Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

I Befejeződött a marxizmus-leninizmus esti egyetem tudományos ülésszaka Az üzemi bizottságok szerepe a tanácskozás napirendjén Tegnap befejeződött a Csongrád megyei marxizmus—leninizmus esti egyetem fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos tudományos ülésszak. Az utolsó napon az üzemi bizottságok szerepéről, jelentőségéről tanácskoztak a résztvevők. A munkásmozgalom története tanszék programjában előadást tartott dr. Rácz János egyetemi adjunktus Az üzemi bizottságok szerepe a magyar népi demokratikus forradalom kibontakozásában címmel. Az ülésszak befejezése után dr. Rácz Jáno6 az alába párt támaszkodott erre az öntevékenységre, aktivitásra, tehát a munkásosztály kezdeményező erejére, addig a párt politikája szilárd támogatásra talált. Sajnos, 1946 közepétől egyre inkább lemondtunk ezekről a szervekről, s az üzemi bizottságok a nemzeti bizottságokllal együtt lassankint vesztettek jelentőségükből. — Az üzemi bizottságok az üzemi demokrácia fontos szervei voltak. Az üzemi demokrácia további szélesítése ma is nélkülözhetetlen feltétele előrehaladásunknak. Ebben azok a tapasztalatok, amelyek az üzemi bizottsábiakban foglalta össze a té- gok munkájából leszűrhetők, ma megvitatásának legfontosabb eredményeit. — Az üzemi bizottságok — mondotta — a munkásosztály öntevékeny szervei voltak, tevékenységükben a munkásosztálynak a nemzet szükségleteit felismerő törekvései valósultak meg. Ezzel kapcsolatban csak arra emlékeztetek, milyen nagy szerepük volt annakidején a romok eltakarításában, a termelés megindításában. Magasi okú forradalmi lelkesedés nyilvánult meg az üzemi bizottságok munkájában. — Az első üzemi bizottság 1944 október 20-án Strack Ádám vezetésével Szegeden alakult meg a kenderfonógyarban. Szeged volt akkor a forradalom kiindulásának fővárosa. Nemcsak a hírhedt ellenforradalmi „szegedi gondolat" indult ki tehát városunkból! — Az üzemi bizottságok — a munkásságnak ezek az öntevékeny szervei — Szegeden is és később az ország más helyein is — a kommunista párt politikájának egyik fontos bázisa voltak. Létrejöttüket is a párt kezdeményezte, még a háború idején, a fasizmus és a háború elleni harc, a népi ellenállás szerepét szánva nekik. Az üzemi bizottságok azonban a felszabadított országrészeken ennél tovább mentek. Élére álltak az üzemeknek, megindították a termelést, megvalósították a tőke korlátozását az alulról kiinduló munkásellenőrzés bevezetésével. Tevékenységük kezdettől fogva a szocialista forradalom kibontakozásának irányába hatott, a lerombolt ország újjáépítésének nélkülözhetetlen eszközeivé váltak, s a munkásosztály vezető szerepét gyakorlatilag valósították meg. — A kommunista párt támogatta az üzemi bizottságokat. S egészen addig, amíg bizonyosan nagyon hasznosak. , Dr. Rácz János előadásához elhangzott korreferátumok értékes szegedi anyaggal egészítették ki a témát. Dr. Fehér István egyetemi adjunktus referátumában a munkásosztály szervezettségi állapotához adott fontos adatokat. Sárközi István adjunktus korreferátuma a Csongrád mekyei népfrontpolitika, a munkásosztály háború utáni szövetségi politikájának kérdéseit tárgyalta. Tanulságos és figyelemre méltó hozzászólása volt Oltvai Ferencnek, a városi levéltár vezetőjének, aki a háború utáni szegedi közigazgatás kialakulását rajzolta meg, valamint Kanyó Ferencnek, a Felsőfokú Vasútforgalmi Technikum tanárának, aki a forradalmi helyzet magyarországi fejlődését ismertette. Tovább növekszik a papíripar termelése Pénteken ülést tartott a séget a tervezett 2,6 százaNyomda-, a Papíripar és a lék helyett mintegy 5—5,5 Sajtó Dolgozói Szakszerveze- százalékkal növelték, s ez tének Központi Vezetősége. Az 1966. évi feladatok sikeres megvalósításának előkészítését tűzte napirendjére. Fnnek kapcsán a beszámolóban Gerlach Ferenc, a szakszervezet közgazdasági oszhozzájárult a tervek túlteljesítéséhez, a termelés költségeinek csökkentéséhez. A nyomdaipar a rendelkezésre bocsátott 30 millió forint beruházási összeget felhasználtályának vezetője ismertette u és a tervezett beruházó azt is, varhatoan hogyan zárja az 1965-ös évet a papír- és a nyomdaipar, valamint a könyvkiadás. Elmondotta, hogy mind a papírgyárak, mind a nyomdák és a könyvkiadók sikesait megvalósította. A könyvkiadók 2220 művet, több mint 33 millió példányban bocsátottak közre, a tankönyvkiadó gondozásában GD99 féle tankönyv több mint resen eleget tesznek tervkö- 16 millió példányban jelent telezettségüknek. A tervezett 173 000 tonna helyett várhatóan 173 900 tonna papír készül, a terv túlteljesítését nagymértékben elősegíti, hogy a fűzfői 11-es gép rekonstrukciója a határidőnél korábban befejeződött. A nyomdákban a termelékenyJuhász Gyula a forradalmakban Vita az egyetemen Péter László könyvéről A József Attila Tudo- sége fölött, eredményei a ta- esetben valami retorikus íz mányegyetem Bölcsészettudo- nulmány természetes kerete- Ezért indokolt Péter László mányi Karának II. Magyar in túlmutatnak, értelmezően könyvének a Irodalomtörténeti Intézete és hatnak az egész életmű voa Magyar Írók Szövetségének natkozásaiban is. Juhász tendáló szerkezete, bár néhol Dél-Magyarországi Csoportja Gyula — mint dr. Kiss Ferenc bőven esztétikai elemzésekre, csütörtökön délután az Ady rámutatott — átmeneti jelen- ezekből újabb következtetétéri egyetemi épületben, sze- ség a magyar1 irodalomban: sek levonására lett volna gedi irodalomtörténészek és már nem polgár, de még nem még lehetőség. 1918—19 élméhelytörténészek kutatók rész- proletár, plebejus radikalista, nyei — mivel Juhász emlékevételével vitát rendezett dr. a polgárnál eszmeileg fejlet- zö. az élményeket lassan érPéter László Juhász Gyula a tebb, a proletárnál követke- lelő alkotó — csak évek múlforradalmakban című köny- zetlenebb. Nem rendeli alá tán, 1923—25-ben eredmévéről. Dr. Tamás Attila tan- magát munkásmozgalmi nyeznek eszmei székvezető docens megnyitó pártérdekeknek, de alkalomszavai után dr. Kiss Ferenc, adtán azonosulni tud esza Magyar Tudományos Aka- mékkel, anélkül, hogy erődémia Irodalomtörténeti In- szakot követne el önmagátézetének munkatársa tartott val szemben. Péter László ér- együtt jelentkezik. Juhász vitaindító előadást. deme, hogy ezt a viselkedést csak másod forrásokból is,. ... . . , ,. árnyaltan, összetetten mu- merkedhetett a marxizmustsevezetesui ramutatott ar- tatja ^ noha nem ad fele_ sal> marxjsta műveltségről az ra, hogy Péter LászlóVkony- jetet arra, hogy milyen érzel- ő esetében nem beszélhetünk, vének legnagyobb eredménye, mi energiákat szabadít fel hogy leszámol a Juhász Gyu- az eszmei tisztulás Juhásznál lát ellentmondásoktól mentes, embersége milyen rétegeit meggyőződés, hanem elsősorkommunista költőnek tartó mozgatja, nem tudja elég ban változékony érzelmi eleirodalomtörténeti legendák- meggyőzően az esztétika szfé- mek jellemezték, Juhász a kai, ugyanakkor azokkal is, iájában a politikai elmozdu- szocializmusban remélte megmelyek mereven és történeti- lás mozzanatait megragadni, valósulni azokat az eszméetlenül bolsevik mércét állí- néhol indokolatlanul tartóz- nyeket, melyeket már szelletanak Juhász és kortársainak kodik az általa felismert igaz- mi eszmélése óta magáénak emberi tartása és költészete ságok kellő exponálásától. tartott több kevesebb kdeié; árnyalt, összetett képet A vitaindító előadást kö- vetkezetességgel vallott és ad Juhász e két esztendőben, vető vitában felszólalt dr. hirdetett is: a tolsztoji em1918 és 19-ben elért világ- Tamás Attila, dr. Ilia Mihály, berszeretet, a biblikus-keresznézeti és költői fejlődéséről, dr. Krajkó András, dr. Vö- tényi testvériséget, az igazPéter László legjelesebb ér- rös László, az egyetem Iro- ságosságot, a szenvedők és demei: a sebezhetetlen filo- dalomtörténeti Intézetének nélkülözők megváltását, lógiai tudás, a külső és bel- irodalomtörténész oktatói, dr. A hozzászólók közül néső mozzanatok egységbe lá- Csongor Győző muzeológus, hányan a könyv fiológiai aptása; könyve munkásmozga- dr. Oltvai Ferenc levéltár- parátusát sok helyütt aránylom és várostörténeti szem- vezető és dr. Csaplár Ferenc talannak, találták, ám ugyáhpontból is egyedülálló, forrás- tanár. akkor arra is hivatkoztak, értékű alkotás. A filológiai Rámutattak arra, hogy Ju- hogy a történelmi légkör síbölcsesség ellenőrző szigora hász lírája 1918—19-ben nem került felidézése életszerű publicisztikai írások elemzésének irányába es művészi szempontból egyaránt jelentős lírát, melyben az egyéni tragikus sors és a közösség szorongó életérzése összeforr, A szocializmushoz való viszonyát nem történetfilozófia őrködik igazságainak helyesHolnap új állomáshelyükről indulnak a helyi buszjáratok hoz, a halgazdasághoz és A Párizsi körúton a Marx téri távolsági buszpályaudvarral szemben a helyi járatok két buszvonalának az állomását helyezték el. Innen indul a busz Szőregre és vissza, továbbá a Körtöltésig, a Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat épületéig és onnan szállítja a város közSzegeden a távolsági autóbuszok — mint ismeretes — a Marx téri új pályaudvarról indulnak és oda is érkeznek. Holnap, vasárnap hajnaltól kezdve a helyi járatú autóbuszok is a Marx tér környéki új állomáshelyeikről indulnak, s oda is érkeznek. Megszűnik tehát az autóbuszok helyi járatainak állomása az Anna-forrásnál. A helyi forgalomban egv tjaba az utasokat. A Pá nap alatt a távolsági buszok rizs} körúton a Mikszáth pályaudvaranak kornyéken Kálmén és a Mérey utcakökialakitott negy állomás- zöttj leáuósávról négy heiyi helyről 720 helyi járatú au- járat gépkocsi3ai indulnak, tóbusz érkezik es indul A Errő, a/ áUomásról ugyan_ Mikszath Kalman utcában, csak ingajáratban közlekedaz utca Marx ter felöli re- n<?k buszok a Csongrádi szen negv vonal jaratainak sugárúthoz és az öthalmi az indulási illetve erkezesi ü Tápé-á, Újszegedre a helye^van. Innen indulnak a Tanács utcái„ valamint negyedik járatként Béketelepre. Az Autóközlekedési Vállalat a helyi járatú autóbuváltozott generálisan, a köl- trót portré megrajzolását tetté munkássága az esemériyes, te lehetővé. fordulatos időszakban a köz- Befejezésül Péter László életi ténykedés: elsősorban a felelt a vitázok megjegyzépublicisztika területei felé to- seire. s összefoglalta a könyv lódik el, tehát Juhász 1918— eredményeit kiegészítő, gaz19-es írói termésének javát dagitó, módszerét különös mennyiségileg és talán minő- alapossággal és szenvedélységileg is a publicisztika je- lyel elemző vita 'értékes és lenti, az ekkor megszületett útmutató tanulságait. verseken is érezhető sok C«. F. ttalászlérckord A Szegedi Konzervgyárban rekorderedménnyel véget ért a halászlé készítési idény. A csúcseredmény azt jelenti. hogy a tervezett mennyiségnek több mint a kétszeresét, vagyis egymillió négyszázezer, félkilós dobozt töltöttek meg a hírneves szegedi ételkülönlegességgel. Nem tartanak attól, hogy a terven felüli mennyiség ráktáron marad. A gyárnak ezt a specialitását ugyanis rövid idő alatt megkedvelték a hazai és külföldi fogyasztók, s mind nagyobb iránta az érdeklődés. Külföldön leginkább Csehszlovákiában kedvelik az üzemnek ezt a készítményét, oda szállítanak legtöbbet belőle. A halászlé után most a zakuszkaidény, következik a konzervgyárban. buszok az újszegedi vasútál lomásra és vissza. Gyálarétre és Hattyastelepre, az újszegedi szövőgyárhoz, a Hatházakhoz és vissza, to- szok menetrendjét már kovábbá Mihélytelekre ésviszsza. A Mérey utca ugyancsak Marx tér felöli részén három buszvonal állomása kap helyet. Innen indulnak az autóbuszok Petőfitelepre és vissza, az Odessza városnegyedbe és vissza, továbbá rabban a lakosság rendelkezésére bocsátotta, s ez most1 is kapható. A menetrenden kívül a helyi buszok utasainak az Autóközlekedési Vállalat közel 5 ezer rajzot is kiadott, amelyen a járatok kocsiállásrendjét tüntették a falemezgyárhoz, gumigyár- íeL Szegedi Textilművek keres azonnali belépesse esztergályos, lakatos, láng- és villanyhegesztő, asztalos szakmunkásokat, etaijuló munkakörbe női munkavállalókat, valamint férfi segédmunkásokat •-'lentkezni lehet a Textilművek személyzeti osztályán. xS. 18878 meg. 1966-ban a papíripar az ideinél kilenc százalékkal többet kíván termelni és előreláthatólag 183 000— 184 000 tonna papírt kell előállítania. A termelés növelését a meglevő gépek jóbb kihasználásán kívül elősegíti, hogy üzembe lép a csepeli új VI-os számú gép, a dunaújvárosi l-es gép és • <4 szolnoki IV-es gépsor. Megkezdődik a Lábatlanon épülő újabb nagy papírgyár építésének előkészülete is. A tanácskozáson megvitatták, hogy a szakszervezetek hogyan működjenek közre a jövő évi terv sikeres végrehajtásáért. (MTI) ÚAttuaót a* UleUkta Halott fénycsövek A Dél-Magyarország november 23-i számában „Halott fénycsövek" címmel cikket közölt a város közvilágítási hibáiról. Erre érkezett most válasz a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalattól. ,.A cikkben írott hibák a valóságnak megfelelnek, de ezek okait nem a szabadtéri játékok befejezése idézte elő. A téli időjárás kihat a fénycső-berendezések működésére. Az átlagosnál több hiba fokozottabb és gyorsabb javítást igényelne. A többletfeladat elvégzésére azonban nem álltak rendelkezésre a szükséges feltételek. Létrás gépkocsink másfél hónapig javítás miatt nem üzemelt, a pótlásként használt emberi erővel vontatott létra nem termelékeny, több embert viszont létszámhiány miatt nem tudtunk alkalmazni. A neoncsövek javítását feltétlenül meggyorsítja a héten elkészült létrás gépkocsink üzembe állítása. Így biztosítani tudjuk majd a neoncsövek rendszeres üzemelését, a hibák gyors megszüntetését. Hörömpő József főmérnök Beköszöntött a „téli magvetés" a falvakon adottságoknak megfelelően választják, illetve próbálhatják ki a számukra ígéreteset. Mielőtt beköszöntött a tél, a parasztgazdák hagyományos „iskola-szezonja", a Földművelésügyi Minisztérium újabb szakkönyvekkel, brosúrákkal, tájékoztatókkal segíti a szövetkezeti gazdák továbbképzését a szakszerű, nagyüzemi gazdálkodasban. A MEZŐGAZDASÁGI KUTATÁSOK 1964. ÉVI FŐBB EREDMÉNYEI Vaskos könyvbe gyűjtötték a legkiválóbb kutatók tanulmányait. A szerzők a növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, állattenyésztés és állategészségügy témaköréből negyvenöt problémát — több éves megfigyeléseik, kísérleteik és kutatásaik legfrissebb gyümölcseit ajánlják a termelőknek. Az előszóban hangoztatott nemes szándék vezérlete: „arra törekedtünk, hogy segítséget nyújtsunk a termelő üzemeknek a nagyobb terméseredmények, a jobb minőségű mezőgazdasági termeivények biztosításához. a gazdálkodás eredményességének növeléséhez." Minden téma érdekes, mondhatni: izgalmas a szakemberek szamára. A homokon gazdálkodó szegedi járási tsz gazdák több. sajátosan nekik írott tudományos kísérleti eredményekkel gazdagodhatnak e könyvből. A dél-alföldi homoki tarlóburgonya termesztés, a homoktalajok mélymüveléssel egybekapcsolt műtrágyázása A KÉNEZÉS EGYSZERŰ GYAKORLATA A kékfedelü brosúra címe szerény; „A kénezés egyszerű gyakorlata". A harminc oldalas könyvecske a szőlő feldolgozásnál, illetve a bor készítésénél és kezelésénél több száz éve szokásos kénezés jelentőségét ismerteti. A szerző ajánlása meggyőző: aki tiszta, jóitalú bort Kíván értékesíteni, annak okszerűen kell alkalmazni a kéne-, zést... Nos. ki nem akar jó bort nyerni? » A MEZŐGAZDASÁGI SZAKFILMEK KATALÓGUSA A téli tanfolyamok, a mezőgazdasági szakoktatás ékesszavú ..pedagógusait" ajánlja a szakemberek figyelmébe a Földművelésügyi Minisztérium Tájékoztatási és Propaganda Osztálya. A szakfilmcket. A 120 oldalas kis könyv, a „Mezőgazdasági szakfilmek katalógusa", mintegy 100 film. több dokumentumfilm adatait és rövid tartalmát ismerteti. Az oktatók válogathatnak a növénytermesztés, . kertészet, növényvédelem, állattenyésztés, állategészségügy, gépesítés és más témájú filmekben, tíz esztendő legjobb alkotásaiban. ERDŐ-MEZŐ VIRÁGAI Dr. Jávorka Sándor és dr. Csapody Vera — negyedik. vagv a homoktalaj-javítás iavitott "kiadásban megjegyakorlati módszere, továbbá lpnt _ müvc n magv„r fióra a „Szedőeszközök alkalmazása az őszibarack szedésnél", vagy „Az ültetési időpont hatása a korai szabadföldi paprika termésalakulására". színes kis atlaszát adja az olvasó kezébe, kiegészítve az Északi-Kárpátok virágaival. A könyv nemcsak a szakemberek számára készült, hanem mind olyan tudományos, egy- bizonyóra szívesen lapozgatben gyakor at. jellegű tud- ja mindenkk aki azereti és nivalok. melyeknek ismerete me bmerni is kívánja a ter_ es alkalmazasa gazdagabbá é t öldjét üd v- . . teszi a földművelő munkát. Ezt szolgálja közérthető, A gyakorlati bevezetésre könnyen áttekinthető rendjavasolt módszerek egvrésze szerezése is. Az ismertetett technológiai útmutatást és mintegy 300 virágos növény gazdaságossági összehasonlí- több mint egyharmadát 120 tást is tartalmaz. A közős színes tábla is közelebb hozgazdaságok vezetői a helyi za az olvasóhoz. A Hídépítő Vállalat hódmezővásárhelyi építésvezetőségé külső munkára alkalmaz vízvezeték- és csőszerelőkel. Jelentkezni lehet az építésvezetőség Hódmezővásárhely, Kinizsii u. 26. sz. alatti irodájában. S. 28007 Szombat, 1965. december L DÉL-MAGYARORSZÁG 5 i k