Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

Évi 300 millió hanglemez A Melodija szovjet hanglemezgyártó cég a világ 65 országába ex­oortálja termékeit A cégnek Moszkvában, Leningrádban, Taskent­ben és Rigában első osz­tályú vállalatai vannak, amelyek évente 140 millió hanglemezt bo­csátanak ki különféle nyelven. A Melodija rendelkezésére állnak a nagy államférfiak, tu­dósok, költök, éneke­sek hangjának egyedül­álló felvételei, a híres zongora- és hegedűmű­vészek előadásainak fel­vételei. A Melodija új ötéves terve szerint az évente kibocsátandó hanglemezek számát 300 millióra növelik. A legnagyobb számban mikro- és hajlékony le­mezeket evártanak. Érdekes filmújdonságok az új év első negyedében Új ulak Mongóliában Mongóliában az elmúlt öt évben 296 kilométer hosszú műutat és 251 . kilométer bekötő utat, valamint 32, összesen 3461 méter hosszú hidat építettek. A lakosság társadalmi munkával 96 ki­lométer hosszú műutat épí­tett. A változatos program hat magyar játék-, Illetve egy egész estét betöltő színes természetfilm bemutatását ígéri. Ma kerül a mozik vásznára Jancsó Mik­lós érdeklődéssel várt Sze­génylegények című széles­vásznú alkotása, amelyben Görbe János, Latinovits Zol­tán, Molnár Tibor és Agár­dy Gábor játszik főszerepet. Fekete Gyula Az orvos ha­lála című regényét Mam­cserov Frigyes ültette át a film nyelvére; két főszere­pét Páger Antal és Bulla Elma alakítja. Keleti Már­ton rendezésében Gyárfás Miklós regényéből készült a Butaságom, története. A sza­tirikus hangvételű, szórakoz­tató vígjáték főszerepében sokszínű alakítást nyújt Ruttkai Éva. Partnerei Bás­ti Lajos, Kiss Manyi, Men­sáros László és Irina Pet­rescu román filmszínésznő. Februárban új magyar kémfilmet tűznek műsorra a mozik: az Izgalmas jelene­tekben bővelkedő Fény a redőny mögött rendezője Nádasy László. Főszereplői: Latinovits Zoltán, Pécsi Il­dikó, Nagy Attila, Várkonyi Zoltán. Elsőfilmes rendező, Nóvák Márk alkotása a Szentjános fejevétele, egy fiatal tanítónő harca a meg­alkuvás, a maradiság ellen; a film főbb szerepeit Béres Ilona, Sztankay István, Day­ka Margit és Szirtes Ádám alakítja. A harmincas évek­ben játszódik Bán Róbert első játékfilmjének cselek­ménye, a Játék a múzeum­ban című film. A dráma paptanár alakját Gábor Mik­lós formálja meg. Partne­rei: Dallos Mária és Do­mányházi Gábor. Schuller Imre Az erdők királya cí­mű színes természetfilmie költői képsorokban mutatja be erdeink nemes vadját, a szarvast, életét, szokásait az év négy szakában. Az erdők királyával egy műsorban ve­títik a Mennyei szerelem cí­mű mulatságos, szatirikus csehszlovák rövid játékfil­met. Január egyik jelentős ese­ménye Stanley Kramer Íté­let Nürnbergben című két­részes filmjének bemutató­ja. A megbilincseltek, az Aki szelet vet neves alkotó­jának világhírű játékfilmje a náci bírák 1948-as perét eleveníti fel kiváló művé­szek — Spencer Tracy, Burt Lancaster, Maximilian Schell, Marlene Dietrich, Montgomery Clift, Charles Widmark, Judy Garland — Társulati üdvözlettel: A Sárga gondjai és bajai — Hol szakad a part? — Láthatatlan bo­zótok 35 ezerért — Győz az erősebb hang Egy beszámolót olvastam a Tömörkény István Üdülő Tásulat munkájáról és hosz­szasan beszélgettem Joó Jó­zsef társulati elnökkel, amelynek eredményeképpen tovább gyarapítottam példa­táramat a mi színes és ta­nulságos életünkről. Értesü­léseimet ezúttal — ahogyan az a beszámoló alján ls ír­va van — társulat üdvözlet­tel közreadom. Felelősség egyenlő arányban Érdekes fogalmazás: fele­lősség egyenlő arányban. Per­sze adódik ilyesmi is az élet­ben, de ne vágjunk az ese­mények elébe. A Sárgáról csupán annyit, hogy a Ti­sza partján fekszik, s a Kö­rösy halászcsárdától a tápéi hajójavítóig tart. Üdülőtelep és érdekes színfoltja Szeged városának. A közeli kirándu­lóhelyekre amúgy is vágyó­dó városi lakóknak szinte egyetlen lehetősége. Létjogo­sultságához kétség nem fér­het, sőt további fejlesztésé­ről, bővítéséről kellene gon­doskodni az arra illetékes szerveknek. Az üdülőtelep hivatalosan 1958-ban alakult meg, előt­te olyan „partizán módon" létezett és terebélyesedett, fabódékkal, tapasztott vityil­lókkal és rendezetlenül. A jelentés is utal erre a tény­re: „A tanács határozatot ho­zott arról is, hogy a már en­gedély nélkül felépített és az üdülőtelep képébe nem illő bódékat le kell bontani, vagy az adott utasítás szerint át kell építeni. A társulat ezt az intézkedést nem tudta végrehajtani, de a végrehaj­tás ellenőrzését a tanácsi szervek sem végezték megfe­lelő módon, így a felelősség egyenlő arányban oszlik meg." Mit lehet ezek után monda­ni? Érvényt kell szerezni a rendeletnek ellenőrzés nél­kül is, hiszen éppen a je­lentés hivatkozik ilyen dol­gokra: szegény a város ki­rándulóhelyekben, sokan lá­togatják a Sárgát, még kül­földiek is, és így tovább. A kép viszont marad a régi, amely nem méltó egy ilyen üdüfo — nyaraló telephez. Mire lenne szükség? Először is egységesebb és sokkal szebb képre, elrende­zésre. Ezt határozottabban és radikálisabban meg kell követelni a bérlőktől. Utak­ra, legalábbis a Sárgát meg­közelítő — a villamos végál­lomástól, de már előbb a körúttól — utakra. A gyalog­utakra gondolok persze, de az országutak gondja is gond, mivel nem csupán gyalogo­sok járnak e kirándulóhely­re. A legjobb valószínű az lenne, — a jelentés is mond­ja — ha a villamos a hajója­vítóig közlekedhetne. Körül­belül másfél kilométeres pá­lyát kellene építeni a töltés tetején, s megvalósulása nem csupán az üdülőtelep megkö­zelítését könnyítené, de a tá­péi lakosság közlekedését is. Tudom, hogy ez sok pénzt igényelne, de a gondolat nem elvetendő. Végül pedig igen nagy szükség lenne az üdülőtelep bővítésére. Ezt igénylik a vá­rosi emberek, a magánosok és a közületek is. Van-e er­re a célra lehetőség? Az úgynevezett Sárgán már nem sok. De esetleg máshol, a hajójavító melletti beszögel­lésen, vagy akár a szemben levő oldalon, ahol a fürdési lehetőség még jobb is. Ez esetben persze állandó jel­legű átkelési lehetőségről kellene gondoskodni. Egy mindenesetre igaz: kár védőszárny nélkül hagyni a Tisza és a Tisza partja által nyújtott lehetőségeket. Halmozódó társulatok Meglehet, hogy csak ne­kem paradox a dolog. Ugye­bár van a Sárga és ott van az üdülőtelep. Annak van egy társulata, amelynek szükségességét nem is vita­tom. Kutat kellett fúratni, arra is létrejött egy társulat: vigye kánya, — el is vitte, mert készen a kút — ne fir­tassuk. De... A part azért part, hogy néha szakadjon. S hol szakad a part? Általában ott, ahol nem kellene. Vagyis az üdülőte­lep szélénél és évente „elra­bolt" néhány métert, sőt már veszélyeztette az üdülőhá­zacskákat is. Ezt persze meg kell akadályozni, a partot vé­deni kell. A kérdés ekkor merül fel: ki védje a partot? Logikus lenne, hogy a víz­ügyi szervek védjék, amelyek a töltéseket is védik. Igen ám. de a vízügyi igazgatóság er­re nem rendelkezik pénz­ügyi fedezettel és tervekkel. De van egy kiskapu: alakít­sanak valakik — mondjuk az ottan érdekelt emberek — egy partvédő társulatot, ak­kor kapnak az államtól pénzt, terveket készíthetnek és a vízügyi szervek bérmun­kában majd elvégzik a part­védelmet. így történt: az állam adott 1.3 milliót, a tanács 450 ez­ret, a társulat tagjai pedig 510 ezret. A társulat meg­rendelte a vízügyi igazgató­ságtól a munka elvégzését. A társulatnak egyébként a felettes szerve a vízügy. A beruházásnál viszont a tár­sulat a megrendelő, a felet­tes pedig a kivitelező. Ezt nem értem máig sem. A víz­ügynek is adhatták volna a fedezetet, és végezze el ő a munkát. De hiszen így is ők végzik. Nem folytatom, mert zúg a fejem. Számlák: alku alapján Mindegy: a társulat ren­delt, a vízügy dolgozott. De a társulatnak nincs műszaki szakembere, aki a munká­kat átvegye. Nem baj, a víz­ügy kijelöl egyet a soraiból. Vagyis: a kivitelező eldön­ti, hogy milyen munkát vé­geztek a kivitelezők. Ez vi­szont a paradox helyzet, mely nem szül jót. Nem bizony: jön a számla a társulathoz. Kiirtottunk ennyi és ennyi négyzetméter területen bozótot, á ennyi és ennyi forint, azaz összesen 35 000 forint. A társulati ülé­sen felszólal' egy ember: „Kénem, mire kérnek 35 000 ezer forintot, amikor ott alig volt cserje. Én 500 forintért kivagdostam vol­na." Aztán jön a másik szám­la, hogy 6000 forint a cölöp­kiszedésre. Aztán elvonul­nak a pariépítők, pedig fél­napi munka volna vissza, majd később visszavonulnak és elvégzik. Ez drága mulat­ság. S mi történik a számlák­kal? A társulat elnöke hara­gos' ' és nem írja alá. Jogo­san! Erre fel kihúzzák eze­ket a tételeket. Már nem is hiányzik az a 41 ezer forint. Furcsa módja ez a partvéde­lemnek. Győzött az erősebb hang. Viszont van egy vigaszta­ló ludat: ha a partvédelmi munkákat elvégezték, meg­szűnik ez a társulat, amely­re. — szerény véleményem szerint eddig sem volt szük­ség. GAZDAGII ISTVÁN közreműködésével. Olasz stúdióban, Francesco Maselli rendezésében készült Mora­via A közönyösök című mű­vének filmváltozata. Fősze­repeit Claudia Cardinale, Shelley Winters, Paulette Goddard és Rod Steiger játssza. A szovjet filmművé­szet t- mi házunk című mai témájú alkotásával jelentke­zik: egy család hétköznap­jait, két generáció problé­máit mutatja be. A negyedévi program bő­velkedik vígjátéKokban, sza­tírákban, kalandfilmekben. Egy fiatal egyetemista vi­dám kalandjait meséli el három történetben az „1" akció című színes szovjet filmburleszk, Alekszandr Gyemjanyenko főszereplésé­vel. Ugyancsak szovjet víg­játék a Nyúl kollega házas­sága, amelynek rendezője és főszereplője a népszerű fia­tal színész, Leonyid Bikov. Bemutatják az 1965. évi cannes-i fesztivál nagydíjas angol vígjátékát Hogyan kell hódítani címmel; főszerepé­ben viszontlátjuk az Egy csepp méz-ben világhírűvé vált Rita Tushinghamet. De­rűs hangvételű, mai témájú csehszlovák alkotás A külön­leges osztály: érettségi előtt álló lányok története. Több olasz vígjáték vár bemuta­tásra. A Nyári bolondságok rendezője Luigi Zampa. Há­rom frivol történetet köt össze a Szép családok, fő­szerepeit ismert művészek, Annié Girardot, Toto. Sand­ra Miío alakítják. Sikerre számíthat Az én kis felesé­gem című szatíra, öt epi­zódjában kitűnő alakítást nyújt Silvana Mangano és Alberto Sordi. Meg kell em­líteni két francia kalandfil­met: Az arany csempészt — főszereplői Jean-Paul Bel­mondo és Jean Seberg ép Bernardo Borrlvrir Pardail­lan lovag című filmjét. Februárban jelenik meg a mozik vásznán Antonioni Vörös sivatag című színes filmje. A világhírű rendező alkotásának főszerepeiben Monica Vittit és Richárd Harrist láthatjuk. A személyi kultusz éveit idézi az Újra élünk című lengyel filmdrá­ma. Érdekes témát dolgoz fel az Alain és a néger cí­mű francia filmalkotás: egy kisfiú és egy néger barát­ságáról szól. s bemutatja egy párizsi utca lakóinak életét. A negyedév műsorában zenés filmek is szerepelnek. A DEFA műtermeiben ké­szült A bolygó hollandi cí­mű szélesvásznú operafilm. Női főszereplője a Napfény és árnyék-ból ismert lengyel színésznő, Anna Prucnal. A modern dzsessz híveinek ajánljuk a Csak neked cí­mű angoi filmet. A Gersh­win-rajongók felújításban láthatják a Kék rapszódia-1. Kilencszázhetven mázsa zsákmány Halászok év végi számvetése Gazdag eredménnyel fe­jezték be az évet és most zárszámadásra készülnek a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai. Szendré­nyi Géza főkönyvelő aszta­lán számadatok és kimuta­tások serege sorakozik tük­rözve az 1965-üs esztendőt. Hatszáznyolcvanöt mázsa volt a terv, s a „termés" kilencszázhetven mázsa. Ennyi halat emelt szárazra a Tiszából, a Marosból, a telepített vizekből a szövet­kezet harminckilenc tagja. A folyók ajándéka négy­százötven mázsa, a röszkei holtág és a Búvár tó — ahol félintenzív gazdálko­dást folytattak —, együtte­sen ennél jobban tizetett. Ez is bizonyítja, hogy biz­tonságosabb a halászat, ha tervszerűen, gazdálkodva történik. Pedig a folyókra sem lehet panasz, mert egész évben elég magas volt a vízájlás, ami kedve­zően befolyásolta az állo­mány fejlődését és sok nagy harcsa került horogra a nyáron. A legtöbb szerencsével if­jú Török György szőregi halász dicsekedhet, egyma­ga 35 mázsa 80 kiló árut adott át a szövetkezetnek, túlnyomó részt minőségi ha­lat. Utána Rózsa József és Cs. Nagy István következik a sorrendben. A téli holtidényt hasznos munkával töltik a vízi em­berek. Felszereléseiket. a hálókat javítgatják, s közü­lük többen még a ladik ké­szítéséhez is értenek. Mire kezdődik az új szezon, új ladikkal és hálóval szállnak vízre. Egymilliárddal több filteres A magyar dohányipar eredményesen zárta az 1965-ös esztendőt. A terve­zettnél 12,7 százalékkal — 2,1 milliárddal — több ciga­rettát gyártott. Az 1966. évi terve mintegy 18,5 milliárd cigaretta gyártását írja elő, amennyiben azonban többre lesz szükség, az igényeket ki tudják elégíteni. Számítanak mintegy 900 millió cigaretta exportra is. Jelentősen nö­vekszik a filteres cigaretta mennyisége. A múlt évi 2,7 milliárddal szemben 1966-ban három milliárd 850 millió Fecskét, Totót és Ve­lencét gyártanak, s ezzel a filteres cigaretta aránya 22,2 százalékra növekszik. FMSÍT a gyárban Az FMKT, a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Tanácsa. A tanács 1965. március 1-én alakult meg a szegedi kendergyárban és azóta az ifjú szakemberek egyre jobban működő ver­senymozgalmát jelenti. Lé­nyegét így határozhatjuk meg: a nemrég végzett fia­tal szakemberek számára lehetőséget nyújt a gyakor­lati élet, az üzem részletes megismerése mellett, szak­mai ismereteik továbbfej­lesztésére. Nem utolsósor­ban: a gyár is fokozottabb segítséget kap ilyenformán a termelési feladatok megol­dásához, a műszaki fejlesz­tési tervek gyorsabb és jobb végrehajtásához. RÉGI CSÉVÉK AZ ŰJ GÉPEKEN A fiatal szakemberekből kilenc csoportot szerveztek. Közöttük — négy előre meghatározott szempont alapján — verseny folyik: melyik csoport ad be több és értékesebb újítási javas­latot, vállal nagyobb arányú feladatokat a vállalati mű­szaki intézkedési tervek vég­rehajtásából, támogatja eredményesebben a kiválasz­tott termelő brigádot. Végül: melyik csoport látogatja leg­szorgalmasabban a Textil­ipari Műszaki és Tudomá­nyos Eegyesület által tartott előadásokat. Jól szemléltethető, mit je­lent ez a verseny a gyár­nak és mit maguknak a fia­taloknak. A harmadik negyedév vé­gén a csoportok közül 184 ponttal Ambrus Ferenc, Szi­lasi Béla, Meggyesi Mihály csoportja került ki győzte­sen. Újításukkal a kise­lejtezett gépek régi facsé­véit tették felhasználha­tóvá. az új követelmények­hez. KEVESEBBET ALLTAK A GÉPEK Ma már az angol gépek teljes igénybevétellel üze­melnek, ahogy szaknyelven mondják, teljes kapacitással futnak. Az újítás Ambru­séknak első helyezést és szép újítási díjat jelentett, a népgazdaságnak pedig 33 ezer forint megtakarítást. A gépműhelyiek például a géppark átépítésénél vállal­ok „terven felül" komoly feladatokat. S nagymérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy a felújítás idején a ter­melést gátló gépállásokat si­került jelentősen csökkente­ni. A FIATALOK 7ixznUét ttslvíi elös-vö-i equutt Ritka családi összejöve­telre került sor a napok­ban Budapesten. Tizenkét testvér első alkalommal találkozott egymással. A tizenkét Kovács-testvér ugyanis többhelyütt nevel­kedett, s az évtizedek egymástól távol sodorták őket. A legfiatalabb, az 53 éves Kovács Imre most látta először legidősebb testvérét, a 73 éves Rózát. Egyikük, a 71 éves Erzsébet negyedszáza­da Angliában él és most a családi találkozóra Londonból utazott haza. A tizenkét testvér között egy ikerpár is van: Eszter és Róza, 73 évesek. ők voltak a szülök első gyer­mekei. A tizenkét testvér életkora 53 és 73 év között van. Együttes életkoruk 774 évet ad. A tizenkét Ko­vács testvérnek 26 gyer­meke született. A ritka családi találkozót házava­tás alkalmából rendezték. Az egyik testvér Budapes­ten épített házat, s az úi házban az első esemény s testvérek találkozója volt Hat nő: Eszter. Róza Mária, Erzsébet, Zsófia és Zsuzsanna, hat férfi: Jó­zsef, Gábor. Sándor, Ká­roly, János és Imre közüi hatan Budapesten élnek egy Londonban, a többiek Békésen, Csökmőn. Sarka­don, Békéscsabán és Tó­szegen. A nem mindenna­pos . testvértalálkozó" résztvevői azzal búcsúztak egymástól: két év múlva újból összegyűlnek. TORZSGAKPAJA A FMKT megalakulása óta majdnem egy év telt el. Résztvevői közül ez alatt az idő alatt senki sem hagyta ott az üzemet, munkahelyét. S érdemes megjegyezni: a kilenc csoport által beadott újítások összértéke megköze­líti az 50 ezer forintot. A mozgalomnak konkrét ered­ményei mellett figyelemre méltó hatása van a fiata­lokra, mégpedig az. hogy előmozdította a gyár fiatal műszaki gárdájának összeko­vácsolódását. Nem túlzás, ha azt mondjuk — törzsgárdát alakított ki. Ha tudjuk, mit jelent a termelés szempont­jából kiforrott, közvetlen irányító, vezető kollektívá­val rendelkezni egy olyan nagy gyárnak, mint. a ken­derfonó, akkor nem szük­séges különösebben fejteget­ni az FMKT sikerének jc­'enlöségét. A verseny végső kiértéke­lésére 1966. április 4-én ke­rül majd sor. De már most bátran elmondhatjuk: az FMKT nem okozott csalő­lást létrehozóinak, nem oko­zott csalódást sem a gyár­nak. de maguknak a részt­evőknek sem A kitűzőit 'b-lmakon kívül a fiatal -zakemberek mást is elérnek a mozgalomban: az alkotó ember örömét. Matkó István Csütörtök, 1966. január 6. QEL-MAGY ARORSZAQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom