Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

r így is lehet dolgozni Huszonnégy óra megtakarítás (Tudósítónktól.) Az egyik este pontosan 9 órakor a MÁV szegedi áruirányító központjában az irányító asztalán megszólalt az egyik telefon. — Dorozsma állomásról Kelemen Nándor raktárnok jelentkezik. A Csongrád megyei Építőipari Vállalatnak 15 kocsi sóder érkezett. A kocsikat kiállítani nem tudjuk, mert az órák óta tarfó nagy havazás miatt Dorozsma rakodóra a száliásgép nem tud lemenni. Kordász István irányító szorgalmasan jegyzett, majd a következőket válaszolta. — Azonnal beszélek a vállalattal, tartsa a vonalat. — A következő pillanatban már a városi vonalon Kapovics Gáborral, a szállítási osztály inspekciósával beszélt. — A rakodáshoz már kirendeltük az embereinket, de ezenkívül mondják meg, hány embert adjak ' segítségül a hó eltakarításához — válaszolt rövid gondolkodás után Kapovics Gábor. Ismét a másik telefonhoz folyamodott Kondász István. Megbeszélte, hány ember kell a váltók kitisztításához. Miután ezt tisztázták, tolmácsolta a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat inspekciósának. — Tizenöt—húsz emberrel két órán belül megoldható a probléma. Az emberek időben meg is érkeztek Dorozsmára s este 23 órakor már beállították a kocsikat, melyeknek kirakása azonnal megindult. Így a vagonokat hajnalban a 773as számú vonattal üresen továbbították Záhony felé. A 15 kocsi gyors kirakásánál 34 óra megtakarítást jelentett a vállalat azonnali, készséges segítsége. Dr. Bánkfalvy Gyula Szupcrvckonif sebészeti tű Ansanban, Kína legnagyobb acélipari központjában speciális sebészeti tűket kísérleteztek ki és kezdtek gyártani. A tűk a hajszálnál is vékonyabbak, 0,04 milliméter átmérőjűek, ami fele a haj vastagságának. A szupervékony tűket hajszálerek összekötésénél alkalmazzák. Mikor a sósavat és a klórlúgot összeöntik... Egy szabályos eljárás szépséghibái Baleset történt a Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalatnál 1965. szeptember 16án reggel 8.45-kor. A sérültek: Dudás Demeterné és Kaszás Antalné 10—12 éve dolgoznak a fürdőben. A nevezetes napon reggel utasítást kaptak: takarítsák ki a kertfürdöt. A munkát szokás szerint sósavas vízzel végezték. Gyors intézkedés Mindkét munkásasszony több mint egy évtizede dolgozik tehát a szakmában. Ismerik a sósavat, tanfolyamon is tanulták, hogyan kell vele bánni — erről bizonyítványuk is van. Szeptember 16-án mégis baleset történt velük, aminek következtében Dudásné közel három hétig, Kanászné kilenc napig táppénzes állományban volt. A baleset körülményeit Bárdos Miklós igazgató megvizsgáltatta és a készült jelentés alapján megállapította a felelősséget. Eszerint: a belesetért 60 százalókban a két munkásnő, 40 százalékban pedig Jáger István és Burok Ferenc raktárosok felelősök. Előbbiek azért, mert, amint Bárdos Miklós igazgató november 23-i írásbeli figyelmetzető levelében olvasható, a két munkásnő „... a munkavégzés során az egyéni védőeszközök használatát elmulasztotta.. A már említett utasítás sósavas takarításra szólt. Védőfelszerelés: szájkendő. Az előírt szájkendót a két munkásnő nem használta. Ezért jogos a feltételezés, hogy főként ők a felelősek. Amint azonban az esetről készült jegyzőkönyvben megörökítették: „klórgáz-mérgezés" történt. A raktárból ugyanis súlyos gondatlanság miatt nem sósavat küldtek a takarításhoz, hanem klórlúgot. Vagyis olyan mérgező anyagot, amelynek gőze a sósavénál sokszorosan ártailmasabb és ami ellen sósavas takarításkor előírt szájkendő nem véd. A balesetet tehát az okozta, hogy a két munkásnő kezébe olyan mérget adtak felhasználásra, amelyet egyikük sem ismert, és amelynek életveszélyesen Van vagy nincs? Vihar a viharlámpa körül — Órák alatt elfogy Ujabb szállítmányt várnak Lapunk hasábjain többször ben sem kapható viharlámfoglalkoztunk már a vihar- Az elárusítók szerint delámpa problémával. A lovas- cem^r /f-gcm és ja?Uar tá jen kaptak néhányát, de ptlköcsik kivilágításához szűk- lanatnyilag egy darab sincs. séges viharlámpa hosszabb A szegedi városi tanács ideje hiánycikk a kereskede- kereskedelmi osztályának velomU„„ , , . zetője, Farsang Lászlóné ezlemben. Most a napokban a ze| Jkapc.solatb"an a követkeMagyar Tavirati Iroda jelen- zöket mondotta munkatártést adott ki, amelyet lapunk sunknak: január 23-i, vasárnapi szá- — Sajnos a viharlámpa mában közöltünk. E jelentés probléma Szegeden még nem újabb vihart kavart, mivel oldódott meg. December szerinte megoldódott a vihar- utolsó napjaiban és január lámpa probléma az NDK-ból elaö felében érkezett ugyan importált jóminőségű vihar- NDK-ból importált 800 vilámpák behozatalával, viszont olvasóink nem ezt tapasztalták. Lapunk munkatársa is olvasóink tapasztalatáról győződött meg. mikor több szegedi üzletet felkeresett. Kiderült, hogy egyetlen megfelelő szaküzletAzonnali belépésre keresünk gépésztechnikust gyakorlattal. Fizetési Igény megjelölésével ajánlatokat „Gépésztechnikus 42" Jeligére a Sajtóházba. xK. 42. harlámpa. Ez a mennyiség rendkívül kevés és órák alatt elfogyott. Az ÜVEGÉRT Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint 8—10 nap múlva újabb 4 ezer viharlámpa érkezik a megyébe, ebből körülbelül ismét 800 darabot kap Szeged. A 3 ezer 200 viharlámpát a szegedi járási és a megyei földművesszövetkezeti boltokban, állami áruházakban hozzák majd forgalomba. De ez a szállítmány sem biztosít folyamatos ellátást, sőt még akkor is lesznek zökkenők az ellátásban, ha az egy hónapon belül ígért újabb 12 ezer viharlámpa is megérkezik a megyébe és ebből mintegy 2 ezer 400 kerül a szegedi üzletekbe. káros hatása ellen nem kaptak védőeszközt. Meglepő, hogy mégis őket tették elsősorban felelőssé a balesetért. Szabályok és szabályok Bárdos Miklós igazgató a legszigorúbban megköveteli, hogy a munkásnők tartsák be a védelmi utasításokat. Nem lehet ezt eléggé helyeselni. Azt viszont nem lehet eléggé furcsállni, miért hiányzik ez a szigorúság felfelé? Íme: A raktárban, ahol a mérgező vegyianyagot tálrolták — nem volt rend. A dolgozók elmondása szerint klórt és sósavat egy helyen tároltak, holott utasítás van arra, hogy az ilyen anyagokat el kell különíteni. Ráadásul a ballonokon nem tüntették fel jól láthatóan, hogy melyikben mi van. Pedig erre is megvannak a megfelelő utasítások és szabályok, amelyeknek a betartásáért aligha a takarító a felelős. Sokkal inkább a raktáros és talán annak felettese, vagy felettesei. Az is bizonyos szabályokba ütközik, hogy a nevezetes napon olyan ember kezelte az említett raktárt, aki saját bevallása szerint egyáltalán nem ért a vegyianyagokhoz, sőt a raktárkezeléshez sem és nem tudta, hogy melyik ballonban mi van. Nem tudta ezt Lénárt Béla felügyelő sem, aki egyedül ért mint leendő vegyész a mérgekhez, és aki szeptember 16án sajátkezűleg adta ki a klórt félhasználásra, pedig mint a vizsgálat során mondotta: „ ... tudomásom van arról, hogy a sósav és klórlúg vegyítésével erősen mérgező klórgáz szabadul fel". Nem szeretném az ügy méreteit eltúlozni. Csupán a tények hű feltárásáért írom le, hogy Lénárt Bélát egyáltalán nem tették felelőssé a balesetért, holott Jáger István raktáros, Nuber Gyula fürdőmunkás, Fischer Ferenc segédmunkás és mások jegyzőkönyvileg vallják, hogy a raktárban az anyag átontésekoir olyan erős füst keletkezett, amitől megijedtek és kiszaladtak. Sőt Fischer Ferenc a helyszínen rosszul lett. Újabb és újabb meglepetés Ahol rend a lelke mindennek, ott érdemes körülnézni, így tettük ezesetben is. S tudomásunkra jutott még néhány meglepetés. A vállalat vezetői — miért, máért nem — mintha igyekeztek volna el tusoln i a balesetet. A vonatkozó utasítás értelmében a mérgezéses baleseteket 24 órán belül jelenteni kell. A megyei jogú városi tanács építési osztályán Tóth József osztályvezető közölte, hogy a fürdőnél szeptember 16án történt mérgezéses balesetet csak október 6-án jelentették. Nem nagy dolog persze, de megszegése az egyéb balesetekre vonatkozó utasításnak is. A fürdő vezetői azt is elfelejtették közölni feletteseikkel, hogy a szeptember 16-án történt balesetről szeptember 21-én készült „Üzemi baleseti jegyzőkönyv" 12. szakaszát — amely konkrétan a baleset okát és a felelős nevét firtatja — nem egészen a szabályok szerint töltötték ki. Először ugyanis aláíratták a jegyzőkönyvet az érintett dolgozókkal és az említett döntő kérdésekre csak ezt követően — persze nem a dolgozók jelenlétében — válaszoltak. Beírták, hogy a baleset oka a védőeszköz használatának elmulasztása, sósav és klórlúg keveredés. A felelősök pedig 60 százalékban a sérültek, 40 százalékban a raktárosok. A felettesek erről a változtatásról nem tudtak. A megmásított jegyzőkönyv alapján a fürdő vezetőinolt eljárását helyeselték és csupán a jelentési határidő be nem tartásáért küldtek figyelmeztető levelet a műszaki vezetőnek. Hogy ezekkel a szabálytalanságokkal milyen célt követtek a fürdő vezetői — nem tudom. Csak azt tudom, hogy eljárásukkal a két érintett munkásasszony nem ért egyet. Nem tartják igazságosnak. Mint mondották. önérzetüket az sem nyugtatta meg, hogy a baleset, illetve az azt követő írásbeli fegyelmi figyelmeztetés után mindketten 300— 300 forint segélyt kaptak a vállalattól, sőt egyiküknek az órabérét is sürgősen felemelték 50 fillérrel. A cikknek vége. Az ügynek remélhetőleg még nincs... Kaczúr István Magyar—jugoszláv kulturális munkaterv Kedden a Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták az 1966—1967. évre szóló magyar—jugoszláv kulturális munkatervet. Az új munkaterv lehetővé teszi a két ország kulturális együttműködésének bővítését — sok egyéb vonatkozás mellett — az oktatásügy, a zene, a színművészet, a képzőművészet, az irodalom, a könyvkiadás, a film, a rádió és a televízió területén. Üj lehetőségeket biztosít a megállapodás felsőoktatási intézmények, színházak, művészeti szövetségek és más kulturális intézmények, szervezetek közvetlen kapcsolatainak kialakításához. Formájában is gazdagodik a két ország kulturális együttműködése: csere-tanulmányutakat biztosítanak egyetemi előadók, színművészek, operaénekesek és rendezők részére, lehetővé teszik egyetemi tanulmányok végzését a másik országban stb. Kiemelkedő idei esemény lesz mindkét ország művészeti életének a Magyar Állami Operaház balettkarának jugoszláviai, illetőleg a Szlovén Filharmonikusok Zenekara magyarországi vendégszereplése. Nyolc nyári egyetem A nyári egyetemek intéző bizottságának kedden tartott ülésén közölték, hogy a TIT az idén nyolc helyen: Debrecenben, Esztergomban, Keszthelyen, Miskolcon, Sopronban, Pécsett, Szegeden és Veszprémben rendez nyári egyetemet. A részletes program ismertetésére 10 000 példányszámban négy — magyar, angol, francia és német — nyelvű tájékoztató készül színes képekkel, fotókkal, grafikákkal, térképekkel. Máris megkezdődtek a jelentkezések, és sok jelzés érkezett külföldről is. Érdekessége lesz a különféle stúdiumoknak a többnyelvű elektromos „tolmácsok" alkalmazása. (MTI) VEZETES VEZETŐK A termelés irányításában a tervezési rendszer különösen fontos helyet foglal el. Itt az egyik alapvető követelmény: a népgazdaság érdekeinek és az üzem érdekeinek összehangolása. A népgazdasági érdekek egyrészt azt kívánják, | ÉS A VÁLLALATOK A SZÖVETKEZETEK összefogni. Senki nem tudja — ha mégoly nagyszerű kéhogy a mező- pességekkel rendelkezik is — gazdasági üzemek olyan ter- kívülről szervezni, irányítani az egyes munkafolyamaményeket, termékeket állítsanak elő, amelyekre a belső ellátásnak és az exportnak szüksége van. Persze nemcsak a választék a fontos, hanem a mennyiség is. Ne legyen tehát bizonyos cikkekből lényegesen több, vagy kevesebb, mint amenynyi itthon, vagy külföldön értékesíthető. Egy másik népgazdasági követelmény: a tokát a termelés menetét, a szövetkezeti élet mindennapos eseményeit. Ez egyáltalán nem jelenti történetesen azt, hogy a tanácsok mezőgazdasági osztályai, a különböző kísérleti intézetek és termeltető vállalatok szakemberei ne tudnának a terményeket, termékeket gazdaságosan állítsák elő az szövetkezet helyzetének üzemek, s a minőségük is megfelelő legyen. A gazdaságos termelésnek, a jó minőségű áru előállításának sok feltétele van. Egy-egy gazdaság technikai színvonala, az emberek hozzáértése, a szakvezetés színvonala mind-mind belejátszik abba, hogy a különböző növényeket milyen si16meretében hasznos tanácsokat adni. Tudnak és sok eset bizonyítja: a szövetkezetek szívesen veszik a kellő hozzáértéssel és felelősséggel adott jól értékesíthető tanácsot, segítséget. A tervkészítés mostani rendjében — amely jobban alkalmazkodik a kialakult helyzethez, a szervezetileg, gazdaságilag sokat erősödött kerrel, milyen eredménnyel termelik, az egyes állattenyésztési ágakat milyen gazdaságosan fejlesztik. De nemcsak ezek a tényezők jönnek számításba. A mezőgazdasági termelés sikerét sok mindenben befolyásolják a természeti tényezők. Tehát a helyi adottságok gondos felmérése, a hozzájuk történő alkalmazkodás tervkészítésnek fontos szerepet tölt be a ter- alaPÍ^t jelentik. ni — mindenekelőtt a vállalatok körében. Az azóta szerzett tapasztalatok viszont azt mutatják: helyes volt bizonyos kisebb módosításokat eszközölni. flz első tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek sokkal nagyobb felelősségtudattal mérlegelik lehetőségeiket, adottságaikat, mint korábban. Rendszerint ugyanazokra a terményekre, s ugyanolyan volumenekre kötik meg a szerződést, mint tavaly. Erre mondhatnák azt, hogy akkor nem változott semmi. Mégsem ez az igazság. Míg korábban, akár kimondva, akár kimondatlanul élt a szövetkezeti emberekben az a gondolat, hogy ..nem egészen a saját belátásunk szerint szerződünk", most ez megszűnt. S ezzel együtt jóval nagyobb felelősséget is éreznek a megkötött szerződésekért, mint korábban. Már pedig az a szerződés, az a terv, amelyet a szövetkezeti vezetőség és a tagság nem vall magáénak, csak keveset ér. Ha magáénak érzi, akkor mindent megtesz annak teljesítéséért. A vállalatok is nagyobb szövetkezetek adottságaihoz felelősségtudattal kötik meg — mód és lehetőség van fokozottabban figyelembe venni a termelésfejlesztés gazdasági befolyásolásának eszközeit. A különböző termeltető és felvásárló vállalatok a szerződéseket közvetlenül a termelőszövetkezetekkel kötik meg. A szerződéskötések tulajdonképpen meghatározzák a jövő esztendei termelés szerkezetét. így a az egyik melés gazdaságosságában, az előállított termékek minőségének alakulásában. A termelőszövetkezetek vezetői, vezetőségei — immár több esztendő nagyüzemi gazdálkodásának a tapasztalatai segítségévei — általában meg tudják állapítani, milyen módon termelhetnek a legésszerűbben, a legeredményesebben és leggazdaságosabban. Kevésbé szorulnak rá a bábáskodásra, mint eszteridőkkel ezelőtt. Az utóbbi időben mind gyakrabban elhangzik egy alapigazság: gazdálkodni a termelőszövetkezetben lehet. Való igaz, hogy azt a sokfelé ágazó tevékenységet, amelyet egy-egy nagyüzemben a termelés jelent, csak a helyi vezetés, az üzem közvetlen irányítói tudják Az igaz, hogy a vállalatok és termelőszövetkezetek korábban is megkötötték a szerződést. Azonban ezt megelőzte az úgynevezett előtervek megbeszélése a járási tanács mezőgazdasági osztályán. Tehát a vállalat az után került kapcsolatba a termelőszövetkezettel, miután a járásnál már megtörtént a megállapodás. A járás — néha adminisztratív eszközök segítségével — „előkészítette a talajt". A szerződéskötés művelete gyakran egyszerű adminisztrálgatás volt már. Amikor ismeretessé vált, hogy az idén a tervkészítés előkészületei korszerűbben zajlanak, mint az előző években, több helyütt bizonytalankodást lehetett tapasztala szerződést. A szövetkezet egyenrangú fél számukra — s ez az egyenrangúság nemcsak szavakban, hanem tettekben is fokozottabban meglátszik most. Kedvező a vállalatok számára, hogy a szövetkezetekkel megkötött szerződéseik biztonságosabbak: a szövetkezet mindent igyekszik megtenni azok teljesítéséért. Az ilyen szerződéskötések tehát alkalmat adnak arra. hogy a gazdálkodás helyi adottságait fokozottabban kihasználják mindenütt, így a termelés eredményesebbé, gazdaságosabbá váljon. Az összhangot — ezt is mutatják a tapasztalatok — meg lehet teremteni a népgazdasági szükségletek és a termelőszövetkezetek elképzelései között. Egészében véve a termeltető és felvásárló vállalatok, valamint a szövetkezetek szorosabb. barátibb kapcsolata, jobb együttműködése sok kedvező vonást tartalmaz, s már az első jelek is mutatják, hogy helyes ezt az utat járni. Almási István 8«e«to. 1966, j*auár 26. QÉkJMSrMQRSZAG 5 i n >