Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

Közéletünk*Az MVva„ a bérlőkért J A félretett fillérek SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ NDK NAGYKÖVETSÉGÉN _ A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén hétfőn sajtótájékoztatót tartottak. Bevezetőben Franz Köhler nagykövetségi titkár, sajtóattasé beszélt az NDK kormányának az európai biztonság megőrzésére vonatkozó javaslatáról. Ezután Herbert Barth nagykövetségi tanácsos ismertette, majd átadta az újságíróknak azoknak az eredeti dokumentumoknak másolatait, amelyek bizonyítják a Német Szövetségi Köztársaság elnökének, Heinrich Lübkének náci múltját, háborús bűnösségét. MAGYAR-JUGOSZLÁV TERVHIVATALI TÁRGYALÁSOK Dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására január 21-ól 23-ig Richárd Stajnernek a Szövetségi Tervintézet vezérigazgatójának vezetésével jugoszláv küldöttség tartózkodott Budapesten. A két tervhivatal vezetői eszmecserét folytattak országaik 1966—70. évi népgazdasági terveiről és azok összehangolásának lehetőségeiről, a két ország közötti gazdasági együttműködés helyzetéről. Mozaik az ingatlankezelő vállalat pártszervezetének munkájából A Jósika utcai központi olyan bérlőkkel kötünk, tésnek. Leültek a problételep mellett viszonylag akik valamilyen munkát mát megbeszélni az anyagszétszórt munkahelyekből akarnak végeztetni lakásuk- és szállítási osztály doigotevődik össze a Szegedi In- ban, s ahhoz mi anyagot zóival, s ezzel sikerült az gatlankezelő Vállalat. Há- biztosítunk. Ezt a szolgálta- érdekelt osztályok vezetési rom házkezelőség és a kü- tásunkat fokoztuk már ta- színvonalát tökéletesíteni, lönböző részlegeket számol- valy is. Tért hódított ennél a válva több mint ezren dolgoz- Mostanában sok szó éri az lalatnál is a politikai kultunak az IKV-nál. Hetventagú IKV-t, amiért több helyen rálódás. A politikai akadéitt a pártszervezet, amelyre a nagyobb udvarokban ga- miával együtt öt szemináa vállalatvezetés minden te- rázsok építésére ad lehető- riumban 160-an vesznek kintetben számíthat bármi- séget a kocsitulajdonosok- részt párt oktatásban, a pártkor. A cél — túl a terme- nak. Nyilvánvaló, hogy a tagok szinte valamennyien, lési tervek teljesítésén — panaszosok azok, akiknek közös, hogy a lehetőség ha- még nincs gépkocsijuk. A tárain belül a bérlők igé- kétféle érdeket sikerült-e nyeit pontos és jó munká- már összegyeztetni az érinval elégítsék ki. Beszélgeté- tett házak békéje érdekésünk elején ezt is hangsú- ben? — Abban igazuk volt azoknak a bérlőknek, akik lyozta Körösi Ferenc, az IKV párttitkára, aki égiben a Deák Ferenc utcai házkezelőség vezetője is. Ez a létszám 50-nel több, mint a tavalyi oktatási évben volt. A pártvezetőségben jóformán minden munkaterületnek van képviselője. Így a vállalat életével kapcsolatos tudnivalók, tájékoztatások — Minden tevékenységünkkel — mondotta a párttitkár — azt értetjük meg a vállalat dolgozóival, hogy nem a bérlők vannak a mi szolgálatunkban, hanem forkifogást emeltek egy-egy időben és gyorsan eljutnak hevenyészve összetákolt ga- a dolgozókhoz, s adott esetrázs miatt. Most ezek he- ben a problémákat is ugyanilyen gyorsan tudják megoldani. Ennek bizonyítására csak egy-két példát. Ábrahám István párttitkár-helyettes egyben szocialistabrigód-vezető és propagandista is. Rajcsányi András iyett új garázsok építésére nyílik lehetőség, természetesen egységes tervezés és kivitelezés alapján, hogy az építmény beleilleszkedjék a környezetbe. Megtudtuk, hogy a válladítva S ezt csak egyféle- belső életében jelentős termelési felelős tanácstag a képpen lehet bizonyítani: lépés történt az idén azzal, III. kerületben. Juhász Istminőségi munkával, ami hogy a téli munkákra vo- vanné előadó-ellenőr egyben után nincs reklamáció. Kap- naíkofó, ter,vet sikerült ma- pártcsoportveZető. s részt csolatunk, ügyintézésünk a radektalanul végrehajtani. ,.,.,,, " , „„ , A vállalat vezetosege ezt a berlokkel egyre javul. Emel- pártszervezettel dolgozta ki lett szólnak azok a társadal- közösen, minden munkatemi ' szerződések, amelyeket rületen. Így a különböző Nem zsákutca a szakmunkástanuló-iskola A Munkaügyi Minisztérium egy idő óta új oktatási forma bevezetésével kísérletezik a szakmunkástanuló képzésben. Az új formát, az úgynevezett emelt szintű oktatást, a következő tanévben tovább fejlesztik. A szakmunkástanuló-iskola elvégzése eddig nem nyújtott lehetőséget továbbtanulásra, és ez sok szülőt visszatartott attól, hogy jóképességű gyermekét szakmunkástanulónak adja. Ezen segít az emelt szintű képzés azzal, hogy a szakmunkástanuló-iskola elvégzése után módot ad a középiskolai végzettség rövid úton való megszerzésére, esti vagy levelező oktatáson. Azok a •szakmunkástanulók, akik emelt szintű oktatásban részesülnek, szakmai tárgyaikkal párhuzamosan már a szakmunkástanuló-iskolában elsajátítják a középiskola közműveltségi tananyagának egy részét. Akik ilyen módon végzik el a szakmunkástanuló iskolát, felvételi vagy különbözeti vizsga nélkül a középiskola még hátralevő anyagának megtanulása végett rövidített esti vagy levelező oktatásra bocsátják. munkaterületekről nem kellett úgynevezett fagyszabadságra küldeni senkit. Ügy osztották el a munkákat, hogy télen is tudnak dolgozni a kőművesek, bádogosok, tehát a munkák nem majd késedelmet. Szerencsés megoldás az is: újabban a házkezelőségek is kaptak két-két váltólakást, hogy a szükséges lakásfelújításokat zökkenőmentesen tudják elvégezni. vesz a szakszervezeti bizottság munkájában is. Kéri István vízvezetékszerelő szocialistabrigád-tag, s munkateljesítményével mindig és mindenkor példát mutat dolgozótársainak. Bálint István kőműves egyben munkavédelmi felelős, tehát sok műmegkezdett hk azon, hogy munkájával, szenvednek intézkedéseivel megóvja munkatársai testi épségét, egészségét. Előszóban és papíron Lgy munkásember az üzemi demokráciáról Szemtől szembe persze nehezebb megformálni a szavakat, mint a szerkesztőséghez címzett levélben, de azért néhány perc alatt kiderül, hogy lényegében ugyanaz a mondanivalója Sárkány Bélának, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat kámüves-segédmunkásának élőszóban és papíron is. — Mindenért külön harcolni kell, hogy elérje az ember, és sokszor érthetetlen, miért olyan nehéz célt érni. Ha nem járl volna Mire gondol? — Ne higgye, hogy holmi égbe kiáltó problémákról akarok beszélni. Itt van például ez a pár kesztyű — mondja, s közben a vattaruha zsebéből elő is halássza. — Most már megvan, de nem volt sem tavaly, sem tavalyelőtt. Pedig sokszor szóvá tettük. Ha nem járt volna, most se kapjuk meg. Igaz? A kérdés inkább szónoki, nem kívánkozik rá felelet, hiszen csak helyeselni lehet. Nyomban folytatja is. — A kőműves szakmunkások most sem kapták meg, azzal az indokkal, hogy úgysem tudnak kesztyűben falazni. És ez csak példa, mondok és másikat is! A fürdő. Évek óta összezsúfolódunk benne, s ráadásul vagy jéghideg vagy tűzforró víz folyik a csapokból. Persze mondogattuk, felszólaltunk emiatt is. Hiába! Csak huzavona után Szóvá tettük, mondogattanácskozás az üzemi demokrácia olyan fóruma, melyen kiki úgy mondhatja el észrevételeit, javaslatait, hogy azt nemcsak meg keli hallgatniuk az illetékeseknek, hanem a körülményekhez kepest mielőbb el is kell intézniük. — Azt hiszi, hogy csak egymás között beszélgettünk, vagy közvetlen vezetőinknek panaszkodtunk' Termelési tanácskozásról termelési tanácskozásra felszólaltunk, jártunk a szakszervezetnél is. S a dolgokat akárhonnan nézzük, a következtetéssel a tudatformáláshoz, fejlödéshez érünk, s ez a legfőbb mozgató, rugója az IKV Korábban problémák vol- pártszervezete munkájának tak különböző anyagok idő- is. Bizonyítja ezt egy mábeni beszerzésével, majd a sik helyes kezdeményezés is. szállítással. A pártszervezet A gazdasági vezetés a pártvezetősége ebben is segítse- szervezet vezetőségével gére siet a gazdasági veze- együtt tanulmányi versenyt ——^__ hirdetett az ipari tanulók körében. A gyakorlati és elméleti ismeretek elsajátításának eredményességét bizonyítja ez a kezdeményezés máris. Az ipari tanulók átlageredménye majdnem egy egész érdemjeggyel javult. Nem is marad majd el a jutalom. A tanulmányi verseny végén a legjobbak között jutalmat osztanak majd ki. L. F. Valószínűleg igaza van, bár abban sincs semmi igazságtalanság, ha egy jó fiatal munkás többet kap, mint teszem azt. egy gyengén dolgozó idősebb. — Ja, még egy dolgot el akartam mondani. Az újságban olvastam egy társadalmi bírósági tárgyalásról, ahol elmarasztaltak valakit összeférhetetlenség miatt. Az ügyet nem ismerem közelebbről, csak róla jutott eszembe, hogy a dolgozók észrevételeinek, javaslataialatt állunk, felettünk a kőműves-brigád dolgozik, válaszfalat húz a rostki készítőtől ..örökölt" épületben. Itt kap helyet majd az új fürdő is, ami előreláthatólag megoldja a problémát, nem negyven, kétszáz embernek ad jó körülményeket. — Sokkal kevesebb lenne a jogos bosszúság — szólal meg azután —, ha a hibák feltárásával lépést tartana a hibák kijavítása. Az embert bántja, ha tudja, hol vannak a hibák, s mégis hosszas huzavona után intézkednek csak kiküszöbölésükre. Kik as. össze fé p he t e 11 e nek? — Tavaly sokáig betegszaElgondolkozik. Állványok nak semmibe vevői, azok, akik miatt még egy apró intézkedés is hónapokat, éve- J ket késhet, vajon nem ösz- i szeférhetetlenek? S én mégsem hallottam még olyan esetről, hogy egy vezetőt felelősségre vontak volna azért, hogy összeférhetetlen beosztottaival szemben. Sárkány Béla nem keserű, megfáradt ember, még na koránál fogva Béla bácsizzák is a nála fiatalabbak. Gondolkozó, tépelődő típus, aki szeret utána járni apróbb dolgok összefüggéseinek is. Amiket elmondott, valóban nem kiáltanak az égbe. de ha jól megforgatjuk, mégsem lényegtelenségek. Az az összefoglaló kifejezés ugyanis, melybe beletartoznak, badságon voltam." balesetem igen lényeges mindannyiunk volt. De nem változott semmi közben. Ügy látszik, ez az idei év szerencsésebbnek ígérkezik. Most emelték fel egyik társamnak s nekem is 25 fillérrel órabérünket. Ez is, de régi kívánságunk volt! Mert az mégsem járja, hogy ugyanannyit keressen egy öreg szakmunkás, mint a tuk. Ez kevés! A termeiési tegnap jött fiatalok. szamara: az üzemi demokrácia. Ilyen szempontból tanulságos ez a beszélgetés, meg az ezt megelőző levél is. Nemcsak a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál, hanem minden üzemben. F. K. helyett jégpáncél A KPM közúti főigazgatóság tájékoztatása szerint az ország területén a főútvonalak mindenütt járhatók. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még hat összekötő és hét bekötő úton akadályozza a közúti forgalmat hótorlasz, ezeknek áttörésén is dolgoznak a hómarók, illetve a hóekék. Hétfőn országszerte erősen olvadt, a délutáni órákban azonban erősödött a szél, úgy hogy számolni kell az országutakon jégpáncél képződéssel. A KPM közúti főigazgatóság utasította a megyei közúti igazgatóságokat, hogy egyész éjjel, szünet nélkül salakozzák az utakat, különösen az emelkedőket és az íveket, s ha nincs elég tehergépkocsijuk erre a célra, igényeljenek a TEFU-tól. A KPM közúti főigazgatóság felhívja a gépkocsivezetők figyelmét, hogy a leggondosabb szórás ellenére is csúszhatnak a kocsik egyes útszakaszokon, éppen ezért a fagy beálltával csak nagyon óvatosan haladjanak. (MTI) 4 mortizációs alap a mezőgazdaságban! A parasztemberek többsége csak mostanában hallotta először ezt az idegen szót. Zamatolgatják, a jobb kimondhatóság kedvéért próbálják is rövidíteni. így: „amortációs alap". Pedig a fogalom régesrégi. Amióta termelés van a világon, az elkopott, elhasznált termelési eszközöket mindig újakkal kellett pótolni. Az amortizációs alap — egyszerűbb viszonyok között — megvolt a kisparaszti gazdaságokban is. A jó gazda gondoskodott arról, hogy mire elkopott az ekéje, elnyüvődött a lószerszámja, együtt legyen a pénze az új szerszám megvásárlásához. A kiöregedő tenyészállat ivadékából újat nevelt fel, hogy kicserélhesse azt. A termelőszövetkezetek fejlődésük során most jutottak el odáig, hogy ilyen értelemben is önállósuljanak. Most már kormányrendelet írja elő számukra amortizációs alap létesítését. Annak, hogy eddig miért nem volt amortizációs alap a tsz-ekben, sokféle oka van. Az átszervezés idején nem ez a téma jelentette a legnagyobb gondot, hanem sok egyéb. Másrészt a fiatal közös gazdaságoknak kezdetben még nagyon kevés volt a pénzük, éppen csak a legszükségesebbekre tellett. Ide kívánkozik még az is: több mezőgazdasági termék esetében az árszínvonal is olyan alacsony volt, hogy a bevételből az adó és a termelési költségek kifizetése után már nem lehetett félretenni az elhasználódott állóeszközök, berendezések pótlására. Továbbá az amortizációs alap kezeléséhez olyan számviteli apparátus szükséges, melynek munkája nyomán áttekinthetővé válik az egész gazdálkodás. Sok helyen ez sem állt korábban rendelkezésre. Csak nemrég vált általánossá országosan is a tsz-ekben a kettős könyvelés. A szegedi járásban és a város tsz-eiben közvetlenül a kormányhatározat megjelenése után munkához láttak az értékelő szakbizottságok. Valóságos értéküknek megfelelően újra leltárba veszik a termelőszövetke/ eti állóeszközök egy részét, a járműveket, különféle gépeket, felszereléseket. Később pedig sor kerül az épületekre, ültetvényekre, tenyészállatokra stb. is. Állóeszköz-pótlás eddig is volt a tsz-ekben, csak nagyon kezdetleges formában. Ez tette szükségessé az újraértékelést is. Az amortizációs alap rendszerének hiánya miatt sohasem tudhattuk pontosan, hogy mennyi egy-egy tsz tiszta vagyona. Eddig az volt a gyakorlat, hogy ha a gazdaság vásárolt egy teherautót, vagy egy traktort, azt bizonyos idő múltán ugyanakkora értékben selejtezték ki, mint amennyiért vették. Sok furcsa helyzet keletkezett ebből. Csupán a szegedi járásban becslések alapján mintegy négyötmillió forinttal csökken majd az állóeszközök eddig nyilvántartott értéke, mivel a termelésben résztvevő eszközök értéke folyamatosan csökken, más szóval: a megtermelt új áruk értékébe megy át. C* zek a számviteli változások közelebb visznek bennünM-J ket a valósághoz, lehetővé teszik a még eredményesebb termelést. Hatalmas húzóerő szabadul fel a mezőgazdasági termelés számára. Például egy traktor átlagos élettartama nyolc év, de rossz karbantartás miatt már négy-öt év alatt is véglegesen elhasználódhat. Ebben az esetben az egy évre jutó amortizációs alapja lényegesen magasabb lesz. Vagyis ennyivel kevesebb jut osztalékra, más célokra. Ebből egyértelműen következik, vége annak a nézetnek: „hadd törjön, hadd szakadjon, majd az állam ad másikat". Az állam adott is, csakhogy hitelre és a hitelt vissza kell fizetni. S az adósságok számos tsz-ben már oly magasra nőttek, hogy azoknak egy részét a fennmaradás érdekében elengedni kényszerült a Magyar Nemzeti Bank. Komoly szerepe van az állóeszköz-pótlásnak a napi munkában is. Az ugyanis nemcsak évekre osztódik el, hanem termékekre is, éspedig fordított arányban. Például minél több tejet fejnek ki a fejőgépekkel, annál kevesebb lesz az egy liter tejre jutó gépi amortizációs költség. Az sem mindegy, hogy a kukorica termesztésében egy hold esetében 50 mázsa csöves termésre, avagy csak 20 mázsára osztjuk a termelésben résztvevő gépek értékcsökkenését. Máris világos, mennyire kétélű fegyver a mereven értelmezett önköltségcsökkentés. Pillanatnyilag önköltséget csökkenthetünk azzal is, ha a szükséges őszi szántást elmulasztjuk, s csak silányabb tavaszi szántásba vetünk. Az ilyen „takarékosság" azonban éppen az ellenkezőjét eredményezi annak, amit akarunk. Hozhatnánk azonban más példát is. Egy fejőstehén élete átlagosan 10 év, értéke pedig kb. 10 ezer forint. Ha ez a jószág évente csupán ezer liter tejet ad, akkor minden liter tej után egy forintot félre kell tenni. (Ilyen teheneket, sajnos, a szegedi járás sok közös istállójában találhatunk még.) Ha azonban ugyanez a tehén négyezer liter tejet ad (ami nem elérhetetlen), literenként már csak 25 fillér kerül az amortizációs alapba. V/ilágosan kitűnik az eddigiekből: mennyire képtelen demagógia az, hogy az új termelői árak kapcsán „megint csak a parasztok járnak jól". Ez az ügy egyformán szolgálja a városlakó munkás, az értelmiség és a szövetkezeti parasztság jobb jövőjét. A felemelt mezőgazdasági árak alapot jelentenek ahhoz, hogy a tsz-ekben kialakulhasson az igazán rentábilis nagyüzemi termelés, melyhez nincs szükség továbbra is az állami „mankóra". Ezzel elejét vesszük az eladósodásnak. Lehetővé válik, hogy bizonyos idő múltán a tsz-ek saját pénzforrásaikból táplálkozva valóban önállóan gazdálkodjanak. Ez az intézkedés a szó legigazibb értelmében a tszgazdákat egyénileg is érdekeltté teszi a közös vagyon védelmében, céltudatos gyarapításában. A jövőben bizonyosan nem találunk majd cséplőgépeket, vetőgépeket, elhagyott ekéket még tél derekán is a határban. Száműzzük a mezőgazdaságból is a pazarló „takarékosságot". Hány helyen csak azért nem használják ki ma még teljesen a gépeket, hogy üzemanyagot, munkabért takaríthassanak meg! Ezáltal „csincxsabbá" válik a zárszámadás. Ezreket, esetleg tízezreket valóban megtakaríthatnak, százezreket, milliókat pedig elveszítenek a kisebb termésnél. A jövőben a kötelezően félretett fillérek — ha nem is közvetlen módon — súlyos forintokat kamatoznak az egész ország javára. CSÉPI JÓZSEF Vasárnap, 1966. január 23. DÉL-MAGYARORSZÁG §