Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

Butaságom története Llj filmek A butaságom történetét mesélem most el — mondja a film elején Keleti Már­ton új vígjátékának szí­nésznő főhőse. Kabók Ka­ti. A butasága történetét. Azaz — mivel nőről van szó —, az okossága, az ér­telmességc, a fölénye törté­netét. Mert erről a Katiról rögtön a film kezdetén ki­derül, hogy értelmes és je­lentékeny ember. Csak a férje, akit Kati nagyon őszintén és igazán szeret, s legfeljebb még néhány irigykedő kolléganő tartja butának és jelentéktelen­nek. Kati azonban egy okos nő rokonszenves furfangos­ságával fellázad, ez ellen. A film ennek a lázadásnak a története. A cselekmény egy nap ese­ményeibe ágyazza ezt a lá­ziadást A film kora reggel kezdődik, a színészházaspár, Mérey László, az ünnepelt színész és felesége, a je­lentéktelen epizódista, Ka­bók Kati ébredésével. A szí­nésznő nagyon izgatott: es­tére lesz élete első főszere­pének premierje. A férj azonban nyugodtan alszik tovább. Kati, hogy izgatott­sága, félelme elől valahogy meneküljön, a városba in­dul, s útja közben — \iszs­szapillantó képekben — megismerjük háziasságának történetét. Kiderül ebből, hogy imádott férje, a sike­res színész, bizony — eny­hén szólva — nem valami nagy ember. A szektás idők­ben például sokat papolt drámaelméleti kérdésekről, noha — mint maga beval­lotta — nem értett hozzá­juk; egyszóval kihasználta a politikai áramlatokat. Fe­leségével nem törődött, fel sem ismerte értékeit, képes­ségeit. Kiderül aztán, hogy ez a Kati... De ne lőjük le a filmet. A folytatást mindenki meg­ismerheti a moziban. Ha sza­bad: melegen javasoljuk is ezt. Annál inkább, mert amit eddig elmondtunk a filmről, az egy kicsdt szá­raz és talán egy kicsit ijesz­tően komoly is. Itt az ide­je, hogy határozottan hang­súlyozzuk, vígjátékról van szó. Méghozzá egy pom­pás. bravúrosan bonyolított, mesterien megszerkesztett vígjátékról. Gyárfás Miklós rendkívül szellemes forgató­könyve a rendező kitűnő öt­leteivel párosult és egy rend­kívül mulatságos és igé­nyes filmvígjátékot produ­kált. A film friss tempójában, elevenségében, sziporkázá­sában az írón és a rende­zőn kívül legnagyobb sze­repe a Kabók Kati alakját bemutató Ruttkai Évának van. Aranyos, kedves, bű­bájos: ezek a jelzők illenek rá. Minden mozdulata, sza­va kifejező; ideálisan, esz­ményien játssza ezt a szere­pet. Utána rögtön a férj alakját bemutató Básti La­jost kell kiemelnünk. Tö­kéletes alakítás ez is. Min­dent elmond a figuráról, anélkül, hogy szájbarágó lenne. Kitűnő volt Mensáros László karakteres írója is. Mint az eddigiekből ki­tetszhetett: ez a film a női egyenjogúság társadalmunk­ban korántsem véglegesen megoldott kérdéseiről szól. A sok szellemes ötletnek, derűs, mulattató fordulat­nak, meglepő cselekmény­alakításnak ez a problemati­ka ad tartást és hátteret, s ez teszi a szokvány­vígjátékoknál nemcsali egy­szerűen igényesebbé, hanem jelentékenyebbé, hogy úgy mondjuk társadalmilag ér­tékessé. Az egyenjogúság körüli megoldatlan kérdése­ket persze nem tudja meg­oldani és szerencsére nem is akarja. De azért sokat mond. Legfőbb tanulsága ta­lán az, hogy a nők ne min­dent a társadalomtól várja­nak egyenjogúságuk érde­kében, maguk is csinálja­nak valamit. Régen azt mondták vol­na erről a vígjátékról: a nök filmje. Mi — a vígjá­tékhoz nem illő komolyság­gal — azt mondjuk, a fér­fiaké is. Sőt talán elsősor­ban az övéké. Ö. L. Ha ezernyi klarinét... Ha valaki kíváncsi arra, hogyan kerülhet egymás mellé a nagy preklasszikus zeneszerző, Johann Sebas­tian Bach. a mai tánczene és a leszerelés gondolata — ebből a zenés csehszlovák filmkomédiából megtudhat­ja. Persze a faktorok nem ilyen végletesek. Arról van csupán szó, hogy Alkalis nevű csehszlovák fürdőváros melletti katonai garnizonból megszökik egy közlegény, aki unja már a kiképzés kellemetlenségeit. Mielőtt azonban elfognák, az üldö­zésére indult géppisztolyos katonák kezében a fegyver rek hangszerekké válnak. Csodálatos menekülését Bach-nak köszönheti, akinek szobrát éppen akkor készül­nek leleplezni a városka fő­terén. Az ünnepélyes aktus viszont kevésbé csodálatos okok miatt elmarad: paj­kos gyerekek időnek előtte rántják le a leplet, s a ki­vonult televíziós kocsi bájos riporternője, Tereza kényte­len új esemény után nézni. A katonai alakulatnál bekö­vetkezett csoda szinte kínál­ja magát, s a szoborleleple­zés helyett a kaszárnyából rendeznek közvetítést. A laktanya vezérkara hiába áskálódik: ezernyi puska he­lyett ezernyi klarinét kerül ezernyi katona kezébe, s má­ris kész a revűműsor! Hall­hatja Alkalis egész lakossá­ga, s az összes tv-néző. És hallja természetesen a film közönsége is. amely ezek után csupán azon töpreng­het: a tonális vagy az ato­nális tánczene tetszik job­ban. Mert az uniformisba bújtatott népszerű Vlach ze­nekar mindkét formában tá­lalja a számokat. Mi a ma­gunk részéről az előbbire szavazunk. J. Rohác és V. Svitácek rendezők ügyesen gazdálkodtak a téma nyúj­totta lehetőségekkel. A ri­porternő szerepében .Tana Brejchová új oldaláról mu­tatkozik be. Nem kell azért megijedni. Még nem énekel! N. I. az idei feladatokat dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke elemezte. Megállapí­totta, hogy munkás eszten­dőre tekinthetnek vissza a tanácsi vállalatok is, hiszen az 1964. decemberi párthatá­Nem kielégítő a helyzet, többet k tenni a munka­fegyelem megszilárdításáért, fokozottabban kell védeni a társadalmi tulajdont. He­lyenként — Gázmű, Építő­ipari Vállalat — igen ma­gas, illetve a csökkenés elle­nére még mindig magas az igazolatlan mulasztások szá­jó évet zárt a tanácsi ipar Tegnap délelőtt a szegedi tervhez viszonyítva 1,5 szá- sitásáért. A feltárás ered­Építőipari Vállalat művelő- zalékkal túllépte a munkás- ményes volt, felesleges kész­dési termében a Szeged me- létszám tervét, mégis mun- letelket 75—90 százalékban gyei jogú városi tanács vb káshiányra hivatkozva igye- már értékesítették a vállala­irányítása alá tartozó válla- kezett mentegetni a beruhá- tok. latok gazdasági és politikai zási határidől: eltolódását, vezetői találkoztak. A válla- Azza, a fontos lehet6sség. latok múlt évi munkáját s gel> hogy a tertós útszám­megtakarításból adódó bér­alap 50 százalékát felhasz­nálhat ják az átlagkereset nö­velésére, nem egyformán él­tek az egyes vállalatok. Jó példát ad a Szegedi Nyomda és a Sütőipari Vállalat, ame­rozat megvalósítása, a máso- ,yek 2S ezer< iUetve 2o ezer dik ötéves terv sikeres befe- íorintot fordíthattak a mun- Befejezésül dr. Biczó jezése, az új terv megalapo- kás átlagbér emelésére. Nőtt György hangoztatta, hogy a zása sok és sokféle tenniva- a külkereskedelmi értékesí- tavalyihoz hasonlóan, nem ígérkezik könnyűnek a 66-os év termelési feladatainak megoldása sem. Igen fontos a soronlevő műszaki konfe­renciák, majd ezt követően a termelési tanácskozások alapos megszervezése. A jö­vőben bátrabban kell tá­maszkodni a munkaverseny .. .... , ..., ,, ,, és szocialistabrigád-mozga­és a vízmű. Az Építőipari ráfordítások csökkentése elő- lom terme!ést segitö erejére. Vállalat 2,6 százalékos adós- nyö^n befolyásolta az ön- a dolgozók aktivitására. sága nagy gondot okozott költséget. Tetemes összeget, ^ beszámolót követően a már tavaly is, és most, az 368 ezer forintot hulladék- tanácskozás résztvevői közüi 1966-ra biztosított beruházá- mentéssel takarítottak meg sokan elmondták észrevéte­oz ecsetgyá-iak. A Gázmű leiket> Javaslataikat. dolgozói ugyancsak hulladék felhasználásával csökkentet­ték önköltségüket és az im­portot. Sokat tettek az egyes üze­ben kivételt jelent az Épí- mek vezetői az elfekvő kész­tőipari Vállalat, amely a letek feltárásáért és haszno­lót adott. összességében tés. A helyiipari vállalatok 104,3 százalékra teljesítették lg százalékkal több termé. termelési tervüket, 19 millió ke< gyártottak exportra, forinttal termeltek többet a mint 1964-hen tervben előírt értéknél. Nem teljesítette viszont az elő­irányzott tervet a Patyolat Vállalat, a Fürdő Vállalat A takarékossági intézke­dések jó eredményeket hoz­tak, az anyag, idő és egyéb si keretek szétosztásánál is. A létszám- és bérgazdál­kodás kedvezőnek bizonyult a tanácsi vállalatoknál. A többiek 3,4 százalékos lét­szám megtakarításával szem­Képernyő „...Mely időről ismerte Petrovics István mészárssmestert? Ismét napirenden; Félegyháza kontra Kiskőrös — levéltári tanúvallomás Petőfi sziilőlu lyéről Bizonyára minden­kit érdekel, hogy mi­lyen előzmények után került napvilágra a nevezetes „írásos le­let" a Szentesi Álla­mi Levéltárban? A helybeli Kertészeti Kutató Intézet meg­bízott munkatársai a levéltárban már évek óta gyűjtik a Szen­C.JSAGHlR: I)r. Szalva Péter, a Kerté­,seti Kutató Intézet szentesi kísérleti kllo­miísAnak vezetője munkatársaival együtt a szentesi levéltárban páratlanul érdekes irodalomtörténeti dokumentumokra buk­kant. VI. 96 1868 iktatószám al ul őt szente­si szolgabírói iratot talált. Az elsó levél­ben szerepei egy szegvári illetőségű em­ber, akt Petőfi édesapjánál henteslnasko­dott. A papírra vetett vallomás szerint, amikor a szegvári illetőségű heniesinas a Petrovics esaládhoz került. Petőfi Sándor 15 hónapos volt. egynegyed éves volt. Félegyházán szüle­tett. a szüleitől hal­lottam. A szülök tudtommal már az­előtt két évvel ott laktak". A szentesi meg­hallgatáskor az 58 éves Szlávik Mi­hálynak 35 év előtti dolgokra kel­lett visszaemlékeznie • Jó éjszakát kamaszok! — ezt a címet is adhatnánk a televízió kedd esti új so­rozatának. A szerző Zsolnai Árpád azonban csak így Jel­zi: Írd tovább! Arról van szó, hogy az író mesélni kezd. az írás megelevenedik, szí­nészek folytatják a történe­tet. s a nyájas nézőnek kel' befejezni. Csupán arról nincs j szó. kiknek szól ez a lecke. Igaz. a bizalmas hangvételű, pedagógiai kiszólásokkal tar­kított átvezető szöveg sej­teni engedi, hogy 10—14 éve­seknek készült, de ha valaki biztosat akar tudni, csak a Ródióújság 4. oldalán talál­hat magyarázatot. • Mé'tán tartoznak a kép­ernyő legnépszerűbb műsor­számai közé a különböző ve­télkedők. Ilyen volt a szer­da esti irodalmi klub első találkozója is. Témaköre szá­zadunk irodalma. mellyel kapcsolatban a feltett kérdé­sekre legjobban megfelelők bekerültek a tv irodalmi klubjába. Sajnos, ezúttal is kísértett az ilyen versenyek gyengéje: az elhangzott fej­törők nehézségi fokának hul­lámzása. így aztán be lehe­tett kerülni a legjobbak kö­A keserűség csillaga Egy kis cseh városka, Rumburg pályaudvarára be­gördül egy vonat, felszaba­dult kedvű, daloló, Oroszor­szágból érkező hadifoglyok­kal — így indul A keserű­ség csillaga című csehszlo­vák film. Az előadás végén Olaszországba induló újabb ágyútöltelékkel hagyja el az állomást a pöfögő szerevény. A kiképző tisztek maradnak. Szimbolikus keret ez egy strausskeringős, már eresz­tékeiben is lazuló birodalom, a monarchia utolsó vergő­déseinek ábrázolásához. A háború végső napjaiban egy kiképzett, fogolytáborokat megjárt veteránokkal meg­tűzdelt gyalogezred fellázad parancsnokai ellen, de nincs ereje a sokat emlegetett orosz példát követni, mert mindannyian csak az oly közelinek vélt célokat látják maguk előtt: hazamenni, megölelni az asszonyt, meg­simogatni a gyerekeket. Jól megszerkesztett kom­pozíciójú film lenne A kese­rűség csillaga, és a háború­ról készült legjobb filméi közt lehetne emlegetni. D-. valahogy túl sokat aka markolni. Annyi emberi sorsot próbál megformálni, annyi típust akar ábrá­zolni, hogy nem tudja elke­rülni a középszerűség látsza­tát Az alkotók sort akar­tak fordítani a kis népek, jelen esetben a cseh nép széthúzásának okaü-a, a meg nem érett forradalom buká­sának ábrázolására, etikai téren pedig az álhumaniz­mus. a helyzetet fel nem ismerő, újjongásban kime­rülő háborúellenesség kép­teleniségeire. A pacifizmus egyszerű áldozatai a föllá­zadt katonák, akik egy lel­kes, bibliai alapon háború­ellenes altiszt — Vodicka tizedes, akit Radoslav Brzo­haty alakít kitűnően — sza­vainak hatására eldobják fegyvereiket, mert nem akarnak cseh testvéreikre lőni és őket tarolják le a szemben álló cseh 18-as ez­red golyói. Egészében véve Martin Fric filmje mindvégig iz­galmas, tagadhatatlanul mű­vészi alkotás, melynek sok­oldalúan bemutatott kato­naalakjai közül kiemelkedik Rudolf Deye (Noha) és a \atonai szórakozóhely éne­kesnőjét alakító Jirina Bohdalova. V. M. tes mezogazdasagi multjara Ferenc azt is megírta, hogy és talán ennek tulajdonítha­vonatkozo adatokat. A kor- milyen kérdéseket tegyenek to, hogv Petőfi Sándor szü­szakok szerint rendezett — fel Szlávik Mihálynak. Erről ietési idejében nem pontos, de tüzetesen még át nem Pásztor Ferenc szentesi kép- Tudniillik azt mondja hogy vizsgált — dokumentumok viselője, Kiss Zsigmond ügy- 1823 november elején ke­köz,°" bukkantak a VI. véd is tudott. rült a Petrovics családhoz és 96 1868. szamu szolgabiroi A kihallgatást 1868. au- akkor a gyermek ötnegyed iratokra. A Kertészeti Kuta- gusztus 19-re rendelte el a éves, azaz 15 hónapos volt. „ tó Intézet levéltári szakvéle- szentesi szolgabíró, de erre Viszont hiteles anyakönyvi ki- zé egészen banális kérdések meny nélkül publikálta a csak később. 1868. december vonat tanúskodik arról, hogy sajtó számára az iratok tar- 31-én került sor. Tudniillik Petőfi Sándor 1823. január talmát. Ezzel nem akarjuk Szlávik Mihály, a volt .,mé- i_én született! Hogy Petro­talált dokumentumok hite- szaros mester" időközben vicsék Szlávik Mihály inas­lét rontani, csupán emlékez- Romániában vállalt gazda- kodását megelőzően két éve ! tétünk arra, hogy a Petőfi tiszti állást és csak a fenti Félegyházán laktak ez vi­Sándor eredeti születési he- időpontban látogatott haza szont sarkalatos része az ira­lyére utaló legfrissebb meg- Szegvárra. A hivatalos jegy- toknak és azt igazolja, hogy állapítás is követeli a kellő zőkönyvben így szól az első a költő csak Kiskunfélegyhá­I óvatosságot, az összefüggő- kérdés, amit az akkor 58 sek alapos bizonyítását, te- éves Szlávik Mihályhoz in­téztek: ' kintettel az e kérdésben ki­t alakult évszázados vitára és a hatalmas irodalomra. Persze mindez semmit sem von le a Szentesen talált iratok egyedülálló érdekessé­géből és valószínű, hogy a zán születhetett. Egy bizonyos: Szlávik Mi­hály az irodalomtörténet fontos „adaléka" lett és a hajdani szegvári illetőségű volt mészárosmester talán a ..Honnan és mely időről ismerte Petrovics István mé­száros mestert?" A válasz: ..1823 november mostani kétkedőkre is gon­elején kerültem hozzá mé- dolt- amikor vallomásat Petőfi-kutatók újabb ösztön- száros tanulónak és nála ezekkel a szavakkal zárta, zést kapnak a tények végle- voltam 1827 július végéig, lloSF csak szentesi elmondá­ges eldöntésére. összesen kilenc hónapig". sának higgyenek. Az iratokban levő első le- A második kérdés: „Mit »"a netán valahol más­velet az a Pásztor Ferenc — tud Petrovics István fiáról?" kéPP nyilatkoztam volna, hi­kiskun félegyházi ügyvéd — A válasz: „Amikor oda ke- Ws volt nyilatkozatom!" írta, aki ismerte Petőfi Sán- Kittem, a gyermek egy és Szabó Róbert dor dajkáját és tőle tuda­kolta meg, hogy kik dolgoz­tak, vagy inaskodtak a Pe­tőfi családnál. Pásztor Fe­renc a múlt században mint­egy harminc éven át védte az igazát, hogy Petőfi Sán­dor nem Kiskörösön, hanem Kiskunfélegyházán született. (Erről különben Hatvany Lajos bőven írt Petőfiről szóló müvében.) Pásztor Fe­rencet ilyesmi szándék ve­zette annak a levélnek a megírásával, amit 1868. au­gusztus 8-án küldött a szen­tesi szolgabírónak. Az volt a kívánsága, hogy hallgassanak meg eav szeg­vári illetőségű lakost — Szlávik Mihályt —. aki an­nak idején Petőfi édesapjá­nál volt hentesinas. Pásztor megtolózásával. s ki lehetett esni igen nehéz feladatok nem tökéletes megfejtésé­vel is. Ez az ellentmondás a mű­sor végén humoros formá­ban kulminált. A századunk irodalmának egyik jellegze­tességéül hangoztatott para­doxon — Sartre Főbelöven­dők klubjából vett részlettel illusztrálták — nyert gya­korlati igazolást, amikor az adás végső akkordjaként a nyerteseket a pódiumra szó­lították. Vártuk, hogy a számukra rendezett Ids gá­1 a versenyen valósággal bril­lírozni fognak. Az eredmény azonban kínos hallgatás volt. A csendet csak olykor törte meg egy-két feltételes módban közölt választöre­dék. Nikolényl István Közeledik a nap, amikor újságíró is lesz a többhetes út­ra induló űrhajóban. Legalább is erre enged következtetni az Izvesztyijában A. Horobrih őrnagy tol­lából port. Eq\f hónap a ..mii-kozmoszban lisam megközelítő vi­szonyok között. A „szvetocs" nevű megjelent ri- űrhajó-labaratórium­A szerző, aki ban hárman foglal­őr- tak helyet: Aezanyin is végzett pé­lyarneghatározást, üzeneteket váltott a „földi" irányítóköz­ponttal, módosítatta az űrhajó pályáját, ramot: az ejtőernyő- Azután végigpróbái­ugrást, a „hőkainrát", ták az űrhajó sze­a „súlytalansági me- mélyzetének teendőit dencét", a katapultá- minden eshetőséggel. 'Ita^ A „földet érés" után amellett, hogy _ — .... „_ —„ nagy, újságíró és mérnök-ezredes, be- nyolc szakmát képvi- többnapos orvosi sportember is, nem- repülőpilóta. pa- seltek az „űrhajó- vizsgálat következett, rég a Csillagváros rancsnok; Obrazcov ban". Mindegyik amely megállapította, űrhajót utánzó labo- alezredes, repülöor- poszton rendszeresen hogy a résztvevők ratóriumában majd- vos és Horobrih őr- váltották egymást. A minden kóros elvál­nem egy teljes hóna- nagy, aki előzőleg külvilággal csak rá- tozás nélkül viselték pot töltött a kozmi- teljesítette az egész diókapcsolatuk volt. el a majdnem egy­kus utazást maximá- ürhajós-edzés prog- Az újságíró-őrnagy hónapos űrkísérletet. Csütörtök. 1966. január 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom