Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Az országgyűlés elfogadta az idei költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) — Január 27rén kezdte meg ismét működését a genfi 18-hatalmi leszerelési bizottság. A azembenálló frontok állásfoglalásai né­hány pontjának tisztázásán kívül, ülétezését Végtelen sorozatával eddig semmifé­le lényeges eredményt nem ért el a bizottság. Así im­perialista hatalmak jelenle­gi agressziók leplezésére használják a bizottságot is. Javaslataik általában ko­molytalanok ós azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet a fegyverkezési verseny szítására Irányuló akcióikról. Mind a 18-hatal­ini konferencia, m.tfld az ENSZ-közgy űlés 20. üléssza­kán megtervezett leszerelési világkonferencia csak abban az esetben egyengetheti az utat az általános és teljes leszerelés felé, ha az ENSZ alapokmányában előírt együttműködést és közös fe­lelősségvállalást sikerül megteremteni a különböző rendszerű nagyhatalmak kö­zött. — A szocialista országok részvétele és hatékonysága a nemzetközi életben — min­denféle vita és meghason­lás elicnére —. nőttön nő. Éppen ma, a megtévesztő és sokszor megzavaró negatív látszatokkal szemben annak a tételnek az érvényességét és egyre növekvő erejű ér­vényességét láthatjuk iga­zolva. amelyet az 1900. évi moszkvai nyilatkozat így fo­galmazott meg: „A szocialis­ta világrendszer a történel­mi események meghatározó tényezőjévé válik". Az egység fegyelmezi az agresszorokat Péter János részletesen elemezte a világgazdaság fejlődésének adatalt és' irá­nyalt, ezzel is igazolva előb­bi megállapítását, majd a szocialista országok gazda­sági együttműködésének fontosságáról, politikai egy­ségéről beszélt, mérlegelve azoknak a közelmültban le­zajlott látogatásoknak a Je­lentőségét. amelyeket párt­én kormánydelegációk tet­tek. majd így folytatta be­szédét: — A szocialista országok viszonylatában az a kor­mány legfőbb külpolitikai törekvése, hogy mind a KGST-én és a Varsót Szer­ződésen belül, mind azon kívül minden lehetőséget (elhasználjon a szocialista országok együttműködésének javítására és fokozására. A népek nagy nemzetközi ér­deke fűződik a szocialista i >mzágok egységéhez és együttműködéséhez. Ennek az egységnek az erősödése iegyelmezően hat az impe­rialista agresszív körökre, fékezi a neokolonlalista ma­nővereket, mindezzel ja­vítja a nemzetközi légkört, kedvező feltételeket teremt a szocializmus, a haladás és a béke erőinek érvényesíté­sére. A gyarmati sorból felsza­badult országok történelmi helyzetét és Jelentőségét méltatva megállapította a külügyminiszter, hogy a ve­lük való nemzetközi szövet­ségi politika alapvető embe­ri célokat szolgál: a békét. Lehetőségeink mértéke sze­rint mt ls részt veszünk eb­ben a szövetségi politiká­nak érvényre Juttatásában. Jelentős esemény ebben a folyamatban kormánydele­gációnk látogatásainak so­rozata Kállai elvtárs veze­tésével — a látogatás Idő­rendjében — az. Egyesült Arab Köztársaságban. az Etióp Császárságban, Tan­zániában, Kuwaitban és az 1 adtai Köztársaságban. — Vannak a harmadik vi­lág országai területén olyan súlyos tüneték, amelyek nem­zetközi aggodalmat ls okoz­nak. Ezekből most egyet emelek kl. A Magyar Nép­köztársaságot az Indonéz Köztársasághoz barátsági és együttműködési szerződés fűzi. Ml mélyen fájlaljuk, hogy a nemzetközi reakció közre­működésével - különböző belpolitikai htbá'k és ürügyek címén — egyes szélsőjobbol­dali terrorszervezetek őrlik fel a haladó irányzatok, köztük a kommunista párt erejét s embertelen lrtóhadjáratokat szerveznek a haladó mozgal­mak tagjai ellen. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben la mindig következetesen álltak Indonézia mellett, a gyarma­tosítók ellen, az Indonézia függetlenségével összefüggő jogos követelések támogatása érdekében. Kormányunk tisz­telettel és megbecsüléssel te­kintett mindig Indonézia né­pei hősi harcóra a gyarmato­sítók ellen, az ország és nép szabad, fejlődő életéért és a nemzetközi életnek a gyar­matosító elnyomóktól való megszabadításáért. Most re­ményünket fejezzük ki, hogy Indonéziában a demokratikus erőknek Sukamo elnök tervei szerint mégis sikerült létre­hozni az indonéz társadalom legfőbb alkotó tényezőinek együttműködésével olyan nemzeti frontot, amely ma­gában foglalva a haladó erő­ket és megteremtve Indonézia népei minden országépítő po­zitív irányzatának együttmű­ködését, a belső rend helyre­állításával visszavezeti Indo­néziát a nemzetközi esemé­nyek alakításának aktív té­nyezői sorába, a béke és ha­ladás ügyének javára. sen fejlődtek a példaszerű jó szomszédi, baráti viszony irányában. — A Német Szövetségi Köztársaságnak államközi megállapodás alapján hiva? tálas kereskedelmi képvise­lete működik Budapesten, s nekünk ls hasonló képvise­letünk van Frankfurtban. Egyes jelek szerint az NSZK kormánya ezt a kép­viseletet szeretné eredeti megállapodásunk 1 kereteit meghaladó feladatokra hasz­nálni. Világos, hogy a tevé­kenységi kör bővülésért csak új, megfelelő megálla­podás alapján van lehetőség. — Az Amerikai . Egyesült Államok vezetői az utóbbi időben újra tettek nyilvános állásfoglalásokban utaláso­kat arra, hogy a kelet-eu­rópai szocialista országokkal javítani akarják kereskedel­mi kapcsolataikat. A délke­let-ázsiai konfllictus termé­szetesen az Ilyen lehetősé­geket ls beárnyékolja — Népköztársaságunk a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére az imperialista tárr.zdások, hábvís veszé­lyek megfékezésere irányu­ló törekvések támogatásával a nemzetközi légkör javítá­sára, a békés, *;ymás mel­.ett élés polfti<.íjának ér­\ ényesítésére m * den adódó lehetőséget felhaszi.ál. Ez felel meg a mar var nép alapvétő érdekelnek a nem­zetközi béke es biztonság ügyének, a szocializmus vi­lágméretű győzelme munká­lásái ak. — üíömme' mm-dhatom, hogy ezeknek a küi politikai törekvéseknek vannak szép eredményei. Híztuk nem zetközi kapcsolxí"t valóban jól éó egészségesén fejlőd­nek Biztosak Is' etünk a fé­lő', Hgy az itVv> : eredmé­nyekre épülő kü'poMt'itai te­•'•:V».vységünk a 'óvóién ls hasznos eredmér vekre ve­rd. TIKÁR MÁTYÁS: BÍRÓ JŐZSET: Túl is teljesíthetjük a külkereskedelmi tervet — Külkereskedelmünk közvetlen részesedése az 1968. évi költségvetésből — különösen az ipari, termelő tárcákhoz hasonlítva — cse­kély — mondotta Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter. — Jelentősége, a nép­gazdaság életében elfoglalt helye, súlya és hatása azon­ban sokszorosa ennek. a külkereskedelmi forgalom aránya nemzeti jövedel­münk több mint 35 százalé­kát teszi ki, s a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok útján, ezek erősítésével, fej­lesztésével bekapcsolja ha­zánkat a nemzetközi mun­kamegosztásba. Mint közve­títő pedig a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megvalósítását szolgálja. Beszámolt arról, hogy 1905-ben az előirányzottnál kedvezőbben alakult nem­zetközi áruforgalmi egyen­legünk. A tervezett 54 mil­lió devlzaforint helyett mint­egy 880 millió devizaforin­tos többlettel zártuk az esz­tendőt. Ez magától értető­dően kedvező hatással volt az ország nemzetközi fizeté­si mérlegére. A miniszter a továbbiak­ban rámutatott, hogy 1960­ban a múlt évinél is na­gyobb feladatok állnak a külkereskedelem előtt. Meg­oldásukhoz azonban kedve­zőbbek a feltételek, mint korábban voltak. Tovább növekszik az Ipari tárcák és vállalatok érdekeltsége a külföldi szállítási kötelezett­ségek teljesítésében. Terven felüli létszámot, béralapot és importot biztosítanak azoknak a vállalatoknak, amelyek túlteljesítik export­előirányzataikat. Ez a meg­levő kapacitások helyes ki­használ áisával lehetővé teszi a fizetési mérleg további ja­vítását. Bíró József elmondta, hogy hazánk külkereskedelmi for­galmának 70 százaléka a szocialista országokkal bo­nyolódik le. Az 1906—1970. évre megkötött hosszú le­járatú megállapodások a forgalom mintegy 70 száza­lékos növekedését teszik le­hetővé, s ugyanakkor biz­tosítják a termeléshez szük­séges nyersanyagot és fél­készárut. Elsősorban a Szov­jetuniótól kapjuk az ipa­runk számára nélkülözhetet­len nyersanyagokat. Ugyan­akkor viszont készárut ex­portálunk. A Szovjetunióból például 1904-ben körülbelül 7 millió tonna volt a beho­zatalunk és mintegy 600 000 tonna a kivitelünk. A miniszter nyomatékosan aláhúzta: — Az is növeli a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem előnyeit, hogy nem vagyunk kitéve a tőkés piac ingadozásai­nak, stabil, megfelelő ára­kon bonyolódik a forgalom — majd így folytatta: — Tovább erősödtek gaz­dasági kapcsolataink — az elmúlt három évben megkét­szereződött n forgalom — a fejlődő országokkal, ame­lyek szívesen látják, jól hasznosítják a magyar Ipar termékelt. Hazánk megfele­lő hitelekkel segíti a for­galom lebonyolítását, s Ugyanaikkor nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket és egyéb árucikkeket vásá­rok — Biztatónak ítélhetjük meg a nyugati kapitalista országokkal folytatott keres­kedelem alakulását is. Eb­ben az is szerepet játszák, hogy a nyugat-európai in­tegráció tagállamai egyes szocialista országokkal, így Magyarországgal is — bizo­nyos cikkek tekintetében — rugalmasabb külkereskedel­met folytattak. Ugyanakkor azonban nehezíti helyzetün­ket, hogy az integrációhoz tartozó országok egymás kö­zötti forgalmukban csök­kentették a vámtételeket de a kedvezményeket a kívül­állókra, így ránk sem ter­jesztették ki. Mégis úgy gon­dolom, hogy a békés egy­más mellett élés politiká­ja tőlünk, külkereskedőktől azt követeli, hogy az egyen­lőség elve, a kölcsönös elő­nyök alapján, a meglevő nehézségek ellenére is foly­tassuk és növeljük külke­reskedelmünket ezekkel az országokkal. A miniszter a továbbiak­ban azokkal a kísérletekkel, törekvésekkel foglalkozott, amelyek a termelés és az értékesítés közös érdekeltsé­gének megteremtését az ex­port fejlesztését. növelését szolgálják. Példákat ismerte­tett, melyek bizonyítják, hogy sok még a kiaknázat­lan tartalék, s ha követke­zetesen továbbhaladunk a megkezdett úton. a külke­reskedelemben is újabb eredmények egész sorára számíthatunk. Nemcsak tel­jesítjük, hanem túl Is tel­jesítjük az 1960. évi külke­reskedelmi tervet ftsőEEs feladatok. Európa cucnde* Beszélt Péter János Afrika, Ázsia, Latin-Amerika népei­nek problémáiról, az ezzel kapcsolatos legfontosabb ta­nácskozásokról, majd az euró­pai kontinensről ezeket mon­dotta: — Manapság, amikor a földke­rekség Ugató kérdéseiről be­szélünk, Európáról majdnem meg lehet feledkezni. Annak ellenére, hogy valójáén ma is Európában van a két szem­benálló társadalmi s hatalmi rendszernek az a fő frontja, ahol a legkönnyebben vezet­het a legkisebb Incidens" ls termonukleáris háborúig, a földkerekség sok más iáján mozgalmassá vált események következtében Európa neve majdnem kiesik a nemzetközi viták szóhasználatából. — A diplomáciai és katonai szakértők azonban tudják, s a közvélemény az ilyen esetekből, mint a négy atom­bomba „véletlen" leesése a spanyol tengerpartok táján, riadtan eszmél rá, hogy az atomháború veszélyének fő csirái Európában vannak. Norvégiától, Izlandtól, Skóci­ától," a Német Szövetségi Köztársasággal együtt egy sor országon át Törőkorszá­gig, egész Európa roskadozik s tenger és óceán tajtékot ver az Egyesülj; Államoknak, mint termonukleáris nagy­hatalomnak n jelenlététől. - Európa kérdéseinek meg­oldása nemcsak egyszerűen európai ügy, hanem kihat az egész világhelyzetre. Kormá­nyunk érdeklődéssel tanul­mányoz minden Javaslatot, s maga ls kész résztvenni Ilyen javaslatok kidolgozáséban, amelyek az összeurópai együttműködésre, n Duna­völgyi országok közös felelős­ségére és n közép-európai nemzetközi koncsnlatok erő­sítésére Irányulnak. A kát világrendnaer vólaHatóvonnlán — A két világrendszer választó vonala Európán vo­nul végig. A szocialista or­szágok határain élő kapita­lista oi-Szágok Norvégiától Törökországig jól teszik, ha élnek azzal a gazdasági és államközi kapcsolatokban jelentkező lehel őséggel, amelyet a szomszédos szo­cialista ország nyújt. Mint közép-európai ország, külö­nös figyelme' íord'tír"'- • kapcsolatok fejlesztésének itteni lehetőségeire. A Né­met Szövetségi Köztársaság, Ausztria és Olaszország a szocialista országokhoz fű­ződő kapcsolataik helyes, a kölcsönös érdekeket tiszte­letben tartó bővítésével so­kat tehetnek a nemzetköz! helyzet javításáért. — Ausztriával a ml kap­csolataink 1904—05. év for­4"tóián valóban örveodete­A vita összefoglalójában, a felszólalásokra adott vála­szában hangoztatta a pénz­ügyminiszter, hogy rendkí­vül sok hasznos észrevétel, figyelemre méltó javaslat, indítvány hangzott el. Ezek­nek vizsgálatát a kormány munkaprogramjába iktatja és az illetékes főhatóságok behatóan elemzik. — A rendkívül sokrétű, elmélyült költségvetési vi­ta egyértelműen tükrözte, hogy a képviselők megér­tig támogatják gazdaságpo­litikánkat. Azt hiszem, bíz­vást levonhatjuk azt a kö­vetkeztetést is. hogy a Par­lament falai között lezajlott eszmecsere kifejezésre jut­tatta népünk vélekedését. A képviselők Választóik nevé­ben joggal mondhatták: ma­gukévá teszik a gazdaságirá­nyítás továbbfejlesztésének céljait, és támogatják az ez irányú munkát. A vitából kicsendült az ls, hogy az országgyűlés tagjai helyes­nek és időszerűnek tartják az ár-, bór- és társadalom­biztosítási intézkedéseket, ugyanakkor tisztában van­nak azzal ls, hogy ezek nem az 1905-ös vagy az 1900-os problémáink orvoslásához szükségesek, hanem szerves részei gazdaságpolitikánk­nak, amely a helyesebb ár­arányok kialakítását, a ter­melés ösztönzését célozzák. A pénzügyminiszter hang­súlyozta: nagyon fontos, hogy miután az Idei felada­tok pontosan körvonalazot­tak, egy aór fontos "ítézke­dés már a végrehajtás út­jára lépett, figyelmünket és erőinket a termelési ter­vek hiánytalan végrehajtá­sára. a szükségletek, az igé­nyek jobb kielégítésére for­dítsuk. Dr. Ttmár Mátyás ezután a vitában felmerült fonto­sa bb kérdésekre válaszolt. Hangoztatta: teljesen egyet­ért azokkal a képviselők­kel, akik szóvá tették, hogy a hazai földgázkincs feltá­rásában ugyan nagy lépé­sekkel jutottunk előbbre, a gyakorlati hasznosításban azonban tetemes az elmara­dás. A földgázprogram vég­rehajtásánál olyan hiba üt­között kl, amely nem egye­di; nagyon, sok beruházás­nál ugyanis megfeledkez­tünk a beruházások komp­lex jellegének fontosságáról, nem fordítottunk kellő fi­gyelmet nz új létesítmények által megkövetelt járulékos beruházások' időbeni végre­hajtására. A tanulságot min­den területen le kell von­ni. .A nyereségrészesedés! rendszerről szólva dr. -Ti­már Mátyás megállapította; a vitában elhangzott kriti­kák jogosak, a nyereségri­. ssesedési rendszernek jó né­hány fogyatékossága van. A hibák összefüggnek egyebek közt árrendszerünkkel, a tervlobont.ás jelenlegi gya­korlatával és sok más kéri dés-rel. A reformterrcs meg­valósítása során 1968. ja­nuár l-től kezdődően a nye­teségrészesedési rendszert elég lényegesen meg akar­ják változtatni. Az erre vo­natkozó elképzeléseket a aznkern berek már kidolgoz­ták, s a továbbiakban be­hatóan elemzik és megvitat­ják. — Joggal tették szóvá a képviselők, hogy szorosabbá kell tennünk a termelés es az értékesítés közötti kap­csolatokat. A gazdaságirá­nyítási rendszer to/ábl'fej­lesztésekor ezt a szempon­tot messzmenően figye 1I.IT lie vesszük, s arra törekszünk, hogy a termelő vállalat az eddiginél jóval közelebbi kontaktusban legyen a piac­cal — akár külföldi, akár belföldi piacról van szó — sokkal alapnsnhhnn Ismerje a piac követelményeit és ér­aékelje a piac kritikáját is. A mezőgazdaságot érintő észrevételekkel kapcsolatban a pénzügyminiszter meg­állapította, hogy a felszóla­lók egyetértettek a mező­gazdasággal kapcsolatos ár­• módosítósokkal, az amorti­zációs alap rendszerének be­vezetésével. Többen megje­gyezték, hogy a dotáció Je-. lenlegl gyakorlata elavult, nem ösztönöz kellőképpen. A vita is megerősített, ab­ban a törekvésünkben, hogy a Jövőben a dotációt bizo­nyos mezőgazdasági termé­kekhez kapcsoljuk hozzá, előre megmondva, hogy mi­lyen vonatkozásban, milyen terményhez, mennyi dotáci­ót kaphatnak az érdekeltek. Ezt a rendszert kísérletkép­pen három járásban már be is Vezettük, az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek. A meuőffazdasági beruhá­zások Idei előirányzataival foglalkozva rámutatott, hogy bár lPC0-ban a rendelkezés­re álló összegek valamivel a tavalyi alatt maradnak, a kép teljességéhez tartozik azonban, hogy leszállították a mezőgazdasági gépek árát Ez azt jelenti, hogy idén ugyanabból a keretből a ko­rábbinál több gépet szerez­hetnek be. A mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosítási ellá­tásával kapcsolatban meg­említette: az idén — ha sze­rény mértékben is — már javítunk az eddigi helyze­ten. A tsz-tagók nyugdíj­problémájával látnunk kell: az igények teljesítése hatal­mas összegeket követel, ezért a kérdést csak ak­kor tudjuk rendezni, ha jobb munkával, eredménye­sebb gazdálkodással megte­remtjük a szükséges fedeze­tet. A pénzügyminiszter beje­lentette: magáévá teszi. a terv- és költségvetési bizott­ság által beterjesztett mó­dosító javaslatot, amely sze­rint az eredeti terven felül 1400-BBI kellene növelni az óvodai helyek, 110-zel az ál­talános iskolai napközis cso­portok számát, az eddiginél nagyobb mértékben kellene hozzájárulni a körzeti is­kolákba járó diákok közle­kedési költségeihez, s emel­ni kellene a kisegítő ápoló­nők . számat. Vállaljuk, hogy az év közben elérhető megtakarításokból éB több­letbevételekből biztosítjuk e javaslatok anyagi fedezetét — mondotta. A továbbiakban az egész­ségügyi, kommunális prob­lémákkal foglalkozott.. A gyógyszerfogyasztás túlzott mértékű növekedésére utal­va kiemelte, hogy jórészt az alacsony gyógyszeráraik ma­gyarázzák a pazarlást.. Ha nem is az idén, a követke­ző esztendőkben ezt a kér­dést ís rendezni kell, ter­mészetesen úgy, hogy a la­kosság életszínvonalát a szükséges korrekciók sem­milyen formában ne befo­lyásolják. Egyetértett a Javaslattal, amely hangot kapott a Vitá­ban, hogy a gazdaságirányí­tási reform bevezetésével a tanácsok bevételeit ne egy évre, hanem öt esztendőre, tehát egy egész tervidő­szakra határozzák meg. Kö­zölte, hogy a bér-, ár- és társadalombiztosítási Intéz­kedések pontos költségvetési kihatásainak kimunkálása után az országgyűlés terv­és pénzügyi bizottságát rész­letesen tájékoztatja a szá­mítások eredményeiről. — A költségvetés három­napos vitája egyértelműen arról tanúskodott, hogy az idei esztendő feladatai reá­lisak, de megoldásukhoz nem csekély erőfeszítés szükséges. Nagyon sok mú­lik a vezetők munkáján, döntő tényezője a tervtelje­sítésnek a termelékenység növelése, az átgondoltabb készletgazdálkodás, termé­keink minőségének javítása, külkereskedelmi mérlegünk jobbá tétele. A gazdaság irányításában az eddiginél hatékonyabb, rugalmasabb módszereket kell alkalmaz­ni, munkánkat minden szin­ten ésszerűbbé, eredménye­sebbé kell tennünk. Né­pünk helyesli és támogatja a párt- és a kormány poli­tikáját, s cz biztos záloga annak, hogy 1960-os felada­tainkat sikerrel oldjuk meg. * OÍL-MAGÍARORHAG Vasárnap. 1966. január 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom