Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

Johnson katonai újabb amerikai potkoltsegvetest kér csapatokat tettek • Washington (MTI) •Johnson elnök, előrelátha­tólag ma szerdán, 12,3 mil­liárd dolláros kiegészítő ka­tonai költségvetési megaján­lást kér a kongresszustól a június 30-val végződő idei pénzügyi év terhére. A pót­keret lehetővé teszi további 113 000 katonai személy be­hívását a hadseregbe és 94 000 polgári személy fog­lalkoztatását a fegyveres erőknél. Az idei költségvetési év­ben a pótkeretből a hadügy­minisztérium 4,6 milliárd dollárt kíván fordítani kato­nai célokra. A jövő évi ka­tonai költségvetésben elő­irányzott összeggel együtt a kért költségvetési pótkeretet az 1967. június 30-ig terjedő időszak előrelátható katonai kiadásaira kívánják fordíta­ni, beleértve a vietnami há­ború költségeit is. partra Dél-Vietnamban Fokozódik a röplapk ampány Tiltakozás u dél-koreai katonák vérengzései miatt Az LIS4 ágy útfílfeléket kér ázsiai szövetségeseitőt Cáfolják a puccskísérletet 0 Saigon, Phenjan (MTI) Kedden reggel a Saigon­tól körülbelül 70 kilométer­re délre fekvő Vung Tau­nál partra szállt a 25. ame­rikai gyalogos hadosztály második dandárjának kö­rülbeiül 4000 főnyi embe­re. Az újonnan érkezőket légi úton szállítják a Bien Hoa térségében kijelölt tá­maszpontjukra. A Chu La-i légitámaszpontra is több mint 4000 tengerészgyalogos érkezett hétfőn. Kedd óta fokozódott az amerikaiak röplapkampá­nya, amely a saigoni ame­rikai nagykövetség szóvivő­je szerint csütörtökön éri el majd tetőfokát. A röp­Holfponftra jutott a közös piaci találkozó 0 Luxemburg (MTI) Kedden este Luxemburg­ban befejeződött a Közös Pi­ac hat tagállama külügymi­nisztereinek értekezlete. A kétnapos találkozó holtpont­ra jutott, mivel Franciaor­szágnak nem sikerült elfo­gadtatnia álláspontját a „ha­tok" többségével. A miniszteri tanács — ugyancsak Luxemburgban — Január 26-án ismét összeül. A Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója azt írja, hogy a Couve de Murville által előterjesztett tízpontos program jórészét a nyugatnémet küldöttség „tel­jesen elfogadhatatlannak" tartja. Fegyenclázadás Ankarában 0 Ankara (MTI) Ankara legnagyobb börtö­nének ezer foglya közül több mint 500 fellázadt kedden, tiltakozásul a kormány ter­vezett amnesztiarendelete el­len. A rendelet ugyanis köz­kegyelemben kívánja része­síteni a Menderes-rendszer híveit és más politikai fog­lyokat, de nem terjed ki a közönséges bűnözők nagy részére. Ezért a fe­gyencek, adott jelre rá­támadtak őreikre. Több fegyenc pisztolylövéseket is leadott, nyilván kintről be­csempészett revolverekből. A börtönőrök erősítést kértek. Négy óra múlva verték le a lázadást. A mérleg: három halott, nyolc súlyos és tíz könnyebb sebesült- * rabok, és több sebesült a börtön­őrök és a rohamrendőrök ré­széről. inatok felhívják a partizán­erőket., álljanak át a kor­mányerők oldalára. Az ame­rikai repülőgépek egyidejű­leg özönével zúdítják a menleveleket a sűrűn lakott települések fölé, biztonságot ígérve mindazoknak, akik a felhívásnak eleget tesz­nek. A dél-vietnami szabadság­harcasok első Ízben kapcso­lódtak be a röplapkampány­ba: Saigonban angol nyel­vű röpinatok terjedtek el, amelyek az amerikai kato­náknak szólnak ezzel a kér­déssel: „Miért vagytok itt?". Más, vietnami nyelvű röp­iratok felhívják a dél-viet­nami katonákat, tisztviselő­ket, rendőröket, minden erő­vel támogassák a szabadság­harcosokat az amerikaiak el­len vívott harcukban. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügyi szóvivője nyilatkozatában tiltakozott a múlt év de­cember 22-i eset miatt, ami­kor az amerikai agresszió­sok oldalán harcoló dél-ko­reai katonák egy dél-viet­nami falucskában vérfürdőt rendeztek. A nyilatkozat a továbbiak­ban felszólítja a dél-koreai katonákat és ti .síteket, hogy lépjenek ki a gyűlölt ame­rikai imperialisták szolgá­latából, fegyvereiket for­dítsák ellenük és csatlósaik ellen, menjenek át az igaz­ságos harcot folytató viet­nami nép oldalára. Az Egyesült Államok újabb csapatokat kér ázsiai szövetségeseitől a vietnami háború céljaira. Humphrey alelnök legutóbbi távol-ke­leti útja során titkos tár­gyalásokat folytatott erről a kérdésről. Az Evans—Novak ripor­terkettős jelentése szerint Humphrey Johnson elnök megbízásából felkérte Mar­cos Fülöp-szigeti elnököt, hogy mielőbb bocsásson rendelkezésére katonai egy­ségeket. A Fülöp-szigeti kor­mány tervbe vette, hogy 10 ezer főből álló hadtestet küld Dél-Vietnamba, az ame­rikai csapatok kisegítésére. Dél-Korea, amely eddig már mintegy 21 ezer kato­nát vetett be az amerikai csapatok oldalán, űjabb egy­ségek küldését tervezi. Wa­shington ajánlatokat kapott Csang Kaj-sektől is, azon­ban egyelőre nem tervezi a tajvani csapatok felhaszná­lását, mivel attól tart, hogy ez automatikusan magával vonná a népi Kína haderői­nek bevetését is. Szombaton és vasárnap számos hírügynökség szá­molt be arról, hogy Sai­gonban puccstól tartanak. Ky dél-vietnami miniszter­elnök — mint megbízható források közölték — nyilat­kozatával most alátámasztot­ta a híreket. Kijelentette, hogy 5—50 főnyi, táborno­kokból és főtisztekből álló csoport arra törekszik, hogy államcsínnyel megdöntse a kormányt A hivatalos vi­etnami sajtó azonban ked­ken határozottan cáfolta ez államcsíny-kísérletről el­terjedt híreket Nigéria—72 órával a robbanás után flz Eavesült Államok imperialista politikája meghiúsítható A Kanadai KP főtitkárának beszámolójából Tokió „Ki Szaszebóból", „Szün­tessék be a vietnami hábo­rút" és ehhez hasonló fel­iratokkal találkozott a Sar­go amerikai atomtengeralatt­járó legénysége kedden Sza­szebó utcáin. Az amerikai tengeralattjáró legénysége immár másodízben köt ki a japán kikötőben. Athén A görög kormány beje­lentette, hogv a még bör­tönben levő 96 politikai el­itéit ügyét rendezi. Közle­ményt adtak ki, amely sze­rint az igazságügyi minisz­ter kedden terjeszti a par­lament elé az erre vonatko­zó törvényjavaslatot. New York U Thant ENSZ-főtitkár jelentést terjesztett a Bizton­sági Tanács elé az India és Pakisztán közötti fegyver­szüneti vonal helyzetéről. Ez volt az első ilyen jelentés a taskenti egyezmény aláírá­sa óta. A jelentés szerint az érintkezési vonalakon janu­árban számottevően csök­kent az incidensek száma. Djakarta Az Antara hírügynökség jelentése szerint Sumarno indonéz belügyminiszter pa­rancsot adott az egyes tar­tományok katonai vezetői­nek, szervezzék meg a lakos­ság körében Sukarno elnök támogatását. Djakartában a falakon és a kocsik ablakán Sukarnót éltető és támogató plakátok jelentek meg. London Sir Hügh Beadle dél-rho­desial főbíró kedden megle­petésszerűen Ixindonba ér­kezett. hogy tárgyalásokat folytasson az angol kormány vezetőivel a rhodesiai vál­ság legújabb fejleményeiről. Bonn A CDU szóvivője kedden délután közölte, hogy párt­jának elnöke, Adenauer volt kancellár előreláthatólag el­halasztja párizsi látogatását. Adenauernek a jövő hétfőn kellene De Gaulle meghívá­0 Moszkva (TASZSZ) William Kashtan, a Kana­dai Kommunista Párt főtit­kára a napokban Torontó­ban beszámolót tartott a párt országos bizottságának kibő­vített ülésén. A keddi Prav­da kivonatosan ismerteti a beszámolót, amely Kanadá­nak a vietnami kérdésben elfoglalt álláspontjával lalkozik. Kashtan kijelentette: az érje a vietnami háború meg­szüntetését és az amerikai csapatok kivonását ebből az országból. A Kanadai KP főtitkára szerint a harma­dik világháború nem elke- , rülhetetlen, mert az Egye­sült Államok imperialista 1 politikáját meg lehet hiúsí- ! tani. Kijelentette, hogy Ka­nadának független és demok­ratikus külpolitikát kell folytatnia, és reményét fe­jezte ki, hogy ez a politika fog- el is érhető, ha a cél érdeké­Keddre virradó éjszaka volt 72 órája, hogy az af­rikai földrész legnagyobb országában, a csaknem hat­vanmilliós lakosságú Ni­gériában robbanásszerű po­litikai fordulat történt: el­vetélt felkelés után katonai kormány vette át a hatal­mat. A hírügynökségek gé­pei — mint már annyiszor — most is eddig ismeretlen katonai vezetők nevét ko­pogják. A fordulat után 72 órával ezek a nevek még mindig nem öltöttek biz­tonsággal értékelhető poli­tikai tartalmat. E pillanat­ban a legfontosabb az, hogy a hadsereg képviseletében Ironsi vezérőrnagy vette át a hatalmat, aki aingol kato­naiskolában nevelkedett, évek óta a hadseregpa­rancsnok tisztét töltötte be, s a kongói ENSZ-lnter­I veneió során egy ideig az ENSZ-csapatok főparancs­noka volt. A másik fősze­replő Balewa miniszterel­nök, akiről e pillanatban még nem tudni, hogy a fel­kelők rabságában van-e, vagy már meggyilkolták. A fordulat jellegéről sem lehet még világos képet al­kotni. Az előzmények is­meretében annyi minden­esetre bizonyosnak látszik, hogy Nigériában az angol gyarmati politika tartóosz­lopai erősen meginogtak! A hajdani angol gyarmatok közül Nigéria volt a brit gyarmatügyi minisztérium „jó tanulója". London min­dig azzal büszkélkedett, hogy ebben az országban a legszilárdabbak a brit kato­nai és politikai pozíciók. Arról már kevesebb szó esett, hogy a nigériai „min­taország" létrehozása ra­vasz diplomáciai és kor­rupciós manőverek ered­ménye volt Ez a hatalmas afrikai ország viszonylag fejlettebb két tengerparti tartományra (keleti és nyu­gati tartomány), valamint egy mohamedán többségű! elmaradt és feudális északi tartományra oszlik. A londoni „birodalmi ma­nőver" lényege az volt hogy következetesen el­nyomták a két déli tarto­mány függetlenségi moz­galmát, és minden eszköz­zel erősítették együttműkö­désüket a legnagyobb te­rületű és legnépesebb észa­ki tartomány feudális urai­val! így az ország társa­dalmilag legreakciósabb elemei kerítették kezükbe a függetlenség kikiáltása­kor a tényleges hatalmat. Az északi tartomány ural­nak Londonnal együttmű­ködő politikai programja érvényesült, s ennek a po­litikának volt kiemelkedő alakja a zavaros események kavargásában nyomtalanul eltűnt Balewa miniszterel­nök is! Nem csoda, hogy a kor­mány által irányított ren­dőrerőszak és a Londonnal való együttműködés felszí­ne alatt hatalmas feszült­ségek halmozódtak fel. Ezeketa feszültségeket csak növelte, hogy a karmány addigi magatartásához hí­ven a rhodesiai fajvédő kormány elleni afrikai egységakciók vitájában is a neokolonializmus szövetsé­gesének szerepét játszotta. Ilyen előzmények után tört ki egy hadseregcsoport gyorsan elszigetelt felkelé­se. Hetvenkét órával a fel­kelés után az északi és nyugati tartomány egyes katonai gócpontjai még a felkelő hadseregcsoportok kezében vannak. Ironsi ve­zérőrnagy katonai kormá­nya mintegy „válaszként" a felkelésre, a régi kormány felkérésére vette kezébe a hatalmat — minden bi­zonnyal azért, hogy ka­tonai eszközökkel próbálja biztosítani az eddigi politi­kai vonal folytatását. A kö­zeljövőt sűrű. homály fedi. Osak egy bizonyos: Afrika legnagyobb országa sem a neokolonializmus „minta­gyereke" többé. G. E. Hatalmi harc zajlott le Nigériában 0 Lagos (MTI) Az AP esti jelentése sze­rint kedden drámai hatal­mi harc zajlott le villámsze­rűén a nigériai hadsereg ve­zetői között. „Megbízható forrásból" származó értesü­ben a munkásmozgalom, va­sura a francTa "fővárosba"ér- 'egész haiadó' emberLsóg leg- lamint a béke és a haladás j lés szerint körülbelül öt­keznie. fontosabb feladata, hogy el- erői összefognak. Iven katonatisztet kivégeztek — írja az amerikai hírügy­nökség tudósítója. Ironsi tá­bornok, a katonai kormány vezetője ellen merényletet akartak elkövetni, de az ak­ció nem sikerült és a tettest — a nigériai hadsereg egyik alezredesét — kivégezték. „Barátunk, Magyarország i< Elintéznivalóm akadt az irkutszki 23. számú általános iskolában. Tanítás után érkeztem, A folyosókon csend fogadott, a tantermekből pisz­szenés sem hallatszott. Egy ajtó mögül, mono­ton gyerekzsivaj szűrődött ki. önkéntelenül be­nyitottam. A terem úgy nézett ki, mint egy szerkesztőségi szoba közvetlenül zárás előtt. Az asztalokon, a padlón fotók — fekete-fehérek és színesek — rajzlapok, tusskihúzók és ecsetek hevertek költői rendetlenségben. — Hát ti mit csináltok? — Az úttörők elmondták: fotókiállítást csi­nálunk Magyarországról... A kiállítás címe ez lesz: „Barátunk, Magyarország"... Kezdetben nem volt anyaguk, de aztán kaptak a Szovjet— Magyar Baráti Társaság irkutszki tagozatától •számos budapesti és magyarországi fotót..., hogy a sikeres premier után a kiállítás „Végig­vándorol" majd az egész irkutszki területen . . . Ezzel a gyermekek újra belemerültek szem­mel láthatóan élvezetet nyújtó munkájukba. Megértettem, hogy én itt most felesleges vagyok, így tehát a tanáriba siettem, ahonnan telefonon találkozót kértem Venjamin Dolzsnyih professzortól, az irkutszki népgazdasági főiskola rektorától, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi tagozatának elnökétől. A professzor szobájában ott találtam Germán Vendrihet, a főiskola pedagógusát, a tagozat el­nökhelyettesét. A két aktivista egymást felvált­va sorolta Irkutszk hét külföldi baráti társasá­gából a legifjabbnak az első ténykedéseit, első lépéseit. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság irkutsz­ki tagozata meglehetősen fiatal, de máris több ezer tagja van, sőt, olyan üzemeket sorolhat kol­lektív tagjai sorába, mint például a Kujbisev nehézgépgyárat, amely gyakran teljesít magyar­országi megrendeléseket, vagy a városi lakás­építő vállalatot. Tevékenyen kiveszi részét a munkából a városi értelmiség is. Borisz Zonov földrajztu­dós. az irkutszki egyetem professzora, például a múlt évben Antal Zoltán magyar tudóst látta vendégül. Arkagyij Vicsugzsanyin irkutszki fes­tőművész féléves tanulmányúton volt Magyar­országon. A neves festőművészt megválasztották a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi tago­zata vezetőségének tagjává. A művész gyakran beszél a szibériaiaknak arról, hogy mit látott és tapasztalt magyarországi útja során, népszerű­síti a magyar művészetet és beszél „magyaror­szági" munkáiról. A Népgazdasági Főiskola szintén a társaság kollektív tagja — mondotta Dolzsnyih profasz­szor. Számos főiskolai hallgató levelez magyar diákokkal. A magyar ünnepek vagy nevezetes évfordulók alkalmából a különböző fakultásokon baráti esteket rendezünk. Irkutszkban nem kell különösebben agitálni senkit sem, hogy részt vegyen a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság tagozatának munkájában. Mi ugyanis régen ismerjük és szeretjük a ma­gyarokat. Már a szovjet hatalom hajnalán, a polgárháború éveiben, amikor Irkutszkban ke­gyetlen harcok folytak az ellenforradalmárok­kal, a város utcáin és környékén ott küzdöttek a fiatal szovjet köztársaságért az orosz forrada­lom által kiszabadított magyar hadifoglyok. A szomszédos csital területen, a Tungir folyón van egy gázló, amely minden szibériai térképen „Magyarok gázlója"-ként van feltüntetve. Itt, ennek a gázlónak a térségében, 45 évvel ezelőtt hősiesen harcolt és az utolsó töltényig kitartott az ellenségtől körülvett magyar internacionalis­ták csoportja. Ezen a helyen két évvel ezelőtt emlékművet állítottak az akkori hősöknek. Irkutszkban ma is élnek magyarok — a polgárháború résztvevői, akik fegyverrel kezük­ben szabadították fel a szovjet földet az ellen­forradalmár söpredék megszállása alól. A pél­dáért nem is kell messzire menni. Este egy ba­rátságos kis lakásban jártunk. A házigazda, ma­gas, teljesen ősz, kissé fáradt hangú, idős férfi, enyhén Idegenes akcentussal elmesélte, hogy fél évszázaddal ezelőtt őt, Nakovic Jánost, hogyan hívták be az osztrák—magyar hadseregbe és hogyan dobták ki az első világháború lövészár­kaiba. — Megparancsolták, hogy lőjek az orosz ka­tonára — mondja Nakovic János. — Én pedig azt gondoltam: már miért kell nekem rálőni? Mi rosszat tett nekem? Talán Ő vette el apám földjét? Ö szakított el engem családomtól? ö ütötte ki kezemből az ácsszekercét és adott he­lyébe puskát? Én a fegyvert eldobtam és át­mentem a frontvonalon. Nakovic Jánosnak jóra fordult az élete. Az Irkutszki nemzetközi ezred harcosa lett, majd a csekisták osztagaiban a szibériai erdőkben har­colt az ellenforradalmárok ellen. Amikor egész Szibéria a szovjeteké lett, János megint az asz­talos- és az ácsszerszámok után nézett. Itt ma­radt. családot alapított. A múlt évben a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsé­gének irkutszki látogatása alkalmából Nakovic János találkozott Kádár Jánossal, aki meghívta őt Magyarországra. Nakovic Magyarországon felkereste szülei sírját és- saját szemeivel győ­ződhetett meg a szocialista életforma gyümöl­cseiről, amelyért annak idején Szibéria sztyep­péin harcolt. De ez nem az egyetlen példája a szovjet és a magyar nép vérségi rokonságának. Népeink gazdag, majdnem félévszázados hagyományaival rendelkező, barátságát nevelik mí a fiatal szi­bériaiakba. akik iskoláik tantermeit annak a több ezer kilométerre fekvő országnak az éle­tét ábrázoló fényképekkel díszítik, amelyet még soha nem láttak, de ismerik és szeretik. Sztanyiszlav Iljin 2 del-Magyarország szerda, imb. tusn^ t»

Next

/
Oldalképek
Tartalom