezetéről és működéséről. Ennek megfelelően szeptembertől decemberig zajlottak le a lakóbizottságok választásai Szeged három kerületéten. Az állampolgárok összesen 255 lakóbizottságot választottak. A laksúrúségnck megfelelően az I. kerületben 112, a II. kerületben 64, a III. kerületben pedig 79 a lakóbizottságok száma. A lakóbizottságoknak összesen 1095 tagjuk van. A lakóbizottságok társadalmi szervezetek, s bizonyos hatósági feladatokat is ellátnak. Ez a társadalmi önigazgatás kis csíráját hordja magában. A társadalmi szervezeteket a tanács már bélyegzővel is ellátta. A lakóbizottságok az idén megkezdték tevékenységüket. A tanácsi rendeletnek megfelelően 17 fajta igazolást adhatnak ki. Ezeket az igazolásokat nemcsak Szegeden, hanem az ország egész Hatásköri feladat Kötelező az igazolások elfogadása területén hatósági igazolásként kell elfogadniok a különféle szerveknek. A lakóbizottságok működése ugyanis jogszabályon alapul. Éppen ezért sajnálatos, hogy a rendelőintézetben nem fogadták el a lakóbizottság igazolását, s helyette tanácsi igazolást kértek. Nyilvánvaló pedig, hogy a rendeletben meghatározott egyszerűbb igazolások kiadása egyenértékű a korábban a tanácsok által kiadott igazolással. Többek között a lakóbizottság igazolást ad a családipótlék igényléséhez; kórházi ápolás igénybevételéhez; társadalmi biztosítási szolgáltatások jogosultságához; rokkantsági, öregségi nyugdíjügyek intézéséhez; kedvezményes vasúti jegyek kiváltásához, különélési díj, valamint a gyermekintézmények térítési díjának megállapításához; a felsőfokú tanintézetek hallgatói részére adható állami támogatás kéréséhez. A lakóbizottságok joga őrködni a szocialista együttélés, a házirend szabályainak megtartásán. Joguk és kötelességük, hogy az IKV által végzett tatarozási, felújítási munkákat vizsgálják, illetve javaslatot tegyenek. A tatarozással, felújítással kapcsolatos elképzeléseket a lakóbizottság tudomására kell hozni. A lakóbizottság óvja, védi a házakat, eljárhat a rongálókkal szemben. Mód van arra is, hogy az ingatlankezelő vállalat a lakóbizottság útján szocialista szerződést kössön az állami házak lakóival az épületek megóvására stb. A tanács és a népfront gondot fordít arra, hogy a lakóbizottságok tökéletesen ismerjék hatáskörüket, feladataikat. Ezt segíti elő a lakóbizottsági tagok számára már rendezett előadás, amit több is követ. tűzéseit a gazdasági vezetőkkel és az üzemi dolgozókkal mindenütt konkrétan ismertessék és vitassák meg. Igényeljék és hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A vállalatoknál a bérügyi intézkedésekre rendelkezésre álló összegeket — béremelés, bérfejlesztés, tartós létszámcsökkentésből adódó megtakarítás, bértartalék —, valamint a prémiumot koncentráltan, a kitűzött céloknak megfelelően használják fel. Biztosítsák, hogy megfelelő tartalékok álljanak rendelkezésre az anyagi ösztönzőknek a vállalati és népgazdasági érdekkel összehangolt alkalmazásához, a dolgozók jövedelmének további emeléséhez. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége felhívja az állami és gazdasági vezetőket, hogy az egységes cselekvés, az eredményes munka érdekében szorosan működjenek együtt a szakszervezeti szervekkel, vezetőkkel. Az irányító szervek — minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a trösztök — vezetői és vezető beOsztású dolgozói e rendelkezések végrehajtását személyesen is segítsék az üzemeknél, a vállalatoknál és az intézményeknél. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata alapján múlt év júniusában társadalmi bizottság alakult az árvízkárosultak megsegítésére. A bizottság munkájában részt vettek a társadalmi és tömegszervezetek, az állami szervek képviselői. A bizottság felhívása széles körű visszhangra találta lakosság körében. A társadalmi együttérzés és segítőkészség magas mértékét jelzi, hogy az e célra nyitott csekkszámlára 182 millió 8 ezer 911 forint adomány érkezett. Szép számmal érkeztek a bizottsághoz munkafelajánlások is. Sokan akarták az árvízkárosultak gyermekeit vendégül látni. Ezt köszönettel fogadta a bizottság, de nem vette igénybe, mert mintegy 120 eaer gyermek intézményes nyaraltatására volt lehetősége: SZOT-üdülőkben tudta elhelyezni minden olyan árvízkárosult gyermekét, aki erre igényt tartott. A bizottság megállapította a segélyek szétosztásának módozatait, irányította és ellenőrizte a segélyezés lebonyolítását. A bizottság úgy határozott, hogy minden érés belvízkárosult (veszteségétől és szociális helyzetétől függően) ingókáraira 5, illetve 10 ezer forintig, ingatlankárára pedig 50 ezer forintig, egyes indokolt esetekben felmerült tényleges költségeinek 80 százalékáig kaphat segélyt. November végéig összesen 22 406 család kapott ingóságaira, 5793 család pedig ingatlanjára segélyt. összesen 157 millió 34 ezer és 735 forint kei-ült kiutalásra vissza nem térítendő segélyként. Az ingatlanokban esett károkat pótló segélyek kifizetése még folyik. A kár megállapítása a ténylegesen felmerült és igazolt kiadások alapján történik. Néhány községben a helyreállítás még nem fejeződött be, az ott kiosztásra kerülő segélyekre kereken 5 millió forintot irányoztak elő. A fennmaradó 20 millió forint tartalékként áll rendelkezésre azzal a céllal, hogy esetleges jövőbeni árvíz esetén a rászorulókat a leggyorsabban segélyben, támogatásban részesíthessék. A Minisztertanács köszönetet mondott a lakosságnak a legszélesebb körben megnyilvánult áldozatkész segítségnyújtásért, egyben elismerését fejezte ki a bi(Folytatás a 3. oldalon.) Visonfai iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiii ..földmozgás " ItlIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItllíllllllllllllll) Visontán valósággal mozog a föld a külszíni fejtés előkészítése miatt. A gépóriások elkészítették a hatalmas nyitóárkokat, ahonnan a szén vagyon feltárása megkezdődik. Ezzel a szénnel dolgozik inajd a visontai hőerőmű is, amely 1970-től 600 megawattos teljesítménnyel fog termelni. Képünkön: a felszíni bánya nyitóárkai.