Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Közéletünk hírei ELUTAZOTT AZ NSZEP KÜLDÖTTSÉGE A Német Szocialista Egy­ségpárt pártmunkás-küdött­sége, amely Siegfried Göhm­nek. a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésé­vel látogatást tett hazánk­ban, szerdán elutazott Buda­pestről. HAZAÉRKEZETT BIRÖ JÓZSEF KÜLKERESKEDELMI MINISZTER Bíró József külkereskedel­mi miniszter és Darvas László külkereskedelmi mi­niszterhelyettes szerdán Bu­karestből hazaérkezett Bu­dapestre. LOUIS SAILLANT BUDAPESTEN Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtit­kára, jugoszláviai és bulgá­riai látogatása után hazaté­rőben, szerdán átutazott Bu­dapesten. Ez alkalommal baráti megbeszélést folyta­tott Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával és Bru­tyó Jánossal, a SZOT elnö­kével. Járhatók az utak Törik a Duna jegét A KPM közúti főigazgató- méter. A magyar jégtörőha­ság szerda esti tájékoztatása jók két csoportban dolgoz­szerint az országban — két nak, az egyik Dunaszekcső borsodi bekötő út kivételével térségében vág csatornát, a — mindertVít járható. A me- másik jégtörőhajó-csoport a gyei igazgatóságok tovább Sió torkolattól felfelé bont­folytatják a torlaszokba vá- ja az álló jeget. (MTI) gott folyosók szélesítését, hogy lehetőleg mindenütt két nyomvonalon közlekedhes­senek a gépkocsik. Éjjel-nap­pal több mint 300 teherautó szórja salakkal a síkos uta­kat. A vízügyi szervezet tájé­koztatása szerint a Duna fel­ső szakaszán megszűnt a zajlás, csupán az osztrák duzzasztóknál áll a jég, tö­rését azonban megkezdték. A viszonylagos enyhülés érezteti hatását a magyar szakaszon is. Rajkától Mado­csáig a víztükör 30—80 szá­zalékát fedi jégtábla, lé­nyegesen kevesebbet, mint egy-két nappal ezelőtt. Mado­csától a jugoszláv Daljáig, kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal, körülbelül 200 kilo­méter hosszan áll a jég. Vastagsága Madocsa térségé­ben 15—20 centiméter, lefelé egyre erősödik. Dalja térsé­Magyar rízűgyi segífség Jugoszláviának Szerdán már második nap­ja folyt a harc a jég ellen a Duna jugoszláviai szakaszán Gombos és a Vaskapu kö­zött. Nagy tétről van szó: a gombosi Duna-kanyarban 15 kilométer hosszú, hat méter vastag jéggát képződött, amely akadályozza a víz szabad lefolyását és árvízve­szélyt jelent. Magyarország és Jugo­szlávia ezúttal is összefogott a természeti csapás megelőzé­sére: Magyarországról január l6-án két, egyenként hatszáz lóerős jégtörő érkezett Ju­gében a jégvastagság 2—31 goszláviába. TERJED A GÁZFŰTÉS FILLÉREKBE KERÜL A FÜTÖGÁZ MIÉRT NINCSENEK MEGFELELŐ GÁZÉGŐK? 2 MILLIŐ FO­RINT ÜJ VEZETÉKEKRE Hal" kérdés — hal" felelet" A Szeged környékén fel- tói. tárt gazdag földgázlelöhe- rosi lyek bőségesen fedezik Sze­ged gázfogyasztását. Mint korábban lapunkban megír­tuk, a Szegedi Gázművek­ben ezért is álltak le a szén­alapú gázgyártással. Arról is beszámoltunk már olvasó­inknak, hogy Szegeden hogy úgynevezett vá- nevezett várakozási időt vagy földgázt kapnak nem tartják be, amíg a ké­majd a fogyasztók. mény kihúzza a kályhában O Van-e megbízható égö- felgyülemlett gázt. A Para­szerkezet, amely a cse- pett-kályhák esetében vi­répkályhákba beépíthető? szont a vezetéken levőcsap­- Sajnos, a jelenlegiek semmiképpen sem sza­meg nem egeszen tokelete­sek. Hazánkban kétféle be- bad hozzányúlni. a rendezés kapható lakószo­gázt lakásfűtésre is lehet bák fűlésere. Egyik a zárt igenyelni, sőt szép számmal égésterű Parapett-kályha, vannak már lakasok, ahol a más néven konvektor. Ez a cserépkalyhákat átalakítót- szabadból kapja az égéshez ták gáztüzelésre. Olvasónk, szükséges levegőt, s ugyan­Csanyi Ferenc gépészmér- csak a szabadba távozik az nök, Madach utca 9<b szám égéstermék. Ennek haszná­alatti lakos a gázfűtés beve- iatahoz nem szükséges ké­zetesével kapcsolatban írt mény. Ennél a kályhánál is szerkesztőségünknek levelet, vannak korszerűsítési kivá­A levélben szereplő kérdé- naimak, elsősorban a bizton­sek mindegyike közérdekű, ^gi berendezésnél, ezért is kerestük fel Galam- _ A cserépkályha gázégők bosi Istvánt, a Szegedi Gaz- köziil típus van forga­müvek főmérnökét, hogy vá­laszt kérjünk tőle. L. F. Eg y kis kalkuláció az új felvásárlási árakkal A baksi Űj Élet Tsz-ben azonban már bizonyos, hogy sa állami hitelekből történt, jó vezetéssel' immár hosszú a sertéshizlalás ismét vesz- Most már évente mind na­évek óta kiegyensúlyozott teséges lesz. Ilyen ingadozó gyobb részleteket kell visz­gazdálkodást folytatnak. A jövedelmezőséggel tehát alig- szai'izetni. Jellemző, hogy gazdák fegyelme is példás, ha lehetne a jövőben stabi- 1964-ben az Új Élet Tsz lu­pédig személyi jövedelmük lizálni a sertéshizlalást. teltörlesztése még csak fél­korántsem tartozik a me- Bakson a búza holdan- millió forint volt. A most gyében a magasak közé. Az kénti hozama már több év készülő zárszámadás pedig eddigi különféle felvásárlási átlagában túlhaladja az or- már 993 ezer forint törlesz­árak mellett — saját sza- szágos színvonalat. Tavaly tóssel számol. A bemutatott vukkal szólva — alig tud- 905 holdról 15 mázsa 80 kiló számok önmagukért beszél­tak ötről a hatra jutni. átlagtermést takarítottak be. nek. Bizonyítják, _ hogy a Az egyik legnagyobb áru- Még nem végleges adatok legfontosabb mezőgazdasági forgalmat jelentő munka itt alapján az egy mázsára jutó áruk termelési költségei sok­a szerződéses sertéshizlalás, önköltség megközelíti a 200 szor a fogyasztói árak felett Ha azonban az egyik esz- forintot. Tehát a búza 1965. voltak. Ha az egyik ágazat tendő hasznot hajtott a hiz- évi termesztése bizonyos jó időjárás, vagy más ked­lalásban, azt a másik leg- nyereséget mutat. De nem vező körülmények miatt többször elvitte. Megbízható így alakult a búza jövedel- nyereséget hozott, azt okvet­adatok igazolják ezt. me 1964-ben. A tavaszi szá- len megnyirbálta a másik T , razság miatt csak 11,15 ma- ágazat deficitje. JNegy forint rahzetes zsa átlagtermést érhettek el, A főkönyvelő adatai sze­s ebben az évben minden rint az új árrendezés foly­Ime a számok: 1963-ban mazsa búzára 244 forint 57 tán az Üj Élet Tsz közös­az egy kilogramm sertés- fiiiér önköltség jutott. Míg sége 900 ezer forint évi húsra jutó termelési költség az aiiami felvásárlási ár a többletjövedelemhez jut. Eb­19,32 forint volt a tsz-ben. különféle nagyüzemi fel- bői legalább 600 ezer forin­Ugyanakkor ezért a sertés- arakkal együtt csupán 240 tot az amortizációs alapra húsért csupán 15 forint 32 forint volt. kell tartalékolni. Ugyanis a fillér jött be a közös kasz- Érdekesen vallanak a ko- gépek, berendezések felűji­szába. 1964-ben (amikor lé- rábbi felvásárlási árak alap- tása, az elhasznált eszközök nyegesen kevesebb takar- jan Bakson a közös szarvas- kicserélése most már napi­mányt kellett vásárolni, marha-hizlalás adatai is. rendre kerül. Erre a koráb­mert jobb volt a termés) mar például 1963-ban egy kilo- bi árviszonyok mellett nem sikerült a sertéshús terme- gramm hízott marhahús ön- volt lehetőség. A fennmara­lési költségét 13,84 forintra költségi ára 28,31 forint volt. dó 400 ezer forint nagyobb csökkenteni. Ez már bizo- 1964-ben már „csak" 22,59 része pedig a hitelrészletek nyos nyereséget jelentett, forínt. Még ez is csaknem könnyebb fizetését segíti, és mert ebben ciz évben kilo- kétszerese volt az állami fel- anyagi alapot jelent a ter­grammonként a különféle vásárlási áraknak, felárakkal együtt 16 forint 71 fillér jutott. Tavaly a tsz A rév és a vám éppen a korábbi szerény Mricf a„ ma„hQ haszonra számítva 1200 ser­tésre szerződöttle. Csakhogy ára az üj termelői árak sze_ séges. közben a termes ismét rint minteg 3 forinttal ma_ Íme, mennyire nincs iga­gyengebb lett es újra csak bb Jesz A baksi szám_ zuk az ágáióknak, akik úgy nagy mennyisegu takar- adások mutatják: ilyen kö_ magyarázzák a kormány ár­mányt kellett vásárolni Fe- rülmények között már meg_ és bérpolitikai intézkedé­her Nándor, a tsz fokony- szüntethető a szarvasmarha_ seit. hogy ezek csak a pa­veloje mondotta el, hogy az hizlalás gazdaságon ^mn 1965. évi önköltségek ugyan vesztesége, még nem ismeretesek, az A tenyésztés megalapozá­melós bővítéséhez. A sze­mélyi jövedelmek fokozatos növekedése szinte kizárólag a többtermelés és az önkölt­grammonkénti felvásárlási ség csökkentése révén lehet­lomban. Egyik az úgyneve­zett Héra-típus, a Fővárosi Gázkészülékek Gyára ter­K^IÍ méke. A másik típust az i^L Ull^L: h:; Épületlakatosipari Ktsz A gázműveknél szó­l.vett azt kérik, hogy igényt írásban jelentsük be, s arra majd válaszol­nak a helyi adottságok megvizsgálása után. Miért szükséges ez? — Az írásbeli kérelem azért szükséges, hogy annak alapján vizsgáljuk meg: az utca és a ház, amelyben az igénylő lakik, technikailag tudja-e fedezni a szükséges gázigényt Az igényléshez csatolni kell a kéményseprő igazolását a kémény felül­vizsgálatáról. Ila a kémény állapota megfelel a követel gyártja. Jelenleg mindkettő beépítését felfüggesztették, mert egyik sem felel meg a teljes követelményeknek. Az előbbinél i« a biztonsági be­rendezést kell korszerűsíteni, a mások pedig még nem ki­forrott konstrukció. Ami a már beépített cserépkályha­égőket illeti, azokat garan­ciában javítjuk, ha elromla­nak. O Vannak-e eredeti jó gázkandallók lakásfű­tésre? — Nincsenek, de nem is menyeknek, akkor a kérel- szükségesek. A modern la­mező befizet 25 forint költ­ségvetési díjat, s ezt köve­tően fogunk hozzá a terve­zéshez, majd a munkához. Közbevetőleg a főmérnök megjegyezte, hogy olyan ut­cákból is futottak be igény­lések, amelyekben egyálta­lán nincs gázvezeték. 1965 októbere óta mintegy 300 la­kásban 400 égőberendezést szerelt be a gázművek. A januárban befutó igénylések is száz fölött vannak már. Megnőtt tehát az érdeklő­dés a gázfűtés iránt. kasokban ez a beépítés már nem célszerű és nincs is rá igény. O Van-e a gázmüveknek elegendő nagyobb tel­jesítményű gázmérője? — Van, a kisteljesítményű órákat a gázfűtés beszerelé­sekor azonnal kicseréljük. o Tcrvez-e a gázmű er­re az évre nagyobb fo­kú csőhálózat-bővítést? — Igen. Az idén 2 millió forintot költünk gázvezeté­kek felújítására. Ugyanak­O Várhatóan mennyi lesz kor felkészülünk Üjszegeden a fűtőgáz egységára? a tisztán földgáz-szolgálta­— Az érvényben levő ren- tásra is. A gázmű a jelen­delet értelmében havonta 74 leg» igényeknek 50 szazaié­köbméterig a díjszabás vál- kos novekedese eseten is tozatlan marad, köbméteren- meg tudja termelni bontás­ként 1 forint 14 fillér. Ezt Ral a szukseges gazmennyi­a mennviséget a háztartások seget. ha ne1an ll-ví>n u8vas" a tűzhellvel es gázboylerrel szeru emelkedés állna be használják el. Amennyiben akar eS>'lk napról a ma­a havi fogyasztás fölötte van síkra. a 74 köbméternek, s azt a A főmérnök válaszában gázt már fűtésre használ- kitért arra is, hogy a gaz­ják, akkor köbméterenként 54 tüzelésű _ cserepkalyhak el­őliért kell fizetni. Ez az ár szaporodasaval nyilvanva­akkor sem változik majd, lóan növekszik a robbanasi amikor a fogyasztók tisztán veszély olyan helyeken, ahol csak nagy kalóriatartalmú a készülék kezelesere vonat­, ... , , , - kozo oktatast, utasitast nem földgázt kapnak. Ezer kalo- tartják be IIyen ^ ak_ riankent ugyanis 16 fillért kor fordulhat elő, ha siker­kell fizetni, függetlenül at- telen begyújtás után az úgy­Nyugati élmények Külföldi árók tapasztalataiból Az utóbbi években sokan Nápolyba vezető út képét, kai kapcsolatban — veszi a utaztak Szegedről is Nyu- Vagy húsz kilométeren át szót Solti osztályvezető. — Az gatra, tókésországba. Leg- földbe vájt kunyhók sora egyik Rómából, a Via Ve­többen talán Ausztriába, szegélyezte az utat, s ahogy nettóról való. Arra lettünk Olaszországba. Ha nem is közeledtünk a városhoz, úgy figyelmesek, hogy egy hól'e­kutatták a két világ közti váltották fel őket a villák, hér, nyitott sportkocsi szá­különbségeket, akarva-aka- kis luxuspaloták. A kunyhók guldozik fel s alá. Vezetője ratlanul is észrevettek egyet- előtt rosszul öltözött embe- egy alig pelyhedző kölyök maist. rek őgyelegtek, a villák előtt volt, a „dolce vita" neveltje Ezekről a keresetlen meg- csodaszép autók parkíroztak, és örököse... A másik él­figyelésekről beszélgettünk Az már köztudomású, hogy mény Firenzéből való. Két három ruhagyári dolgozóval: milyen nagyok az árdifferen- ng sétált, később kiderült, Poór György főkönyvelővel, ciák, ugyanaz a cikk a belvá- hogy amerikai turisták! dr. Solti Jenő igazgatási osz- rosban mennyivel drágább, olasz huligánok keringtek tályvezetővel és dr. Klonkay mint néhány sarokkal kij- körülöttük, beszéltek hozzá­Gyula vezető statisztikussal, jebb. De a fényes üzletek juk molesztálták őket, vé­. többnyire panganak az üres- gül' szabályosan beléjük kö­41 mi nincs az étlapon ségtol. Nemcsak Rómában, töttek Mi mentünk oda. ka­- A turista-út eleve bizo- Becsben is- ronfogtuk őket, hogy a két nyos korlátokat jelent — ~~ Vob- viszont egy meg- nő bántatlanul kereket old­kezdte dr. Solti. - A három rendítően szép élményem is hasson. hét sűrített programja so- Rómában, 1964 augusztusá- _ számomra nagyon tanúi­kat láttatott meg, s mégis ban. ~ meséli dr Klonkay ságos volt a külföldi út. keveset. A gazdasági össze- Gyula- — ,feta, közben , egy" Mert igaz ugyan, hogy töb­függések természetesen nem szerre csak azt vettük eszre, bet láttam meg Olaszország tárultak fel, de az utcán sok h°gF ri'ku'- . majd megszu- vagy AuSztria múltjából, apróságot észrevett az em- nik, a kbzuti forgalom, fe- mint jelenéből, de azért ber. ketebe öltözött, piros nyak- meggyőződtem róla, hogy ko­- Például az étkezés! Har- Kendős emberek csoportjai intsem olyan szép a gyerek, madrendű vendéglőben kós- leptek el az utcakat. Bezárt mint amilyennek mondják, toltuk meg az olasz nemzeti minden üzlet. Nem tudtuk, valljuk be, sokan idehaza is. ételt, a spagettit. Az étlap mi lehet míg meg nem lat- megjöttünk részlete­szerint két ariat ára 500 líra tuk 0,asz kezeben az uj- AlmKUI megjonunK., volt kideréll azután hogy meghalt Togliatti. A sen elmeséltünk mindent is­külön felszámolják a kiszól- temetésére gyülekeztek. Mi, menüseinknek, munkatársa­gálást. a teritéket is. Végül magyar turisták a magunk jnknak - fejezi bc a beszél­750 lírát, körülbelül 35-38 szemével győződhettünk meg forintot fizettünk ezért az c véletlen altal egy tőkesor­egyszerű ételért. Ehhez ha- sza* kommunistáinak hatal­sonló bécsi „emléket" is tu- mas erejéről. Lenyűgöző fel­dok mondani. Egy olyan vonulás volt. szintű vendéglőben mint a . . ,. . Az aranyifjú és a huligánok szegedi Búza, 8—9 forintot fizettem egy ebéd utáni kis­fröccsért. Mit bizonyít ez a két eset? — Elmondok még két él­— Szerintem azt, hogy egé- ményemet, az olasz fiatalok­szen egyszerűen téved, aki azt hiszi, hogy odakint min­den olcsó. Az iparcikkek egy része valóban az, de az élelmiszer Olaszországban ki­fejezetten drága. Lenyűgöző felvonulás — Még a narancs is — ve­szi át a szót Poór főkönyve­lő. — Azt hittem, hogy majd jól eltelek vele, s végül nem is ettem. De, hogy más té­mára térjek: Olaszország, tapasztalatom szerint tipikus tőkésország, a legteljesebb végletekkel, bizonytalanság­gal. Sosem felejtem el a getést Poór György. — A gazdasági elemzések, össze­hasonlítások, a politikai té­nyek ismerete természetesen többet mond, mint egyszeri tapasztalatunk, de azért úgy éreztük, volt hitelük a szavainknak is. Fehér Kálmán mi Iparművészeti bemutató Szegeden Az Iparművészti Vállalat, az Üveg- és Porcelán Érté­kesítő Vállalat, valamint a Csongrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közös rendezésében tegnap délelőtt iparművészeti be­mutató kiállítás nyílt Szege­den, a Klauzál téri bemutató teremben. A kiállításon — amely 3 napig lesz nyitva — negyven iparművész ötszáz alkotását láthatják az érdeklődők. A most bemutatásra került ke­rámia és más iparművészeti tárgyak a második negyed­évben már a kiskereskedel­mi forgalomba kerülnek. A kiállításon több, szegedi vo­natkozású tárgy is látható. rasztság malmára hajtják a vizet. A valóság az, hogy az árak és az önköltségek leg­alábbis országos szinten többé-kevésbé megközelítik egymást. így a tsz-ek a jö­vőben nem szorulnak olyan mértékű hitelfelvételre, mint eddig. Nagyobb önállóság A baksi szövetkezeti gaz­dák — mint közülük többen is elmondották — őszintén örülnek ennek az intézke­désnek. Azért is örülnek, mert nem kell tovább fél­niük a mértéktelen eladó­sodástól, másrészt pedig na­gyobb lesz a termelés irá­nyításában az önállóságuk. Panaszolják, hogy a gépvá­sárlás eddig állami hitelből kiutalásra történt, és csak ritka esetben jutottak hozzá olyan gépekhez, amilyenek­kel olcsóbbá tehették volna a termelést. Például 48 so­ros vetőgépek kellettek vol­na már eddig is, de amo­lyan „eszi, nem eszi" ala­pon csak 24 sorosakat kap­hattak. A traktorok vonó­erejét emiatt a vetésben csak félig tudták kihasz­nálni, pedig néhány forint­tal ezáltal is csökkenthették volna a búza termelési költ­ségeit. Ugyanígy nem gyárt a mezőgazdasági gépipar trágyáié feldolgozásához szükséges szívókocsikat sem. A jövőben, amikor az amor­tizációs alapok felhasználás­ra kerülnek, a baksiak is megtakarított pénzükért csak azt a gépet veszik meg, amelyikre leginkább szük­ségük van. Máris mutatko­zik bizonyos valószínűsége annak, hogy az elavult 24 soros vetőgépek a gyár „nyakán" maradnak. Ügy­szintén a szükségletnél na­gyobb mértékben gyártottak eddig különféle hengereket is. Ugyancsak a baksiak pa­naszolják: ha magtakaró fo­gasokat keresnek, gyűrűs hengert kapnak. Ügy lát­szik, a gyürűshengergyártás a gyár számára kifizetődőbb, mint a boronák készítése. Az ors/.új; javára Az űj intézkedéseknek te­hát többek között ilyen, az egész ország számára áldá­sos közvetett kihatásai is lesznek. Lehetővé válik, hogy a termelőerők gyor­sabb fejlődése révén még több jó minőségű áruhoz jussanak hozzá a fogyasz­tók. A baksi szövetkezeti gazdák őszintén törekszenek erre. Cscpi József Csütörtök, 1966. január 27. DÉL-.MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom