Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

Hetenként egy új Dnyeprogesz Országos körzetek 1064-ben a Szovjetunióban óriási mennyiségű, 459 mil­liárd kilowattóra elektromos energiát termeltek. Az erő­művek kapacitása egy év alatt több mint 10 millió ki­lowattal növekedett. Hogy érzékelhessük ezeket a számadatokat, ugorjunk vissza az 1920-as évbe. Kö­rös-körül sötétbe burkolód­zott városok és falvak, pis­lákoló petróleumlámpák és kezdetleges mécsesek. Min­den erőt leköt az interven­ciósok és a fehérgárdisták elleni harc, de Lenin már a GOELRO-n. az ország villa­mosításának tervén dolgozik. Az egész világot meghök­kentette ez a terv, mely szerint 30 szovjet erőművet kell felépíteni. Külföldön kevesen hittek e terv reali­tásában. A GOELRO tervet 10—15 évre dolgozták ki. Az azóta eltelt idő bizonyította be, hogy a bolsevikok megtar­itták adott szavukat, a kül­jldi jövendőmondók pedig „.úttal is kudarcot vallottak. 1935-ben a Szovjetunióban nem 30. hanem 40 erőmű adott áramot. A hajdani Oroszország a villamosener­gia-termelés tekintetében is hátul kullogott, most pedig túlhaladta Angliát.. Francia­országot, Olaszországot és Japánt. Európában a máso­dik. a világon pedig a har­madik helyet foglalta el. Nézzünk a jövőbe: 1970­re a Szovjetunió 800—1000 milliárd kilowatt villamos energiát termel, vagyis any­nyit, amennyit jelenleg az USA állít elő. 1980-ban a Szovjetunió villamosenergia­termelése eléri a 2700—300Ó milliárd kw-órát. Ez más­félszer több, mint ameny­nyit jelenleg Földünk összes többi erőműve együttesen termel. Jelenleg nagyon fontos feladat a Szovjetunióban, nagytcljesítmépyű hőerőmű­vek létesítése. A most előál­lított villamos energia 4 5 részét hőerőművek adják. A számítások és a gyakor­lat azt bizonyítja, hogy hő­erőműveket rövidebb idő alatt lehet üzembe állítani, mint vízi erőműveket, épí­tésük pedig az előregyártött A hármas cnergtablokk szerelése Taskenti Vfzlerőműbcn. elemek felhasználása követ­keztében sokkal gyorsabb és gazdaságosabb. A hőerőművek építési üte­mének további növelése a folyamatos termeléssel érhe­tő el. A modern erőművek előregyártött vasbetonele­mekből készülnek. A leg­utóbbi időkig 600 féle konst­rukciót tipizáltak. Az elmúlt évben az „Erőterv" intézet­'ben kidolgozták a nagytelje­sítményű erőművek univer­zális tervezetét, melyben a tipizálás mintegy 100 fajta konstrukcióra terjed, így vá­lik lehetővé az erőműépítés korábbi 4—5 éves határide­jének 29—30 hónapra törté­nő lerövidítése. Mindez lehetővé teszi, hogy 1980-ra 200 kerületi hő­erőmű és 260 nagyteljesítmé­nyű hőközpont épüljön. Az elmondottak egyáltalán nem csökkentik a vízi erő­művek jelentőségét. Annak ellenére, hogy a vízierőmű­építés sokkal több időt vesz igénybe, mint a hőerőműve­ké, és az építési, költségek tetemes összeget tesznek ki, mégis a vízi erőmű által ter­melt energia rendkívül olcsó. A, vízierőmű-építés fejlesz­tése mellett szól az is, hogy a Szovjetunió a vízienergia­tartalékok tekintetében első helyen áll a világon. Amióta az amerikai „Grand Kuli" vízi erőmű második helyre szorult a ' Volgai Lenin Vízi Erőmű mögött, a szovjet villamos­Ipar szilárdan tartja elsősé­gét a nagyteljesítményű vízi erőművek .és gépegységek gyártásában. A volgai óriá- • sok kivételével (Kujbisevnél és Vplgográdnál) a vízi ener­getika kolosszusai Szibériá­ban vannak. Lenin szavai beteljesed­tek. Az angarai óriás már a kommunizmus építésének szolgálatában áll, a Bratszki vízi erőmű 16 gépegysége 3.6 millió kw-os teljesítmé­nyével ellátja a K-szibériai energiarendszert, . Befejezték a kísérleteket és elkezdték az. angarai vízilépcső harma­dik szakaszának, az Uszty— Ilimszkij vízi erőmű építé­sét. Tervezett kapacitása 4,3 millió kw-ó, A Szovjetunióban folyó építkezések közül különösen nagy jelentőségű a Szibé­riában létesítendő Kraszno­jarszki vízi erőmű, melynek 10 gépegysége 500 kw-os tel­jesítménnyel évente 20 mil­. liárd kw-ó villamosenergiát képes szolgáltatni. Egyedül ez az erőmű hatszor több energiát szolgáltat, mint a Dnyéprogeszl Erőmű. A távlatok még grandió­zusabb óriásokat ígérnek. Felépül a Száján—Susensz­kiji erőmű 235 m-es gátma­gassággal, 6 millió kw-ó tel­jesítőképességgel, a Nvizs­nyi.i—Obi 7 millió 400 ezres, j a Nyizsnyij—Tugunszkiji 10 fontos tudnivalók a GELKA evékenységérőt Oriásgenerátor — Szverdlovszk­b»n. milliós, a 20 millió sítménnyel. nak és a Nyizsnyij—Lénái kilowattos telje­Ha az Angará­Jenyiszejnek is bányából és tengervízből Konyhasóra ez ember szervezetének feltétlenül szüksége van: szabályozza a testnedvek egyensúlyát Ha testünk sótartalmát kivon­nák, a szervezet életképte­lenné válna. Mindez meg­magyarázza, miért folytak háborúk a sóért és hogy a közlekedés, a hajózás fejlő­dését mennyire befolyásol­ta ez a fontos nyersanyag. A só kitermelése ősrégi. A kínaiak már ötezer év­vel ezelőtt bányászták. A régiek-úgy hitték, hogy a só olyasvalami ami nem vész el, ami maradandó, ezért a tartós barátság, a szövetség jelképének tekin­tették. Keleti népeknél ma is él az a szokás, hogy ide­genek, vendégek élé sót tesz­nek, ezzel" fejezve ki jószán­dékukat ós barátságukat. Egyes arab törzseknél a szö­vetség ünnepélyes megköté­sénél a kenyeret megsózzák és úgy fogyasztják el. t iclnami Demokratikus Köztársaság: A Hnl Chau sómoesarak cr­tíkes ásványkincset a tartomány termelőszövetkezetei jfi munka­szervezéssel egyre növekgrt mennyiségben termelik kl. A sóklter­mrlés ma már a napi 30 tonnát is meghaladja. Honnan szerezték az em­berek a sót? Ahol a termé­szetben akadt ltösó, ott vi­szonylag egyszerű volt meg­szerzése — bányászták. Igaz, a sóbányákat általában a hatalmasak kerítették kéz­re, a legtöbb országban a király rendelkezett felettük. És ahol nem volt sóbánya, ot.t sós források vizéből, vagy a tengervízből párol­ták, főzték a sót. A törté­nészek véleménye szerint az első sófőzdét a Földközi­tenger partján a rómaiak létesítették. Tengervizet en­gedtek nagy tartályokba és a vizet elpárologtatták. A KÓfozést az angolok is a ró­maiaktól tanulták. De már az Újvilágba érkező Ko­lumbusz is tapasztalta, hogy egyes bennszülött törzsek sósforrások vizéből vagy tengervízből vonják el a sót. Ma már nagyiparilag is előállítják a sót, mert nem­csak- az ember táplálkozá­sahoz nélkülözhetetlen, ha­nem a Vegyipar egyik leg­fontosabb alapanyaga. A modern kémia anyagaiból legalább 90 százaléknak va­lamilyen formában köze van ehhez a nyersanyaghoz. így ma só nélkül nemcsak az ember nem tud megélni, ha­nem az iparf civilizáció sem képzelhető el. K. J. hasznosítják az energiatar­talékait, még nyerhető éven­te több mint 200 milliárd kwo. villamos energia. Ez több mint kétszerese a Szov­jetunióban 1960-ben termelt villamos energiának. Az új módszerek teszik le­hetővé, hogy 1980-ra 180 nagyteljesítményű vízi erő­művet építsenek fel. Végül néhány szót az atomenergetikáról. A Szov­jetunióban adott áramot 11 évvel ezelőtt a világ első atomerőműve, kapacitása 5 ezer kwo. volt. Ma már ára­mot adnak a szibériai, a no­vovoronyezsi, a belojarszki és a melekeszkiji atomerő­művek. A szovjet tudósok kísérle­teznek még a kimeríthetet­len erőforrást képező dagály munkáraíogásán is. A kezde­ti lépések biztatóak. Ha pl. a Fehér tengeri Mezenszkij öbölben erőművet építené­nek, ez egyedül több ener­giát adna, mint a volgai, a bratszki és a krasznojárszki vízi erőmüvek együttvéve. A további kísértetekre Mur­manszk közelében megkezd­ték az első dagályerőmű épí­tését. Röviden ennyit a szovjet energetika fejlődéséről. Szin­te hetenként kapcsolodik be az energiatermelésbe egy­egy új erőmű, melyek kapa­citása felér a dnyeprogeszi erőmű teljesítményével. Ilyen a fejlődés üteme, ezt diktálja az élet. N. Szaprlkln Az Országos Tervhivatal elnöke a kohó- és gépipari miniszterrel együtt a múlt esztendő végén együttes uta­sítást adott ki a rádió, tele­vízió, magnetofon, lemezját­] szó és a háztartási gépek javításával kapcsolatban. Az új rendelkezés szerint a GELKÁ-nak ke'l átvennie az összes háztartási gépek garanciális és másfajta javí­tását a városokban és vidé­ken működő szövetkezeti, ta­\ nácsi és egyéb közületi szak­ipari vállalatokkal együtt. A profilgazda a GELKA lett, míg a többi szakipari vál­lalat — a GELKA műszaki és gazdasági irányításával — • mint profiltárs végzi javítási és karbantartási feladatát. A garanciális munkákhoz a GELKA-tól kapják az alkat­részeket és a GELKA-nak is számlázzák a munkákat. A GELKA feladata lesz tehát a lakosság javítási igé­nyeinek kielégítése. Óriási feladat ez, hiszen csak a múlt évben mintegy 160 000 mosógépet, 40 000 centrifu­gát, 50 000 hűtőgépet, 80 000 porszívót, 9000 padlókefé­lőgépet, sok ezer lemezját­szót és magnetofont vásárolt a lakosság. Ebbe., az évben pedig legalább 50 százalék­kal több háztartási gép el­adására számítanak. Ez azt jelenti, hogy tovább emelke­dik a GELKA forgalma. A budapesti központtal rendel­kező vállalatnak több mint kétezer alkalmazottja, 24 bu­dapesti szervize és 130 vidé­ki szolgáltatóüzeme van. Százhúsz gépkocsival és kö­zel tízmillió forint értékben bérelt autókkal hozták és vitték a múlt évben a ház­tartási készülékeket. Csak novemberben 100 ezer, de­cemberben pedig 150 ezer háztartási gépjavítást és kar­bantartást végeztek. Munkatársunk kérdést in­tézett a GELKA főmérnöké­hez, Ustor Endréhez, aki a vállalat idei tevékenységével kapcsolatban a következőket mondotta: — Az országot javítási körzetekre osztjuk fel. Ez a lakosságnak előnyös lesz, mert minden háztartási és híradástechnikai gép tulaj­donosa pontosan tudja, me­lyik javítási körzethez tar­tozik, és ott ki a felelős a profiljába tartozó cikkek ga­ranciális és másfajta javítá­sáért. Az új garanciális ren­delet, amely 1965. október 4-én jelent meg, kimondja, hogy ha a vásárolt gépen ötször ugyanaz, vagy tízszer különböző hiba jelentkezik, a készüléket ki kell cserélni, s az új gépre további javítási garanciát kell biztosítani. A rendelet szerint, ha a rádi­ót, vagy televíziót 15 napon belül nem lehet megjavítani, a felet — kívánságára — kölcsönkészülékkel kell el­látni. E célra máris 500 köl­csönkészüléket biztosítot­tunk, amit szükség esetén növelni is tudunk. — Szólni kell az antenna­kérdésről. Noha állandó tár­gyalások folynak központi antennák létesítésere, és szó van a kötelező központi an­tennák elrendeléséről is, nem árt, ha a közönség megismeri ezt a nagyfontos­ságú problémát. — Jelenleg — főleg a fő­Városi és vidéki lakótelepe­ken — az új házak teteje a tüskésdisznó hátához hason­latos. Televízió antennák tö­megei merednek az ég felé. A szakszerűtlenül szerelt antennák nem egyszer olyan beázásokat eredményeznek, amelyek igen jelentős tető­karokat okoznak. Kétségte­len, hogy az új házak építé­sénél költségtöbbletet jelen­tene a központi antenna fel­állítása, mégis kifizetődő be­fektetés lenne. Milyen ké­nyelmet nyújt a lakónak, hogy amikor beköltözik az új lakásba, nem kell az an­tenna felszerelésével bajlód­nia: csak bedugja készüléké­nek antennavezetékét a kon­nektorba és máris tökéletes vételt kap. Különösen azo­kon a vidékeken lenne ez felbecsülhetetlen előny, ahol a távoli adók miatt szoba­antennával nem lehet jó vé­telt biztosítani. Hogy a köz­ponti antennák rendszere mennyire előnyös és gazda­ságos is, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kül­földön a legtöbb helyen az új házak és lakótelepek el sem képzelhetők már köz­ponti antennák nélkül, ame­lyek — mindezeken felül — a soklakásos bérházaknál sokkal jobb vételt is biztosí­tanak, mint az egymás he­gyén-hátán levő tetőanten­nák tömegei. — Végezetül — mondotta a GELKA főmérnöke — ar­ra törekszünk, hogy megrö­vidítsük a háztartási készü­lékek javítási idejét és a la­kosság teljes megelégedésére végezzük feladatainkat. Zs. l,. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA HOL VALTJAK BK AZ ÜRES ÜVEGET? Ügy tudom, a Dél-Magyar­országban már többször meg­Búcsú — huszonöt év utón (Tudósítónktól.) A napokban meghitt hangulatú ünnepségre gyűltek össze Szeged 2-es postahivatalának dolgozói. Sőt vendég­ként megjelentek még a szállítási dolgozók is, hogy búcsút vegyenek Etek Lajostól, a 2-es postahivatal nyugdíjba vo­nuló dolgozójától. Etek Lajos 25 évig rótta Szeged utcáit, hordta a há­zakhoz a csomagokat, ki tudná megszámolni, hány lépcsőt járt meg, s hány lakás ajtaján kopogtatott be. A kedves Elek bácsit Szeged városnak csaknem minden részében is­merik. Udvariasan, mosolyogva végezte munkáját, s ha nem találta otthon a címzettet, többször ls visszament, ne­hogy a csomag kárba vesszen, s öröm helyett bosszúságot okozzon. Elek bácsi összesen 34 évet töltött munkában. Már előzőleg is rokon szakmában, a MAV-nál dolgozott. A 25 évet pedig itt töltötte Szeged 2-es postahivatalánál. A szá­mítások szerint évente körülbelül 4—5 ezer csomagot kéz­besített. A becsületes munkában eltöltött évek után nehéz volt a búcsúzás Elek bácsinak is, munkatársainak is. A szegedi postaigazgatóság a1 25 éves szolgálat jutalmául oklevelét adományozott a nyugalomba vonuló dolgozójának. Szép ajándékkal is kedveskedtek Elek Lajosnak, sok sikert és jó egészséget kívántak nyugdíjba menetele alkalmából. Kovács Mihály jelent, mely üzletekben le­het beváltani az üres szab­vnnyüvegeket. A minap 5 db borosüveget vittem vissza a Pásztor utcai üzletbe. A ki­szolgáló méltatlankodva vá­laszolta, hogy csak az itt vá­sárolt üvegeket veszi visz­sza. Kettőt átvett, a többit azonban kénytelen voltam egy másik üzletbe elvinni, ahol szó nélkül elfogadták tőlem. B. F.-né * Vermuth Antal, az Élelmi­szerki.skereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezető­helyettese kérdésünkre adott válaszában, hangsúlyozta: „Az üzletvezetők figyelmét már több esetben felhívtuk arra, hogy azokat az üvege­ket, amelyek betéti értékkel kerülnek forgalomba, min­den további nélkül vegyék vissza a vásárlóktól. Ez min­den élelmiszercikket árusító üzletre i^natkozik". Vasárnap, 1966. január 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom