Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-17 / 297. szám

Tapsok a gyárban... A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének látogatása a szegedi textilművekben A Szevjetuiriő Legfelsőbb Tanácsának delegációja a bcdapesti vendegek, a megyei és városi vezetők társasá­gában délelőtt néhány perccel 10 óra után érkezett a tex­tflművekbe. A vendegeket a gyár főbejáratánál Végh László, a Pamuénvomoipari Vállalat vezérigazgatója Moczán Lajos, a textilművek igazgatója. Reseterics Sán­dorné, az üzemi pártbizottság tátikára. Hödör Gizella a KISZ üzemi bizottságának titkára Farkas Józsefné, a gyári szakszervezet titkára s többen mások, a textilmű­vek dolgozol nak képviselői fogadták, köszöntötték. A gyári óvoda apróságai égőpiros rózsákból kötött csokrokat nyúj­tottak át a vendegeknek, akik karjukra kapták a kicsiket Mint a családban szokás A gyár életéről munkájá­ról a tanácsteremben adott rövid kepe* Möczan Lajos és Reseteri es Sándorné. A textil művekben 1950 máju­sabon. amikor készen lett az űj gyár, 30 ezer fonóorsó pergett a wwjet. gépeken. Az özem tovább bővült, kor­szerűsödött, s mo már 73 ezer fonóorsó dolgozik. Üj szövődé is kezdte a munká­ját saovögéppel. A tex­tfhnüvekben több mint négy­ezer ember dolgozik, túlnyo­ine többségűkben nő. Reaeteries Sándorné, aki maga is fonónő. mosolyogva számolt be arról, hogy az üzemi dolgozók átlagos élet­kora 34 év. — Fiatal gyár fiatal dol­gozókkal! — szólt közbe el­ismerően P. J. Seleszt elv­társ. s ezután a küldöttség többi tagjával együtt arról érdeklődött, hogy a gyári vezetésben milyen aránvban vesznek részt a nök. Amikor választ kapott, tréfálkozva jegyezte meg: — Az arány nem rossz, de talán, bár nem akarok bele­szólni, kicsit jobb is lehetne. Derültség és helyeslés fo­gadta a megjegyzést J. MV Vecserova elvtársnő, a Szovjetunió Hőse, az. iva­novoi kerület Szavinszk vá­rosa Szoldarnoszty gyárának szövőnője azt tudakolta, hogy a szövőnők hány gépet ke­zelnek, és honnan kapja az üzem a nyersanyagot. — Egy-egy szövőnő 20—30 gépen dolgozik — kapta a feleletet. Gyárunk nyers­anyagszükségletének mintegy 85 százaléka a Szovjetunió­ból érkezik. Mint a családban szokás, olyan közvetlenséggel követ­ték egymást a további kérdé­sek. válaszok, amit át- meg átszőtt a derű is. P. J. Seleszt elvtárs a gyári kollektívának a kül­döttség ajándékaként egy ki­tűnő, Veszna (Tavasz) nevű magnetofont adott át ezek­kel a szavakkal: — Szeretettel adom át, hogy még télen is tavaszi hangulatuk legyen az üzem dolgozóinak. Befejezésül a dolgozó ma­gyar nép érzéseit, vélemé­nyét tolmácsolta. Ennek so­rán elmondotta, hogy a ma­gyar nép szorgalmasan dol­gozik, nagyon szereti a sza­badságunkat elhozó, előreha­ladásunkat segítő Szovjet­uniót és népét A magyar dolgozó emberek tudják és nagyra értékelik, hogy a szovjet nép napsütésben és viharban egyaránt velünk van. Kérte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­döttségét hogy személyes tapasztalataik alapján is ad­ják ezt hírül hazájukban. Végül éltette a megbontha­tatlan és sziklaszilárd szov­jet—magyar testvéri barát­ságot A beszéd közben gyakran zúgott fel a taps és jelképe­sen percekre ebbe sűrűsö­dött a két nép barátságá­nak őszinte érzelmekből fa­kadó megnyilvánulása. A sikereknek testvérként örülnek Taps és taps köszöntötte a mikrofon elé lépő J. V. Il­nyickij elvtársat, az Ukrán Kommunista Párt Kárpáton túli_ területi bizottságának első titkárát, aki a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének nevében szó­lott. Tolmácsolta a szovjet né­pet képviselő delegáció for­ró, baráti, elvtársi üdvözle­tét a gyár dolgozóinak. Meg. köszönte a szíves fogadtatást. Örömmel állapította meg, hogy a küldöttség Csongrád megyei látogatása során is a szocialista élet fejlődésé­nek tényeivel találkozott. A textilművek is jelentősen fej­lődött, s azt kívánta a dele­gáció nevében, hogy legyen még nagyobb és sokasodja­nak az eredményei. Hangoz­tatta, hogy a delegáció ta­pasztalatokkal, élményekkel gazdagodott Csongrád megyei útján. Hatalmas taps közben szólt arról, hogy a Szovjetunió mindenkor hű és igaz barát­ja a magyar dolgozó embe­reknek. Velük együtt van a békéért, az imperializmus ellen folyó harcban. A Szov­jetunió — állapította meg az­után — híven teljesiti inter­nacionalista kötelességét a szabadságáért harcoló vietna­mi néppel szemben. Befejezésül további sok si­kert, boldogságot kívánt a delegáció nevében a textil­művek dolgozóinak, általuk Csongrád megye és Szeged minden dolgozójának. Ma­gyarul kiáltotta: „Éljen a magyar és a szovjet nép ba­rátsága! Éljen a világbé­ke!" A munka, a hivatás szeretete Végig a munkatermeken A vendégek ezután meg­tekintették az üzemet. A zsivajgó gépek mellől üd­vözlést intettek a munkás­nők, sőt, ha röpke időre is, de szót váltottak közülük többen a vendégekkel. Min­den üzemrészben, a testvéri ar/retet megnyilvánulása­ként, a munkásnők virág­csokrot nyújtottak át a kül­döttség tagjainak. Gábor Margit fonónő. Lengyel Pi­roska. Szalma Géeáné kár­tolósok, Török Illésné. a szövődéi pártái apsaervezet titkára és Szendrei Júlia szövőnő is egy-egy virág­csokorral kedveskedett. Cse­rébe köszönő szavakat, s melléje egy-egy jelvényt, képeslapot adtak viszonzá­sul a vendégek. A szövődében Bodóczi Ilo­na gépei közül éppen akkor állt meg egy szálszakadás miatt, amikor a delegáció arra ment. Észrevette ezt J. M. Vecserova elvtársnő, és a géphez sietett. Szakava­tott kezekkel pillanatok alatt megszüntette a hibát, s már indult is a gép. Napsütésben és viharban együtt A hatalmas saövödében zúgtak, csattogtak a gépek, amikor a vendégek köztük jartak. Aztán egyszerre csak valamennyi leállt, és csend lett az óriási munkaterem­ben. Az ez alkalomra elő­készített. rögtönzött dísz­emelvényre léptek fel a ven­dégek, hogv üzemi gyűlésen szóljanak a munkásokhoz. Reseteri cs Sándorné eiv­farsnő köszöntő szavai után Győri Imre elvtárs beszélt Kiemelte, nagy megtisztelte­tés, hogy a megyei pártbi­zottság nevében a gyár dol­gozói között üdvözölheti a testvéri szovjet nép képvise­lőit a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsé­gét. — Nagvszerű éa felemelő erzéa találkozni a szovjet nép képviselőivel, akik az őszin­te. testi-éri barátság követei kórunkben. A szovjet nép hadserege hozta el a magyar nép szabadsagát, felszabadu­lasát 31 esztendővel ezelőtt. Jóleső emlékezni arra is. hogy a magyar nagyvárosok közül elsőnek Szeged sza­badult fel. — A szovjet nép baráti segítségét életünk minden területén érezzük. A gazda­sági együttműködés kereté­ben például a szegedi tex­tilművek szovjet nyersanya­got dolgos fel. A gyár mű­ködése elképzelhetetlen len­ne enelkűl. A kulturális és tudományos kapcsolatok is gyümölcsözők, s kölcsönös haszonnal járnak. A továbbiakban részlete­sen szolt Szeged és Odesz­saa testvérvárosi kapcsola­táról. a Szegedi Tanárképző Főiskola éa az uzsgorodi fel­sőfokú tanintézetek, a József Attila Tudományegyetem, és az Odesszai Állami Egye­tem. a Dél-Alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet és több szovjet mezőgazdasági tudományos Intézet együtt­működéséről. A személyes barátság szálai azáltal is szé­lesül nek, hogy mind több magyar dolgozó utazik a Szovjetunióba és onnan is egyre többen érkeznek hoz­zánk látogatóba. Győri Imre elvtárs ki­emelte. hogy a szocializmust építő magyar nép is telje­sen egyetért a kommuniz­nuwt építő szovjet néppel a társadalmi haladás, a béke védelme, az imperializmus elleni harc kérdéseiben. A Szovjetunió mindenben tá­mogatja a szabadságáért harcoló és küzdő vietnami népet. Ezt teszi Magyaror­szág is. Az imperializmus Vietnamban háborús tűz­fészket hozott létre. Ennek megszüntetéséért, a vietna­mi nép szabadságának biz­tosításáért is egy akaraton van a magyar és a szovjet nép. — Az imperializmus Nyu­gat-Németországban ls mes­terkedik. a bonni militarista körök a' >gvvereket kö­vetelnek. Ez ellen is együt­tesen lépünk fel a szovjet emberekkel, mert azt akar­juk, hogy béke legyen. Biz­tonságot, erét ad számunk­ra, hogy a békét oltalmazza és védi a Saovjetunió. Ez a szocializmus, a kommuniz­mus lényegéből fakad. Rámutatott arra. hogv a béke és a haladás nagy ügyéért folytatott harcunk­ban nemcsak igazságunk, ha­nem erőnk is van. A Szov­jetunió. a szocialista tábor nemcsak hatalmas gazdasági, hanem győzhetetlen katonai erő is. A mikrofonhoz lépő J. M. Vecserovát mint textiles is köszöntötte a meg-megújuló taps. Azzal is kezdte beszé­dét. hogy szaktársaihoz, kol­légáihoz intézi szavait El­mondotta, hogy a Szovjet­unióban egyebek között cél­kitűzés a textiltermelés, ezen belül a gyapjúszövetek gyár­tásának nagyütemű fokozása. Az ivanovói kerületben a textilipar az uralkodó és a Szovjetunió textil termelésé­nek egynegyedét adja. — Mi, textilesek — jelen­tette ki — büszkék vagyunk hivatásunkra, munkánkra, hi­szen a mi általunk készített szövetekből készül az embe­rek ruhája. J. M. Vecserova elvtársnő szakavatott szemmel nézte végig a textilművek üzem­részeit. Elismeréssel beszélt az itteni tapasztalatairól és további sikereket kívánt a gyár dolgozóinak. Szólt arról is, hogy itt, a textilművek, ben a dolgozók túlnyomó többsége nő. — Mi nök erősek vagyunk, hallatjuk szavunkat a béke­harcban is — jelentette ki, s nagy taps fogadta szavait. Még nagyobb tetszést aratott Seleszt elvtárs közbeszólalá­sa: — Valóban erőt képvisel­nek a nök, és mi, férfiak, nélkülük egy fabatkát sem érünk! J. M. Vecserova elvtársnő felszólalása végén köszöntöt­te a textilművek dolgozóit, a dolgozó nőket és éltette a szovjet, a magyar nép ba­rátságát. Farkas Józsefné, az üzemi szakszervezeti bizottság tit­kára a gyár dolgozói nevé­ben a delegáció vesetőjének kedves emlékként matyó ba­bát nyújtott át. A gyűlést be­fejezve a gyári dolgozók ér­zéseit tolmácsolta Reseterics Sándorné: — Köszönjük a szovjet elv­társak látogatását. Szeret­nénk, ha minél többször el­jönnének közénk! Aláírták az 1966. évi megvár—szovjet belkereskedelmi választékcsere­megállapodást Tausz János belkereske­delmi miniszter és A. I. Sztrujev, a Szovjetunió össz­szövetségi belkereskedelmi mi nisztere csiftörtökön a Belkereskedelmi Miniszté­riumban aláírta az 1966. évi magyar—szovjet belkereske­delmi választékcsere-megal­lapodást. A megállapodás értelmé­ben a két ország az elmúlt évi alapmegállapodásnál 10 százalékkal több, összesen körülbelül 20 millió rubel értékű árut cserél. A Szov­jetunió fontos, alapvető élelmiszereket, étolajat, tej­port, tejkonzervet, vajat, sajtot, teát, halkonzervet, valamint nagyobb mennyi­ségű hűtőszekrényt, zománc­os horganyzott edényt, fe­nyöfürészárut. modern kar­órát, fényképező- és film­felvevő gépet, stb. szállít. A fenti cikkekért Pannónia motorkerékpárt, ruházati cikkeket, konyakot, bútort, zöldségkonzervet adunk cse­rébe. Az áruválasztékot bő­víti majd kozmetikai cik­kek, játékok, sportcikkek és italáruk kölcsönös cseréje A hazánkban tartózkodó szovjet belkereskedelmi de­legációt csütörtökön fogad­ta Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. A baráti eszmecserén részt vett Tausz János belkeres­kedelmi miniszter és Se­bes Sándor, a miniszter el­ső helyettese. (MTI) Csak vezetőfülkés traktorok a mezőgazdaságnak Ankét a termelőszövetkezetek munkásvédelmi helyzetiről A termelőszövetkezetek esetek veszélyét 1961 és munkásvédelmi helyzetéről 1963 között a termelószövet­és feladatairól rendeztek an- kezetekben növekedett mind kétot csütörtökön a közal- az összes, mint a halálos kalmazottak szakszervezeté- üzemi balesetek száma, tíz­ben. A vitaindító előadást ezerről lizennyolcezerre, il­Hartváni Ferenc, a Földmű- letve 179-ról 234-re. Tavaly velésugyi Minisztérium mun- megállt a növekedés, sőt. a kaügvi és szociálpolitikái halálos balesetek száma 187­osztályónak vezetője tartót- re csökkent. Az előzetes ta. adatok szerint idén tovább A balesetelhárítás és álta- javult a helyzet Iában a munkásvédelem a Az illetékes szervek több termelőszövetkezetekben kü- intézkedést hoztak, illet­lönösen fontos feladat mi- ve terveznek a termelőszö­vel az itt dolgozók többsége vetkezeti üzemi balesetek néhány évvel ezelőtt még megelőzésére. Többek között nem ismerte a korszerű tervezik, hogy csak vezetö­technikát, a munkavédelem- fülkés traktorokat készíte­ről pedig még csak nem is nek a mezőgazdaságnak, hallott Másfelől: a szövet- Az előadást sokoldalú vi­kezetekben mind jobban ter- ta követte, amelynek során jed a bonyolult gépek, elekt- több javaslat hangzott el a romos berendezések, vegv- m,,„ szerek használata, ami kellő termelőszövetkezetek mun­hozzáértés és elővigyázatos- kasvedel mének tovabbfej­ság hiányában növeli a bal- lesztésére. (MTI) Súlytalanság a TU 104-esen Viszontlátásra! A gyár tanácskozó termé­ben az üzem vezetői a gyár termékeiből készült ajándék­csomagokat adtak át a szov­jet_delegáció tagjainak, s al­bumot a textilművek életé­ről, munkájáról. A szaktárs­nőnek, J. M. Vecserova elv­társnőnek a mellére tűzték a Kiváló Dolgozó jelvényt, amit a legjobb munkások kapnak a textilmüvekben. Az idő gyorsan elröppent. A vendégeknek búcsúzniuk kellett. Az igaz barátok ne­hezen válnak el. így volt ez most is. Űgy köszöntek el egymástól: — Viszontlátásra!.. í Morvay Sándor Az OK 502 Prága­Moszkva közötti légijárat utasaira kellemes pillana­tok vártak. A repülőgép konyhájának ajtajában meg­jelent a stewardess, kezé­ben tálca, tiz kis csésze fe­ketével. Kedves mosollyal nyújtotta a kávét az első vendégének — s pillanatok múlva a repülőgép tetőzeté­ről pillantott le kissé cso­dálkozva, hol az utasokra, hol a kezében levő tálcára, csészékre. A stewardess ..mennybemenetelét" követ­te a repülőgép valamennyi tárgya, amely nem volt a padlóhoz erősítve. A kony­hában nyolckilós ládák emelkedtek az asztal magas­ságába .,. Amikor a TU 104-es Prá­gában felszállt, a jelzések tiszta, derült időt mutattak; nem jeleztek szél járásokat, légörvényeket A pilóta 10 ezer méterről 11 ezerre emelte a gépet, de ekkor váratlanul gyors egymás­utánban széllökések érték a repülőtestet. A légtömegek támadása a gépet kilendítet­te szilárd helyzetéből, az irányítás felmondta a szol­gálatot a motorok leálltak, a hatalmas test nem reagalt semmiféle manőverre A ta­pasztalt pilóták végül a botkormány segítségével hozták a repülőgépet erede­ti fekvésébe. Mire a moto­rok ismét működni kezdtek. Elég volt azonban egy pil­lantás a magasságmérőre, hogy lássák: állandó zuha­násban vannak. Övalós ma­nőverezés után hatezer mé­teren minden visszatért ré­gebbi helyzetébe, a súlyta­lanság állapota megszűnt A repülőgép rendben földet ért Moszkvában. A tegnap esti híradások­han közölték, hogy az OK 302-es TU 104-es gép sze­mélvzetéből L Nohavicska kapitányt, B. Krivannek má­sodpilótát és J. Krika navi­gátort kormánykitüntetés­ben részesítették. N'yárádi Éva J. M. Vecserova elvtársnő, a Szovjetunió hose a sza­viuezld Szoldarnoszty gyárban szövőgépén dolgozik... ;:„És tegnap Szegeden a textilművek ben állt a szövő­gép mellé Péntek, M6Ö. december W. OÉL-MAGYARORSÍAG £

Next

/
Oldalképek
Tartalom