Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

Közéletünk hírei PAKISZTÁN ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE BUDAPESTEN Akhtar Húsain, a Pakisz­táni Iszlám Köztársaság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érkezett. A nagykövet megérkezése al­kalmából Gergely Miklós, a Külügyminisztérium proto­kollosztályának vezetője üd­vözölte. ELUTAZOTT A KUBAI KÜLKERESKEDELMI MINISZTERHELYETTES Kedden elutazott Buda­pestről Herminio Garcia La­zo kubai külkereskedelmi miniszterhelyettes. Búcsúz­tatására a repülőtéren meg­jelent Baczoni Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, a minisztérium több ve­zető munkatársa. Ott voltak a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövetségének tag­jai. MEGÉRKEZETT URUGUAY ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Ernesto Benavides, ál Uruguay Keleti Köztársaság első magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érke­zett. Szokatlan leltár A járási Vöröskereszt év végi összesítője azt mutat­ja: tartalmas a leltár. A sokirányú egészségügyi szer­vező, nevelő munka ered­ményes volt. íme: A „Tiszta udvar, rendes ház" mozgalomban 15 ezer 850 portát értékeltek. Kö­zülük 13 253 kapott elisme­rő oklevelet. Az Ifjú egésaségőr tanfo­lyamon 131 egészségügyi előadást tartottak és 42 ha­sonló témájú filmet vetítet­tek. Az értékelés során 91 iskola falára került fel a „Tiszta osztály és iskola" táblácska. Dorozsmán, az Ifjú egész­ségőrök járási versenyén 25 iskola képviseltette magát. A vetélkedő tanulságos, de egyben szórakoztató, és lát­ványos volt. összesen 300 idős embert köszöntöttek tavaly a járás falvaiban rendezett „öregek napján". Tizenegy tsz vál­lalta a bensőséges ünnepség anyagi gondjait 81 egészségügyi felelős és 24 egészségügyi állomás szolgálta a szövetkezeti gaz­dák egészségvédelmét. 35 egészségügyi szakasz pe­dig az elsősegélynyújtás el­méleti és gyakorlati ismere­teit szerezte meg. Minőség — selejt A Pamutkikészítögyárban megnyitották a Minőség — selejt vándorkiállítást, ame­lyet a Pamutnyomóipari Vállalat többi kilenc gyá­rátta is elvisznek majd. Bemutatják a kitűnő mi­nőségű áruikat, amelyeken lemérhető a gyár jó munká­ja és a fejlődés, de bemutat­ják a selejtet, a reklamációk szerint leggyakoribb hibákat is. Ilyen páldául az egyen­lőtlen fonás. A Pamutnyomóipari Vál­lalat termékeinek több mint hetven százaléka exportra megy. Drága az import alap­anyag. a festék, a vegyszer, különösen érdekük tehát, hogy termékeik állják a leg­szigorúbb bírálatot is. Séta a cipőgyári új szalag körül A két műhelyterem vilá- gyakorlott mozdulatokkal. tanak — kitűnő múanyag­gos, tágas és tiszta. Közé- — Jobb így? A szalaggal? talpat — és vége is a sza­pütt hosszú állványzat, ame- — Sokkal gyorsabb — lag első felének. A szalag lyet vastag lánc ölel át. A mondja —, azelőtt 600 pár második fele a szomszédos „végnélküli" lánc 260 perc ment egy műszakban, most teremben van. (Közbevető­alatt kerüli meg az állvány- pedig 850. leg: akkor lenne igazán zatot, miközben maga után . , - _kmnnkás praktikus, ha egyben lehetne vonja a kis kocsikra szab- A gyorskezu szakmunkas a kettő, akkor a csomago­dalt szalagot mellett ott az utánpótlás is, lóig futhatna a cipő lesze­. ,. , , Hegedűs Bite János harmad- dés nélkül. így át kell rakni A gyar ujdonsaga éves iparl tanuló személyé- valakinek. Persze ez már Ez volna a szegedi cipő- ben. S hogy bebizonyítsa tu- CPA kövezet ^'Latokat so­újdoniia82313^' aZ ^ dását, a gép mellé áll és két rof mSőTátmtnSk * pár felsőrészt ő tűz a fára. szalag másik feléhez és di­, A műszaki osztály veze- Mestere nézegeti a művet és cséri saját termékeiket. Le­tője azt mondja, hogy ez a az egyiknél mosolyog: — het is dicsérni ezeket a szép szalag nagyon jó, a régihez Félre húztad, Jani. — Egy cipőket, s kérdésem nem is kepest pedig egyenesen ál- kis húzóval eltávolítja a sze- alaptalan: dasos, amelyet a munkások geket és újrailleszti a kap- — Külföldre kerülnek a kezzel lökdöstek tovább, s tafát a gép csápjai közé. Hát cipők? ha valaki véletlenül elma- igen: Hegedűs Bite János- — Igen. A Szovjetunió radt a munkájával, akkor nak még gyakorolnia kell az vásárol ebből a fazonból 30 torlodás keletkezett, kisebb- előhúzást. Persze, le rá bő- ezer párat, fajta pánik. De a mennyisé- ségesen ideje még az élet- — De ön is megvásárol­get és minőséget is befolyá- ben. solta a régebbi szervezés. A szalag körül munkások A másik teremben... állnak és ki géppel, ki kéz- Feltűnő, hogy a szalag biaaveszti az a1kát zel dolgozik. Magam is el- mellett viszonylag sok a ké- ü)gAgyes. 1 azaJKat­indultam az egyik kocsi mel- zi munka, különösen a fá- A muvezeto nem sok yi­lett, hogy útjára kísérjem ra fogIalásnál. Kísérőm ^L?™1,; ná? — kérdem a szalag utolsó állomásánál dolgozó Rózsa Lajosnét. — Ha lehetne kapni — az egyenletesen futó szala- mondjaThogy sajnos nemle- * éhínv^r párat* hoi CTórrocíteni hár naK nenany ezer parat De 2°n- het mindent gépesíteni, bár A kezdő standon Pálfi Er- ez a munkafolyamat gépek- ; zsébet dolgozik. A csupasz kel is végezhető, mivel ilyen reskedel{;m nem is kért eb_ kaptafára ráhelyezi a talp- gePeK vannaK. böl a fa20nból A minőségi lőle. Viszont széttárt karjai­val jelzi, hogy a hazai ke­bélést, majd egy géppel rá tűzi azt és visszahelyezi a kocsira, — Győzi? — Igen. Rövid ideig figyelem a munkáját és a szalag sebes­ségét, majd hogy lassú. ­majd meglátja, hogy lassú-e megjegyzem, A . . Próbálja meg, tur p es8 p" — Csak nem a szegedi ci- jelzését is leírom: sling pőgyárban — válaszolja. pump. Én nem ismerem ezt A szalag felénél két gép a fajtát. Kísérőm azt mond­is áll egymás mellett. Az ja, a nők ismerik, egyik ténylegesen is áll, a „ másiknál viszont Garai Já- Mit mond a meosf ™s d°?fozÍk" g-ép dj= A szalag másik részén lé­hidraulikusan mukodo kon- nyegében°a csin0sítás tör­ténik, mossák a szennyező­— Ez igen — dicseri Ga- dést simítják a ráncokat, forgolódik a kaptafákkal rai a Sépet —, de éppen eleg lehúzzák a fáról a cipőt és Pálfi Erzsébet. volt azon a gyurus kalapa- a garfcát alaposan felerősí­, , 0... ,. ... !ón tizenöt esztendeig —int tik a oldalról is, s Minden nyolcadik-tizedik kezével az ólló gép felé. lakkoznak a szó igazi értel­areT aTTshetőségre^S " Az Ütemet győzi? mében" És ki áUhatna géphiba ^tetk^iaho'rs ~ Nyugodt tempóval. ujg^ vegen, mintha a javítás miatt a dolgozók Ahogyan haladunk a ko- ebben a műszakban Szabó ne alljanak le. csi mellett, ugy lesz egyre Gáspár. Csak a következő munka- „felismerhetőbb" a fehér Akinek semmi se jó helyen lesz „cipőformájú" az színű, tűsarkú női cipő. A fogad tréfásan. anyag. Molnár János az elő- talprészre parafás kitöltő- ^yiit kell tudnia a jó húzó gépen a felsőrészt rög- anyagot kennek, csiszolják, meósnak? zíti biztos kezekkel és be- sarkot tűznek, talpat ragasz- Szakértelem és jó szem kell hozzá, akkor meg lehet mondani, hogy melyik pár egyes, kettes vagy éppen se­lejt. — A mai műszak alatt hány párat tettek félre? — Nyolcat. — S mi a véleménye az új szalagról? — Príma. A minőségi ellenőrzés után az utolsó munkafázis következik: becsomagolják a cipőket. Nyolcszázötven pá­rat műszakonként, a régebbi 600 pár helyett. A javulást — amely minőségben is ka­matozik! — az új szalagnak köszönhetik. G. I. Százezer hold víz alatt Sürgős gabonamentés — Nagy teljesítményű szivattyúk a földeken A novemberi és a decem- dás. Egyéb szántóterületből ber elejei nagymennyiségű 21000 holdat, rétből és le­csapadék. országszerte fel- gelőből kereken 100 000 hol­duzzasztotta a patakok és dat kell sürgősen megszaba­folyók vizét, de ezúttal nem dítani a „víznyomástól". az áradás, hanem a lefolyás- Mint a Földművelésügyi talán területeken meggyűlt, Minisztérium és a Vízügyi úgynevezett pangó vizek Főigazgatóság illetékesei tá­okoztak gondot. December jékoztatásul közölték, közepén még több mint a kisalföldi tájakon lénye­200 000 holdnyi területet bo­rított a belvíz, azóta 102 stabil és 83 mozgó szivattyú szinte szünet nélkül megfeszí­tett erővel dolgozik. Másodpercenként san 162 köbméter vizet igében és még néhány ti­emeltek át a csatornákba, ^múli területen. A terme­patakokba, folyókba, s ja- lőüzemek nem mindig ad­„csak" nak megfelelő segítséget — még saját területükön sem gesen javult a helyzet, továbbra is nehéz dolga van viszont a lecsapoló brigádok­nak Budapest közvetlen dé­li szomszédságában, továbbá átlago- Baja, Szolnok, Debrecen tér­nuár 2-án már 131 000 hold volt víz alatt. Elsősorban a veszélyezte­tett őszi gabonákat, évelő pillangósokat mentették, — a víz gyors levezetéséhez, vagyis a nagyobb károk el­hárításához. A „vizesek" a de még mindig 10 000 hold segítőkészség jó példáiként őszi vetést fenyeget a fulla­Á tél új offenzívája A Szovjetunió tundrás vi- hózáporokkal. A Meteoroló­dékeiröl hideg légtömegek giai Intézet központi előre­érkeznek a kontinens fölé, jelző osztályán tájékoztatá­s ezzel megkezdődött a téi sui közölték, hogy szerdán új offenzívája Svédország felhőátvonulásokra, több­kozepso vidékéin szokatla- ....... , , ,, nul erős fagyokkal köszön- fele íuto hozaporokra kell tött be az új esztendő: az számítanunk, az élénk, he­elmúlt napokbein mínusz 30 lyenként viharos északnyu­—37, a keddre virradó éj- gati-északi szél kissé mér­szaka pedig több helyen mí- séklődik. A hőmérséklet to­nusz 40—42 fokot mutattak vább csökken. A szerda reg­a hőmérők. geli minimumok szintje elő­A kontinentális hideg első reláthatólag mínusz 3—8, a hulláma kedden reggel érke- maximumoké plusz 1—mí­zett a Kárpát-medencébe nusz 4 fok között alakul ki. helyenként viharos széllel, (MTI) emlegetik a karcagi és a kisújszállási közös gazdasá­gokat. A Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermeszté­si szakemberei arra hívják fel az érintett termelő-üze­mek vezetőit, hogy minden erővel, eszközzel segítsék a gépesített bri­gádok munkáját, legyenek önállóbbak, s a még víz alatt álló területeik­ről — ahol lehetséges — maguk is csapolják le a nö­vényzetet pusztító vizet. To­vábbra is az őszi gabona­tábláké legyen az elsőség, mivel ott legnagyobb a be­fulladási veszély. (MTI) Gondolkodásunkról ¥dős barátom mondta nemrégiben: „Az én fiamból sajnos, nem lett semmi". Széttárta a kezét és rezig­náltán fejezte be: „Csak hegesztő". A fiát jól ismerem, valamikor dolgoztunk is együtt, tudom, hogy szakmájában keresni kell a párját. A ké­nyes darabokat mindig ő eléje rakta a művezető. Kerese­te kétezren felül van. Apja annak idején négy polgárit végzett, s egy fekete könyökvédővel élte le éveit. Fia érettségizett, tovább akart ugyan tanulni, de nem vették fel az egyetemre, amiért nem bánkódott és szakmát ta­nult egészen rövid idő alatt. Érzi, hogy egzisztenciát te­remtett, de mégis néha kesernyés lesz a szájaíze, ha tár­saságban foglalkozásáról is beszélgetnek. „Csak ennyire vitted? Bezzeg a Béla ..." Hova akarok kilyukadni? Ügy érzem, a tárgynál va­gyok: hogyan él némelyek gondolkodásában a munka, mármint a fizikai munka? Miért mondja a szülő szakmát tanult gyermekére, hogy „sajnos nem lett belőle semmi?" Mit gondol, mit képzel egyáltalán valaminek? Mond­juk csak ki nyugodtan: nem a fizikai munkára gondol, hanem az íróasztalra, a hivatalra, a fehér köpenyre. Érdekes ez a fajta gondolkodás, s az benne a legna­gyobb baj, hogy nem is egyedi jelenség. Pedig, vissza­emlékszem, valamikor milyen nagy rangja, becsülete volt például egy kevéssé kvalifikált szakmának is. Gyermek­koromban szívesen hallgattam apámtól szép történeteket a szakmájáról. Nem is mesterségüknek tekintették tanult szakmájukat, inkább hivatásnak. Rangnak érezték ipa­roslegény mivoltukat, büszkék voltak rá. S talán még „nagyobbak" lettek volna, ha nem négy és hat elemivel rendelkeznek. Miért e változás a megítélésben? Talán a tanulás „tö­megessé válása" hozta magával? A régi elmélet: aki is­kolát végez, annak „nem kell dolgoznia?" Mármint fi­zikai munkát, testi munkát végezni? Igaz, a régi ítéletek nem tűnnek el egykönnyen, azonban valamit mi is el­felejtettünk megmagyarázni, amikor szélesre tártuk az is­kolák, főiskolák és egyetemek kapuit. Azt ugyanis, hogy a tanulásra nem azért van elsősorban szükség, hogy minden iskolázott ember elé íróasztalt toljunk, hanem az egész nemzet kulturális felemelkedéséért. A sütő­kemencék mellett, az esztergagép mellett, a szövőszék mellett, a hegesztőapparát mellett és persze az íróasz­talok mellett is. Igaz, elfelejtettük ezt hangsúlyozni, azon­ban a gondolkodásban itt-ott polgárjogot nyert a már em­lített gondolatok kimondása, az aszerint való élés. Hallottunk már olyan megjegyzést is — amelyet ugyan ijesztgetésnek szántak az általánoc iskolában —, hogy ha nem tanulsz fiam, akkor mehetsz ipari tanuló­nak. Nemcsak egyik-másik tanár mondott ilyet, de ma­guk a szülők, a felnőttek közül is többen... Vannak szél­sőségesebb esetek is. A Tisza Szálló előcsarnokában ültem a múltkor. Egy fiatal házaspár jött be, hat-hét éves kislányukkal. A férfi a ruhatár előtt állt, hogy a kabátokat leadja, az asz­szonyka pedig a tükör előtt igazgatta platinaszőkére fes­tett haját. A szálló tisztán öltözött takarítónője haladt át az előtéren, akinek a kislány hangosan, illedelmesen kö­szönt. Jóleső érzés volt tapasztalni a jól nevelésnek ezt a megnyilvánulását. Annál jobban meglepődtem, amikor a fiatalasszony férje fülébe suttogta fojtott haraggal: „Kép­zeld, ez a lány is pont a takarítónőt szúrja ki a köszöné­sével, de akinek kellene, annak nem tud köszönni!" Valószínű, később gyermeküket is „kioktatták" a régi polgári világ érintkezési szabályaira. Szerencsére ebből a példából kevesebb akad manapság, mint ahogyan az is rit­ka, hogy egyik belvárosi élelmiszerboltban a kétforintos főzőkolbászt kereső vevőt azzal szolgálják ki, hogy „olyant csak a külvárosi boltokban lehet vásárolni". Határeseteket mondtam el, mégis gondolkodásunkban itt-ott élő vadhajtásokra tettem célzást. Érdemes volna az ijesztgetést megfordítani, s így biztatni azokat a gyereke­ket: tanulj fiam, hogy szakmunkás, ió munkás legyen be­lőied. Mert a közgondolkodásban is nagyobb rangra kell emelni ezt a fogalmat: fizikai munka. Gazdagh István MEGNŐTT AZ IGÉNY Üj könyvtárszoba épül a kendergyárban A színház, a mozi és az megteremtenie hozzá. A sünk van az Állami Könyv­utóbbi években egyre nép- kenderfonógyár szcp, vala- terjesztő Vállalat könyvel­szerűbbé váló televízió ha- mikor reprezentatív kulturá- látó osztályával, mely két­tására az üzemek „hagyó- lis terme már évek óta ket- hetente küldi az újonnan mányos" kultúresoportjainak té volt osztva — egyik ré- megjelent művek jegyzékét, tevékenysége egyre inkább sze raktár, a másik ebédlő- s ezekből az olvasók kí­csökken. Így van ez a sze- helyiség volt. Most leoon­gedi kenderfonógyárban is, tották a falat, és a hajda­ahol az énekkar, tánccsoport ni színpad helyére — mint­ás fúvósegyüttes meg is egy 90 négyzetméternyi le­szűnt, a színjátszók pedig rületre — kerül az új a falvakba járnak. Az üae- könyvtár. A fennmaradó raen belüli művelődési igény részre tervezik a kulturá­azonban nem szűnt meg, lis termet. hanem más területre, a fo­kozottabb önképzésre, az Gazdagodó könyvállomány márciusra tervezik. A tá­önművelésre terelődött át. gasabb, kényelmesebb szo­A módosult igények kielégí- A re&< meglehetősen zsú- bábán hat asztal lesz négj­tésére a gyárakban, üzemek- folt könyvtarszobában az négy székkel, s ez mégis­ben leginkább a könyvtárak asztalon heverő tucatnyi csak kulturáltabb művelődé­vánságainak megfelelően vá­logatunk. Otthonosabb, barátságosabb Sürgető igény tehát az új terem. Az átköltözést felelnek meg. Ötvenezer forintból könyv között alig tudtunk si lehetőségeket biztosít. A helyet szorítani. Pává Fe- 700 olvasó elegáns polco­renc, az üzem könyvtárosa kon válogathat a kibővített Tudják ezt a szakszerve­zetek is. Éppen ezért or­szágszerte az üzemi könyv­több mint egy évtizede dol­gozik már ebben a szűk kis teremben. — Amikor ide kerültem, tárak bővítését határozták nemrég alakították át a el. Szegeden a textiles köz- ruhatárat könyvtárrá. Ak­pont a Kenderfonó- és kor a meglevő 200 könyv­Szövőipari Vállalat központi nek még volt helye a pol­györában, valamint a ken- cokon, de most a 6 és fél sabb környezet a könyvek derfonóban 50—50 ezer fo- ezres állomány elhelyezése közvetlen szomszédságában rintot adott a két könyv- komoly nehézségekbe ütkö- megfelelő irodalmi át­tör felújítására. A bútorzat zik. Évente ugyanis 12 ezer moszférát teremt maid ós felszerelés problémái forintos keretünk van könyv- ezekhez a? összejövetelek­ebből megoldhatók. A gyár- vásárlásra, s ezt igyekszünk hez. nak csupán a helyiséget kell ki ls használni. Szerződé- iy_ j. könyvállományban. Ide ke­rül át a műszaki könyvtár is. melynek megközelítése eddig meglehetősen körül­ményes volt. Alkalmas lesz továbbá a könyvtárszoba irodalmi estek rendezésére. Az otthonosabb, barátsago­Szerda, 1966. január 5. ÜÍL-MAGYARORSZAG 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom