Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MHMMMWHMHBBWWMMBilllll llllll iHIII IlllllllMMIiiniinM A MA G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam. 18. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1966. január 22. Tanácskozik az MSZBT kongresszusa Indiában megszilárdítják Taskent szellemét :::3i Szovjet—japán egyezményeket írtak alá Uj garanciák, új remények A megbecsülés tükrében Pénteken a Parlament fényárban úszó termében megkezdte tanácskozását a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresz6ZUS£L A kongresszus elnökségében foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Babics Antal akadémikus, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fótitkára, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, a tömegszervezetek számos vezetője, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiválóságai. Ugyancsak az elnökségben foglalt heKristóf István: lyet N. R. Seleh, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője, J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldöttségének vezetője, valamint Sz. A. Andrjusenlto altábornagy, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapjatok parancsnokságának képviselője. A kongresszust Kardos László Kossuthdíjas professzor, az MSZBT alelnöke nyitotta meg. Ezután Kristóf István, az MSZBT főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Ez a barátság fegyverünk és pajzsunk — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajnalától, majd pedig az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcos időszakától kezdve immár több évtizedes internacionalista, testvéri barátság fűzi össze a nagy Lenin zászlaja alatt tömörülő szovjet népet és a szocialista forradalomért küzdő magyar dolgozókat — mondotta Kristóf István és hangsúlyozta, hogy a magyar nép legközelebbi barátjának, legjobb szövetségesének és igaz testvérének tekinti a szovjet népet. Kiemelte, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának további elmélyítése megfelel népünk érdekednek, az egész nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek, a béke és a haladás ügyét szolgálja. Megemlékezett a szovjet emberek hősi harcairól, amely elhozta számunkra a szabadságot és függetlenséget Beszélt arról, hogy a Szovjetunió mindig támogatott és önzetlenül segített bennünket. Kristóf István ezután a magyai-—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését méltatta és számos ténnyel, adattal mutatta be, hogyan segítette a Szovjetunió iparunk, mezőgazdaságunk fejlődését, majd az MSZBT tevékenységéről beszélt, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az elmúlt években odaadóan munkálkodtak a magyar—szovjet barátság elmélyítésén. — Társaságunk úgy véli —, s ebben a Szovjet— Magyar Baráti Társaság is egyetért velünk —. hogy a két nép közötti barátság elmélyítésének egyik legfontosabb formája a közvetlen, személyes kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. Különösen nagy jelentőségű volt számunkra, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából baráti társaságunk meghívására száznegyven tagú szovjet küldöttség érkezett hazánkba. A szovjet hadsereg volt tisztjei, katonái, az elesett hősök hozzátartozói vettek részt felszabadulási ünnepségünkön. Ez a látogatás maradandóan mély élményeket jelentett mind a szovjet veteránok, mind pedig azoknak a magyar városoknak, falvaknak, üzemeknek lakossága és dolgozói számára, ahová a szovjet vendégek ellátogattak. A két országot immár nemcsak az államközi szerződések, a közös célok, nemcsak a belső berendezkedés hasonlósága és a külpolitikai érdekazonosság fűzi össze, hanem a dolgozó emberek közvetlen kapcsolatának számtalan láthatatlan, de erős szála is. — Az utóbbi években tovább fejlődött és bővült a magyar és szovjet megyék, városok, üzemek, intézmények testvérkapcsolata — folytatta. — Szeged és Odessza, Zala megye ós Herszon terület, Pécs és Lvov, Kaposvár és Kalinyin, Dunaújváros és Kommunarsz... és sorolhatnánk tovább azokat az intézményeket, üzemeket is, amelyek testvérkapcsolatot létesítettek a szovjet üzemekkel és intézményekkel. — Fontos feladatunk, hogy társadalmunk minden rétegében gyarapítsuk a Szovjeutnió ismeretét. Ennek egyik legmegfelelőbb formáját az egyes szovjet köztársaságok kulturális napjainak megrendezésében találtuk meg. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság ugyanakkor igyekszik előmozdítani a magyar nép életéről, munkájáról szóló ismeretterjesztést a Szovjetunióban. Az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban ugyancsak fejlődésről számolhatunk be. Társaságunk nyelvtanfolyamain évente átlagosan több mint ötezren tanulnak. Kristóf István ezután arról beszélt, hogy az elmúlt években tovább fejlődött és erősödött az együttműködés a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal. A kapcsolatok jók és sokoldalúak, rendkívül barátiali ós közvetlenek — mondotta, majd a társaság jövő feladatairól szólt. A jövőben is fontos feladatunknak tekintjük a magyar—szovjet személyes kapcsolatok fejlesztését. Ezen belül is a magyar—szovjet turistakapcsolatok, a megyék, a városok, az üzemek én intézmények testvérkapcsolatainak bővítésére és kiszélesítésére törekszünk. A oaráti társaságoknak ta vábbra is egyik fő feladata lesz az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás (Foto: Bozsán) A kongresszus résztvevőinek egy csoportja szervezése, segítése. A magyar nép számára a szövőjét—magyar barátság nem ünnepnapokra tartogatott szép szó, hanem állandó éltető erö, fegyverünk és pajzsunk a szocializmus, a kommunizmus, a béke győzelméért, nemzeti felvirágzásunkért folytatott szüntelen harcunkban. A szovjet—magyar barátsághoz való hűség számunkra a marxi— lenini eszmékhez való hűséget, a kommunizmus zászlajához. a magyar nép igaz ügyéhez, az önmagunkhoz való hűséget jelenti. A kongresszus vitája A nagy tapssal fogadott beszámolót szünet követte, majd megkezdődött a vita. Az első felszólaló, Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus megállapította, hogy szabadságunkon, függetlenségünkön kívül a gazdasági és kulturális felemelkedés széles körű lehetőségeit köszönhetjük a szovjet népnek és a Szovjetunió segítségének, példamutatásának. Trencsényi-Waldapfel Imre után Garat Gábor, a Magyar írók Szövetségének titkára lépett a szónoki emelvényre. Megállapította, hogy a magyar irodalom alkotóinak és műveiknek nemzetközi megismertetésére igazában nagy lehetőségünk azóta van, amióta nagy számban jelennek meg orosz nyelven magyar regények, verseskötetek, drámák stb. Ily módon nem csupán a nagy szovjetország népei ismerkednek meg a magyar irodalmi alkotásokkal, hanem ezek egy világnyelv, az orosz nyelv segítségével szinte a föld minden részébe eljutnak. Töreky Emőné, a Borsodi Vegyikombinát mérnöke, Borsod megyei küldött arról számolt be, milyen jelentősen segítették a szovjet—magyar baráti kapcsolatok a megye iparának fejlődését. Erdey-Grúz Tibor akadémikus tényekkel, adatokkal illusztrálta a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés terebélyesedését, eredményeit. Babics Antal akadémikus arról beszélt, hogyan segítheti az orvosok önképzését, tájékozódását a legfrissebb szakirodalomban az orosz nyelv ismerete. Major Júlia, a Debreceni Ruhagyár Tyereskova nevét viselő szocialista brigádjának vezetője örömmel újságolta, hogy a debreceni dolgozók közül is sokan jártak már a Szovjetunióban és az ott szerzett élményekkel együtt értékes, hasznosítható termelési tapasztalatokkal tértek haza. Buss János, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy megyéje, Bács megye, régóta ápol sokrétű baráti kapcsolatokat a Szovjetunió krími területével, ezen belül két város. Kecskemét és Szimferopol testvérvárosi „okmánnyal" mélyítette el együttműködését. Kovács András újságíró megemlítette, hogy Heves megyében a Magyar—Szovjet Baráti Társaság legutóbbi kongresszusa óta több mint 400 — témáját az élet legkülönfélébb területeiről merítő — kiállításon mutatták be a szovjet emberek hétköznapjait, alkotó tevékenységét, tudományát, művészetét, kultúráját. Ezután szünet következett. A délutáni ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Péter János külügyminiszter is. A szünet után elsőnek Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára szólalt fel. Tolmácsolta az országos tanács és a népfrontmozgalom baráti üdvözletét. A Hazafias Népfront a jövőben még szorosabban kíván együttműködni a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal, az egész nép érdekeit szolgáló, a társadalmi ügyet jelentő baráti kapcsolatok elmélyítésében. Ezután Szombathelyi Mária, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója számolt be egyetemük és a Moszkvai Energetikai Intézet között kialakult közvetlen, baráti kapcsolatokról. Dr. Erdei Péter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Csongrád megye küldötte egyebek között elmondta a kongresszuson: — Nem kis büszkeséggel beszélünk arról, hogy Szeged városa immár 11 éve élvezi a forradalmi múltú és nagy történelmi kultúrával rendelkező váro6, Odessza barátságát. Testvéri kapcsolatunk. melyet a város pártás tanácsi vezetői kezdeményeztek, egyre bővül és terebélyesedik. E szervek évről évre delegációkat cserélnek a vezetésben szerzett tapasztalataik kölcsönös átadására, a jó és jobb vezetési módszerek megismerésére. Az MSZBT Csongrád megyei elnöksége kezdeményezésére számos intézmény, vállalat és üzem épített ki közvetlen személyi és közvetett levelezési kapcsolatot Odessza város testvérintézményeivel, vállalataival és üzemeivel. Ezek a kapcsolatok arra irányulnak, hogy a két. város dolgozói közelebbről megismerjék egymás eredményeit, általános és szakmai kultúráját, munkamódszereket sajátítsanak el egymástól, hogy a mindennapi tennivalókat könnyebben és sikeresebben oldják meg. A felszólaló ezután tájékoztatta a kongresszust arról, hogy a testvéri barátság jegyében 1961-től 1965ig Szegedről mintegy 400 turista járt Odesszában. 1964 és 1965-ben viszont 600 odesszai turistát fogadtak Szegeden. Dr. Erdei Péter ismertette azt is, hogy Szegedről a jutagyár. a kábelgyár és a ruhagyár szocialista brigádjai teremtettek szoros kapcsolatot odesszai üzemek kommunista brigádjaival és dolgozóival. Hangsúlyozta, hogy a József Attila Tudományegyetem és az odesszai állami egyetem között tavaly egyezményes megállapodás jött létre két intézmény baráti kapcsolatának létesítésére és tudományos együttműködésének bővítésére. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek is igen termékenyek a kapcsolatai a moszkvai Timi rjazevről elnevezett mezőgazdasági főiskolával és több szovjet kutatóintézettel. A József Attila Tudományegyetemről öt év óta minden esztendőben 15 hallgató utazik a Lomonoszov Egyetemi-e orosz nyelvtudásuk tökéletesítésére. A Szegedi Tanárképző Főiskola és az Uzsgorodi Állami Egyetem között 1963 óta igen termékeny az együttműködés. A kapcsolatok további elmélyítéséről szólva dr. Erdei Péter így folytatta felszólalását: — Ma már nem elégedhetünk meg azzal, hogy újságból, folyóiratokból értesüljünk a Szovjetunió halai mas> méretű fejlődéséről, világra' szóló sikereiről. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az eddiginél sokkal nagyobb számban utazzanak az emberek a Szovjetunióba és viszont. Bár ezek az utak — nagy távolságuk miatt — közismerten drágábbak, mint a környező országokba való utazások. a valutamentes csereakciók előmozdításával, megszervezésével megtöbbszörözhetők az eddigi létszámok. Ezen a téren sokat tehet a jövőben mind a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, mind pedig a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Ezután Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. (Beszédét vasárnapi lapunkhan ismertetjük.) Folytatva a felszólalók sorát, Suara Róbert nyelvész, egyetemi docens, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság által szervezett oro6z nyelvtanfolyamok népszerűségéről szólt. Révész Géza, a tanácskozás délutáni elnöke bejelentette, hogy számos távirat, eredményes munkát kívánó levél érkezett a kongreszszushoz. A következő felszólaló Lipics János, a vassurányi tsz elnöke volt, majd Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség elnöke emelkedett szólásra: régi bajtársai és saját emlékeit idézve méltatta a magyar és szovjet katonák, partizánok évtizedekkel ezelőtt fogant fegyverbarátságának — a háborúk után — testvéri, internacionalista kapcsolattá alakulását. Nyisztor Imrének, a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottsága titkárának felszólalását követően Mogyorósi Júlia bírónő hozzászólásával ért véget a kongresszus pénteki ülése. A tanácskozást ma. szombaton reggel folytatiák. (MTI)