Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

JW8T tanácskozás a TÍZ tisztaságáról A KGST tagországok vízügyig vezetőinek értekezlete január 24—29 között Varsóban tartotta 7. ülésszakát. Az értekezlet a KGST végrehajtó bizottsága által jóváhagyott ügyrend alapján kidolgozta eljárási szabályzatát Megvitatta az egységes vízminőségi vizsgálatok módszereit és eszközeit, az ásványolajipari, a cukoripari, a textilipari és a konzervipari szennyvíz tisztítási eljárásait. Megtárgyalták a hidrológiai, a hidrometriai együttműködés és a vízügyi kutatási munkák koordinálásának programját, majd határozatokat hoztak. Végül jóváhagyták az 1966—67. évi munkatervet. Felhő, köd, hó A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint lényegesen a következő 36 órában sem változik hazánk időjárása. A nyugati megyékben a pénteki havazás vékony friss hóréteget teritett a mezökre, másutt a régi maradt a kissé már eljegesedett felületű hóbunda. Az alcsonyabb hegyekből legutóbb 20—40. a magasabb hegyekből 40—90 centiméteres réteget jelentettek az állomások. A hó minősége a múlt vasárnapihoz képest romlott, de sportolásra általában alkalmas maradt Vasárnap felhős, sokfelé köré" s időre, szórványos hószállingózásra, ködszitálásra kell számítanunk, a szél mérsékelt marad. Az éjszakai minimumok országszerte mínusz 10 fokig, helyenként mínusz 15 fokig süllyednek, a vasárnapi maximumok mínusz 1—plusz 3 fok között az erősen ködös területeken azonban mínusz 5 fok körrül alakulnak ki. (MTI) Egyénenként mérlegelve Hogyan osztották fel a bérösszeget a szegedi kender fonógyár ban ? Valaki megjegyezte a plénumon: „Ha ezt az ujjam harapom, ez fáj, ha amazt harapom, az fáj." Igaza van, hisz a legnagyobb megelégedésre még a sokat is százalékos emelésnek felel meg. A; évi rendes bérfejlesztési alap egy részét premizálási lehetőségekre tartalékolták. Ezt a tartalék ösznehéz elosztani, hát még a szeget kizárólag munkások keveset! Mégis annak volt kapjak meg a kitűzött feligaza, aki határozottan ki- adatok teljesítése esetén. jelentette, hogy jelen esetben nem szociális segélyezésről van szó. hanem olyan bérjavításról, amelynél figyelembe kell venni a gyár sajátos viszonyait, a munkást ós a munkakört egyaránt. 7öbb mint 1 millió forintot A szegedi kenderfonógyár bértömege, amelyet felhasználhatott: 1 millió 136 ezer forintra rúgott. Az Még csak nem is a felsőbb vezetők osztják el, hanem a meghatározott összeget a főművezető rendelkezésére bocsátják, s ő dönt, hogy ki-ki érdeme szerint részesüljön jutalomban, de 100 forintnál kevesebbet senki se kapón. Az utolsó értekezleten, amikor harmad-, vagy negyed-fokon vitatták a bérelosztást. magam is részt vettem. Mint kívülálló is mond. ,, , „ . hatom, hogy igen nagy köugynevezett kormanyfej- rültekintéssel, gondosságggal munkáját szorgalmasan és hozzáértőén végzi. Végül az egyéb kategória részére 34 400 forintnyi öszszeget osztottak fel. Elsősorban az alacsony fizetésű kisegítő dolgozók kaptak emelést; őrök, portások, kisegítők. Lehet, hogy ezek után is lesznek, akiknek nem tetszik majd az elosztás, de minden véges. így a pénzösszeg is, amely a rendelkezésre állt. A nagy körültekintéshez és helyes felosztáshoz azonban kétség nem ferhet. G. I. Ülést tartott a Szeged városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged várc«i bizottsága tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott a Kálvin téri pártszékházban. Az ülésen Perjést László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára adott tájékoztatót a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság 1965. II. fél évben végzett munkájáról. Balog István elvtárs, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője az 1965. évi népgazdasági terv teljesítéséről és az 1966. évi szegedi tervfeladatokról tartott tájékoztatót. Ezt követően felszólaltak Berzsenyi Lajos, dr. Piros László, Dani János, Sípos Mihály, Kispál Jenő elvtársak, majd a vitát Perjési László elvtárs foglalta össze. Végezetül a pártbizottság megtárgyalta és elfogadta a városi pártbizottság és a párt-végrehajtóbizottság idei I. fél éves munkatervét. PLASZTIK A SZÍV HELYEISI Dr. Michael E. Debákey, a Baylor Egyetem kutatója bejelentette, hogy elkészült a plasztik „műszív", amely napokra vagy hetekre is el tudja látni a szív bal kamrájának munkáját, vérrel látja el a szervezetet amíg a beteg szív pihen. A készüléket, amelyet a beteg mellé állított légszivattyú hajt meg, állatokon már sikerrel kipróbálták. Egy hónapon belül készen áll az első emberi kísérlethez és valószínűleg méc az idei évben ki is próbálják. A ..plasztikszív" a szó szoros értelmében „pótalkatrész", amelyet sebészeti eljárással helyeznek el a mellkasban. A plasztikcsövek a tüdőből, vagyis a kis vérkörből érkező vért pumpálják az egész szervezetbe. A későbbiekben a légszivattyút fetiehetöleg miniatürizálni fogják és elemmel működtetik úgy,.hogy a páciens dolgozni tud majd, miközben műszív dobog a mellében. Egy kutyánál ezt már. sikerrel kipróbálták, s a hordozható légszivattyúval a hátán nagyszerűen mozgott. lesztési alap 610 ezer, az évi rendes bérfejlesztési alap 400 ezer, a műszaki állományú művezetők fizetésének emelésére 91 900 és az egyéb alkalmazottak részére 34 400 forint jutott. Ennyi pénz állt tehát a rendelkezésre, ezt kellett nagyon körültekintően és igazságosan felosztani. Ha az „ujjam harapom" elv alapján osztják el, figyelembe véve a gyár öszszes dolgozóját, körülbelül 40 forint jutott volna mindenkinek. De az egyenlősdit még a nyereségrészesedésnél sem lehet figyelembe venni, a bérfejlesztésnél meg különösen nem. Az általános irányelvekből köztudott volt, hogy a fonónőknok mintegy 40—45 százalékát érinti majd a béremelés. Így történt a szegedi kenderfonógyárban is: a dolgozók 45.4 százalékát érintette a bérjavítás, azaz 2400 ember közül 1090 kapott bizonyos összeget. Nem. volt részrehajlás Háromszor is „átrágták" minden fillér sorsát, mielőtt pontot tettek volna a döntés végére. A műszakiak a munkások béremelésének tervezetét elkészítették és javaslataikat a bizottság elé terjesztették. A bizottságban ott voltak a szakszervezeti bizottság képviselői, a párt- és a KlSZ-szervezet titkára, a gazdasági vezetők. A bizottság a javaslatokat a főművezetőkhöz továbbította. A műhelyben ugyancsak szélesebb plénum tárgyalta meg a bérfelosztást, majd ezután került vissza a felsőbb vezetéshez. Az elosztásnál elsősorban a munkakörök sajátosságait vették figyelembe: a munka nehézségét, a szakképzettséget. a régebbi és sérelmes feszültségeket. Így aztán a fonónők esetében sem történt egyenlősdi. mivel voltak olyan helyek, •ahol nagyobb százalékban rc ;zesültek béremelésben és máshol alacsonyabb mértékben. Sót: a gerebenesek, akik ugyan a 44 százalékos minimumot megkapták, de a normarendezés során kettőt vasztottek. Általában 4, 5. 6, 6,2 százalékos bérjavítás történt a fonónöknél, amely átlagban körülbelül 5 mérlegeltek minden embert ós minden fillért. Akkor éppen három művezető fizetésemeléséről beszélgettek, ötszáz forintot kellett hármuk között elosztani, kettenten két-kétszazat, egyi-kük 100-at kapott. De melyikük legyen a 100 forintos? Így, ilyen érvek hallatszottak: X technikumot végzett, a gyakorlata is kielégítő. rendesen dolgozik. Y kitűnő szakember, érti a feladatát, de Z mindemellett még társadalmi munkát is végez. Ezek alapján döntöttek. Heves csaták A főművezető három lakatos szakmunkás részére 50 filléres órabér javítást kér. Egyformán mind a háromnak — mondta határozottan. de később ő maga említette, hogy egyik lakatosa jóval gyengébb, mint a másik kettő. „Fázik a hátam, ha a Spinnbau géphez nyúl." Ezekután belátta, hogy kár lenne egyenlásdit, követelnie. Heves csaták zajlottak le a bizottság tagjai között is, mire a sok apró összeg éppen annyit tett ki, mint a vonal alatti végösszeg. A segédművezetők, akik munkásállományban szerepelnek, átlagosan 150 forintos emelést kaptak, 100 és 250 között. Ez az összeg jelenlegi bérüknek mintegy 12 százalékát jelenti. A művezetők és főművezetők fizetésemelése átlagban 183 forint, vagyis 7 százalékos növekedés. összesen 80 művezető fizetésén emeltek, mindössze hárman nem kaptak a művezetői állományú dolgozók közül béremelést. A pénz is véges Feljegyeztem két indoklást: Ábrahám Jenő 250 forintot, Csőre János pedig 100 forint fizetésemelést kapott. Miért az eltérés? Ábrahám technikumot végzett, szorgalmas és tehetséges művezető. A fonoda II.. amelynek a vezetője, a gyár legjelentősebb üzemrésze, a rekonstrukció után itt bonyolult és precíz gépek sokasága üzemel. Ezért kapott 250 forint javítást a fiatal művezető. Csőre a fonoda IV. vezetője, az üzem kisebb, így a vezető feladatköre és munkaterülete is kevesebb erőfeszítést igényel. Egyébként Csőre szakmai gyakorlata megfelelő, Országos bemutatkozást! D. Fehér Zsuzsa előadása a szegedi képzőművészet húszéves fejlődéséről Képzőművészek, műpárto- kalmasabb pillanat — hanglók népes tábora előtt, súlyozta az előadó. — Minnagy érdeklődés mellett tar- den készen áll művileg egy totta meg dr. D. Fehér Zsuzsa művészettörténész A szegedi képzőművészet húsz éve című előadását. Bevezetésként utalt arra, hogy jelenleg húsz olyan képzőművész munkálkodik Szegedon, aki tagja a Képzőművészeti Alapnak. E csoportot mintegy húsz-huszonöt olyan festő egészíti ki. akiknek képei tárlatokon országos igényű bemutatkozásra. Tápai Antal. Tóth Sándor és Szathmáry Gyöngyi szobrászművészek eredményeinek értékelése után D. Fehér Zsuzsa arra keresett feleletet: miért nem lehet még ma sem szegedi iskoláról beszélni, s miért kényszerül értékén aluli helyezésre a szegedi képzőművétöbbször szerepelnek. E né- szet. Befejezésként felhívta pes és aktív tábort tekintet- a művészek figyelmei a hehe véve, eléggé lehangoló, lyi valóság hangsúlyosabb hogy 15 esztendő alatt, egyet- tükröztetésére. az eröteljelen szegedi festőt választót- sebb lokális tartás kimtsnkátak a Magyar Képzőművé- lására. s az elméleti tevéÁz idős emberek elhelyezkedtek a hosszú folyosón felállított székeken. Várták ezt a délutánt, egész héten izgatottan csak erre gondoltak. Erre a szombat délutánra készültek, számolva az órákat délután 3-ig. mert hozzájuk ritkán jönnek vendé, gek. De most vendégeket vártak, akik három év ota a hónap egyik délutánján mindig eljönnek hozzájuk. Szeretettel, jó szóval, a.iandékokkal. . . Elmondják a világ híreit, esemenyeit. Az Szeretettel és versekkel... öi-egek közé az élet érkezik ilyenkor. A szegedi Kenderfon ó- és Szövőipari Vállalat cérnázó üzemének „November 7" szocialista brigádja három éve valóban minden hónapban felkeresi egyszer az alsóvárosi szociális otthon idős lakóit. Az öregek napját is minden évben együtt ünneplik itt. Legutóbb tegnap délután látogatott ki a brigád bt tagja: Csóti Gy. Illésné. Bitó Jánosné, Pálfi Gyuláné. II. Nagy Péter Pálné és Balázs Júlia. Rajtuk kívül ezúttal még három vendég érkezett: Frányó József gyárvezető, Gárgyán Jánosné. a cérnázó párt-alapszervezetének titkára és Pálfi Lászlóné szakszervezeti mühelytitkár. Ezen a délutánon azonban meglepetés is várt a székeken helyet foglakj hatvan idős nénire. A „November 7" brigáddal együtt a DÁV színjátszói is eljöttek. Nem üres kézzel: Lehár Ferenc dalaival, Radnóti Miklós verseivel és vidám egyfel von ás osokkal. Amikor a „November 7" brigád először látogatott a szociális otthonba — talán csak egy felajánlását teljesítette. Dc a három év óta tartó patronálás azóta már sokkal többé: őszinte emberi kapcsolattá vált. Matkó István szek Szövetsége tagjává, s egyetlen murális megbízatás jutott Szegednek. Milyen örökséggel indult a felszabadulást követő években a szegedi képzőművészeti élet? Két alapvető hagyományt folytattak művészeink: egyrészt a Nyilassy-féle színgazdag, derűs hangütésű plein-air irányzatot, mely tulajdonképpen Nagybánya transzponálása Szegedre — és egy erősen pszichologizáló, magányba burkolódzó, meditáló jellegű iskoláét: Károlyiét, akinek életműve erősen rokon Mednyánszkyéval. Az első irányzat jellegzetes képviselői Dorogi és Dinnyés, az utóbbi legkarakteresebb reprezentánsa Vlasics. Erdélyi Mihály nem utánozható, friss bájú, a szecesszió zamatos jelenlétét érzékeltető művészete egyik csoporttal sem tart rokonságot. Később. 1958-tól új színfoltként jelentkezik egyrészt a Fischer, Vinkler, Pataj, Buday nevével jellemezhető csoport, a Tanárképző Főiskola tanáraié, akik — természetesen egyéni alkatuknak megfelelően más és más módon —, de lényegében közös problémákkal és közös formakérdcsekkel tusakodnak. Legfőbb jellemzőjük: mintha a háromdinrenziós világ síkrakényszerítését tartanák legelsőrangú feladatuknak.A másik erőteljes irányzat — melyet talán Pintér, Dér. Fontos és Zombori neve fémjelez —, tériséget e síkban jobban megtartva, a konstruktívabb kifejezési formákat követi. E csoport tematikájában intenzívebben kötődik helyi jelenségekhez. Az 1958—1965-ös periódus kétségtelenül olyan csírákat dajkált életre, melyek felnövesztésével feltétlenül elképzelhető egy jellegzetesen szegedi karakterű festészet létrehozása. — Érzésem szerint a szegediek országos szerepléséhez itt a lélektanilag legalkenység fokozására. D. Fehér Zsuzsa előadását élénk — olykor szenvedélyes hangvételű — eszmecsere követte, A vitában fölszólaló művészek felvetették a műtermi lakások, az országos fórumon — a Nemzeti Galériában — történő. együttes jelentkezés problémáit, a szakmai viták szaporításának, s az illetékes hivatalos szervek fokozott támogatásának szükségességétDér Endre Magyar—gőrőg megállapodás A Magyar Népköztársaság kormányának és a Görög Királyság kormányának képviselői 1966. január 17. és 28-a között Athénben kereskedelmi tárgyalásokat folytattak és a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányuld kölcsönös törekvés szellemében 1970. december 3l-ig érvényes, ötéves hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást. valamint ehhez kapcsalódó fizetési megállapodást írtak alá. Egyidejűleg megegyezés történt az 1966os kölcsönös szállítások árulistáira vonatkozóan is. A múlt évhez viszonyítva 1966t*an várhatóan mintegy 10 százalékkal növekszik a magyar—görög árucsereforgalom. A magyar külkereskedelem élő állatokat, állati termékeket, gépeket és gépt berendezéseket, műszereket és híradástechnikai felszereléseket. hengerelt árut. faféleséget. textil és egyéb fogyasztási cikket szállít Görögországnak, ahonnan elsősorban gyapotot, bőrt. mazsolát, déligyümölcsöt, dohányt. rizst, valamint ipari fogyasztási cikkeket vásárol. (MTI) Á gépkocsik adóztatásának új rendszere A fizetnivaló i változatlan A napokban jelent meg a pénzügyminiszter 3 1966-os számú rendelete, amely szabályozza a magánautósok adózási kötelezettségeit. Ami legjobban érdekli a gépkocsitulajdonosokat: az egyes gépkocsi típusokra fizetett adó összege változatlan. Módosultak viszont az adóbevallási határidők és több formai dolog. A szegedi városi tanács nem érinti a KRESZ által előírt 48 órán belüli rendőrségi bejelentési kötelezettséget. Üjat hozott a rendelkezés abban is. hogv a gépjárműadót annak kell egész évre megfizetni, akinek a nevére a forgalmi engedély január l-én szólt. (A régi rendelkezés értelmében csak a félévi adót volt köteles — hasonló esetben' — a gépjárműtulajpénzügyi osztályán kapott donos befizetni). Továbbra tájékoztatás szerint az új is minden gépjármű után rendelkezés kedvező a gép- átírási illetéket kell fizetni, járműtulajdonosoknak. Pél- tulajdonos változás esetén a dául az eddigi 15 napos adó- városi illetékkiszabási hivabevaliási határidőt 30 nap- tálnál. Az adóbevallási kötera emelték. Tehát 30 nap lezettségek elmulasztása alatt köteles minden 125 vagy az adó nem fizetése köbcentiméternél nagyobb szabálysértés, s ezért az új gépjármű — személy, tehergépkocsi, motorkerékpár — tulajdonos adóbevallást tenni. Be kell jelenteni — az említett határidőn belül — a tulajdonos, az alvázszám vagy motorszám cserét, a rendelkezés rögzítette a különböző alkalmakkor kiszabható bírságot is. A gépjárműadót ezután is a következő előírás szerint kell befizetni: az első félévit január 1-től március 15-ig. a rendszámváltozást. Hasonló- második félévi adót pedig an új adóbevallást kell ten- július 1-től szeptember 15-ig ni lakcímváltozásnál. Az új lehet kamatmentesen renszabályozás természetesen dezni. Válifaexporl egymillió forintért A Csongrád és Békés megyei kisiparosok forintban nem jelentéktelen értéket készítenek exportra. Fő termékük a vállfa, aztán a kések, a bicskák és a játékok következnek. Az elmúlt év során másfél millió forint árú exportcikket adtak ki a kezükből, ezek között egymillió forint értékű vállfát juttattak a tőkés piacra. Hasonlóképpen jelentós — egymillió forint értékű — részmunkákat végeztek más vállalatok exportcikkein, például a Szegedi Kéziszerszámgyár készítményein. Vasárnap, 1966. január 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 t i