Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA MEGSZÜNTETIK A FELESLEGES járkálást AT A Del-MágyarorsMig októ­t»r 59-í „Gyorspostájában" szóvá tette egv olvasónk, hogy B MAV háttól hátig szállítási irodáját kihelyez- _ tok a nagyállomásra. A résút raktár irodájába te. A két tokban. INTEZKEDfiS ÉSZREVÉTEL OTAN Illetékes saak embere vála­szolt te nyomban a panaszra, s többek kötött ezt írta: „Gazdaságosságra, takarékos­ságra törekedtünk akkor, amikor több munkakört öst­sreixmnmk, s (gv kisebb lét­srámmal ugyanazokat a fél­adatokat tudjuk megoldani." azelőtt. Mert ha kontinerre vagy vasúti kocsira van Sz. .f.-né szegedi olvasónk szükség, a gyorspénztár rttél- hozzánk kűldótt lévelébén lett. még el kell menni a arra hívta fél a figyelmet, Tisaa pályaudvaron lévő hogy a szegedi élelmiszer bol­cukrászdákban hely közötti távolság oda- nincs minden rendben az vissza jó három kilométer, üvegek visszaváltásával. Éppen a gazdaságosság, a Több példával bizonyította, takarékosság testi ésszerűt- hogy általábán a vásárló lenné, hogy a szállíttatok rtágyobb árat, fizet a* üre­dolgozói, naponta ki tudja Kért, amikor tele megveszi, hányszor. sétálgassanak mint. amennyit a boltokban munkaidőben. Ha a vasút a visszaváltáskor kap. Panasz­Kígyó utcában még valtaim élt a sütemények árá­A gazdaságosság. a taka- tudta a kocsi megrendelő la- val kapcsolatban is. Javasol­rékeaság igen tiszteletre mél- pok eljuttatását, most is vál- ta. hogy függesszék ki a tó szempont, csakhogy a lalnia kellene — írta hoz- sütemények árát, s a pénz­MAV ennek a jelszónak a zánk küldött levelében Nagy tárnál pedig az üvegbetétek jegyében nem ugyanazokat a István, a Ssemámkovács •rnit­feladatokat látja d, mint KTSZ jnállítást toleióae. A panasszal felkerestük dr. Susla Jánost, a MAV Szegedi Igazgatósága forgalmi és kereskedelmi osztáleá­nek helyettes vezetőjét, aki a következőket mondta: — A MAV háztól hátig irodájának kihelyezése óta hasonló panasz még nem érkezett az. igazgatósághoz. Ezért nem te tudtunk erről. Most viszont kivizsgáltuk a panaszt, s megállapítottuk, Nagy Istvánnak igaza volf. Sürgésen intézkedünk, hogy megszűnjék a szállíttatok dolgozóinak felesleges járfcáItatása, s ugyanúgy, mint a Kígyó utcában, a gyorspénzwr tntéw ezek után a kocsi­megrendelőlapok eljuttatását is. Tstidásíié-ink jeluttik Műsoros est a nyugdijasoknak gyereket a gólya hozza eímú vígjátékot mutatták be. SZEGEDI MŰVÉSZEK A Szegedi Posta igazgató- nak. A baráti eszmecsere sag nóbizottsága a napokban után a művelődési otthon • Pw*®* Művelődési Otthon- színjátszó csoportjának A ban baráti találkoaót. rende­zett a postás nyugdíjasok számára. A már hagyomá­nyossá italt találkozón mű- Aagyál Reaaó sorral és ajándékcsomaggal ... kedveskedtek a nyugdíjasok-1 Jó eredmények az „öcsi-vasúton" Az utasok közül viszony­lag kevesen tudják, de S«e­ged-állomás dolgozói előtt jól ismert ez az elnevezés: ..öcsi-vasút". így nevezték el a szegedi gazdasági vasutat, miután azt a MÁV-hoz csa­tolták. Az ..öcsi-vasút" igen jó munkát végzett az idén. Kü­lönösen sokat segített a 71 kilométeres vasútvonal a Szeged-környéki mezógazda­sagi termelőszövetkezetek áruszállításában. Az „öcsi-vasúton" 1994. december 1-tŐl 1965. decem­ber l-ig összesen 1184 kis­Stesúti teherkocsit. raktak meg. Ugyanebben a* időben 4576 kisvasúti teherkocsit raktak ki a kisvasúti vona­lakon Ar átrakasokat a rakodási főnökség brigádjai végezték, igén eredményesen. Dr. Binfalry Gyula Úttörők társadalmi munkája A Dugonics utcai iskola úttörői hosszú idő óta hasz­nos társadalmi munkát vé­geznek. Olyan házaknál, ahol öregek laknak, ök végezték el a járda felszedését. Sokat segítettek a tanácstagi be­számolók megszervezésénél, a meghívók széthocdásénál. De ezen felül te sok nemes cselekedetét hajtanak végre, melyek közül kiemelkedik például Pfeiffer Péterné 82 éves vak nyugdíjas asszony patronálása. Az idős asz­s árnynak az étkezdéből ebé­det hordanak, bevásárolják a szükséges élelmiszereket és rendszeresen takarítanak nála. Galgócsy Tibor V.-es ta­nuló a száz százalékosan rokkant Kofánk Jánoaného* megy el naponta, kiváltja a gyógyszereit, bevásárol, sőt még a tüzelőt is felhordja a lakásba. Az I. kerületi tanács az iskola úttörőit 500 forintos könyvjutalomban részesítet­te. Ünnepség keretében adták­at László Lajosné úttörőve­zetőnek és Papp László •igazgatónak a ..Kiváló Tár­sadalmi Munkás" kitüntetés ezüst fokozatát. Hódőr István, Beck Sándor tanacstagOK A* észrevételekkel felke­restük ar. Állami Kemke­drtmt Felügyelőség Csongrád megyei kirendeltedének ve­zetőjét. Fodor Pált. A kővet­kező választ kaptuk: — Több vita volt már az Iparral, hogy aa ővegvimké­ken I* tüntessek fel külön az Öregek árát. Sajnos azon­ban még most Is sok a címke oélktin áru. * ezért nagyon hrtyfanek tartjuk Sz. J.-né javaslatát. Intézkedni fo­gunk, hogy ar öregek vissza­váltási árát minden boltban a pénztár mellett fiiggeoz­grék ki. A süteményeknél egyébként ez a rendelkezés már régen érvényben van. de sajnos, h«w mindig tart­ják be. A levél nyomán awrnban vizsgálatot indí­tunk. » njra felhívjuk a bol­tok. presszók vezetőinek fi­gyelmét. hogy a cukrászsüte­mények árát jól látható he­lyen tüntessék fel. Látszik-e a százmillió nyoma ? „Látszik-e a százmillió nyoma" — kérdeztem Nagy­györgy Máriától, a szegedi ken dérfonó igazgatónőjétől, amikor sétára indultunk a gyárban. De milyen te a gyúrt Kí­vülről nézve a régi épitmé­nvek bizony nem szépek. Ilyen lehététt a századfor­duló nevezetes harcainak gyára, a pétervári Putyilov is. Stiirkére fakult téglák, kívül verető cikcakkos vas­lépcsők. szúk beépítés, kevés levegő, kevés napfény. Bélül azonban már más a kép. Itt történt a változás, s hogy mekkora, azt. én nehe­zen tudom lemérni. Talán az igazgatónő igén. oki több mint negyven esztendeje dol­gozik e falak között. Ki lencvenkéteger kilométer — Különösképpen ások számára, akik összehasonlí­tást tudnak tenni a régi és az. új között, látható a vál­tozás — mondja az igazgató­nő. — A százmilliónak leg­főképpen a termelési ered­ményekben kell látszani, ami etidő szerint már igen szép­nek mondható. Ra év első felében még csak 70—-7S ezer kilométer volt a napi frmal­termelé*. az elmúlt héten vi­szont mér elértük a napi 90 —92 ezer kilóméiért. TAPAI ANTAL Ahogyan a sárga avarral llehintett árokpart mentén a hosszan elnyúló Csongrádi sugárút járdáján meg-rneg­csúszva, Tápaí Antal műter­me és regényes kerttel kö­rülvett családi hajléka felé ballagtam, azon tűnődtem egyre: hogyan találja fel magút a kétségtelen ese­ménytelenséget s csendet is jelentő „nyugdíjas" élettor. ma közepette a* az ember, akit örökké tevékénykedö, serény, motorikus alkatú művészemberként ismertem eddig ... Akinek legbensőbb szívügye volt az általa élet­re-nógatott szakközépiskola, melynek mindmáig vezetője volt... Saját édesapám példájából tudom, mekkora lelki meg­rázkódtatás - egy folytonos tevékenységbe* szokott em­ber számára a tétlenségre kárhoztató nyugdíjasság első pár hónapja - s hogy mennyire nem „édes semmittevést", hanem éppen hogy gyötrő rminkalázat hoztuk apám számúra a nyugdíjas állapot első hetei... Rosszkor szántam rá ma­gam erre a müteremlátöga­tásra: erősen esteledett már, mire a számtalan apró s na­gyobb szoborral dugig-rakott, otthoni műterembe kopogtat­tam. A hatalmas dobkályhá­ban Is elaludt már a tűz. ám Tápaí Antal még pércekkél előbb is kalapácsot forga­tott: „trébelt", ahogyan szob­rásznyelven mondják, azaz fémet domborított. — fit a leginkább szivem szerinti módja az nayttgfor­málásnak — magyarázza Tá­paí mester —, hiszen a „vert müvek" a szó szoros értel­mében magukon viselik a szobrász kezenyomát: sajót­kezűleg kalapálja ki az em­ber a pozitív ábrázolatot, személv szerint ö küzd meg az anyaggal, itt nincsenek ..összekötő" kezek, mint »z öntéseknél. Csakugyan ilyenképp lehet: egyik József Attila feje, s önarcképe, a műről sugárzó erő. és poézis, szuggeszti id­tás és gondolái azért Oly ér­zékletes. mert a réz' a mű­vész saját, alakító kezenyo­mán görbült úgy, ahogyan görbült... Váltig emlegeti Tapai, hogy a Tisza-parton felállított, klasszikusan aranyoe szépsé­gű evezős-szobor te sokkal­sokkal többet mondana, ha a művész eredeti elgondolásá­nak megfelelően — trébelés­sel készül el. A szobor apró váza egyéb­ként hamar előkerül, csak­úgy, mint a mérőkőváesházi gimnázium számára készí­tett dombormű — a Szíbi­nvánt .Tank a Szegedi Nemzeti Színház homlokza­tán láthátó Erkel-és Katona­Szobor, a Kubikos, a Kígyó­marás, a „Szellő" katona­korúban és a ..Szellő" teme­tése című alkotások — szá­mos más vázlat vagy kidol­gozott szobor társaságában. Anvágsserű. reálisetikus mű­vek ezek rendre; mind az ol­csó naturalizmus, mind az öncélúság buktatóit elkerü­lök. tzívet melengetőén egy­szerűek s mégis poétikusak, szeretettel megformáltak ... Lám, Tápai sem adhat mást, mi lényege; csakugyan nlyan Ő maga is. mint az általa megjelenttett Szeged környé­ki kétkeziek, akik közül elő­emelkedett: világos beszédű, értelmet sugárzó — s szere­tetreméltóan emberséges. Mennyi szív, mennyi — szemérmesen takargatott — emberszeretet lobog ebben a halk beszédű, fürkésző tekin­tetű, zömök emberben, — aki nem te volt mindig ilyen erőt-sejtető termetű. Legszebb ajándék a fénykép A fényképéin Szövetkezet műtermet hői — icsrisc u. 7., Széchenyi tér 1„ Lenin krt. M. xs. » teS - Nem bizony — bólogat mosolyogva, — én voltam ka­zánkovácsi koromban a legso­ványabb legény a társaim között, ezért szegecseléskot nékem kellett minduntalan bemásznom a kazán gyomrá­ba, hogy kalapácsommal a szegét, szorítsam vissza ... Társaim Üiteévtö kalapács­hangjától mindmáig zúg a fülem... A múltkoriban kedvesen tréfálta még egyik régi mun­katársa: apró szobrocskát mutatott Tápainak. azzal, hogy egy kisfiú készttette, mit szól hozzá a mester: van­e gyerekben „spiritusz ..," Tápéi hosszan nézegette á szobrot s bólogatott: - Ha .szorgalmas a gyerek, feltétlen vinni fogja valami­re... A szobor — pverefckóri szobra roll Tápainak, melv­re nem te emlékezett már... Nos, a „gyerek" feltétlenül „vitte valamire": egész, sor szobra díszíti városa tereit, épületeit, büszke lehet alko­tásaira szeged. A* az érzé­sem: sokkal büszkébb és há­lásabb, amennyire eddig volt... Ö, persze, nem panaszko­dik: hittel .* fiatalos ener­giával forgatja kalapácsát, formáxófátt, iparkodik to­vábbra is életet lehelni a biztos szerkesztést követelő fába. a tömörséget sugalló kőbe .« a mozgásra, lendü­letre kényszerítő fémekbe. Ereje teljében munkálkodik, láthatóan lankadatlan oda­adással alakítja gondolattá s zenévé a holtnak mutatkozó anyagot —remélhetőleg még sok-sok munkás éven át... Dér Endre Áthaladtunk az itt-ott még romos részeken, s áztén megkérdeztem, hogy melyik terem a legszebb, melyik tet­szik leginkább az igazgatónő­nek. A gyűrűsforiö felé indu­lunk. — Nekem ez a terem tet­szik a legjobban — simo­gatja tekintetével a katonás rend ben sorakozó modern fonógépeket. — Tágas, a gé­pek el h el verése sikeres. Ezek a Spinnbau-Répek termelé­kenyek és a legmodernebbek ae iparban. A fal mellett levő gépsor­nál Balogh Andrásné dol­gozik nagy szakérielemmel, vele is beszélgetünk a re­konstrukcióról, az új gépek­ről és munkájáról. — Egészen más, mint ré­gen — mondja kedves nyu­galommal, miközben az igaz­gatónő összeköti az elszakadt fonalat. A gép te nyugodt és méltóságteljes, zümmög és finom precizitással pörgeti az egyenletesre sodort ken­der fonalat. Igen i«s meg nem in V tetten térünk « forintok­hoz, a százmilliós beruhá­záshoz. — A végfonók jelentős ré­sze ki lett cserélre. az avult gépek helyett üiákat állí­tottunk üzpmbe. — Nehéz volt? — a lebo­nyolításra gondolok, tudom, hogy a termelést nem lehe­tett csökkenteni, mindent együtt kellett megoldani. — AZ VOlt — möhdja öz igazgatónő. — száznál több gépet kellett mozgatnunk, de közben az épfilfrzós is fölyt. Elmondani is nehéz az ak­kori állapotokat. Mennyiségi kiesés hélkill kellett, a re­konstrukciót elvégezni, hi­szen alapanyaggyártó üzem vagyunk és a lemaradás ki­hatott volna láncszerűen a nagyvállalatra, a szövöttekre és exporttervünk teljesítésé­re. — Sikerült? — Igen is, meg nem ls. Volt lemaradásunk, de ez fÖlég a munkanélküliség miatt kö­vetkezett be. — Mi volt a legneheáébh gondja abban az időszakban? —- Az emberek megnyug­tatása. s türelemre kérése, hogy átjutunk ezen a nehéz­ségen te egyszer és utána jobb lesz. jobbá válnék a munkakörülményeink. — Kellemesebb érzés? — Hogy átvészeltük végre a nagyja munkát, s hogy né­hánvan visszajöttek azok közül, akik a nehézségé* kö­zepette elmentek. Jó nekik A levegő tiszta ebben a* üzemben. Egy csoport toflö­lanuló a gépek munkáját Pé­ti. Herezeg Ferenc üzemve­zető magyaráz a lányoknak. Ök nem tud ják. hOgy ml itten volt régen ez aa üzem, elfő. godiák így. szépen, tíMttán, modemen. Jó nektk. Űj osztályra megyünk, öj épület, új gépek, a „putyi­lovi" kép eltűnik mindenes­tül. Az új osztályon barnára pácolt falécek simulnák az oszlopok oldalához. Hn a gé­peket kitennénk a csarnokból, akár étteremnek is be le­hetne rendezni, olvan jól né-/ ki minden. Őrül az. osztály­vezető ps elégedettek á dol­gozók. Márfi Mihály osz­tályvezető közel hajol hoz­zám és a fülembe mondja: — Itt született a* új re­kord 9-én: 2D ezer 19? kilo­méter relt a teljesítésünk. Mórig kiváló Majd egy géphez invitál, ahol Egyházi Erzsébet dol­gozik. A munkásnő fiátái még élétkorban is. s » gép mellett eltöltött időt tekintve te. De ebben a környezetben máris kiváló dolgozónak te­kintik. — Jót érti itt magát? — Igen. — Mennvit keresett az *1­mült hónapban? — Ezerhatszáz formtot. Nyugodtan, begyakorlottán dolgozik a gép te és Eavhfcfi Erzsébet is. Sokáig lehetne néeelódhi ebben az. üzemrészben, mert van mii. Jól működik a kli­matizáló berendezés és CSén­desen büg a porelszívó. Nvoicmiiltö forintot költöt­tek ilyen célokra a rekonit­rukető kapcsán. Sok minden megváltozott: itten a feslett falak mögött és mellette. Látszik a százmillió nyo­ma. Gáádagh István I jabb kétezer lengyel vagon a MA V-nak VÁLLALATOK! INTEEMENYEK: KÖZÜLETEK! Szeged mi. Városi Tanács v. B Tervosztálya — a 11419Ó5. PM—ÖT. s*. együttes utasításban szabá­lyozott feltételek mellett — készletértékesítési napot (b«r*«t) rendez 1965. december 17-én 9—12 óráig a Szegedi Építőipari Vállalat kultúrtermében. (Szeged, Dáni J. u. 14. szám.) A felesleges anyagok értékesítésére a börzenap lehe­tőséget nyújt. xK. 54S A vasúti közlekedésre há­ruló egyre nagyobb félada­tok szükségessé teszik, hogy á külkereskedelem import útján gondolkodjék a kocsi­park bővítéséről. A beszer­zéssel megbízott Nikex vál­lalat ez éiben nagymennyi­ségű vasúti kocsit vásárolt külföldről. Romániából 000 tehervagont importált a vállalat Az NDK-ban 1Ö0 hűtővagont. kötött le. Bul­gáriából pedig 300 teherva­gont rendelt. Jugoszláviá­ból 100 nagynakfelúletű fe­dett vagon érkezik. A Nikex egyik legnagyobb vasút! jár­mű szállítója a lengyel kül­kereskedelem. A lengyel ipar ez. évben 1200 vasúti kocsit gyártott a MÁV részére és a Nikex szintén Lengyelor­szágban a jövő évi szállí­tásra 2ooo szénszállító va­gont kötött le. A Nikéx szakértői á bolgárokkal 150 daiab négytengelyes nyitott, tehervagon beszer­zéséről tárgyalnak, ugyan­csak jövő évi azállítóAre. , A MÁV részére történő beruházásoknál jelentós me­lyet kapott áz importbán a mozdony-beszerzés. A Szov­jetunióból éz évben 52 die­sel-elektromos mozdonyt vásárolt a Nikex és 1986-os szállításra 30 mozdony Vá­sárlására írtak alá szerző­dést a napokban. A közel­múltban kötötték lé az NDK­ban a Vasút számára égy 125 tonnás vasúti méntőda­rut, amelyet — esetleges baleseteknél tudnak használ­ni, de jól alkalmazható a vasúti hidak építésénél is. (MTI) Caütörtök, 1965. december 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom